Két bolygó egy kettőscsillag körül - egyikük a lakhatósági zónában!

Az első cirkumbináris exobolygó, a Kepler-16b felfedezése után egy évvel a Kepler űrteleszkóp olyan fedési kettős rendszert azonosított, melyben a két csillag körül két bolygó kering, az egyik ráadásul a lakhatósági zónában.

A Kepler-47 katalógusjelű, a Hattyú csillagképben megfigyelhető fedési kettőscsillag 4900 fényévre van tőlünk. A páros tagjai 7,45 napos periódussal keringenek a tömegközéppontjuk körül, s mivel a pálya síkja a látóirányba esik - másként a Kepler nem is érdeklődne iránta -, ugyanezzel a periódussal a komponensek regulárisan takarják is egymást a Naprendszerből nézve. Az egyik csillag méretében hasonlít a Naphoz, de fényessége csak 84 százaléka központi égitestünkének, a másik azonban aprócska, mérete mindössze harmada a Napénak, fényessége pedig még az 1 százalékát sem éri el.

A Kepler adatbázisában jelenleg mintegy 2300 bolygójelölt, valamint 2100 fedési kettőscsillag található. Az első, ilyen rendszerben keringő bolygót, a Kepler-16b-t alig egy évvel ezelőtt fedezték fel, a Kepler-47 pedig az első olyan fedési kettős, melyben ún. cirkumbináris pályán két bolygó is mozog, az egyik ráadásul a rendszer lakhatósági zónájában. A felfedezést jegyző népes kutatócsoport vezetője, Jerome Orosz (San Diego State University) magyarázata szerint az egyedülálló csillag körül keringő egyedülálló bolygó esetével ellentétben egy cirkumbináris rendszerben a bolygó(k)nak "mozgó célpont" előtt kell elhaladniuk, emiatt a tranzitok, illetve a köztük eltelő idő hossza lényegesen változhat, néha rövid, máskor hosszú. Ez egyrészt nehezíti az ilyen rendszerek felmérését, másrészt azonban pont ezekből az effektusokból lehet valójában tudni, hogy a bolygók cirkumbináris pályákon keringenek.