UFO

Rejtőzködő holdakat keres a New Horizons

ParaHIR.HU - 2019, január 7 - 17:29
CsillagászatNew horizonsKategória: Mainstream

A NASA New Horizons űrszondája az Ultima Thule kisbolygót elhagyva holdak után kutat tovább a Kuiper-övben, a Naprendszer legtávolabbi sarkában - jelentették be a missziót irányító tudósok.

A zongora nagyságú űrszonda kedden haladt el a Kuiper-övben található jeges égitest, a hóember formájú Ultima Thule mellett, 6,5 milliárd kilométerre a Földtől. A szonda azóta már ötmillió kilométerre távolodott el a különleges alakú bolygókezdeménytől, amely a tudósok szerint két jeges űrszikla fúziójából keletkezett sok milliárd évvel ezelőtt.

A sajtótájékoztatón az Ultima Thule három dimenziós képét is bemutatták, hogy a városnyi nagyságú kozmikus testet alaposabban meg lehessen tekinteni. A sztereóképet Brian May asztrofizikus, a Queen gitárosa készítette, aki a misszió irányítóival a marylandi Laurelben, a Johns Hopkins Egyetem Alkalmazott Fizikai Laboratóriumában ünnepelte az űrszonda elhaladását az Ultima Thule mellett.

Mark Showalter, a kaliforniai SETI Intézet tudósa elmondta, hogy amint jobb képek érkeznek az űrszondától, néhány héten vagy hónapon belül kiderülhet, vannak-e az Ultima Thulénak apró holdjai, esetleg halvány, keskeny gyűrűje.Hozzátette, hogy feltételezése szerint legalább néhány hold kering a "hóember" körül néhány száz kilométer távolságban.Az erről a területről gyűjtött adatok azonban még a szonda fedélzetén vannak.

Alan Stern, a misszió vezető tudósa arról beszélt, csodálkozna, ha nem lennének becsapódásból származó kráterek a kisbolygón.Ha sikerülne ezeket felfedezni, az óriási jelentőségű lenne, hiszen betekintést engednének a kisbolygó belsejébe.A következő napokban átmenetileg leáll az adattovábbítás a szondáról, mivel a Nap jelenleg a kisbolygó és a Föld közötti pozícióban van és ez zavarja a rádiójeleket.

FORRÁS: NASA/JHUAPL/SWRI

Az amerikai űrszonda már nagyon mélyen jár a Kuiper-övben, a Földtől való óriási távolsága miatt csaknem két évbe telik majd, hogy minden adatot visszaküldjön. Utazása tovább folytatódik, közben újabb égitesteket figyel meg és méréseket végez. A kisbolygóövben mintegy 800 ismert objektum van, amelyek kulcsként szolgálhatnak ahhoz, miként jöttek létre az égitestek mintegy 4,6 milliárd évvel ezelőtt.

A New Horizons űrszondát 2006. január 19-én indították útnak, elsődleges feladata a Plútó kutatása volt, 2015. július 14-én haladt el a törpebolygó mellett, minden eddiginél közelebb jutva hozzá.
Az Ultima Thulét 2014-ben a Hubble teleszkóp fedezte fel, a NASA 2015-ben döntött úgy, hogy a New Horizons misszióját kiterjesztik a kisbolygó vizsgálatára.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Íme a felvétel a Naprendszer legtávolabbi égitestjérőlElértük az eddig vizsgált legtávolabbi égitestet - Dal is született az utazásról!
Kategóriák: UFO

A Naprendszert kétmilliárd év múlva kilökhetik a galaxisából

ParaHIR.HU - 2019, január 6 - 18:29
CsillagászatgalaxisokTejútKategória: Mainstream

Galaxisunk, a Tejútrendszer jóval korábban ütközhet egy másik galaxissal, mint eddig gondoltuk, a találkozás pedig a Naprendszert se hagyja érintetlenül: könnyen lehet, hogy csillagrendszerünk kilökődik majd a galaxisból – írja CNET egy új tanulmány alapján.

A szóban forgó másik galaxis a Tejútrendszer körül keringő Nagy Magellán-felhő (LMC) nevű törpegalaxis, az ütközés pedig 2 milliárd év múlva történhet. Ez emberi léptékkel még mindig beláthatatlan időtáv, viszont egyrészt kozmikus mércével viszonylag közeli, másrészt jóval korábbi, mint az eddigi jóslatok. Az eddigi becslések szerint a legkorábbi ütközés csak 8 milliárd év múlva következett volna be a szomszédos Andromeda galaxissal.

A hamarabbra becsült ütközés oka, hogy újabb számítások szerint az LMC-ben a korábban gondoltnál kétszer több a sötét anyag, ez az eddig ismeretlen tömeg pedig úgy lelassíthatja a törpegalaxist, hogy nem fog tudni ellenállni a Tejútrendszer gravitációs vonzásának.

Van rá egy kis esély, hogy nem ússzuk meg sértetlenül a két galaxis ütközését, ami kilökhet minket a Tejútrendszerből, bele a csillagközi térbe

– mondta Marius Cautun, a brit Durham Egyetem kutatója, a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society folyóiratban megjelenő tanulmány vezető szerzője.

A kutatók szerint az ütközés felébresztheti a Tejútrendszer közepén szunnyadó szupermasszív fekete lyukat is, amely rögtön el is kezdené magába vonzani a közeli gázt, és gyorsan egy nagyságrendnyi növekedésen esne át. Ha az utódaink a Földön élnek még akkor, és az ütközés sem bizonyul végzetesnek, a kutató szerint látványos tűzijátékban lehet majd részük, ahogy az újra aktív fekete lyuk extrém fényes sugárnyalábok kibocsátásába kezd. Ha minden igaz, mindez elég távol fog zajlani a Földtől ahhoz, hogy ne okozzon problémát a lakóinak, ha lesznek még akkor.

