UFO

Tudjuk, mikor olvadt egybe a Tejútrendszer egy másik galaxissal

ParaHIR.HU - 2020, január 14 - 16:15
CsillagászatKategória: Mainstream

Egyetlen csillag segítségével állapították meg kutatók az egyik legnagyobb olyan esemény idejét, amelynek során a Tejútrendszer összeolvadt egy másik galaxissal: mintegy 11 milliárd évvel ezelőtt ütközött a Tejútrendszer és a Gaia-Enceladus törpegalaxis, írja az MTI.

A galaxisok ütközése az univerzumban nem egyedülálló dolog, több ilyen eseményt is megfigyeltek már a kutatók. A Tejútrendszer sem csak csillagok születése révén növekedett, hanem más galaxisokkal való egybeolvadással is.

A csillagászok „csillagrégészekként” keresik a nyomokat, amelyeket ezek az idegen csillagrendszerek hátrahagytak a Tejútrendszerben.

Amina Helmi holland csillagász már 2018-ban bizonyította, hogy a Tejútrendszer fiatalabb éveiben összeolvadt egy viszonylag nagyméretű törpegalaxissal, a Gaia-Enceladusszal. Erre utalt a Tejútrendszer úgynevezett halójában lévő többezernyi csillag mozgása és kémiai összetétele.

A halo a galaxisok legnagyobb és legritkább, közel gömb alakú vagy elliptikus térsége, amely főleg idős csillagokat, gömbhalmazokat tartalmaz. Ez a régió túlnyúlik a galaxis lemezén alul és felül is. A tudósok akkor úgy vélték, az ütközés tízmilliárd éve következhetett be.

Az összeolvadás utáni törmelék. Kép: ESA

Bill Chaplin, a Birminghami Egyetem csillagásza és kollégái a NASA TESS-teleszkópja és az európai Gaia-űrteleszkóp adatai alapján pontosabban is meghatározták az ütközést. Ehhez a halo egyik fényes csillagát, a Ny Indit vizsgálták. Ez egy nagyon régi csillag, amelynek pályáját a galaxis magja körül a két galaxis összeolvadása láthatóan megváltoztatta.

A csillag tehát valószínűleg már létezett az összeolvadáskor.

„Asztroszeizmológiai módszerekkel, amelyek során a csillag egyéni ingadozásait figyeltük, a korát 11 milliárd évben tudtuk meghatározni” – mondta Thomas Kallinger, a Bécsi Egyetem asztrofizikai intézetének munkatársa. Ebből adódik, hogy a Tejútrendszer és a Gaia-Enceladus összeolvadása legkorábban 11 milliárd éve történhetett.

Kallinger szerint az összeütközés nagyon drámai hatású esemény volt a Tejútrendszer számára, amelynek során nagyon sok anyagot vett fel, emellett megváltozott galaxisunk kémiai összetétele és mozgási dinamikája is. „Ezen elemzések alapján pontosabban ismerjük az ütközés időpontját, ami fontos a Tejútrendszer fejlődésének kutatása szempontjából” – mondta.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Az összeolvadás állapotában lévő törpegalaxisokat észleltekFelfedezték az eddig ismert legrégebbi összeolvadt galaxistKozmikus tűzijáték jelzi két galaxis összeolvadását - képen az ütközés pillanata!Lenyűgöző fotót készített a Hubble két galaxis összeolvadásáról
Kategóriák: UFO

Bekapcsolták a Föld-szerű bolygókat kereső űrtávcső műszereit

ParaHIR.HU - 2020, január 13 - 17:20
CsillagászatexobolygóKategória: Mainstream

A hozzánk legközelebbi exobolygók alaposabb vizsgálatára indították 2019. december 18-án a Cheops űrtávcsövet, az Európai Űrügynökség legújabb kutatószondáját – írja az MTA. A cél a Földhöz hasonló bolygók azonosítása, méghozzá olyan környezetben, ahol az élet kialakulása számára is adottak a feltételek.

A felbocsátás óta eltelt hetekben végrehajtották az első pályamódosítást, 2020. január 8-án pedig első alkalommal kapcsolták be a Cheops fedélzeti műszereit. A távcső fedelének kinyitására január 27-én kerül sor. A Cheops megépítésében magyar szakemberek is közreműködtek, és

a tudományos programból is kiveszik a részüket a hazai csillagászok.

Sok ezer exobolygó felfedezése után az elsődleges cél már nem a még több újabb bolygó keresése, hanem az, hogy a Földhöz hasonló bolygókat sikerüljön találni, méghozzá olyan környezetben, ahol az élet kialakulása számára is adottak a feltételek. A terv megvalósításának egyik fontos lépése a Cheops fotometriai űrtávcső megépítése és mérési programjának végrehajtása.

A Berni Egyetem által szervezett Cheops Konzorciumhoz számos más ország csatlakozott – az űrtávcső elkészítéséhez anyagilag is hozzájárulva –, így a Cheops nagyjából 100 millió euróból valósult meg. A belga, brit, német, olasz, osztrák és svéd intézetek, cégek mellett az EU13 régióból egyedül magyarok csatlakoztak a konzorciumhoz.

A bolygó átvonulása a csillag korongja előtt átmenetileg lecsökkenti a csillag látszó fényességét
Forrás: Wikimedia Commons

Magyar hozzájárulás

A Cheops programjában a miskolci Admatis Kft., továbbá a CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet és az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium vesz részt. Az Admatis Kft. szakemberei tervezték és készítették azokat a hűtőradiátorokat, amelyek a távcsőre szerelt CCD-kamera és a vezérlőelektronika működése során felszabaduló hőt vezetik el a detektor környezetéből, elősegítve a maximális mérési pontosságot. Ezzel a mindössze 56 kg tömegű műszerben 1,2 kilogrammnyi magyar alkatrész került a világűrbe.

A Cheops programjában részt vevő magyar kutatók főként az exobolygók körül keringő holdak (exoholdak) kimutatására alkalmas megfigyelési stratégiák kidolgozásában, az észlelendő célpontok kiválasztásában, valamint a megfigyelési adatokat feldolgozó szoftverek fejlesztésében vettek részt a konzorcium megalakulása óta eltelt hat évben. A Cheops legfelsőbb irányító testületeiben Kiss László (CSFK) és Szabó M. Gyula (ELTE GAO) képviselik Magyarországot, de a Berni Egyetemen dolgozó magyar kutató, Simon Attila szerepe is jelentős, ő ugyanis exoholdszakértőként és szoftverfejlesztőként működik közre a Cheops projektben.

Exobolygók kutatásával (is) foglalkozó csillagászati űrszondák. A középen látható vízszintes időtengely fölött azok az űrtávcsövek szerepelnek, amelyek elsődleges célja exobolygók felfedezése és vizsgálata, az időtengely alatt pedig azok, amelyek fő célja más, de exobolygók vizsgálatára is sor kerül(t)
Forrás: ESA

Száz ígéretes célpont

A Cheops szonda lelke egy 32 cm tükörátmérőjű optikai teleszkóp, amely a fókuszába szerelt CCD-kamerával 100 előre kiválasztott fedési exobolygó átvonulásait fogja mérni. Szükség esetén az előre tervezett mérési programtól el is lehet térni, és ennek során kedvező körülmény, hogy az űrtávcsövet az égbolt tetszőleges iránya felé lehet fordítani.

