Hibaüzenet

Deprecated function: The each() function is deprecated. This message will be suppressed on further calls menu_set_active_trail() függvényben (/var/www/clients/client1/web449/web/includes/menu.inc 2404 sor).

Itt a NASA bejelentése: vízpárát találtak a Jupiter egyik holdján

Kategória: 
A NASA múlt pénteken az ígérte, hogy hétfőn fontos bejelentést tesz a Jupiter egyik holdjával, az Európéval kapcsolatosban. Most kiderült, hogy a szakértőknek sikerült újabb bizonyítékot találniuk arra, amire régóta gyanakodtak: az égitest jeges felszínéből időnként vízpára szivárog.
 

Nature Astronomy folyóiratban frissen megjelent tanulmányban Xianzhe Jia, a Michigani Egyetem munkatársa és kollégái azt írják le, hogy miként elemezték újra a Galileo űrszonda adatait. A szerkezet 1995 és 2003 között keringett a Jupiter körül.

A szakértők az analízis során arra jutottak, hogy az űrszonda 1997. december 16-án vízpárán repült keresztül az Európé felett. A gőz feltételezhetően az objektum jeges felszíne alatt fekvő óceánból került az űrbe. Jia az IFLScience-nek nyilatkozva azt mondta, az adatok meggyőzőek, úgy tűnik, hogy a Galileo valóban vízpárával találkozott.

Az érintett repülésekor (amely az E12 kódot viseli) az űrszonda 200 kilométerre járt a hold felszínétől. A szerkezet két műszere nagyjából három percen keresztül érzékelte a mágneses mező erősödését és a plazmasűrűség növekedését. A szakértők szerint ezek a vízpára jelei voltak.



ParaHír Könyvajánló: Jonathan Strahan: Az év legjobb science fiction és fantasynovellái

Jonathan Strahan, a fantasztikus műfajok neves szakértőjének sorozata, amely tavalyelőtt mutatkozott be Magyarországon, még merészebb és elgondolkodtatóbb novellákkal folytatódik. Ebben a gazdag válogatást kínáló könyvben már befutott, hazánkban is ismert és pályájuk elején járó szerzők 2017-ben megjelent legjobb sci-fi és fantasy írásait olvashatjuk, amelyek egyszerre tanúskodnak lenyűgöző képzelőerőről és mély emberismeretről.

Érdekelne a könyv? << KATT >>



Amikor a feltételezett óceánból a jégrétegen keresztül a felszínre tör a víz, különböző méretű részecskéket tartalmaz. Az űrbe érve ezek ionizálódnak, majd töltött részecskévé, úgynevezett plazmává válnak. Mivel a plazma hatással lehet a mágneses mezőre, a vízpárát az űrszonda két műszere is kimutatta.

A kutatók a közelmúltban számítógépes szimulációval igazolták, hogy a mért adatok a legnagyobb valószínűséggel vízpárától származtak. A szakértők még a ködfelhő méretére is tudtak becslést adni.

1000 kilométer széles lehetett

– mondta Jia.

Az első észlelésnél a kutatók nem voltak biztosak benne, hogy mivel van dolguk, a 2010-es években azonban a Hubble párakitörésekre emlékeztető eseményeket figyelt meg az Európén. A szakértők ezért elkezdtek arra gyanakodni, hogy az 1997-ben mért jelek is vízgőztől származtak.

Az E12 repülés másik érdekessége az észlelés helye. A kutatók úgy vélik, hogy a vízgőz a hold egyenlítőjének közelében fekvő Pwyll-kráterből szivárgott ki. A Hubble űrtávcső korábban hasonló helyen azonosította a gőzkitöréseket.

Ez azt jelenti, hogy az érintett régióban valamilyen termikus anomália van. Azt egyelőre nem tudni, hogy az aktivitás mennyire folyamatos.

Európé (kép: NASA/JPL-Caltech/DLR)

Jiáék tehát újabb bizonyítékot találtak a helyi páraszivárgások, és közvetett módon a mélyben, a jég alatt fekvő óceán létezésére. A 2020-as években két misszió (egy NASA és egy ESA által vezetett küldetés) is indul az Európéhoz, az újabb űrszondák pedig részletesebben is elemezni tudják majd a helyi vízpárát. Remélhetőleg a szerkezetek újabb adatokkal fogják igazolni az óceán jelenlétét.

Amennyiben az Európé valóban rendelkezik folyékony vízzel, mélyén pedig valamilyen geológiai folyamat hatására hő keletkezik, akkor az égitesten mai tudásunk szerint

adottak lehetnek a körülmények az élet megjelenésére.

Éppen ezért a Jupiter holdja a Titán és az Enkeládusz mellett az egyik legjobb hely lehet a Naprendszerben az idegen élet keresésére.

Forrás: 
24.hu