Forrás: IndexKapcsolódó:  Százmilliárd Föld-szerű bolygó létezhet a TejútonA Tejútrendszer leggyorsabb csillagai a szomszédból szöktek megFelfedezték a Tejútrendszer leghalványabb törpegalaxisátFeltérképezték a fényenergia eloszlását a Tejútrendszerben
Kategóriák: UFO

Magáncégek veszik át a világűrt 2019-ben

ParaHIR.HU - 2019, január 5 - 14:01
űrkutatásSpaceXKategória: Mainstream 2018 kifejezetten izgalmas év volt az űrkutatás terén, de úgy tűnik, 2019 sem lesz unalmas - igaz, idén kevésbé a nagy űrkutató szervezetek, inkább a magánvállalatok kezében lesz az irányítás. Persze azért a NASA és az ESA is fog villantani, becsatlakozik a sorba az indiai ISRO, és Kína sem marad el az űrmissziók terén. Nézzük, mi várható idén az űrkutatásban.   Az idei év két komoly űrkutatási mérföldköve már meg is történt január első napjaiban: a NASA New Horizons űrszondája odaért a valaha meglátogatott legtávolabbi objektumhoz, az Ultima Thuléhez, és leszállt a Hold Földről nem látható túloldalán a Csang’o-4 kínai űrszonda, elsőként a világűr kutatásának történetében. Az Ultima Thuléról már most érkeznek adatok, de még két évig fog tartani, hogy mindent kielemezzenek a kutatók, a Csang’o-4 segítségével pedig a kínaiak alacsony frekvenciájú rádiócsillagászati megfigyeléseket végeznek majd, vizsgálni fogják a Hold felszínét és felszíni formáit, ásványi összetételét, a neutronsugárzás mértékét és más környezeti viszonyokat.  

VÉGRE EMBERT VIHET AZ ŰRBE A SPACEX

Január első néhány hetében várható a SpaceX első nagy dobása is idén: végre útnak indulhat a Crew Dragon kapszula, ami az amerikai Space Shuttle flottát hivatott pótolni, és kiváltaná a drága orosz Szojuzt – utóbbi az egyetlen lehetőség jelenleg ugyanis, hogy embereket juttassunk a világűrbe.

A Crew Dragon egy újrahasznosítható űrkapszula, ami sokkal olcsóbban és hatékonyabban fog működni a NASA szolgálatában, mint a korábbi megoldások. Az első fellövés természetesen még asztronauták nélkül zajlik majd, az űrjárművet szállító Falcon-9-es rakéta épp a napokban gördült ki a kilövőállásra. A kapszula feladata az első teszten annyi lesz, hogy dokkoljon a Nemzetközi Űrállomásra, majd épségben visszatérjen a Földre.

Fotó: NASA/SpaceX

Ha minden jól megy, a SpaceX az év további részében két emberes tesztet is végre fog hajtani. Az egyiket júniusban, és ha tényleg minden az előzetes számítások szerint történik, akkor Dough Hurley és Bob Behnken űrhajósok fognak elindulni a kapszulában, a magánűrvállalat első emberes missziójában.

IZRAEL ÉS INDIA A HOLDAT CÉLOZZA

Januárban készül indulni a SpaceIL izraeli űrvállalat is, amely a Holdra készül, a magáncégek közül elsőként. A SpaceIL még a Google X Prize versenyében indult el, ami végül eredménytelenül zárult, mert a határidőn belül senki nem tudta teljesíteni a holdraszállást. A SpaceIL azonban még így is el akar jutni a kísérőnkre, méghozzá egy Falcon-9-es rakéta segítségével, amin egy indonéziai kommunikációs műholddal osztozik.

Január 30-ára tervezik egy másik ázsiai Hold-misszió, az indiai Chandrayaan-2 fellövését is, ami a szebb napokat látott, 2008-ban indult Chandrayaan-1-et hivatott kiváltani, ez ugyanis képtelen volt leszállni a Hold felszínére. Az elveszett landert csak 2017-ben találta meg a NASA, miután az indiaiak 2009-ben elvesztették vele a kapcsolatot. A Chandrayaan-2 lesz az ország űrügynökségének, az ISRO-nak a második missziója a Föld kísérőjére.

A BRITEK ÉS A BOEING IS BESZÁLLNAK

Februárban ismét a magánűrszektoré a pálya: a londoni OneWeb vállalat fellövi az első tíz műholdját, amit augusztusban még tíz követ majd. A projekt célja az, hogy az egész bolygón gyors és könnyen hozzáférhető internetet biztosítson. A OneWeb komoly vetélytársa a SpaceX hasonló terveket szövő projektjének, ami 12 ezer műholddal számol, ám

a Starlinknek egyelőre még nincs olyan pontos indulási időpontja, mint a OneWebnek.

Hasonlóan 2019 a belőtt időpont, de pontosabb információkról még nem tudunk.

A SpaceX 2019 első felére egy újabb Falcon Heavy-indítást is tervez az ominózus Tesla-röptetés után. A Space Test Program-2 névre keresztelt fellövés során katonai műholdakat visznek majd pályára, és a NASA kísérleti űrbéli atomóráját ( Deep Space Atomic Clock, DSAC), ami a mélyűri navigációt fogja pontosabbá tenni.

Márciusban elindulhat a Boeing első űrhajójának tesztje, a CST-100 Starliner egyelőre űrhajós nélkül fog dokkolni a Nemzetközi Űrállomásra, majd visszatér a Földre – legalább is akkor, ha minden a tervek szerint alakul. Ennek az űreszköznek is hasonló a célja, mint a SpaceX Crew Dragonjának: hogy olcsó és hatékony alternatívát adjon az oroszok Szojuzára.

Fotó: Boeing

Júniusban tervezi Kína, hogy elindítja az első emberes űrmissziójának tesztkörét, amit a tervek szerint a Long March 5B rakéta fog a világűrbe juttatni. Az első alkalommal nem kell emberes utazásra számítani, csak arra, hogy a tervezett kínai űrállomás egy-egy darabja jut majd fel a világűrbe.

EXOBOLYGÓK UTÁN KUTAT AZ ESA

Az Európai Űrügynökség CHEOPS szondája október-novemberben indul útnak, ez lesz az ESA első kis osztályú tudományos küldetése. A célja az, hogy exobolygókat vizsgáljon az úgynevezett tranzitmegfigyelések segítségével. Érdekesség, hogy a projektben magyarok is részt vesznek: a CHEOPS-hoz épülő ultraprecíz műhold két radiátorát szállítja a magyar Admatis Kft.

De három másik műholdat is a világűrbe repít az ESA, ha minden jól megy: az egyik hajókat fog monitorozni az óceánokon (sat-ais), a második egy új generációs távközlési műhold (neosat), a harmadik pedig egy újraprogramozható műhold (Quantum).

KÍNA DUPLÁZIK A HOLDON

2019 végére Kína elindítaná a Csang’o-5-öt, ami a Hold túlsó oldalára leszálló szonda nagy testvére lesz, a célja pedig az, hogy mintákat is hozzon vissza a Hold felszínéről. A tervek szerint legalább két kilónyi regolitot és más törmeléket fog kiásni, majd visszavinni a Földre, hogy végre Kínának is lehessenek kutatható holdi mintái.

