Hibaüzenet

Deprecated function: The each() function is deprecated. This message will be suppressed on further calls menu_set_active_trail() függvényben (/var/www/clients/client1/web449/web/includes/menu.inc 2404 sor).

Végre rájöttek, miért nem lehet élet a Marson

Kategória: 
Egy új tanulmány szerint a vörös bolygó szivacsszerűen viselkedő kőzetei teljesen kiszárították az égitest felszínét. A Mars így lakhatatlanná vált.
 

Az Oxfordi Egyetem Földtudományi Tanszékének munkatársai azokat az apró eltéréseket vizsgálják, melyek meghatározzák, hogy egy bolygó lakható-e – számol be az Independent. A kutatók elsőként a marsi környezetet elemezték.

Nagyjából 3 milliárd évvel ezelőtt a Marsot a Földhöz hasonlóan víz borította, az égitest azonban idővel teljesen kiszáradt. A szakértőket régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy mi történt a bolygó vizével. Egyes elképzelések szerint a folyadék az űrbe szökött, miután a Mars mágneses tere összeomlott.

Az oxfordi kutatók új vizsgálatuk során viszont arra jutottak, hogy a víz a felszínbe zárva még mindig jelen lehet az égitesten.

A Marson a víz és a bazaltos kérget kialakító frissen kilövellt láva reakciója szivacsszerű hatást hozott létre

– mondta Jon Wade, a tanulmány vezető szerzője. A szakértő hozzátette, a folyamat hatására megváltozott a kőzet ásványi szerkezete, a felszín pedig kiszáradt.

Apró, de fontos eltérések

A Föld és a Naprendszer többi bolygója közti apró különbségek elegendőek voltak ahhoz, hogy csak a mi otthonunk váljon alkalmassá az élet számára.

A Mars és a Föld közti egyik legfontosabb eltérés az, hogy a vörös bolygó jelentős oxidációs körülmények közt formálódott, így a köpenyében található kőzeteknek magasabb a vastartalma. A helyi kőzetek 25 százalékkal több vizet tudnak megtartani, mint a földiek.

Jim McElwaine, a Durhami Egyetem munkatársa szerint az égitesten ugyan mára valóban nincs annyi víz, mint a Földön, ez azonban nem jelenti azt, hogy a Mars teljesen száraz. A kutató korábban vizsgálta már a marsi víz lehetséges forrásait, de az új tanulmány elkészítésében nem vett részt.

McElwaine úgy véli, hogy az egykori folyadék egy része jégként még ma is fellelhető a bolygón.

Wade szerint fontos lehet más égitesteken is felmérni a kövek vízfenntartó, illetve környezetbefolyásoló képességét. A szakértó hozzátette, a Vénusz kifejezetten jó alany egy ilyen elemzésre, hiszen viszonylag keveset tudunk róla.

Forrás: 
24.hu