Az exobolygókkal foglalkozó korábbi űrprojekteknél ilyesmire nem volt lehetőség.

A Cheops űrtávcsövet 2019. december 18-án indították egy Szojuz-Fregat hordozórakétával az ESA kouroui (Francia Guyana) űrközpontjából. A Cheops az indítás után két és fél órával vált le a hordozórakétáról, és a földfelszíntől 710 km magasan húzódó napszinkron pályára állt. Az űrtávcső működését 3,5 évesre tervezik. Ez idő alatt a már ismert 4100 exobolygó közül százról vesz fel részletes fénygörbét, hogy annak alapján meg lehessen határozni a planéták méretét, átlagos sűrűségét, továbbá azt, hogy van-e atmoszféra körülöttük. A megfigyelések során keletkezett mérési adatokat 1,2 Gbit/nap sebességgel továbbítják majd a Földre.

Az előre kiválasztott száz célpont között akad a Földnél kissé nagyobb méretű bolygó, ún. szuper-Föld, de a programban szerepel a Neptunusz méretét majdnem elérő bolygó, ún. mini-Neptunusz is. A fő cél annak megállapítása, hogy van-e köztük olyan bolygó, amelyiken a körülmények kedvezőek az általunk ismert élet fenntartásához. A mérési programban szerepel néhány bolygórendszer is. Ezek vizsgálata a Naprendszer kialakulásának és fejlődésének megértését segíti. Arra is van lehetőség, hogy az időközben – pl. a TESS szonda mérései alapján – felfedezett exobolygókat részletes vizsgálat alá vonják, hiszen a Cheops hosszabban tudja mérni a csillagok fényességét, mint a TESS.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Egy exobolygó felszínére pillantott a Spitzer űrtávcsőHamarosan indul a NASA következő nagy exobolygó-vadászaSikeresen útnak indult az új bolygóvadász űrtávcsőSzupernóva-robbanások első pillanatait figyelte meg a Kepler-űrtávcső (+videó)A Hubble űrtávcső legújabb képei lenyűgözőekMég tovább késik a James Webb űrtávcső indítása
Kategóriák: UFO

Tinédzser gyakornok fedezett fel egy új bolygót a NASA-nál

ParaHIR.HU - 2020, január 12 - 18:38
CsillagászatNASAKategória: Mainstream

Tizenhét éves gyakornok fedezett fel egy új bolygót a NASA-nál, írja az ABC. A new yorki Wolf Cukier tavaly júliusban vizsgálta  az amerikai űrkutatási hivatal exbolygóvadász űrszondájának, a TESS-nek (Transiting Exoplanet Survey Satellite) az adatait, amikor rátalált a Földnél hétszer nagyobb TOI-1338b bolygóra. 

Cukier a Földtől 1300 fényévnyire található TOI-1338 rendszer megfigyelése közben fedezett fel valamiféle sötétséget a rendszer egyik égitestjénél: mint kiderült, egy olyan bolygóról volt szó, ami két csillag körül is keringett – ezt a kutatók körkörös bolygónak is nevezik. 

Miután a felfedezést a kutatásban résztvevő mentorok elé vitte, Cukier hetekig foglalkozott a felfedezéssel, a bolygó megtalálásáról szóló hipotézisét pedig a szakértők is megerősítették. A NASA szerint nagyon ritka eset egy-egy ilyen körkörös bolygó felfedezése, ugyanis a rendszer egyik napjának veszítenie kell a fényerejéből ahhoz, hogy fel tudják fedezni az égitestet – ilyesmi pedig háromhavonta egyszer fordul elő.

A TOI-1338 RENDSZERBEN MOZGÓ KÉT NAP RÁADÁSUL NAGYOBB A MI NAPUNKNÁL IS, AZ EGYIK 10, A MÁSIK 30 SZÁZALÉKKAL. 

Bár voltak néha kétségeink, a gyakornokprogram végére biztosak voltunk abban, hogy egy bolygót sikerült felfedeznünk

– mondta Cukier az ABC-nek. Ez egyébként az első alkalom, hogy a TESS egy két csillag körül keringő bolygót fedezett fel, eredményeiket pedig ezen a héten mutatták be az Amerikai Csillagászati Társaság honolului ülésén. Cukier és mentorai az eredményeket most egy tudományos folyóiratban mutatnák be, a tizenhét éves fiú pedig szívesen folytatná a kutatásait a NASA-ban.

Forrás: IndexKapcsolódó: A Földnél tízszer nagyobb, eddig felfedezetlen bolygó a Naprendszerben?A Jupiter elbújhat a most felfedezett gázóriás mögöttA NASA szakértője a marsi élet felfedezése miatt aggódikÉrdekes felfedezést tettek a Nappal kapcsolatbanFelfedezték a Tejútrendszer leghalványabb törpegalaxisát
Kategóriák: UFO

Felfedezték a Tejút csillagkeltetőjét

ParaHIR.HU - 2020, január 10 - 18:50
CsillagászatKategória: Mainstream

A csillagászok megdöbbentek, hogy a Tejútrendszer csillagainak születési helyeként funkcionáló hatalmas, 85 billiárd kilométer hosszú, gázokból és porból álló hullámzó struktúra igazából milyen közel is van hozzánk, eddig mégsem fedeztük föl.

A Radcliffe-hullámnak elnevezett objektum pont a Naprendszer mögött helyezkedik el, ha a galaxis középpontjából néznénk. Ez a Tejút legnagyobb ismert gázokból álló struktúrája - jelentette be Alyssa Goodman, a Harvard Egyetem alkalmazott csillagásza az amerikai csillagászati társaság hawaii kongresszusán.

A Radcliffe-hullám (piros pontok) és a Nap felülről

A Radcliffe-hullám (piros pontok) és a Nap felülről

Fotó: Harvard University

 

Gyakorlatilag itt van az orrunk előtt. Őrület, hogy milyen közel vagyunk hozzá

 - tette hozzá a kutató. A mérések szerint a hullám 9000 fényév hosszú, és a Tejút egyik helyi karját adja. Ha felülről néznénk a tejút korongjára, akkor a hullám egyenes, 400 fényév széles sávot képezne. oldalról pedig 500-500 fényévre nyúlik a korong középsíkja alá és fölé. Összehasonlításuk: a naprendszerünk szélessége nagyjából 12 fényóra.

A Radcliffe-hullám (piros pontok) és a Nap oldalról

A Radcliffe-hullám (piros pontok) és a Nap oldalról

Fotó: Harvard University

A hullám létrejöttéről még csak spekulációk vannak. Ezek szerint vagy egy kisebb, a Tejútnak ütközött galaxis maradványáról van szó, de az is elképzelhető, hogy az univerzum tömegének nagy részét adó sötét anyag játszik valahogy szerepet a létrejöttében. Akkor fedezték föl, amikor a Harvard Egyetem csillagászai a galaxis nagy porfelhőit térképezték fel. E porfelhőkön belül a gázok oly mértékben összesűrűsödhetnek, hogy abból új csillagok jöhetnek létre.

Itt egy interaktív térképen lehet megcsodálni a Radcliffe-hullámot.

