ParaHIR.HU

Subscribe to ParaHIR.HU hírcsatorna
Frissítve: 55 perc 34 másodperc

Káprázatos kép a Jupiter koronájáról

4 óra 22 perc
JupiterCsillagászatKategória: Mainstream

Koronának hívjuk azt az optikai jelenséget, amelyet a fényes objektumokról, mint pl. a Napról, egyéb csillagokról, a Holdról és a fényes bolygókról jövő fény diffrakciója okoz a Föld légkörében található víz és jégkristályok által.

A csillagokat ún. korona veszi körül, ami a plazma egy diffúz kipárolgása a csillagok körül. A Nap koronáját leginkább teljes napfogyatkozás idején láthatjuk, amikor is a Hold elvonul a Nap előtt és kitakarja csillagunk arcát. A napkorona ilyenkor fényes gyűrűként jelenik meg az elfedett Nap körül. Az 1999-es teljes fogyatkozáskor megörökített napkorona ezen a képen látható.

Napkorona napfogyatkozáskor

FORRÁS: ESO

Ugyanakkor koronának hívunk egy optikai jelenséget is, amelyet a fényes objektumokról, mint pl. a Napról, egyéb csillagokról, a Holdról és a fényes bolygókról jövő fény diffrakciója okoz a Föld légkörében található víz és jégkristályok által. Ez történik ezen a szokatlan képen is, ahol a Jupiter ritka koronája látható a chilei Atacama-sivatag felett. Az ég gyönyörű vörös és zöld színeit a légköri fény, egy másik fényhez kötödő optikai jelenség okozza. A légköri fényről részletesebben ebben az ESOcastban olvashatnak.

A Jupiter koronája

FORRÁS: ESO/P. HORÁLEK

Ezt a képet Petr Horálek készítette a Chajnantor-fennsíktól kb. 100 km-re délre, amely otthont ad az Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) számára.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: "Üstökösbölcsőt" fedeztek fel a Jupiteren túlA Jupiter elbújhat a most felfedezett gázóriás mögöttAlvilági lávajáték a Jupiter tüzes holdjánElképesztő felvételek a Jupiterről - sarki fény az óriásbolygón (+videó)Először figyelhetik meg közelről a Jupiter Nagy Vörös Foltját
Kategóriák: UFO

Elküldte az első fotóját a bolygóvadász űrszonda

2020, február 15 - 16:30
űrszondabolygókCsillagászatKategória: Mainstream

Tavaly december 18-án lőtték fel az Európai Űrügynökség bolygóvadász űrszondáját, a CHEOPS-ot (CHaracterising ExOplanets Satellite), amelynek fő célja, hogy olyan exobolygókat vizsgáljon, amelyekről tudjuk, hogy közeli, fényes csillagok körül keringenek. Az olyan exobolygókra fókuszál, amelyeket csak a tranzitmódszerrel tudunk megfigyelni, vagyis a csillaguk előtti elhaladásuk során, amikor a csillag fénye periodikusan elhalványul. A teleszkóp január 29-én nyitott ki teljesen, és most elkészítette az első fotóját, ami jobb lett, mint amit a kutatók vártak tőle.

„Az első képek nagyon fontosak voltak számunkra, mert ezekből tudjuk, hogy az eszköz optikája jó állapotban vészelte-e át a kilövést” – idézi a Space.com Willy Benzt, a Berni Egyetem asztrofizika professzorát, aki részt vesz a CHEOPS-projektben. „Amikor az első csillagok megjelentek a fotókon, már tudtuk, hogy működő teleszkópunk van.”

Az első kép. Fotó: ESA

A képek ráadásul jobbak is lettek, mint amilyeneket a laboratóriumi tesztekből számoltak, és már most rengeteg adatot ki tudnak nyerni belőlük. Laikus szemnek életlenek lehetnek, de ez okkal van így: a fény így több pixel távolságra ki van nyújtva, így több mindent lehet vizsgálni. Így, bár a kép nem éles, de nagyon precíz, és már most sokat elárul a kutatóknak.

A következő hónapok még arról szólnak majd, hogy a különböző eszközöket és a kamerát is állítgatják a kutatók, és megvizsgálják, hogy mennyire precízek pontosan az adatok.

Forrás: 24.huKapcsolódó:  A Naprendszer határához közeledik a Voyager-1 űrszondaA megsemmisítő nagy ugrás felé tart a Cassini űrszondaBámulatos fotók az űrszondáról, amelyik leszállt egy aszteroidáraElindult a Nap felé a NASA különleges űrszondája (+videó)Elindult az űrszonda, hogy megcsapoljon egy aszteroidát
Kategóriák: UFO

Megkérdőjeleződött mindaz, amit a Naprendszerről tudunk

2020, február 14 - 16:05
CsillagászatKategória: Mainstream

Egy távoli kis égitest adatainak elemzése alapján csillagászok megállapították, hogy a Naprendszer bolygóinak kialakulását nem ütközések idézték elő.

Az uralkodó nézet szerint nagy erejű összeütközésekből alakult anyaghalmazok formálódtak a mai bolygókká. Az új eredmények arra utalnak, hogy a folyamat kevésbé volt katasztrófajellegű, a bolygók anyaga ennél békésebben állt össze - írták a tudósok a Science tudományos lap új számában. Tanulmányukat a Természettudományok Haladását Támogató Amerikai Egyesület (American Association for the Advancement of Science, AAAS), a Science kiadója éves konferenciáján, Seattle-ben is bemutatták.

Az 1960-as évek végétől vált uralkodóvá a nagy erejű összeütközések elmélete, és nemrég merült fel egy másik teória a békés anyaghalmozódásról. Az első most megsemmisült, csak a második maradhatott állva. Ritkán fordul ez elő a bolygókutatásban, de most rendeztük a kérdést

- mondta el a BBC-nek Alan Stern, a tanulmány vezető kutatója.

A döntő adatok a Naprendszer legkülső, úgynevezett Kuiper-övének egy Arrokoth nevű égitestjéről származnak.

Az objektum a Naptól több mint hatmilliárd kilométerre van, és annak az időnek az emlékét őrzi, amikor a Naprendszer 4,6 milliárd évvel ezelőtt kialakult.

Az Arrokothról az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) űrszondája, a New Horizons gyűjtött adatokat, amikor egy évvel ezelőtt elrepült mellette. A felvételek és az adatok először kínáltak lehetőséget a tudósoknak, hogy megállapítsák, durva ütközések vagy békésebb folyamatok alakították ki a bolygókat.

Stern és kutatócsoportja nem talált összeütközések nyomaira. Se törések, se becsapódások nem mutatkoztak, ami azt jelenti, hogy az objektumok békésen torlódtak össze.

