ParaHIR.HU

Subscribe to ParaHIR.HU hírcsatorna
Frissítve: 44 perc 38 másodperc

Példátlan felvétel készült egy idegen rendszerről

2020, július 23 - 20:07
CsillagászatKategória: Mainstream

Szakértők egy csoportja az Európai Déli Obszervatórium Very Large Telescope-ját (VLT) használva egy fiatal, napszerű csillagnál keringő két exobolygóról készített felvételt – írja az IFLScience.

Az az első ilyen kép, korábban csak egy-egy bolygót sikerült megörökíteni napszerű csillagoknál.

A most vizsgált rendszer a Földtől 300 fényévre fekvő TYC 8998-760-1. A helyi csillag 17 millió éves lehet – összehasonlításképp: a Nap nagyjából 4,6 milliárd éve alakult ki. A friss tanulmányban a szakértők azt írják, a két megfigyelt bolygó meglehetősen távol fekszik a központi objektumtól, a távolabbi 6, a közelebbi 14 jupitertömegű.

Alexander Bohn, a Leideni Egyetem munkatársa és a csapat vezetője szerint a pillanatkép sokban emlékeztet a Naprendszerre, egészen pontosan evolúciója egy sokkal korábbi stádiumára. A megfigyelés nem volt egyszerű: bár a fiatalabb bolygókat nagyobb hőjük miatt könnyebb észlelni, a csillagok sugárzása így is túl erős a képalkotáshoz. Éppen ezért ki kellett takarni a csillag fényét, a vizsgálatot pedig többször is meg kellett ismételni, hogy meggyőződjenek az adatok pontosságáról.

A két gázóriásról egyelőre viszonylag keveset tudnak a szakértők. A kutatók bíznak benne, hogy az új generációs űrtávcsövek segítségével újabb részleteket deríthetnek ki az égitestekről.

Forrás: 24.huKapcsolódó:  Lefényképezhettek egy 1200 fényévre lévő bolygótA Hubble végigfényképezte egy üstökös szétesésétPusztulása előtt lefényképezett valami furcsát a Cassini
Kategóriák: UFO

Több tucat aktív vulkanikus struktúrát azonosítottak a Vénuszon

2020, július 21 - 20:01
VénuszKategória: Mainstream

Amerikai és svájci kutatók 37, közelmúltban aktív vulkanikus struktúrát azonosítottak a Vénuszon. A Nature Geosience című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban újabb meggyőző bizonyítékokkal szolgáltak arra, hogy a Vénusz geológiailag aktív bolygó.

"Ez az első alkalom, hogy képesek voltunk olyan sajátos szerkezetekre rámutatni, amelyek arról árulkodnak, hogy nem ősi vulkánról, hanem ma is aktív, valószínűleg alvó, de nem holt vulkánról van szó" - mondta Laurent Montési, a Marylandi Egyetem professzora, a zürichi Műszaki Egyetem Geofizikai Intézetével közös kutatás vezetője.

A 3D renderelés két vulkáni struktúrát (coronae) mutat a Vénuszon (a fekete csík adathiányt jelez a képen)

FORRÁS: UNIVERSITY OF MARYLAND

A kutatók már jó ideje tudják, hogy a Vénusznak van egy fiatalabb felszíne, szemben a Marssal vagy a Merkúrral, amelynek hideg a belseje. A meleg belsőről és a geológiai aktivitásról árulkodnak azok a gyűrű alakú repedések, a coronae-k, amelyeket általában medencék vesznek körül.

A szakemberek azonban úgy vélték, hogy a coronae-k valószínűleg ősi aktivitás jelei, és a Vénusz eléggé lehűlt, hogy lelassítsa a geológiai aktivitást a bolygó belsejében és megkeményítse annyira a kérget, hogy semmilyen meleg anyag a mélyből ne legyen képes áttörni azon. Ráadásul vita tárgyát képezi a coronae-k formálódásának pontos folyamata és különbözőségük okai.

Az aktív (piros) és az inaktív (fehér) vulkánok elhelyezkedése a Vénuszon

FORRÁS:ANNA GÜLCHER

Új tanulmányukban a kutatók a Vénusz felszíne alatti termomechanikai aktivitás numerikus modelljeit használták, hogy létrehozzák a coronae-alakzatok háromdimenziós, nagyfelbontású szimulációját.

Az eredmények segítették Montésit és kollégáit abban, hogy azonosítsák a közelmúltban aktív coronae-k jellegzetességeit. Megállapították azt is, hogy a coronae-k közötti bizonyos különbségek a geológiai fejlődés különböző szakaszait jelentik.

A tanulmány az első bizonyítékkal szolgál arra, hogy a coronae-k a Vénuszon még fejlődnek, ami azt jelzi, hogy a bolygó belseje még háborog - olvasható a Marylandi Egyetem közleményében.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: A NASA vitorlázó gépet küldene a VénuszraA Vénusz eddig sosem látott arcát ismerhetjük meg gyönyörű képekenHatalmas jelenséget figyeltek meg a VénuszonMechanikus űrszonda mehet a VénuszraValaha élhető lehetett a Vénusz
Kategóriák: UFO

Idegen eredetű objektumokat találtak a Naprendszerben

2020, július 20 - 18:34
CsillagászatKategória: Mainstream

A São Pauló-i Állami Egyetem csapata 19 csillagközi eredetű aszteroidát azonosított a Naprendszerben – írja a SciTech Daily. Az objektumok a kentaur aszteroidák közé tartoznak, melyek rendszerünk külső régiójában, a Jupiter és a Neptunusz között keringenek.

A Nap nagyjából 4,5 milliárd éve fejlődött ki nagy mennyiségű gázból és porból. Az egy helyen formálódó csillagok eleinte elég közel voltak egymáshoz, így gravitációjuk segítségével képesek voltak anyagot ellopni a szomszédos objektumoktól. Maria Helena Moreira Morais, a csapat tagja szerint bizonyos, a Nap körül keringő égitestek szintén idegen csillagoknál jöhettek létre. A kutató hozzátette, 2018-ban csapatuk volt az első, amely meg tudott különböztetni egy ilyen objektumot, ez a 514107 Ka’epaoka’awela aszteroida.

Legújabb tanulmányukban a szakértők újabb 19 idegen eredetű objektumot mutatnak be.

A Ka’epaoka’awelához hasonlóan az érintett kentaurok pályája is döntött a Naprendszer síkjához képest. A csapat számítógépes szimulációk segítségével követte nyomon, hogy miként alakult az aszteroidák mozgása az elmúlt 4,5 milliárd évben.

Az elemzés során a kutatók arra jutottak, hogy az objektumokat a Nap egy közeli csillagtól foghatta be. A szakértők bíznak benne, hogy a későbbi megfigyeléseknek köszönhetően még jobban feltérképezhetik a kentaurokat, és ezzel a csillagrendszerek formálódását is alaposabban megérthetik.

Forrás: 24.huKapcsolódó:  Titokzatos objektumot találtak az űrbenAzonosítatlan, zsákszerű objektum kering a Föld körülCsillagközi objektumot találhattak a NaprendszerbenDöbbenetes mennyiségű veszélyes objektum kering a Föld körül
Kategóriák: UFO

Tízezer billiárd dollárt érő aszteroidára küld űrhajót a NASA - videó

2020, július 19 - 20:54
NASAAszteroidaKategória: Mainstream

A NASA egy értékes fémekből álló, rejtélyes aszteroida felfedezésére készül, jelentette be az Egyesült Államok űrügynöksége.

A különleges alakú 16 Psyche nevű kisbolygót 1852-ben fedezte fel egy olasz csillagász. Az utóbbi időben sokat foglalkoztak az aszteroida kiaknázási lehetőségeivel, mert a NASA becslése szerint tízezer billiárd (tíz trillió, azaz az 1-es után még 19 nulla következik) dollár értékű nikkelt és vasat tartalmaz.

Bár ez az érték se elhanyagolható, a NASA most jóváhagyott Psyche-missziója dollárban felbecsülhetetlen értékű felfedezést célzott meg. A tervek szerint 2022-ben induló űrszonda nem kisebb küldetést kapott, mint hogy felderítse, hogyan keletkezett a Föld. A NASA kutatói ugyanis úgy vélik, hogy a Psyche a kulcsa annak, hogy megértsék, miként formálódnak az égitestek.

A 16 Psyche aszteroida fantáziarajza

FORRÁS: MAXAR/ASU/P. RUBIN/NASA/JPL-CALTECH

Ezt annak alapján feltételezik a kutatók, mert úgy gondolják, a Psyche valójában egy olyan bolygó magja, amely széttört egy apokaliptikus ütközés következtében.

A NASA szakemberei azt remélik, hogy megfigyelhetik majd a Naprendszer távoli múltját, amikor a protoplanetáris találkozások létrehozták a Földet és elpusztítottak más potenciálisan föld kialakulására alkalmas égitesteket. Ezek a Mars és a Jupiter körül lebegő maradványokra hasonlítottak.

