Hibaüzenet

Deprecated function: The each() function is deprecated. This message will be suppressed on further calls menu_set_active_trail() függvényben (/var/www/clients/client1/web449/web/includes/menu.inc 2404 sor).

Szombat hajnalban indul Európa a Merkúrra - magyar segítséggel!

Kategória: 

Ha nem jön közbe sem műszaki, sem extrém időjárási akadály, akkor október 20-án, magyar idő szerint szombat hajnalban, 3:45-kor útnak indulhat a kourou-i űrközpontból egy Ariane 5 rakétán az Európai Űrügynökség (ESA) és a Japán Űrügynökség (JAXA) kooperációjában készült BepiColombo.

A különleges, három fő részből – egy hordozóból és két műholdból – álló űreszköz várhatóan 2025-ben érkezik meg a Naprendszer legbelső bolygójához, a Merkúrhoz, ahol a két szonda leválik róla, hogy a szélsőségesen forró bolygó körül keringve gyűjtsön adatokat. A nagyobbik szonda, az ESA Mercury Planetary Orbiter (MPO) többek között nagy látószögű és teleobjektíves kamerákkal fényképezi majd a bolygót, lesz rajta infravörös, ultraibolya, gamma, röntgen és neutron spektrométer, valamint egy olyan teleszkóp, amivel a Földre potenciálisan veszélyes aszteroidákat lehet észlelni és megfigyelni. A kisebbik, a JAXA Mercury Magnetospheric Orbiter (MMO) nevű orbitere egyebek mellett a bolygó mágneses mezőjét tanulmányozza majd, de különféle kamerákkal is fel lesz szerelve.

A Merkúr a NASA Messenger űrszondájának felvételén

A Merkúr a NASA Messenger űrszondájának felvételén

Fotó: NASA / JHU Applied Physics Lab / Carnegie Inst. Washington

"A Merkúr a szélsőségek bolygója, és eljutni odáig egy sor különleges technikai és navigációs megoldást, valamint műveleti szakértelmet igényel" – mondta Paolo Ferri, az ESA európai űrközpontjának (ESOC) vezetője. "Miután elhagyta a Földet, az űrhajó kilencmilliárd kilométert fog megtenni hét év alatt, kilenc bolygóközeli elrepülést hajt majd végre 60 km/másodperces sebességgel, hogy végezetül elérje a naprenszer belső részének legkevésbé ismert bolygóját."

A start utáni első órák és napok lesznek a legkritikusabbak a küldetés szempontjából, ezekre készülve hajtottak végre a héten egy sor szimulációt és gyakorlatot az ESA szakemberei, mérnökei. A mérnökök ezt az időszakot LEOP-nak nevezik (Launch and Early Orbit Phase), ez idő alatt kell a hordozórakétáról leváló BepiColombót stabilan működőképes állapotba hozni és a tervezett pályára állítani, kulcsfontosságú részei – a hajtóművek, a napelemtáblák, az antennák – ekkor kell hogy aktiválódjanak. Ha minden stimmel, akkor hagyhatja el a Föld körüli pályát a bonyolult űrszerkezet, aminek első úticélja a Vénusz lesz, hogy mellette elhaladva, a parittya-hatást kihasználva gyorsuljon majd föl nagy sebességre.

Start utáni leválás a hordozórakéta utolsó fokozatáról

Start utáni leválás a hordozórakéta utolsó fokozatáról

Fotó: ESA/ATG medialab

Magyar részvétellel megy az európai űrszonda a Merkúrhoz

A BepiColombo az emberiség harmadik küldetése lesz a Merkúrhoz: a NASA Mariner 10 szondája 1974 és 1975-ben háromszor is elhaladt a bolygó mellett (az első közeli képeket a Merkúrról neki köszönhetjük), majd 2011-ben a NASA Messenger szondája bolygó körüli pályára is állt, alaposan körbefényképezve azt. A két új szondától az várható, hogy az általuk gyűjtött adatok révén a kutatók többet tudhatnak meg a Merkúr történetéről, összetételéről, és úgy általában a Naprendszer belső bolygóinak keletkezéséről.

Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont pénteki cikke részletesen bemutatja a BepiColombo küldetést, a cikkből sok egyéb mellett megtudhatjuk azt is, hogy a BepiComombóra telepített tucatnyi műszer és tudományos kísérlet közül magyar kutatók két műszer és egy szimulációs környezet kifejlesztésében vettek részt:

  • A PICAM (Planetary Ion CAMera - iontömegspektrométer) fényképezőgépként működik a töltött részecskék számára, és a felszíni ionizációs folyamatok láncolatát tanulmányozza, amelyek révén a felszínről semlegesen kirepülő atomok végül ionizálódnak és kölcsönhatásba lépnek a napszéllel. Az MPO-n dolgozó Planetáris Ion Kamerát működtető alacsony feszültségű tápegységet az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont mérnökei fejlesztették ki.
  • A PICAM szenzor beméréséhez a BepiColombo szonda adatgyűjtő és vezérlő rendszerét szimuláló földi ellenőrző-berendezést ugyancsak a MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont mérnökei fejlesztették ki, az SGF Kft. bevonásával.
  • Az MMO-n lévő PWI plazmahullám kísérletben az intelligens jelfelismerő modul (ISDM) fedélzeti szoftverét az ELTE Űrkutató Csoportja és a BL Electronics Kft. fejlesztette ki.

A BepiColombo szondáinak műszereivel a következő kérdésekre keresik a választ a tudósok, akik Naprendszerünk kialakulásának titkait kutatják:

  • Milyen összetételű volt a Naprendszer kialakulása előtti szoláris felhő?
  • Milyen folyamat során alakult ki a bolygórendszerünk?
  • Miért magasabb a Merkúr sűrűsége (a Földet leszámítva), mint a többi kőzetbolygóé?
  • Milyen arányban szilárd, illetve folyékony a Merkúr magja?
  • Tektonikusan aktív-e a bolygó?
  • Mi a belső mágneses tér eredete?
  • Miért nem észlelhető vas a bolygó exoszférájában?
  • A sarki árnyékos kráterek valóban vizet tartalmaznak, vagy ként?
  • Hogyan alakul ki a bolygó exoszférája?
  • Pontosan hogyan hat kölcsön a napszél a bolygó mágneses terével?
  • Lehetséges-e pontosítani a Merkúr perihélium vándorlásának értékét a relativitáselmélet tesztelése céljából?
Forrás: 
Index