ParaHIR.HU

Subscribe to ParaHIR.HU hírcsatorna
Frissítve: 37 perc 57 másodperc

Magyar tudós közreműködésével indult a Naphoz egy műhold

2020, február 11 - 18:22
CsillagászatműholdKategória: MainstreamA Napot eddig még nem soha nem látott közelségből és szögből vizsgáló Solar Orbiter műhold február 10-én indult hétéves útjára a floridai Kennedy Űrközpontból. A projektben Erdélyi Róbert, a Sheffieldi Egyetem és az ELTE csillagászprofesszora is részt vett. A magyar kutató a Nap ultraibolya hullámhosszán vizsgálja majd az égitestből kiáramló plazmát.  

A tudósok először 1999-ben vetették fel a Nap plazmakitöréseit tanulmányozó műhold szükségességét, a European Space Agency (ESA) a küldetést 2008 és 2013 között tervezte. A szonda felépítése során azonban komoly technikai akadályokba ütköztek.

Az egyik nagy kihívást az űrhajó hőszigetelése jelentette, ahhoz ugyanis több éves fejlesztésre volt szükség, hogy a berendezések 520 °C-ig bírják a hőséget. A Solar Orbiter hűtőtartományát végül szendvicsszerűen rétegezett titániumból készítették el, melyet a SolarBlacknek nevezett, speciális, fekete színű anyaggal vontak be. Az űrjárművek borítását a fényvisszaverés miatt általában fehérre tervezik, de a fehér szín az ultraibolya sugárzás hatására elszürkül, ez pedig jelentősen megváltoztatja a szonda hőtulajdonságait, és hátrányosan befolyásolhatja műszereit.

Különleges védőborítása miatt a Solar Orbitert a tudósok már el is nevezték Blackbirdnek, azaz fekete rigónak.

A rendkívüli hőség elviselésére alkalmas borításra azért volt szükség, hogy a Solar Orbiter képes legyen egészen közelről vizsgálni a Napot. A tudósok ugyanis arra kíváncsiak, hogy a Nap hogyan hozza létre és tartja működésben a Naprendszert körülölelő óriási védőbuborékot, a helioszférát, és miért változik ez a buborék időről időre. A Nap aktivitási ciklusának feltárásához a kutatók szerint a Nap sarkvidékei adhatnak kulcsot, a Solar Orbiter pedig az első űrszonda, amelyik erről a rejtélyes régióról képet adhat.

A hétéves misszióra felbocsátott Solar Orbiter előtt valamennyi Napot vizsgáló műhold az ekliptika mentén haladt, vagyis azon a síkon mozgott, amelyen a Föld kering Naprendszerünk központi csillaga körül. Most azonban felülről nézhetnek le a tudósok a Napra, és láthatják a pólusokat is. Ez azért bír nagy jelentőséggel, mert csak a Nap globális mágneses mezejének kellően pontos modelljével lehet előre jelezni az űridőjárási eseményeket.

A fellövést követő ünnepségen az Egyesült Királyság Tudományos és Technológiai Tanácsának vezetője, Erdélyi Róbert (balról a második), a SPICE főmérnöke és vezető mérnöke felvágják a Solar Orbitert mintázó tortát.

A Solar Orbiter mindezidáig példátlan részletességgel szolgáltathat adatokat arról a kapcsolatról, amely a Nap és a helioszféra eseményei között áll fenn. A mérések alapján a tudósok képet kaphatnak arról, mi köze van annak, ami a Nap felszínén történik, ahhoz, amit a Föld közelében megfigyelünk.

Erdélyi Róbert, a Sheffieldi Egyetem és az ELTE Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program (FIKP) csillagászprofesszora a projektben a SPICE Team tagja. A SPICE az a műszer, amely a Nap ultraibolya hullámhosszán vizsgálja majd a Napból kiáramló plazmát, azaz az univerzum anyagának 4. halmazállapotát. A műszer fontos szerepet játszik a napkitörések gócpontjainak, úgynevezett aktív régióinak feltárásában és azok kialakulásának előrejelzésében. Továbbá – a műhold egyedi pályájából adódóan – a SPICE kamera feladata a Nap felszínén kialakuló igen nagyszámú, kollimált mágneses plazmakilövellések fizikai körülményeinek vizsgálata.

Kép: Jared Frankle

A SPICE műszert az angliai Rutherford Appleton Laboratory (RAL) vezetésével nemzetközi konzorcium fejlesztette ki.  A műhold 2020. február 10-i sikeres fellövését követően a RAL-ban a kutatók ünnepségen tájékoztatták a nyilvánosságot a napműhold küldetéséről. Erdélyi Róbert tudományos előadásában kiemelte, a műhold segít megérteni a Nap pólusaiból rendkívüli sebességekre, akár több ezer km/s-ra is felgyorsuló anyagáramlást, a napszelet, amely meghatározó faktora űridőjárásunknak.

A kutatók szerint az előzetes eredményekre már májusban számíthatunk, de az adatok teljes körű, tudományos feldolgozása várhatóan 2021 novemberében kezdődik.

Forrás: 24.huKapcsolódó: A marsi élet nyomaira bukkanhattak a magyar kutatókEddig ismeretlen holdat fedeztek fel magyar kutatókA marsi élet nyomaira bukkanhattak a magyar kutatókÁmulatba ejtő jelenséget figyelt meg a Napban egy magyar tudós
Kategóriák: UFO

Periodikusan ismétlődő rejtélyes rádiókitöréseket fogtak az űrből

2020, február 10 - 16:15
CsillagászatKategória: Mainstream

A gyors rádiókitörések (FRB) már jó ideje foglalkoztatják a csillagászokat. Korábban sikerült is befogni és visszakövetni a Földtől mintegy három milliárd fényévnyi távolságra lévő forrásból észlelt kitöréseket, és néhányról azt is meg tudták állapítani, hogy ismétlődnek, de még mindig nem tudják, hogy pontosan mik is azok. 

Most azonban 500 millió fényévről érkező gyors rádiókitörést érzékeltek, ami előre jósolható mintában ismétlődik. Ez az első olyan alkalom, amikor sikerült a periodikus ismétlődést bebizonyítani, ami talán közelebb vezet ahhoz, hogy végre megoldják a rejtélyt, hogy tulajdonképpen mi is ez az egész jelenség, honnan jön, mi váltja ki, és akkor most ezzel üzennek-e idegen civilizációk, vagy nem? 

A gyors rádiókitörések azért is annyira misztikusak, mert csak néhánynál lehetett megfigyelni ismétlődést, és ezeket sem lehetett előre megjósolni, ezért sokáig azt hitték, hogy az ismétlődés véletlenszerű. 

AZONBAN A MOST BEFOGOTT JELEK ÓRAMŰ PONTOSSÁGGAL 16 NAPONTA ISMÉTLŐDNEK. 

