Az elpárolgott fém vasesőként hullik alá a bolygó fagyos oldalán

A Genfi Egyetem tudósa, David Ehrenreich által vezetett nemzetközi kutatócsoport a Nature című tudományos folyóiratban számolt be a Wasp-76b jelű bolygóról, amely a Halak csillagképben kering csillaga körül.

A Halak csillagkép Gerhard Mercator (1512-1594) égbolt atlaszában

Eközben egyik oldala folyamatosan a központi csillag felé fordul és több mint 2400 Celsius-fokos. "Éjszakai" oldala ezer Celsius-fokkal hűvösebb.

Így nézhet ki a távoli bolygón permetező vaseső (fantáziarajz)

A szélsőségesen nagy hőség miatt még fémek is elpárolognak a felszínéről - közölte az egyetem szerdai közleményében.

Az így elpárolgott vas is a légkörbe kerül, ahol felkapják azt az erős szelek,

amelyeket a nappali és éjszakai oldal közötti nagy hőmérséklet-különbségek okoznak. A szelek elviszik a vasgőzt a mintegy 1500 Celsius-fokos éjszakai oldalra, ahol kondenzálódik és esőként lehullik.

Bizonyos, hogy csak az éjszakai oldalon hullik a vaseső

A felfedezést a kutatók az Európai Déli Obszervatóriumnak (ESO) a chilei Atacama-sivatagban lévő Nagyon Nagy Teleszkópjára (Very Large Telescope - VLT) szerelt új műszer, az Espresso (Echelle Spectrograph for Rocky Exoplanets and Stable Spectroscopic Observations) segítségével tették.

A kép az ESO Paranal Obszervatóriumának éjszakai égboltját mutatja szürkület táján

Az adatok szerint a szürkületi zónában, amely az "estének" feleltethető meg, van vasgőz, a "reggeli" szürkületben viszont nincs.

Eszerint az éjszakai oldalon hullik a "vaseső"

- írja a Genfi Egyetem. Az Espressót a Genfi Egyetem egy nemzetközi kutatócsoporttal együttműködve fejlesztette ki.

A Wasp-76b exobolygó pályájának rajza

Eredetileg a tudósok a Naphoz hasonló csillagok közelében kerestek exobolygókat (naprendszeren kívüli planétákat). Kiderült azonban, hogy az új eszközzel a már ismert exobolygók tulajdonságai is alaposabban meghatározhatók.