Szintén az év végére ígéri Elon Musk és csapata azt, hogy végre kipróbálja, hogyan működik Starship-Super Heavy, leánykori nevén a Kibaszott Nagy Rakéta, vagyis Big Fucking Rocket (BFR), Ezt a SpaceX azonban húzza már egy ideje, így egyáltalán nem biztos, hogy 2019-ben még sikerrel jár.

Forrás: 24.huKapcsolódó: A Holdra szállhat egy magáncég - Eljött a nagy cégek ideje az űrkutatásban?A jövő magánűrhajói
Kategóriák: UFO

Megérkeztek az első képek a hold túlsó oldaláról

ParaHIR.HU - 2019, január 4 - 16:11
holdCsillagászatKínaKategória: Mainstream

Kigördült a Jade Nyúl 2 elnevezésű holdjáró a Csang'o-4 kínai űrszondából, amely csütörtökön, elsőként az űrkutatás történetében, a Hold sötét oldalán landolt - közölte pénteken az űrszonda által továbbított képet is megosztva a kínai űrkutatási hivatal.

A Kínából december 8-án útnak indított űrszonda, amely egy leszállóegységből és egy holdjáróból áll, a júniusban pályára állított Csüecsiao (Szarka-híd) műhold segítségével tartja a kapcsolatot a Földdel.

A Csang'o-4 csütörtökön hajnalban a Hold sötét oldalán, a 10 kilométer magas hegyekkel övezett, Tódor Kármán magyar-amerikai fizikus, repülőmérnök nevét viselő Von Kármán-kráterben landolt.

A kínai állami média pénteken hajnalban tájékoztatott arról, hogy csütörtök este a Jade Nyúl 2 kigördült a Hold felszínére a leszállóegységből, amely erről képeket is küldött a Földre a műhold közvetítésével.

A Hold sötét oldaláról készített első felvétel

FORRÁS: MTI/EPA/KÍNAI NEMZETI ŰRÜGYNÖKSÉG/

A rover a Hold felszínét kutatja, és számos kísérletet is végez majd. A tervezett kísérletek között szerepel a Holdon tapasztalható sugárzás mérése a Lunar Lander Neutron Dosimetry (LND) elnevezésű eszközzel, amelyet egy német kutatócsoport fejlesztett ki.A Csang'o-4 magokat is vitt magával, hogy a Hold felszínén, zárt környezetben zöldségtermesztéssel kísérletezzen.

A kínai holdkutatási program nemzetközi együttműködésben valósul meg. A misszió négy tudományos programjának műszereit holland, német, svéd és szaúd-arábiai kutatók fejlesztették.

Okos szerkezet

Elődjéhez hasonlóan a Jáde Nyúl 2 is rendelkezik a felszín alá hatoló radarral a felszínközeli struktúrák kitapogatására és infravörös spektrométerrel a Holdon található anyagok összetételének elemzésére. Két, szemhez hasonló panorámakamerájával nagyfelbontású színes fotókat tud készíteni.

A holdjáró akár 20 centiméteres köveken is át tud mászni, maximális sebessége óránként 200 méter.Élettartamát három hónapra tervezték.

FORRÁS: XINHUA/XINHUA NEWS AGENCY/XINHUA

A Jáde Nyúl-1-től eltérően, amelyet esténként a földi irányítóközpontból állítottak le és helyeztek újra üzembe napfelkeltekor,a Jáde Nyúl-2 automatikusan helyezi magát alvó vagy éber állapotba a napfény mennyiségétől függően.Ezt az automatizmust azért kellett beépíteni a szerkezettel, mert a Hold túloldalán lévő eszközzel sokkal nehezebb a kapcsolattartás, mint az innenső oldalival.

Öt évvel ezelőtt az első kínai holdjáró 114 méter megtétele után műszaki hiba miatt elakadt. A Kínai Űrtechnológiai Akadémia kutatói több technikai újítást is eszközöltek egy hasonló kudarc megelőzése céljából.

A Hszinhua szerint a kínai tudósok remélik, hogy a Jáde Nyúl 2 hosszú utat tesz meg a Hold "sötét" oldalán, számos fotót készít az ismeretlen vidékről, "meghallgatja az ősi kövekbe rögzült sztorikat" és újabb nyomait fedezi fel a Hold és a Naprendszer korai történetének.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: A Hold sötét oldalát fogja kutatni az új kínai műholdKína missziót tervez a Hold sötét oldaláraKína virágot termesztene a Hold túlsó felénÖnfenntartó űrállomásra tervezett technológiákat tesztelnek Kínában
Kategóriák: UFO

Íme a felvétel a Naprendszer legtávolabbi égitestjéről

ParaHIR.HU - 2019, január 3 - 16:17
NASANew horizonsCsillagászatKategória: Mainstream

A New Horizons újabb felvételeket küldött a Naprendszer eddig vizsgált legtávolabbi égitestjéről, a 2014 MU69 jelű, nem hivatalosan Ultima Thule nevű kisbolygóról, amely felett kedd hajnalban repült át az amerikai űrszonda.

A NASA kutatói szerint az átrepülés idején készült részletes felvétel megerősítette azt, hogy a kicsiny égitest valaha két objektum volt, amely egyesült, és emiatt hasonlít alakja egy „hóember” formájához – adta hírül a BBC honlapja.

A Kuiper-övben található jeges bolygókezdemény 6,5 milliárd kilométerre van a Földtől. A kisbolygóövben mintegy 800 ismert objektum van, amelyek kulcsként szolgálhatnak ahhoz, miként jöttek létre az égitestek mintegy 4,6 milliárd évvel ezelőtt.

Az Ultima Thulét 2014-ben a Hubble teleszkóp fedezte fel. A tudósok három évvel később jöttek rá arra, hogy nem gömbölyű, hanem feltehetően hosszúkás, sőt az is lehet, hogy két különböző objektum.
Jeff Moore, a NASA Ames Kutatóközpontjának munkatársa elmondta, hogy a két égitest valaha nagyon alacsony, óránkénti 2-3 kilométeres sebességgel ütközött egymásba.

A NASA által 2019. január 2-án közreadott ábra a 2014 MU69 jelű, nem hivatalosan Ultima Thule nevű kisbolygónak, a Naprendszer eddig vizsgált legtávolabbi égitestjének méretéről és alakjáról. A Földtől 6,5 milliárd kilométerre lévő kisbolygó fölött 2019. január 1-jén repült át a New Horizons amerikai űrszonda

FORRÁS: MTI/AP/NASA/

A New Horizons űrszondát 2006. január 19-én indították útnak, elsődleges feladata a Pluto kutatása volt, 2015. július 14-én haladt el a törpebolygó mellett, miden eddiginél közelebb jutva hozzá.