A kanadai kutatók azonban 2018 szeptember és 2019 október között azt figyelték meg, hogy a rádiókitörések 4 napig tartanak, majd 12 napig szünetelnek, ezzel egy összesen 16 napos ciklussá állnak össze, ami folyamatosan ismétlődik. Néhány ciklus nem hozott létre olyan kitöréseket, amiket a kutatók mérni tudtak volna, de amiket sikerült elcsípni, azoknál a 16 napos ciklusok is megfigyelhetőek voltak. A kutatók szerint ez a periodikusság fontos részlet lehet a gyors rádiókitörések megismerésében. Azt mondják, hogy lehetséges, hogy fekete lyukból kiáramló szél vagy árapály jelenség okozza, hogy nem tudták bemérni a kitöréseket. 

Forrás: IndexKapcsolódó: Furcsa jelek érkeztek a világűrbőlAzonosították a titokzatos rádiókitörések forrásátFöldönkívüliek üzenhetnek a titokzatos rádiójelekkelHallani fogjuk a világűrt: igen érzékeny "fület" szereltek fel a hatalmas rádióteleszkópraMeghatározták kozmikus rádióhullámok kitörésének pontos helyét
Kategóriák: UFO

A természeti csapások kezelésében is segíthet Irán legújabb műholdja

2020, február 9 - 19:11
műholdIránKategória: Mainstream

Irán újabb műholdat bocsát fel a világűrbe vasárnap - közölte Mohammad Dzsavád Azari-Dzsahromi iráni kommunikációs miniszter. A Zafar nevű műhold néhány órán belül Föld körüli pályára áll - idézte a tárcavezetőt az IRIB iráni hírügynökség.

Irán újabb műholdat bocsát fel a világűrbe, ám az Egyesült Államok aggódik, hogy azok a nagy hatótávolságú ballisztikus rakéták, amelyekkel Irán szatelliteket bocsát fel, nukleáris töltetekkel felszerelve háborús célokat szolgálhatnak. Teherán szerint fejlesztései békés szándékúak, és sohasem törekedett atomfegyver előállítására.

Irán szombaton még azt állította, hogy

elhalasztotta a „Zafar" (magyarul „Diadal") nevű műhold pályájának küldését, azzal érvelve, hogy "nem áldozza fel a pontosságot a sebességért.

Morteza Barari, az iráni Űrügynökség vezetője szerint azonban a műholdnak és a hordozójának nincsenek műszaki problémái, ezért hamarosan pályára állítják.

A Zafar nevű műhold néhány órán belül Föld körüli pályára áll

FORRÁS: ISLAMIC NEWS AGENCY

A Zafar egy megfigyelő műhold; az általa visszaküldött, nagy felbontású képeket új olajlelőhelyek felkutatására használnák, és az adatok segíthetnek majd a bányászatban, az erdőgazdálkodásban, a sós és lúgos területek azonosításában, a növényi betegségek és a kártevők felkutatásában, valamint a természeti csapások hathatósabb kezelésében.

A műhold élettartama várhatóan egy év és hat hónap lesz, amely a rögzített képeket a földi állomásokra továbbítja. Irán 2009-ben állította Föld körüli pályára első (Omid) műholdját, amelyet 2011-ben és 2012-ben újabbak követtek.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: A Black Knight Satellite - egy 13 ezer éve a Föld körül keringő műhold története (+videó)A Hold sötét oldalát fogja kutatni az új kínai műholdFekete lyukakra vadászik a NASA új csillagászati műholdjaHatalmas falat talált a NASA műholdja a Naprendszer pereménKvantumkommunikációs kapcsolatot hoztak létre a kínai műholddal
Kategóriák: UFO

Dobog a Pluto jeges szíve

2020, február 8 - 16:47
PlutoCsillagászatKategória: Mainstream

Egy friss kutatás szerint a Pluto szív alakú, jeges síksága komoly atmoszferikus változásokat okoz a törpebolygó légkörében – írja a Space.com. A legtöbb légmozgást a régió nitrogénjéggel fedett, nagyjából ezer kilométer széles síksága, a Sputnik Planitia okozza, amely a szív bal oldalában helyezkedik el.

A szeles időt nagyon leegyszerűsítve az okozza, hogy a nitrogénjég napközben elkezd párologni, éjszaka pedig, ahogy lehűl a hőmérséklet, újra jéggé válik. A halmazállapot-változás azt hozza magával, hogy a területen erős, nitrogénben gazdag szelek fújnak, amelyek

hőt, porrészecskéket és jeget visznek nyugatra, ahol beszínezik a jeget a porral.

A Pluto atmoszférájának sűrűsége nagyon alacsony, és főként nitrogénből áll. A NASA Ames Kutatóközpontjának felfedezése azt mutatja, hogy még ebben a ritka légkörben is megfigyelhetők erős szelek. A szél iránya magában is érdekes, mivel a törpebolygó kelet felé forog a tengelyén.

A kutatók a New Horizons űrszonda adatait elemezték, amelyeket akkor gyűjtött, mikor 2015-ben közel merészkedett a törpebolygóhoz. A szakértők számítógépes modellezést is használtak, hogy bemutassák a Pluto időjárását, különösen kitérve a nitrogén áramlására és a szelek irányára.

Kép: NASA

Ami a szélirányt és a -sebességet illeti, megállapították, hogy a törpebolygón vannak a légkör felsőbb rétegeiben fújó szelek, amelyek átlagosan 4 kilométer per órával fújnak, a felszín közelében pedig ennél sebesebb a légmozgás. A Sputnik Planitia területet nyugatról magasabb hegyvidék határolja, ami egy kicsit megakasztja a légmozgást.

A kutatók felhívják a figyelmet, hogy mennyire előrehaladott az űrtechnológia, hiszen egy ilyen messzire lévő törpebolygó esetén is már regionális időjárásról beszélhetünk, ami nagyrészt a New Horizons űrszondának, továbbá a fejlett számítógépes modellezésnek köszönhető.

Forrás: 24.huKapcsolódó:  Nagy bajban a Plútó-szonda, megszakadt vele a kapcsolatAz eddigi legjobb képek érkeztek a PlútórólEgy fizikus szerint élet lehet a Plútó felszín alatti óceánjaibanFolyékony óceán rejtőzhet a Pluto jeges felszíne alattFurcsa megfigyelés: röntgensugarakat bocsát ki a Plútó
Kategóriák: UFO

Furcsa jelek érkeztek a világűrből

2020, február 6 - 20:01
CsillagászatKategória: Mainstream

2017-ben a csillagászok egy különös jelet fogtak a világűrben, amely néhány milliszekundumig volt érzékelhető a rádióspektrumban. Egy új vizsgálat szerint a jel nem egyszeri volt, hanem ismétlődő, igaz, az újabb rádiókitörések jóval gyengébbek, mint az első – írja a ScienceAlert.

A hasonló jeleket gyors rádiókitöréseknek (FRB) nevezik. A szakértők az évek során már több FRB-t is találtak, és bár bizonyos jelek forrását sikerült lokalizálni,

továbbra is rengeteg titok övezi őket, hiszen nem tudni, hogy mi bocsátja ki a jeleket.

Az egyes FRB-k között vannak eltérések, bizonyos kitörések például erősebbek vagy hosszabbak, az egyik legfontosabb különbség azonban az, hogy az FRB-k ismétlődőek-e. Pravir Kumar, a Swinburne Műszaki Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint eddig csak kevés rádiókitörésről sikerült bebizonyítani, hogy ismétlődő.

