Mainstream

Történelmi bejelentést tett a NASA: megnevezték azt a négy űrhajóst, akiket a Boeinggel és SpaceX-szel közösen fognak egy új fejlesztésű űrhajóval felvinni a Nemzetközi Űrállomásra. Ha pedig ezek a küldetések már orosz segítség nélkül is mennek majd, idővel pedig akár a Mars-expedíció is sorra kerülhet.

Új képet küldött a Plútóról az újjáéledt New Horizons űrszonda.

Július 4-én váratlanul megszakadt a kapcsolat a Plútó felé tartó New Horizons űrszonda és a NASA irányítóközpontja között. A tervek szerint az űreszköz július 14-én érné el a Plútót, és a fedélzeten található hétféle műszerrel minden eddiginél pontosabb méréseket és elemzéseket végezhetne.

Huszadik éve alakult meg Egerben az Univerzum Klub. A jubileum alkalmából szombaton nagyszabású konferenciát szerveztek tíz előadóval és gyermekrajz-pályázattal fűszerezve.

A Ceres titokzatos fényes kettős foltja egyre jobban látszik a Dawn-szonda felvételein, de igazából még mindig nem tudjuk, hogy mi az és hogyan alakult ki. 

A Curiosity Mars járónak sikerült egy igen érdekes képet haza küldenie, amit kikerült a NASA hivatalos honlapjára. A kép a marsjáró küldetésénél 978-adik napján földi idő szerint 2015-05-07 23:22:33 ( UTC ) készült.

A földet tegnap egy jelentős erősségű napvihar érte el. Az erősségét jelzi, hogy a vihar ami várhatóan egy-két napig éri a Földet zavarokat és kimaradásokat okozhat az elektromos és GPS hálózatokban.

Az Európai Űrügynökség Mars Express űrszondája által készített felvételen úgy tűnik, mintha a Mars kietlen krátereiben folyékony víz tündökölne kéklő pompában.

A szupertitkos 51-es körzetről is beszélt az amerikai űrkutatási központ vezetője egy brit tévéműsorban.

Kanadai kutatók nagy mennyiségű metánt találtak a Marsról származó meteoritokban. Ez azért fontos, mert a tudósok szerint ennek a gáznak a jelenléte az egyik feltétele annak, hogy a Marson élet alakulhasson ki, de eddig nem ismerték a bolygón talált metánkiáramlások forrását.

Megint sikerült a korábbinál nagyobb felbontású fotókon megörökíteni a Ceres nevű törpebolygó titokzatos fénylő foltjait. A 4400 kilométeres távolságból lőtt új képeken megint jobban látszik, hogy nem egy-két nagy, hanem sok kisebb folt alkotja a furcsán tükröződő, fénylő területet.

Egy fekete lyuk két nagy plazmacsomót lőtt ki magából, és ezek úgy ütköztek egymásnak, mintha valami kozmikus biliárdmérkőzés játszódna le a szemeink előtt. Vagyis inkább a Hubble műszerei előtt, amelyek húsz év alatt rögzítették ezt a szokatlan űrbéli jelenséget.

A Tejútrendszer legsűrűbb régióját, az Íjász-csillaghalmazt pásztázta a Hubble-űrteleszkóp – írja az MTI. A halmaz galaxisunk szívében, a Nyilas-csillagképben helyezkedik el, és körülbelül 25 ezer fényévnyire van a Földtől. Szomszédjához, az Ötös-halmazhoz hasonlóan viszonylag fiatal, mindössze 2-4 millió éves képződmény – olvasható az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) honlapján.

Az Egyesült Államok űrhivatala kiválasztotta azokat a műszereket, amelyekkel meg fogjuk vizsgálni a földönkívüli élet lehetőségeit Jupiter jeges holdján, az Europán. Az égitest elsősorban azért érdekli a tudósokat, mert hatalmas óceánok is vannak rajta. 

Egy kozmológus a Bayes-tétel felhasználásával felvázolta, hogy az idegenek a legnagyobb valószínűséggel jóval nagyobbak nálunk, de sokkal kevesebben lehetnek, mint az emberek.

A Bayes-tétel a valószínűségszámításban egy feltételes valószínűség és a fordítottja között állít fel kapcsolatot. A tétel Thomas Bayes brit matematikustól származik; nagy jelentősége van a valószínűségszámítás interpretációiban.

Olyan, mintha egy trombita, egy nyikorgó ajtó és egy légvédelmi sziréna elegye szólna, és senki sem tudja, pontosan mi okozhatja.

A Curiosity marsjáró által az egyenlítői régióban közel két év alatt gyűjtött időjárási adatok alapján adott feltételek esetén átmenetileg folyékony formában is létezhet sós víz a vörös bolygó felszínén.

A távcső 70 napon át nyomon követhette a bolygót és a holdjait, ami rekordnak számít; ilyen hosszú folyamatos adatsort még sosem készítettek a Naprendszer külső bolygóiról.