Forrás: MTIKapcsolódó: Elértük az eddig vizsgált legtávolabbi égitestet - Dal is született az utazásról!
Kategóriák: UFO

Nem volna szabad léteznünk, mégis itt vagyunk

ParaHIR.HU - 2019, január 2 - 19:11
CsillagászatKategória: Mainstream

A legtöbb elmélet alapján az anyagnak már születése pillanatában meg kellett volna semmisülnie, mégsem ez a forgatókönyv következett be. Mi lehet ennek az oka? A rejtély kulcsát egyes tudósok szerint egy titokzatos részecske, a neutrínó jelentheti.

Az elektromágneses, a gyenge és erős kölcsönhatást, valamint az alapvető elemi részecskéket leíró kvantumtérelmélet, az úgynevezett standard modell szerint nem volna szabad léteznünk. Azért állítja ezt, mert a modell alapján közvetlenül az ősrobbanást követően anyagnak és ellenpárjának, az antianyagnak azonos mennyiségben kellett volna létrejönnie. Ha anyag és antianyag találkozik, gammasugárzás kíséretében kioltja egymást, éppen ezért az ősrobbanást követő pillanatban szinte azonnal megsemmisült volna minden, és nem maradt volna más hátra, csak a mindenséget betöltő irdatlan fényáradat.

Az hogy nem ez történt, és kialakulhattak a csillagok, galaxisok, bolygók, valamint az élet, azt jelenti, hogy valami hibádzik az elképzelésben és az anyag győzedelmeskedhetett. A fizika egyik legnagyobb rejtélye ez.

Több elképzelés is született azzal kapcsolatban, hogy mi történhetett az antianyaggal.Az egyik szerint nem tűnt el teljesen, csupán elrejtőzött; valamennyi antirészecske a világegyetem hűlésével és tágulásával a kozmosz távoli tartományaiba került, megúszva a totális annihilációt.Ha ez a feltételezés igaz, akkor léteznie kell csillagoknak, galaxisoknak, amik kizárólag antianyagból állnak össze. Ilyeneket egyelőre még nem sikerült találnia a tudósoknak.

A bizonyítékok hiánya miatt a kutatóknak azt a teóriát kell elővenniük, hogy valami titokzatos tényező felboríthatta az újszülött univerzum egyensúlyát.

Ismert, hogy az anyag-antianyag interakciók végkimeneteleiben apró eltérések tapasztalhatóak (ezt CP-sértésnek nevezik), csakhogy e különbségek túlságosan parányiak ahhoz, hogy magyarázhassák azt a kozmikus egyensúlyhiányt, ami az anyag diadalához vezetett.

A táguló univerzum modellje az ősrobbanástól napjainkig

FORRÁS: NASA

Részecskék, amik egyszerre anyagok és antianyagok?

A fizikusok abban reménykednek, hogy a kicsiny neutrínók segíthetnek a nagy rejtély megfejtésében. Az alakváltó részecskék háromféle „ízben" – elektronokként, müonokként és tau-neutrínókként – fordulnak elő a természetben.

Amikor a kutatók azt mérték, hogy a neutrínók és ellenpárjaik milyen gyakran váltogatják állapotaikat, miközben keresztülszáguldanak bolygónkon, szignifikáns CP-sértésre utaló jeleket találtak. Mindemellett sikerült nagyon kicsiny tömeget is kimutatni, ami ugyancsak ellentmond a standard modell előrejelzéseinek, miszerint a neutrínóknak nincsen tömegük.

Neutrínók számítógépes illusztrációja

FORRÁS: SCIENCE PHOTO LIBRARY/VICTOR HABBICK VISIONS/SCIENCE PHOTO LIBRARY/VICTOR HABBICK VISIONS

Az ellentmondás feloldását a szakértők az úgynevezett steril neutrínókkal próbálták elérni. E feltételezett részecskék a neutrínók negyedik állapotát képviselhetik és egy matematikai „trükk", a mérleghinta-mechanizmus révén tömeget adhatnak könnyebb unokatestvéreiknek.

Ahhoz, hogy az aszimmetria magyarázható legyen, a neutrínóknak tulajdonképpen részecskéknek és antirészecskéknek kellene lenniük egyben.Ha ez bebizonyosodna, azt jelentené, hogy a világegyetem korai időszakában a steril neutrínók bomlása során idővel a hagyományos neutrínók (a CP-sértés miatt) többségbe kerülhettek ellenpárjaikkal szemben, eltüntetve az antianyagot, egyúttal biztosítva az anyag kizárólagos uralmát az univerzum fölött.

A neutrínók CP-sértésének bizonyításához vagy éppen cáfolásához azonban évtizedekre van még szükség, továbbá alapvető fontosságú lenne rálelni a steril neutrínókra. Nem könnyíti meg a fizikusok dolgát, hogy egy korábbi kísérlet 99 százalékos bizonyossággal kizárta a nagyobb tömegű neutrínók létét, ami alapvető csapást jelenthet a fent ismertetett elképzelésre.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: 2 billió galaxisból áll az univerzumAz eddigi legpontosabb térkép az univerzumban lévő sötét anyagrólAz univerzum legrégebbi oxigénforrására bukkantak csillagászokEgy miénknél ősibb univerzum nyomaira találhattak rá
Kategóriák: UFO

Elértük az eddig vizsgált legtávolabbi égitestet - Dal is született az utazásról!

ParaHIR.HU - 2019, január 1 - 19:11
CsillagászatNew horizonsKategória: MainstreamA New Horizonstól kapott jelek megerősítik, hogy a NASA űrszondája átrepült a Naprendszer eddig vizsgált legtávolabbi égitestje, a 2014 MU69 jelű, nem hivatalosan Ultima Thule nevű aszteroida felett kedd hajnalban – jelentette kedden az amerikai űrhajózási hivatal.    

A NASA tudósai szerint a New Horizons „egészséges” állapotban van órákkal az után, hogy 4729 napig tartó útja után átrepült a Kuiper-övben található jeges bolygókezdemény fölött, amely

6,5 milliárd kilométerre van a Földtől.

A jeleket a NASA űrkommunikációs hálózatának Madridban lévő antennái fogták. Az első rádióüzenetek az űrszonda állapotáról is küldtek adatokat.