Egyértelmű bizonyítékot kaptunk egyetlen csapással: az Arrokoth melletti elrepülés eldöntötte, melyik teória a helytálló

- magyarázta. A Kuiper-öv égitestjei a Naprendszer kialakulása óta nagyrészt változatlanok maradtak, a letávolabbi idők fennmaradt kövületeinek számítanak.

FORRÁS: NASA

A békés kialakulás elméletét 15 éve dolgozta ki Anders Johansen, a svéd Lundi Obszervatórium kutatója még PhD-hallgató korában. Az elmélet számítógépes szimulációk közben merült fel. Mint a BBC-nek elmondta, eleinte azt hitte, hibás volt a kódolás, vagy a számítást rontotta el. Az Arrokothot hat éve fedezték fel, akkoriban 2014 MU69-ként emlegették. Két, egymással érintkező lapos korongból áll, bár eleinte úgy tűnt, egy kisebb és egy nagyobb labdából épített hóemberre hasonlít inkább.

Eleinte nem hivatalosan Ultima Thule néven emlegették, végleges nevét annak az amerikai indián törzsnek egy szavából alkották, amelynek a területén a felfedezés eszköze található. Az Arrokoth a póhatan-algonkin indiánok nyelvén égboltot jelent. Az Arrokoth a legtávolabbi égitest, amely mellett űreszköz elrepült.

Forrás: MTIKapcsolódó: A Naprendszeren kívülről származhat a kilencedik bolygóCsillagközi objektumot találhattak a NaprendszerbenA Naprendszeren kívül is találtak vízfelhőket
Kategóriák: UFO

Ördög jelent meg a Marson

2020, február 13 - 19:03
MarsKategória: Mainstream

A porördögök a Földön tapasztaltakhoz hasonlóan a napsugárzás melegének hatására jönnek létre, azonban a vörös bolygó ritka légkörében sokkal nagyobbakra nőhetnek földi társaiknál - akár 20 kilométeres magasságba is felvihetik a felszín porát. E felkavart por jelentős szerepet kap a Mars klímájának kialakításában, hiszen a ritka légkörben lebegve csillapítja a nappalok és éjszakák közti hőingást.

Mivel elég rövid életű képződményekről beszélhetünk, nagyon nehéz lefotózni őket, ezért is számít különlegesnek a Mars Reconnaissance Orbiter fotója, amely még 2019 októberében készült, ám csak most került kidolgozásra és publikálásra.

FORRÁS: NASA/JPL/UARIZONA

Becslések szerint a porördög "magja" 50 méter széles lehetett, árnyékának hossza alapján pedig magassága elérhette a 650 métert. Impozáns méretei ellenére a legújabb képződmény eltörpül az eddigi legnagyobb porördög mellett: a rekorder magassága 20 kilométer volt.

Korábban az Opportunity is lőtt képeket porördögökről

FORRÁS: NASA/JPL-CALTECH

Forrás: ORIGOKapcsolódó: A Mars kérgéből származhat a bolygó légkörének egy részeA marsi bór azt bizonyítja, hogy kialakulhatott az élet a vörös bolygónA marsi egyenlítőhöz küldhetik az ExoMars űrexpedíció kutatórobotjátA Nap hívhatta életre a furcsa marsi képződménytKlímaváltozás okozta a marsi vizek elpárolgását
Kategóriák: UFO

Így fog ragyogni a nappali égbolton a szupernóvaként felvillanó Betelgeuse

2020, február 12 - 19:32
CsillagászatszupernovaKategória: Mainstream

A közelmúltban több hír is napvilágot látott arról, hogy a Betelgeuse, a Naphoz legközelebbi, 640 fényév távolságra fekvő szuperméretű vörös óriás fénye rövid idő alatt drasztikus mértékben lecsökkent. Ez akár annak is az előjele lehet, hogy a hatalmasra felfújódott óriáscsillag belsejében zajló atomi folyamatok miatt elkezdődött a gravitációs kollapszus, vagyis a vörös óriás összeomlása, ami a Betelgeuse hatalmas tömege miatt bizonyosan szupernóva robbanásban fog végződni. Az még egyelőre egyáltalán nem biztos, hogy a mi életünkben bekövetkezik ez a látványos kozmikus tűzijáték, egy valósághű animáció azonban megmutatja, hogy mit fogunk látni az égbolton, ha felrobban a Betelgeuse.

Még nem volt példa ennyire gyors és drasztikus fényességcsökkenésre

Derült februári estén déli irányba fordulva a horizont felett pillanthatjuk meg a téli égbolt egyik legpompásabb csillagképét, az Oriont. A Betelgeuse-t, az Orion legfényesebb főcsillagát könnyű felismerni jellegzetes vörös színe miatt.

A téli égbolt egyik leglátványosabb csillagképe, az Orion

Közepes északi szélességekről, így Magyarország területéről is a Betelgeuse az Orion-csillagkép bal felső csillagaként látszik.

A - 5,14 magnitúdó abszolút fényességű Betelgeuse az égbolt kilencedik legfényesebb csillaga.

Múlt év decemberétől a Betelgeuse fényessége erősen csökkenni kezdett, és még soha sem halványodott el korábban annyira, mint amilyennek most látszik.

A Betelgeuse helyzete az Orion-csillagképben

Egyes csillagászok e szokatlan jelenségről azt feltételezik, hogy a szupernóva-robbanás közvetlen előzménye lehet. A Betelgeuse-ről ismert, hogy félszabályos változócsillag,

de ilyen rövid idő alatt ennyire nagymértékű fényességvesztést még sohasem tapasztaltak az égitestnél.

A vörös szuperóriások fejlődésük e szakaszában a magjukban zajló termonukleáris reakcióból felszabaduló hőt konvekció, hőáramlás útján szállítják a csillag felszínére.

A Betelgeus mérete más óriáscsillagokhoz és a Naphoz viszonyítva

A Betelgeuse felszínén kialakuló gigantikus konvekciós cellák mozgása a csillag erős mágneses tere miatt lelassulnak, ez a kiterjedt foltokban jelentkező felszíni hőmérsékletváltozás pedig a csillag fényességét is befolyásolja,

amely ezért időnként elhalványul, máskor pedig fényesebbé válik.

A csillagászok egy része ezért óvatosságra int, mert a mostani fényességcsökkenésnek akár ez is lehet az oka, bár mindenki elismeri, hogy ilyen drasztikus fényességcsökkenésre korábban sohasem volt példa.

Ha a Nap helyére tennénk, nyaldosná a Jupitert

A szupernóva állapot kialakulására több mint reális a lehetőség, mivel a Betelgeuse már az élete végén, a csillagfejlődés vörös óriás szakaszában jár.

A csillagok fejlődését ábrázoló Hertzsprung-Russel diagramon, ami a csillagok illetve a csillagcsoportok legjellegzetesebb tulajdonságait (szín, luminozitás, színképosztály, abszolút fényesség, felszíni hőmérséklet) ábrázolja grafikonszerűen, a Betelgeuse az úgynevezett szuperóriások osztályában szerepel.