Kumar és kollégái az ASKAP (Australian Square Kilometre Array Pathfinder) segítségével két év alatt 20 jelnél keresték az ismétlődéseket, de egyet sem találtak. Az elemzés középpontjában az igen erős FRB 171019 állt. A kutatók a sikertelenség után úgy döntöttek, hogy más teleszkópokat is bevetnek, az adatok között pedig az FRB 171019 nagyon gyenge két ismétlődésére bukkantak.

A szakértők úgy vélik, hogy a vártnál jóval több ismétlődő FRB lehet, csak az újabb jelek olyan halványak, hogy kifejezetten nehéz kimutatni őket.

Fontos kiemelni, hogy az új vizsgálat nem adott választ arra, hogy mik is a gyors rádiókitörések, illetve hogy mi hozza őket létre. A hasonló tanulmányok ugyanakkor segíthetnek a rejtélyes jelenségek alaposabb megismerésében.

Forrás: 24.huKapcsolódó: 1.5 milliárd fényévről érkező, rejtélyes rádiójeleket fogtak a tudósokAzonosították a titokzatos rádiókitörések forrásátFelavatták a déli félteke legerősebb rádióteleszkópjátMeghatározták kozmikus rádióhullámok kitörésének pontos helyét
Kategóriák: UFO

Hamarosan elérhető lesz az összes UFO-akta az interneten

2020, február 5 - 18:33
UFO aktákKategória: U.F.O.

Titkos UFO-aktákat hoz nyilvánosságra a brit Védelmi Minisztérium, írja a Live Science.  1950 és 2009 között figyelték meg az azonosítatlan repülő objektumokat, melyekről jelentések készültek. Több mint egy évtizeddel a kutatás lezárulta után most bárki számára elérhetővé válnak a dokumentumok. 

 

A gazdag megfigyelésekből korábban már nyilvánosságra kerültek részletek, és a brit állami hírügynökség az információs szabadságra hivatkozva kérte ki az aktákat. A brit Védelmi Minisztérium azt ígéri, még idén elérhető lesz az összes akta egy külön erre fejlesztett honlapon. Szóvivőjük szerint egyszerűbb így egyben publikálni az egész anyagot, mint egyesével küldözgetni a levéltárnak.

  Forrás: IndexKapcsolódó: Hillary Clinton megnyitná az UFO aktákatA CIA több mint 1.500 UFO-aktát hozott nyilvánosságra
Kategóriák: UFO

Nyugdíjba vonul az űrtávcső

2020, február 4 - 18:27
CsillagászatKategória: Mainstream

Több mint 16 év szolgálat után után befejezte küldetését a Spitzer csillagászati műhold, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) infravörös tartományban működő űrteleszkópja,

A NASA bolygókutató intézete, a Jet Propulsion Laboratory (JPL) csütörtökön helyezte nyugalmi állapotba a Cape Canaveralból 2003. augusztus 25-én felbocsátott űrtávcsövet, amelynek küldetését ötször is meghosszabbították és amelynek leglátványosabb eredménye hét Föld méretű, részben lakható övezetben fekvő exobolygó felfedezése a Trappist-1 törpecsillag körül.

A Spitzer az amerikai Nagy Obszervatóriumok sorozat negyedik, egyben utolsó tagja a Hubble, a röntgensugaras Chandra és a gammasugaras Compton mellett.

A JPL csütörtöki közleménye szerint "a Spitzer új csodákat tárt fel a Naprendszerben, a galaxisunkban és azon túl, a kozmosz teljesen új aspektusairól szerzett ismereteket, sok lépéssel előrevitt minket az univerzum működésének megértésében, az eredetünkkel kapcsolatos kérdések megközelítésében, és annak vizsgálatában, hogy egyedül vagyunk-e a világűrben vagy sem".

A rendkívül extrém forró gázóriást a Spitzer űrteleszkóp fedezte fel FORRÁS: NASA

A bolygókutató intézet az infravörös űrtávcső tudományos eredményei között sorolja fel üstökösök és kisbolygók kutatását a Naprendszerben, egy korábban azonosítatlan gyűrű felfedezését a Szaturnusz körül, a csillagok és bolygók keletkezésének, a csillagrendszerek ősuniverzumtól napjainkig tartó evolúciójának, továbbá a csillagközi por összetételének a tanulmányozását, Naprendszeren kívüli bolygók felfedezését és légkörük megismerését.

A JPL szerint a Spitzer legismertebb eredménye hét, a Földhöz hasonló méretű exobolygó - az egyetlen csillag körül keringő, legtöbb Föld-szerű bolygó - észlelése a Trappist-1 törpecsillag körül.

A Spitzer nyújtott csúcstechnológiát felhasználták magyar kutatók is, a Magyar Tudományos Akadémia egy 2018-as közleménye szerint "az exobolygókra vadászó Kepler és a fiatal csillagrendszerek infravörös sugárzását vizslató Spitzer űrtávcső egyesített erejével tárta fel egy magyar kutatócsoport a DQ Tau rendszerében zajló fizikai folyamatokat".

A nyugdíjba küldött Spitzer utódja a James Webb űrtelepszkóp lesz, amely ugyancsak infravörös tartományban kutatja majd a világmindenséget, a jelenlegi tervek szerint 2021 márciusától.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Egy exobolygó felszínére pillantott a Spitzer űrtávcső
Kategóriák: UFO

Láthatatlan csillagokat fedeztek fel

2020, február 3 - 18:34
CsillagászatKategória: Mainstream

Érdekes dologra bukkantak nemrég a Gaia űrtávcső 2016-os adatai között: egy távoli csillag egyszer csak elhalványult, majd gyorsan újra fényessé vált, pár héttel később pedig megismételte ezt a folyamatot. Arra már négy évvel ezelőtt is rájöttek, hogy ez valószínűleg azért van, mert valamilyen eddig ismeretlen objektum elhaladt előtte, de a Varsói Egyetem kutatóinak most sikerült is megállapítaniuk, hogy pontosan miről volt szó: egy bináris csillagról, aminek annyira halvány a fénye, hogy a távcsöveinkkel is nem is láthatjuk.

A fényesedés és elhalványodás azért történt, mert a bináris csillag gravitációja, amikor elhaladt az Európai Űrügynökség űrtávcsöve és a megfigyelt csillag között, meghajlította a téridő anyagát, ezért az elvonulás során felnagyította a csillag fényét a távcső számára – írja a Science Alert.

A jelenséget, amit azóta a Gaia16aye névre kereszteltek, a csillagászatban gravitációs mikrolencse-hatásnak hívják: ez a gravitációs lencsék egy speciális esete, amikor a távoli fényforrás (csillag) előtt elhaladó, sötét égitest rövid időre fókuszálja (felerősíti) a fényforrás fényét. A jelenség számos olyan égitest felfedezésében segíthet, melyek túl halványak ahhoz, hogy egyéb, közvetlen módszerekkel észlelni lehessen őket (barna törpék, fekete lyukak).