A Psyche űrszonda leszállása a kisbolygóra (fantáziarajz)

FORRÁS: MAXAR/ASU/P. RUBIN/NASA/JPL-CALTECH

A tanulmány vezető kutatója, az Arizonai Állami Egyetemen dolgozó Lindy Elkins-Tanton a következőket mondta:

„Az új missziós fázisba való átlépéssel nagy lépéssel közelebb kerültünk az óriási rejtélyes, fémes aszteroida a Psyche titkainak megfejtéséhez."

A Psyche-kutatócsoportjának még három további küldetéstervezési fázist kell befejezni. A legutolsó szakasz 2021 elején kezdődik. Ebbe tartozik az űrhajó végleges elkészítése és tesztelése a 2022-re tervezett indulás előtt.

A végső szakasz pedig akkor következik be, amikor a Psyche felderítésére induló szonda eléri az űr vákuumát.

A NASA tervei szerint a Psyche űrhajó 2026. január 31-én éri el a névadó aszteroidát, miután súrolja a Marsot 2023-ban.

A Psyche űrszonda felszerelései közt lesz egy magnetométer, amellyel észlelhetik és mérhetik az aszteroida maradék mágneses mezejét. A fedélzeten lévő multispektrális képalkotó nagy felbontású képeket készít majd, hogy meghatározhassák a kisbolygó összetételét.

A Psyche a Mars és a Jupiter közötti fő aszteroidaövben helyezkedik el

FORRÁS: CC 4.0

A Psychén lesz gamma-sugár- és neutronspektrométer, amellyel mérhetik és feltérképezhetik az aszteroida elemi összetételét. A szondát felszerelik nagy távolságú űrkommunikációra tervezett csúcstechnológiás lézerberendezéssel is.

Ha ez a misszió sikerrel zárul, akkor el lehet gondolkozni azon is, hogy lehet kitermelni az aszteroida értékes nyersanyagait.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: 10 dolog, amit csak kevesen tudnak az aszteroidákrólA jövő nagy reménysége az aszteroidabányászatA NASA elérte a Földre jelenleg legveszélyesebb aszteroidát
Kategóriák: UFO

Jóval fiatalabb lehet a Hold, mint eddig hittük

2020, július 17 - 18:34
holdKategória: MainstreamEgy új kutatás szerint égi kísérőnk az eddigi feltételezésekhez képest 85 millió évvel fiatalabb.

A Hold minden bizonnyal úgy jött létre, hogy egy Mars méretű objektum a Földnek csapódott, az így kilökődött anyagból pedig lassan összeállt égi kísérőnk. A „dátum” azonban bizonytalan, az eddigi közmegegyezés szerint a Naprendszer születése után 140 millió évvel, ami a mából visszatekintve felfoghatatlan, 4,51 milliárd évet jelent – írja az IFLScience. A Német Légi- és Űrközlekedési Központ (DLR) friss tanulmánya azonban matematikai modellszámításokra alapozva azt mondja,

a Hold ennél fiatalabb, még „csak” 4,425 milliárd éves.

Ez ugye 85 millió évet jelent, a bizonytalanság pedig plusz/mínusz 25 millió év. De miből jutottak erre a következtetésre? A Holdról származó kőzetek korát vizsgálva. Eleinte ugyanis a frissen született égitestet – a Földhöz hasonlóan – hatalmas, ezer kilométer mély magmaóceán, azaz olvadt kőzet borította. Korábban úgy gondolták, 35 millió évre volt szükség, hogy ez megszilárduljon és létrejöjjenek a kőzetek.

Az új kutatás azt modellezte, mennyi ideig tartott ez a folyamat, közben pedig milyen ásványok keletkeztek. Amikor eredményeiket összevetették a valódi holdkőzetekkel, kijött a különbség. A Hold „új kora” egyébként összhangban van azon korábbi tanulmányokkal, melyek az égitest születését a Föld fém magjának megjelenéséhez kötötték.

Forrás: 24.huKapcsolódó: 285 milliót ér egy darab a Holdból150 éve nem látott jelenséggel búcsúzik januártól a HoldA Holdra szállhat egy magáncég - Eljött a nagy cégek ideje az űrkutatásban?Annyi jeget találtak a Holdon, amennyi elég lehet egy bázisnak
Kategóriák: UFO

Közös holdbázist építene Oroszország és Kína

2020, július 14 - 19:45
holdKínaOroszországKategória: Mainstream

Az űrkutatási együttműködés kérdéseiről, többek között egy közös holdbázis létrehozásáról tárgyalt hétfőn Oroszország és Kína – mondta Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz orosz űripari vállalat vezérigazgatója a Komszomolszkaja Pravda rádióban.

Rogozin szerint a videokonferencián a felek megállapodtak, hogy elkezdik elképzeléseik egyeztetését a Holdon létrehozandó bázisról. Mint mondta, a létesítmény nyitva áll mindenki, így az amerikaiak előtt is – írja az MTI. A Roszkoszmosz-vezér egyúttal azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy a Hold meghódítását célzó Artemisz nevű programját a NATO alapelveihez hasonló módon kívánja megvalósítani.

A távoli világűr kutatása a Holdról indul majd be. Az amerikaiaknak ez főleg a politikáról szól. Látjuk, ahogy amerikai partnereink eltávolodnak az együttműködésnek és a kölcsönös támogatásnak azoktól az alapelveitől, amelyek a Nemzetközi Űrállomáson folytatott együttműködés közben jöttek létre

– mondta Rogozin, aki szerint az amerikaiak "a saját programjukra nem nemzetköziként tekintenek, hanem inkább úgy, mint a NATO-ra. Vagyis Amerika mindenek felett áll, mindenki másnak csak segítenie és fizetnie kell. Őszintén szólva, nekünk egy ilyen programban nem érdekes a részvétel".  Rogozin szerint az amerikai szankciók célja, hogy monopóliumot biztosítsanak az amerikai cégeknek a kereskedelmi űrkutatásban. Hozzátette azonban, hogy a kedvezőtlen politikai körülmények ellenére a Roszkoszmosz és az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA között baráti a viszony.

A világűr privatizációja

Donald Trump amerikai elnök április elején rendeletet adott ki az erőforrások kereskedelmi kitermeléséről a Holdon és más égitesteken, ennek értelmében az Egyesült Államok nem tekinti többé az emberiség közös örökségének a világűrt. "A világűr az emberi tevékenység jogilag és fizikailag egyedülálló területe, és az Egyesült Államok nem tekinti ezt globális köztulajdonnak" – állt a szövegben.

A dokumentum szerint az Egyesült Államoknak jogában kell, hogy álljon a világűr kutatása üzleti célból, valamint az ott található erőforrások kiaknázása és hasznosítása. Az Egyesült Államok ösztönözni kívánja állami és magánszereplők tevékenységének nemzetközi támogatását.

Az elnöki rendelet rámutatott, hogy az Egyesült Államok nem ismeri el az államoknak a Holdon és más égitesteken folytatott tevékenységéről az ENSZ-közgyűlés által 1979-ben elfogadott megállapodást, amelyet egyébként sem írt alá. Elismeri viszont a világűr kutatásáról és felhasználásáról szóló 1967-es egyezményt.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a rendelet kiadását követően Oroszországnak elfogadhatatlannak nevezte a világűr privatizációját, Szergej Szaveljev, a Roszkoszmosz nemzetközi együttműködésért felelős vezérigazgató-helyettese pedig a rendeletet a "más bolygók területének tényleges elfoglalására" irányuló agresszív tervnek, a világűr kisajátítására irányuló kísérletnek minősítette.

A Nikkei japán gazdasági napilap szombati beszámolója szerint a NASA és a japán oktatási minisztérium holdkutatási együttműködési megállapodást írt alá, amelynek értelmében Japán csatlakozik az Egyesült Államok által tavaly tavasszal meghirdetett Artemis űrprogramhoz, amelynek harmadik szakaszában a tervek szerint 2024-ben űrhajósok szállnak majd le a Hold felszínére.  Japánnak a Hold körüli pályára állítandó Gateway állomás megépítésében lesz majd szerepe.

Forrás: IndexKapcsolódó: Újrafelhasználható teherűrhajót épít OroszországA Hold sötét oldalát fogja kutatni az új kínai műholdKínának már nem elég a HoldKína virágot termesztene a Hold túlsó felénKína missziót tervez a Hold sötét oldalára
Kategóriák: UFO

Három ország indít külön-külön Mars-szondát

2020, július 13 - 18:49
MarsKategória: Mainstream

Az Egyesült Államok, Kína és az Egyesült Arab Emírségek hamarosan gyors egymásutánban indít ember nélküli űrhajókat a Marshoz. A szondák újabb hulláma egyfelől az élet nyomait kutatja, másfelől a jövendőbeli űrhajósok számára készíti elő a landolást a vörös bolygón.

Az amerikai kutatók a hatkerekű Mars-járót, a Perseverance-t akarják a Marsra juttatni, egyebek mellett azzal a feladattal, hogy olyan kőzetmintákat gyűjtsön, amelyeket aztán a Földön lehet majd megvizsgálni egy évtizeden belül.

A NASA vezetője, Jim Bridenstine elmondta: a küldetés elnevezése, a "Kitartás" most még fontosabb, mint valaha, hiszen az előkészítés éppen a koronavírus-járvány idején zajlik, a kilövéshez meghívott vendégek száma is minimális lesz.