A Hertzsprung-Russel diagram

Vörös szuperóriásként egyike a legnagyobb méretű ismert csillagoknak, amelynek az átmérője 1000-1200-szor nagyobb, mint a Napé. Szemléltetésként, ha a Betelgeusét helyeznénk a Naprendszer középpontjába,

a vörös szuperóriás külső héja egészen a Jupiter pályájáig érne,

és az összes földtípusú bolygót, a Merkúrt, a Vénuszt, Földünket valamint a Marst, továbbá a belső aszteroida-övet is elnyelné.

Ha a Betelgeuse lenne a nap helyén, egészen a Jupiter pályájáig érne el

A vörös szuperóriások ugyanis életük vége felé jelentősen felfúvódnak. Ebben a folyamatban elérkezik az a pillanat, amikor a folyamatos tágulás miatt a sugárnyomás annyira lecsökken, hogy a vörös óriás gravitációja a csillag összeomlását okozza.

Gigantikus termonukleáris robbanásban, szupernóvaként fog felragyogni a Betelgeuse

A magába zuhanó égitest belsejében akkora nyomás és hőmérséklet alakul ki,

hogy egyetlen gigantikus termonukleáris robbanásban, a szupernóva-robbanás során a csillag ledobja a külső héjait,

a magban pedig felépülnek a periódusos rendszer lítiumnál nehezebb elemei, így többek között az arany is.

Így ragyogna fel az égen a gigantikus termonukleáris fáklya

Ha a december elejétől tapasztalt rendkívül intenzív fényességcsökkenés valóban az összehúzódás, a kezdődő gravitációs kollapszus jele, akkor a Betelgeuse elméletben bármikor szupernóvaként ragyoghat fel az égen. (Mivel a csillag 640 fényévre van tőlünk, lehet, hogy már fel is robbant, csak a fénye még nem ért el hozzánk.)

Szupernóva-robbanás művészi ábrázolása

Ha ez bekövetkezne, mit láthatnánk vajon? Mindenekelőtt a valaha látott legfényesebb szupernóvát.

Néhány nap leforgása alatt a Betelgeuse annyira kifényesedne, mint a telihold,

amelyhez hasonlóan éjszaka árnyékot vetne a fénye, de nappal is jól látszana az égbolton.

Úgy világítana éjjel, mint a telihold

A beágyazott animáció valósághűen bemutatja, hogy hogyan fényesedne ki a Betelgeuse szupernóvaként a fejünk felett.

A pár napig tartó maximum után lassan elkezdene veszíteni a fényességéből, három év múlva visszahalványodna a jelenlegi fényességéhez, hat év múlva pedig már annyira elhalványulna, hogy nem lehetne többé szabad szemmel látni.

Így világítana a nappali égbolton

Ez pedig mindörökre megváltoztatná az Orion-csillagkép ma ismert formáját,

hiszen eltűnne az „alfa" csillaga. A számítások szerint attól nem kell tartanunk, hogy a viszonylag közel fekvő Betelgeuse szupernóva-robbanása után pusztító gammasugárzás érje el a Földet.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Felfalhatta társcsillagát a Betelgeuse447 éve robbant fel a szupernóva - mindig fantasztikus látványt nyújtMilyen távolról lehet veszélyes egy szupernóva a Földre?Gigantikus szupernóvák és az univerzum tágulásának rejtélyeElőször észleltek szupernóvát alig pár órával a csillagrobbanás utánSzupernóva-robbanások első pillanatait figyelte meg a Kepler-űrtávcső (+videó)
Kategóriák: UFO

Magyar tudós közreműködésével indult a Naphoz egy műhold

2020, február 11 - 18:22
CsillagászatműholdKategória: MainstreamA Napot eddig még nem soha nem látott közelségből és szögből vizsgáló Solar Orbiter műhold február 10-én indult hétéves útjára a floridai Kennedy Űrközpontból. A projektben Erdélyi Róbert, a Sheffieldi Egyetem és az ELTE csillagászprofesszora is részt vett. A magyar kutató a Nap ultraibolya hullámhosszán vizsgálja majd az égitestből kiáramló plazmát.  

A tudósok először 1999-ben vetették fel a Nap plazmakitöréseit tanulmányozó műhold szükségességét, a European Space Agency (ESA) a küldetést 2008 és 2013 között tervezte. A szonda felépítése során azonban komoly technikai akadályokba ütköztek.

Az egyik nagy kihívást az űrhajó hőszigetelése jelentette, ahhoz ugyanis több éves fejlesztésre volt szükség, hogy a berendezések 520 °C-ig bírják a hőséget. A Solar Orbiter hűtőtartományát végül szendvicsszerűen rétegezett titániumból készítették el, melyet a SolarBlacknek nevezett, speciális, fekete színű anyaggal vontak be. Az űrjárművek borítását a fényvisszaverés miatt általában fehérre tervezik, de a fehér szín az ultraibolya sugárzás hatására elszürkül, ez pedig jelentősen megváltoztatja a szonda hőtulajdonságait, és hátrányosan befolyásolhatja műszereit.

Különleges védőborítása miatt a Solar Orbitert a tudósok már el is nevezték Blackbirdnek, azaz fekete rigónak.

A rendkívüli hőség elviselésére alkalmas borításra azért volt szükség, hogy a Solar Orbiter képes legyen egészen közelről vizsgálni a Napot. A tudósok ugyanis arra kíváncsiak, hogy a Nap hogyan hozza létre és tartja működésben a Naprendszert körülölelő óriási védőbuborékot, a helioszférát, és miért változik ez a buborék időről időre. A Nap aktivitási ciklusának feltárásához a kutatók szerint a Nap sarkvidékei adhatnak kulcsot, a Solar Orbiter pedig az első űrszonda, amelyik erről a rejtélyes régióról képet adhat.

A hétéves misszióra felbocsátott Solar Orbiter előtt valamennyi Napot vizsgáló műhold az ekliptika mentén haladt, vagyis azon a síkon mozgott, amelyen a Föld kering Naprendszerünk központi csillaga körül. Most azonban felülről nézhetnek le a tudósok a Napra, és láthatják a pólusokat is. Ez azért bír nagy jelentőséggel, mert csak a Nap globális mágneses mezejének kellően pontos modelljével lehet előre jelezni az űridőjárási eseményeket.

A fellövést követő ünnepségen az Egyesült Királyság Tudományos és Technológiai Tanácsának vezetője, Erdélyi Róbert (balról a második), a SPICE főmérnöke és vezető mérnöke felvágják a Solar Orbitert mintázó tortát.

A Solar Orbiter mindezidáig példátlan részletességgel szolgáltathat adatokat arról a kapcsolatról, amely a Nap és a helioszféra eseményei között áll fenn. A mérések alapján a tudósok képet kaphatnak arról, mi köze van annak, ami a Nap felszínén történik, ahhoz, amit a Föld közelében megfigyelünk.

