Az űreszközt szerdán bocsáthatják fel.
Egy tanulmány szerzője jelezte, hogy bár kicsi az érintkezés esélye, a hatása extrém lehet.
Egy 2016-os elmélet alapján egy ismeretlen bolygó várhat a felfedezésre rendszerünk peremén.
Összesen 35 vadonatúj észlelésről számoltak be a tudósok.
A küldetés november végén indulhat.
Egy nemzetközi tudóscsoport mondott néhány számot arról, hogy milyen mélyre nyúlik a Nagy Vörös Folt, de ettől még nem lesz sokkal könnyebb befogadni a jelenség valódi erejét.
Egy ausztrál teleszkóp észlelte tavaly a földönkívüli technológiára utaló furcsa rádióhullámokat, amit most részletesen elemeztek a szakértők.
A tudósok már arra is rájöttek, miért tűnik el az élet a bolygóról.
Hétfőn már volt egy napkitörés, most érkezhet az újabb, de problémát várhatóan ez sem fog okozni.
A túlélés érdekében mindenképpen el kell majd hagynunk bolygónkat. Bemutatjuk, mi lesz a jövőben.
A NASA marsjárója által készített felvételek bizonyították.
Elküldte első képeit a BepiColombo európai-japán űrszonda.
Ennek oka a bolygók együttállása, amikor a Nap a Föld és a Mars között tartózkodik.
A Chilében lévő ALMA obszervatórium segítségével nyertek betekintést a 13,8 milliárd éve keletkezett univerzum korai kozmikus időszakába.
2016-ban egyszer már látni lehetett, majd eltűnt, néhány év múlva azonban újra észlelhető lesz ugyanaz a csillagrobbanás. Hogyan lehetséges ez?
A jelenleg ismert potenciális források kizárhatók. A Sydney Egyetem csillagászai titokzatos rádiójelet találtak. Közlés előtt álló tudományos publikációjuk szerint az ASKAP J173608.2-321635 jel forrása egyelőre nem ismert, valószínűleg egy eddig ismeretlen típusú égitestről származik.
A kicsiny helikopter a Perseverance marsjáró állandó partnere a vörös bolygó kutatásában.
Rengeteg olyan égitest lehet a Föld közelében, melyek életük végén hatalmas robbanás kíséretében megsemmisülhetnek.
Az objektumok kozmikus ütközések hatására szabadulhattak el.
2024-ben indítanak missziót a Phoboszra, a vörös bolygó egyik holdjára.
