ParaHIR.HU

Subscribe to ParaHIR.HU hírcsatorna
Frissítve: 1 perc 16 másodperc

Megérkeztek a Földre egy aszteroida darabjai

2020, december 6 - 19:41
CsillagászatKategória: Mainstream

A Hajabusza-2 japán űrszonda űrkapszulája a Földtől 220 ezer kilométeres távolságban vált le magasságban sikeresen levált az űrszondáról, és közép-európai idő szerint szombat este landolt az ausztráliai sivatagban. Miután befogták a rádiójelét, a woomerai légitámaszpontról elindult érte egy helikopter. Az óriási érdeklődéssel várt kapszula kétféle talajmintát hozott a Földre:

az egyik a Ryugu aszteroida felszínéről, a másik a felszíne alól származik.

Az értékes talajmintát szállító, mindössze 40 centiméter átmérőjű kapszula tűzgolyóvá vált, amikor belépett a Föld légkörébe, majd nagyjából 10 ezer méteres magasságban kinyílt egy ejtőernyő. Megtalálása után repülőgéppel Japánba szállítják, és majd csak ott fogják felnyitni, hogy elkezdjék a talajminták elemzését.

A kutatókat elsősorban a felszín alól származó minták érdeklik, mert ezeket nem érték az űrből érkező sugárzás és egyéb környezeti tényezők hatásai. Josikava Makoto, a Hajabusza-2 misszió projektvezetője elmondta, a tudósokat a talajmintában lévő szerves anyagok elemzése érdekli a leginkább.

A szerves anyagokból ered a Földön az élet, de még mindig nem tudjuk, honnan származnak. Reméljük, hogy a Hajabusza-2 által lehozott szerves anyagok részleteiből információt kapunk a Naprendszer eredetéről és arról, hogyan alakult ki az élet a Földön.

A Hajabusza-2 űrszonda a kapszula leválása után ismét távolodni kezdett a Földtől, hogy felvételeket készítsen a kapszuláról. Ezután útnak indul egy másik, a Földhöz közeledő, „1998KY26” aszteroidához, amelyet a tervek szerint tíz év múlva ér el – írja az MTI.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Célba ért az űrsziklarobbantó Hajabusza-2Több mint 10 krátert robbantott a Ryugu kisbolygón a Hajabusza-2Végrehajtotta második leszállását is a Hajabusza-2 a Ryugu kisbolygón
Kategóriák: UFO

Azonosították a Föld körül keringő titokzatos tárgyat

2020, december 3 - 20:24
FöldCsillagászatKategória: Mainstream

Az objektumot szeptemberi észlelésekor aszteroidaként azonosították, Paul Chodas, a NASA aszteroidaszakértője azonban azt gyanította, hogy az 1966-os sikertelen holdmisszió, a Surveyor-2 űrszondájának felső Centaur rakétafokozata. A leszállóegység belecsapódott a Holdba, a rakéta azonban elhaladt az égitest mellett és Nap körüli pályára állt űrszemétként.

Chodas sejtését Vishnu Reddy, az Arizonai Egyetem szakértője vezette kutatócsoport a hawaii infravörös teleszkóp segítségével igazolta.

Munkájuk nyomán nemcsak a titokzatos objektumot sikerült alaposabban megvizsgálni, de egy 1971 óta a Föld körül keringő másik Centaur rakétát is. A hivatalosan 2020 SO jelzésű, nagyjából 8 méteres objektumot szeptemberben észlelte egy hawaii teleszkóp. A méretei megegyeznek a Centauréval, amely kevesebb mint 10 méter hosszú és 3 méter átmérőjű lehet.

Chodas figyelmét egyebek között az keltette fel, hogy a tárgy csaknem kör alakú pályán kering a Nap körül, ami szokatlan az aszteroidáknál, valamint a kisbolygókra jellemzőnél kisebb sebességgel közelít a Föld felé. Előrejelzése szerint az objektum nagyjából négy hónapig fog keringeni a Föld körül, miután a bolygó gravitációs csapdájába került november közepén, majd márciusban ismét visszaáll saját pályájára a Nap körül. Legközelebb 2036-ban tér vissza.

Forrás: 24.huKapcsolódó: A NASA megnyitja a turisták előtt a Nemzetközi ŰrállomástBetömték a lyukat az űrállomásonIzgalmas újítás a Google Street View-n: most már benézhet a Nemzetközi Űrállomásra isKilyukadt a Nemzetközi Űrállomás űrhajója
Kategóriák: UFO

Több millió galaxist térképezett fel egy teleszkóphálózat

2020, december 1 - 18:54
CsillagászatKategória: Mainstream

Az univerzum hatalmas részét térképezte fel rekordidő alatt az ASKAP ausztrál teleszkóphálózat, több millió új galaxist tárva fel és új utat nyitva a jövőbeli felfedezéseknek - közölte kedden az ausztrál nemzeti tudományos intézet (CSIRO).

A 188 millió ausztrál dollár értékű teleszkóprendszer Ausztrália nyugati részén található. Az ASKAP (Australian Square Kilometer Array Pathfinder/Ausztrál Négyzetkilométeres Hálózati Helykereső) nagyszabású rádiótávcső-rendszer mindössze 300 óra munkával képes volt nagyjából hárommillió galaxis feltárására.

Az égbolt megismerésével foglalkozó hasonló méretű vizsgálatoknak nagyjából 10 évre volt szükségük ilyen eredményhez - mondta David McConnell csillagász, a CSIRO Murchison Rádióasztronómiai Obszervatóriumban zajló vizsgálatának vezetője.

A teleszkópot széles látómezeje teszi különlegessé. Korábban nem tapasztalt élességű részletekkel képes panorámafelvételeket készíteni az égboltról.

Az ASKAP teleszkóprendszer

FORRÁS: CSIRO

Az égbolt 83 százalékának feltérképezéséhez mindössze 903 felvétel kombinálására volt szüksége. Ez elenyésző szám az egész égboltot vizsgáló és feltérképező más kutatásokhoz képest, általában ugyanis azoknak több tízezer képre van ehhez szükségük.

A teleszkóp így néhány hét vagy hónap alatt képes átvizsgálni az égboltot, ami azt jelenti, hogy a folyamat viszonylag rövid időn belül újra és újra megismételhető, tehát a csillagászoknak lehetőséget ad a változások szisztematikus észlelésére és követésére.

Már ezzel az első vizsgálattal is találtak a korábbi felvételekhez képest néhány szokatlan objektumot, például erőteljes robbanásokon átesett csillagokat - fejtette ki McConnell.

Az ASKAP által végzett égbolttérképezés grafikus bemutatása

FORRÁS: CSIRO

A szakértő szerint a vizsgálat során gyűjtött adatok segítenek az asztronómusoknak abban, hogy még többet tudjanak meg a csillagok keletkezéséről és a galaxisok, fekete lyukak formálódásáról.