Erdélyi Róbert, a Sheffieldi Egyetem és az ELTE Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program (FIKP) csillagászprofesszora a projektben a SPICE Team tagja. A SPICE az a műszer, amely a Nap ultraibolya hullámhosszán vizsgálja majd a Napból kiáramló plazmát, azaz az univerzum anyagának 4. halmazállapotát. A műszer fontos szerepet játszik a napkitörések gócpontjainak, úgynevezett aktív régióinak feltárásában és azok kialakulásának előrejelzésében. Továbbá – a műhold egyedi pályájából adódóan – a SPICE kamera feladata a Nap felszínén kialakuló igen nagyszámú, kollimált mágneses plazmakilövellések fizikai körülményeinek vizsgálata.

Kép: Jared Frankle

A SPICE műszert az angliai Rutherford Appleton Laboratory (RAL) vezetésével nemzetközi konzorcium fejlesztette ki.  A műhold 2020. február 10-i sikeres fellövését követően a RAL-ban a kutatók ünnepségen tájékoztatták a nyilvánosságot a napműhold küldetéséről. Erdélyi Róbert tudományos előadásában kiemelte, a műhold segít megérteni a Nap pólusaiból rendkívüli sebességekre, akár több ezer km/s-ra is felgyorsuló anyagáramlást, a napszelet, amely meghatározó faktora űridőjárásunknak.

A kutatók szerint az előzetes eredményekre már májusban számíthatunk, de az adatok teljes körű, tudományos feldolgozása várhatóan 2021 novemberében kezdődik.

Forrás: 24.huKapcsolódó: A marsi élet nyomaira bukkanhattak a magyar kutatókEddig ismeretlen holdat fedeztek fel magyar kutatókA marsi élet nyomaira bukkanhattak a magyar kutatókÁmulatba ejtő jelenséget figyelt meg a Napban egy magyar tudós
Kategóriák: UFO

Periodikusan ismétlődő rejtélyes rádiókitöréseket fogtak az űrből

2020, február 10 - 16:15
CsillagászatKategória: Mainstream

A gyors rádiókitörések (FRB) már jó ideje foglalkoztatják a csillagászokat. Korábban sikerült is befogni és visszakövetni a Földtől mintegy három milliárd fényévnyi távolságra lévő forrásból észlelt kitöréseket, és néhányról azt is meg tudták állapítani, hogy ismétlődnek, de még mindig nem tudják, hogy pontosan mik is azok. 

Most azonban 500 millió fényévről érkező gyors rádiókitörést érzékeltek, ami előre jósolható mintában ismétlődik. Ez az első olyan alkalom, amikor sikerült a periodikus ismétlődést bebizonyítani, ami talán közelebb vezet ahhoz, hogy végre megoldják a rejtélyt, hogy tulajdonképpen mi is ez az egész jelenség, honnan jön, mi váltja ki, és akkor most ezzel üzennek-e idegen civilizációk, vagy nem? 

A gyors rádiókitörések azért is annyira misztikusak, mert csak néhánynál lehetett megfigyelni ismétlődést, és ezeket sem lehetett előre megjósolni, ezért sokáig azt hitték, hogy az ismétlődés véletlenszerű. 

AZONBAN A MOST BEFOGOTT JELEK ÓRAMŰ PONTOSSÁGGAL 16 NAPONTA ISMÉTLŐDNEK. 

A kanadai kutatók azonban 2018 szeptember és 2019 október között azt figyelték meg, hogy a rádiókitörések 4 napig tartanak, majd 12 napig szünetelnek, ezzel egy összesen 16 napos ciklussá állnak össze, ami folyamatosan ismétlődik. Néhány ciklus nem hozott létre olyan kitöréseket, amiket a kutatók mérni tudtak volna, de amiket sikerült elcsípni, azoknál a 16 napos ciklusok is megfigyelhetőek voltak. A kutatók szerint ez a periodikusság fontos részlet lehet a gyors rádiókitörések megismerésében. Azt mondják, hogy lehetséges, hogy fekete lyukból kiáramló szél vagy árapály jelenség okozza, hogy nem tudták bemérni a kitöréseket. 

Forrás: IndexKapcsolódó: Furcsa jelek érkeztek a világűrbőlAzonosították a titokzatos rádiókitörések forrásátFöldönkívüliek üzenhetnek a titokzatos rádiójelekkelHallani fogjuk a világűrt: igen érzékeny "fület" szereltek fel a hatalmas rádióteleszkópraMeghatározták kozmikus rádióhullámok kitörésének pontos helyét
Kategóriák: UFO

A természeti csapások kezelésében is segíthet Irán legújabb műholdja

2020, február 9 - 19:11
műholdIránKategória: Mainstream

Irán újabb műholdat bocsát fel a világűrbe vasárnap - közölte Mohammad Dzsavád Azari-Dzsahromi iráni kommunikációs miniszter. A Zafar nevű műhold néhány órán belül Föld körüli pályára áll - idézte a tárcavezetőt az IRIB iráni hírügynökség.

Irán újabb műholdat bocsát fel a világűrbe, ám az Egyesült Államok aggódik, hogy azok a nagy hatótávolságú ballisztikus rakéták, amelyekkel Irán szatelliteket bocsát fel, nukleáris töltetekkel felszerelve háborús célokat szolgálhatnak. Teherán szerint fejlesztései békés szándékúak, és sohasem törekedett atomfegyver előállítására.

Irán szombaton még azt állította, hogy

elhalasztotta a „Zafar" (magyarul „Diadal") nevű műhold pályájának küldését, azzal érvelve, hogy "nem áldozza fel a pontosságot a sebességért.

Morteza Barari, az iráni Űrügynökség vezetője szerint azonban a műholdnak és a hordozójának nincsenek műszaki problémái, ezért hamarosan pályára állítják.

A Zafar nevű műhold néhány órán belül Föld körüli pályára áll

FORRÁS: ISLAMIC NEWS AGENCY

A Zafar egy megfigyelő műhold; az általa visszaküldött, nagy felbontású képeket új olajlelőhelyek felkutatására használnák, és az adatok segíthetnek majd a bányászatban, az erdőgazdálkodásban, a sós és lúgos területek azonosításában, a növényi betegségek és a kártevők felkutatásában, valamint a természeti csapások hathatósabb kezelésében.