Alan Stern, a tudományos misszió igazgatója elmondta, hogy az űrszonda minden műszere pontosan működik, és megérkeztek az első felvételek is az Ultima Thuléről, amelyeket még az átrepülés előtt készített a New Horizons. Ezek megerősítették, hogy

az aszteroida egy mogyoró formához hasonló, nyújtott alakú, felső része keskenyebb, mint az alsó. A tudósok azt sem zárják ki, hogy esetleg két egymás melletti égitestről van szó.

Az átrepüléskor készült első felvételek, amelyek szerdán érkeznek a Földre, fogják megerősíteni, hogy egy vagy két keringő égitestről van szó. Stern hozzátette, hogy az adatok a fény sebességével érkeznek a Földre.

A New Horizons 3540 kilométerre közelítette meg a középkori irodalomban szereplő „távoli szigetről” elnevezett aszteroidát. Számítások szerint az űrszonda sebessége az Ultima Thuléhoz viszonyítva másodpercenként mintegy 11 kilométer volt.

A tudósok nem ismerik az égitest pontos méretét, becsléseik szerint százszor kisebb, mint a Plútó törpebolygó, amelynek az átmérője mintegy 2400 kilométer. Az aszteroida körül fagypont alatti a hőmérséklet, így a tudósok feltételezik, hogy megőrizte eredeti állapotát.

Brian May a Queen zenekar egyik frontembere, civilben asztrofizikus, a New Horizons indulásának évfordulójára egy dalt is komponált, hogy ezzel is tisztelegjen az űrszonda teljesítménye előtt.    

Alan Stern korábban kifejtette, hogy

a Naprendszer e Naptól távoli térségének kutatása azért olyan fontos a tudósok számára, mert itt megmaradtak a 4,5 milliárd évvel ezelőtti állapotok.

A szonda az Ultima Thule felett elhaladva 900 felvételt készít, amelyek révén várhatóan először sikerül majd megismerni a kisbolygó formáját és összetételét.

A 2006-ban indított New Horizons elképesztő felvételeket továbbított a Plútóról 2015-ben, amelyek közül több korábban soha nem látott, szív alakú képződményt ábrázolt.

Az Ultima Thulét 2014-ben a Hubble teleszkóp fedezte fel. A tudósok három évvel később jöttek rá, hogy nem gömbölyű, hanem feltehetően hosszúkás, sőt az is lehet, hogy két különböző objektum. Alan Stern még az aszteroida megközelítése előtt reményét fejezte ki, hogy nem ez lesz a New Horizons utolsó küldetése, újabb objektumokat is felfedezhet a Kuiper-övben és 2020-ra még távolabbra jut el.

A találkozás alkalmából az Ultima Thule külön himnuszt is kapott, amelyet a Queen együttes asztrofizikai doktorátussal is rendelkező gitárosa, Brian May komponált.

Forrás: MTIKapcsolódó: Félúton van a Pluto és következő úti célja között a New HorizonsSaját holdja lehet a New Horizons űrszonda új célpontjánakÚjabb képet küldött a Plútóról a visszatért New Horizons
Kategóriák: UFO

Elon Musk: Gépek lehetnek a Mars első telepesei

ParaHIR.HU - 2018, december 30 - 18:27
MarsKategória: MainstreamA SpaceX-vezér Elon Musk és vállalata azon dolgozik, hogy 2030 előtt létrejöjjön az első Mars-bázis. A vörös bolygó első lakója Musk szerint akár egy mesterséges intelligencia is lehet.  

Elon Musk egy Twitteren feltett kérdésre azt válaszolta, hogy nagyjából 30 százalék esélyt lát arra, hogy az első telepes egy mesterséges intelligencia (MI) legyen – írja az Inverse.

A SpaceX jelenleg azon dolgozik, hogy 2022-re eljuttasson két Kibaszott Nagy Rakétát, pardon, Starship-Super Heavyt a Marsra. 2024-ig újabb két rakétával felszereléseket, további két űreszközzel pedig embereket szállítanának a vörös bolygóra.

Novemberben Musk azt mondta, hogy az első kolónia 7-10 éven belül épülhet ki.

Bár a Marson tanyázó MI ötlete elsőre sci-fibe illőnek tűnhet, valójában nem ez lenne az első alkalom, amikor mesterséges intelligenciát alkalmaznak a vörös bolygón.

A NASA már többször bízott kisebb feladatokat az MI-re: mesterséges intelligenciával terveztek olyan kódot a Curiosity rover számára, amellyel csökkenthették a marsjáró kerekeire nehezedő nyomást, a Neurala vállalat pedig olyan szoftvert hozott létre, amely a Curiosity navigációját segíti.

Az MI-ben ugyan rengeteg lehetőség rejlik, sokan viszont óvatosan állnak a témához. Musk például 2017 júliusában arról beszélt, hogy az MI az egész civilizációra veszélyt jelenthet, ezért törvénnyel kell szabályozni.

  Forrás: 24.huKapcsolódó: A Marson még hamarabb is lehetett élet, mint a FöldönA Marson akár helyben előállíthatjuk az oxigéntA marsi egyenlítőhöz küldhetik az ExoMars űrexpedíció kutatórobotját
Kategóriák: UFO

Soha nem voltunk még ilyen közel ilyen távoli égitesthez

ParaHIR.HU - 2018, december 29 - 15:06
CsillagászatNASAKategória: Mainstream

Minden eddiginél távolabbi égitestet, a Földtől 6,4 milliárd kilométernyire lévő Ultima Thule kisbolygót közelíti meg újév hajnalán az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) New Horizons nevű űrszondája.

Ez a legkezdetlegesebb égitest, amellyel valaha űreszköz találkozott

Az űrszonda várhatóan közép-európai idő szerint 6 óra 33 perckor halad el 3500 kilométerre a 2014 MU69 jelű, nem hivatalosan Ultima Thule nevű aszteroida felett, ami harmadakkora távolság, mint amikor 2015-ben a Plútónál járt.

Az Ultima Thule művészi ábrázoláson

FORRÁS: NASA

Ez a legtávolabbi – bár még a Naprendszeren belüli – égi objektum, amelyet valaha is ember alkotta űreszköz vizsgált.

A különös, jeges kisbolygó, amely nevét a középkori irodalomban szereplő „távoli szigetről” kapta, a „találkozás” alkalmából saját himnuszt is kap, amelyet a Queen asztrofizikusi diplomával rendelkező gitárosa, Brian May komponált.

