Hibaüzenet

Deprecated function: The each() function is deprecated. This message will be suppressed on further calls menu_set_active_trail() függvényben (/var/www/clients/client1/web449/web/includes/menu.inc 2404 sor).

A Nap hívhatta életre a furcsa marsi képződményt

Kategória: 

Naptevékenység hívhatta életre azt a furcsa marsi „felhőt”, amit még 2012-ben szúrtak ki a Földről. Mostanáig csak találgattak arról, hogyan jöhetett létre a képződmény.

 
 

2012 márciusában amatőrcsillagászok egy csoportja titokzatos, felhőszerű képződményt figyelt meg a Marson 250 kilométeres magasságban. Ez a felhő azért számított furcsának, mert túlságosan magasan alakult ki, létrejöttét tehát nem tudták a normál felhőképződés folyamatával magyarázni, olvasható aScience Alert tudományos portálon.

Hála az Európai Űrügynökség (ESA) Mars Express szondája által gyűjtött adatoknak, svéd kutatók közelebb kerültek a megfejtéshez: úgy vélik, a Nap lehetett a felelős a jelenségért. Központi csillagunk ugyanis hajlamos koronakidobódást produkálni, ami a naptevékenység egyik megnyilvánulása: a napkorona egy darabjának kilökődése a bolygóközi térbe. Egy ilyen nagyenergiájú kitörés találta el a különös felhő képződése idején a vörös bolygót.

A sárga karikával jelölt régióban észlelték a jelenséget. A bal oldali képeken a felhőszerű képződmény látható felnagyítva

Forrás: Grupo Ciencias Planetarias (GCP) - UPV/EHU

Magáról a „felhőről” sajnos nem sikerült részletesebb információkat szerezni, ugyanis a szonda pont akkor haladt el az érintett régió felett, amikor a képződmény éppen nem volt látható.

Keresik a kapcsolatot

Nem ez az első alkalom, hogy a „felhő” eredetéről találgatnak. A Nature magazin egyik 2015-ös publikációjában arról értekeztek a tudósok, hogy szén-dioxid és vízrészecskék gyülemlettek fel a marsi atmoszféra felső részében, emiatt alakulhatott ki a felhő. Ezzel a hipotézissel az volt a probléma, hogy ilyen felhők nem képződnek ekkora magasságban sem a Marson, sem a Földön.

A mostani elmélet alapján a ködszerű objektum úgy keletkezhetett, hogy a Nap által kidobott plazma interakcióba lépett az atmoszféra alacsonyabb rétegeiben található jég- és porszemcsékkel, amitől azok elektromosan feltöltődtek és kidobódtak a légkör magasabb részeibe.

Forrás: NASA

Természetesen ebben a hipotézisben sem biztosak 100 százalékig a szakemberek. Az egyik probléma, hogy a NASA MAVEN űrszondája azt találta, hasonló koronakidobódás találta el a vörös bolygót 2015-ben, az adott időpontban viszont nem figyeltek meg semmilyen felhőszerű képződményt. A kutatók jelenleg a plazmakitörések és az atmoszférikus változások közti kapcsolatot igyekeznek bizonyítani.

Forrás: 
ORIGO