A Marsra induló űrhajók több mint 483 millió kilométert tesznek meg, mire jövő februárban elérik a vörös bolygót. A Perseverance-projekten dolgozó tudós, Ken Farley elmondta: kiemelt feladata a küldetésnek, hogy igazolják, volt élet a bolygón.

A Perseverance marsjáró

FORRÁS: NASA/JPL-CALTECH

A három űrexpedíció szinte egyszerre időzített indulása nem véletlen: az alatt az egy hónap alatt kell útnak indítani a kutatóhajókat, amikor a Mars és a Föld optimális távolságban van egymástól, ezáltal a megtett utat és a szükséges üzemanyagot is minimalizálni lehet. Ilyen lehetőség 26 havonta egyszer van.

Mindeddig csak az Egyesült Államoknak sikerült leszállnia a Marson. Az első amerikai űrjármű 1976-ban érte el a bolygót. Jelenleg két NASA-egység, az In Sight és a Curiosity dolgozik a Marson. Hat további űrszonda: három amerikai, két európai és egy indiai a bolygó körül kering. Az Egyesült Arab Emírségek és Kína most szeretne az "elitklubhoz" csatlakozni.

Az Egyesült Arab Emírségek marsjárója

FORRÁS: WAM / NOUR SALMAN / MOHD AAMIR

Az Emírségek űrhajója, az Amal (Remény) szerdán indul Japánból: ez lesz az arab világ első bolygóközi missziója. Az űrhajó, amely a coloradói Boulder Egyetem közreműködésével készült, éppen abban az évben érkezik meg a Marshoz, amikor az Emírségek alapítása 50. évfordulóját ünnepeli. A Dubajból irányított űrállomás a Mars körül keringve 22 ezer és 44 ezer kilométeres magasságban a bolygó légkörét tanulmányozza, és megfigyeli az éghajlatváltozásokat.

Kína július 23-án indítja a Tianven (Kérdések a mennynek) elnevezésű űrhajóját, amely egy rovert, vagyis "Mars-autót" és egy orbitális pályán keringő szondát küld a Marsra.

A NASA űrhajója július 30-án indul Cape Canaveralből. A Perseverance a Jezero-kráterben landol, egy ősi folyó deltatorkolatánál, ami egy kicsit kockázatos, mivel a talaj sziklás, dombos. Ugyanakkor a tudósok szerint megéri a rizikót, a hatvan mérlegelt helyszín közül ezért választották ki végül ezt. Úgy gondolják ugyanis, hogy 3,5 milliárd évvel ezelőtt víz és élet is lehetett ott, és valószínűleg ennek nyomait is meg lehet majd találni a kráter fenekén.

Kína kisebb szondája számára viszont laposabb talajú helyszínt és könnyebb leszállást választottak.

A Perseverance és Kína szondája is radarral kutatja majd a felszín alatti esetleges víztározó medencéket. A Perseverance munkáját egy kis 1,8 kilogrammos helikopter is segíti a kutatásban, ez lesz az első robotrepülő, amelyet egy másik planétán vetnek be.

A kínai marsjáró prototípusa

FORRÁS: IMAGINECHINA VIA AFP/GAO DA - IMAGINECHINA/GAO DA

A Perseverance kamerái színesben veszik majd az ejtőernyős landolást, mikrofonjai pedig a környező hangokat is továbbítják a Földre. A rover a ritka marsi légkörben oxigént is megpróbál előállítani a szén-dioxidból. A Mars légkörének ugyanis 95 százaléka szén-dioxid. A légkörből kivont oxigént egyszer majd a Marsra érkező űrhajósok használhatják, és a rakétahajtóanyaghoz is felhasználható.

A NASA 2024-ig űrhajósokat akar küldeni a Holdra, a 2030-as években pedig a Marsra. A Perseverance az űrhajósruházat darabjait is elviszi a Marsra, hogy kiderüljön, beválik-e a helyi körülmények között.

A Perseverance missziója mintegy 3 milliárd dollárba (936 milliárd forintba), az emírségek szondája 200 millió dollárba (62 milliárd forintba) kerül. Utóbbihoz azonban nem számolták hozzá a megérkezés utáni működési költségeket. Kína nem tájékoztatott a missziója költségeiről.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Kiderült, mikor indul a Marsra a NASA legújabb marsjárójaBárki élőben nézheti, ahogy összeszerelik az új marsjárótÖtezer napja vizsgálja a vörös bolygót a kitartó marsjáró
Kategóriák: UFO

60 év után megoldódott a hegymászó egyetemisták halálának rejtélye

2020, július 12 - 18:27
rejtélyOroszországKategória: Mainstream

Lavina következtében halt meg 1959-ben a Szverdlovszki területen az Igor Gyatlov vezette kilencfős turistacsoport - közölte szombaton sajtótájékoztatóján az Uráli Szövetségi Járás főügyész-helyettese, Andrej Kurjakov, végleges magyarázatot adva a köztudatba Gyatlov-rejtélyként bevonult esetre.

A meghalt turisták "minden sérülése a lavinába került hegymászók sérüléseivel azonos jegyeket visel" - mondta Kurjakov.

A helyszínen álló emlékmű, a rejtélyes módon meghalt áldozatok portréival

FORRÁS: DIMITRIJ NIKISIN

Egy egyetemistákból álló kilencfős, Igor Gyatlov vezette turistacsoport az Urál északi részén, a Holatcsahl hegy közelében furcsa körülmények között halt meg. Az eredetileg tízfős csoportból öt fő az Uráli Műszaki Főiskola 4-5. évfolyamos diákja volt, hárman a főiskolát frissen végzett mérnökök, a csoport vezetője, Igor Gyatlov pedig a főiskola 5. évfolyamára járt. Egy további személy, a Kourovszkaja turistabázis hegyi túravezetője később csatlakozott a túrázókhoz. Sítalpon akartak megtenni 350 kilométeres utat két és fél hét alatt, hogy elérjenek két urali hegycsúcsot.

Az emberpróbáló sítúrára a kommunista párt XXI. kongresszusának tiszteletére vállalkoztak, de sosem tértek vissza.

Tavaly, 2019 februárjában, hatvan évvel a turisták titokzatos halála után a főügyészség bejelentette, hogy felülvizsgálja a Gyatlov-ügyet.

Kurjakov szerint az ellenőrzés során összehasonlító elemzésnek vetették alá a turisták sérüléseit. A turisták halálát - három ember kivételével - kihűlés okozta.

Gyatlov, valamint a csoport két két lánytagja, Ljudmila Dubinyina és Zinajda Alekszejevna Kolmogorova

FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS

A több mint hat évtizede történt esetet elemző szakértők szerint a csoport - amely sítalpon indult útnak - lezúduló lavina miatt sietve elhagyta a sátrát. Nem estek pánikba, a sátortól mintegy ötven méterre távolodtak el, egy kősánchoz mentek, azt remélve, hogy védelmet nyújt nekik egy újabb lavinától. Egy idő után visszafordultak, de a rendkívül rossz látási viszonyok miatt - legfeljebb 6-16 méteres lehetett a látótávolság - nem láthatták saját sátrukat, így eltévedtek. Harminc méter megtétele után egy cédrushoz értek, és tüzet gyújtottak.

Másfél órára rá a tűz kialudt, és ketten szinte azonnal megfagytak a mínusz 40-45 Celsius-fokos fagyban.

A csoport egy része megpróbált a nyomokat követve, kúszva visszatérni a sátorba, de ők is azonnal megfagytak, mihelyt elhagyták az erdőt, amely némileg védte őket a fagyos széltől. A csoport másik négy tagja később ugyanabban az irányban indult el, de ők nem kúszva, hanem a havat tömörítve, bele mélyedve próbáltak haladni, aminek következtében elmozdult a három méter vastag hóréteg, amely elsodorta és maga alá temette őket. Az ő sérüléseiket a szakértők szerint a több tonnányi hó nyomása okozta, súlyos töréseket szenvedtek.

Az ügyészség ezzel lezártnak tekinti a hatvanegy éve történt tragédia utáni nyomozást, amely Gyatlov-rejtélyként vonult be a köztudatba.

Rengeteg elmélet született

A furcsa körülmények között történt tömeghalál okát az elmúlt évtizedekben sokféleképpen próbálták magyarázni. Egyesek azt állították, hogy szökött bűnözők támadtak rájuk, vagy a helyi lakosok végeztek velük, esetleg vita bontakozott ki közöttük, és egymás torkának estek, vagy állatok marcangolták szét őket. Sci-fibe illő magyarázatok is születtek, elsősorban amiatt, mert a szanaszét heverő holttesteken furcsa sérülések voltak, hiányoztak egyes testrészek, és megmagyarázhatatlan elszíneződések voltak a bőrükön.