A New Horizons a Plútó rendszerének feltérképezése után tovább folytatja a Kuiper-öv kutatását

FORRÁS: NASA

Ez a legkezdetlegesebb égitest, amellyel valaha űreszköz találkozott

– mondta Hal Weaver, a Johns Hopkins egyetem alkalmazott fizikai laboratóriumának munkatársa.

Százszor kisebb, mint a Plútó

A tudósok nem ismerik az égitest pontos méretét,

becsléseik szerint százszor kisebb, mint a Plútó törpebolygó,

amelynek az átmérője közel 2400 kilométer. Az Ultima Thule körül fagypont alatti a hőmérséklet, így feltételezik, hogy megőrizte eredeti állapotát.

A Naprendszer peremvidékén húzódó Kuiper-öv és az Ultima Thule helyzetét feltüntető grafika

FORRÁS: NEW HAVEN REGISTER

Elképesztő felvételeket továbbított a Plútóról

A NASA által 2006-ban indított New Horizons szonda óránkénti 51 500 kilométeres sebességgel halad az űrben. Ennél a sebességnél már egy rizsszemnyi tárggyal való ütközés is végzetes lehet.

Az Ultima Thule megközelítését ábrázoló képi szimuláció

FORRÁS: ASTRO BOB - AREAVOICES

Az Ultima Thule felett elhaladva – ha sikerül a feladatot sértetlenül végrehajtania – a szonda több száz felvételt készít,

amelyek segítségével először sikerül majd megismerni a kisbolygó formáját és geológiai összetételét.

A New Horizons felvétele a Plútó felszínéről

FORRÁS: NASA

A New Horizons elképesztő felvételeket továbbított a Plútóról 2015-ben,

amelyek közül egyesek a korábban soha nem látott szívalakú képződményt ábrázoltak.

A Plútó „szíve”

FORRÁS: NASA

Stern szerint ezúttal háromszor nagyobb felbontású képek érkeznek, mint annak idején a Plútóról. Az áthaladás is sokkal pontosabb navigálást igényel, mint korábban gondolták.

Nem gömbölyű, hanem hosszúkás a Hubble felfedezettje

A Hubble teleszkóp fedezte fel az Ultima Thulét 2014-ben. A tudósok három évvel később jöttek rá, hogy nem gömbölyű, hanem feltehetően hosszúkás, sőt az is lehet, hogy két különböző objektumról van szó.

Művészi ábra arról, ahogy a New Horizons megközelíti a kisbolygót

FORRÁS: SPACEFLIGHT INSIDER

Az első képek várhatóan január 1-én érkeznek, és másnap teszik őket közzé.

Az élő közvetítés ilyen távolságnál lehetetlen, de a NASA internetes közvetítést tervez az átrepülésről, a felvételeket May szerzeménye kíséri.

A Hubble űrtávcsővel fedezték fel többek között az Ultima Thule kisbolygót is

FORRÁS: NASA/ESA

Alan Stern reményét fejezte ki, hogy nem ez lesz a New Horizons utolsó küldetése, újabb objektumokat is felfedezhet a Kuiper-övben, és 2020-ra még távolabbra jut el.

Forrás: MTIORIGOKapcsolódó: Saját holdja lehet a New Horizons űrszonda új célpontjánakFélúton van a Pluto és következő úti célja között a New HorizonsÚjabb képet küldött a Plútóról a visszatért New Horizons
Kategóriák: UFO

Egyszerre érkezik szuperhold, vérhold, farkas hold és teljes holdfogyatkozás januárban

ParaHIR.HU - 2018, december 28 - 16:47
CsillagászatholdKategória: Mainstream

Egészen különleges lesz 2019 első teliholdja. A január 20-ról 21-re virradó éjjel egyszerre lesz látható, szuperhold, vérhold, farkas hold és teljes holdfogyatkozás az égen. Utóbbiból ez lesz az utolsó, amit 2021 májusáig megfigyelhetünk – írja a Daily Mail.

A ritka jelenség több tényező együttállásának lesz köszönhető. A Hold éppen telihold éjjelén fog pályájának azon a pontján járni, amelyik a legközelebb esik a Földhöz, ezért sokkal nagyobbnak tűnik majd a szokásosnál, vagyis szuperhold lesz.

Mindez ráadásul teljes holdfogyatkozással esik egybe, vagyis a Föld a Hold és a Nap között halad majd el és anyabolygónk beárnyékolja majd a Holdat. Az árnyék általában sötét, kivéve szuperhold idején. A nap fénye ilyenkor a Föld légkörének molekuláiról verődik vissza, vagyis a Holdra vetülő árnyéknak a naplementékre emlékeztető vöröses színe lesz, ezért beszélünk vérholdról.

A fogyatkozó szupervérhold pedig januárra esik, az év első hónapjában látható teliholdat pedig farkas holdnak hívjuk.

A jelenség Európa és Afrika nagy részén és Észak-Amerikában lesz teljesen látható, a Közel-Keleten, illetve Afrika más részein, csak részlegesen, míg Ausztráliában és Kelet-Ázsiában egyáltalán nem.

Legutóbb 2018 januárjának végén volt látható hasonlóan összetett jelenség.

Forrás: 24.huKapcsolódó: 150 éve nem látott jelenséggel búcsúzik januártól a Hold
Kategóriák: UFO

Káprázatos havas kép készült a Marson

ParaHIR.HU - 2018, december 27 - 16:33
CsillagászatMarsKategória: MainstreamA Föld északi féltekéjén télen előfordul, hogy hó fedi be a tájat. Az Európai Űrügynökség nemrég bemutatott felvétele viszont azt bizonyítja, hogy festői havas és jeges régiókat nem csak a mi bolygónkon lehet találni.  

Az Európai Űrügynökség (ESA) képe a Mars Express Orbiter űrszonda öt fotójának felhasználásával készült el – írja az IFLScience. A felvételen a fagyott vízzel teli Koroljov-kráter látható. A mélyedés a vörös bolygó északi alföldjén helyezkedik el, az északi jégsapkától nem messze délre. A Koroljov-kráter mintegy 82 kilométer széles és 2 kilométer mély, a benne felhalmozódott jégtömeg a legvastagabb részen 1,8 kilométeres.

A mélyedésben egy hidegcsapda alakult ki, ahol a jég folyamatosan hűti a levegőt. A kráterben a hőmérséklet alig ingadozik, a jég így állandó marad. 

