ParaHIR.HU

Subscribe to ParaHIR.HU hírcsatorna
Frissítve: 9 perc 45 másodperc

Megfejtették a különös égitest titkát

2 óra 47 perc
Csillagászatbarna törpeKategória: Mainstream

A Tejútrendszerben található NGTS-7 egy meglehetősen furcsa égitest. A kutatók úgy gondolják, hogy az objektum egyetlen csillag, amelynél időnként fényingadozást tapasztalnak. A jelenség oka nem ismert, egyes szakértők a csillagaktivitásra gyanakodnak. Egy friss tanulmány most megfejthette az NGTS-7 titkát – írja a Live Science.

James A. G. Jackman, a Warwicki Egyetem munkatársa kollégáival egy hawaii teleszkóp segítségével tanulmányozta az objektumot. Elemzésük során felfedezték, hogy az NGTS-7 valójában nem egy, hanem két objektum, a fényingadozás pedig az egyik csillagnál periodikusan, 16,2 óránként jelentkező elhalványulás.

Az adatok alapján a kutatók arra gyanakodnak, hogy az objektumot egy kisebb égitest, egy úgynevezett barna törpe takarja.

Az efféle objektumok meglehetősen ritkák, eddig mintegy ezer barna törpét azonosítottak. Az ilyen égitestek a legnagyobb bolygóknál valamivel nagyobbak, a csillagoknál viszont kisebbek.

 

A most felfedezett objektum a barna törpék között is kivételesnek számít. Az égitest rendkívül közel kering csillagához, mozgása során pedig mindig egyazon oldalát mutatja a csillag felé, egyik oldalán ezért elképesztő forróság alakult ki. A szakértők azt feltételezik, hogy az objektum csillaga forgását is befolyásolja.

A kutatók szerint a mágneses erők hatására a barna törpe egyre közelebb kerül majd, míg végül el nem nyeli csillaga. Elképzelhető, hogy az esemény a nem is olyan távoli jövőben fog megtörténni.

Forrás: 24.huKapcsolódó: A barna törpék - az univerzum máig megfejtetlen rejtélyeBolygó lehet a legközelebbi barna törpének vélt objektumMegtalálták az eddigi legmasszívabb barna törpét
Kategóriák: UFO

Óriási aszteroida érkezik csütörtökön

2019, június 25 - 18:44
CsillagászatAszteroidaKategória: Mainstream

Rendkívül széles aszteroida fogja megközelíteni a Földet a héten – számol be a Live Science. A 2008 KV2 június 27-én csütörtökön 6,7 millió kilométerre halad majd el.

 

Bár az objektum biztonságos távolságban fog járni, érkezése így is kivételes, hiszen nem túl gyakran kerül ekkora aszteroida ilyen közel hozzánk.

Az égitestet 2008-ban fedezték fel, a számítások alapján az objektum rendszeres vendég a Földnél, igaz, ilyen közel ritkán kerül. A kutatók úgy gondolják, hogy a 2008 KV2 legközelebb 2021-ben haladhat el mellettünk, illetve 2022-ben két alkalommal.

A becslések szerint az aszteroida 330 méter átmérőjű lehet. A NASA folyamatosan figyeli a hasonló földközeli objektumokat, hiszen ezek közt akadhatnak olyanok, amelyek egy nap bolygónkba csapódhatnak. Közelsége és mérete miatt a 2008 KV2 a potenciálisan veszélyes aszteroidák közé tartozik, ez azonban még nem jelenti azt, hogy az égitest tényleges fenyegetést jelent.

Forrás: 24.huKapcsolódó: 10 dolog, amit csak kevesen tudnak az aszteroidákrólA NASA elérte a Földre jelenleg legveszélyesebb aszteroidátA tudósokat is megdöbbentette a Földre legveszélyesebb aszteroidaAszteroida lépett a Föld légkörébe, de megsemmisült
Kategóriák: UFO

Életre utaló nyomot találtak a Marson

2019, június 24 - 18:08
MarsCuriosityKategória: Mainstream

A Curiosity marsjáró az eddigi legmagasabb metánkoncentrációt észlelte a vörös bolygón – számol be a BBC.

A Földön a metán nagy részét élő organizmusok állítják elő.

A Mars esetében ez nem feltétlenül van így, elképzelhető, hogy az anyag valamilyen geológiai folyamat hatására jön létre.

A marsjáró már korábban kimutatta, hogy az égitesten a légköri metán szintje szezonálisan változik, az űreszköz műszerei ugyanakkor nem alkalmasak arra, hogy azonosítsák a gáz forrását.

Paul Mahaffy, a Curiosity csapatának tagja szerint egyelőre lehetetlen megmondani, hogy a metán geológiai vagy biológiai eredetű. A kicsúcsosodó metánkoncentrációt egy alkalommal a Mars körül keringő Trace Gas Orbiter (TGO) is észlelte. A kutatók azt feltételezik, hogy a szonda azért nem mért több alkalommal igazán magas szintet, mert a metán nagy része már az alsó légkörben lebomlik.

A vörös bolygón a metán koncentrációja elenyésző a földihez képest. A gáz képes a víz és bizonyos ásványtípusok találkozásával felszabadulni, de az sem kizárható, hogy a Marson valamilyen létformák állítják elő a vegyületet. Az is elképzelhető ugyanakkor, hogy a metán évmilliók óta a marsi talajba van zárva, de csak mostanában kezdett el kiszivárogni.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Marsi meteoritokban is találtak metántMegkezdi a metángáz keresését a Marson az ExoMarsMetánkitörések melegíthették az ősi Marsot A Curiosity búcsút vett a Vera Rubin hegyvonulattólMintát vett a marsi agyagból a CuriosityNaplementét fotózott a Curiosity a Marson
Kategóriák: UFO

Az amerikaiak inkább az aszteroidakutatást támogatják

2019, június 23 - 20:11
NASAAszteroidaKategória: Mainstream

Az amerikaiak inkább az aszteroida-kutatást támogatják, mint a Hold-,vagy a Mars-utazást - állapította meg egy közvélemény-kutatás, amelyről az AP hírügynökség számolt be.

A hírügynökség és a NORC Közpolitikai Kutatóközpont közös felmérése arról tanúskodik, hogy az amerikaiak olyan űrkutatási programot támogatnak, amely az aszteroidák tulajdonságait, becsapódásuk következményeit, az űrkutatáshoz szükséges robotok alkalmazását és általában a tudományos kutatást állítja a középpontba.