A tudósok eredményeiket kedden publikálták a Publications of the Astronomical Society of Australia című tudományos lapban.

Az ASKAP 36 tányérantenna együttműködése. A rendszer Nyugat-Ausztrália távoli, kietlen területén található meg egy 6 kilométeres területen, Perth-től 700 kilométerre északra.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: A barna törpék - az univerzum máig megfejtetlen rejtélyeAz univerzum fekete szörnyei felzabálják a nagytömegű galaxisokatAz eddigi legpontosabb térkép az univerzumban lévő sötét anyagrólA földinél is gazdagabb élet virulhat valahol az Univerzumban
Kategóriák: UFO

Decemberben ritka közel lesz egymáshoz a Jupiter és a Szaturnusz

2020, november 29 - 18:13
CsillagászatJupiterSzaturnuszKategória: Mainstream

Decemberben a Jupiter és a Szaturnusz olyan mértékben fogja megközelíteni egymást, hogy ha valaki egy kicsit rövidlátó, szabad szemmel egy nagy fényes csillagnak fogja látni az égitesteket.

Ilyen együttállás nem volt a 18. század óta és hasonló csillagászati jelenség legközelebb csak 2080-ban lesz - mondta el az MTI-nek Kiss László csillagász, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) főigazgatója pénteken.
Hozzátette:

A KÉT BOLYGÓ DECEMBER 21-ÉN, A TÉLI NAPFORDULÓ IDEJÉN LESZ A LEGKÖZELEBB EGYMÁSHOZ, 6 ÍVPERCRE.

Ez azt jelenti, hogy a holdkorong átmérőjének mindössze egyötöd része lesz közöttük a távolság - érzékeltette a csillagász, hozzátéve, hogy a két bolygó közelsége már december elején is megfigyelhető lesz.

Ezt a fotót a Jupiterről a színes kamerával felszerelt Juno űrszonda készítette három fotóból rakta össze Kevin M Gill. A képnek a NASA a Jupiter Marble (Jupiter Márvány) nevet adta.

"Ha valaki kicsit rövidlátó, úgy látja majd december közepén, végén, mintha összeolvadt volna a két bolygó" - mondta Kiss László.

A CSILLAGÁSZ ELMONDTA AZT IS, HOGY A JELENSÉGET TÁVCSŐVEL NAPNYUGTA UTÁN, ALACSONYAN A DÉLNYUGATI HORIZONT FELETT LEHET MEGFIGYELNI. OLYAN HELYRŐL ÉRDEMES FÜRKÉSZNI AZ ÉGBOLTOT, AHOL NEM TAKARJÁK EL HÁZAK VAGY FÁK A DÉLNYUGATI IRÁNYT.

Kiss László hozzátette: még a 200-250-szeres nagyítású távcsövekben is egy látómezőben lehet majd látni a Jupitert és a négy legnagyobb holdját, valamint a Szaturnusz öt legfényesebb holdját és gyűrűjét.
A csillagász magyarázatként hozzáfűzte: az égi jelenség a Föld, a Jupiter és a Szaturnusz mozgásából és keringési idejéből adódik. A Jupiter 11 év alatt kerüli meg a Napot, a Szaturnusz pedig több mint három évtized alatt.

A Hold, a Vénusz és a Jupiter tündöklése az éjszakai égbolton

A bolygók szépen, naprendszeri óraműként járják körbe az útjukat és időnként a Földről nézve úgy jön ki, hogy egymás mellett látszanak" - mondta a csillagász, hozzátéve, hogy a Jupiter Vénusz-közelítése még látványosabb szokott lenni, vannak, akik azt mondják, hogy a betlehemi csillag is ennek a két bolygónak a közelsége volt.

A téli égbolt látványosságai közé sorolta a csillagász azt is, hogy az esti égbolton kelet felé még mindig jól látszik a Mars, ahol pár héttel ezelőtt porvihar kezdődött, a csillagászok most azt várják, hogy hamarosan az egész bolygót eltakaró vihar keletkezik belőle. Hajnalban pedig a délkeleti horizonton a ragyogó Vénuszt láthatják a korán kelők - tette hozzá.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Elképesztő felvételek a Jupiterről - sarki fény az óriásbolygón (+videó)Érkeznek az első döbbenetes felvételek a Jupiter vörös foltjárólAranyszínűvé vált a Szaturnusz híres légköri képződményeAz első képek a Szaturnusz gyűrűiben lubickoló Cassinitől
Kategóriák: UFO

Hamarosan ledobják a Földre egy aszteroida darabjait

2020, november 27 - 19:31
CsillagászatAszteroidaKategória: Mainstream

A Föld felé közelít a Ryugu aszteroidáról mintát hozó Hajabusza-2 űrszonda – írja az MTI. A japán űrkutatási hivatal (JAXA) szerint a minták sokat elárulhatnak a Naprendszer eredetéről. A Hajabusza-2 nagyjából egy éve hagyta el a bolygónktól 300 millió kilométerre fekvő aszteroidát, és várhatóan december 6-án tér vissza, hogy ledobja a szállítmányt tartalmazó kapszuláját.

Josikava Makoto, a Hajabusza-2 misszió projektvezetője szerint a kutatókat elsősorban a talajmintában lévő szerves anyagok elemzése foglalkoztatja.

A szerves anyagokból ered a Földön az élet, de még mindig nem tudjuk, honnan származnak. Reméljük, hogy a Hajabusza-2 által lehozott szerves anyagok részleteiből információt kapunk arról, hogyan alakult ki az élet a Földön

– mondta Josikava.

A hőpajzzsal védett kapszulát Ausztrália déli része felett ejtenék le a légkörbe. Az objektum tűzgolyóvá válik, amikor 200 kilométeres magasságban belép az atmoszférába. Mintegy 10 kilométerrel a felszín felett nyílik ki az ejtőernyője, hogy felkészüljön a landolásra, miközben jeleket továbbít helyzete meghatározásához. A JAXA műholdakat, radarokat, drónokat és helikoptereket készít majd elő a kapszula megtalálásához. Ezek nélkül a mindössze 40 centiméter átmérőjű, serpenyőszerű kapszula azonosítása szinte lehetetlen lenne.

HANDOUT / JIJI PRESS / JAXA / AFP

A Hajabusza-2 számára ezzel nem fog véget érni a misszió. Miután ledobta a kapszulát, visszatér az űrbe, hogy útnak induljon egy másik távoli aszteroida, a 1998KY26 felé. Útja tíz éven át fog tartani.

