Nagyon ritka ötös csillagrendszert fedeztek fel brit csillagászok. A rendszer két kettőscsillagből áll, ezek egyikéhez lazábban kapcsolódik egy további csillag is. Ez az első ilyen szerkezetű csillagrendszer, amelyet ismerünk.
Gigantikus égi gyűrűt, a világegyetem eddig észlelt legnagyobb szabályos alakzatát fedezték fel magyar csillagászok.
Huszadik éve alakult meg Egerben az Univerzum Klub. A jubileum alkalmából szombaton nagyszabású konferenciát szerveztek tíz előadóval és gyermekrajz-pályázattal fűszerezve.
A Ceres titokzatos fényes kettős foltja egyre jobban látszik a Dawn-szonda felvételein, de igazából még mindig nem tudjuk, hogy mi az és hogyan alakult ki.
Az Európai Űrügynökség Mars Express űrszondája által készített felvételen úgy tűnik, mintha a Mars kietlen krátereiben folyékony víz tündökölne kéklő pompában.
Kanadai kutatók nagy mennyiségű metánt találtak a Marsról származó meteoritokban. Ez azért fontos, mert a tudósok szerint ennek a gáznak a jelenléte az egyik feltétele annak, hogy a Marson élet alakulhasson ki, de eddig nem ismerték a bolygón talált metánkiáramlások forrását.
Megint sikerült a korábbinál nagyobb felbontású fotókon megörökíteni a Ceres nevű törpebolygó titokzatos fénylő foltjait. A 4400 kilométeres távolságból lőtt új képeken megint jobban látszik, hogy nem egy-két nagy, hanem sok kisebb folt alkotja a furcsán tükröződő, fénylő területet.
Egy fekete lyuk két nagy plazmacsomót lőtt ki magából, és ezek úgy ütköztek egymásnak, mintha valami kozmikus biliárdmérkőzés játszódna le a szemeink előtt. Vagyis inkább a Hubble műszerei előtt, amelyek húsz év alatt rögzítették ezt a szokatlan űrbéli jelenséget.
A Tejútrendszer legsűrűbb régióját, az Íjász-csillaghalmazt pásztázta a Hubble-űrteleszkóp – írja az MTI. A halmaz galaxisunk szívében, a Nyilas-csillagképben helyezkedik el, és körülbelül 25 ezer fényévnyire van a Földtől. Szomszédjához, az Ötös-halmazhoz hasonlóan viszonylag fiatal, mindössze 2-4 millió éves képződmény – olvasható az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) honlapján.
Az Egyesült Államok űrhivatala kiválasztotta azokat a műszereket, amelyekkel meg fogjuk vizsgálni a földönkívüli élet lehetőségeit Jupiter jeges holdján, az Europán. Az égitest elsősorban azért érdekli a tudósokat, mert hatalmas óceánok is vannak rajta.
A Curiosity marsjáró által az egyenlítői régióban közel két év alatt gyűjtött időjárási adatok alapján adott feltételek esetén átmenetileg folyékony formában is létezhet sós víz a vörös bolygó felszínén.
A távcső 70 napon át nyomon követhette a bolygót és a holdjait, ami rekordnak számít; ilyen hosszú folyamatos adatsort még sosem készítettek a Naprendszer külső bolygóiról.
A Hubble-űrtávcső öt évnyi archív spektroszkópiai adatai szerint az Androméda-ködöt övező szinte láthatatlan haló mérete hatszor, tömege pedig mintegy ezerszer akkora, mint azt a korábbi megfigyelések alapján gondolták.
A távoli fényes csoportosulás nem sokkal az Ősrobbanás után, gyorsan jöhetett létre. Az EGS-zs8-1 13,1 milliárd fényév távolságra van.
A HATS-6b túl nagy és túl közel kering a napjához. A csillagászok nem tudják megmagyarázni a létezését. A tudomány még mindig gyerekcipőben jár a csillagászat terén. Túl sok a megmagyarázhatatlan jelenség és túl kevés a válasz...
Töméntelen mennyiségű infót tudtunk meg a forró bolygóról, de elfogyott a Messenger üzemanyaga, győzött a gravitáció.
Először sikerült egy exobolygó által visszavert csillagfény optikai színképét rögzíteni, írja a Csillagaszat.hu.
Egy amatör csillagász felvétele. A holdat pásztázta amikor egy UFO repült el a hold előtt.
A Jupiter eddigi két legkisebb holdját fedezték fel, ezzel a bolygó kísérőinek száma hatvanhétre emelkedett. A felfedezésről a The Astronomical Journalban jelenik meg tanulmány.