A megkérdezettek kétharmada számára nagyon, vagy különlegesen fontos az aszteroidák és az üstökösök figyelemmel kísérése. Hatvan százalékuk a Földről és a Naprendszerről meglévő ismeretek bővítését szolgáló kutatásokat tartja fontosnak, a megkérdezetteknek mintegy fele pedig a világűrbe felbocsátandó robotok kutatását előbbre valónak ítéli, mint újabb asztronauták küldését a világűrbe. A megkérdezetteknek csupán negyven százaléka tartja hasonlóképpen fontosnak a nemzetközi űrállomás további finanszírozását.

A felmérés résztvevőinek 34 százaléka tartja fontosnak a más planétákon lehetséges élet kutatását, 27 százalékuk támogatja űrhajósok Marsra küldését és csupán 23 százalékuk ért egyet egy újbóli Holdra szállással.

Megkérdezték a kutatásban résztvevőket arról is, hogy vajon mit tartanának fontosabbnak: az utazást a Marsra, vagy az ismételt Holdra szállást. A vörös bolygóra küldendő expedíciót a válaszolók 37 százaléka részesítette előnyben, míg 18 százalékuk a Hold-utazást preferálná. A megkérdezettek 43 százaléka szerint azonban egyik expedíció sem fontos. Érdekesség, hogy a 45 éven aluliak számára volt fontos a Mars-expedíció, míg az ennél idősebbek sem a Mars-, sem a Hold-expedíciót nem tartják különösebben fontosnak.

A közvéleménykutatást egy hónappal az Apollo-11 Holdra szállásának 50. évfordulója előtt hozták nyilvánosságra. Neil Armstrong és Buzz Aldrin 1969. július 20-án lépett elsőként a Holdra. Azóta az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) 12 asztronautája járta meg a Holdat. Donald Trump amerikai elnök pedig nemrégiben jelentette be: a kormányzat azt szorgalmazza, hogy öt éven belül újabb űrhajósok induljanak a Holdra, majd esetleg a Marsra is.

Forrás: MTIKapcsolódó: 10 dolog, amit csak kevesen tudnak az aszteroidákrólA jövő nagy reménysége az aszteroidabányászat
Kategóriák: UFO

Kaotikusan kavargó felhők a Jupiteren

2019, június 22 - 13:31
JupiterJunoKategória: Mainstream

A Jupiter viharosan kavargó felhőiről készített felvételeket a NASA Juno nevű űrszondája.

A gázbolygó viharos északi féltekéjéről május 29-én készített felvételeket az űrszonda, amikor huszadszor kerülte meg a Jupitert - közölte a NASA bolygókutató intézete, a Jet Propulsion Laboratory. A Juno négy felvételből állította össze a képet.

Május 29-én az űrszonda a felhőktől 18 600-8600 kilométer magasságban volt, megközelítőleg az 59-34. északi szélességi fokok között. A Junót 2011. augusztus 5-én indították útnak a Floridában lévő Cape Canaveral-i légitámaszpontról, Jupiter körüli pályájára 2016. július 4-én érkezett meg.

FORRÁS: NASA/JPL-CALTECH/SWRI/MSSS/KEVIN M. GILL

A szonda elsődleges célja, hogy megértse a Jupiter eredetét és fejlődését, szilárd bolygómagot keressen, feltérképezze mágneses mezejét, víz és ammónia után kutasson és vizsgálja a bolygó légkörét.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Megjött az első kép a Juno űrszondátólMegközelítette a Jupiter Nagy Vörös Foltját a JunoPályára állt a Juno a Jupiter körülVégre egy jó hír a Naprendszerből! Magához tért a Juno
Kategóriák: UFO

Újabb meglepetést okoztak a Nazca-vonalak

2019, június 21 - 16:57
NazcatudományKategória: Mainstream

Szakértők egy csoportja a Nazca-vonalak 16 madárt ábrázoló geoglifáját tanulmányozta – írja a Live Science. A kutatók arra jutottak, hogy a megörökített madarak között egy trópusi kolibri, illetve egy tengerparton élő pelikán is található, melyek nem voltak őshonosak a térségben. Eda Maszaki, a Hokkaidói Egyetem munkatársa és a csapat vezetője szerint nem tudni, hogy miért is alkották meg az ábrákat, és korai lenne messzemenő következtetéseket levonni az új felfedezésből.

A Nazca-vonalakat időszámítás előtt 200 körül kezdték el létrehozni. A régészek régóta vizsgálják a geoglifákat, Eda és kollégái azonban most minden korábbinál átfogóbb, anatómiai alapú elemzés alá vetette a madárábrákat. A kutatók arra jutottak, hogy egyes madarakat korábban tévesen azonosítottak.

A két legmeglepőbb felfedezés egy trópusi kolibri, illetve egy pelikán.

Ezek az állatok a vonalak születésekor sem éltek a környéken, éppen ezért különös, hogy a helyiek fontosnak tartották megörökíteni őket.

Eda szerint a következő cél az, hogy a Nazca-vonalakat készítő kultúra templomait és agyagedényeit is elemezzék, ezeken ugyanis szintén ábrázoltak madarakat. A formák összevetése segíthet jobban megérteni a korabeliek világképét.

Forrás: 24.huKapcsolódó:  Tényleg léteznek a titokzatos kazah Nazca-vonalakRejtélyes rajzot fedeztek fel a Nazca-vonalak közelébenÚjabb 50 rejtélyes alakzatot találtak a Nazca-vonalaknál (+videó)
Kategóriák: UFO

Példátlan kutatás indult az idegenek keresésére

2019, június 20 - 17:37
földönkívüliÉlettudományCsillagászatKategória: Mainstream

Szakértők egy csoportja 1 327 szomszédos csillagrendszerben kereste az intelligens földönkívüliekre utaló nyomokat – írja az MTI. Ez volt az eddigi legátfogóbb ilyen vizsgálat, a kutatás azonban egyelőre nem hozott eredményt. A csapat legfeljebb 160 fényévre fekvő csillagokat elemezett.

Nincs odaát egy elképesztően fejlett civilizáció, amely hihetetlenül erős adókészülékkel próbálna kapcsolatba lépni velünk”

– mondta Danny Price, a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem munkatársa és a tanulmány vezető szerzője.