Kép: Maciej Rębisz / Varsói Egyetem

A Gaia16aye a 2MASS19400112+3007533 bináris csillagrendszer felfedezését tette lehetővé, amely két vörös törpéből áll, egyikük a Napunk tömegének 57 százaléka, a másikuk pedig 36 százaléka. A közös gravitációs középpontjukat 2,88 földi év alatt kerülik meg.

A kutatók remélik, hogy a módszer segíthet majd felfedezni olyan csillagtömegű fekete lyukakat, amelyek eddig rejtve maradtak az űrtávcsövek elől.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Két bolygó egy kettőscsillag körül - egyikük a lakhatósági zónában!Kettős csillagrendszerből szökhetett el az 'Oumuamua
Kategóriák: UFO

Működik a Napról a legnagyobb felbontású képeket készítő teleszkóp

2020, február 2 - 18:33
CsillagászatKategória: Mainstream

Korábban nem látott részletességgel mutatja be a Nap felszínét az új hawaii teleszkóp. Felvételei akár 30 kilométeres felszíni jelenségeket is láthatóvá tesznek.

 

 

Jelenleg ez a legnagyobb napteleszkóp

A képeket az amerikai Nemzeti Tudományos Alap (National Science Foundation, NSF) Daniel K. Inouye Naptávcsöve (DKIST) készítette, amelyet mintegy 3000 méterrel a tengerszint felett, a Maui szigeten lévő Haleakala vulkán tetején állítottak fel. 

Daniel K. Inouye Naptávcsöve készítette az eddigi legnagyobb felbontású képet a Nap felszínéről.

A teleszkóp, amely a világ jelenlegi  legnagyobb, 4 méteres naptükrével rendelkezik, lehetővé teszi, hogy a kutatók jobban megértsék a Napban zajló folyamatokat és azok hatását a Földre - közölte a coloradói Boulderben lévő Nemzeti Nap Obszervatórium.

A Földtől 149,9 millió kilométerre fekvő Nap felszínén láthatóvá vált a viharos, "forrongó" gázmintázat.

A sejtszerű struktúrák belsejében forró plazma emelkedik a felszínre, majd lehűl, és sötét vonalakban lesüllyed. Ez a folyamat a konvekció, vagyis hőáramlás.  Az új eszközzel a mágneses mezők markerei is jól láthatóvá válnak.

A teleszkóp segít megjövendülni a  Nap mágneses kitöréseit

A naptevékenység, vagy "űridőjárás" tanulmányozása segíthet a tudósoknak előrejelezni a Földet érő esetleges problémákat. A Nap mágneses kitörései többek között tönkre tehetik a műholdakat, működésképtelenné válhat emiatt a GPS, de hatással lehetnek a légiközlekedésre és áramkimaradást is okozhatnak.

Az Inouye Naptávcső a Maui szigeten lévő Haleakala vulkán tetején

Ez a teleszkóp segít megérteni, mi irányítja az űrbéli időjárást és segítségével pontosabban megjövendölhetjük a napviharokat 

- emelte ki France Calrdova, az NSF igazgatója.

A Nap légköréről sok mindent nem tudunk még

A DKIST az amerikai űrkutatási hivatal Nap körül keringő, Parker Solar Probe nevű űrszondájával, valamint a továbbiakban a NASA és az Európai Űrügynökség Solar Orbiter nevű űrszondájával működik együtt, amelyet február elején indítanak útnak.

Forrás: ORIGOKapcsolódó:  Megalkották a világ legnagyobb optikai teleszkópját1200 új galaxis: durván teljesít a világ legerősebb rádióteleszkópjaA NASA jégbe fagyasztotta a James Webb űrteleszkópotAz Alpha Centaurinál keres bolygókat a chilei óriásteleszkópHallani fogjuk a világűrt: igen érzékeny "fület" szereltek fel a hatalmas rádióteleszkópra
Kategóriák: UFO

63 év múlva látványos csillagászati jelenség lesz látható

2020, február 1 - 16:38
CsillagászatszupernovaKategória: Mainstream

Előrejelzések szerint 63 év múlva látványos csillagászati jelenségben gyönyörködhetnek éjszakánként az emberek – mondta Kiss László csillagász szombaton az M1 aktuális csatornán.

 

A feltételezések szerint a V Sagittae nevű kettőscsillag összeforr és felfénylik, ezzel a Szíriusznál, a legfényesebb csillagnál is ragyogóbb jelenséget okozva az égen egy-két hónapon keresztül 2083-ban

– fűzte hozzá.

Elmondta: a V Sagittae csillagrendszer egy kompakt, föld méretű, és nap tömegű, tehát iszonyatosan sűrű fehér törpecsillag és egy kísérő csillagból áll, amelyből nagyon erős gravitációs tere miatt a törpecsillag anyagot szipkáz. A fehér törpecsillag köré az anyag létrehoz egy korongot, amelybe időnként energia zúdul és emiatt felfényesedik – magyarázta.

A Louisianai Egyetem egyik professzora az elmúlt 130 év adatai alapján azt állítja, hogy a V Sagittae fokozatosan fényesedik, amiből arra következtetett, hogy a tömegelszívás egyre jobban erősödik és a feltételezése szerint 2083-ban annyira felgyorsul, hogy a két csillag összeforr.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: 447 éve robbant fel a szupernóva - mindig fantasztikus látványt nyújtA hónap videója - egy szupernóva robbanás testközelből (videó)Először észleltek szupernóvát alig pár órával a csillagrobbanás utánKis tömegű szupernóva indíthatta el a Naprendszer keletkezésétRitka lehetőség: szupernóva felbukkanása várható!
Kategóriák: UFO

Példátlan kép készült a Napról

2020, január 30 - 22:26
NapKategória: Mainstream

Az amerikai Nemzeti Tudományos Alap (NSF) közzétette a Daniel K. Inouye Naptávcső első felvételeit – írja az IFLScience. A képeken és videókon példátlan részletességében látható csillagunk, a felvételeken még a 30 kilométer széles struktúrák is kivehetőek.

Az Inouye Naptávcső 4 méter átmérőjű tükrével a világ legnagyobb napteleszkópja. France Córdova, az NSF munkatársa szerint a távcső képes lesz felmérni a napkorona mágneses mezőit, ez az a régió, ahol a Földet is érintő napkitörések zajlanak.

Ez a távcső hozzá fog járulni annak alaposabb megértéséhez, hogy mi irányítja az űridőjárást, és segíteni fog a szakértőknek a napviharok pontosabb előrejelzésében”

– mondta Córdova.

Kép: NSO/AURA/NSF

Egyelőre a kutatók képtelenek előre jelezni a napkitöréseket, pedig ez rendkívül fontos lenne. A hevesebb naptevékenység ugyanis megzavarhatja a műholdakat és bizonyos földi elektromos és navigációs rendszereket.