Az Urál északi részén fekvő Otortyen hegyet, ahol 1959 februárjában a turisták meghaltak, a csoport vezetőjéről Gyatlov-hágónak nevezték el.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Újra nyomoznak a legnagyobb szovjet rejtély ügyébenSosem derült ki az igazság a legdurvább szovjet X-akták-sztoribanUFO történetek a volt Szovjetunióból - válogatás a KGB titkos aktáibólA Roanoke-rejtély – hova tűnt nyomtalanul egy teljes brit kolónia?Az "angliai Roswell" rejtélyének egy szemtanúja 36 év után kitálalt
Kategóriák: UFO

Elveszett galaxisra bukkantak a Tejútrendszerben

2020, július 10 - 18:31
CsillagászatKategória: Mainstream

Szakértők egy csoportja egy különösen mozgó, néhány ezer fényévre fekvő csillagcsoportot vizsgálva arra jutott, hogy az objektumok egy egykori galaxis nyomai lehetnek – számol be az IFLScience. Új tanulmányukban azt írják, a csillagfolyam egy különálló galaxis lehetett, amíg a Tejútrendszer nem tépte szét, illetve falta fel.

A furcsa csoport a kutatóktól a Nyx nevet kapta a görög mitológia éjszaka-istennője után. A szakértők a Gaia űrtávcső csillagtérképeit algoritmusokkal vizsgálták, az elemzés során 232 együtt mozgó, a többi anyagnál lassabb csillagot találtak. A gravitációs hatások miatt előfordul, hogy a Tejútrendszer bizonyos objektumai kicsit lassabbá váljanak, a Nyx csillagai viszont jóval lomhábbak.

Nagyon úgy tűnik, hogy a csillagok szorosan kapcsolódnak egymáshoz.

A Lina Necib, a Kaliforniai Műszaki Egyetem munkatársa által vezetett csapat az adatokat felhasználva szimulációkat is futtatott, és arra jutott, hogy a Nyx egykor egy önálló törpegalaxis lehetett, melyet a Tejútrendszer nagyjából egymillió évvel ezelőtt falt fel. Elképzelhető, hogy egy második csoportosulás, a Nyx-2 is létezik. A kutatók azt tervezik, hogy tovább vizsgálják a csillagfolyamot, és további adatokkal is igazolják elméletüket.

Forrás: 24.huKapcsolódó: 15 titokzatos jel érkezett egy távoli galaxisbólA Hubble kiszúrta az eddigi legtávolabbi galaxistA legtávolabbi galaxiscsoportot fedezték fel csillagászokAz eddigi legtávolabbi galaxist találták meg
Kategóriák: UFO

Fénylő gyűrűket láttak az űrben, nem tudni, mik lehetnek

2020, július 9 - 18:36
CsillagászatKategória: Mainstream

Négy különös, gyűrű alakú objektumot láttak rádiótartományban a csillagászok. Egyelőre a szakemberek sem tudják megmondani, mik lehetnek ezek.

Az objektumokat a kutatók "különös rádióköröknek" (angolul odd radio circles, vagy ORC-k) keresztelték el. Nem tudni, milyen távol vannak, csak az a biztos, hogy nem a Tejútrendszer síkjában helyezkednek el, és szögátmérőjük nagyjából 1 ívperc - olvasható a Live Science tudományos portál cikkében.

A felfedezést közlő tanulmány szakmailag lektorált folyóiratban egyelőre még nem jelent meg, csak az arXiv weboldalon érhető el.

A szerzők számos lehetőséget kizártak - a megfigyelt objektumok vélhetően nem szupernóvák, csillagtermelő galaxisok, planetáris ködök vagy gravitációs lencsék. Inkább arra gyanakodnak, hogy valamilyen extragalaktikus (Tejúton kívüli) események lökéshullámainak maradványai lehetnek, esetleg egy úgynevezett rádiógalaxis aktivitását sikerült rögzíteni.

Ugyanakkor egyes kutatók szerint az sem lehetetlen, hogy idáig teljesen ismeretlen csillagászati jelenségek vagy objektumok létezésére találtak bizonyítékokat.

További érdekesség, hogy

míg rádiótartományban az összes gyűrű látható, addig infravörös- és röntgentartományban, valamint a látható fény hullámhosszán teljesen észrevehetetlenek.

Két ORC centrumában viszont sikerült galaxisokat detektálni, így valószínűleg ezek aktivitása hozza létre a képződményeket. Ezen kívül két rádiókör nagyon közel van egymáshoz, forrásaik között kapcsolat állhat fenn.

A 4 ORC közül hármat egy égboltfelmérési program keretében talált meg az ausztrál ASKAP antennarendszer, míg a negyedik gyűrűt az indiai GMRT rádióinterferométer-hálózat detektálta.

A 4 "különös rádiókör"

FORRÁS: NORRIS ET AL., ARXIV, 2020

Ahhoz, hogy meghatározzák, mik is tulajdonképpen ezek a körök, további hasonló objektumokat kell találniuk a csillagászoknak. Ezt a célt szolgálja az EMU égboltfelmérő projekt (Evolutionary Map of the Universe, magyarra fordítva az Univerzum Evolúciós Térképe), ami a várakozások alapján

legalább 70 millió új rádióobjektumot fog azonosítani a közeljövőben.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: 1.5 milliárd fényévről érkező, rejtélyes rádiójeleket fogtak a tudósokFöldönkívüliek üzenhetnek a titokzatos rádiójelekkelMesterséges rádiójelek igazolhatják, hogy idegen űreszköz az Oumuamua
Kategóriák: UFO

Kiderült, mi volt a furcsa, gélszerű anyag a Holdon

2020, július 8 - 18:42
holdKínaKategória: Mainstream

A kínai Jutu-2 holdjáró tavaly júliusban különös, gélszerű anyagot dokumentált az égitesten. Szakmai körökben a felfedezés komoly érdeklődést váltott ki, sokáig azonban nem derültek ki részletek az anyagról.

Seng Gou, a Kínai Tudományos Akadémia munkatársa és kollégái új tanulmányukban a Jutu-2 kameráinak és spektrométerének adatait elemezték – írja a Space.com. A szakértők a vizsgálat révén a furcsa anyag összetételére akartak következtetni.

A kutatók szerint az anyag sötétzöld, csillogó, és olvadt becsapódási törmelékkőből, azaz breccsából áll. A kőzet 52-ször 16 centiméteres, tulajdonságai üveg jelenlétére utalnak.

Kép: NASA/Goddard Space Flight Center/Arizona State University

Az anyag egy becsapódás hatására jöhetett létre, a nagy hő miatt a breccsa elkeveredett a hold jellegzetes, törmelékes kőzetével, a regolittal. A kínai kutatók szerint a kőzet sokban emlékeztet azokra a törmelékkőmintákra, melyeket a NASA Apollo-programja során hoztak el az égitestről.

Gouék kiemelték, hogy az anyag megfigyelésekor a fényviszonyok nem voltak tökéletesek, így nem lehetnek biztosak benne, pontosan mit is látott a Jutu-2. A kutatóknak eddig nem sikerült mintákat begyűjteni abból a régióból, ahol a holdjáró jár, ezért a helyi talaj összetételét egyelőre lehetetlen precízen meghatározni.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Idegen anyag van a Hold krátereiben
Kategóriák: UFO

Videó: ilyen átrepülni a Mars jeges krátere felett

2020, július 7 - 20:08
MarsKategória: Mainstream

Az Európai Űrügynökség Mars Express Orbitere nagyjából minden szögből készített felvételeket a Mars Korolev-kráteréről, az ESA munkatársai pedig a képmennyiséget egy gyönyörű, látványos videóba gyúrták, ami olyan hatást kelt, mintha átrepülnénk a bolygó jeges krátere felett.

A Korolev-kráter a Mars északi sarkjánál található, attól kicsit délre helyezkedik el. 82 kilométer széles, és állandóan vastag vízjég fedi a belsejét. Ez azért van így, mert a mélyedés egy természetes hidegcsapdaként funkcionál, így a jég soha nem tud elolvadni

A krátert a szovjet űrkutatás egyik legnagyobb alakjáról, Szergej Pavlovics Koroljov mérnökről nevezték el, aki a Szovjetunió rakétatervezésének vezetője volt.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Furcsa marsi kőkör a Curiosity felvételénA marsi élet nyomaira bukkanhattak a magyar kutatókKét különböző forrásból származik a marsi vízKlímaváltozás okozta a marsi vizek elpárolgását
Kategóriák: UFO

Igazi szörnyetegre bukkantak a csillagászok

2020, július 5 - 17:22
CsillagászatFekete lyukKategória: Mainstream

Szakértők egy csoportja a világegyetem egyik legnagyobb fekete lyukát vizsgálta – írja a ScienceAlert. A kutatók arra jutottak, hogy az objektum mintegy 34 milliárd naptömegű, és minden egyes nap nagyjából egy naptömegnyi anyagot nyel el.

Úgy tűnik, ez az univerzum leggyorsabban növő fekete lyuka. Christopher Onken, az Ausztrál Nemzeti Egyetem munkatársa és a csapat vezetője szerint az objektum tömege a Tejútrendszer közepén található fekete lyuk tömegének 8000-szerese.

Amennyiben a mi galaxisunk fekete lyuka nőtt volna ekkorára, már a rendszer csillagainak kétharmadát felfalta volna.