A szakértő szerint számos magyarázat lehet az intelligens idegen élet jeleinek hiányára, előfordulhat például, hogy rossz frekvencián kutattak, vagy a földi interferencia zavarta meg a vizsgálatokat. A kutató hozzátette,  az emberiség mostani technológiai fejlettsége komoly korlátot jelent az ilyen vizsgálatok során.

alien

Az új elemzés a Jurij Milner orosz milliárdos által finanszírozott Breakthrough Listen nevű program része. A 2015-ben indult, tíz éven át tartó és 100 millió dolláros költségvetésű projekt célja a földönkívüli kommunikáció észlelése.

Price tervei szerint a jövőben a dél-afrikai MeerKAT rádióteleszkóp segítését is igénybe veszik az idegen intelligens élet kereséséhez.

Forrás: 24.huKapcsolódó: A NASA vezetője kijelentette: létezik földönkívüli életEzért nem hallhattunk még a földönkívüliekrőlFöldönkívüli vasat találtak Tutanhamon fáraó tőrjébenA Földön kívüli élet kutatására kell a NASA-nak koncentrálniaAz MTA is a földön kívüliek nyomábanKözelebb lehet a Földön kívüli élet, mint hinnénk
Kategóriák: UFO

Felfedezték az eddig ismert legrégebbi összeolvadt galaxist

2019, június 19 - 18:25
galaxisokCsillagászatKategória: Mainstream

Felfedezték az eddig ismert legrégebbi összeolvadt galaxist az Atacamai Nagyméretű Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózat (ALMA) segítségével.

Az univerzum korai időszakából, 13 milliárd évvel ezelőttről származó oxigén, szén és por jeleit regisztálták a B14-65666 jelű objektumnál. Ez a legkorábbi galaxis, ahol ennek a három összetevőnek a kombinációját észlelték. A különböző jelzések összehasonlításával a kutatók megállapították, hogy a vizsgált galaxis valójában két összeolvadt csillagrendszerből áll. Így ez a valaha felfedezett legrégebbi összeolvadt galaxispár - írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

Hasimoto Takuja, a Japán Társaság a Tudomány Haladásáért (JSPS) kutatószervezet és a Vaszeda Egyetem szakértője vezette kutatócsoport a Szextáns csillagképben lévő, 13 milliárd fényévnyi távolságra található, B14-65666 jelű objektumot figyelte meg. Az innen érkező fénynek 13 milliárd évre van szüksége ahhoz, hogy eljusson a Földre, tehát az a kép, amelyet most látnak a tudósok a galaxisról, azt mutatja be, hogyan nézett ki a csillagrendszer kevesebb mint egy milliárd évvel az ősrobbanás után.

Az ALMA, a chilei Atacama-sivatagban lévő rádiótávcső-rendszer észlelte a B14-65666 galaxisban lévő oxigén, szén és por kibocsátotta rádiójeleket. Ez a legkorábbi galaxis, ahol mindhárom ilyen jel észlelhető.

Művészi elképzelés a B14-65666 összeolvadt galaxisról

Az adatelemzésekből kiderült, hogy az oxigén-, szén- és porkibocsátások két "foltra" oszthatók. A Hubble űrteleszkóp korábbi megfigyeléseiből kiderült, hogy a B14-65666-ban két csillaghalmaz van, az ALMA által észlelt jelekből pedig kiderül, hogy a két folt egy rendszert alkot, de különböző sebességűek. Ez azt sugallja, hogy a két folt valójában két galaxis az összeolvadás állapotában. Tehát ez az olvadó galaxisok legkorábbi ismert példája.

A tudócsoport becslése szerint a galaxis teljes csillagtömege a Tejútrendszer tömegének kevesebb, mint 10 százaléka. Ez azt jelenti, hogy a B14-65666 fejlődése korai fázisában tart. Fiatal kora ellenére azonban 100-szor aktívabban termel csillagokat, mint a Tejútrendszer. Az ennyire aktív csillagformálás szintén a galaxisok összeolvadásának fontos jellemzője, az összeütköző galaxisokban lévő gázok összenyomódása ugyanis természetszerűen csillagformálódáshoz vezet.

A galaxisok összeolvadása nagy jelentőségű a fejlődésük szempontjából, ezért a csillagászok számára fontos ezek megismerése.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: 15 titokzatos jel érkezett egy távoli galaxisból2 billió galaxisból áll az univerzumA Földnél is fiatalabb a legközelebbi idegen galaxisA Naprendszert kétmilliárd év múlva kilökhetik a galaxisábólA Tejút fele távoli galaxisokból származikAz összeolvadás állapotában lévő törpegalaxisokat észleltek
Kategóriák: UFO

Meteor csapódott a Marsba

2019, június 18 - 16:02
MarsMeteorKategória: Mainstream

Egy kisebb űrkavics csapódhatott bele a Mars felszínébe, ez hozhatta létre azt a gyönyörű krátert, amit a Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) lefotózott.

A kép még áprilisban készült, de csak június 6-án sikerült a NASA kutatóinak teljesen fogyasztható fotót csinálni belőle. Egyelőre nem tudjuk, hogy pontosan mikor keletkezhetett a kráter, mivel annyira kicsi, az MRO nem vette észre azonnal. A kutatók szerint valószínűleg 2016 szeptembere és 2019 februárja között történhetett a becsapódás.

Fotó: NASA/JPL/University of Arizona

Az adatok szerint a becsapódás egész nagy krátert ütött a bolygó felszínébe, nagyjából 13-15 méteres lehet szélességében, egy ilyen esemény elég ritka. A meteor körülbelül 1,5 méter széles lehetett, és valószínűleg elég szilárd anyagból állt, mert a legtöbb ilyen méretű űrkavics azért el szokott égni a bolygó légkörében, vagy legalább is részeire törik, és kisebb krátereket okoz.

Forrás: 24.huKapcsolódó: A Mars kérgéből származhat a bolygó légkörének egy részeA marsi élet nyomaira bukkanhattak a magyar kutatókA Marson még hamarabb is lehetett élet, mint a FöldönA Nap hívhatta életre a furcsa marsi képződményt
Kategóriák: UFO

Rekordközelségbe került a Bennu kisbolygóhoz az OSIRIS-REx űrszonda

2019, június 17 - 17:27
CsillagászatbennuKategória: Mainstream

Rekordközelségbe került a Bennu kisbolygóhoz az OSIRIS-REx űrszonda - jelentette be az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA. A szonda megdöntötte a csillagászati objektumhoz legközelebbi röppályán mozgó, ember alkotta űrszonda rekordját.