Az NSF szakértői az elkövetkező hat hónapban további teszteket hajtanak végre, hogy felkészítsék a teleszkópot a nemzetközi használatra. A kutatók úgy vélik, hogy a távcső 5 év alatt több adatot fog gyűjteni a Napról, mint az egész emberiség Galileo Galilei 1612-es megfigyelése óta.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Egy magyar csillagász 1 éven át készített egy különleges felvételt a Napról (videó)2050-re jelentősen lehűlhet a NapA Nap koronájába merült a NASA űrszondája
Kategóriák: UFO

Így néz ki a Föld 100 millió év múlva - látványos videó

2020, január 29 - 17:18
földtörténetKategória: Mainstream

A Föld legkülső része az úgynevezett litoszféra, amely a földkéregből, illetve a földköpeny felső, szilárd részéből áll. A litoszféra tektonikai lemezeknek nevezett darabokra töredezett, ezekből a Földön ma hét nagyot és sok kisebbet ismerünk. E lemezek az asztenoszférában úsznak, emberi mértékkel nagyon lassan, hiszen az asztenoszféra folyóssága a köznapi értelemben folyadéknak tartott anyagokéhoz képest nagyon alacsony.

A lemezek vízszintes irányú mozgásának sebessége tipikusan évi 0,66-8,5 centiméter.

Az egymástól függetlenül mozgó tektonikus lemezek, kontinensek már sok millió éve mozognak, ütköznek egymással és válnak el egymástól.

Úgy 200 millió évvel ezelőtt egyetlen szuperkontinens, a Pangea létezett, amely elkezdett széttöredezni, míg végül létrejött a ma látható állapot. Ez azonban nem egy végső nyugalmi helyzet.

Így néz ki a Föld 100 millió év múlva

SpaceRip YouTube csatorna látványos videót tett közzé arról, hogy mai tudásunk szerint miként vándorolhattak az ősidőkben és mozognak majd a jövőben a kéreglemezek egy nagyjából 700 millió évet átölelő időszak során.

Látható, hogy nem a Pangea volt az első szuperkontinens, de a Pangea előtti időkről jóval kevesebbet tudunk, mint a Pangea széttöredezésének folyamatáról.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Új földtörténeti korszakban élünkA Föld belsejében lassabb az idő, mint a felszínénA Föld eredeti kérgének nyomaira bukkantak - a kőzet 4,3 milliárd éves! (+videó)
Kategóriák: UFO

Titán hőpáncél és kalcium-foszfát burok kell a Nap felderítéséhez

2020, január 28 - 17:20
CsillagászatNASAesaKategória: Mainstream

A Nap sarkvidékeinek felderítésére indít missziót az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és az Európai Űrügynökség (ESA).

A NASA hétfői bejelentése szerint a Solar Orbiter nevű napszondát február 7-én indítják útnak a floridai Cape Canaveralból az Atlas V nevű hordozórakétán. A Vénusz és a Föld gravitációs erejét fogja használni, hogy kilökje magát a Nap körüli pályájáról, és így elsőként pillanthassa meg madártávlatból a Nap sarkvidékeit.

Az ekliptika a Nap egy év alatt megtett látszólagos útja az égbolton, valamint a Föld keringési síkja a Naprendszerben. Nagyjából a Nap egyenlítői síkjában helyezkedik el, ebben a síkban keringenek a Nap körül a bolygók.

"A Solar Orbiter előtt a Napot vizsgáló minden műszer az ekliptika síkjában, vagy ahhoz nagyon közel mozgott. Most képesek leszünk fentről lenézni a Napra" - fogalmazott Russel Howard, az amerikai haditengerészeti védelmi laboratórium (Naval Research Laboratory) űrkutatója.

A Nap körül keringő Solar Orbiter művészi illusztrációja

FORRÁS: ESA

Az egyetlen eddigi szonda a NASA és ESA által közösen kifejlesztett Ulysess szonda volt, mely a Nap sarkvidékei fölé repült. Az Ulyssest 1990-ben indították útnak és 2009-ben ért véget a küldetése. Ez a szonda sohasem került közelebb a Naphoz, mint a Nap-Föld távolság, és csak olyan műszereket szállított, melyek csupán a közvetlenül a szondát övező körülményeket tudták vizsgálni.

A Solar Orbiter belép a Merkúr pályájára, négy műszert és hat távoli érzékelésű képalkotó eszközt fog szállítani.

A misszió hét éve alatt a Solar Orbiter 24 fokkal fog eltérni a Nap egyenlítőjének síkjától, ha a missziót három évvel meghosszabbítják, akkor 33 fokkal.

A tervek szerint a Naptól való legkisebb távolsága 42 millió kilométer lesz. Titán hőpáncélja és kalcium-foszfát alkotta burkolata ellenáll több mint 480 Celsius-foknak is. Várhatóan közvetlen képet kap a Nap sarkpontjai felől érkező napszélről, és segíthet annak megértésében is, mi okozza a napfolt növekedésének és apadásának 11 éves ciklusát.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Marsi mintákat szállítana a Földre a NASA és az ESAMinden eddiginél közelebb jutottunk a Naphoz
Kategóriák: UFO

Soha nem volt még ennyire közel az emberiség, hogy kipusztítsa önmagát

2020, január 27 - 20:16
emberiségKategória: Mainstream

A tudósok mérlegelték az elmúlt egy év eseményeit, és arra jutottak, hogy ismét új időpontra kell állítani a végítélet óráját.

Ismét át kellett állítani a végítélet óráját a tudósoknak, és sajnos ezúttal sem pozitív irányba változott a helyzet. Az Atomtudósok Bulletinjének (BAS) éves konferenciáján bejelentették: soha nem állt még ennyire közel az emberiség ahhoz, hogy elpusztítsa önmagát. A legfrissebb állapot szerint

csupán 100 másodpercre vagyunk a végítélettől.

A szimbolikus óra mutatója akkor jelenti az emberiség végét, amikor az éjfelet mutat. Ettől vagyunk most a tudósok számítása szerint 100 másodpercre, ami 20 másodperccel rosszabb eredmény, mint amit 2019-ben állapítottak meg. (A videón a 21. percnél kezdődik az óra bemutatása.)

A Bulletin tudományos és biztonsági testülete még novemberben döntött arról, hogy az órának mennyit kellene mutatnia. Ekkor még szó sem volt az Egyesült Államok és Irán pattanásig feszített konfliktusáról, ahogy arról sem, hogy Észak-Korea felfüggeszti a nukleáris tesztek befagyasztásáról szóló megállapodását. Sharon Squassoni, a szervezet igazgatósági tagja szerint ugyanakkor ezek csupán megerősítették azt a tényt, hogy egyre közelebb sodródunk az emberiség végéhez.

A szervezet 1947-ben mutatta be először a végítélet óráját, akkor, amikor elkezdődött a nukleáris fegyverkezési verseny. Azóta folyamatosan frissítik az állapotát, amit az utóbbi években a klímaváltozás is jelentős mértékben befolyásolt. A 2019-es évnél például csupán egyetlen év volt melegebb.

A mostani időpont tükrözi azt is, hogy az Egyesült Államok és Oroszország felrúgták az atomalkut.

A Bulletin szerint az egyik legfőbb probléma az, hogy a hamis információk terjedésével lényegében rendkívül nehézzé vált, hogy a valós problémákra koncentráljunk.

Az óra 2017-ben még 2 perc 30 másodperccel volt éjfél előtt, majd 2018-ban és 2019-ben is 2 percet mutatott. Ilyen korábban csak 1953-ban fordult elő. A legjobb év 1991 volt, amikor a Szovjetunió megszünése, valamint az atomfegyverek leszerelésének köszönhetően éjfél előtt 17 perccel járt a mutató.