A J2157 jelű fekete lyukat 2018-ban fedezték fel Onkenék, az objektum az univerzum korai történetéből származik. Az új vizsgálat során sikerült pontosabb becslést adni a tömegére, és azt is kiderítették, hogy az objektum Schwarzschild-sugara, azaz eseményhorizontjának átmérője 670 csillagászati egység – egy csillagászati egység nagyjából a Nap és a Föld távolságával egyenlő.

A J2157 rendkívül ősi, amikor kialakult, a világegyetem még igen fiatal volt. A szakértők nemcsak azt nem értik, hogy az objektum hogyan jöhetett létre, hanem azt sem, hogy miként nőhetett ekkorára.

Forrás: 24.huKapcsolódó: A szakértők sem értik, mi történik ennél a fekete lyuknálÁprilisban elkészülhet az első kép egy fekete lyukrólElnevezték a megörökített fekete lyukatElőször találtak szökött fekete lyukat
Kategóriák: UFO

Ennyi ember kellene a Mars meghódításához

2020, július 2 - 18:42
MarsKategória: Mainstream

Jean-Marc Salotti, a Bordeaux-i Nemzeti Műszaki Intézet informatikusa tanulmányában egy komplex egyenletrendszerrel számolta ki, hogy hány fős lehetne a legkisebb marsi telep – írja a Futurism. A szakértő arra jutott, hogy 110 ember már elég lehet egy kolónia fenntartásához.

A kutató úgy véli, hogy egy ilyen telepet alapvetően az határoz meg, hogy mennyi az elvégzendő feladat, illetve mekkora a kolónia létszáma. Bár kevesebb lakónak a szükségletei is kisebbek, bizonyos munkafeladatokat csak lassabban tudnak ellátni.

Salotti számítása leegyszerűsített, rengeteg fontos tényezővel nem kalkulált. Ennek ellenére bízik benne, hogy modelljei a Mars meghódítása során hasznosnak bizonyulhatnak.

A SpaceX jelenleg is fejleszti Spaceship nevű rakétarendszerét. A tervek szerint az űreszközzel a jövőben többek közt a Marsot is elérheti majd az emberiség. A Spaceship egyik különlegessége mérete lesz: az űrhajó akár száz embert is szállíthat majd. Ha a rakétarendszert sikerül létrehozni, 

Forrás: ORIGOKapcsolódó: A Mars kérgéből származhat a bolygó légkörének egy részeA marsi egyenlítőhöz küldhetik az ExoMars űrexpedíció kutatórobotjátA marsi élet nyomaira bukkanhattak a magyar kutatókAlagútfúrással kezdődhet az élet a MarsonAz élet lehetséges nyomára bukkantak a Marson
Kategóriák: UFO

Nyom nélkül tűnt el egy hatalmas csillag

2020, július 1 - 19:24
CsillagászatKategória: Mainstream

Nyom nélkül tűnt el a kutatók szeme elől egy nagy tömegű, instabil csillag – írja a Space.com. A szakértők egyelőre nem tudják, hogy az objektum csendesen fekete lyukká alakult-e, vagy csak elbújt egy hatalmas porfelhő mögé.

 

Az égitest a mintegy 75 millió fényévre fekvő Kinman-törpegalaxisban található. Az objektum egy végső stádiumú nagy fényteljesítményű kék változócsillag (LBV). Ezek az égitestek életük végén járnak, és igen látványos ingadozásokat képesek produkálni. A csillag jele 2001 és 2011 között volt észlelhető, 2019-ben ugyanakkor az Európai Déli Obszervatórium Very Large Telescope-ja már képtelen volt kimutatni. Meglepő módon azonban az LBV-k halálát jelző szupernóva-robbanást sem érzékeltek a törpegalaxisban.

Ez alapján elképzelhető, hogy az égitest látványos megsemmisülés nélkül alakult fekete lyukká.

Andrew Allan, a Trinity College Dublin PhD-hallgatója és a friss tanulmány vezető szerzője szerint meglepődve tapasztalták a csillag eltűnését. Ez lehet az első alkalom, amikor sikerült dokumentálni, hogy egy ennyire hatalmas objektum ilyen módon tűnjön el.

Kép: ESO/L. Calçada

A csapat a 2002 és 2009 közötti adatokat elemezve megállapította, hogy az érintett időszakban az égitest látványos kitöréseket produkált. Ez az aktív periódus 2011 után érhetett véget. A folyamat hatására az LBV rengeteg anyagot veszíthetett, és átmenetileg fényereje is látványosan nőhetett.

Azt nem tudni, hogy ezt követően mi történt. Elképzelhető, hogy a csillag fényereje hirtelen lecsökkent, és eltakarta a törpegalaxisban lévő por, de az is lehetséges, hogy csendesen megsemmisült. Bármi is történt, a csillagászok szerint különleges eseményről van szó, éppen ezért tovább gyűjtik az adatokat.

Forrás: 24.huKapcsolódó: 200 ezer csillag fér el a TESS első fotójánA csillagászat élő dinoszauruszára bukkanhattakA legtávolabbi galaxiscsoportot fedezték fel csillagászokA NASA elkapott egy vámpír csillagotA szakértők sem értik, mi történik ezeknél a csillagoknál
Kategóriák: UFO

Hihetetlen: a Nap tíz évét egyetlen órában mutatja be ez a videó

2020, június 30 - 21:09
CsillagászatKategória: Mainstream

Tíz év valószínűleg semmiség a 4,6 milliárd éves Nap történetében: körülbelül annyit jelent, mint egy másodperc milliomod része számunkra. Ennek ellenére minden évtized látványos, gyakran turbulens változásokat mutat be. Ezeket rögzítették a NASA Solar Dynamics Observatory (SDO) műholdjának adatai, amelyekből a szakemberek egy tetszetős videót állítottak össze.

LiveScience online tudományos portál által bemutatott, lenyűgöző videó „A Nap egy évtizede" címet kapta, amelyben a csillagászok 425 millió, nagy felbontású képet állítottak össze a Napról, 0,75 másodpercenként egy-egy képet megjelenítve, amelyeket 2010. június 2. és 2020. június 1. között rögzítettek. Végül ezekből alakítottak ki egy nagyjából egyórás felvételt.

Az így elkészült videó minden egyes másodperce egy napot mutat be az égitest életéből, egy egész évtizedet néhány perc alatt bemutatva a nézőknek.

A felvételt összeállító szakemberek szerint egyetlen évtized alatt a Nap számos változáson ment keresztül: a csillag különösen 2014-ben volt aktív, akkor érte el a „szoláris maximumát", amikor a felszínén hatalmas napfoltok jelentek meg, miközben a napkitörések is gyakoribbá váltak.

A kutatók arra is felfigyeltek, hogy körülbelül 11 évente a Nap mágneses pólusai hirtelen helyet cserélnek,

a periódus végén a csillag hirtelen lenyugszik, amikor „a Nap felszíne úgy néz ki, mint egy nyugodt, sárga tüzes víz". Ezt a relatív nyugalmi periódust a „napenergia minimumnak" is nevezzük.

Az érzékeny műszer szabad szemmel nem látható eseményeket is képes észlelni

Ezeket a változásokat a Földről nézve szabad szemmel nehéz észlelni, bár néha a világ több részén is jól látható északi fény jelenségeket eredményezhet.

A NASA SDO megfelelő, műholdas műszereivel azonban jól megfigyelhető a folyamat. A tudósok egyetértenek abban, hogy a „látvány kétségtelenül lenyűgöző".

Forrás: ORIGOKapcsolódó: 2050-re jelentősen lehűlhet a Nap350 ezer csillag segítségével keresik a Nap elveszett testvéreitA Nap hívhatta életre a furcsa marsi képződménytA Nap koronájába merült a NASA űrszondájaA Naprendszeren kívül is találtak vízfelhőket
Kategóriák: UFO

Óceán hullámzott a Plútó felszínén

2020, június 29 - 19:21
PlutoKategória: Mainstream

A Plútóról hagyományosan azt gondolták, hogy jéggombócként kezdte karrierjét, majd a radioaktív bomlás termelte hő belül lassan megolvasztotta. Most viszont a bolygóról készült felvételek alapján inkább úgy tűnik, hogy eredetileg nagy óceánok lehettek rajta, amelyek idővel kívül jéggé kérgesedtek.

A Kaliforniai Egyetem Santa Cruz-i kampuszának (UCSC) legújabb kutatásai szerint a Plútó – a Naprendszer határvidékét alkotó Kuiper-öv más nagyobb objektumaival egyetemben – folyékony óceánokat hordozhatott a felszínén, amelyek csak lassan dermedtek jéggé. A bolygóról készült felvételek és a számítások alapján a Plútó kialakulása közben az akkréció – az égitestet alkotó anyag összesűrűsödése – elegendő hőt termelhetett ahhoz, hogy a víz folyékony formában legyen jelen.

Sőt, az óceán az időközben kialakult vastag jégpáncél alatt mind a mai napig létezhet, dacára annak, hogy a törpebolygó a Naprendszer peremvidékén, csillagunk melegétől oly távol rója égi útját.  

