Július 19-én a NASA közelmúltban kinevezett vezető kutatója, Jim Green tartott telefonos sajtótájékoztatót a földön kívüli élet kutatásának legfrissebb eredményeiről – az eseményen a 24.hu is részt vett. A sajtótájékoztatón többek közt a Marsról is szó volt.

Az elmúlt években rengeteg izgalmas felfedezés született a vörös bolygón. 2003-ban metánt azonosítottak a marsi légkörben; 2015-ben időszakos, folyékony sós vizet találtak a felszínen; a közelmúltban pedig szerves vegyületek jelenlétét mutatták ki az égitesten. Ezek az eredmények mind azt sugallják, hogy akár napjainkban is előfordulhatnak bizonyos létformák az objektumon.

Az egyéb adatok alapján ráadásul a távoli múltban a Mars egy egészen Föld-szerű égitest lehetett, amelyen az élet is virágozhatott.

Egy egykori marsi tófenék üledékes lerakódása (kép: NASA/JPL-Caltech/MSSS)

Bár a szakértők eddig nem azonosították az élet egyértelmű nyomait az égitesten, minden jel arra utal, hogy nem szabad feladni a keresést.

Régen nem csak egy kék bolygó volt

A távoli múltban, évmilliárdokkal ezelőtt a Mars nem is különbözött sokban a Földtől. Green szerint valószínűsíthető, hogy a vörös bolygó északi félgömbjének kétharmadát egykor víz borította, bizonyos helyeken a folyadék több mint 1,5 kilométer mély lehetett.

A Mars valójában igen hosszú időn át éghajlati rendszerekkel, esővel, felhőkkel, jégsapkákkal és óriási óceánokkal rendelkezett”

– mondta Green.

ParaHír Könyvajánló: Stephenie Meyer: A Vegyész

Stephenie Meyer a Twilight Saga és A burok óriási nemzetközi sikerei után most egy kemény, de annál elragadóbb főhősnővel tér vissza. Feszesen megírt, váratlan fordulatokban gazdag regényével ismét megmutatja, hogy miért ő ma a világ egyik legnépszerűbb írója.

Érdekelne a könyv? << KATT >>

A vörös bolygó azonban rendkívül gyors klimatikus átalakuláson esett át, melynek során kietlen, hideg, száraz égitestté változott. A problémát az jelentette, hogy a Mars elveszítette mágneses mezejét, és így védtelenné vált veszélyes napszelekkel szemben. A folyamat hatására az objektum atmoszférájának jelentős része felszívódott, óceánjai pedig az űrbe párologtak.

A távoli múltban a Mars sokkal barátságosabb bolygó lehetett (kép: ESO/M. Kornmesser/CC BY 4.0)

Ennek ellenére az égitesten kifejezetten sokáig kellemes körülmények uralkodhattak.

Nagyjából 800 millió éven át kék bolygó lehetett – elég hosszú ideig ahhoz, hogy kialakuljon ezen a bolygón is az élet”

– nyilatkozta a kutató.

Az elkövetkező Mars-missziók egyik legfontosabb feladata ezért az lesz, hogy a talajminták elemzésével megtalálják az egykori lehetséges létformák maradványait.

Ha van víz, van élet?

A Földön folytatott kutatások azt mutatják, hogy ahol folyékony víz van, ott az élet is megjelenik, legyen szó bármilyen szélsőségesen sós, száraz vagy savas környezetről. Az ilyen extrém körülmények közt élő létformákat extremofileknek nevezik, és többségük a mikroorganizmusok közé sorolható. A kérdés az, hogy nem túlságosan szélsőséges-e a környezet a Marson – a magnetoszféra hiánya például kifejezetten hátráltathatja az élet fennmaradását.

A marsi élet létezése mellett szólhatnak a NASA Curiosity marsjárójának legújabb eredményei. A szerkezet ugyanis a helyi talajt vizsgálva szerves vegyületekre bukkant, a Gale-kráter feletti légkörben pedig az atmoszféra metánszint-ingadozását is kimutatta.

A marsjáró egészen pontosan komplex szénvegyületeket érzékelt. Green szerint ezeket a molekulákat a különböző létformák számos módon képesek kialakítani, igaz, organikus anyagok természetes folyamatok során is keletkezhetnek.

A helyi metán vizsgálata talán egy fokkal még izgalmasabb.

A vegyület jelenlétét már korábban felfedezték a kutatók, a Curiosity azonban jelentős ingadozást is észlelt. A helyi atmoszféra metánszintje szezonálisan változik: a nedves évszak során kimutathatóan emelkedik a vegyület koncentrációja.

A Curiosity marsjáró (kép: NASA/JPL-Caltech/MSSS