Forrás: IndexKapcsolódó: 200 ezer csillag fér el a TESS első fotóján200 milliárd csillagból 1,15 milliárdot feltérképeztekA legtávolabbi galaxiscsoportot fedezték fel csillagászokA legtávolabbi galaxiscsoportot fedezték fel csillagászokA Tejútrendszer leggyorsabb csillagai a szomszédból szöktek meg
Kategóriák: UFO

Akkora ütközés történt, hogy a téridő is belegörbült

ParaHIR.HU - 2020, január 9 - 16:21
CsillagászatKategória: Mainstream

Szakértők egy csoportja két maradványcsillag, úgynevezett neutroncsillag összeütközéséből származó gravitációs hullámokat észlelt – írja a BBC. Ez a második alkalom, amikor a Ligo-Virgo projektnek hasonlót sikerült kimutatnia.

A mostani neutroncsillagok össztömege jóval nagyobb volt, mint bármelyik korábban megfigyelt kettős neutroncsillagé.

A szakértők korábban már számos hasonló párost találtak, azoknál viszont a neutroncsillagok össztömege legfeljebb 2,7 naptömeg volt.

A mostani rendszerben az objektumok együttesen 3 naptömegűek.

A kutatók úgy gondolják, hogy az ütközés hatására nagy valószínűséggel egy fekete lyuk alakult ki. Katerina Chatziioannou, a New York-i Flatiron Intézet munkatársa és kollgái egy nemzetközi együttműködésben, a Ligo-Virgo projektben dolgozva fedezték fel a jelenséget. A kutatásban két amerikai és egy olasz távcsövet használnak.

A gravitációs hullámok legyegyszerűbben fogalmazva a téridő fodrozódásai. Létezésüket már az általános relativitáselmélet is feltételezte, de egészen 2017-ig kellett várni az első jelek észlelésére. A felfedezésért a projekt szervezői hamar Nobel-díjat kaptak.

Chatziioannouék szerint a mostani ütközés mintegy 500 millió fényévre történt, nagyjából négyszer messzebb, mint az első, 2017-es esemény.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Ez a szupermasszív neutroncsillag nem kerülheti el a végzetétMegfigyelték, ahogy a fekete lyuk "felfal" egy neutroncsillagotMegvan a neutroncsillagok maximális tömegeMegvan az eddigi legnagyobb tömegű neutroncsillag
Kategóriák: UFO

Megtalálták a Föld testvérét

ParaHIR.HU - 2020, január 8 - 19:32
CsillagászatKategória: Mainstream

A csillaga körüli lakható övezetben lévő, a Földnél alig nagyobb planétára bukkant az amerikai űrkutatási hivatal exobolygóvadász űrszondája, amelynek ez az első ilyen típusú felfedezése.

A NASA bolygókutató intézete, a Jet Propulsion Laboratory hétfőn jelentette be a Földtől mindössze 100 fényévnyire található TOI 700 d jelzésű bolygó felfedezését az Amerikai Csillagászati Társaság honolului találkozóján.

Korábban a Kepler űrteleszkóp is azonosított hasonló bolygókat, de a 2018-ban útnak indított TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) űrszondának ez az első ilyen felfedezése. A TOI 700 jelzésű csillag kis méretű, nagyjából 40 százaléka a Napnak, és nagyjából fele olyan forró, mint központi csillagunk.

A TESS három planétát fedezett fel a csillag körül: a TOI 700 b-t, c-t és d-t. Ezek közül csak a d fekszik az úgynevezett lakható zónában, ez azt a távolságot jelenti egy csillag körül, ahol a hőmérséklet lehetővé teszi, hogy a víz folyékony halmazállapotú maradjon a bolygó felszínén. 

A TOI 700 d nagyjából 20 százalékkal nagyobb a Földnél és 37 nap alatt kerüli meg a csillagját. 

A kutatók a gazdacsillagának méretére és típusára alapozva készítettek modelleket a TOI 700 d légkörének lehetséges összetételéről és a bolygó felszíni hőmérsékletéről.

TOI 700 d

FORRÁS: NASA'S GODDARD SPACE FLIGHT CENTER

Hogyan néz ki ez a világ?

Az egyik szimuláció szerint a bolygót óceánok borítják, és sűrű, szén-dioxidban gazdag légköre hasonlít ahhoz az atmoszférához, amely a kutatók szerint a fiatal Marsot ölelhette körbe. Egy másik modell szerint a planéta egyik oldalát állandóan felhők takarják, míg egy harmadik szimulációban a bolygó egészét szárazföld borítja.

A jövőben több különböző műszerrel fogják megfigyelni a csillagászok a bolygót, hogy új adatokat gyűjtsenek, amelyek talán majd alátámasztják a NASA valamelyik modelljét.

A honolului találkozón jelentették be a TESS egy másik felfedezését is: szolgálatba állítása óta az űrszonda először bukkant rá cirkumbináris, azaz kettőscsillag körül keringő exobolygóra.

A Csillagok háborújából ismert Tatuinra - Luke Skywalker "szülőbolygójára" - emlékeztető planéta 6,9-szer nagyobb a Földnél, és valószínűleg nem alkalmas a földi értelemben vett élet támogatására.
A TOI 1338 b az egyetlen planéta a TOI 1338 rendszerben, amely 1300 fényévnyire található a Földtől, a Festő (Pictor) csillagképben.

A cirkumbináris exobolygókat nehéz észlelni, a kutatók mostanáig nagyjából két tucat ilyen planéta felfedezését erősítették meg. Az elsőt 1993-ban azonosították.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Megtalálták a Föld "nagytestvérét"? - A NASA szencációs bejelentéseRengeteg ikertestvére lehet a FöldnekEgyre több szuperföldet találnak, ahol létezhet életÓriási szuperföldet találtak a Föld szomszédságában
Kategóriák: UFO

Titokzatos jeleket fogtak a világűrben

ParaHIR.HU - 2020, január 7 - 18:49
CsillagászatKategória: Mainstream

Szakértők egy csoportjának sikerült ismétlődő gyors rádiókitörések (FRB) forrását lokalizálnia – írja a CNN. Az FRB-k néhány milliszekundumos rádiójelek, melyek az űr távoli pontjairól érkeznek. Az ismétlődő FRB-k különlegessége, hogy, ahogy nevük is mutatja, nem egyszeri jelekről van szó. Eddig csupán egy ilyen jelsorozat kiindulópontjának helyét találták meg.

Az elmúlt években rengeteg egyszeri FRB forrásának helyét sikerült azonosítani, a most leírt ismétlődő FBR-k viszont az elsők, melyeknek kiindulópontját 2019-ben fedezték fel.

A szakértők szerint a jel forrása egy nagyjából félmilliárd fényévre fekvő galaxisban található.

Bár a jelek igen messziről érkeznek, forrásuk így is közelebbi a többi FBR-hez képest.

A most leírt ismétlődő jeleket 2018-ban fedezték fel, a szakértők pedig 2019 júniusában kezdték el ismét elemezni őket. A vizsgálat során aztán sikerült lokalizálni az ismétlődő FRB-k forrását. A szakértők bíznak benne, hogy a további kutatásokkal jobban megérthetik, hogy milyen környezetből is származnak a jelek, egyelőre ugyanis szinte semmit sem tudni arról, hogy az FRB-k hogyan is jönnek létre, és pontosan mik is lehetnek.