A műhold élettartama várhatóan egy év és hat hónap lesz, amely a rögzített képeket a földi állomásokra továbbítja. Irán 2009-ben állította Föld körüli pályára első (Omid) műholdját, amelyet 2011-ben és 2012-ben újabbak követtek.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: A Black Knight Satellite - egy 13 ezer éve a Föld körül keringő műhold története (+videó)A Hold sötét oldalát fogja kutatni az új kínai műholdFekete lyukakra vadászik a NASA új csillagászati műholdjaHatalmas falat talált a NASA műholdja a Naprendszer pereménKvantumkommunikációs kapcsolatot hoztak létre a kínai műholddal
Kategóriák: UFO

Dobog a Pluto jeges szíve

2020, február 8 - 16:47
PlutoCsillagászatKategória: Mainstream

Egy friss kutatás szerint a Pluto szív alakú, jeges síksága komoly atmoszferikus változásokat okoz a törpebolygó légkörében – írja a Space.com. A legtöbb légmozgást a régió nitrogénjéggel fedett, nagyjából ezer kilométer széles síksága, a Sputnik Planitia okozza, amely a szív bal oldalában helyezkedik el.

A szeles időt nagyon leegyszerűsítve az okozza, hogy a nitrogénjég napközben elkezd párologni, éjszaka pedig, ahogy lehűl a hőmérséklet, újra jéggé válik. A halmazállapot-változás azt hozza magával, hogy a területen erős, nitrogénben gazdag szelek fújnak, amelyek

hőt, porrészecskéket és jeget visznek nyugatra, ahol beszínezik a jeget a porral.

A Pluto atmoszférájának sűrűsége nagyon alacsony, és főként nitrogénből áll. A NASA Ames Kutatóközpontjának felfedezése azt mutatja, hogy még ebben a ritka légkörben is megfigyelhetők erős szelek. A szél iránya magában is érdekes, mivel a törpebolygó kelet felé forog a tengelyén.

A kutatók a New Horizons űrszonda adatait elemezték, amelyeket akkor gyűjtött, mikor 2015-ben közel merészkedett a törpebolygóhoz. A szakértők számítógépes modellezést is használtak, hogy bemutassák a Pluto időjárását, különösen kitérve a nitrogén áramlására és a szelek irányára.

Kép: NASA

Ami a szélirányt és a -sebességet illeti, megállapították, hogy a törpebolygón vannak a légkör felsőbb rétegeiben fújó szelek, amelyek átlagosan 4 kilométer per órával fújnak, a felszín közelében pedig ennél sebesebb a légmozgás. A Sputnik Planitia területet nyugatról magasabb hegyvidék határolja, ami egy kicsit megakasztja a légmozgást.

A kutatók felhívják a figyelmet, hogy mennyire előrehaladott az űrtechnológia, hiszen egy ilyen messzire lévő törpebolygó esetén is már regionális időjárásról beszélhetünk, ami nagyrészt a New Horizons űrszondának, továbbá a fejlett számítógépes modellezésnek köszönhető.

Forrás: 24.huKapcsolódó:  Nagy bajban a Plútó-szonda, megszakadt vele a kapcsolatAz eddigi legjobb képek érkeztek a PlútórólEgy fizikus szerint élet lehet a Plútó felszín alatti óceánjaibanFolyékony óceán rejtőzhet a Pluto jeges felszíne alattFurcsa megfigyelés: röntgensugarakat bocsát ki a Plútó
Kategóriák: UFO

Furcsa jelek érkeztek a világűrből

2020, február 6 - 20:01
CsillagászatKategória: Mainstream

2017-ben a csillagászok egy különös jelet fogtak a világűrben, amely néhány milliszekundumig volt érzékelhető a rádióspektrumban. Egy új vizsgálat szerint a jel nem egyszeri volt, hanem ismétlődő, igaz, az újabb rádiókitörések jóval gyengébbek, mint az első – írja a ScienceAlert.

A hasonló jeleket gyors rádiókitöréseknek (FRB) nevezik. A szakértők az évek során már több FRB-t is találtak, és bár bizonyos jelek forrását sikerült lokalizálni,

továbbra is rengeteg titok övezi őket, hiszen nem tudni, hogy mi bocsátja ki a jeleket.

Az egyes FRB-k között vannak eltérések, bizonyos kitörések például erősebbek vagy hosszabbak, az egyik legfontosabb különbség azonban az, hogy az FRB-k ismétlődőek-e. Pravir Kumar, a Swinburne Műszaki Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint eddig csak kevés rádiókitörésről sikerült bebizonyítani, hogy ismétlődő.

Kumar és kollégái az ASKAP (Australian Square Kilometre Array Pathfinder) segítségével két év alatt 20 jelnél keresték az ismétlődéseket, de egyet sem találtak. Az elemzés középpontjában az igen erős FRB 171019 állt. A kutatók a sikertelenség után úgy döntöttek, hogy más teleszkópokat is bevetnek, az adatok között pedig az FRB 171019 nagyon gyenge két ismétlődésére bukkantak.

A szakértők úgy vélik, hogy a vártnál jóval több ismétlődő FRB lehet, csak az újabb jelek olyan halványak, hogy kifejezetten nehéz kimutatni őket.

Fontos kiemelni, hogy az új vizsgálat nem adott választ arra, hogy mik is a gyors rádiókitörések, illetve hogy mi hozza őket létre. A hasonló tanulmányok ugyanakkor segíthetnek a rejtélyes jelenségek alaposabb megismerésében.

Forrás: 24.huKapcsolódó: 1.5 milliárd fényévről érkező, rejtélyes rádiójeleket fogtak a tudósokAzonosították a titokzatos rádiókitörések forrásátFelavatták a déli félteke legerősebb rádióteleszkópjátMeghatározták kozmikus rádióhullámok kitörésének pontos helyét
Kategóriák: UFO

Hamarosan elérhető lesz az összes UFO-akta az interneten

2020, február 5 - 18:33
UFO aktákKategória: U.F.O.

Titkos UFO-aktákat hoz nyilvánosságra a brit Védelmi Minisztérium, írja a Live Science.  1950 és 2009 között figyelték meg az azonosítatlan repülő objektumokat, melyekről jelentések készültek. Több mint egy évtizeddel a kutatás lezárulta után most bárki számára elérhetővé válnak a dokumentumok. 

 

A gazdag megfigyelésekből korábban már nyilvánosságra kerültek részletek, és a brit állami hírügynökség az információs szabadságra hivatkozva kérte ki az aktákat. A brit Védelmi Minisztérium azt ígéri, még idén elérhető lesz az összes akta egy külön erre fejlesztett honlapon. Szóvivőjük szerint egyszerűbb így egyben publikálni az egész anyagot, mint egyesével küldözgetni a levéltárnak.

  Forrás: IndexKapcsolódó: Hillary Clinton megnyitná az UFO aktákatA CIA több mint 1.500 UFO-aktát hozott nyilvánosságra
Kategóriák: UFO

Nyugdíjba vonul az űrtávcső

2020, február 4 - 18:27
CsillagászatKategória: Mainstream

Több mint 16 év szolgálat után után befejezte küldetését a Spitzer csillagászati műhold, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) infravörös tartományban működő űrteleszkópja,

A NASA bolygókutató intézete, a Jet Propulsion Laboratory (JPL) csütörtökön helyezte nyugalmi állapotba a Cape Canaveralból 2003. augusztus 25-én felbocsátott űrtávcsövet, amelynek küldetését ötször is meghosszabbították és amelynek leglátványosabb eredménye hét Föld méretű, részben lakható övezetben fekvő exobolygó felfedezése a Trappist-1 törpecsillag körül.

