Hétfőn már volt egy napkitörés, most érkezhet az újabb, de problémát várhatóan ez sem fog okozni.
A túlélés érdekében mindenképpen el kell majd hagynunk bolygónkat. Bemutatjuk, mi lesz a jövőben.
A NASA marsjárója által készített felvételek bizonyították.
Elküldte első képeit a BepiColombo európai-japán űrszonda.
Ennek oka a bolygók együttállása, amikor a Nap a Föld és a Mars között tartózkodik.
A Chilében lévő ALMA obszervatórium segítségével nyertek betekintést a 13,8 milliárd éve keletkezett univerzum korai kozmikus időszakába.
2016-ban egyszer már látni lehetett, majd eltűnt, néhány év múlva azonban újra észlelhető lesz ugyanaz a csillagrobbanás. Hogyan lehetséges ez?
A jelenleg ismert potenciális források kizárhatók. A Sydney Egyetem csillagászai titokzatos rádiójelet találtak. Közlés előtt álló tudományos publikációjuk szerint az ASKAP J173608.2-321635 jel forrása egyelőre nem ismert, valószínűleg egy eddig ismeretlen típusú égitestről származik.
A kicsiny helikopter a Perseverance marsjáró állandó partnere a vörös bolygó kutatásában.
Rengeteg olyan égitest lehet a Föld közelében, melyek életük végén hatalmas robbanás kíséretében megsemmisülhetnek.
Az objektumok kozmikus ütközések hatására szabadulhattak el.
2024-ben indítanak missziót a Phoboszra, a vörös bolygó egyik holdjára.
A kínai marsjáró teljesítette tervezett feladatait a vörös bolygó felszínén.
A NASA mérnökei megállapították, hogy a kőzet nem volt elég erős ahhoz, hogy szilárd mintát gyűjthessen belőle a Perseverance rover.
A tudósok évtizedek óta, különféle módszerekkel próbálnak választ találni a kérdésre, vajon egyedül vagyunk-e az univerzumban. Egy új elmélet szerint lehet, hogy rosszul közelítettünk a témához.
A szakértők egyelőre nem tudják, mi lehet pontosan a hatalmas struktúra.
Chilében az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsövét (ESO VLT) használta egy csillagászcsoport, hogy új információkat gyűjtsön az L 98-59 katalógusjelű közeli csillag körül keringő, a Naprendszer belső bolygóira hasonlító planétákról. Közülük egyik tömege a Vénuszénak csupán fele – így ez a legkisebb tömegű exobolygó, amelyet a radiálissebesség-módszerrel észleltek –, és valószínűleg csillagának lakhatósági zónájában kering, felszínét pedig víz borítja.
Egy korábbi radarészlelés alapján azt feltételezték, hogy a vörös bolygó mélyén hatalmas tó létezhet, a tudósok most megvizsgálták.
Először észleltek vízpárát a Jupiter egyik holdja, a Ganümédész légkörében. A vízpára a felszíni jég szublimációjából keletkezik, vagyis a szilárd halmazállapotú anyag rögtön légneművé válik – olvasható a NASA közleményében.
"Apró, kék, nagyfejű, dülledt szemű emberkék álltak körülöttem. Mozdulni sem tudtam, csak a vakító, fehér fényt láttam, mikor az űrhajóra cipeltek" - ehhez hasonló sztorikat mesélnek azok az emberek, akiket állításuk szerint idegenek raboltak el. A jelenséget már régóta vizsgálja a tudomány is, egy új kutatás azonban megfejthette, mit éltek át valójában az érintettek.