A 2014 decemberében felbocsátott űrszonda 2018 júniusában érte el a Ryugut, amelyről több ízben is sikerült – a világon elsőként – felszín alatti mintákat gyűjtenie. Az űrszonda kétszer is landolt a kisbolygó felszínén. A Ryugu egy C-típusú aszteroida, amelyről a szakemberek úgy vélik, hogy a Naprendszer hajnalán, mintegy 4,6 milliárd éve születhetett, így olyan szerves anyagokat tartalmazhat, amelyek a földi élet kialakulásához is hozzájárultak.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Több mint 10 krátert robbantott a Ryugu kisbolygón a Hajabusza-2Végrehajtotta második leszállását is a Hajabusza-2 a Ryugu kisbolygónFiatalabb lehet a Ryugu kisbolygó, mint hittékKülönleges felfedezés a Ryugu aszteroidáról
Kategóriák: UFO

Ősi árvizek nyomát találták a Marson

2020, november 25 - 22:07
MarsKategória: Mainstream

Több milliárd évvel ezelőtt a Mars felszíne óriási árvizek miatt lehetett víz alatt – írja a Futurism. Ha a Cornell Egyetem és a Kaliforniai Műszaki Intézet kutatóinak eredményei megállják a helyüket, akkor az ősi Mars felszínét ezek az árvizek formálhatták, és még a klímáját is megváltoztathatták.

A Scientific Reports tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint az árvizek nagyjából négymilliárd évvel ezelőtt kezdődhettek, amikor a Marsot eltalálta egy nagyobb meteor. A becsapódás elég hőt termelt ahhoz, hogy megolvassza a bolygó jégsapkáit, ami azt eredményezte, hogy megnőtt a levegő vízpára-tartalma, óriási felhők gyűltek, és nagyobb mennyiségű esővíz zúdult a felszínre.

A szakértők a NASA Curiosity roverének adataival dolgoztak, és feltételezik, hogy ha az elméletük helyes, a Mars valóban lakható bolygó volt valaha. Geológiai szempontból már teljesen biztos, hogy a vörös bolygó igazán aktív volt, megvoltak a körülmények ahhoz, hogy folyékony víz lehessen a felszínen – ahol pedig víz van, ott valószínűleg élet is van.

Forrás: 24.huKapcsolódó: 2035-ig nem lesz ilyen közel a MarsA Mars kérgéből származhat a bolygó légkörének egy részeA marsi bór azt bizonyítja, hogy kialakulhatott az élet a vörös bolygónA Hold egy darabja üldözi a MarsotA Curiosity nagy meredélyre kaptatott fel a Marson
Kategóriák: UFO

Sötét sugarak lövellnek ki egy fekete lyukból

2020, november 23 - 18:44
Fekete lyukKategória: Mainstream

Kutatók végre megtalálhatták a választ arra, hogy miért lövellnek ki sötét sugarak az IC5063 galaxis közepén található fekete lyukból. A kérdést először Judy Smith amatőr csillagász tette fel Twitterén még tavaly, az egyik Hubble-képen szúrta ki ugyanis a furcsaságot, erre „ugrottak rá” a Harvard kutatói, és kezdték el tanulmányozni, mi is történhet valójában a fekete lyuknál – írja a Futurism.

A The Astrophysical Journal Letters tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint a legvalószínűbb magyarázat az, hogy a fekete lyuk akkréciós korongjának fénye szűrődik át a kozmikus poron, vagyis nagyjából úgy, mint ahogyan a napfény a felhők között.

Ahogy a fekete lyuk bekebelezi a túl közel érkező objektumokat, az úgynevezett akkréciós korongján fényjelenség tapasztalható. Eddig azt gondolták a kutatók, hogy mindez csak a galaxis egy nagyon kis szeletét világítja meg, most azonban kiderült: a fényjelenség valószínűleg van olyan erős, hogy megvilágítsa a kozmikus port is, sokkal nagyobb területére eljutva a galaxisnak. A kutatók ahhoz hasonlítják a jelenséget, mint amikor naplemente előtt a napfény átszűrődik a felhőkön, és világos-sötét sávokat fest az égre.

Forrás: 24.huKapcsolódó: A fekete lyukak nagyobb étvágyúak, mint hittükA szomszédos csillag buktatta le a rejtőzködő fekete lyukatElnevezték a megörökített fekete lyukatElőször találtak szökött fekete lyukat
Kategóriák: UFO

Videón, ahogy darabjaira hullik egy meteor

2020, november 21 - 18:50
CsillagászatMeteorKategória: Mainstream

Egy kifejezetten fényes, zöld színű meteort észleltek Tasmania déli partjainál, az eseményt egy kamerának sikerült megörökítenie – írja a Space.com. A videón az látható, ahogy az objektum darabjaira hullik az óceán felett.

A tűzgömböt helyi idő szerint szerda éjszaka figyelték meg. Az eseményt az ausztrál tudományos hivatal, a CSIRO Investigator nevű kutatóhajójának kamerája rögzítette, az objektum épp a jármű előtt száguldott el. John Hooper, a hajó utazási igazgatója szerint a felvételt visszanézve igencsak meglepődtek, mivel a meteor mérete és fénye is hihetetlen volt.

Az élő közvetítést adó kamera a nap 24 órájában üzemel. A videó fekete-fehér, a szemtanúk szerint azonban a meteor zöld színű volt. A térségben többen is beszámoltak észlelésről, egyéb felvételekről azonban nem tudni.

Amikor az eseményt megörökítették, az Investigator mintegy 100 kilométerre járt Tasmania déli partjaitól. A hajó jelenleg a Huon Tengeri Parkban térképezi fel a tenger fenekét.

Naponta rengeteg meteor lép be a légkörbe, a többségük azonban apró, nappal érkezik, vagy lakatlan terület, például az óceán felett éri el a Földet, ezért azonosítatlan marad. Hasonlóan látványos eseményekről kifejezetten ritkán készül videó.

Forrás: 24.huKapcsolódó: 60 millió éves meteoritot fedeztek fel SkóciábanAz egész tájat bevilágította egy meteor Finnországban (+videó)Elképesztő felvételt adott ki a NASA az óriási felrobbanó meteorrólEzért nem bombáznak szét minket a meteorok
Kategóriák: UFO

Távoli bolygók légkörét fogja vizsgálni az Európai Űrügynökség új távcsöve

2020, november 18 - 18:51
CsillagászatexobolygóKategória: Mainstream

Az Európai Űrügynökség elfogadta az Ariel-űrtávcső megvalósítási koncepcióját, amely a világon az első küldetés lesz, amely kifejezetten az exobolygók természetét, keletkezését és fejlődését vizsgálja. A program megvalósításában magyar kutatók és mérnökök is részt vesznek, többek között az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének (ELKH CSFK KTM Csillagászati Intézet) munkatársai is.

Tizenhét országban több mint 50 intézet munkatársai vettek részt az elmúlt öt évben a küldetés tudományos célkitűzéseinek, illetve műszerei terveinek kidolgozásában, amely révén lehetővé válik, hogy az Ariel a jövőben ezer, Naprendszeren kívüli planétából álló, változatos bolygómintát vizsgálhasson.