Forrás: 24.huKapcsolódó: 15 titokzatos jel érkezett egy távoli galaxisbólAzonosították a titokzatos rádiókitörések forrását1.5 milliárd fényévről érkező, rejtélyes rádiójeleket fogtak a tudósokHallani fogjuk a világűrt: igen érzékeny "fület" szereltek fel a hatalmas rádióteleszkópra
Kategóriák: UFO

A legtávolabbi galaxiscsoportot fedezték fel csillagászok

ParaHIR.HU - 2020, január 6 - 20:47
CsillagászatKategória: Mainstream

A NASA vezette nemzetközi kutatócsoport által megfigyelt EGS77 jelű galaxistrió abból az időből származik, amikor az univerzum még csak 680 millió éves volt, vagyis kevesebb, mint jelenlegi 13,8 milliárd éves korának 5 százaléka.

 

Az objektum a Kiterjedt Groth-övben található a Nagy Medve és az Ökörhajcsár csillagkép között - közölte a NASA.

Az EGS77 galaxistrió felvétele

A megfigyelések szerint a galaxisok egy sebes kozmikus átalakulási folyamatban, reionizációban vannak.

Akkor kezdődött a folyamat, amikor megváltozott a hidrogén természete

Ez akkor kezdődött, amikor az első csillagokból származó fény megváltoztatta a hidrogén természetét az egész univerzumban hasonló módon ahhoz, ahogyan egy befagyott tó megoldvad tavasszal. Ez átalakította a sötét, fényeket kioltó kozmoszt azzá, amelyet ma ismerünk. 

A beillesztett kép az EGS77 galaxiscsoport illusztrációja: Az egymást fedő ionizált hidrogén körbeveszi a galaxist

 

A fiatal univerzum tele volt hidrogénatomokkal, ami úgy felhígítja az ultraibolya fényt, hogy blokkolja a korai galaxisok látványát

- mondta James Rhoads, a NASA Goddard Space Flight Center munkatársa, aki vasárnap mutatta be a felfedezésüket az Amerikai Csillagászati Társaság 235. találkozóján Honoluluban.

FORRÁS: YOUTUBE

Az EGS77 az első galaxiscsoport, amelyet ennek a kozmikus ködnek a ritkulása során figyelhetünk meg

- tette hozzá James Rhodas.

Az első videó az EGS77 galaxiscsoport helyét mutatja a kozmikus történelemben. A második videón az látható, ahogyan az első csillagokból és galaxisokból jövő fény fokozatosan átalakította az unniverzumot. A hidrogén atomok szétszórták az ultraviola fényt, megakadályozva, hogy az a forrásaitól nagyon messze menjen. A csillagokból és galaxisokból jövő erős ultraviola fény fokozatosan szétszakította a hidrogén atomokat kiterjedő ionizált gáz buborékokat hozva létre. Ahogy ezek a buborékok növekedtek és átfedték egymást, kozmikus köd keletkezett. Ezt a folyamatot a csillagászok reionizációnak hívják. Itt  a már ionizált régiók kék színűek és  áttetszőek, az ionizációs folyamat alatt lévők pirosak és fehérek  a semleges gáz régiók pedig sötétek és átlátszatlanok.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: 15 titokzatos jel érkezett egy távoli galaxisból2 billió galaxisból áll az univerzumA Hubble kiszúrta az eddigi legtávolabbi galaxistA Tejút fele távoli galaxisokból származik
Kategóriák: UFO

Súlytalanságban gyújtogattak a Nemzetközi Űrállomás asztronautái

ParaHIR.HU - 2020, január 5 - 18:33
NASAKategória: Mainstream

Úgy tűnik, elég jól szórakoztak a karácsonyi időszakban a Nemzetközi Űrállomáson állomásozó asztronauták, nem elég ugyanis, hogy sütit sütöttek a súlytalanságban, még gyújtogathattak is a tudomány nevében, hogy megvizsgálhassák a lángok viselkedését ebben a környezetben – írja a Guardian.

A Confined Combustion (magyarra fordítva kb. Zárt Égés) névre hallgató kísérletben a tudósok több tüzet gyújtottak kontrollált körülmények között, amivel

  • egyrészt két fűtőanyagot teszteltek – egy gyapjúból és üvegszálból álló anyagot, valamint akrilból álló lapokat,
  • másrészt pedig azt vizsgálták, hogy mennyiben befolyásolja a légmozgás, illetve a kísérlethez használt doboz mérete a gyulladást.

Az űrben a tűz eléggé máshogy működik, mint a Földön, elsősorban azért, mert a súlytalanságban a meleg és a hideg levegő nem cserél folyamatosan helyet körülötte, így a tűz nem jut oxigénhez. Hogy ezt a problémát kiküszöböljék, a tudósok egy ventilátorral fújtak be levegőt a dobozba, ahol a tüzet rakták, ez pedig láthatóan működött is, egy alkalommal ugyanis 22 percig sikerült életben tartani a lángot.

Nagy felbontású kép a kísérleti tűzről.

Nagy felbontású kép a kísérleti tűzről.

Fotó: ISS/NASA/ESA

Paul Ferkul, a projekt egyik kutatója elmondta, hogy a kísérletekkel elsősorban az a céljuk, hogy minél többet megtudjanak arról, hogy pontosan miként terjed a tűz a súlytalanságban. A NASA ezzel a jövőben a felhasznált anyagok és a tűzvédelmi megoldások terén is előre tud majd lépni – tette hozzá a szakember. A projekten dolgozó kutatócsoport korábban is tett már jelentős előrelépéseket, ők állapították meg például azt, hogy a Holdon több anyag éghetőbb lenne az alacsonyabb gravitáció miatt.

Forrás: 24.huKapcsolódó: A NASA megnyitja a turisták előtt a Nemzetközi ŰrállomástA NASA végleg lekapcsolja a Nemzetközi Űrállomás élő közvetítésétÉlőben a Nemzetközi Űrállomásról! (videó)Halálos szuperbaktériumokat küldenek a Nemzetközi ŰrállomásraIzgalmas újítás a Google Street View-n: most már benézhet a Nemzetközi Űrállomásra is
Kategóriák: UFO

Van pereme az univerzumnak?

ParaHIR.HU - 2020, január 4 - 19:02
CsillagászatKategória: MainstreamA szakértők többsége napjainkban egyetért abban, hogy a világegyetem folyamatosan tágul. Ebből gondolhatnánk, hogy az univerzumnak van valamiféle pereme is, a helyzet azonban nem ilyen egyszerű.  

Képzeljünk el egy űrutazót, aki szabadon, pillanatok alatt közlekedhet a világegyetemben anélkül, hogy a gravitáció befolyásolná – így a fekete lyukba zuhanást is elkerülhetné. Vajon feltételezett hősünk találhatna olyan helyet az univerzumban, ahonnan, mint egy szakadék széléről, kitekinthetne a semmibe? Hiányos tudásunk miatt pontos választ nem adhatunk, a tudomány jelen állása szerint ugyanakkor feltételezhető, hogy nem bukkanhatna ilyen peremre.

Ennek oka a kozmológiai elv, amely feltételezi, hogy az anyag eloszlása a világegyetem minden pontján nagyjából hasonló, más szóval az univerzum izotróp. Ezen elv alapja részben az az elképzelés, mely szerint a fizika törvényei bizonyos variánsoktól eltekintve egységesek a világegyetemben.

