Már tudjuk, mekkora veszély fenyegeti a Holdon az űrhajósokat

Kategória:

Először készített részletes mérést a kínai Csang-o-4 holdjáró arról, mekkora sugárzás éri az asztronautákat a Hold felszínén – írja a Science magazin híroldala.

A 60-as, 70-es években az Apollo küldetések űrhajósai már sugárzásmérő műszerekkel felszerelkezve vágtak neki a Hold feltérképezésének, ezek az eszközök viszont a teljes út során jelentkező sugárterhelést mérték, azt nem, hogy külön a Hold felszínén mekkora sugárdózis éri az űrhajósokat.

Ennek megismerése azonban most elkerülhetetlenné vált. A NASA Artemis programjának terve szerint 2024-ben ismét emberes misszió indul a Holdra, ők fogják megalapozni a folyamatos emberi jelenlétet az égitesten. Hasonló vállalkozásra készül 2030 után Kína, ezért is volt szükség a Hold túloldalán, a Von Kármán kráterben tevékenykedő Csang-o-4 segítségére.

A KUTATÓESZKÖZ DOZIMÉTERE ÓRÁNKÉNT MÉRTE A HOLDFELSZÍNT ÉRŐ SUGÁRDÓZIST, ÉS KIDERÜLT, HOGY AZ OTT TARTÓZKODÓ ASZTRONAUTÁKAT 200-SZOR NAGYOBB SUGÁRTERHELÉS FOGJA ÉRNI, MINT A FÖLD FELSZÍNÉN ÉLŐ EMBEREKET.

Ez napi 1.3 millisievert sugárzást jelent, a Nemzetközi Űrállomáson tapasztalható érték 2,6-szeresét.

Az egy embert érő sugárzás mennyiségét sievertben mérjük (az SI-mértékegységet Rolf Sievert svéd orvosi fizikusról nevezték el). A sievert kiszámításakor figyelembe veszik a sugárzás típusát és a besugárzott testszövetek milyenségét.

Asztronauták a Holdon (illusztráció)

FORRÁS: NASA

A speciális doziméter mind a semleges, mind a töltött részecskéket mérte. Az utóbbiak azért különösen veszélyesek, mert a bőrön áthatolva károsítják a DNS-t, ami egy sor betegséghez – példának okáért rákhoz – vezet. A töltött részecskéknek két fő forrása ismert: a flertevékenység (vagyis a naplégkör kifényesedése), valamint a Naprendszeren kívülről érkező kozmikus sugárzás.

A LEGNAGYOBB GOND, HOGY A FÖLDDEL ELLENTÉTBEN A HOLDAT NEM VÉDI MÁGNESES MEZŐ EZEKTŐL A KÁROSÍTÓ HATÁSOKTÓL.

Felszín alatti bunkerek védenék a leendő telepeseket

A fenti adatok rémisztőnek tűnhetnek, ugyanakkor a szakemberek is tisztában vannak a veszélyekkel, ezért is keresik a hatékony védelmet.

A kutatók számításai alapján 50 centiméterrel a holdfelszín alatt már nagyobb biztonságban lennének a telepesek, még mélyebbre tervezett, 10 méter vastag vízköpennyel árnyékolt kamrában pedig az időnként kitörő, a sugárzás szintjét drámaian felerősítő napviharok sem veszélyeztetnék egészségüket.