Az Ariel terveit egy sor szigorú tesztnek vetették alá 2020 folyamán, amelyek során a projekt technikai megvalósíthatósága mellett a tudományos kiválóságot is bizonyítani kellett. A terveket az ESA tagállamai elfogadták, ami azt jelenti, hogy a konzorcium folytathatja a munkát, és a 2029-re tervezett felbocsátást szem előtt tartva megépíthetik az űreszközt.

Giovanna Tinetti professzor (University College, London), az Ariel vezető kutatója elmondta:Mi vagyunk az első generáció, amelyik más csillagok körül keringő bolygókat képes tanulmányozni.Az Ariel pontosan ezt a lehetőséget ragadja meg, és több száz planéta természetét és fejlődését fogja felfedni Galaxisunkban. A mostani döntéssel egy lépéssel közelebb kerültünk ennek az álomnak a megvalósításához."

AZ ARIEL LESZ AZ ELSŐ KÜLDETÉS, AMELYET KIFEJEZETTEN ARRA FEJLESZTENEK KI, HOGY FEDÉSI EXOBOLYGÓK SZÁZAINAK LÉGKÖRI ÖSSZETÉTELÉT ÉS LÉGKÖRI TERMÁLIS TULAJDONSÁGAIT VIZSGÁLJA.

Az űrtávcső mérései révén bepillantást nyerhetünk az exobolygók változatos világába: a célpontok között lesz extrém forró és mérsékelt hőmérsékletű, valamint gázóriás és csillagához közel keringő kőzetbolygó is.

A forró bolygók vizsgálatával a tudósok azt remélik, hogy megérthetik a planéták kialakulását és fejlődését. A magas hőmérsékletek esetében – ami bizonyos esetekben akár a 2000 Celsius fokot is meghaladhatja – az Ariel számos egzotikus molekulát fog detektálni a bolygólégkörökben. A műszerei segítségével megállapítható lesz az atmoszféra kémiai összetétele, ezáltal pedig egyedülálló lehetőség tárul fel az égitest belseje összetételének, valamint az adott bolygórendszer keletkezésének jobb megértésére is.

Az Ariel konzorcium a nyílt adathozzáférési irányelvet követi, és arra biztatja az érdeklődőket, hogy segítsenek a célpontok kiválasztásában és a csillagok jellemzőinek meghatározásában. Az adatok nagy része azonnal elérhető lesz mind a tudományos közösség, mind a szélesebb publikum számára.

Az Arielnek egy 1,1 x 0,7 méteres elliptikus főtükre lesz, amivel a tervek szerint a távoli csillagrendszerek látható tartománybeli és infravörös sugárzását fogja megfigyelni. Egy infravörös színképelemző színeire bontja ezt a fényt, amiben a bolygók légkörét alkotó gázok ujjlenyomatait tudják megfigyelni, amikor a bolygó elhalad a központi csillaga előtt vagy mögött. Az Ariel berendezései lehetőséget adnak felhők megfigyelésére az exobolygók légkörében, miközben biztosítják, hogy az űrtávcső nagy pontossággal a megfigyelendő csillag irányába mutasson a mérések során.

Szabó Róbert, az ELKH CSFK KTM Csillagászati Intézet igazgatója, a magyar hozzájárulás koordinátora, elmondta:Az Ariel egy újabb kitűnő példája a magyar űripar és a magyar kutatók nemzetközi együttműködésének.A magyar részvétel elengedhetetlen ahhoz, hogy a hazai kutatók világszínvonalú mérésekhez juthassanak, és nemzetközileg versenyképes kutatásokban vegyenek részt. Az már csak hab a tortán, hogy ha valaha életet fedezünk fel a Naprendszeren kívül, azt legvalószínűbben pontosan az Arielhez hasonló berendezésekkel fogjuk elérni. Fantasztikus érzés, hogy ehhez a munkához magyar szakemberek is hozzájárulnak."

Fantáziakép az Arielről

FORRÁS: ESA

Magyar részvétel az Ariel-programban

Az ELKH CSFK KTM Csillagászati Intézetének kutatói a bolygóatmoszférák vizsgálatán túl a célpontok gazdacsillagainak alapos vizsgálatával is hozzájárulnak az Ariel célkitűzéseinek megvalósításához.

A CSILLAGAKTIVITÁS MEGÉRTÉSE TÖBB SZEMPONTBÓL IS FONTOS: EGYRÉSZT ZAJFORRÁST JELENT A MÉRÉSEKNÉL, MÁSRÉSZT EGY-EGY NAPKITÖRÉSHEZ HASONLÓ JELENSÉG KÖZVETLEN HATÁSSAL LEHET A BOLYGÓK LÉGKÖRÉRE, ÉS EZEK A VÁLTOZÁSOK IS KIMUTATHATÓK LESZNEK AZ ARIEL MŰSZEREIVEL.

Ezenkívül az egyes bolygófedések közötti több órás szükségszerű szünetek tudományos hasznosítására is tettek javaslatot: a kieső időben az Ariel fiatal csillagok, barna törpék középinfravörös spektroszkópiáját végezhetné. Ezáltal betekintést lehetne nyerni a fiatal csillagok körüli korongokban zajló komplex kémiai folyamatokba. Ezek a megfigyelések a földfelszínről nehezen megvalósíthatók, továbbá az infravörös űrtávcsövek jelenleg is rendkívül ritkák.

Az Arielen található, a látható tartományban dolgozó három fotométer és a spektrográfok adataiból származtatható, infravörös széles sávú fényességmérésen alapuló vizsgálatokat az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium igazgatója, Szabó M. Gyula vezeti. Ezek a mérések – sikeres küldetés esetén – először teszik majd lehetővé az exobolygók egyidejű fotometriai és színképei vizsgálatát, olyan pontossággal, amely mellett a bolygó forgása, a körülötte lévő gyűrűk, a felszín tükröződése súroló fényben, a bolygók körüli holdak és a bolygók párolgása, illetve a bolygó körüli üstökösök porának analízise is elvégezhető lesz.

A miskolci ADMATIS Kft. – egy nagyobb magyar beszállítócsapat vezetőjeként – fedélzeti eszközöket, és az Ariel építéséhez és földi logisztikai feladatokhoz szükséges berendezéseket fog szállítani. Az űreszközbe beépül egy speciális radiátor, amelynek az a funkciója, hogy a műhold belsejében lévő kritikus eszközök – jellemzően a detektor és az elektronikák – hőmérsékletét nagyon pontosan szabályozza. Három darab olyan konténert is készítenek majd, amelyekben az űrtávcsövet szállítják közúton Európa-szerte, biztosítva a benne lévő több százmillió euró értékű műhold megfelelő hőmérsékletét és vibrációmentes környezetét, tisztaszobai körülmények között. Szintén magyar hozzájárulás lesz az űreszköz angliai összeszereléséhez használandó különböző szerelőkeretek, pozicionáló berendezések és állványok gyártása.