Naprendszerünknek azon a környékén nagyon más viszonyok uralkodnak, mint amilyenekhez itt, a Nap melengető közelségében hozzászoktunk. A Plútó egén örök éjszaka honol, hiszen a Nap méretével és fényével alig tűnik ki a többi csillag közül. A főleg nitrogénből, metánból és szén-monoxidból álló légkör nyomása legfeljebb százezrede a földiének, a felszíni hőmérséklet pedig -200°C alatti, tehát nemhogy a víz kőkemény jéggé dermed ott, de még a légkör gázai is folyékony vagy szilárd formában vannak jelen.

A Plútó a Charon felszínéről (illusztráció)

Forró kezdet

A Nature Geoscience legutóbbi számában felvázolt „forró kezdet" forgatókönyv gyökeresen különbözik a Plútó eredetéről vallott hagyományos felfogástól. Az eredeti elképzelés szerint a Naprendszer legkülső bolygója jég- és kőgolyóként indult, és a belsejében zajló radioaktív bomlás termelte azt a hőt, amely idővel az örökké fagyos jégkéreg alatt megolvasztotta a vizet, és felszín alatti óceánokat hozott létre.

A Plútó hőmérsékleti viszonyainak alakulása, benne a lehetőséggel, hogy egy óceán a mai napig létezhet a bolygón, régóta foglalkoztatja a szakmát

– mondta el a Francis Nimmo, a UCSC föld- és bolygótudományi professzora és a cikk egyik szerzője. – Most, hogy a NASA New Horizons missziója révén nagyfelbontású képekkel rendelkezünk a Plútó felszínéről, összevethetjük a látottakat a különböző hőfejlődési modellek jóslataival."

Mivel a víz fagyáskor kitágul, olvadáskor pedig zsugorodik, a „forró kezdet" és a „hideg kezdet" forgatókönyvek várhatóan másképp alakították a bolygó tektonikáját és a belőle eredő felszíni képződményeket – magyarázta a cikket első szerzőként jegyző Carver Bierson, a UCSC doktorandusza.

„Ha hideg volt az indulás, és a jég időközben olvadt meg belül, a Plútónak össze kellett húzódnia, és ennek a jegyeit hordozná a felszínén. Ha viszont melegen indult, tágulnia kellett, ahogy az óceán megfagyott, és a felszín a tágulás jegyeit mutatná – fejtette ki Bierson. – Mármost számos tágulásra utaló jelet látunk, de zsugorodásra semmi bizonyíték nem utal, ezért a megfigyelések inkább azt erősítik, hogy

a Plútó folyékony óceánnal a felszínén kezdte karrierjét.

A hideg indulás esetében a hőmérsékleti és tektonikus fejlődés kicsit komplikáltabb pályát írt volna le, ugyanis egy kezdeti fokozatos olvadás után a felszín alatti óceán újra fagyásnak indulhatott. Ezért a felszín eleinte zsugorodott, majd később tágult volna. A meleg indulás esetében viszont a Plútó teljes történetét a tágulás jellemezhette.

A Plútó legkorábbi felszíni jellemzőire nehezebb következtetni, de úgy tűnik, hogy a felszín az ősidőkben és újabban egyaránt tágulhatott

– szögezte le Nimmo.

Fagyott tó a Plútó felszínén (Illusztráció)

Más égitestek karrierje is hasonlóan indulhatott

A következő kérdés az, hogy vajon elegendő energia állt-e rendelkezésre a meleg indulás megvalósulásához. A két szóba jöhető energiaforrás a kőzet radioaktív elemeinek bomlásából származó hő, illetve a protobolygót bombázó anyagdarabok becsapódásakor felszabaduló gravitációs energia.

Bierson számításai azt mutatták, hogy ha a gravitációs energia egésze hő formájában őrződött volna meg, a keletkező bolygó felszínén óhatatlanul folyékony óceán alakult volna ki. A gyakorlatban viszont ennek a hőnek egy jelentős része az űrbe sugárzódhatott ki, különösen ha a gyarapodó anyag akkréciója lassan zajlott.

„Nagyban meghatározta a bolygó hőmérsékleti evolúcióját a kialakulásának pontos mikéntje – hangsúlyozta Nimmo. – Ha lassan állt össze, a felszíni becsapódások hője kisugárzott az űrbe, ha viszont elég gyorsan, a hő a bolygón rekedt."

A Sputnik Planum (bal oldalt) és a síkságot körülölelő hegyek (jobb oldalt)

FORRÁS: NASA / NEW HORIZONS

A kutatók számításai szerint ha a Plútó 30 ezer évnél rövidebb idő alatt alakult ki, akkor a „forró kezdet" forgatókönyv volt a legvalószínűbb. Ha viszont az akkréció évmilliókig elhúzódott, akkor a forró kezdet csak úgy valósulhatott meg, ha néhány jelentős tömegű objektum csapódott be a keletkező bolygóba, és a belőlük származó energia mélyen a planéta belsejében tárolódott.

Az új eredményekből az is következik, hogy a Kuiper-öv más méretesebb égitestjei is melegen, folyékony vízzel a felszínükön indulhattak neki pályafutásuknak, és akár óceánokat is hordhattak felszínükön. Közülük a legnagyobbakon, így az Eris és a Makemake törpebolygókon akár a mai napig fennmaradhattak ezek az óceánok.

Még ebben a Naptól távoli, hideg környezetben is előfordulhatott, hogy gyorsan és forrón, folyékony óceánokkal a felszínükön alakultak ki világok

– szögezte le Nimmo.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Az eddigi legjobb képek érkeztek a PlútórólCsinált egy videót a NASA: ilyen látvány lesz leszállni a PlútóraEgy fizikus szerint élet lehet a Plútó felszín alatti óceánjaibanElküldte az utolsó adatokat a Plutóról a NASA űrszondájaFolyékony óceán rejtőzhet a Pluto jeges felszíne alatt
Kategóriák: UFO

Ufójelentés közzétételére kényszerítenék a Pentagont

2020, június 25 - 17:02
USAPentagonKategória: U.F.O.

Az Egyesült Államok Szenátusának hírszerző bizottsága szerint a Pentagonnak egy nyilvános jelentést kellene készítenie az ufókról – írja a Live Science. A csoport azt is szabályozná, hogy a Védelmi Minisztérium miként oszthat meg információkat az észlelésekről.

Világszerte egyre több helyen mutatnak be korábban titkosított, azonosítatlan lepülő objektumokról, azaz ufókról szóló dokumentumok. A Pentagon például áprilisban három ilyen videót is közzétett, de már az Egyesült Királyságban is feloldottak vonatkozó aktákat.

A Szenátus bizottsága a 2021-es hírszerzési meghatalmazási törvény keretében szabályozná a Pentagon ufókra vonatkozó munkáját. A cél az, hogy egységesítsék a dokumentumok gyűjtését és bemutatását, illetve megismerjék, hogy az egyes azonosítatlan objektumok köthetőek-e ellenséges országokhoz, és ha igen, mekkora veszélyt is jelentenek.

A Haditengerészet Hírszerzési Hivatala sajtóértesülések szerint még mindig szisztematikusan vizsgálja az ufókat, noha szövetségi tisztviselők korábban bejelentették, a különleges program 2012-ben véget ért.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Beismerték: titokban UFO-k után kutatott a PentagonBombaként ható beismerés: a Pentagon ufók után kutatottHárom ufóvideót tett közzé a Pentagon (+videó)Kannibál műholdat épít a Pentagon
Kategóriák: UFO

Rejtélyes égitest ütközött egy fekete lyukkal

2020, június 23 - 18:43
CsillagászatFekete lyukKategória: MainstreamA Virgo és a LIGO bejelentette, hogy felfedeztek egy kompakt égitestet, amelynek tömege a Nap tömegének körülbelül 2,6-szorosa, ami a valaha látott legnehezebb neutroncsillag és legkönnyebb fekete lyuk között helyezkedik el. Ez az égitest 800 millió évvel ezelőtt összeütközött egy 23 naptömegű fekete lyukkal, aminek következtében erős gravitációs hullámot bocsátott ki. Egyedül a hullámjel alapján, amit 2019 augusztusában észleltek a Földön, nem lehet eldönteni, hogy az égitest fekete lyuk vagy neutroncsillag, ezért pontos jellege rejtély marad.

A csillagászokat hosszú ideje foglalkoztatja a 2,5–5 naptömegű égitestek megfigyelésének hiánya. Ezt a titokzatos területet „tömegrésnek” hívják, ahol az égitestek látszólag túl könnyűek ahhoz, hogy fekete lyukak, és túl nehezek ahhoz, hogy neutroncsillag legyenek. Mind a neutroncsillagok, mind a fekete lyukak akkor alakulnak ki, amikor a nagy tömegű csillagok kifogynak nukleáris üzemanyagukból és szupernóvákként felrobbannak.

A keletkező égitest jellegét az határozza meg, hogy a csillag magjának mekkora része marad meg a robbanás után. A könnyebb magokból neutroncsillagok keletkeznek, míg a nehezebbekből fekete lyukak alakulnak ki. A kutatókat hosszú ideje foglalkoztatja az a kérdés, hogy

vajon tényleg létezik-e tömegrés az említett tartományban, és hogy ennek mi az oka.

