Egy korábban magányos számkivetettnek hitt bolygónak mégiscsak van központi csillaga. Ezt eddig azért nem vették észre, mert a két égitest hihetetlenül távol van egymástól: nagyjából egybillió, azaz ezermilliárd kilométerre.
Azért nem tudjuk felvenni a kapcsolatot az idegenekkel, mert idő előtt elpusztultak – állítja egy ausztrál kutatócsoport, akik szerint az élet fennmaradásának feltétele, hogy az adott bolygó környezeti viszonyait a rajta lévő élőlények még időben stabilizálják.
A CalTech két csillagásza magyar idő szerint szerda délután bejelentette, hogy bizonyítékokat találtak arra, hogy a Naprendszerben keringhet egy olyan bolygó, melyet eddig senki sem fedezett fel. Nem, nem a Plútó, hanem igazi, rendes, kilencedik bolygó.
Egy idegen civilizáció által épített megasrtuktúra keringhet a Földtől 1500 fényév távolságra lévő KIC 8462852 nevű csillag körül – a hírt nem a túlzott lelkesedésre hajlamos ufóprtálok, hanem mértékadó tudományos lapok robbantották tavaly októberben.
Stephen Hawking tartotta a BBC Reith Lectures mostani előadását, ahol a fekete lyukakról beszélt. De a közönség természetesen nemcsak erről kérdezte, hanem a jövő nagy veszélyeiről is.
Csillagászok megtalálhatták a Tejútrendszer második legnagyobb fekete lyukát.
Minden idők legnagyobb szupernóva-robbanását észlelték amerikai csillagászok. Fényereje 570 milliárdszorosa volt a Napénak.
Több millió évvel a Nap születése előtt történt szupernóva-robbanások nyomait fedezték fel magyar, olasz és német csillagászok.
A csillagászat történetében először észleltek a fekete lyukból – egy hirtelen energiakitöréssel együtt – megjelenő látható fényt. A felfedezés, amelyet a V404 Cygni fekete lyuk vizsgálata közben tettek, arra enged következtetni, hogy más fekete lyukakat is lehet így, akár amatőr távcsövek segítségével vizsgálni.
A Tejútrendszer szélén talált ősi csillagok zsúfolt, gömb alakú halmazai lehetnek a Földön kívüli élet legjobb lelőhelyei egy új elmélet szerint.
Újabb látványos felvételeket készített a Ceresről a NASA űrszondája.
Sokkal közelebb lehet hozzánk egy földönkívüli életforma, mint azt eddig gondoltuk. A Földhöz minden eddiginél közelebb fedeztek fel élhető bolygót az ausztráliai Új-Dél-Wales Egyetem (UNSW) tudósai – írja a CNN.
A Naprendszeren kívüli csillagok körül keringő tíz, Jupiter méretű bolygó, úgynevezett forró jupiter atmoszféráját vizsgálták csillagászok a Hubble és a Spitzer űrteleszkóp segítségével. Ez az eddigi legnagyobb ilyen kutatás, melynek eredményeképpen kiderült, miért tűnnek egyes forró jupiterek szárazabbnak, mint a többiek.
A Dawn űrszonda adatai alapján úgy tűnik a kutatók megoldották a Ceres fénylő foltjainak rejtélyét.
A Földre számos veszély leselkedik a világűrből, bármikor eltalálhatja egy kisebb-nagyobb aszteroida, figyelmeztetnek kutatók már hosszú évek óta. Nagyon sok űrtávcsővel pásztázzák az űrt, hogy még időben felfedezzék ezeket a kisbolygókat.
A csillagászok felfedeztek egy extrém halvány galaxist, amely olyan öreg, hogy mindössze 400 millió évvel az ősrobbanás után keletkezhetett.
Vörös törpe csillagának gigantikus kitörései teljesen alkalmatlanná tehették bármilyen életforma hordozására a hasonlósági indexe alapján a Földdel leginkább összevethető exobolygót.
Egy évvel ezelőtt gravitációslencse-hatás révén sikerült felfedezni az extrém távoli csillagrobbanást, amelynek fotonjai közül néhány várhatóan csak 2016-ban éri el a Földet.
Azonosították a galaxisunkban valaha felfedezett legforróbb fehér törpecsillagot a Tübingeni és Potsdami Egyetemek kutatói.
Még soha nem sikerült ábrázolniuk ilyet a tudósoknak. Megmutatta magát egy másik csillagrendszer.