Jelenlegi hely

Elhunyt Neil Armstrong

Kategória: 

Ő volt az első ember, aki a Holdra lépett. A világ egyik legismertebb embereként is szerény maradt, kerülte a nyilvánosságot.

Tőle származik a szinte mindenki által ismert mondás, amelyet a történelmi pillanatban mondott: "kis lépés egy embernek, nagy lépés az emberiségnek." Armstrong és társa, Buzz Aldrin közel három órás sétát tettek a Hold felszínén, ahol kísérleteket végeztek, köveket és mintákat gyűjtöttek, valamint kitűzték az amerikai zászlót.

Az amerikai űrhajós, aki 1969 július 20-án lépett a Holdra, 82 éves korában hunyt el. Nemrég szívkoszorúér-elzáródás miatt műtötték, a család közleménye szerint ennek komplikációi okozták halálát - írja a BBC.

Armstrong volt az Apollo 11 misszió parancsnoka. Ez volt azonban az utolsó űrrepülése: a következő évben "íróasztal mögé" tette a NASA. Egy évvel később ott is hagyta az amerikai űrkutatási hivatalt, és mérnöki tudományokat oktatott inkább a Cincinnati Egyetemen.

Ohióban nőtt fel, és már kisgyermekkorában érdekelte a repülés, nagyon fiatalon pilóta-jogosítványt szerzett. Hat éves volt, amikor először repült, édesapjával. A koreai háborúban a haditengerészet vadászpilótájaként harcolt, majd tesztpilóta lett. A NASA űrprogramjába 1962-ben került be. Ez volt az az év, a Szovjetunióval folytatott űrverseny közepén, amikor John F. Kennedy amerikai elnök bejelentette: az évtized végéig az ország embert küld a Holdra.

Zseniális pilóta

A BBC szerint visszahúzódó volt és csendes, ám olyan jó pilóta volt, hogy szinte természetes volt számára az Apollo 11 parancsnoki széke. Egy korábbi repülés, a Gemini 8 misszió során már bizonyította, hogy veszélyes helyzetekben is megállja a helyét.

Amikor a Hold felé kormányozta az űrhajót, pulzusa a NASA mérései szerint percenként 150 volt. Már csak 20 másodpercre való üzemanyaguk volt, amikor leszálltak. Armstrong és Aldrin ekkor sétáltak a Hold felszínén. Járműben maradt harmadik társuk Michael Collins volt.

Amikor a CBS csatornán egy interjúban megkérdezték Armstrongtól, milyen érzés a Holdon állni, azt válaszolta: "Érdekes hely. Mindenkinek ajánlom." Egy másik alkalommal azt mondta: "nagyon, nagyon kicsinek" érezte magát.

A BBC megjegyzi: az Apollo 11 tudása körülbelül ezredrésze volt egy mai laptopnak. Társadalmi jelentősége is hatalmas volt: sokan csak azért vettek televíziót, hogy élőben követessék a Holdra szállást. Több mint félmilliárd ember nézte a landolást.

1972 óta nem járt ember a Hold felszínén. Ma az űrkutatás figyelme inkább a Mars-kutatás és egy lehetséges Mars-expedíció felé fordult.

A remeték remetéje

Armstrong az évek múlásával szomorúan vette tudomásul, hogy az űrkutatás átpolitizálódott. Nem fürdött a sikerben, nem, vagy csak vonakodva vett rész az évfordulós eseményeken. Nem próbálta pénzre váltani tettét, inkább visszavonultan élt, a "remeték remetéje" volt, fogalmazott David Garrett, a NASA korábbi szóvivője.

Az őt körülvevő hírverés a Reuters szerint néha még frusztrálta is. Egy 2005-ös interjút idéznek amelyben úgy nyilatkozott: "Szerintem mindannyian azt szeretnénk, ha a mindennapos kemény munkánkért kapnánk elismerést, és nem egyetlen nagy tüzijátékért." Amikor arról kérdezték, mit szól ahhoz, hogy a Hold porában évezredekig megmaradhat a lábnyoma, így felelt: "igazából remélem, hogy valaki egy nap felmegy majd oda és eltakarítja őket."

"Soha nem tudta igazán megérteni, hogy miért vetült akkora figyelem arra a létrára, a pillanatra, amikor lelépett a Hold felszínére" mondta róla James Hansen, az életrajzírója. "Az élete a repülésről szólt" mondta róla.

Felszólalt az űrkutatás privatizációja ellen

Ritka közszerepléseinek egyikeként 2010-ben aggodalmát fejezte ki Barack Obama amerikai elnök terve kapcsán, amely a Holdra való visszatérés felől a magáncégek által dominált űrkutatás felé mozdulna el - írja a The New York Times.

Két tucat Apollo-veteránnal együtt aláírt egy nyílt levelet, amelyen azt írja, a terv egy elhibázott javaslat, amely a jövőben kiszorítja a NASA-t az űrben zajló tevékenységekből"

Forrás: 
nol.hu