A manőver csütörtökön kezdődött, segítségével az űrszonda mintegy hét hétre a Bennu kisbolygó felszínétől 680 méteres távolságú pályára került.

A 2016 szeptemberében útjára indított OSIRIS-REx 2018 decemberében jutott el a Bennuhoz és közelítette meg a mintegy 500 méter átmérőjű aszteroidát. Ekkor állította fel első rekordját azzal, hogy mintegy 1,3 kilométeres távolságba került a felszínétől.

Az új röppályán az első két hétben az OSIRIS-REx közeli felvételeket készít az aszteroida felszínéről, a következő öt hétben lézerrel, infravörös és röntgensugarakkal többszörös globális térképet készít, hogy megfelelő mintavételi helyszínt keressenek a Bennu felszínén.

Az OSIRIS-REx űrszonda a Bennu kisbolygó felett (illusztráció)FORRÁS: NASA

A projektet felügyelő csapat korábban arra számított, hogy a Bennu rendelkezik néhány nagyobb sziklával, de viszonylag sima a felszíne. Kiderült azonban, hogy a kisbolygó teljes felszíne nagyon egyenetlen és gyakoriak rajta a kőtömbök.

A mintavételi helyszínnek nagy szikláktól mentesnek kell lennie és nem lejthet túlzottan - közölte a NASA.

Augusztus második hetében emelkedik vissza az OSIRIS-REx 1,3 kilométeres magasságba.

Az űrszonda a tervek szerint 2020-ban mintavételi karjával megérinti az aszteroida felszínét és legalább 60 grammnyi laza anyagot gyűjt be.

Az űrszonda hétéves útja során vizsgálja a Föld és a Mars között mozgó aszteroidát, a tervek szerint felszínéről 2023 szeptemberében hozza le a Földre a talajmintát.

Az aszteroidáról gyűjtött minta segíthet a kutatóknak megérteni, hogyan alakult ki a Naprendszer több mint 4,5 milliárd éve.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Az OSIRIS-Rex sikeresen katapultált a veszedelmes aszteroida feléVizet találtak a Bennu aszteroidán
Kategóriák: UFO

Hatalmas sóbánya a Jupiter szomszédságában

2019, június 16 - 18:24
CsillagászatJupiterKategória: Mainstream

Amerikai kutatók szerint konyhasó jelenlétét fedezték fel a Jupiter negyedik legnagyobb holdja, az Európé felszínén - adta hírül a Science Daily tudományos hírportál.

 

Kiderült, konyhasóból állnak a furcsa sárga foltok

A felszín egyes régióin kivehető sárga folt valójában konyhasó, vagyis nátrium-klorid, amely a tengervíz sóinak fő összetevője is egyben - állapították meg a látható fény színképének vizsgálatával az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) bolygókutató részlege, a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) által működtetett pasadenai JPL kutatói.

A Jupiter rendszere a holdjai pályáival

A felfedezés arra utal, hogy az Európé felszín alatti sós óceánja jobban hasonlíthat a földi tengerekre, mint korábban vélték. A tanulmány a Science Advances című tudományos folyóiratban jelent meg.

A Jupiter Europé nevű holdja felszínét jégpáncél borítja. A jégkéreg alatt azonban folyékony víz alkotta óceánt tételeznek fel a tudósok

Az Európé mellett régebben elrepült Voyager és a Galileo űrszondák adatai alapján arra következtettek a csillagászok, hogy a bolygót folyékony sós vízréteg borítja, melyet jég zárt magába.

Azt gyanították, hogy a só óceáni eredetű

A Galileo infravörös spektrométere vízjeget és magnézium-szulfátot, más néven keserűsót vagy Epsom-sót talált. Mivel a jégburok földtani szempontból fiatal és sok jel utal a múltbeli geológiai tevékenységre, azt gyanították, hogy a felszíni só a mélyben fekvő óceánból származik, amely gazdag lehet szulfátokban.

A Galileo-űrszonda a Jupiter rendszerében, művészi ábrán

Változott a kép, amikor a Manua Kea-i Keck csillagvizsgáló nagyobb felbontású spektrométerének adatai alapján a tudósok azt látták, hogy a spektrumból a szulfátok jellegzetességei hiányoztak.

Kevin Hand, a pasadenai központ kutatója laboratóriumban olyan körülményeknek vetett alá óceáni sókat,

mint amilyenek az Europén uralkodnak,

és azt találta, hogy a sók új tulajdonságokat mutatnak, amelyek a fényspektrum látható részében jelentkeznek.

Az Europé felszíne egy művészi illusztráción

A sók színe annyira változott, hogy azonosíthatóvá váltak a látható spektrum elemzésével.

A nátrium-klorid, vagyis a konyhasó például olyan sárgássá vált, mint amilyen az Európé geológiailag fiatal Tara régiójában látható.

Még kérdéses, hogy óceáni só jelenlétét mutatták-e ki

"A nátrium-klorid kicsit olyan az Európé felszínén, mint a láthatatlan tinta, mielőtt a sugárzásnak kitettük, nem tudtuk, hogy ott van, utána viszont azonnal szembetűnővé vált"

- magyarázta Hand.

"Korábban senki nem vizsgálta látható hullámhosszú elemzéssel az Európét, a Galileónak sem volt ilyen műszere, csak infravöröshöz közeli spektrométere"

- tette hozzá Samantha Tumbo, a Caltech kutatója, a tanulmány vezető szerzője.

Jupiter "felkelte"  egy másik "Galilei-hold", az  Ió felszínéről nézve

A Hubble űrteleszkóp segítségével azonosították a Tara Régió felszínén a konyhasó jelenlétét.

A Hubble-űrtávcső segítségével azonosították a konyhasó jelenlétét az Europé felszínén

A kutatók nem tudják garantálni, hogy a konyhasó a felszín alatti óceánból származik, de az új eredmények fényében javasolják az Európé geokémiájának újraértékelését.

