Európa első Merkúrt célzó missziójának indítását 2018. október 19. reggelére tervezik az Arianespace és ESA július 26-i közös bejelentése alapján.

Az ESA-JAXA együttműködés missziója, a BepiColombo az európai Kourou űrkikötőből kerül felbocsátásra egy Ariane-5 típusú hordozórakétán. A Merkúr felé így egy három űreszközből álló kombináció fog indulni: a tudományos célú keringőegységeket hordozó transzfer modul, valamint a két mérőeszköz, az ESA Mercury Planetary Orbiter, valamint a JAXA Mercury Magnetospheric Orbiter. Az utazás során napenergiával és elektromossággal működő hajtómű, valamint a Föld, a Vénusz és a Merkúr körüli, összesen kilenc gravitációs hintamanőver fogja segíteni.

Az indítás várható ideje hajnali 01:45 GMT (03:45 CEST), helyi időben október 18-ika 22:45 (GFT).

A választott dátum a Kourou-i helyszínen esetleges további, előre nem tervezett teszteléseket is figyelembe véve a start első lehetséges időpontja, de az indítási ablak november 29-éig nyitva marad.

“A Kourou-i előkészítés remekül indult, terv szerint haladunk a kevesebb, mint 90 nap múlva esedékes indításhoz”, nyilatkozta az ESA BepiColombo projektmenedzsere, Ulrich Reininghaus. “Elképesztően sűrű az ütemterv, de remek érzés látni, ahogy az űrszondánkat utoljára építjük fel együtt.”

Mercury Planetary Orbiter keringőegység az űrkikötőben

Számos elengedhetetlen előkészülettel végeztek már a májusi űrkikötőbe érkezésük óta, például az eszközöket felszerelték a magas hőmérsékletek ellen védő takarókkal, megtörtént a xenon és nitrogén tankok ellenőrzése, megtöltése és nyomás alá helyezése, valamint a napelemek végső felszerelése és a telepítési tesztek is zajlanak.

A kulcsfontosságú műveletek szimulációi szintén megkezdődtek az ESA műveleti központjában Németországban, Darmstadtban. Ennek során nem rutinszerű események kezelését is gyakorolják, hogy a Merkúr fele tartó úton bekövetkező bármilyen eshetőségre felkészüljenek.

Az összetett űreszköz “kupac” indítás után három év múlva fogja először megközelíteni a Merkúrt. Az utazás alatti bolygómegközelítések során is számos tudományos eszköz fog működni, például a transzfer modul “webkamerájának” köszönhetően már a Merkúr körüli pályára állás és a főkamera üzembe helyezése előtt várhatóak lesznek majd egyszerű felvételek.

A saját, végleges pályáikra állásuk után a két szonda egymást kiegészítve fog méréseket végezni a bolygóról és környezetéről, a mélyebb belső rétegektől egészen a napszéllel való kölcsönhatásáig. A Merkúr eddigi legpontosabb megismerésén túl az eredményeken keresztül bepillantást nyerhetünk majd a naprendszerek legbelső bolygóinak kialakulásába és fejlődésébe.