Az azóta készített nagy felbontású képeken a kutatók egy kétezer kilométer kiterjedésű hurrikánt találtak. A vihar hússzor nagyobb, mint földi párjai. A szélein a felhőket 540 km/órás szél mozgatja. A vihar valamennyire hasonlít a Földön is tapasztalt hurrikánokra, de van néhány jelentős különbség.
A vihar az északi sark fölött cövekelt le, ellentétben a földi hurrikánokkal, amelyek a sarok felé közelítenek. A földi hurrikánokat a meleg óceánvíz táplálja, a Szaturnuszon látott hurrikánnak elég az a kis mennyiségű vízcsepp, amit a bolygó légkörében talál.
A képet széles látószögű kamerával készítették olyan szűrőkkel, amelyek érzékenyek az infravöröshöz közeli hullámokra, emiatt különbözőek a színek a képen, a valóságban messze nem ezeket az élénk színeket látni. A vörös színű felhők vannak a legalacsonyabban a Szaturnusz légkörében, a zöldek magasabban, a nagyobb látószögű képen látható kék csíkok pedig valójában a bolygó gyűrűit emelik ki.