Forrás: MTIKapcsolódó: A NASA életet keres az EuropánAlvilági lávajáték a Jupiter tüzes holdjánCsodálatos örvények rejlenek a Jupiter felhői alattÉlet lehet a Jupiter holdjánElképesztő felvételek a Jupiterről - sarki fény az óriásbolygón (+videó)Elképesztő fotók érkeztek a JupiterrőlElőször figyelhetik meg közelről a Jupiter Nagy Vörös Foltját
Kategóriák: UFO

Bárki élőben nézheti, ahogy összeszerelik az új marsjárót

2019, június 15 - 13:37
MarsNASAKategória: Mainstream

A NASA következő, Marsra induló járműve a Mars 2020 névre hallgat, folyamatosan szerelik össze és tökéletesítgetik, amit most már bárki nyomon követhet egy webkamera segítségével. A NASA élő közvetítést mutat a laboratóriumról, ahol az összeszerelés folyik, annak ellenére, hogy értelemszerűen nem folyamatos a munka, és csak napi 8-9 órát töltenek benn a szakemberek.

A Mars 2020 a 2012-ben indult Curiosity rover egy újragondolt változata lesz. A tervek szerint 2020 júliusában indul majd útnak, és 2021 februárjában érkezik meg a vörös bolygóra. Legfőbb feladata az lesz, hogy az élet nyomait kutassa, és az is, hogy talajmintákat gyűjtsön a Marsról. Az összegyűjtött mintákat a rover egy marsi rejtekhelyen fogja elhelyezni, a NASA és az Európai Űrügynökség (ESA) munkatársai pedig már keresik azt a megoldást, mellyel a mintákat eljuttathatják a Földre.

 

A roverrel együtt érkezik majd a bolygóra egy átdolgozott helikopter is, amely már túl is van az első komolyabb teszteken a NASA Marsra szánt helikoptere, a nem túl kreatív névvel megáldott Mars Helikopter – ez azt jelenti, hogy az eszköz már akár jövőre indulhat a vörös bolygóra, annyira jól állta a sarat. A mindössze 1,8 kilogrammos szerkezetnek sokkal több mindent kell kiállnia, mint egy hagyományos földi helikopternek, többek közöttpéldául a -90 Celsius-fokos hideget, vagy a teljesen más atmoszferikus és gravitációs körülményeket.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Halottnak nyilvánította a NASA az Opportunity marsjárótIsmeretlen létformákat talált a chilei sivatagban a NASA marsjárójaIzgalmas talajmintákat gyűjtött be a NASA marsjárójaÖtezer napja vizsgálja a vörös bolygót a kitartó marsjáró
Kategóriák: UFO

Hawkingnak megint igaza volt

2019, június 13 - 16:45
Stephen HawkingtudományfizikaCsillagászatFekete lyukKategória: Mainstream

Stephen Hawking már korábban kiszámolta, most viszont laboratóriumi körülmények között gyakorlatban is sikerült bizonyítani, hogy a fekete lyukak tényleg párologhatnak – persze nem a szó szoros értelmében, hanem úgy, hogy energiájuk és tömegük olyan mértékben csökkenjen, hogy végül megszűnjenek. A Hawking-sugárzásnak nevezett jelenség eddig csak elméletben létezett, most viszont kutatóknak sikerült reprodukálniuk laboratóriumban is – a világűrben valószínűleg soha nem tudjuk majd megfigyelni, mert

a műszereink nem elég kifinomultak ahhoz, hogy rögzíteni tudjuk a történéseket.

Hawking egy 1974-ben közölt tanulmányban vetette fel a jelenség elméleti lehetőségét. Ebben megemlítette, hogy a fekete lyukak bocsájtanak ki magukból részecskéket, méghozzá némelyikük előbb-utóbb annyit, hogy eltűnjenek. A kibocsájtás miatt a fekete lyuk energiája és tömege olyan mértékben csökkenhet, hogy előbb-utóbb elfogy, és a fekete lyuk megszűnik. Hawking érvelése szerint az üres tér a kvantummechanika törvényei szerint soha nem teljesen üres, részecske-antirészecske párok keletkezhetnek benne, amelyek azonnal újra megsemmisülnek. A pár összenergiája zérus, ami azt eredményezi, hogy az antirészecskéknek negatív energiájúaknak kell lenniük, ezért partnerüktől nem távolodhatnak nagyon el.

A fekete lyuk környékén azonban a nagy gravitációs energia miatt nagyon nagy lesz a részecskék energiája, és így bekövetkezhet, hogy a pozitív energiájú részecske el tud távolodni a fekete lyuktól, miközben a negatív energiájú partnere beleesik abba. A kilépő részek sugárzását nevezik Hawking-sugárzásnak.

Black hole in the universe 3D image

A kísérletükhöz az izraeli műszaki egyetem, a Technion kutatói egy extrém hideg gázt, a Bose–Einstein-kondenzációt használták, hogy demonstrálják a fekete lyuk eseményhorizontját. A mozgó gáz útjába egy követ raktak, így gyakorlatilag vízesést szimuláltak vele. Ahogy a kövön átmozogott a gáz, képes volt annyi helyzeti energiát mozgási energiává alakítani, hogy túllépje a hangsebességet, írja a LiveScience.

A kutatók részecske-antirészecske párok helyett fononokat, vagyis kvantum hanghullámokat használtak, amelyek mozgását vizsgálták a gázon belül. A lassú részen a fononok képesek voltak az árral szemben mozogni, a gázeséssel ellentétes irányban, a gyorsabb oldalon viszont nem, a „fekete lyuk” beszippantotta őket.

Szakértők szerint ez még csak az első lépés ahhoz, hogy teljesen bizonyítani tudják Hawking elméletét: a kísérlet például nem bizonyította, hogy a fononpárok a kvantumszintben korrelálnak, ami Hawking előrejelzéseinek egy másik fontos aspektusa.

Forrás: 24.huKapcsolódó: A világegyetem végéről írt Stephen Hawking utolsó tanulmányábanGyász: Meghalt Stephen HawkingCáfolhatták Stephen Hawking elméletétEzen a bolygón keresné az idegeneket Stephen HawkingEzer évet ad az emberiségnek Stephen Hawking
Kategóriák: UFO

Sokkal veszélyesebb lehet a Nap, mint eddig hittük

2019, június 12 - 19:12
CsillagászatNapKategória: Mainstream

Egy friss tanulmány szerint a Naphoz hasonló idősebb csillagok még képesek nagy energiájú kitörésekre, úgynevezett szuperflerekre – írja a Space.com. A szakértők eddig úgy gondolták, hogy a jelenség csak fiatalabb objektumoknál figyelhetőek meg, az új adatok alapján azonban a Naphoz hasonló csillagok is meglepően aktívak.