Az Ariel-programban való magyar részvétel megvalósulását az ESA PRODEX programján keresztül a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatja.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Útnak indították az Európai Űrügynökség exobolygókutató űrtávcsövétÚjabb képek a tönkrement európai Mars-leszállóegységrőlMunkába áll az Európai Ügynökség bolygóvadász szondájaKözeli szuperföldet találtak európai csillagászok
Kategóriák: UFO

Ha van élet a Marson, itt érdemes keresni

2020, november 16 - 18:44
CsillagászatKategória: Mainstream

Egy friss tanulmány megerősíti azt a korábbi feltételezést, mely szerint a Mars déli jégsapkája alatt egy hatalmas tórendszer húzódik – írja David Rothery, a The Open University geológusa a The Conversationon. Bár a távoli múltban a bolygón rengeteg víz volt, mára felszíne száraz, a víz csak jégként van jelen rajta.

A kutatók egy ideje tudják, hogy a földi pólusok jeges mélyén rejtett víztömegek találhatóak. Az első ilyen tavakat az 1970-es években fedezték fel az Antarktisznál, utóbb azonban kiderült, hogy a Mars jéggel borította déli sarka alatt, 1,5 kilométeres mélységben, az Ultimi Scopuli nevű régióban is lehet víz. Az ezt bizonyító, 2012 és 2015 között begyűjtött adatok a Mars Express űrszonda MARSIS nevű műszerétől származnak. A friss tanulmányban a szakértők új módszerekkel elemezték a MARSIS információit, és megállapították, hogy a jelek valóban vízre utalnak.

A csapat szerint nem csak az Ultimi Scopuli-i szubglaciális tó létezik: a szélesebb, 250-300 kilométeres térségben több kisebb víztömeg is fellelhető.

Ezek rendkívül sósak lehetnek, a rájuk nehezedő jég pedig elég nyomást teremthet ahhoz, hogy a víz ne párologjon el.

A kutatók szerint az Antarktisz mélyén lévő tavakban mikrobák is élhetnek. Lehetséges, hogy a Mars rejtett tavában is megtalálhatóak kezdetleges létformák, életben maradásukhoz azonban energiára, tápanyagra van szükségük. Jelenleg nincs arra utaló bizonyíték, hogy életet támogató folyamatok zajlanának a marsi jégsapka mélyén, a szakértők ennek ellenére úgy látják, hogy érdemes lehet tovább vizsgálni a rejtett tavakat.

Forrás: 24.huKapcsolódó: 2035-ig nem lesz ilyen közel a Mars300 méter mély folyó volt a MarsonA Mars kérgéből származhat a bolygó légkörének egy részeA koronavírus a Mars-expedíciót is hátráltatjaA marsi bór azt bizonyítja, hogy kialakulhatott az élet a vörös bolygón
Kategóriák: UFO

Az univerzum egyik legnagyobb robbanását észlelték

2020, november 15 - 18:40
CsillagászatKategória: Mainstream

Több milliárd évvel ezelőtt egy objektum egy két másodperces gammasugár-kitörést produkált, melynek során több energia szabadult fel, mint amennyit a Nap egész élete során létrehozott. A GRB 200522A jelű esemény sugárzása 2020 májusában érte el a Földet, a jelet a NASA Neil Gehrels Swift műholdjának sikerült fognia. Utóbb a Hubble űrtávcső is észlelte a kitörést.

A szakértők szerint ez volt az univerzum történetének egyik legnagyobb robbanása.

Wen-fai Fong, az amerikai Északnyugati Egyetem munkatársa és kollégái friss tanulmányukban átfogóan vizsgálják az eseményt – írja a Sci News. A csapat szerint a robbanás egy fiatal, 5,5 milliárd fényévre fekvő galaxisban történt.

A kutatók azt feltételezik, hogy a hasonló, rövid gammasugár-kitöréseket úgynevezett kilonóvák idézik elő – ezek két neutroncsillag vagy egy neutroncsillag és egy fekete lyuk ütközésekor alakulnak ki. Az esemény közeli infravörös kibocsátása, melyet a Hubble észlelt, ugyanakkor nem volt összhangban a detonáció rádió- és röntgensugárzásával. Ez azt sugallta, hogy érdemes átgondolni a kilonóvákról kialakított képet.

Fongék szerint egy hagyományos kilonóva nem állhatott a háttérben, és talán egy új, korábban nem ismert eseménnyel van dolgunk. Lehetséges, hogy két neutroncsillag ütközését figyelték meg, a találkozás hatására azonban egy rendkívül erős a mágneses térrer rendelkező neutroncsillag, egy úgynevezett magnetár született. Ez az objektum aztán további energiát adott a kilonóva által kibocsátott anyaghoz. A csapat bízik benne, hogy a további megfigyelésekkel jobban megérthetik a különleges robbanást.

Forrás: 24.huKapcsolódó: A Földre is hathatnak a kozmikus robbanásokBrutális és robbanásszerű csillagszületést sikerült megfigyelniEgy második ősrobbanás hozza el a világegyetem pusztulásátEgyre több óriási robbanás kelt pánikotEgy új tanulmány szerint nem volt ősrobbanás
Kategóriák: UFO

Ez az aszteroida egy nap a Földbe csapódhat

2020, november 13 - 19:06
AszteroidaKategória: Mainstream

A 340 méter széles Apophis nevű aszteroida a számítások alapján 2068-ban rendkívül közel fog elhaladni a Föld mellett, talán neki is ütközik. A napsugárzás hatására az objektum felmelegedhet, a kibocsátott hőenergia pedig lökést adhat az égitestnek, így csillagászati szempontból kisebb módosulások alakulhatnak ki pályájában. Ez az úgynevezett Jarkovszkij-gyorsulás.

A jelenséget korábban még nem mérték fel az Apophisnál, szakértők egy csoportja azonban most megvizsgálta – írja a Live Science. David Tholen, a Manoai Hawaii Egyetem munkatársa és a csapat vezetője szerint a sugárzás hatására az aszteroida jobban melegedő része nagyobb lökést fejt ki, ez pedig eltereli az objektumot a gravitációs pályától. A friss eredmények alapján az objektum évente nagyjából 170 méterrel sodródik el korábban jósolt pályájától.

Kép: ANDRZEJ WOJCICKI / Getty Images

Az eddigi becslések azt mutatták, hogy az Apophis 1:150000 aránnyal találhatja el bolygónkat 2068-ban. Bár az ütközés esélye továbbra is kicsi, az új adatok alapján a véltnél több a bizonytalanság az égitest körül.

Tholen szerint nem zárható ki teljesen a becsapódás, ezért érdemes tovább figyelni az objektumot.

2029-ben az Apophis biztonságos távolságban fog elszáguldani mellettünk, ekkor remélhetőleg többet kideríthetünk majd róla.

Az aszteroida 2004-es felfedezése óta különböző előrejelzések születtek esetleges becsapódásáról. Amennyiben utóbb bebizonyosodik, hogy az égitest valóban ütközőpályán halad, 2068-ra már talán lesznek módszereink a becsapódás kivédésére.

