Érkeznek az első döbbenetes felvételek a Jupiter vörös foltjáról
Kategória:
Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA tegnap jelentette be, hogy hamarosan beérkeznek az első felvételek a Naprendszer legnagyobb ciklonszerű légköri képződményéről, a Jupiter Nagy Vörös Foltjáról. Az űrkutatási hivatal tartja is az ígéretét, mert elkezdték feltölteni a beérkező első fotókat.
Érkeznek az első nagyfelbontású felvételek
A Juno-űrszonda július 11-én, magyar idő szerint éjjel 1 óra 55 perckor közelítette meg legjobban a gázóriás különleges légköri képződményét.
Ekkor alig 9000 kilométeres távolságra repült el a Nagy Vörös Folttól,
felvételek sorozatát készítve a Jupiter legismertebb légköri képződményéről. Ilyen közel még soha sem járt ember alkotta eszköz, és persze kamera sem a vörös folthoz, ezért érthető, hogy a tudósok különösen nagy izgalommal várták az első képek megérkezését.
Az egyik elsőként beérkezett közeli felvétel
Forrás: NASA
A közeli képeken jól látszik a földi ciklonokhoz hasonlóan örvénylő gáztömeg,
amelyben számos, girland szerű kitüremkedés, illetve kisebb kar látható. A Jupiter atmoszférájának összetevői között az univerzum ősanyaga, a hidrogén szerepel a legnagyobb 75 %-os arányban, amelyet a hélium követ 17 %-os aránnyal.
A Nagy Vörös Folt és a Föld méretarányos képe
Forrás: NASA
Az atmoszféra további összetevői közt találhatók szerves vegyületek,
így metán és ammónia, valamint szén, etán, hidrogénszulfid (ismertebb nevén kénhidrogén) és egyéb szénhidrogének, továbbá neon, oxigén, kén és szilícium vegyületek.
A Naprendszer egyik legkülönlegesebb jelensége
A Nagy Vörös Folt anticiklonszerű tartós légköri képződmény, amelyet először Heinrich Schwabe német csillagász írt le tudományos alapossággal, 1831-ben. A 19. századtól folyamatosak a Nagy Vörös Foltra vonatkozó észlelések, ám egyes 17. századi csillagászati feljegyzések alapján nagyon valószínű, hogy már 350 évvel ezelőtt is létezhetett.
Forrás: NASA
Tartós képződmény, ám a mérete és a fényereje is folyamatosan változik, a kiterjedése észak-déli irányban 10-14 ezer, keleti és nyugati tájolásban pedig 24 és 40 ezer kilométer között. A Hubble űrtávcsővel végzett észlelések szerint
a folt mérete napjainkban rohamosan csökken, jelenlegi átmérője 23 350 kilométer.
A folt évente átlag 1000 kilométert veszít a szélességéből, egyelőre nem világos, hogy ez visszafordíthatatlan folyamat, vagy pedig ismét elkezd majd növekedni.
A folt és közvetlen környezete a Juno-űrszonda felvételén
Forrás: NASA
A megfigyelések szerint a Nagy Vörös Folt 90 napos periodicitással változtatja a helyzetét hozzávetőleg 2000 kilométeres eltéréssel. A képződmény legalább 8 kilométerrel magasabbra nyúlik a környező felhőknél. A folt markáns vörös színét a légköri képződmény tetején koncentrálódó ammónia és acetilén UV-sugárzástól való elbomlása okozza.
A Juno-űrszonda a Jupiter felett (fantáziarajz)
Forrás: Science Photo Library/MARK GARLICK/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Mark Garlick/Science Photo Libra
A Juno-űrszonda által küldött felvételek kiértékelése valószínűleg további érdekes felfedezéseket ad a Naprendszer e különleges jelenségével kapcsolatosan.
Forrás:
ORIGO