Azt egyelőre nehéz megjósolni, hogy pontosan mikor fog kialakulni a következő szuperfler.

Yuta Notsu, a Boulderi Coloradói Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint a távoli múltban az események nem okoztak problémát, hiszen akkoriban még nem használtak elektromos rendszereket. Napjainkban viszont a Napból érkező és a légkörbe belépő töltött részecskék súlyos károkat idézhetnek elő.

A kutató egy ideje tudják, hogy a naptevékenység képes megzavarni az elektromos infrastruktúrát, egy szuperfler viszont sokkal komolyabb következményekkel is járhat.

Az új vizsgálatban a szakértők a Kepler űrtávcső 2009-2018 között gyűjtött adatait elemezték. Az űreszköz számos csillagot megfigyelt, miközben idegen bolygók jelét kereste. A kutatók később a csillagok mozgását és fényességét vizsgáló Gaia űrtávcső és az Apache Point Csillagvizsgáló információit is analizálták. Az eszközök összesen 43 szuperflert mutattak ki Naphoz hasonló korú objektumoknál.

Forrás: 24.huKapcsolódó: 2050-re jelentősen lehűlhet a NapA Nap koronájába merült a NASA űrszondája"Betyár" napfoltok gátolhatják az űridőjárás előrejelzésétA Biblia segítségével azonosították a legkorábbi ismert napfogyatkozást
Kategóriák: UFO

Rejtélyes lerakódásra bukkantak a Hold mélyén

2019, június 11 - 17:15
holdNASACsillagászatKategória: Mainstream

A Baylor Egyetem munkatársai egy titokzatos, egyelőre ismeretlen forrástól származó tömeget fedeztek fel a Hold egyik krátere, a Déli-sarki Aitken-medence alatt – számol be a Forbes. Az objektum egy Bács-Kiskun megyénél ötször nagyobb területen helyezkedik el.

A szakértők szerint elképzelhető, hogy a tömeg egy 4 millió évvel ezelőtti aszteroida-becsapódás után hátramaradt fémlerakódástól származik.

Az anomália a Naprendszer legnagyobb krátere alatt 300 kilométerrel fekszik. A Déli-sarki Aitken-medence a Hold túlsó oldalán található, ezért földi távcsövekkel nem lehet megfigyelni.

Bár a kutatók közvetlenül nem tudták tanulmányozni a tömeget, a számítógépes szimulációk szerint elképzelhető, hogy a krátert kialakító aszteroidából származó fémet észlelték. Egy másik elmélet alapján a lerakódás akkor alakult ki, amikor az égitestet alkotó olvadt kőzetanyag lehűlt, és kialakult a Hold mai szerkezete.

Forrás: 24.huKapcsolódó: 285 milliót ér egy darab a HoldbólA Hold és a Mars lehet az emberiség mentsváraAnnyi jeget találtak a Holdon, amennyi elég lehet egy bázisnakA Hold déli sarkán landol a következő expedíció
Kategóriák: UFO

A NASA megnyitja a turisták előtt a Nemzetközi Űrállomást

2019, június 9 - 11:55
NASAKategória: Mainstream

2020-tól üzleti vállalkozások és magán űrutak előtt is megnyitja a Nemzetközi Űrállomást (ISS) a NASA, közölték pénteken. Bár magáncégekkel a NASA már korábban is együttműködött, korábban tiltotta az űrállomás kereskedelmi célú felhasználását, és azt, hogy űrhajósok profitorientált kutatásban vegyenek részt.

Az, hogy az űrhivatal életében óriási fordulat jön, tudható volt, már tavaly kiszivárgott a terv, miszerint az Egyesült Államok fokozatosan leépíti a Nemzetközi Űrállomás fenntartására szánt támogatást, majd 2025-tel teljesen meg is szünteti azt. A NASA szerint az állomás nagyjából 2028-ig lenne egyébként működőképes.

A terv az, hogy 2024 után magáncégek vegyék át az ISS fenntartását. Az ötlet kritikusai szerint a dátum túl korai, a kereskedelmi űrcégek még túl tapasztalatlanok lesznek ehhez. Hasonló helyzetbe navigálta magát a NASA egyébként az űrsiklóflotta nyugdíjazásakor is: 2011-ben az Obama-adminisztráció vetett véget ennek a programnak, abban reménykedve, hogy hamarosan magáncégek űrhajói veszik át az űrhajósok szállításának feladatát, ez végül nem jött be.

A tervezet szerint egyébként az ISS privatizációjával évi 3-4 milliárd dollár megtakarítás érhető el, amit az új, 2024-re tervezett Holdra szállás, és a távlati cél, a Mars-utazás megvalósítására lehet majd költeni.

Forrás: IndexKapcsolódó: A NASA végleg lekapcsolja a Nemzetközi Űrállomás élő közvetítésétHalálos szuperbaktériumokat küldenek a Nemzetközi ŰrállomásraIzgalmas újítás a Google Street View-n: most már benézhet a Nemzetközi Űrállomásra isTöbb mint 7000 napja kering a Föld körül a Nemzetközi Űrállomás
Kategóriák: UFO

Megfejtették, hogyan nyelik el a fekete lyukak az anyagot

2019, június 8 - 18:30
Fekete lyukCsillagászatKategória: Mainstream

A valaha készült legrészletesebb szimulációval megfejtették, hogyan nyelik el a fekete lyukak az anyagot. Az amerikai, brit és holland szakemberekből álló kutatócsoport ezzel egy több évtizedes rejtélyt oldott meg.

 

Nagy csillagok összeütközésekor jönnek létre

Az új ismeret abban is segít, hogy a kutatók jobban megértsék a fekete lyukak keletkezését és fejlődését. Egy hatalmas adathalmaz segítségével sikerült a tudósoknak egy fekete lyuk eddigi legpontosabb szimulációját elkészíteniük.Elsősorban a fekete lyukak és az azokat körülvevő úgynevezett akkréciós vagy anyagbefogási korong közötti kölcsönhatást vizsgálták.

A fekete lyukak az univerzum legkülönösebb objektumai. Nagy csillagok összeütközésekor jönnek létre. Intenzíven "falják" a körülöttük keringő anyagot: csillagokat és csillagközi gázokat. Gravitációjuk olyan nagy, hogy még a fény sem jut ki belőlük. A fekete lyukba zuhanó anyag egy rendkívül forró anyagtömeget, úgynevezett akkréciós korongot hoz létre, amely a lyuk körül kering.