Forrás: 24.huKapcsolódó: 800 millió éve hatalmas aszteroidák bombázták a FöldetA NASA elérte a Földre jelenleg legveszélyesebb aszteroidátAszteroidabecsapódásoktól védené meg a Földet egy új rendszerAszteroida csapódott be Ausztráliánál
Kategóriák: UFO

A Földre is hathatnak a kozmikus robbanások

2020, november 12 - 19:12
CsillagászatszupernovaKategória: Mainstream

Bizonyos csillagok életük végén hatalmas detonációt tapasztalnak, melynek során elképesztő mennyiségű energia szabadul fel. Ezek az úgynevezett szupernóvák, melyeknél kevés látványosabb esemény figyelhető meg a világegyetemben. A hasonló robbanások jellemzően igen távol történnek, ami szerencse, hiszen egy közeli detonáció akár bolygónkon is komoly pusztítást okozhatna.

Robert Brakenridge, a Boulderi Kaliforniai Egyetem munkatársa az vizsgálta, hogy az elmúlt 40 ezer év viszonylag közeli csillagrobbanásainak nyoma érzékelhető-e a Földön – írja a Space.com.

A szakértő arra jutott, hogy a fagyűrűkben ki lehet mutatni az ilyen eseményeket, melyek akár bolygónk éghajlatát is befolyásolhatták.

A kutató 18 robbanást vizsgált, melyek legfeljebb 4900 fényévre történtek. Az események adatait fák évgyűrűinek szén-14-szintjével vetette össze – az izotóp a bolygón természetsen nem alakul ki, hanem a világűrből érkező sugárzás hatására jelenik meg. Brakenridge szerint a C-14 szintje a fákban évről évre nagyjából stabil, bizonyos években azonban kilengés tapasztalható. Egyes szakértők korábban arra jutottak, hogy az eltérés hátterében a Nap kivételesen erős kitörései állnak, Brakenridge azonban szupernóvákra gyanakszik.

Kép: MARK GARLICK / Getty Images

A vizsgált robbanásokból nyolc a szén-14-szint emelkedésével esett egybe, a kapcsolat négy eseménynél kifejezetten erős volt. Fontos kiemelni, hogy az adatokban sok a bizonytalanság, a szupernóvák datálása például nem egyszerű, Brakenridge szerint ennek ellenére elképzelhető, hogy valóban a kozmikus detonációk nyomát észlelte.

Nem a kutató az első, aki úgy gondolja, hogy a közeli szupernóvák képesek befolyásolni a földi életet. Egy idén nyáron bemutatott tanulmány alapján egy ilyen esemény idézhetett elő tömegkihalást 359 millió évvel ezelőtt.

Forrás: 24.huKapcsolódó: 447 éve robbant fel a szupernóva - mindig fantasztikus látványt nyújtEgy lépéssel közelebb a szuperfényes szupernóvák megértéséhezGigantikus szupernóvák és az univerzum tágulásának rejtélyeMilyen távolról lehet veszélyes egy szupernóva a Földre?
Kategóriák: UFO

Talán jobb is, ha sosem fedezzük fel az idegen életet

2020, november 10 - 20:35
CsillagászatIdegenekKategória: Mainstream

Az olasz fizikus, Enrico Fermi 1950-ben egy híres kérdést fogalmazott meg: „Hol van mindenki?”, később pedig ebből született meg az úgynevezett Fermi-paradoxon. Az ellentmondás lényege, hogy elméletileg a földön kívüli élet általánosan elterjedt lehet, ennek ellenére még semmilyen nyomot nem találtunk, amely az idegenek létezését bizonyította volna. A paradoxonra az évtizedek során rengeteg lehetséges válasz született.

Az egyik potenciális feloldás az úgynevezett nagy filter elmélete, mely szerint minden idegen létforma valamilyen oknál fogva megtorpan, mielőtt elég fejletté válna saját csillagrendszere elhagyásához, mi pedig emiatt nem tudunk a nyomukra bukkanni. Egyes égitesteken a megtorpanás nem sokkal az egysejtűek kialakulása után megtörténhet, míg más helyeken több millárd évnyi bonyolult evolúció után állhat meg a fejlődés.

Ha valóban így van, kérdés, hogy mi képesek leszünk-e átjutni a nagy szűrőn.

Lehetséges, hogy létezett már nálunk fejlettebb civilizáció, amely végül összeomlott, és talán ránk is ez a sors vár.

Nick Bostrom, az Oxfordi Egyetem filozófusa úgy gondolja, hogy amennyiben a nagy filter hipotézise igaz, a legjobb az, ha sosem fedezzük fel az idegen életet – írja az IFLScience. A tudós egy 2008-as cikkében arra jutott, ha egysejtű idegeneket találnánk, az azt jelentené, hogy a szűrő valamikor az élet megjelenése után aktiválódik. Amennyiben viszont összetettebb létformákat azonosítanánk, az tovább szűkítené a fejlődés megtorpanásának időpontját.

Kép: NASA/JPL-Caltech

Bostrom szerint az állatokból az emberek geológiai szempontból gyorsan fejlődtek ki, ez a periódus ezért kis valószínűséggel lehet a nagy filter ideje. Ha valaha gerinceseket találnánk egy égitesten, az azt sugallhatná, hogy a szűrővel még nem kellett szembenéznie a földi intelligenciának, és hogy a jövőben még vár ránk egy kihívás, amely végül elhozhatja fajunk bukását. Éppen ezért a filozófus bízik benne, hogy sosem találjuk meg az idegen élet nyomait.

A Fermi-paradoxonra természetesen számos egyéb magyarázat létezik. Egyes kutatók szerint például egyelőre mi nem vagyunk elég fejlettek az idegen civilizáció felismerésére.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Azért nem válaszolnak az idegenek, mert már halottak?10 millió csillagot vizsgáltak át idegeneket keresve, megvan az eredmény70 év után szólalt meg a nyugalmazott rendőr, aki találkozott az idegenekkelA NASA szerint hamarosan megtaláljuk az idegeneketAz idegenek már kereshetnek minket
Kategóriák: UFO

Pokoli bolygóra bukkantak

2020, november 7 - 19:44
CsillagászatKategória: Mainstream

Szakértők egy csoportja egy pokoli, vulkanikus bolygóra bukkanhatott – írja a Live Science. A K2-141b jelű, Naprendszeren kívüli égitestet még 2017-ben fedezték fel, az objektum nagyjából feleakkora, mint a Föld. A bolygó rendkívül közel kering csillagához, ráadásul mindig egyazon oldala néz csillaga felé.

Egy friss tanulmányban a szerzők azt írják, az égitest felszínének kétharmadát folyamatosan érheti a sugárzás.

Az elképesztő hő hatására a felszínen lávaóceánok alakulnak ki, a kőzetek egy része pedig elpárolog, és a légkörbe kerül.