Fotó: ESA/DLR/FU Berlin

A képződményt Szergej Pavlovics Koroljov szovjet rakétamérnökről nevezték el, aki a Szovjetunió első rakéta- és űrprogramjainak vezetője volt. Koroljov a mai Ukrajna területén született 1907-ben, majd a sztálini nagy tisztogatás során a Gulágot is megjárta. A hidegháború alatt a Szputnyik–1, a világ első műholdjának, illetve a Vosztok–1, a világ első űrhajósát szállító űrhajójának megtervezésében vett részt, így nagyban hozzájárul a Szovjetunió űrben elért sikereihez.

Forrás: 24.huKapcsolódó: 300 méter mély folyó volt a MarsonA Hold és a Mars lehet az emberiség mentsváraA marsi egyenlítőhöz küldhetik az ExoMars űrexpedíció kutatórobotjátA Marson akár helyben előállíthatjuk az oxigént
Kategóriák: UFO

Saját gyilkosával táncol a halálraítélt csillag

ParaHIR.HU - 2018, december 25 - 18:55
CsillagászatKategória: Mainstream

A SPHERE bolygóvadász műszer egyik új alrendszerének tesztelése során az ESO Nagyon Nagy Távcsövének csillagászai minden korábbit, köztük még a Hubble-űrtávcsövet is felülmúlóan éles felvételt készítettek az R Aquariiról. A fotó megdöbbentő részleteket tár fel a kettőscsillag tagjainak különleges viszonyáról.

Ennek a látványos képnek a megjelenése az ESO R Aquarii-hetének második eseménye. A felvétel feltárja az R Aquarii nevű különleges kettőscsillag környezetének rejtett titkait. Míg a legtöbb kettőscsillag az őket összekapcsoló gravitációs vonzásnak köszönhetően elegáns táncot lejt egymás körül, az R Aquarii csillagainak kapcsolata messze nem ilyen békés.Elenyészően kicsiny mérete ellenére a páros kisebbik tagja folyamatosan anyagot szippant el a haldokló kísérőjétől – egy vörös óriástól.

A sok éves folyamatos megfigyelések feltárták az R Aquarii felvétel közepén látható két csillagának különleges történetét. A kettős nagyobbik, vörös óriás tagja egy Mira típusú változócsillag. Ezek az életük végén járó csillagok, miközben a Napénak ezerszeresére fényesednek, pulzálni kezdenek.Levetve táguló külső burkukat, anyagot juttatnak a csillagközi térbe.

Ennek a hatalmas csillagnak a haláltusája már önmagában is lenyűgöző, ám a kísérő fehér törpecsillag hatása ezt az érdekes csillagászati eseményt baljóslatú kozmikus látványosságba fordítja. A vörös óriásnál sokkal kisebb, sűrűbb és forróbb fehér törpe lenyúzza az anyagot nagyobb társa felszínéről. A felvételen a csillagok kölcsönhatása következtében az R Aquariiból kilövellő anyagnyalábokat is szemügyre vehetjük.

Időnként kellő mennyiségű friss anyag gyűlik össze a fehér törpe felszínén ahhoz, hogy beindulhasson egy termonukleáris nóvarobbanás. Ez a rendkívül energikus esemény rengeteg anyagot repít ki a világűrbe. A fotón korábbi nóvarobbanásokból származó anyagmaradványokat is láthatunk a középpontból kiáramló finom anyagfelhők formájában.

A felvételt a SPHERE/ZIMPOL műszeregyüttessel készítették az R Aquariiról. A képen látható maga a kettőscsillag, valamint a csillagpáros által kilövellt anyagsugarak.

FORRÁS: ESO/SCHMID ET AL.

Az R Aquarii mindössze 650 fényév távol van tőlünk – csillagászati értelemben szinte a szomszédunk, – így ez az egyik legközelebbi szimbiotikus kettős. Ennélfogva ez az érdekfeszítő csillagpár évtizedek óta élvezi a csillagászok kitüntetett figyelmét. Az R Aquarii különleges részleteinek miriádjait rögzítő felvétel elkészítése jó választásnak bizonyult a SPHERE nevű bolygóvadász műszer egy részegysége, a Zurich IMaging POLarimeter (ZIMPOL) nevű eszköz képességeinek kipróbálása gyanánt.Az eredmény a jól ismert NASA/ESA Hubble-űrtávcső korábbi felvételénél is élesebb fotó lett.

A több évnyi fejlesztés eredményeként létrejött SPHERE műszer a csillagászat egyik legnagyobb kihívást jelentő izgalmas területe, az exobolygók utáni kutatás céljaira készült. Csúcstechnológiájú adaptív optikája és speciális műszerei, köztük a ZIMPOL segítségével az eszköz közvetlen leképezéssel képes exobolygókat észlelni. A SPHERE képességei azonban nem korlátozódnak a rejtőzködő exobolygók felkutatására. Az eszköz segítségével számos egyéb égitesttípus is eredményesen tanulmányozható, amint azt az R Aquarii különleges részleteiről készült, itt bemutatott felvétel is igazolja.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Két bolygó egy kettőscsillag körül - egyikük a lakhatósági zónában!Kettős csillagrendszerből szökhetett el az 'Oumuamua350 ezer csillag segítségével keresik a Nap elveszett testvéreit
Kategóriák: UFO

Megfejtették az Uránusz különleges titkát

ParaHIR.HU - 2018, december 23 - 14:54
UránuszCsillagászatKategória: Mainstream

A Durhami Egyetem kutatói számítógépes szimulációval kimutatták, hogyan jött létre az Uránusz szokatlanul nagy tengelyferdesége.

 

 

 

 

Kilencven százalékhoz közelít a tengelyferdesége

Az Uránusz a Naprendszer egyetlen bolygója, amelynek igen nagy, 90 százalékhoz közeli a tengelyferdesége.

A Uránusz és gyűrűi

FORRÁS: NASA, ESA, SHOWALTER

A csillagászok szerint ez egy korai bolygóméretű objektummal való ütközés során jöhetett létre több milliárd évvel ezelőtt. Brit asztronómusok úgy vélik, rájöttek, hogyan jött létre ez a különös tengelyferdeség:

a Naprendszer hetedik bolygója legalább kétszer ütközött egy földméretű hatalmas objektummal.

Részletes számítógépes szimulációk megmutatták, hogy egy óriási kőzetobjektum csapódott be a naprendszer hetedik bolygójába - hangoztatta Jacob Kegerreis, a Durhami Egyetem csillagásza, aki egy amerikai űrtudományi konferencián mutatta be eredményeiket.