Ha tehát az univerzum egységes, nem tartozhat hozzá perem sem, hiszen az látványosan eltérne a többi régiótól.

Képzeljünk el egy tökéletes gömb alakú ballont, amelybe bármeddig fújhatjuk a levegőt anélkül, hogy kiszakadna. Jelképezze ez a táguló világegyetemet. Ha a léggömb felszínére egy parányi hangyát helyezünk, amely űrutazónkat szimbolizálja, az a végtelenségig mászkálhat a felszínen anélkül, hogy bármilyen jelentősebb eltérést tapasztalna. Az apró rovar így peremre sem bukkanna, azt azonban felismerhetné, hogy a ballon tágul – hasonló módon a szakértők is felfedezték, hogy az univerzum objektumai relatíve távolodnak.

Fontos azonban kiemelni, hogy a világegyetem a léggömbtől eltérően nem fogható fel háromdimenziósként, nincs külseje és belseje, hanem mindent tartalmaz.

Stephen Hawking szerint az univerzum határán túl fekvő dolgokat keresni olyan, mint megkérdezni, hogy mi fekszik az Északi-sarktól északra.

A fenti fejtegetés ellenére a perem problémájára biztos válasz nincs, hiszen rengeteg a kérdőjel. Arról, hogy a világegyetem végtelen-e, például megoszlanak a vélemények, elképzelhető, hogy az univerzum a magasabb dimenziókban önmagába hajlik vissza. Hasonló módon az is vitatott, hogy vajon valóban a semmiből jött-e létre a világunk.

Forrás: 24.huKapcsolódó: 2 billió galaxisból áll az univerzumA barna törpék - az univerzum máig megfejtetlen rejtélyeÁtírhatja az univerzumról alkotott ismereteinket egy új számításAz univerzum fekete szörnyei felzabálják a nagytömegű galaxisokatAz univerzum nagy titka: fehér lyukak, ahol visszafelé megy az idő
Kategóriák: UFO

Készüljön, lehet, hogy hatalmas robbanást fog látni az égen

ParaHIR.HU - 2020, január 3 - 18:21
CsillagászatKategória: Mainstream

A Betelgeuse az egyik legfényesebben ragyogó csillag az égen, most azonban valami egészen furcsa dolog történik vele: egyre jobban halványul és egyelőre a kutatók sem tudják megmondani, mi állhat ennek a jelenségnek a hátterében.

Egyes csillagászok úgy vélik, a fokozatos fényességcsökkenés egy szupernóva-robbanás előszobája lehet, írja a brit Independent. A halványulás néhány hete kezdődött és a mérések szerint egyre erőteljesebbé válik.

A Betelgeuse az Orion csillagkép főcsillaga, idáig a második legfényesebb csillag volt a csillagképben, és az égbolt kilencedik legfényesebb csillagának számított – ezúttal viszont a huszadik helyre zuhant vissza.A közelgő megsemmisülés nem lenne túlzottan meglepő: vörös óriásról beszélünk, egy olyan csillagról, ami magjában már kimerítette hidrogénkészletét és elkezdte a magot körülvevő rétegben lévő hidrogén égetését.Életét elképesztően káprázatos szupernóva fogja lezárni. Ha ez bekövetkezik, a robbanást a Földről könnyedén, akár szabad szemmel is látni lehet majd, a Betelgeuse ugyanis mindössze 650 fényévre van tőlünk.

A Betelgeuse nyíllal jelölve

Természetesen a halványodás még nem jelenti egyértelműen azt, hogy a Betelgeuse hamarosan kileheli a lelkét, más tényező is állhat a jelenség mögött;a vörös óriás úgynevezett félszabályos (szemireguláris) változó, így a fényességváltozás egy kevésbé drámai (de mindenképpen látványos) folyamat része is lehet.A szakértők mindenesetre folytatják a csillag viselkedésének tanulmányozását.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Felfalhatta társcsillagát a Betelgeuse
Kategóriák: UFO

Gyönyörű képet lőtt a Hubble egy közeli galaxisról

ParaHIR.HU - 2020, január 2 - 18:44
CsillagászatHubbleKategória: Mainstream

Csodaszép képpel búcsúzik az évtől a Hubble űrtávcső: az IC 2051 galaxist sikerült lencsevégre kapnia, miközben az univerzumot pásztázta. Az IC 2051-ben ugyan nincs semmi extrém, nem található a közepén óriási szupermasszív fekete lyuk, nincsenek benne hatalmas energiákat megmozgató csillagképződések, mégis nagyon szép, és tényleg nincs messze tőlünk. Persze csillagászati viszonylatban van csak közel: 85 millió fényévnyire található a bolygónktól, a táblahegy csillagképben.

A Hubble segítségével a NASA kutatói most azt is megfigyelik, hogy a spirálgalaxisoknak miért van ennyiféle formájuk, és hogyan jönnek létre. Általánosságban elmondható, hogy a spirális galaxisok több részre bonthatók: egy halványan derengő korongra a főgalaxis körül, és a korongra, ahol maguk a spirál karjai és a központ található.

Fotó: NASA / ESA

A Hubble még december 16-án készítette a gyönyörű képet az IC 2051-ről.

Forrás: 24.huKapcsolódó: A Hubble belepillantott egy kozmikus vihar belsejébeA Hubble benézett a Tejút csomópontjábaLenyűgöző fotót készített a Hubble két galaxis összeolvadásárólA Hubble űrtávcső legújabb képei lenyűgözőekLátványos felvétellel ünnepli a NASA a Hubble születésnapját
Kategóriák: UFO

A NASA megkeresné a második Földet

ParaHIR.HU - 2020, január 1 - 18:56
NASAKategória: Mainstream

Az elmúlt években a szakértők rengeteg Naprendszeren kívüli bolygót, azaz exobolygót azonosítottak, az azonban továbbra is kérdéses, hogy melyik égitesteken alakulhatott ki az élet. A NASA egyik tervezett űreszköze, a Habitable Exoplanet Observatory (HabEx) segíthet a potenciális „második Földek” felfedezésében – írja a Digital Trends.

A célunk az, hogy kiderítsük, találhatunk-e Földhöz hasonló bolygót, amelyen az élet is kialakulhatott

– mondta Scott Gaudi, a csapat tagja és az Ohiói Állami Egyetem munkatársa. A kutató hozzátette, az exobolygók vizsgálatában a HabEx elindítása lenne a következő logikus lépés.

Az űreszköz a Hubble űrteleszkóphoz hasonlóan egy űrtávcső, de tükre majdnem kétszer olyan széles. A szerkezethez olyan speciális napernyő tartozik, amely blokkolja a közeli csillagok fényét, segítségével így a halványabb objektumok is tanulmányozhatóak.

A HabExnek több feladata is lesz, de a közeli lakható exobolygók keresése a legfontosabb. Az űrteleszkóp egyike azon négy koncepciónak, melyeknek elfogadásáról jelenleg is tárgyal a NASA.

