Hibaüzenet

Deprecated function: The each() function is deprecated. This message will be suppressed on further calls menu_set_active_trail() függvényben (/var/www/clients/client1/web449/web/includes/menu.inc 2404 sor).

Hallani fogjuk a világűrt: igen érzékeny "fület" szereltek fel a hatalmas rádióteleszkópra

Kategória: 

Bionikus "fület" kapott Ausztrália legnagyobb teleszkópja, ennek segítségével a kozmoszból érkező rádióhullámok szélesebb tartományban észlelhetők, a csillagászok így tisztább képet kaphatnak az univerzumról.

Az ausztrál kormány tudományos ügynöksége (CSIRO) építette be a "bionikus fület" a Parkes-rádióteleszkóp rendszerébe Új-Dél-Wales államban. Az adóvevő segítségével a teleszkóp szélesebb frekvenciatartományban képes észlelni a rádióhullámokat, elektromos jellé alakítja őket, amelyeket a csillagászok elemezhetnek. A 2,5 millió dolláros (670 millió forintos) műszert a CSIRO ausztrál egyetemek konzorciumával közösen fejlesztette ki.

"A csillagok és a galaxisok mind más hangon éneklik dalukat, néhány alacsonyabban, néhány magasabban. Mintha egy kórus lenne odakint" – mondta George Hobbs, a CSIRO csillagásza. Az adóvevő határozza meg azt, mely rádiófrekvenciákat képes hallani egy teleszkóp. "Eddig olyan adóvevőink voltak, amelyek a kórusnak egyszerre csak egy részét hallották. Ezzel az új adóvevővel egyszerre halljuk az egész kórust" – fejtette ki Hobbs. A CSIRO közlése szerint az új adóvevő nagyon széles, 700 megahertz és 4 gigahertz közötti frekvenciatartományt képes lefedni.

A Parkes működése óta folyamatosan fejlődik, és már most a világ legproduktívabb rádióteleszkópja. Most 10 ezerszer érzékenyebb, mint 1961-es építésekor, ez a teleszkóp találta meg a legtöbb ismert pulzárt és észlelte a legtöbb úgynevezett gyors rádiókitörést (Fast Radio Burst, FRB), amelyek a mai napig rejtélyt jelentenek a csillagászok számára. Szintén a Parkes segített a kvazárok, a nagyon nagy távolságban lévő csillagszerű rádióforrások természetének megismerésében.



ParaHír Könyvajánló: Thomas Loose: Eadreon történetei

Álom volt, vagy valóság? Miért vagyunk olyan biztosak abban, hogy igazat állítunk amikor felébredünk és azt mondjuk, még szerencse, illetve sajnos csak álom volt az egész? Mindkét világ egyformán kézzelfoghatónak tűnik olykor-olykor nem? Lehetséges volna, hogy létezik egy hely, egy világ, melyet saját magunk formálhatunk kedvünk és fantáziánk szerint? Létezik. 

Ebbe a varázslatos világba kalauzollak el kedves olvasó, ki most ezt a kötetet a kezedben tartod. Természetesen csak akkor, ha megengeded.

Érdekelne a könyv? << KATT >>



"A legtöbb projekt, amelyben az új rendszert alkalmazni fogjuk, az élvonalbeli asztronómia tudományába tartozik" – mondta Matthew Bailes, a Swinburne Műszaki Egyetem kutatója. Ezen projektek közé tartozik a korai univerzumban lévő fekete lyukakból érkező gravitációs hullámok utáni kutatás, a neutroncsillagok belsejének tanulmányozása és a Tejútrendszeren áthaladó mágneses mező feltérképezése. Az új adóvevő révén pedig a teleszkóp egy időben több különböző projekten is képes lesz dolgozni.

A Parkes bár hatalmas, de mégsem a világ legnagyobb rádióteleszkópja. Az ugyanis a másfél éve elkészült kínai FAST. A világ legnagyobb egytányéros rádiótávcsöveként számon tartott szerkezettel atyja úgy dolgozta végig az utolsó hónapokat, hogy előtte tüdőrákot diagnosztizáltak nála. Ő állapota ellenére folytatta munkát. Kollégái szerint a tudós szelleme kedvenc mondását tükrözte: "ne elégedj meg az átlagossággal". Hát, ő nem is elégedett meg.

A rádióteleszkópok egyik feladata egyébként az, hogy befogják a földönkívüliektől származó esetleges rádiójeleket.

Forrás: 
MTI