A Spitzer az amerikai Nagy Obszervatóriumok sorozat negyedik, egyben utolsó tagja a Hubble, a röntgensugaras Chandra és a gammasugaras Compton mellett.

A JPL csütörtöki közleménye szerint "a Spitzer új csodákat tárt fel a Naprendszerben, a galaxisunkban és azon túl, a kozmosz teljesen új aspektusairól szerzett ismereteket, sok lépéssel előrevitt minket az univerzum működésének megértésében, az eredetünkkel kapcsolatos kérdések megközelítésében, és annak vizsgálatában, hogy egyedül vagyunk-e a világűrben vagy sem".

A rendkívül extrém forró gázóriást a Spitzer űrteleszkóp fedezte fel FORRÁS: NASA

A bolygókutató intézet az infravörös űrtávcső tudományos eredményei között sorolja fel üstökösök és kisbolygók kutatását a Naprendszerben, egy korábban azonosítatlan gyűrű felfedezését a Szaturnusz körül, a csillagok és bolygók keletkezésének, a csillagrendszerek ősuniverzumtól napjainkig tartó evolúciójának, továbbá a csillagközi por összetételének a tanulmányozását, Naprendszeren kívüli bolygók felfedezését és légkörük megismerését.

A JPL szerint a Spitzer legismertebb eredménye hét, a Földhöz hasonló méretű exobolygó - az egyetlen csillag körül keringő, legtöbb Föld-szerű bolygó - észlelése a Trappist-1 törpecsillag körül.

A Spitzer nyújtott csúcstechnológiát felhasználták magyar kutatók is, a Magyar Tudományos Akadémia egy 2018-as közleménye szerint "az exobolygókra vadászó Kepler és a fiatal csillagrendszerek infravörös sugárzását vizslató Spitzer űrtávcső egyesített erejével tárta fel egy magyar kutatócsoport a DQ Tau rendszerében zajló fizikai folyamatokat".

A nyugdíjba küldött Spitzer utódja a James Webb űrtelepszkóp lesz, amely ugyancsak infravörös tartományban kutatja majd a világmindenséget, a jelenlegi tervek szerint 2021 márciusától.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Egy exobolygó felszínére pillantott a Spitzer űrtávcső
Kategóriák: UFO

Láthatatlan csillagokat fedeztek fel

2020, február 3 - 18:34
CsillagászatKategória: Mainstream

Érdekes dologra bukkantak nemrég a Gaia űrtávcső 2016-os adatai között: egy távoli csillag egyszer csak elhalványult, majd gyorsan újra fényessé vált, pár héttel később pedig megismételte ezt a folyamatot. Arra már négy évvel ezelőtt is rájöttek, hogy ez valószínűleg azért van, mert valamilyen eddig ismeretlen objektum elhaladt előtte, de a Varsói Egyetem kutatóinak most sikerült is megállapítaniuk, hogy pontosan miről volt szó: egy bináris csillagról, aminek annyira halvány a fénye, hogy a távcsöveinkkel is nem is láthatjuk.

A fényesedés és elhalványodás azért történt, mert a bináris csillag gravitációja, amikor elhaladt az Európai Űrügynökség űrtávcsöve és a megfigyelt csillag között, meghajlította a téridő anyagát, ezért az elvonulás során felnagyította a csillag fényét a távcső számára – írja a Science Alert.

A jelenséget, amit azóta a Gaia16aye névre kereszteltek, a csillagászatban gravitációs mikrolencse-hatásnak hívják: ez a gravitációs lencsék egy speciális esete, amikor a távoli fényforrás (csillag) előtt elhaladó, sötét égitest rövid időre fókuszálja (felerősíti) a fényforrás fényét. A jelenség számos olyan égitest felfedezésében segíthet, melyek túl halványak ahhoz, hogy egyéb, közvetlen módszerekkel észlelni lehessen őket (barna törpék, fekete lyukak).

Kép: Maciej Rębisz / Varsói Egyetem

A Gaia16aye a 2MASS19400112+3007533 bináris csillagrendszer felfedezését tette lehetővé, amely két vörös törpéből áll, egyikük a Napunk tömegének 57 százaléka, a másikuk pedig 36 százaléka. A közös gravitációs középpontjukat 2,88 földi év alatt kerülik meg.

A kutatók remélik, hogy a módszer segíthet majd felfedezni olyan csillagtömegű fekete lyukakat, amelyek eddig rejtve maradtak az űrtávcsövek elől.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Két bolygó egy kettőscsillag körül - egyikük a lakhatósági zónában!Kettős csillagrendszerből szökhetett el az 'Oumuamua
Kategóriák: UFO

Működik a Napról a legnagyobb felbontású képeket készítő teleszkóp

2020, február 2 - 18:33
CsillagászatKategória: Mainstream

Korábban nem látott részletességgel mutatja be a Nap felszínét az új hawaii teleszkóp. Felvételei akár 30 kilométeres felszíni jelenségeket is láthatóvá tesznek.

 

 

Jelenleg ez a legnagyobb napteleszkóp

A képeket az amerikai Nemzeti Tudományos Alap (National Science Foundation, NSF) Daniel K. Inouye Naptávcsöve (DKIST) készítette, amelyet mintegy 3000 méterrel a tengerszint felett, a Maui szigeten lévő Haleakala vulkán tetején állítottak fel. 

Daniel K. Inouye Naptávcsöve készítette az eddigi legnagyobb felbontású képet a Nap felszínéről.

A teleszkóp, amely a világ jelenlegi  legnagyobb, 4 méteres naptükrével rendelkezik, lehetővé teszi, hogy a kutatók jobban megértsék a Napban zajló folyamatokat és azok hatását a Földre - közölte a coloradói Boulderben lévő Nemzeti Nap Obszervatórium.

A Földtől 149,9 millió kilométerre fekvő Nap felszínén láthatóvá vált a viharos, "forrongó" gázmintázat.

A sejtszerű struktúrák belsejében forró plazma emelkedik a felszínre, majd lehűl, és sötét vonalakban lesüllyed. Ez a folyamat a konvekció, vagyis hőáramlás.  Az új eszközzel a mágneses mezők markerei is jól láthatóvá válnak.

A teleszkóp segít megjövendülni a  Nap mágneses kitöréseit

A naptevékenység, vagy "űridőjárás" tanulmányozása segíthet a tudósoknak előrejelezni a Földet érő esetleges problémákat. A Nap mágneses kitörései többek között tönkre tehetik a műholdakat, működésképtelenné válhat emiatt a GPS, de hatással lehetnek a légiközlekedésre és áramkimaradást is okozhatnak.