Forrás: 24.huKapcsolódó: 1284 új exobolygót talált a Kepler-űrteleszkópAz évszázad projektje: láthatjuk a távoli exobolygók atmoszférájátElőször azonosítottak héliumot egy exobolygó légkörébenHamarosan indul a NASA következő nagy exobolygó-vadászaFöldihez hasonló légköre lehet a pokoli exobolygónak
Kategóriák: UFO

Így nőhettek hatalmasra az univerzum masszív szörnyetegei

ParaHIR.HU - 2019, december 29 - 18:55
CsillagászatFekete lyukKategória: Mainstream

Az ESO VLT távcsőegyüttesével az Univerzum néhány legkorábbi galaxisa körül hideg gázból álló halókat találtak. Ezek a gázburkok tökéletes „táplálékforrásai" a jelenleg 12,5 milliárd évvel ezelőtti állapotukban megfigyelhető galaxisok centrumaiban elhelyezkedő szupernagy tömegű fekete lyukaknak. Ez a fajta „élelmiszerraktár" megmagyarázhatja, hogy az Univerzum történetének legkorábbi szakaszában (Kozmikus Hajnal) hogyan növekedhettek olyan gyorsan ezek az űrszörnyetegek.

„Először vagyunk képesek annak bizonyítására, hogy az ősi galaxisok környezetében elegendő mennyiségű anyag volt nemcsak a fekete lyukak növekedésének fedezésére, de a csillagkeletkezés élénk ütemének fenntartására is" – mondja Emanuele Paolo Farina (Max Planck Institut für Astronomie, Heidelberg, Németország), a The Astrophysical Journal című folyóiratban ismertetett kutatás vezetője.

„Az eredmény kulcsfontosságú darabbal járul hozzá ahhoz a kirakós játékhoz, amelyet a csillagászok próbálnak összeállítani a kozmikus struktúrák 12 milliárd évvel ezelőtti kialakulásáról."

FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS

A csillagászokat már régóta érdekli, hogy a szupernagy tömegű fekete lyukak hogyan tudtak olyan nagyra nőni már az Univerzum történetének legkorábbi szakaszában. „Ezeknek az ősi, több milliárd naptömegű objektumoknak a létezése nagy rejtély" – folytatja Farina, aki a Max Planck Institut für Astrophysik (Garching bei München) munkatársa is. Ehhez a valószínűleg az első csillagok kollapszusából létrejött első fekete lyukaknak nagyon gyorsan kellett növekedniük.

Eddig azonban a csillagászoknak nem sikerült ezt a gyors növekedést magyarázó „feketelyuk-étket" – gázt és port – elegendő mennyiségben azonosítaniuk.

Az illusztráció egy gázhalóval övezett kvazárt mutat a korai Univerzumban. A narancssárga kvazár két nagy energiájú kifúvásból, és a középpontjában helyet foglaló, porkoronggal körülvett szupernagy tömegű fekete lyukból áll. A halványan fénylő hidrogéngáz alkotta halót kék szín

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) antennarendszerrel végzett korábbi megfigyelések alapján rengeteg port és gázt detektáltak ezekben a korai galaxisokban, ami fenntartotta a gyors csillagkeletkezést. Ezek az ALMA-észlelések azt sugallták, hogy a fekete lyukak táplálására csak kis mennyiség maradhatott vissza.

A rejtély megoldására Farina és munkatársai az ESO chilei Atacama-sivatagban található VLT távcsőegyüttesének MUSE műszerével kvazárokat, a nagy tömegű galaxisok centrumát elfoglaló szupernagy tömegű fekete lyukak által működtetett rendkívüli fényességű objektumokat vizsgáltak. A felmérés 31 kvazárra terjedt ki, amelyeket ma olyan állapotukban láthatunk, amilyenek 12,5 milliárd évvel ezelőtt voltak, akkor, amikor az Univerzum még szinte csecsemő, mindössze 870 millió éves volt.

Ez az egyik legnagyobb, átfogóan vizsgált kvazárminta az Univerzum történetének korai szakaszából.

A kép az ESO VLT távcsőegyüttesének MUSE műszere által megfigyelt egyik gázhalót mutatja egy összeolvadó galaxispárnak az ALMA antennarendszerrel korábban rögzített képére montírozva. A hidrogéngáz alkotta nagy kiterjedésű halót kék szín, míg az ALMA-adatokat narancssárga szín jelzi

A kutatók azt találták, hogy 12 kvazárt övezett hatalmas gáztároló: hideg, sűrű hidrogéngáz alkotta haló, amelynek tömege több milliárd naptömeg, és a központi fekete lyuktól százezer fényév távolságig terjed. A németországi, egyesült államokbeli, olaszországi és chilei kutatókból álló csapat azt is megállapította, hogy ezek a gázhalók szorosan kötődnek a galaxisokhoz, tökéletes „táplálékforrást" biztosítva a szupernagy tömegű fekete lyukak növekedéséhez és a heves csillagkeletkezéshez is.

A kutatás sikere nagyban köszönhető az ESO VLT távcsőegyüttesén működő MUSE (Multi Unit Spectroscopic Explorer) műszer kiváló érzékenységének, amely Farina szavaival élve "új szintet" hozott a kvazárok kutatásában.

Célpontonként néhány óra alatt a fiatal Univerzumban található legnagyobb tömegű és legfalánkabb fekete lyukak környezetének mélyére áshattunk

– teszi hozzá. Bár a kvazárok fényesek, az őket övező gáztározókat sokkal nehezebb észlelni. A MUSE azonban képes volt detektálni a halókat alkotó hidrogéngáz halvány fénylését, lehetővé téve, hogy a csillagászok fellebbentsék a fátylat a korai Univerzum szupernagy tömegű fekete lyukait tápláló anyagról.

A VLT

A jövőben az ESO Rendkívül Nagy Távcsöve (ELT) segít majd a kutatóknak további részleteket feltárni a galaxisok és a szupernagy tömegű fekete lyukak viselkedéséről az ősrobbanást követő néhány milliárd évben.Az ELT képességeivel még mélyebbre pillanthatunk a korai Univerzumba, hogy még több hasonló gázfelhőt találjunk"– fejezi be Farina.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: A fekete lyukak nagyobb étvágyúak, mint hittükA szakértők sem értik, mi történik ennél a fekete lyuknálA szomszédos csillag buktatta le a rejtőzködő fekete lyukatAkkora fekete lyukat találtak a kutatók, amekkora nem is létezhetneÁprilisban elkészülhet az első kép egy fekete lyukrólBolygóméretű gázcsomókat dobálhat a központi fekete lyuk
Kategóriák: UFO

Az egyik legerősebb hordozórakétát bocsátották fel az űrbe

ParaHIR.HU - 2019, december 28 - 18:15
KínaCsillagászatKategória: Mainstream

Kína sikeresen felbocsátotta pénteken legnagyobb teljesítményű hordozórakétáját, amely Föld körüli pályára állította az eddigi legkorszerűbb és legnehezebb kínai távközlési műholdat.

A Hosszú menetelés-5 típusú hordozórakétát az új vencsangi űrközpontból bocsátották fel, és 33 perccel később tervszerűen pályára állította az általa a világűrbe vitt, 8 tonnás Sicsien-20 távközlési műholdat - jelentette a Hszinhua kínai hírügynökség.

