35 évvel a katasztrófa után újra beindult a maghasadás a csernobili atomerőmű egyik alagsori szobájában. Újabb katasztrófától azonban a szakértők szerint nem kell tartani – olvasható az IFL Science tudományos portálon.

Ukrán kutatók egy csoportjának mérései szerint az erőmű területén a neutronkibocsátás növekedni kezdett, ami a maghasadás újbóli beindulására utal. Az eredményt a Science magazin is közzétette. 

Az egészet úgy kell elképzelni, mint a kerti grillezőben lévő parazsakat" 
– szemléltette a helyzetet Neil Hyatt, a Sheffieldi Egyetem kémikusa. Amikor 1986. április 26-án a nukleáris katasztrófa bekövetkezett, az érintett négyes reaktor magja megolvadt, és nagyjából 170 tonnányi sugárzó urán folyt a reaktorcsarnok alatti szobákba. A lávára emlékeztető anyag idővel lehűlt, végül megkeményedett.

Az elmúlt években a sugárzás szintje nagyjából állandó maradt, ám a szakértők már korábban is sejtették, hogy ez nem fog mindig így maradni. A problémás területet igyekeztek elszigetelni a külvilágtól, de ez a törekvés sem tudta megakadályozni, hogy esővíz szivárogjon azokra az elzárt helyekre, ahol a nukleáris anyag található. 

A VÍZ AZÉRT IDÉZ ELŐ MAGHASADÁST, MERT LELASSÍTJA A NEUTRONOK MOZGÁSÁT, NÖVELVE ANNAK ESÉLYÉT, HOGY URÁN ATOMMAGOKKAL ÜTKÖZZENEK. AZ ÜTKÖZÉSEK HATÁSÁRA MÉG TÖBB NEUTRON SZABADUL FEL, AMI ÉLETBEN TARTJA A REAKCIÓT. 

2016-ban új szarkofág épült az erőmű romjai fölött, az építmény pedig mostanáig maradéktalanul ellátta feladatát. Most azonban a kutatók erősödő sugárzást mértek a 305/2 néven ismert szoba környékén. Ebbe a helyiségbe szivárgott le a nukleáris anyag nagy része.

A négyes reaktor és környéke 2019-ben

FORRÁS: NURPHOTO VIA AFP/VLADIMIR SINDEYEVE/NURPHOTO/STR

A tudósok még most sem értik pontosan, mi okozza a reakciót. Azt sejtik, az anyag száradása valamiképpen segíti a maghasadást, de a folyamat részleteit egyelőre nem tudják magyarázni. 

A PROBLÉMA EGYIK LEHETSÉGES MEGOLDÁSA, HA EGY ROBOTTAL LYUKAT FÚRNAK AZ ANYAGBA, MAJD BÓRBÓL KÉSZÜLT RUDAT HELYEZNEK BELE. A BÓR ELNYELI A NEUTRONOKAT, ÉS ÍGY SZABÁLYOZZA A REAKCIÓT. 

A szakértők szerint bár a fejleményeket nyomon kell követni, 

ÚJABB NUKLEÁRIS KATASZTRÓFÁTÓL EGÉSZEN BIZTOSAN NEM KELL TARTANI.