Hibaüzenet

Deprecated function: The each() function is deprecated. This message will be suppressed on further calls menu_set_active_trail() függvényben (/var/www/clients/client1/web449/web/includes/menu.inc 2404 sor).

Hajnalban elérjük a Jupitert

Kategória: 

Az idei év egyik legizgalmasabb űrkutatási eseménye jön holnap hajnalban: a Juno-űrszonda eléri a Jupitert, és pályára áll a gázóriás körül, hogy másfél évig vizsgálja a bolygót.

 

 

A NASA kutatói valószínűleg idén kihagyják a július 4-i tűzijátékokat - helyi idő szerint este fél tízkor fog ugyanis odaérni a Juno-űrszonda a Jupiterhez, a pályára állás pedig egyáltalán nem lesz egyszerű, sem veszélytelen. 

A Juno űrszonda a Jupiternél (illusztráció)

Forrás: NASA

Öt éves utazás ér véget

A New Frontiers misszió keretein belül elindított Juno majdnem öt éve robog a Jupiter felé, és magyar idő szerint július 5-én, hajnali 4 óra 30 perc körül fogja elérni a bolygót. Ekkor egyébként az űrszondaaz egyik leggyorsabb emberi kéz készítette járművé válik,a gázóriás gravitációja ugyanis felgyorsítja 266 kilométer per órára (átlagosan 542 méter per másodpercre). A maximális sebessége idején annyira gyors lesz, hogy 9 perc alatt körberepülhetné a Földet.

A Juno legfrissebb, június 21-i képe a Jupiterről

Forrás: NASA / Juno

Az 1600 kilós űrszonda egyébként a hangsebesség kétszáztizenötszörösével halad. Ahhoz, hogy le tudjon majd fékezni, és a bolygó körüli pályára állhasson, 35 percig fogja magát lassítani, ezzel 7900 kilogramm üzemanyagot éget majd el. 

Először poláris pályán

A Junónak nem lesz egyszerű dolga: úgynevezett poláris pályára kell majd állnia a Jupiter körül, mivelmost először nem az egyenlítő környékét, hanem az északi sarkvidéket vizsgálja majd ember alkotta szonda.Ha a manőver sikerül, az űrszonda 18 hónapig fogja majd az adatokat küldeni a gázóriásról - ha pedig nem sikerül, a NASA 1,13 milliárd dolláros missziója kudarcba fullad. 

 

Forrás: Origo

Mit tudunk eddig a Jupiterről?

Jupiter gázóriás a Naptól számított ötödik bolygó, tömegét tekintve a legnagyobb a Naprendszerben (tömege a Föld tömegének 318-szorosa). A Vénusz után ez a legfényesebb bolygó, távcsővel először 1610-ben Galilei vizsgálta. Először 1973-ban a Pioneer-10 látogatta meg. Ezt követte a Pioneer-11, a Voyager-1, a Voyager-2, az Ulysses és a Galileo, amely nyolc évig keringett a Jupiter körül. 

A Jupiter egy gázóriás, nincs szilárd felszíne, sűrűsége folyamatosan változik. Közel 90 %-a hidrogén, 10%-a hélium, valamint nyomokban tartalmaz még metánt, ammóniát és sziklás kőzetet. Valószínűleg van egy szilárd magja, amelynek nagysága a Föld tömegének 10-15-szerese lehet, és elérheti a 20 ezer Celsius-fokos hőmérsékletet.

Mágneses tere erős, az egyenlítővel párhuzamosan elős szelek fújnak, néha elérhetik a 600 kilométer órás sebességet is. Légkörének leglátványosabb jelensége a Nagy Vörös Folt (NVF), amely 12 ezer és 25 ezer kilométeres távolságokba terjed. Az NVF egy, a Jupiter légkörében lévő magasnyomású légköri képződmény, azaz anticiklon, mely még igen hosszú időn keresztül is fennmaradhat.

A bolygó több energiát sugároz, mint amennyit a Naptól kap. Átmérője a legnagyobb, amit egy gázóriás elérhet. A Szaturnuszhoz hasonlóan gyűrűi is vannak, de ezek sokkal halványabbak, mint a másik planétáé. 

A Jupiternek 63 ismert holdja van, ezek között a legjelentősebbek a Galilei-féle holdak, és ezeken kívül még 34 kisebb holdnak van neve. A többi - egyelőre névtelen - holdat csak a közelmúltban fedezték fel. A Jupiter névvel ellátott holdjait jobbára Zeusz kedveseiről nevezték el.

Ön is figyelemmel kísérheti

Hazai idő szerint hajnali fél ötkor derül majd ki, sikerrel járt-e a Juno. Ha szeretné élőben figyelni az eseményeket, a NASA TV-n megteheti:

Az űrszonda egyébként ahogyan közeledett a Jupiterhez, egyre több információt is küldött vissza róla. Nemrég képet kaptunk a gázóriásról, amelyen már látszottak a legnagyobb holdjai is: az Io, az Európé, a Ganümédész és a Kallisztó; és halványan már kivehetők voltak a bolygó felhősávjai is.  

Sarki fény a Jupiteren (illusztráció)

Forrás: NASA, ESA, and J. Nichols (University of Leicester)

Nemrég a Hubble-nek sikerült lenyűgöző sarki fényeket megfigyelnie a gázóriáson, a chilei Nagyon Nagy Távcső (Very Large Telescope; VLT) pedig infravörös fényben vizsgálta meg a bolygót, pokoli planétává változtatva azt. A távoli megfigyeléseket szerencsére, ha minden jól megy, hamarosan kiegészítheti a Juno által küldött adatok sokasága - kedd hajnalban kiderül, vajon megismerhetjük-e jobban az eddig titokzatosságba burkolózó gázóriást.

Forrás: 
ORIGO