Nicolas Cowan, a McGill Egyetem munkatársa szerint minden kőzetbolygó, így a Föld is olvadt objektumként kezdi, majd fokozatosan hűl le. A szakértő hozzátette, a lávabolygók segíthetnek megérteni az égitestek evolúciójának korai stádiumát.

Kép: Julie Roussy, McGill Graphic Design and Getty Images

A csapat arra volt kíváncsi, hogy milyen légköre is lehet a K2-141b-nek. A kutatók először a korábbi tanulmányok adatait elemezték, majd a felszíni tulajdonságokat modellezték. Az objektumon egy több tíz kilométer mélységű lávaóceán lehet, a légkörben pedig elképesztő, a földi hangsebességnél is gyorsabbb, 1,75 kilométer per másodperces szelek tombolhatnak. Az atmoszféra peremén az olvadt anyagok eléggé lehűlhetnek ahhoz, hogy visszahulljanak a mélybe.

A szakértők bíznak benne, hogy lassan tényleg elindul a régóta késlekedő James Webb űrtávcső. Az űrteleszkóp segítségével a kutatók minden korábbinál részletesebb adatokat gyűjthetnek majd az exobolygókról.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Földihez hasonló légköre lehet a pokoli exobolygónakMég a fémek is elpárolognak a pokoli exobolygónPokoli hely lehet a Földhöz legjobban hasonlító exobolygóPokoli napja volt a legközelebbi ismert exobolygónak
Kategóriák: UFO

Különös jel érkezett a Tejútrendszerből

2020, november 5 - 18:34
CsillagászatTejútKategória: Mainstream

Átfogó vizsgálat alá vetették az első ismert gyors rádiókitörést (FRB), amely a Tejútrendszerből érkezett – írja az IFLScience. A jelet már korábban észlelték, de most három elemzéssel újabb adatokat derítettek ki róla.

Az FRB-k rendkívül gyors, néhány milliszekundumos rádiójelek, melyek a világűr távoli régióiból érik el a Földet. Az első kitörést kevesebb mint egy évtizede fedezték fel, és bár azóta több jelet is azonosítottak, még mindig nem tudni, hogy pontosan mi hozza létre őket. Egyes kutatók szerint akár idegen civilizációk is állhatnak a háttérben, a természetes magyarázat, például a fekete lyukak vagy a neutroncsillagok tevékenysége azonban sokkal reálisabb.

Fotó: Rebecca L. Latson / Getty Images

Az FRB-ket korábban mindig idegen galaxisokhoz kötötték, idén nyáron azonban bejelentették, hogy a Tejútrendszerben lehet az egyik jel forrása. Most három tanulmánnyal igazolják a korábbi eredményeket, többek közt azt is, hogy a jel forrása egy magnetár, azaz egy rendkívül erős mágneses mezővel rendelkező neutroncsillag.

Az első tanulmány alapján az idén árpilisban észlelt FRB 200428 jelű esemény a 30 ezer fényévre fekvő, SGR 1935+2154 jelű magnetárhoz köthető.

A szakértők bíznak benne, hogy a viszonylagos közelség segíthet jobban megérteni a hasonló jeleket.

A második cikkben a szerzők a FRB 200428 erejét vizsgálják, míg a harmadikban azt mérik fel, hogy a gyors rádiókitörések milyen egyéb nagy energiájú eseményekhez kapcsolódhatnak.

Forrás: 24.huKapcsolódó: 1.5 milliárd fényévről érkező, rejtélyes rádiójeleket fogtak a tudósokFöldönkívüliek üzenhetnek a titokzatos rádiójelekkelMegtalálták egy gyors rádiókitörés származási helyétMeghatározták kozmikus rádióhullámok kitörésének pontos helyét
Kategóriák: UFO

A Hold egy darabja üldözi a Marsot

2020, november 4 - 21:09
holdMarsKategória: Mainstream A Naprendszer történetének egyik brutális epizódjára derülhetett fény.

Az észak-írországi Armagh Obszervatórium és Planetáriumban (AOP) dolgozó olasz, bolgár és amerikai csillagászokból álló csapat a Mars trójai csoportját vizsgálva bukkant a különös objektumra. Trójai csoportnak azokat az aszteroidákat nevezik, amelyek pályája egy bolygó körül Lagrange-pontoknak nevezett gravitációs nyugvópontokon stabilizálódik. 

Ezek az égitestek a bolygóval együtt mozogva követik azt, és azért tartanak számot komoly tudományos érdeklődésre, mert hátramaradt anyagként a Naprendszer történetének egy korábbi korszakát lehet megismerni általuk. Több ezer trójai csoporthoz tartozó aszteroida ismert.

A nemzetközi csapat az Európai Déli Obeszervatórium chilei VLT-re épített X-Shooter nevű spektrográfjával vizsgálta a (101429)1198 VF31 nevű Mars trójai csoportjához tartozó aszteroidát. A korábbi mérések alapján anyagát tekintve közönséges kondrit meteoritnak gondolták a 101429-et, a VLT (Nagyon Nagy Teleszkóp) azonban sokkal jobb minőségű méréseket készített. Meglepetésükre a kiderült, hogy a aszteroida a Holdhoz megszólalásig hasonló.

Sok olyan spektrum van, ami nem sokban különbözik a Holdétól, de ha alaposabba megnézzük, feltűnnek a különbségek. Ez az adott aszteroida azonban gyakorlatilag azonos a kráterek belsejében és hegyeken felbukkanó holdi alapkőzettel.

– mutatott rá dr. Galin Borisov, a spektroszkópos mérés végző kutató.

Mozgalmas múlt

A lehetséges magyarázatok egyike, hogy a 101429 egy teljesen közönséges aszteroida, amely a napszél millió éves hatása nyomán vált a holdi kőzethez hasonlóvá. A másik lehetőség, hogy azért olyan amilyen, mert a Hold egy darabja.

A korai Naprendszer nagyon más volt, mint a mai. Az újonnan létrejött bolygók közötti űr tele volt törmelékkel. A Holdba és a bolygókba folyamatosan kisbolygók ütköztek. Az egyik ilyenből származó szilánk érhette el a Mars pályáját.

– magyarázza dr. Apostolos Christou, az AOP munkatársa. A harmadik lehetőség, hogy az égitest magáról a Marsot ért becsapódásból származik, összetétele piroxénben gazdag, azonban nem illik az ismert marsi aszteroidák sorába, amelyek a bolygó kérgében található olivinből állnak.

A GAIA űrtávcső

A GAIA űrtávcső

Fotó: esa.int

A történet szempontjából a Föld trójai csoportjának megismerése lenne a legérdekesebb, ezeket azonban nemcsak felderíteni, de megfigyelni is nehéz, mivel az L2 Lagrange-pont a Nap felé néz. Ezeknek felderítése a chilei Vera C. Rubin Obszervatórium (korábbi nevén LSST) és az L2 ponton található GAIA műhold feladata lesz.

