Jól látható nyomokat hagyott a Bennu kisbolygó felszínén az amerikai űrkutatási hivatal OSIRIS-REx űrszondájának mintagyűjtése múlt év októberében - derült ki az űrszonda által a földi irányítóközpontba küldött felvételekből, amelyeket április 7-én készített, amikor utoljára repült el az aszteroida fölött.

Az utolsó repülést azért hajtotta végre az űrszonda, hogy dokumentálja a Bennu felszínén végbement változásokat, amelyeket az október 20-i talajmintagyűjtés okozott. A Földre érkezett felvételeket csütörtökön tette közzé honlapján a NASA, párosítva azzal a 2019 márciusában készített felvétellel, amelyet még a kisbolygó feltérképezésekor készített az űrszonda.

AZ ÁPRILISI FELVÉTELEKEN LÁTHATÓ AZ A SÜLLYEDÉS, AMELYET AZ OSIRIS-REX AKKOR OKOZOTT, AMIKOR 3,4 MÉTER HOSSZÚ KARJA BEHATOLT AZ ASZTERIODA FELSZÍNÉBE.

Nemcsak a mintavétel hagyott nyomokat a Bennu felszínén: az űrszonda karja érintésének ereje szintén megbolygatta azt, továbbá a űrszondát a Bennutól eltávolító négy hajtómű is felkavarta a felszíni port és a köveket. Egy nagyjából egytonnás követ mintegy 12 méterre mozdítottak el a mintagyűjtés és az azt kísérő események. 

Az űrszonda utolsó repülésekor 5,9 órán át készített felvételeket a Bennuról mintegy 3,5 kilométerre megközelítve annak felszínét, ami a legközelebbi volt azóta, hogy októberben mintákat vett belőle.
Az OSIRIS-REx fedélzetén a begyűjtött mintákkal május 10-ig marad a Bennu közelében, amikor elindul vissza a Földre.

A TERVEK SZERINT 2023. SZEPTEMBER 24-ÉN KELL MEGÉRKEZNIE A TALAJMINTÁKKAL.

A kutatók szerint az 1999 szeptemberében felfedezett Bennu olyan építőköveket őrizhet a Naprendszer 4,5 milliárd évvel ezelőtti kialakulásának idejéből, amelyek magyarázatot adhatnak arra, hogy miként alakult ki az élet a Földön és talán máshol is.