Az Inouye Naptávcső a Maui szigeten lévő Haleakala vulkán tetején

Ez a teleszkóp segít megérteni, mi irányítja az űrbéli időjárást és segítségével pontosabban megjövendölhetjük a napviharokat 

- emelte ki France Calrdova, az NSF igazgatója.

A Nap légköréről sok mindent nem tudunk még

A DKIST az amerikai űrkutatási hivatal Nap körül keringő, Parker Solar Probe nevű űrszondájával, valamint a továbbiakban a NASA és az Európai Űrügynökség Solar Orbiter nevű űrszondájával működik együtt, amelyet február elején indítanak útnak.

Forrás: ORIGOKapcsolódó:  Megalkották a világ legnagyobb optikai teleszkópját1200 új galaxis: durván teljesít a világ legerősebb rádióteleszkópjaA NASA jégbe fagyasztotta a James Webb űrteleszkópotAz Alpha Centaurinál keres bolygókat a chilei óriásteleszkópHallani fogjuk a világűrt: igen érzékeny "fület" szereltek fel a hatalmas rádióteleszkópra
Kategóriák: UFO

63 év múlva látványos csillagászati jelenség lesz látható

2020, február 1 - 16:38
CsillagászatszupernovaKategória: Mainstream

Előrejelzések szerint 63 év múlva látványos csillagászati jelenségben gyönyörködhetnek éjszakánként az emberek – mondta Kiss László csillagász szombaton az M1 aktuális csatornán.

 

A feltételezések szerint a V Sagittae nevű kettőscsillag összeforr és felfénylik, ezzel a Szíriusznál, a legfényesebb csillagnál is ragyogóbb jelenséget okozva az égen egy-két hónapon keresztül 2083-ban

– fűzte hozzá.

Elmondta: a V Sagittae csillagrendszer egy kompakt, föld méretű, és nap tömegű, tehát iszonyatosan sűrű fehér törpecsillag és egy kísérő csillagból áll, amelyből nagyon erős gravitációs tere miatt a törpecsillag anyagot szipkáz. A fehér törpecsillag köré az anyag létrehoz egy korongot, amelybe időnként energia zúdul és emiatt felfényesedik – magyarázta.

A Louisianai Egyetem egyik professzora az elmúlt 130 év adatai alapján azt állítja, hogy a V Sagittae fokozatosan fényesedik, amiből arra következtetett, hogy a tömegelszívás egyre jobban erősödik és a feltételezése szerint 2083-ban annyira felgyorsul, hogy a két csillag összeforr.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: 447 éve robbant fel a szupernóva - mindig fantasztikus látványt nyújtA hónap videója - egy szupernóva robbanás testközelből (videó)Először észleltek szupernóvát alig pár órával a csillagrobbanás utánKis tömegű szupernóva indíthatta el a Naprendszer keletkezésétRitka lehetőség: szupernóva felbukkanása várható!
Kategóriák: UFO

Példátlan kép készült a Napról

2020, január 30 - 22:26
NapKategória: Mainstream

Az amerikai Nemzeti Tudományos Alap (NSF) közzétette a Daniel K. Inouye Naptávcső első felvételeit – írja az IFLScience. A képeken és videókon példátlan részletességében látható csillagunk, a felvételeken még a 30 kilométer széles struktúrák is kivehetőek.

Az Inouye Naptávcső 4 méter átmérőjű tükrével a világ legnagyobb napteleszkópja. France Córdova, az NSF munkatársa szerint a távcső képes lesz felmérni a napkorona mágneses mezőit, ez az a régió, ahol a Földet is érintő napkitörések zajlanak.

Ez a távcső hozzá fog járulni annak alaposabb megértéséhez, hogy mi irányítja az űridőjárást, és segíteni fog a szakértőknek a napviharok pontosabb előrejelzésében”

– mondta Córdova.

Kép: NSO/AURA/NSF

Egyelőre a kutatók képtelenek előre jelezni a napkitöréseket, pedig ez rendkívül fontos lenne. A hevesebb naptevékenység ugyanis megzavarhatja a műholdakat és bizonyos földi elektromos és navigációs rendszereket.

Az NSF szakértői az elkövetkező hat hónapban további teszteket hajtanak végre, hogy felkészítsék a teleszkópot a nemzetközi használatra. A kutatók úgy vélik, hogy a távcső 5 év alatt több adatot fog gyűjteni a Napról, mint az egész emberiség Galileo Galilei 1612-es megfigyelése óta.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Egy magyar csillagász 1 éven át készített egy különleges felvételt a Napról (videó)2050-re jelentősen lehűlhet a NapA Nap koronájába merült a NASA űrszondája
Kategóriák: UFO

Így néz ki a Föld 100 millió év múlva - látványos videó

2020, január 29 - 17:18
földtörténetKategória: Mainstream

A Föld legkülső része az úgynevezett litoszféra, amely a földkéregből, illetve a földköpeny felső, szilárd részéből áll. A litoszféra tektonikai lemezeknek nevezett darabokra töredezett, ezekből a Földön ma hét nagyot és sok kisebbet ismerünk. E lemezek az asztenoszférában úsznak, emberi mértékkel nagyon lassan, hiszen az asztenoszféra folyóssága a köznapi értelemben folyadéknak tartott anyagokéhoz képest nagyon alacsony.

A lemezek vízszintes irányú mozgásának sebessége tipikusan évi 0,66-8,5 centiméter.

Az egymástól függetlenül mozgó tektonikus lemezek, kontinensek már sok millió éve mozognak, ütköznek egymással és válnak el egymástól.

Úgy 200 millió évvel ezelőtt egyetlen szuperkontinens, a Pangea létezett, amely elkezdett széttöredezni, míg végül létrejött a ma látható állapot. Ez azonban nem egy végső nyugalmi helyzet.

Így néz ki a Föld 100 millió év múlva

SpaceRip YouTube csatorna látványos videót tett közzé arról, hogy mai tudásunk szerint miként vándorolhattak az ősidőkben és mozognak majd a jövőben a kéreglemezek egy nagyjából 700 millió évet átölelő időszak során.

Látható, hogy nem a Pangea volt az első szuperkontinens, de a Pangea előtti időkről jóval kevesebbet tudunk, mint a Pangea széttöredezésének folyamatáról.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Új földtörténeti korszakban élünkA Föld belsejében lassabb az idő, mint a felszínénA Föld eredeti kérgének nyomaira bukkantak - a kőzet 4,3 milliárd éves! (+videó)
Kategóriák: UFO

Titán hőpáncél és kalcium-foszfát burok kell a Nap felderítéséhez

2020, január 28 - 17:20
CsillagászatNASAesaKategória: Mainstream

A Nap sarkvidékeinek felderítésére indít missziót az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és az Európai Űrügynökség (ESA).