A két korábbi, 2016-os és 2017-es, hajtóműproblémák miatt kudarccal végződő, illetve csak részlegesen sikeres felbocsátás után nagy várakozás előzte meg a mostani műveletet,melynek sikere nyomán Kína nagy lépést tett előre becsvágyó űrprogramja, egy Hold- és egy Mars-misszió, valamint egy saját, kínai űrállomás kiépítése felé.

Föld körüli pályára állította az eddigi legkorszerűbb és legnehezebb kínai távközlési műholdat

Ez volt a 34. rakétafelbocsátás Kínában idén.

Az Egyesült Államok 23, Oroszország 20 rakétát küldött a világűrbe 2019-ben. Kína pénteken azt is bejelentette, hogy hétfőn két új műholdat állított Föld körüli pályára, amelyek saját fejlesztésű navigációs rendszere, a PejTou-3 magját alkotják.

A Pej-Tou az amerikai GPS és az európai Galileo alternatívája lesz, mihelyt a rendszer működéséhez szükséges 24-ből a még fennmaradó utolsó két műholdat is pályára állítják. A navigációs rendszer a tervek szerint 2020 júniusában lesz működőképes.

Forrás: MTIKapcsolódó: A Hold sötét oldalát fogja kutatni az új kínai műholdEmberes holdmisszióra készül Kína - Kína fogja gyarmatosítani égi kísérőnk?Kína virágot termesztene a Hold túlsó felénKínának már nem elég a HoldKvantumkommunikációs kapcsolatot hoztak létre a kínai műholddal
Kategóriák: UFO

Mik voltak azok a fura fénycsíkok Magyarország felett?

ParaHIR.HU - 2019, december 27 - 13:36
SpaceXKategória: U.F.O.

Csütörtökön este több tucatnyi ismeretlen, csillagnak vagy műholdnak látszó ismeretlen repülő objektumot volt látható az égbolton.

A rejtélyesnek tűnő jelenség magyarázatára nem kellett sokat várni, az Időkép szerint ugyanis a fénycsíkok a SpaceX-et alapító milliárdos, Elon Musk Starlink nevű műholdjai voltak.

A lap szerint a Starlink projekt célja az internet eljuttatása a Föld még lefedetlen területeire, melyhez a tervek szerint több ezer ilyen műholdat fognak fellőni, ami ugyanakkor nagyban zavarhatja majd a csillagászok munkáját, az egyik műhold pedig kis híján egy időjárási műholddal ütközött még szeptemberben.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Hálóval kapott el egy visszahulló rakétadarabot a SpaceX (+videó)Lélegzetelállító videó készült a SpaceX hordozórakétájának landolásárólSikeresen tesztelte Mars űrhajója prototípusát a SpaceX
Kategóriák: UFO

Van víz a távoli bolygókon, de akad egy nagy probléma vele

ParaHIR.HU - 2019, december 25 - 18:32
CsillagászatKategória: Mainstream

A Naprendszeren kívüli bolygók légköri összetételének eddigi legátfogóbb elemzése a vártnál kevesebb vizet talált, ami megingatja a bolygókeletkezés elfogadott elméleteit.

A Cambridge-i Egyetem által koordinált kutatócsoport 19 exobolygó légköri adatait felhasználva végzett részletes méréseket a kémiai összetétel és a hőmérséklet megállapítása céljából. A kutatásban szereplő Naprendszeren kívüli bolygók széles méretskálát fednek le a nagyjából 10 földtömegnyi „mini-Neptunusztól" a több mint 600 földtömegnyi „szuper-Jupiterig", és légköri hőmérsékletük ugyancsak széles tartományban, közel 20 és több mint 2000 Celsius-fok között szóródik. A mi Naprendszerünk óriásbolygóihoz hasonlóan ezeknek az exobolygóknak a légköre is hidrogénben gazdag, de a legkülönbözőbb fajta csillagok körül keringenek. 

A kutatók azt állapították meg, hogy bár a vízgőz közönséges összetevő az exobolygók légkörében, annak mennyisége sok bolygó esetében meglepően alulmúlja a várakozásokat, 

miközben a bolygókon talált többi elem mennyisége nagyjából megfelel az elvártnak. Az eredmények egy ötéves kutatási program keretében születtek, amely a Naprendszeren kívüli bolygók légkörének vegyi összetételét volt hivatott feltérképezni, és az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban láttak napvilágot. 

Első alkalommal látunk a Földön kívüli világok kémiai mintázatára utaló jeleket, így csak most csodálkozunk rá, mennyire változatos lehet a bolygók vegyi összetétele

 – mondta el Nikku Madhusudhan, a cambridge-i Asztronómiai Intézet munkatársa és a projekt vezetője, aki öt évvel ezelőtt maga végezte az óriás exobolygók vízszegénységét kimutató kezdeti méréseket.

Hogyan vizsgálták a távoli bolygók légkörét?

A mi naprendszerünkben a szénnek a hidrogénhez viszonyított aránya lényegesen magasabb az óriásbolygók légkörében, mint a Napéban. A csillagászok úgy vélik, hogy ez a relatív „széngazdagság" a bolygók képződésének idején alakult ki, amikor az akkréciónak nevezett folyamat során a formálódó bolygók nagy mennyiségű vízjeget, kőzetet és egyéb anyagrészecskét gyűjtöttek magukba.

A hidrogéntől különböző többi elem mennyiségét – különösképp az oxigénét, amely a hidrogén és a hélium után a harmadik leggyakoribb elem a világegyetemben – hasonlóan nagynak jósolták az óriás exobolygók légkörében. S mivel az oxigén leginkább vízben kötött formában fordul elő, a kutatók jelentős mennyiségű atmoszférikus vizet vártak volna ugyanitt.

A nemzetközi csoport tagjai földi- és űrteleszkópok – egyebek között a Hubble Űrteleszkóp, a Spitzer Űrteleszkóp, a chilei Very Large Telescope és a Kanári-szigeteki Gran Telescopio – által rögzített hatalmas tömegű spektroszkópiai adatot használtak fel a számításaikhoz. A teleszkópok megfigyelései, valamint a részletes számítási modellek, a statisztikai módszerek, illetve a nátrium és a kálium atomi sajátságai révén a kutatók meg tudták becsülni egyes elemek és vegyületek mennyiségét a mintát alkotó bolygók légkörében.

A vízgőz mennyiségét a 19 bolygóból 14 esetében sikerült meghatározniuk, míg a nátrium és a kálium mennyiségét 6-6 bolygó esetében tudták kiszámítani. 

Az eredmények az oxigén relatív hiányára utalnak a többi elemhez képest, és további kémiai információt nyújtanak arról, miként formálódhattak ezek a bolygók számottevő mennyiségű vízjég akkréciója nélkül. 

Miért nehéz a Jupiter vizsgálata?

„Hihetetlen ilyen csekély mennyiségű vizet látni ennyiféle csillag körül keringő sok különböző bolygó légkörében" – mondta Madhusudhan. „Elég rendkívüli dolog, hogy sikerült az exobolygók légkörében meghatároznunk ezeknek az anyagoknak a mennyiségét, különösen ha azt vesszük, hogy ezzel még a saját naprendszerünk óriásbolygói, köztük legközelebbi gázóriás szomszédunk, a Jupiter esetében is adósak vagyunk" – tette hozzá Luis Welbanks, a tanulmány vezető szerzője és a cambridge-i Asztronómiai Intézet doktorandusza.