Forrás: HVGKapcsolódó: Ezer évet ad az emberiségnek Stephen HawkingHatalmas veszélyt jelenthet az emberiség a földönkívüliekreMár csak 600 éve maradt az emberiségnek
Kategóriák: UFO

A NASA elkapott egy vámpír csillagot

2020, január 26 - 18:42
CsillagászatNASAKategória: Mainstream

A Kepler űrtávcsövet exobolygók keresésére tervezték, ezt az úgynevezett fedési módszerrel teszi: csillagok fényváltozását figyeli, ami az előttük áthaladó bolygó miatt következik be. Ez azonban más csillagászati jelenségek megfigyelésére is alkalmas, mint például amint egy vámpír csillagnak nevezett fehér törpe felfalja szomszédját.

A fehér törpe fejlődésének végső stádiumában lévő csillag, főhősünk nagyjából a mi Napunkéval megegyező tömege ellenére nem nagyobb, mint a Föld. Társa egy barna törpe, amely tömege túl kicsi ahhoz, hogy meginduljon benne a magfúzió, és csillaggá válhasson.

Az ilyen égitestek mérete a Jupiter 10-80-szorosa között van – olvasható a NASA honlapján.

Forrás: NASA

Halálos táncot járnak egymás körül: a barna törpe mintegy 400 ezer kilométeres távolságban (ennyi a Föld-Hold távolság is) kering a fehér körül óriási sebességgel, 83 másodpercenként tesz meg egy kört.

Közben pedig a fehér törpe roppant gravitációs mezeje „elszívja” belőle az anyagot.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Belenéztek egy fehér törpecsillagba, nem hitték el, amit találtakGalaxisunk legforróbb fehér törpecsillagát találták megÖnkéntes kutató találta meg a legöregebb fehér törpét
Kategóriák: UFO

Üstökösökkel jött az élet a földre

2020, január 24 - 17:24
CsillagászatAszteroidaÉletKategória: Mainstream

A foszfor az élet egyik esszenciális alkotóeleme, mégsem tudjuk pontosan, hogyan érkezett bolygónkra. Csillagászok most nyomon követték az útját a csillagbölcsőktől az üstökösökön át egészen a formálódó egykori Földig.

A foszfor, amely egyebek mellett jelen van a DNS-ünkben és a sejtjeinket határoló sejthártyában, olyan nélkülözhetetlen alkotóeleme az élővilág molekuláinak, hogy nélküle elképzelhetetlen volna a földi élet. Mégis mindmáig nem tisztázott, hogy pontosan miként érkezett a foszfor a korai Földre. Csillagászok most a Chilében működő Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) obszervatórium és az Európai Űrügynökség (European Space Agency, ESA) által működtetett Rosetta műhold adatainak felhasználásával visszakövették a foszfor útját az üstökösökön át egészen a Tejút csillagbölcsőiig. Kutatásuk első alkalommal derít fényt a foszfortartalmú molekulák eredetére: hol alakultak ki, hogyan kerültek az üstökösökbe, és miként játszott az egyikük kulcsszerepet a földi élet elindításában.

Az élet mintegy 4 milliárd évvel ezelőtt jelent meg a Földön, és még mindig nem ismerjük azokat a folyamatokat, amelyek lehetővé tették a kialakulását

– nyilatkozta Victor Rivilla, a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society című folyóiratban frissen megjelent közlemény vezető szerzője. Az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory, ESO) társfenntartásában üzemelő ALMA megfigyelőállomás, valamint a Rosetta műholdra szerelt ROSINA spektrométer méréseiből az a kép rajzolódik ki, hogy a foszfor-monoxid fontos darab lehetett az élet keletkezésének kirakósjátékában.

Hol jöttek létre a foszfortartalmú molekulák?

Az ALMA képességei lehetővé tették, hogy a csillagászok részletes bepillantást nyerjenek az AFGL 5142 jelű csillagbölcsőbe, s ez segített kideríteni, honnan származnak a foszfor-monoxidhoz hasonló foszfortartalmú molekulák. Az új csillagok és bolygórendszerek csillagközi gáz- és porfelhőkben formálódnak, így ha az élet alkotóelemeinek eredetét firtatjuk, leginkább az ilyen csillagközi felhőkben érdemes kutakodnunk. Az ALMA megfigyelései azt mutatták, hogy a foszfortartalmú molekulák a nagytömegű csillagok kialakulása közben jönnek létre. A fiatal óriáscsillagokból kilövellt gáz üregeket nyit a csillagközi felhőkön.

A foszfortartalmú molekulák ezeknek az üregeknek a határfelületén keletkeznek a fiatal csillagból érkező lökéshullámok és sugárzás együttes hatására.

A csillagászoknak azt is sikerült kideríteniük, hogy a foszfortartalmú molekulák közül a foszfor-monoxid fordul elő a legnagyobb mennyiségben az üregek falán.

Az ALMA által rögzített felvétel az AFGL 5142 csillagkeletkezési terület részletes képét mutatja. Középen egy fényes, nagy tömegű, nagyon fiatal csillag látható. A csillagból induló gázáramok egy üreget hasítottak a környezetbe, a foszfort tartalmazó molekulák, mint például a foszfor-monoxid pedig ennek az üregnek a (színesben ábrázolt) falain jönnek létre. A különböző színek más-más sebességgel mozgó anyagot jelölnek

FORRÁS: ALMA (ESO/NAOJ/NRAO), RIVILLA ET AL.

Miután az ALMA segítségével rábukkantak erre a vegyületre a távoli csillagbölcsőben, az európai kutatók figyelme egy sokkal közelibb, naprendszerbeli objektum, a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös felé fordult. Elképzelésük az volt, hogy a keletkezéstől fogva nyomon követik a foszfortartalmú molekulák sorsát. Amikor a csillagközi felhő üregeinek fala összeroskad, és belőle csillag alakul – különösen ha viszonylag kisebb tömegű, mint a mi Napunk –, a foszfor-monoxid kifagyva csapdába esik az új csillag körül szétszóródott jeges porszemcsékben. Még mielőtt a csillag kialakulása befejeződnék, ezekből a porszemcsékből kavicsok, majd sziklák, végül üstökösök verődnek össze, amelyek a foszfor-monoxid szállítóivá válnak.

A ROSINA spektrométer két éven át keringett a 67P üstökös körül, s eközben szorgosan gyűjtötte róla az adatokat. A csillagászok korábban is látták a foszfor jelenlétére utaló jeleket a ROSINA adataiban, de nem tudták, milyen vegyület formájában kerülhetett oda. Kathrin Altwegg, a ROSINA-ért felelős vezető kutató és a mostani cikk egyik szerzője egy konferencián kapott fülest egy csillagász kollégájától, aki a csillagkeletkezési régiókat tanulmányozta az ALMA segítségével.

Azt mondta, szerinte a foszfor-monoxid esélyes jelölt lehet. Úgyhogy újra elővettem az adatokat, és lám, csakugyan ott volt!

– meséli Altwegg.