A NASA hétfői bejelentése szerint a Solar Orbiter nevű napszondát február 7-én indítják útnak a floridai Cape Canaveralból az Atlas V nevű hordozórakétán. A Vénusz és a Föld gravitációs erejét fogja használni, hogy kilökje magát a Nap körüli pályájáról, és így elsőként pillanthassa meg madártávlatból a Nap sarkvidékeit.

Az ekliptika a Nap egy év alatt megtett látszólagos útja az égbolton, valamint a Föld keringési síkja a Naprendszerben. Nagyjából a Nap egyenlítői síkjában helyezkedik el, ebben a síkban keringenek a Nap körül a bolygók.

"A Solar Orbiter előtt a Napot vizsgáló minden műszer az ekliptika síkjában, vagy ahhoz nagyon közel mozgott. Most képesek leszünk fentről lenézni a Napra" - fogalmazott Russel Howard, az amerikai haditengerészeti védelmi laboratórium (Naval Research Laboratory) űrkutatója.

A Nap körül keringő Solar Orbiter művészi illusztrációja

FORRÁS: ESA

Az egyetlen eddigi szonda a NASA és ESA által közösen kifejlesztett Ulysess szonda volt, mely a Nap sarkvidékei fölé repült. Az Ulyssest 1990-ben indították útnak és 2009-ben ért véget a küldetése. Ez a szonda sohasem került közelebb a Naphoz, mint a Nap-Föld távolság, és csak olyan műszereket szállított, melyek csupán a közvetlenül a szondát övező körülményeket tudták vizsgálni.

A Solar Orbiter belép a Merkúr pályájára, négy műszert és hat távoli érzékelésű képalkotó eszközt fog szállítani.

A misszió hét éve alatt a Solar Orbiter 24 fokkal fog eltérni a Nap egyenlítőjének síkjától, ha a missziót három évvel meghosszabbítják, akkor 33 fokkal.

A tervek szerint a Naptól való legkisebb távolsága 42 millió kilométer lesz. Titán hőpáncélja és kalcium-foszfát alkotta burkolata ellenáll több mint 480 Celsius-foknak is. Várhatóan közvetlen képet kap a Nap sarkpontjai felől érkező napszélről, és segíthet annak megértésében is, mi okozza a napfolt növekedésének és apadásának 11 éves ciklusát.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Marsi mintákat szállítana a Földre a NASA és az ESAMinden eddiginél közelebb jutottunk a Naphoz
Kategóriák: UFO

Soha nem volt még ennyire közel az emberiség, hogy kipusztítsa önmagát

2020, január 27 - 20:16
emberiségKategória: Mainstream

A tudósok mérlegelték az elmúlt egy év eseményeit, és arra jutottak, hogy ismét új időpontra kell állítani a végítélet óráját.

Ismét át kellett állítani a végítélet óráját a tudósoknak, és sajnos ezúttal sem pozitív irányba változott a helyzet. Az Atomtudósok Bulletinjének (BAS) éves konferenciáján bejelentették: soha nem állt még ennyire közel az emberiség ahhoz, hogy elpusztítsa önmagát. A legfrissebb állapot szerint

csupán 100 másodpercre vagyunk a végítélettől.

A szimbolikus óra mutatója akkor jelenti az emberiség végét, amikor az éjfelet mutat. Ettől vagyunk most a tudósok számítása szerint 100 másodpercre, ami 20 másodperccel rosszabb eredmény, mint amit 2019-ben állapítottak meg. (A videón a 21. percnél kezdődik az óra bemutatása.)

A Bulletin tudományos és biztonsági testülete még novemberben döntött arról, hogy az órának mennyit kellene mutatnia. Ekkor még szó sem volt az Egyesült Államok és Irán pattanásig feszített konfliktusáról, ahogy arról sem, hogy Észak-Korea felfüggeszti a nukleáris tesztek befagyasztásáról szóló megállapodását. Sharon Squassoni, a szervezet igazgatósági tagja szerint ugyanakkor ezek csupán megerősítették azt a tényt, hogy egyre közelebb sodródunk az emberiség végéhez.

A szervezet 1947-ben mutatta be először a végítélet óráját, akkor, amikor elkezdődött a nukleáris fegyverkezési verseny. Azóta folyamatosan frissítik az állapotát, amit az utóbbi években a klímaváltozás is jelentős mértékben befolyásolt. A 2019-es évnél például csupán egyetlen év volt melegebb.

A mostani időpont tükrözi azt is, hogy az Egyesült Államok és Oroszország felrúgták az atomalkut.

A Bulletin szerint az egyik legfőbb probléma az, hogy a hamis információk terjedésével lényegében rendkívül nehézzé vált, hogy a valós problémákra koncentráljunk.

Az óra 2017-ben még 2 perc 30 másodperccel volt éjfél előtt, majd 2018-ban és 2019-ben is 2 percet mutatott. Ilyen korábban csak 1953-ban fordult elő. A legjobb év 1991 volt, amikor a Szovjetunió megszünése, valamint az atomfegyverek leszerelésének köszönhetően éjfél előtt 17 perccel járt a mutató.

Forrás: HVGKapcsolódó: Ezer évet ad az emberiségnek Stephen HawkingHatalmas veszélyt jelenthet az emberiség a földönkívüliekreMár csak 600 éve maradt az emberiségnek
Kategóriák: UFO

A NASA elkapott egy vámpír csillagot

2020, január 26 - 18:42
CsillagászatNASAKategória: Mainstream

A Kepler űrtávcsövet exobolygók keresésére tervezték, ezt az úgynevezett fedési módszerrel teszi: csillagok fényváltozását figyeli, ami az előttük áthaladó bolygó miatt következik be. Ez azonban más csillagászati jelenségek megfigyelésére is alkalmas, mint például amint egy vámpír csillagnak nevezett fehér törpe felfalja szomszédját.

A fehér törpe fejlődésének végső stádiumában lévő csillag, főhősünk nagyjából a mi Napunkéval megegyező tömege ellenére nem nagyobb, mint a Föld. Társa egy barna törpe, amely tömege túl kicsi ahhoz, hogy meginduljon benne a magfúzió, és csillaggá válhasson.

Az ilyen égitestek mérete a Jupiter 10-80-szorosa között van – olvasható a NASA honlapján.

Forrás: NASA

Halálos táncot járnak egymás körül: a barna törpe mintegy 400 ezer kilométeres távolságban (ennyi a Föld-Hold távolság is) kering a fehér körül óriási sebességgel, 83 másodpercenként tesz meg egy kört.

Közben pedig a fehér törpe roppant gravitációs mezeje „elszívja” belőle az anyagot.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Belenéztek egy fehér törpecsillagba, nem hitték el, amit találtakGalaxisunk legforróbb fehér törpecsillagát találták megÖnkéntes kutató találta meg a legöregebb fehér törpét
Kategóriák: UFO

Oldalak