A Jupiter légkörében található víz mennyiségének meghatározására irányuló eddigi kísérletek, beleértve a NASA éppen zajló Juno misszióját, mindeddig kudarcot vallottak. „Minthogy a Jupiter annyira hideg, ami vízgőz a légkörében van, az bizonyosan szilárd halmazállapotú, s ez megnehezíti a mérését – magyarázta Welbanks. – Ha a Jupiter légkörét vízben olyan gazdagnak találnánk, ahogy az eddigi elméletek jósolják, az azt jelentené, hogy a Jupiter másként alakult ki, mint a jelenlegi tanulmányban szereplő exobolygók."

„További kutatásunk során szeretnénk növelni a tanulmányozott bolygók elemszámát.

Szinte bizonyosan találunk majd közöttük olyanokat, amelyek kilógnak az ismert trendekből, és szeretnénk rajtuk más elemek mennyiségét is meghatározni

– nyilatkozta Madhusudhan.

A cikkben közölt adatok arra mutatnak, hogy el kell vetnünk azt a feltételezést, miszerint az egyes elemek bármely bolygó légkörében hasonló arányban fordulnak elő. Ez viszont ellentmond a bolygókeletkezés legtöbb elfogadott elméleti modelljének.

Mivel a földi életből kiindulva a vízre mint a lakhatóság egyik letéteményesére tekintünk, fontos megtudnunk, hogy a mi naprendszerünkön túli más bolygórendszerekben mennyi víz található

– szögezte le végül Madusudhan.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: A Naprendszeren kívül is találtak vízfelhőketA NASA NAGY BEJELENTÉSE: Folyékony, sós víz van a MarsonEgyes vízbolygókon élet is lehetElőször fedeztek fel vízgőzt egy Föld-szerű bolygó légkörében
Kategóriák: UFO

Hatalmas aszteroida érkezik karácsony második napján

ParaHIR.HU - 2019, december 23 - 21:04
CsillagászatMeteorAszteroidaKategória: Mainstream

A NASA adatai alapján egy nagyobb objektum fog elhaladni a Föld mellett december 26-án – írja az Express. Az aszteroida reggel 9 körül lesz a legközelebb bolygónkhoz, ekkor 4,5 millió kilométerre jár majd. A 2000 CH59 jelű égitest 280-620 méter átmérőjű lehet.

Egy ilyen égitest becsapódva komoly pusztítást okozna. A 2000 CH59 nagyjából 31-szer nagyobb annál az objektumnál, amely 2013-ban robbant fel Cseljabinszk felett.

4800-zal ütközött a cseljabinszki meteorit

Az anyaégitest 290 millió évvel ezelőtt ütközött egy 150 méteres sziklával, aztán a Föld légkörében 30 kilométeres magasságban robbant fel.

Közelsége és mérete miatt az objektum potenciálisan veszélyes aszteroidának számít. A NASA a potenciálisan veszélyes aszteroidák között olyan égitesteket jegyez, amelyek 150 méternél szélesebbek, és 0,05 csillagászati egységnél képesek közelebb kerülni a Földhöz. Ez megközelítőleg 7,5 millió kilométert jelent.

A 2000 CH59 a számítások alapján 2021. március 23-án fog visszatérni bolygónkhoz.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Hatalmas aszteroida halad el ma mellettünkMagyar felfedezésű kisbolygó halad el a Föld közelébenNagyon közel halad el a Föld mellett egy házméretű aszteroida
Kategóriák: UFO

Útnak indították az Európai Űrügynökség exobolygókutató űrtávcsövét

ParaHIR.HU - 2019, december 21 - 18:53
EuropaexobolygóKategória: Mainstream

Szerdán reggel indították útnak három évre tervezett küldetésére az Európai Űrügynökség (ESA) exobolygók, vagyis a Naprendszeren kívüli planéták tanulmányozására kifejlesztett űrtávcsövét.

A CHEOPS (Characterising ExOPlanets Satellite) űrteleszkópot az eredeti tervekhez képest 24 óra késéssel, magyar idő szerint szerda reggel 9 óra 54 perckor indította útnak egy Szojuz-Fregat hordozórakétán az Arianespace európai űrkutatási vállalat a Francia Guyanában levő kourou-i űrközpontból.

Az Európai Űrügynökség szerint ez az első misszió, amelynek keretében olyan közeli, fényes csillagokat tanulmányoznak, amelyekhez biztosan tartoznak - a szuperföldtől egészen Neptunusz méretig terjedő - exobolygók.  

A Cheops művészi ábrzolása.

Ezeknek a planétáknak a méretét a csillaguk előtti átvonulásuk során megfigyelhető fényességcsökkenés alapján fogják meghatározni.
Az űrteleszkóp elemezni fogja azexobolygók sűrűségét, sugarát és meghatározza, hogy rendelkeznek-e légkörrel.A CHEOPS kutatócsoportjának vezetője, az idén fizikai Nobel-díjjal kitüntetett Didier Queloz svájci csillagász korábban elmondta, hogy a misszió az eddig felfedezett több mint 4 ezer exobolygó közül 100-ra fog koncentrálni, részben annak kiderítése érdekében,

hogy van-e közöttük a földi értelemben vett élet fenntartására képes planéta.

Az Arianespace közlése szerint a rakétán további négy másik műhold, köztük az olasz űrügynökség egy Föld-megfigyelő űreszköze is helyet kapott.

Az alábbi videón a Cheops kilővése látható.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Falut hozna létre az európai űrügynökség a HoldonMarsi mintákat szállítana a Földre a NASA és az ESA
Kategóriák: UFO

Íme az év tudományos áttörése

ParaHIR.HU - 2019, december 20 - 17:24
Fekete lyukCsillagászattudományKategória: Mainstream

A neves Science folyóirat minden évben kiválasztja az adott év legfontosabb tudományos áttörését, a zsűri 2019-ben az áprilisban bemutatott feketelyuk-kép mellett döntött – számol be a Space.com.

A szakértők nagyjából két évtizede kezdtek el foglalkozni azzal, hogy megörökítsék egy fekete lyuk eseményhorizontját. Az eseményhorizont azt a határt jelöli, melyen túl az események már nincsenek hatással a megfigyelőre. A fekete lyuk esetében ez többek közt azt jelenti, hogy ezen a régión túl nem látjuk a fényt az objektum elképesztő gravitációja miatt.

Az Eseményhorizont Távcső projekt célja is egy ilyen felvétel létrehozása volt. A szakértők több teleszkóp felhasználásával hoztak létre egy virtuális távcsövet, mellyel aztán sikerült megörökíteniük a Messier 87 galaxis magjában található szupermasszív fekete lyuk körüli gáz- és portömeget. A képen a sötét folt magát az objektumot jelöli.

A felvétel történelmi jelentőségű, nemcsak 2019, hanem az elmúlt időszak egyik legfontosabb tudományos eredménye.

Az Eseményhorizont Távcső csapata egyébként azt tervezi, hogy mozgóképet is létrehoz egy fekete lyukról, illetve a Tejútrendszer közepén fekvő szupermasszív fekete lyukat, a Sagittarius A*-ot is meg akarják örökíteni.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Elnevezték a megörökített fekete lyukat
Kategóriák: UFO

Oldalak