Az OSIRIS-REx december 3-án haladt el a felhőkarcoló nagyságú égitest mellett. A tőlünk 2,25 millió kilométerre található aszteroida felszínén hidrogén- és oxigénmolekulák nyomait találta az űrszonda.

Az űrjárművet, melynek küldetése, hogy kutatási mintákat küldjön a Földre a Bennuról, 2016-ban bocsátották fel. Az aszteroida nagyjából a Földdel azonos távolságra kering a Nap körül, és a tudósok attól tartanak,az égitest a Földnek ütközhet a 22. század végén.

"A Naprendszer korai időszakának vízben gazdag ásványait találtuk meg, pontosan ilyen minták után kutattunk"

- mondta Dante Lauretta, az Arizonai Egyetem bolygókutatója, az OSIRIS-REx misszió vezető tudósa a Reutersnek adott telefoninterjúban.

Az OSIRIS-REx űrszonda fotója a Bennu aszteroidáról

FORRÁS: AFP/HO

Az aszteroidák a Naprendszer 4,5 milliárd évvel ezelőtti kialakulásának idejéből itt maradt törmelékek. A tudósok úgy vélik, a földtörténet hajnalána bolygónknak ütköző aszteroidák és üstökösök hozhattak szerves vegyületeket és vizet, amelyek az élet keletkezését lehetővé tették.Az elméletet a Bennuról származó minták atomi szintű elemzése támaszthatja alá.

"Amikor a misszió hazahozza az anyagmintákat 2023-ban, a tudósok a Naprendszer történetének és evolúciójának információs kincsesbányájához jutnak"

- írta közleményében Amy Simon, a NASA marylandi Goddard Űrrepülési Központjának munkatársa.

Az OSIRIS-REx robotkarja 2020 júliusában éri el az aszteroidát, akkor konkrét mintákat is tud venni. Az űrszonda ezután visszaindul a Földre, kibocsátja a kapszulát, ami a mintákat szállítja, és 2023-ban a utah-i sivatagba érkezik meg.