Az infografika az élet egyik építőeleme, a foszfor csillagközi vándorlását vizsgáló tanulmány fő eredményeit szemlélteti

FORRÁS: ALMA (ESO/NAOJ/NRAO), RIVILLA ET AL.; ESO/L. CALÇADA; ESA/ROSETTA/NAVCAM; MARIO WEIGAND

Kapcsolat az üstökösök és a földi élet között

Most, hogy először találtak bizonyítékot a foszfor-monoxid jelenlétére egy üstökösön, a csillagászok magabiztosabban fel tudják vázolni a foszfor útját a csillagbölcsőktől, ahonnan a foszfor-monoxid eredetileg származik, egészen a Földig.

A foszfor nélkülözhetetlen az élet általunk ismert formájához. Mivel igen valószínű, hogy az üstökösök nagy mennyiségű szerves anyagot szállítottak a keletkező Földre, a 67P üstökösben talált foszfor-monoxid erősíti a kapcsolatot az üstökösök és a földi élet között

– szögezte le Altwegg, hozzátéve, hogy az elsődleges biogén elem útjának felderítéséhez az eltérő specializációjú csillagász-csoportok együttműködésére volt szükség. – A foszfor-monoxid kimutatását a földi teleszkópokkal és az űrbéli eszközökkel dolgozó szakemberek közötti interdiszciplináris információcsere tette lehetővé."

Kozmikus eredetünk kutatása, beleértve annak a vizsgálatát, hogy az élet kialakulása számára kedvező kémiai feltételek mennyire lehetnek gyakoriak a világegyetemben, a modern asztrofizika egyik fő feladata

– hangsúlyozta Leonardo Testi, az ESO csillagásza és az ALMA európai igazgatója. – Míg az ESO és az ALMA a távoli, fiatal bolygórendszerek molekuláinak megfigyelésére összpontosít, a saját Naprendszerünk kémiai összetételének közvetlen megfigyelését a Rosettához hasonló ESA küldetések teszik lehetővé. Ez ESO és az ESA közötti együttműködés, melynek keretében a földi alapú és az űrben működő berendezések mérései egymást erősítő módon összegződnek, komoly potenciált ad az európai kutatók kezébe, és a mostanihoz hasonló jelentős felfedezéseket segít világra."

Forrás: ORIGOKapcsolódó: A földinél is gazdagabb élet virulhat valahol az UniverzumbanA Földön kívüli élet kutatására kell a NASA-nak koncentrálniaA marsi bór azt bizonyítja, hogy kialakulhatott az élet a vörös bolygónA Marson még hamarabb is lehetett élet, mint a FöldönA NASA életet keres az EuropánFelfedezték, hogyan képződik újra víz az aszteroidákon
Kategóriák: UFO

Megtalálták a legöregebb meteorkrátert

2020, január 22 - 16:18
CsillagászatMeteorföldtörténetKategória: Mainstream

Tudósok szerint 2,2 milliárd éve történt a legrégebbi aszteroida-becsapódás, amelynek feltehetően egy jelentős éghajlatváltozás volt a következménye – írja az MTI.

Az Ausztrália nyugati részén található, mintegy 70 kilométer átmérőjű (pontos méretét az azóta bekövetkezett erózió miatt nehéz megállapítani) Yarrabubba-krátert eddig is a legrégebbinek tartották, de egy kedden közreadott tanulmány a pontos korát is meghatározta,

eszerint fele olyan idős, mint maga a Föld.

Az ausztráliai Perthben működő Curtin Egyetem kutatói nagy pontosságú kormeghatározó módszerrel (nagy felbontású pásztázó proton mikroszondával) megcélozták a becsapódás nyomát újrakristályosodás révén megőrző ásványi szemcséket – olvasható a Nature Communications című tudományos folyóiratban.

A kutatók megállapították, hogy a Yarrabubba-kráter 2,229 milliárd éves, azaz a keletkezése egybeesik az úgynevezett „hógolyó Föld” állapot végével.

„Vannak hordalékok meglétén alapuló geológiai bizonyítékok arra, hogy 2,4-2,2 milliárd éve léteztek gleccserek a Földön. A Dél-Afrikában talált legfiatalabb hordalék kora megegyezik a Yarrabubba-kráterével” – magyarázta Timmons Erickson, a NASA Johnson Központjának munkatársa, a tanulmány vezető szerzője.

Ha nincs is bizonyíték arra, hogy a becsapódás övezetében gleccser volt, „érdekes, hogy a gleccserhordalékok mintegy 400 millió évvel a becsapódás után már kikerültek az ásványok memóriájából” – hangsúlyozta Christopher Kirkland, egy másik szerző.

Digitális modellezéssel a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy egy meteorit, amely jeges talajba csapódott, 5 kilométer vastag jégrétegen haladt át, majd

hatalmas mennyiségű vízgőzt – akár 500 milliárd tonnányit – bocsátott a légkörbe.

Feltehetően ez a gőzkilövelés – amelynek erősebb üvegházhatása volt, mint a szén-dioxidnak – idézett elő egy olyan felmelegedést, amely révén a bolygón véget ért a jégkorszak.

Ez a forgatókönyv meglehetősen szokatlan, a meteorit-becsapódásokat ugyanis többnyire lehűlés kíséri: erre a legismertebb példa a mexikói Yucatán-félszigeten becsapódott aszteroida, amelynek következtében feltehetőn kihaltak a dinoszauruszok mintegy 66 millió éve.

A jégkorszakkal kapcsolatos modellezéseink egyedülállóak – mondta Erickson, aki elismerte, hogy egyelőre csak elméletről van szó. A tudós reményét fejezte ki, hogy más kutatók is tanulmányozni fogják a jégkorszak idején történt becsapódások következményeit.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Közeledik a végzet kisbolygója, semmi nem élné túl a becsapódásátGigantikus becsapódás nyomaira bukkantakMeteoritbecsapódás hozta el a dinoszauruszok uralmátTudod melyik a legnagyobb becsapódási kráter a Földön?
Kategóriák: UFO

Gombaházakban fogunk élni a Marson

2020, január 21 - 15:47
MarsKategória: Mainstream

Lehet, hogy a marsi és holdi élettereket úgy képzeljük el, mint hipermodern, fémmel és üveggel tarkított városkákat, a valóság viszont, könnyen lehet, sokkal egyszerűbb, furcsább és zöldebb lehet: a NASA jelenleg azzal kísérletezik, hogy lehet-e gombát növeszteni úgy a Holdon vagy a Marson, hogy abból épületek szülessenek, amelyeket aztán űrhajósok lakhatják – olvasható egy sajtóközleményben.

A NASA Ames Kutatóközpontjában azt kutatják, hogyan lehet gombamicéliumból ilyen kietlen, mostoha körülmények között is épületeket növeszteni, hogy aztán hőkezelés után a megszilárdult, teherbíró anyagot belakhassák az űrhajósok.

Kezdetleges építmény kéthetes növesztés után. Kép: 2018 Stanford-Brown-RISD iGEM Team

Jelenleg minden telepes koncepció arra irányul, hogy visszük magunkkal az építőanyagokat vagy az építményeket a távoli desztinációkra, ami, bár nagyon biztonságos megoldás, mindenképpen drága és körülményes. A gombás megoldás jócskán lefaragna a költségekből, hiszen nem kellene a nehéz, drága anyagokat a Holdra vagy a Marsra vinni, kevesebb üzemanyag kellene a rakományhoz, sőt, több hely maradna az űrhajón az igazán hasznos rakománynak.