Forrás: IndexKapcsolódó: A Hold déli sarkán landol a következő expedíció2024-ben újra ember léphet a Holdra47 éve érintetlen holdkőzetmintát nyitott fel a NASAA Hold és a Mars lehet az emberiség mentsváraA felszín közelében találtak jeget a Marson
Kategóriák: UFO

Elveszhetett egy bolygó a Naprendszerből

2020, november 2 - 19:08
CsillagászatnaprendszerKategória: Mainstream

Matt Clement, a Carnegie Tudományos Intézet szakértője csapatával új tanulmányában a Szaturnusz és a Jupiter eredeti feltételezett helyét mutatja be – számol be a SciTech Daily.

Az eredményekből az is kiderült, hogy a Szaturnusz és az Uránusz között korábban még egy jégóriás volt, amely idővel kilökődött a Naprendszerből.

A fiatal nap körül egy porból és gázból álló korong képződött, melyből aztán a bolygók születtek. A korai bolygók pályájáról úgy vélik, hogy közeliek és körkörösek voltak, a gravitációs kölcsönhatások azonban idővel megzavarták a rendszert, és kialakították a mai pályákat. Clement és kollégái mintegy 6 ezer szimulációt futtattak le, hogy felmérjék a Naprendszer evolúcióját.

A szakértők eddig úgy vélték, hogy a fiatal Jupiter háromszor kerülte meg a Napot, amíg a Szaturnusz kétszer, az új vizsgálat ugyanakkor azt mutatja, hogy az arány valójában 2:1 volt. Clement szerint az ismert rendszerek alapján megállapítható, hogy a miénk különleges az elrendeződését tekintve, a friss eredmények alapján viszont kijelenthető, hogy nem mindig volt ilyen különc. A szakértő hozzátette, mivel már meghatározták modelljük pontosságát, már arra is fel tudják majd használni, hogy a kőzetbolygók formálódását is megvizsgálják vele.

Az elemzés azt is felfedte, hogy az Uránusz és a Neptunusz pozícióját nagyban befolyásolta a Kuiper-öv tömege. Ez a régió a Naprendszer külső részén található, és fagyos törpebolygók, illetve aszteroidák alkotják. A modell alapján úgy tűnik, hogy a két bolygóra egy hatalmas, jeges égitest is hatott, amelyet utóbb kilökött magából rendszerünk.

Forrás: 24.huKapcsolódó: A Földnél tízszer nagyobb, eddig felfedezetlen bolygó a Naprendszerben?A Naprendszeren kívülről származhat a kilencedik bolygóAzonosítatlan bolygó rejtőzhet a NaprendszerbenA Naprendszert kétmilliárd év múlva kilökhetik a galaxisából
Kategóriák: UFO

Példátlan anyagot találtak egy égitest légkörében

2020, október 31 - 19:06
CsillagászatTitánKategória: Mainstream

Egy egyszerű, mégis ritka vegyületet, ciklopropenilidént azonosítottak a Titan, a Szaturnusz legnagyobb holdjának légkörében – írja az IFLScience.

Ez az első alkalom, amikor az anyagot megtalálják egy égitest atmoszférájában, igaz, korábban már észlelték a csillagközi űr hatalmas felhőiben.

Conor Nixon, a NASA Goddard Űrközpont munkatársa és kollégái friss tanulmányukban azt írják, a kis mennyiségű ciklopropenilidént az objektum felső légkörében fedezték fel. Mivel a molekula igen reaktív, nem túl valószínű, hogy a Titan atmoszférájának sűrűbb részein is fellelhető.

Kép: NASA/JPL-Caltech/Space Science Institute

Nixon meglepődött, amikor kimutatták a ciklopropenilidént. Mint mondta, a Titan nagyon különleges a Naprendszerben, és az új molekulák kincsesbányájának bizonyult az évek során.

A felfedezés az ALMA (Atacamai Nagyméretű Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózat) segítségével született meg. A hold egy igen figyelemreméltó objektum, felszínén tavak és folyók találhatóak, igaz, ezek nem vízből, hanem folyékony szénhidrogénekből, főként metánból és etánból állnak. A szakértők nem zárják ki, hogy az égitesten az élet is kifejlődhetett. A NASA a tervek szerint 2027-ben indítja el Dragonfly nevű szondáját a Titánhoz, ez remélhetőleg többet is kiderít majd az objektum kémiájáról.a

Forrás: 24.huKapcsolódó: A nyári metánfelhők vonulása a Titánon (+videó)Elárasztott kanyonokat figyeltek meg a Titán felszínénFurcsa felhők forognak a TitánonFurcsa lények élhetnek a TitánonHatalmas esőzések formálják a Titán felszínét
Kategóriák: UFO

Szerves anyagokat találtak egy ősi meteoritban

2020, október 28 - 18:35
CsillagászatKategória: Mainstream

Ősi, szerves vegyületeket találtak egy objektumban, amely 2018 januárjában csapódott be egy fagyott michigani tóba – írja a Live Science.

A szakértők szerint a felfedezés az élet eredetéről is árulkodik.

A tűzgömböt Kanada és az amerikai Közép-Nyugat több területéről is látták, az objektum mozgását és megsemmisülését ráadásul a radarok is észlelték, ez pedig megkönnyítette a meteoritvadászok munkáját. Az objektum egy dió méretű darabját egy nemzetközi csapat nem sokkal a becsapódást követően vizsgálta meg. Jennika Greer, a Chicagói Egyetem geológusa szerint a kőzet rendkívül jó állapotú, olyan, mintha egyenesen az űrből gyűjtötték volna be.

A szakértők mintegy 2600 szerves vegyületet találtak a kőzetben. Az objektum a Naprendszer korai időszakából származik, anyaaszteroidája nagyjából 4,5 milliárd éves, összetétele pedig megközelítőleg 3 milliárd éve nem változott. 12 millió évvel ezelőtt az aszteroidával egy másik objektum ütközött, és levált az utóbb bolygónkba csapódó kisebb darab. A szakértők szerint a magas vastartalmú, termikus metamorfizmuson átesett, H4 besorolású objektum igen ritka, csupán a földi meteoritok 4 százaléka tartozik ebbe a kategóriába.

Nem ez az első alkalom, amikor szerves vegyületeket észlelnek egy meteoritban. A kutatók úgy gondolják, hogy a hasonló objektumok a távoli múltban elősegítették a mikrobiális élet kialakulását a Földön.

Forrás: 24.huKapcsolódó: 60 millió éves meteoritot fedeztek fel SkóciábanA világ legkülönlegesebb kristályát találták meg egy meteoritbanAzt hitte, hogy aranyrögöt talált, ám egy szuper ritka meteorit voltHarminctonnás meteoritot találtak Argentínában
Kategóriák: UFO

Oldalak