Újabb ismeretlen területek a gravitációshullám-megfigyelésekben

Az Advanced Virgo detektort Olaszországban, Pisa közelében üzemeltető Európai Gravitációs Obszervatórium (EGO), és a két Advanced LIGO detektor az Egyesült Államokban bejelentette, hogy egy körülbelül 2,6 naptömegű égitestet fedeztek fel, ami megkérdőjelezi a tömegrés létezését. Maga az égitest jellege továbbra is rejtély, mivel a gravitációs hullám megfigyelése önmagában nem teszi lehetővé annak eldöntését, hogy fekete lyukról vagy neutroncsillagról van szó. Körülbelül 800 millió évvel ezelőtt az égitest összeütközött egy 23 naptömegű fekete lyukkal, és egy 25 naptömegű fekete lyuk alakult ki. Az ütközés erős gravitációs hullámot keltett, amit 2019. augusztus 14-én észlelt a hálózat három detektora, innen a GW190814 elnevezés. A felfedezést nemrég tették közzé az Astrophysical Journal Letters folyóiratban.

„A gravitációshullám-megfigyelések ismét újabb ismeretlen területeket fednek fel. A megfigyelt rendszer könnyebb komponensének akkora a tömege, amelyet eddig még nem figyeltek meg”- mondja Giovanni Losurdo, az olasz Nemzeti Nukleáris Fizikai Intzézet (INFN) kutatója és a Virgo együttműködés szóvivője. „Egy új felfedezés, ami új kérdéseket vet fel. Mik a fő jellemzői? Hogyan alakult ki egy ilyen kettős rendszer? A Virgo, a LIGO, és a hamarosan csatlakozó japán Kagra továbbra is keresi a válaszokat, és tovább bővíti ismeretinket a világegyetemről, amiben élünk.”

A megfigyelt esemény egy másik érdekessége, hogy az összeütköző égitestek tömegaránya is különleges az eddig megfigyelt kettős rendszerek között. A nagyobb tömegű égitest körülbelül 9-szer nehezebb, mint kisebb társa.

„Egy ilyen új eseményosztály felfedezése mind az elméleti modellek, mind az elemző eszközök határait tágítja” – mondta Ed Porter a Virgo együttműködésből, aki a CNRS kutatója és a LIGO-Virgo együttműködés kompakt kettős rendszerek összeütközését elemző csoportjának társelnöke. „Noha még mindig sokat nem tudunk erről a rendszerről, az a tény, hogy olyan jellegzetes rendszereket figyelünk, mint például a GW190814, a tudomány története során először teszi a gravitációshullám-csillagászatot olyan izgalmassá.”

A jelet három detektor, a két Advanced LIGO és az Advanced Virgo nagy pontossággal észlelte, a teljes jel-zaj arány 25 volt. A hullámjel három detektorba való beérkezési idejének különbségéből a detektorhálózat képes volt 19 négyzetfok pontossággal meghatározni a forrás égi helyzetét.

A Virgo detektor 3 kilométer hosszú karja. Kép: CLAUDIO GIOVANNINI / AFP

Amikor a LIGO és a Virgo kutatói észlelték az összeütközést, azonnal riasztást küldtek a csillagász közösségnek. Számos földi és űrtávcső a fényjel és más elektromágneses hullámok keresésébe kezdett, de ellentétben a sokcsatornás csillagászat megszületését eredményező híres 2017 augusztusában felfedezett két neutroncsillag összeütközésével, egyikük sem észlelt jeleket.

Magyarországról három kutatócsoport is részt vesz a LIGO-Virgo együttműködések munkájában, és hozzájárul a fentihez hasonló eredmények eléréséhez. Az Eötvös Gravity Research Group (EGRG) a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen működik, 2007 óta az LSC tagja, a csoport vezetője Dr. Frei Zsolt. Szintén a LIGO együttműködés tagja a Szegedi Tudományegyetem gravitációs hullámok kutatásával foglalkozó, Dr. Gergely Árpád László vezette kutatócsoportja, mely 2009-től az ELTE csoport külső tagjaként, 2014-től pedig önállóan vesz részt a kutatásokban. A Virgo együttműködésnek pedig a Dr. Vasúth Mátyás vezette, a Wigner Fizikai Kutatóközpontban működő Gravitációfizikai Kutatócsoport a tagja 2010-től.

Rejtély, mit érzékeltek a detektorok

A Virgo és a LIGO kutatói szerint a 2019. augusztusi eseményt néhány lehetséges ok miatt nem lehetett elektromágneses hullámok segítségével észlelni. Egyrészt, ez az esemény hatszor távolabb volt, mint a GW170817, így nehezebb volt a fényjelek észlelése. Másrészt, ha két fekete lyuk ütközött össze, akkor valószínűleg nem bocsátottak ki elektromágneses jeleket. Továbbá, ha a rendszerben lévő kisebb égitest valójában egy neutroncsillag volt, akkor a kilencszer nehezebb fekete lyuk partnere egészben nyelhette el; és egy neutroncsillag, amit egy fekete lyuk nyel el, nem bocsát ki fényt.

„A Pac-Man jut eszembe, ahogy egy kis háromszöget fal fel” – mondja Vicky Kalogera a LIGO együttműködés kutatója, a Northwestern University professzora. „Ha a tömegek erősen aszimmetrikusak, akkor a kisebb neutroncsillagok egy harapással felfalhatók.”

A 2019. augusztus 14-én észlelt égitest jellege továbbra is rejtély marad.

„Nehéz megmagyarázni, hogy hogyan alakult ki az észlelt kettős rendszer. Az égitestek tömege és tömegarányuk egyedi kombinációja ellentmond minden jelenlegi asztrofizikai modellnek”- magyarázza Mario Spera a Virgo együttműködésből, aki a Padova Egyetem, és jelenleg a Northwestern University kutatója. „Ezen kívül azt feltételezzük, hogy bizonyos asztrofizikai környezetekben, mint például sűrű és fiatal csillaghalmazokban és aktív galaxismagokban megnőhet az ilyen szélsőséges tömegarányú összeütközések száma. Amit viszont biztosan tudunk, az az, hogy a világegyetem határozottan azt mondja nekünk, hogy a kompakt égitestek kialakulásáról és fejlődéséről szóló tudásunk még hiányos, és valószínűleg felül kell vizsgálnunk a kompakt csillagok kialakulásának jelenlegi elméleteit. ”

A Virgo, a LIGO és más további távcsövek jövőbeli megfigyelései hasonló eseményeket észlelhetnek, és segíthetnek megválaszolni a GW190814 észlelés által felvetett számos kérdést.

Forrás: 24.huKapcsolódó: A fekete lyukak nagyobb étvágyúak, mint hittükÁprilisban elkészülhet az első kép egy fekete lyukrólElnevezték a megörökített fekete lyukatElőször találtak szökött fekete lyukat
Kategóriák: UFO

Betyár napfoltokat vizsgálnak az ELTE kutatói

2020, június 22 - 20:09
CsillagászatNapKategória: MainstreamNemcsak a műholdak miatt fontos a Nap tevékenységének megfigyelése, életek is múlhatnak rajta, ha elindulunk hosszabb emberes űrutazásokra. Az ELTE kutatói most nemzetközi támogatással vizsgálhatják a témát, köztük az általuk felfedezett betyár napfoltokat is.  

Az időjárás-előrejelzés még a Földön is elég megbízhatatlan dolog, a modellezési folyamatok ugyan állandóan fejlődnek, de teljesen biztosra nagyon nehéz megmondani, milyen idő lesz másnap, egy hét múlva vagy az adott hónapban. Még nehezebb dolguk van azoknak, akik nem is a földi, hanem az űrbéli időjárást akarják megjósolni: ez ugyanis még bizonytalanabb, mint a hagyományos meteorológia, pedig jó lenne rövid és hosszú távon is megjósolni a naptevékenység változásait, hogy

a földi és űrbéli elektromos rendszereket biztonságban tudhassuk.

Az ELTE kutatói most fontos támogatást nyertek az űridőjárás vizsgálatához: a nemzetközi SWATNET konzorcium, aminek az egyetem kutatócsapata, valamint a gyulai központú Magyar Napfizikai Alapítvány is tagja, a Marie Skłodowska-Curie Actions Innovative Training Networks for joint PhD programmes 2020-as nyertesei közé került, Európából egyedül csillagászati témájú pályázattal. A négyéves konzorciumi projekt összköltségvetése közel 3,2 millió euró, a cél pedig a Nap űridőjárást befolyásoló tevékenységének minél pontosabb, megbízhatóbb előrejelzése, és a segítő módszerek kidolgozása.

A kutatási terület sci-fibe illőnek tűnhet, de a mindennapi életben is nagyon fontos, ráadásul egyre fontosabb lesz, ahogy az űrutazás fejlődik, és a hosszabb emberes űrmissziók valósággá válnak.