A mágneses mezővel magyarázzák őket

Áprilisban mutatták be a fekete lyukról valaha készített első felvételeket. Ezeken a Szűz csillagképben lévő Messier 87-es óriásgalaxis közepén található objektum látható, melyet egy vöröses-narancsos akkréciós korong vesz körbe. John Bardeen és Jacobus Petterson fizikusok 1975-ben állították fel azt az elméletet, amely szerint az akkréciós korong belső területének a fekete lyuk egyenlítői síkján kell elhelyezkednie. Feltételezésüket most a kutatók számításai is megerősítették.

A fekete lyuk eseményhorizontjának művészi ábrázolása. Az eseményhorizont az a határ, amelyen belül már kizárólag a fekete lyuk gravitációs ereje érvényesül

Számítógéppel szimulálták az akkréciós korongban kialakuló mágneses vihart.Eddig úgy vélték, hogy a súrlódási ellenállás szükséges feltétele annak, hogy anyagot nyeljen el egy fekete lyuk, most ezt a jelenséget úgy tűnik, a mágneses mezővel magyarázzák. A szimuláció eredményeként látható, amint az akkréciós korong belső régiója tökéletesen illeszkedik a fekete lyuk egyenlítői területére, miközben a külső terület más szögben áll.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: A fekete lyukak nagyobb étvágyúak, mint hittükA szomszédos csillag buktatta le a rejtőzködő fekete lyukatAz első valódi felvétel egy csillagot bekebelező fekete lyukrólFelfedeztek egy fekete lyukat 13 milliárd fényévnyire a Földtől
Kategóriák: UFO

Robotvakond vájkál a Marson

2019, június 6 - 16:17
MarsKategória: Mainstream

Új tervet dolgoznak ki a Marson fúrás közben megrekedt robotvakond, a HP3 (Heat Flow and Physical Properties Probe) újraindítására. Első, négy órán át tartó művelete során a robotvakond 4000 kalapácsütést ejtett és 30 centiméter mélyre jutott a vörös bolygó talajában és hónapok óta nem jut tovább.

"Valószínűleg nem megfelelő a robotvakond támasztéka a környező talajban, a Mars csekélyebb gravitációjának hatása alatt"

- közölte a Német Űrkutató Központ (DLR). Hozzátették, hogy egy kő is megállíthatta, de ez valószerűtlen.

A robotvakond az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Insight-missziója keretében érkezett a vörös bolygóra novemberben és február végén kezdett fúrni a Mars talajában.

A HP3 (Heat Flow and Physical Properties Probe) robotvakond művészi illusztrációja

FORRÁS: NASA

A DLR a NASA-val együttműködve azt tervezi, hogy az Insight szonda robotkarjával megpróbálják felemelni a robotvakond támasztószerkezetét. Ezzel egyrészt közelebbről megvizsgálhatják a helyzetét, másrészt így a további kalapálás során közvetlenül a robotkarral is megtámaszthatnák a robotvakondot.

A hőáramlást mérő HP3 (Heat Flow and Physical Properties Probe) műszerrel végzett kutatás célja, hogy mérjék a Mars belsejéből érkező melegáramlatokat.

A DLR fejlesztette berendezés "tüskéje" kalapácsszerű ütésekkel halad előre a talajban, miközben mérőszenzorokkal ellátott kábelt húz maga után.

A HP3 kamerája által készített kép

FORRÁS: NASA

Az eredeti tervek szerint a távirányítású berendezés az űrkutatás történelmében először öt méter mélyre hatol a Mars talajában, amelynek hőmérsékletét és hővezető képességét vizsgálja. Az adatok a Földhöz hasonlatos égitest keletkezésének és fejlődésének jobb megértéséhez járulhatnak hozzá.

A HP3 a hőmérsékletet a Celsius-fok egy ezredrészének megfelelő pontossággal tudja mérni. Ebből például arra is lehet következtetni, hogyan fejlődött a vörös bolygó belseje és hogy még mindig rendelkezik-e forró, folyékony belső maggal.

Az Insight november 26-án landolt a Marson, az Elízium-síkságnak egy sekély, porral és homokkal teli kráterében. A 360 kilogrammos robotgeológus nem mozog, leszállási helyén végzi feladatait.

Az összesen 650 millió eurós (208,8 milliárd forint) misszió a tervek szerint két éven át tart.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Alagútfúrással kezdődhet az élet a MarsonA Marson akár helyben előállíthatjuk az oxigéntBaktériumok tehetik lehetővé, hogy az ember megtelepedjen a MarsonBejelentették, mikor landol a Marson a NASA űrszondája
Kategóriák: UFO

Már a század végére összeomolhat az emberi civilizáció

2019, június 5 - 18:59
tudományKategória: Mainstream

Az Ausztrál Breakthrough Éghajlatváltozási Központ friss tanulmányában azt mérték fel, hogy az elkövetkező években mekkora eséllyel omolhat össze civilizációnk a klímaváltozás miatt – írja a Vice.

A szakértők szerint ha az éghajlatváltozás a jelenlegi ütemben folytatódik, már rövid vagy közép távon fenyegetést jelenthet világunkra. A kutatók úgy gondolják, hogy a globális felmelegedés hatásait alulbecsülik, pontosan azonban nem lehet felmérni a veszélyt, hiszen példátlan következményekről van szó.

A tanulmányban azt írják, a század közepére visszafordíthatatlanná válik a folyamat, a Föld jelentős része lakhatatlanná válik, az országok elkezdenek széthullani, a kulcsfontosságú élővilágok pedig működésképtelenné válnak. A szakértők szerint azonnal és nagy erőkkel kell megkezdeni a zéró kibocsátás kiépítését. Az élelem- és vízellátás felborulása milliárdokat fog érinteni, még 2 Celsius-fokos, mérsékelt felmelegedés esetén is tömegek vándorolhatnak el korábbi lakhelyükről.

A legrosszabb forgatókönyv szerint az emberi civilizáció már 2050-re összeomolhat, és káosz alakulhat ki. Mivel csak kevés idő áll rendelkezésre, most kell globális szinten mozgósítani az erőket, ha el akarjuk kerülni a katasztrófát.