Az egész technológia a micéliumon alapul, ez a gomba tenyésztestét felépítő sejtfonalak szövedéke, a gombák szerveződésének fontos formája. Komoly precizitással lehet micéliumalakzatokat készíteni, így az is teljesen reális, hogy épületeket lehessen vele felépíteni. A gombáknak azonban szükségük lenne még fotoszintetizáló mikroorganizmusokra is, hiszen tápanyagok nélkül képtelenek szaporodni. Itt jönnek képbe a cianobaktériumok – amelyekről nemrég írtunk egy nem túl pozitív hangvételű cikket –, amelyek a szén-dioxidból oxigént és táplálékot gyártanak a gombáknak.

Az épületek azonban még csak a kezdet: a micélium használható még például víztisztításra vagy biobányászati rendszerek létrehozására, amelyek a szennyvízből tudnak értékes anyagokat kinyerni. Egy idegen bolygón vagy a Holdon ugyanis semminek nem szabad elvesznie, és mindent újra kell hasznosítani, amit tudunk – ide beletartozik a szennyvíz is.

Forrás: 24.huKapcsolódó: A Marson akár helyben előállíthatjuk az oxigéntA Marson még hamarabb is lehetett élet, mint a FöldönBaktériumok tehetik lehetővé, hogy az ember megtelepedjen a MarsonAz élet bölcsőjére bukkanhattak a MarsonA felszín közelében találtak jeget a Marson
Kategóriák: UFO

Egymillió embert telepítene a Marsra Elon Musk

2020, január 20 - 18:04
Elon MuskMarsKategória: Mainstream

Hol máshol, mint Twitteren osztott meg részleteket Elon Musk azzal kapcsolatban, hogyan képzeli a vörös bolygó kolonizálását: először is, ezer újrahasználható Starshipet szeretne építeni tíz év alatt, ami aztán a Marsra vinné, és onnan hozná az embereket. A hosszú távú cél az, hogy naponta három Starship induljon a bolygóra, ezzel pedig bárki számára elérhető legyen az interplanetáris utazás – olvasható a Business Insideren.

Olyannak kell lennie az utazásnak, amire mindenki elmehet, de ha valakinek nincs rá pénze, kapjon hozzá kölcsönt

– írta Musk.

A SpaceX és a Tesla atyja azt is elárulta, hogy a Mars-utazások rengeteg új munkahelyet is fog teremteni, még a vörös bolygón magán is, ezért érdemes lesz elutazni odáig. Twitterről az is kiderült, hogy több megatonna rakományt kell majd Föld körüli pályára állítani és eljuttatni a Marsra ahhoz, hogy a bolygóközi élet megvalósulhasson, nem véletlen, hogy Musk olyan erőteljesre tervezte a még készülőben lévő Starshipet: az űrhajó képes lesz 100 tonna, vagyis

nagyjából hét megpakolt iskolabusznyi rakományt, valamint száz embert a világűrbe küldeni.

Musk azzal is számol, hogy a legoptimálisabb időszakban küldjön embereket és rakományt a Marsra, ami a bolygók egymáshoz viszonyított mozgása miatt nagyjából 25 havonta jön el. Ekkor egy igazi Mars-flottát indítana el a Földről, és a harminc napos ablakban ezer Starshipet (leánykori nevén BFR-t, vagyis Kibaszott Nagy Rakétát) indítana útnak.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Egymillió embert juttatna el a Marsra Elon MuskElon Musk nagy bejelentése: Egy óra alatt bárhova eljuthatnánk a Földön új rakétájukkalElon Musk törvényekkel szabályozná a mesterséges intelligenciátElon Musk: Gépek lehetnek a Mars első telepeseiÚjabb részleteket árult el Elon Musk a Starship űrhajóról
Kategóriák: UFO

Holdporból nyernének ki oxigént az ESA kutatói

2020, január 19 - 15:11
holdesaKategória: Mainstream

Szimulált holdporból nyertek ki oxigént az Európai Űrügynökség (ESA) Európai Űrkutatási és Technológiai központjában – derül ki az ESA közleményéből. A hollandiai laborban végzett kutatás Beth Lomax PhD-kutatásának a része.

Korábbi kutatásokból már kiderült, hogy a Holdról visszahozott regolit tömegének 40-45 százalékát oxigén teszi ki, de oxidok formájában, azaz ásványokként vagy üvegként, amik ebben a formában emberi belégzésre nem alkalmasak.

A regolitból sóolvadékos elektrolízissel nyerik ki az oxigént, ami úgy néz ki, hogy a port egy fémkosárba teszik, ami mellé kalcium-klorid sót raknak, ami elektrolitként funkcionál, és 950 fokra hevítik. A regolit ezen a hőmérsékleten még szilárd marad, de ahogy elektromosságot vezetnek át rajta, az oxigén kiválik belőle, és az elektroliton keresztül egy anódnál gyűlik össze.

A folyamat során nemcsak oxigént kapunk, de még a regolit is  hasznos fémötvözetekké  alakul át.  Az eljárást egyébként a Metalysis nevű angol cég fejlesztette ki fémgyártásra – nekik az oxigén csak egy felesleges melléktermék. 

Az eszköz egyébként teljes csendben üzemel, és az oxigén egyelőre egy kifúvón távozik, amíg nem fejlesztik a gépet, és nem szerelnek fel valamiféle tárolót.

Az ESA és a NASA vissza fog térni a Holdra, de ezúttal maradunk

– mondta Tomasso Ghidini, az ESA Szerkezeti, Mechanikai és Alapanyag részlegének vezetője.

A Holdon kinyert oxigénből nemcsak belélegezhető levegőt tudnánk előállítani, de rakéta-üzemanyagot is gyárthatnánk olyan alapanyagokból, amik a Holdon helyben megtalálhatóak. A kinyert fémeket is tovább kutatják, és felmérik, hogy melyiket lehet rögtön 3D-s nyomtatásban felhasználni, és melyiket kell finomítani. Az is egyértelmű, hogy a Hold különböző régióiban különböző fémek nyerhetők ki a regolitból.

Az ESA által kiadott fantáziarajz egy 3D nyomtatott holdbázisról

Az ESA által kiadott fantáziarajz egy 3D nyomtatott holdbázisról

Fotó: Bernard Foing / AFP

Az első működőképes oxigénüzem demonstrációját a 2020-as évek közepére tervezik.

Forrás: IndexKapcsolódó: Marsi mintákat szállítana a Földre a NASA és az ESA150 éve nem látott jelenséggel búcsúzik januártól a Hold285 milliót ér egy darab a HoldbólA Hold sötét oldalát fogja kutatni az új kínai műholdA holdaknak is lehet saját holdjuk, amiket holdholdaknak hívhatunkA Holdra szállhat egy magáncég - Eljött a nagy cégek ideje az űrkutatásban?
Kategóriák: UFO

Oldalak