„A világűr a közhiedelemmel ellentétben egyáltalán nem üres, hanem egy nagyon ritka, ionizált gáz, úgynevezett plazma tölti ki, ami ugyan tízszer kisebb sűrűségű, mint a földi laboratóriumban előállítható legjobb vákuum, de az óriási méretek miatt mégis nagyon nagy mennyiségű anyagot jelent” – mondta a 24.hu-nak Petrovay Kristóf, az az ELTE Csillagászati Tanszék vezetője.

„Ennek a plazmának a Föld környezetében a legfőbb forrása a Nap, a csillag légköréből folyamatosan áramlik ki, ezt nevezzük napszélnek. Ez tényleg a szó szoros értelmében egy szél, ami állandóan fúj a Napból, és ahogyan a földi megfelelőjének, ennek is változik a sebessége, a sűrűsége, a nyomása, az iránya, és erősen mágnesezett is, tehát benne a mágneses tér is folyamatosan ingadozik. Ezek a változások alkotják az űridőjárást.”

Kép: ESA

Komoly gazdasági károkat okozhat egy napkitörés

Fontos, hogy az űridőjárást minél pontosabban és hosszabb távra meg tudjuk becsülni, hiszen már most óriási az emberiség jelenléte a világűrben: a szondákat, ideértve a kutatóműholdakat, a GPS-t és a további kommunikációs eszközöket, akár teljesen tönkre is teheti egy-egy jelentősebb napszélesemény.

„Az életünk egyre nagyobb mértékben támaszkodik az űrszondákra, elég a kommunikációt, a telefonon használt GPS-t, a tévét, az internetet, a meteorológiai előrejelzéseket, említeni, a műholdaktól alapvetően függünk” – mondta Petrovay Kristóf. Az űridőjárás a földi életünkre is hatással lehet, annak ellenére, hogy a magnetoszféra azért némi védelmet nyújt a Nap aktivitásával szemben. Ez a mágneses védőtér azonban ideiglenesen kilyukadhat, a napszelek a földi elektromos hálózatokban áramot indukálhatnak, ezzel berendezéseket károsíthatnak, áramkimaradásokat okozhatnak.

Az űridőjárás a műholdak élettartamát is megrövidítheti: a napszél a Föld légkörét felfűtheti, ami ettől kiterjed, és jobban fékezi a műholdakat, megrövidíti a működési időszakukat. Ez súlyos gazdasági károkat is okozhat amellett, hogy akár a mindennapi életünket is megzavarhatja.

Ahogy pedig a hosszabb távú emberes űrutazás egyre inkább valósággá válik, az űridőjárás fontossága is felértékelődik: életek múlhatnak azon, mennyire tudjuk előre jelezni a nagyobb eseményeket.

Az űrhajósok jelentős sugárdózist kaphatnak, a nagy napkitörések esetében ugyanis részben röntgensugárzásra lehet számítani, részben pedig nagy energiájú kozmikus sugarakra, ami nem jelent ugyan magában nagy sugárdózist, de mégis figyelembe kell ezt is venni, mivel egy többéves Mars-utazás esetében például halmozódik, összeadódik

– mondta Petrovay Kristóf.

Az űrhajósok biztonságát az is befolyásolhatja, hogy az űrhajó elektronikája károsodhat egy-egy nagyobb napkitörés során, ami egy űrhajóban a létfenntartó eszközök épségének kockázatát is jelentheti.

Űridőjárás mellett űréghajlat is van

Az űridőjárás-előrejelzés jelenleg még a szintén nem túl pontos földi meteorológiánál is bizonytalanabb. „Ahogy a földi időjárás esetében szeretnénk tudni, hogy holnap milyen idő lesz, de azt is szeretnénk előre látni, hogy a következő években, évtizedekben az éghajlat hogyan alakul, például a mezőgazdaságban mire kell számítanunk, az űrben is igyekszünk megtudni, hogy a következő nagy napkitörés mikor érkezik, legalább néhány órával előtte”  – mondta a szakértő.

De hosszabb távon is szeretnénk tudni, hogy a következő években, évtizedekben hogyan alakul a Nap aktivitása.

Csillagászati szempontból is létezik ugyanis űréghajlat: hosszú távú előrejelzéseket is lehet készíteni a Nap aktivitásáról. Jelenleg a kutatók egy-két órával előre tudják megmondani, ha nagyobb napkitörés érkezik, ami azért fontos, hogy a műholdakat ilyenkor ki lehessen kapcsolni, át lehessen állítani úgy, hogy csak minimális kár keletkezzen bennük. De arra is volt már példa, hogy a végfelhasználók, például áramszolgáltatók szerették volna tudni, pontosan mi fog történni az eseménynél, nemcsak azt, hogy mikor fog bekövetkezni. Az idő függvényében a mágneses tér irányát és erősségét hasznos ilyenkor tudni, hiszen ennek is hatása lesz a berendezésekre.

Nekünk nemcsak azt kell tudni megjósolni, hogy mikor következik be egy esemény és mekkora, hanem ennek a részleteit is.

A Solar Orbiter. Kép: ESA

Betyár aktív vidékek a Napon

Azt már tudjuk, hogy a Föld körüli űridőjárást leginkább a Nap felszínén megjelenő, nagyobb méretű aktív vidékek befolyásolják, amelyek jellemzően napokig, hetekig, sőt, esetenként akár hónapokig is megmaradhatnak. Ezek erősen mágnesezett területek, itt jelentkeznek a napfoltok, a napkitörések és a naptevékenységgel kapcsolatos összes esemény.

„Nagy hatása a nagyobb aktív vidékeknek lesz, de ezek közül sem mindnek, vannak nagyon nagy aktív vidékek, amelyek jól viselkednek, nem csinálnak nagyobb problémát” – mondta Petrovay Kristóf.

Ugyanakkor vannak olyanok is, amelyek a többitől eltérő, szokatlan tulajdonságokkal rendelkeznek, ezek a fő felelősei a nagy űridőjárási eseményeknek, és az utóbbi időben az is kiderült, hogy fontos szerepük van az űréghajlat befolyásolásában.

Ezeket az ELTE kutatói pár éve vizsgálják, ők adták a nevüket is: a betyár aktív vidékek akkora hatást kelthetnek a naptevékenységre, hogy akár évtizedekig tartó zavarokat is okozhatnak, az űréghajlatot is hosszú távon befolyásolhatják.

Űridőjárás: a Napból (a kép jobb szélén) a Föld (bal szél) felé áramló változó állapotú plazmáról készült pillanatkép a STEREO-A űrszonda több műszerével készült felvételekből összeállítva.

Kép: Petrovay Kristóf

Az űridőjárás és a naptevékenység kutatása nemzetközi terület. Az európai együttműködésben felépülő nagy napteleszkóp az EST előkészületi fázisában Magyarország is részt vesz. A földfelszíni vizsgálatok mellett több űrszonda is vizsgálja a Nap tevékenységét, ilyen például az amerikai SOHO, ami már 25 éve működik, és folyamatosan monitorozza a csillagunkat, a szintén USA-hoz tartozó SDO obszervatórium pedig föld körüli pályán kering.

De elindult két új projekt, a NASA Parker Space Probe űrszondája, ami a Nap koronájáig elmerészkedik, és az Európai Űrügynökség Solar Orbitere, ennek az a különlegessége, hogy a Merkúrnál is közelebb kerül a Naphoz, ráadásul olyan szögben kering majd, ami a sarki területek megfigyelését is lehetővé teszi. Az űridőjárás-kutatók a szondák által begyűjtött, egyébként teljesen nyilvános adatokat elemzik – sok az adat, de kevés a kutató, főleg itt, Magyarországon.

Itthon még mindig kevés a természettudományos szakember

Egyébként is jellemző, hogy itthon hiány van a természettudományos és műszaki szakemberekben, ezért is olyan fontos a SWATNET által elnyert pályázat, aminek fő profilja a képzés 

– mondta Petrovay Kristóf.

Az a cél, hogy európai léptékben új szakembereket képezzünk, akik ezen a szakterületen avatott módon tudnak dolgozni. Az űrtudományok területén ez a hiány különösen fájó, hiszen most már kormányszinten is van törekvés arra, hogy Magyarország űrtevékenységét legalább az európai átlag szintjére hozzuk. Itthon ezt a területet még a környező országokhoz képest is sokáig nagyon elhanyagolták.

Az ELTE csillagászati tanszékének kutatói a SWATNET keretein belül maradnak a fő kutatási területüknél, a betyár napfoltoknál, ezek hosszú távú hatásait szeretnék továbbra is vizsgálni. Ugyanezt a témát kutatja Petrovay Kristóf a berni székhelyű Nemzetközi Űrtudományi Intézetben is, és ugyanezen a területen fog dolgozni az a fiatal kutató is, akit az európai hálózat keretében fel tudnak venni.

A támogatást nyújtó hálózat további előnye egyébként, hogy nemcsak egyetemeket és kutatóintézeteket köt össze, hanem ipari szereplőket is, ahol a fiatal kutatók majd részképzést kaphatnak, és szorosabb kapcsolatot alakíthatnak ki az űripar szereplőivel is.

Forrás: 24.huKapcsolódó: "Betyár" napfoltok gátolhatják az űridőjárás előrejelzését2050-re jelentősen lehűlhet a Nap
Kategóriák: UFO

Oldalak