Forrás: 24.huKapcsolódó: A klímaváltozás az idegen civilizációkat is elpusztíthatja
Kategóriák: UFO

Szupernóvák miatt állhattak az őseink két lábra

2019, június 3 - 18:57
CsillagászatKategória: Mainstream

Az értelmes, eszközhasználó modern ember kifejlődéséhez vezető evolúciós út fontos lépése volt elődeink két lábra emelkedése. Ez tette szabaddá a kezeinket, amiket így már szabadon használhatunk katedrálisok építésére, rakéták megtervezésére és szelfibotok megmarkolására is. Ám arról még vitatkoznak a kutatók, hogy milyen kiváltó okok kényszerítették ki ezt az evolúciós lépést. Egy friss kutatási eredmény szerint az események ősi szupernóva-robbanások által elindított hosszú láncolata vezethetett el az előember két lábra emelkedéséhez.

A Journal of Geology szakfolyóiratban néhány napja megjelent tanulmányukban Adrian Melott, a Kansasi Egyetem nyugalmazott fizikus-csillagász professzora és Brian Thomas, a Washburn Egyetem munkatársa a következő gondolatmenetet vázolják fel:

Az üledékes kőzetekben megfigyelhető a 60-as tömegszámú vas izotóp egy vékony rétege a pliocén és pleisztocén földtörténeti időszakok határán. Ezt az asztrofizikusok már 2002-ben egy földközeli szupernóva-robbanással magyarázták. Ez a kb. 2,6 millió évvel ezelőtti esemény csak a betetőzése lehetett egy 8 millió évvel ezelőtt kezdődött szupernóvarobbanás-sorozatnak, melyek mind a Föld viszonylagos közelében történhettek. Ez a robbanássorozat a fiatal Skorpió-Kentaur csillaghalmazban zajlott, amely éppen ezidő tájt 130 fényévre közelítette meg bolygónkat. A robbanássorozat emlékét őrzi a 490 fényév átmérőjű, forró gázzal kitöltött Lokális Buborék, ami magába öleli a Naprendszert is.

A Cassiopeia A jelű szupernóva-maradvány, egy 300 évvel ezelőtti szupernóva maradványa. Forrás: NASA/CXC/SAO.

 

A közelben felvillant szupernóvák, különösen az utolsó, amely tőlünk mindössze 150-300 fényévre robbanhatott fel, annyira megemelte az ionizáló hatású kozmikus sugárzás intenzitását, hogy az még az alsó légkörben, a felszín fölött 1-2 km magasságban is a jelenleg mérhetőnek az ötvenszeresére növelte az ionizációt. A nagyenergiájú kozmikus részecskék ugyanis a légkörünk atomjaival ütközve képesek azokról leszakítani egy-egy elektront. Ezek a negatív töltésű elektronok aztán szabadon kószálnak a légkörben, míg végül egy pozitív töltésű ionizált atommaggal találkozva rekombinálódnak, semlegesítik egymást. Mindig beáll tehát egy, a kozmikus sugárzás intenzitásától függő egyensúlyi ionizáltsági szint. Normális esetben ezek az ionizáló részecskék már a felső légkörben elnyelődnek, ám 2,6 millió évvel ezelőtt rendkívüli helyzet állt elő, és az ionizáció a felszín közelében, az alsó légkörben is erősen megnövekedett.

A fokozott ionizáció pedig nagyon megkönnyítette a felhő-föld villámok létrejöttét. A turbulens gomolyfelhőkben kialakuló töltésszétválasztás igyekszik kiegyenlítődni, ám ehez vastag, szigetelő hatású levegőrétegen kell átvezetni az elektromos áramot. Amennyiben a levegőben jelentős mennyiségű szabad elektron található, úgy annak szigetelő hatása lecsökken, a villámok sokkal könnyebben, vagyis nagyobb számban alakulhatnak ki.

Éjszakai villámok a Maracaibo-tó fölött. Ma ez Földünk villámok által leggyakrabban sújtott területe, évente átlagosan 297 zivataros éjszakával.

Forrás: NASA.

A megnövekedett villámtevékenység pedig kiterjedt erdőtüzeket okozhatott. Ennek nyomai is megfigyelhetők a földtörténeti rétegsorokban. Néhány millió évvel ezelőtt megemelkedett a szén és korom mennyisége a talajban. Rengeteg erdő leégett, a helyükön pedig hatalmas kiterjedésű füves-fás területek alakultak ki. Létrejöttek az északkelet-afrika szavannák, ahol a mezőkön csak elhintve álltak fák és bokrok. A fákon élő elődeink a földre kényszerültek, csak így juthattak el az egyik fától a másikig. A magas fűben pedig két lábon járva jobb eséllyel pillantották meg a ragadozókat, így ez a közlekedési mód evolúciós előnyt jelentett.

Ez tehát az az ok-okozati láncolat, amely meglepő, ám hihető kapcsolatot teremt a szupernóvák és a két lábon járó előember kifejlődése között.

És vajon tartanunk kell-e egy hasonló kellemetlen eseménysor bekövetkeztétől a közeli jövőben? Mellot megnyugtat bennünket, hogy ettől nem kell félni. A következő évmilliókban várhatóan felrobbanó legközelebbi szupernóva a Betelgeuse lesz. Ez azonban lényegesen távolabb, 650 fényévre van tőlünk, így a légkörünkre gyakorolt ionizáló hatása jóval csekélyebb lesz a 2,6 millió évvel ezelőtti eseménynél.

Azt régóta tudjuk, hogy szupernóvák nélkül nem létezhetnénk. Hiszen mindazok a hidrogénnél és héliumnál nehezebb elemek, amelyek bennünket és a bolygónkat alkotnak, ősi csillagok magjában jöttek létre. E csillagok életüket szupernóvaként végezve szétrepítették az anyagot a világűrben, lehetővé téve újabb, nehéz elemekben már jobban feldúsult bolygórendszerek, köztük a Naprendszer kialakulását. Továbbá az elképzelések szerint magának a naprendszernek a kialakulását, a preszoláris köd összehúzódását is egy közeli szupernóva indította be. Ez az új felvetés pedig rávilágít, hogy a szupernóvák civilizációnk létrehozásában betöltött kiemelkedően fontos szerepe talán nem ért véget 4,6 milliárd évvel ezelőtt, a Naprendszer keletkezésének hajnalán.

Forrás: csillagaszat.huKapcsolódó: Ezer évet ad az emberiségnek Stephen HawkingIsmét egy ősi lelet, amely átírhatja az emberiség történetétMár csak 600 éve maradt az emberiségnek
Kategóriák: UFO

Oldalak