Unikum a Naprendszerben

Az Uránusz a maga nemében páratlan bolygó a Naprendszerben. A bolygónak, csak úgy, mint öt holdjának a tengelyferdesége nagyon közelít 90 fokhoz,a mágneses tér erőssége az északi féltekén pedig tízszer annyi, mint a délin.Az Uránusz mágneses tengelye 60 fokkal eltér a forgási tengelytől, ezért a napszél lökéshullám frontja erősen eltolja, mintegy a bolygó mögé csavarja és spirálba rendezi a mágneses erővonalakat.

A Voyager-2 képe az Uránuszról

FORRÁS: NASA\JPL

A magban nagy nyomású, átalakult kristályszerkezetű sós-ionos víz áramlik, amely gyenge mágneses erőteret kelt. A számítógépes szimulációk szerint az összeütközés és az Uránusz átformálása órák alatt megtörtént - magyarázta Kegerreis, aki animációs filmen mutatta be a hirtelen ütközést és annak következményeit.

Évmilliárdokkal ezelőtt történt a borzasztó erejű ütközés

A csillagász valószínűnek tartja, hogy ez az Uránusszal ütköző nagy objektum még mindig valahol a Naprendszerben nagyon távol bolyong. Ez megmagyarázná a bolygó keringésével kapcsolatos bizonyos kérdéseket,és bele illik abba az elméletbe, hogy egy tizedik bolygó is létezik a Naprendszerben, valahol a Plútón túl- vélte Jim Green, a NASA vezető tudósa, aki nem vett részt a tanulmány elkészítésében. Green elképzelhetőnek mondta, hogy több kisebb - Pluto méretű - űrkőzet lökte fel az Uránuszt, de Kegerreis csoportjának kutatása egyetlen nagy ismeretlen objektumra mutat.

Az Uránusz és gyűrűi

FORRÁS: NASA/JPL/STSCI

Az összeütközés a szakemberek szerint 3-4 milliárd évvel ezelőtt történt, még az előtt, hogy az Uránusz nagyobb holdjai nem alakultak ki.

Forrás: MTIKapcsolódó: A nap híre: Egy új kutatás szerint az Uránusz szellentésszagúAz Uránuszon és a Neptunuszon gyémántok hullanak az égbőlElőször sikerült laboratóriumban előállítani az Uránusz szuperjegétMegtalálták az Uránusz rég elvesztett sarkaitSötét égitestek rejtőzködhetnek az Uránusznál
Kategóriák: UFO

Piramisszerű objektumot találtak a Marson

ParaHIR.HU - 2018, december 22 - 13:35
MarsKategória: MainstreamA Mars Reconnaissance Orbiter még tíz évvel ezelőtt készítette ezt a fotót a marsi felszínről, de valamiért most került újra elő, és a laikusok rögtön piramis alakú ufóépítményt sejtenek rajta. Persze nem meglepő, de egyáltalán nem erről van szó.  

A képet a Daily Express beszámolója szerint az ufóvadász Scott C Waring találta meg, aki rögtön elő is hozakodott egy teóriával: a piramis alakú épület valójában tényleg egy piramis, amit földönkívüliek hoztak létre azért, hogy a letelepedési területükön gyakorolhassák a vallásukat.

Bár Waring szerint a piramis két oldala erősen erodálódott az évek során, azért még mindig egyértelmű, hogy valóban mesterséges építmény. 

Az objektum egyébként nagyjából 30-40 méter széles, és a Candor Chasma régióban található. És itt is a megoldás: ez a terület a legnagyobb kanyonvonal az egyébként is a Naprendszer második legmélyebb kanyonrendszerén, a Valles Marinerisen belül, éles sziklákkal és csúcsokkal. Az objektum, ha nem ragadjuk ki a környezetéből, pontosan beleillik a Valles Marineris többi természetes képződményei közé.

Fotó: NASA / JPL / University of Arizona

Nem meglepő, hogy természetes képződményről van szó, és az sem, hogy az ufóvadászok rögtön rákattantak: azért be kell ismernünk, tényleg úgy fest, mintha egy kicsit megviselt piramis volna.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Furcsa marsi kőkör a Curiosity felvételénMarsi mintákat szállítana a Földre a NASA és az ESAMilyen hangja van egy marsi leszállásnak?A Nap hívhatta életre a furcsa marsi képződményt
Kategóriák: UFO

Az ősrobbanásban kialakult gázfelhőt azonosítottak

ParaHIR.HU - 2018, december 21 - 16:08
CsillagászatKategória: Mainstream

Az ősrobbanásból visszamaradt emléket, egy ősi gázfelhőt fedeztek fel ausztrál csillagászok.

 

 

Ilyen csillagászati ereklye eddig még nem volt ismert

A különleges csillagászati ereklye bepillantást enged a 13,7 milliárd évvel ezelőtti múltba - közölték a kutatók kedden.

A táguló univerzum modellje az ősrobbanástól napjainkig

FORRÁS: NASA

A világ legerősebb optikai teleszkópjának használatával a melbourne-i Swinburne Műszaki Egyetem (SUT) kutatói azonosították az ősi gázfelhőt,

amely állapota alapján az ősrobbanás alatt, vagy ahhoz időben nagyon közel alakulhatott ki.

Az ősrobbanás művészi ábrázolása

FORRÁS: SOLAR STORY

"Akármerre nézünk, az univerzumban lévő gáz felrobbant csillagokból származó nehéz elemekkel szennyezett. De ez a bizonyos felhő ősinek tűnik, ha van benne bármilyen nehéz elem, az kevesebb lehet, mint a Napban lévő ilyen anyagok arányának egy tízezred része" - mondta Fred Robert, az SUT tudósa.

Több mint tizenhárommilliárd éves ugrás a múltba

A nehéz elemeknek ez a mennyisége nagyon alacsony, és ez döntő bizonyíték arra, hogy az ősrobbanásból őrződött meg a felhő.

A hawaii W.M. Keck Obszervatórium tíz méteres tükrösteleszkópjainak kupolái

FORRÁS:LIBRARY OF CONGRESS/PHOTOGRAPHY/ETHAN TWEEDIE

A Hawaiion lévő W.M. Keck Csillagvizsgáló tízméteres ikerteleszkópjainak használatával a tudósok meg tudták vizsgálni a felhő tulajdonságait egy szuperfényes kvazár háttérfénye segítségével,

amely lehetővé tette, hogy a gázfelhőben lévő hidrogén felismerhetővé váljon.

Kozmikus por- illetve gázköd  képe

FORRÁS: NASA

A felfedezés segítheti a csillagászokat annak megértésében, hogy az ősrobbanás után miért formálódtak egyes csillagok és galaxisok és mások miért pusztultak el.

Forrás: MTIKapcsolódó: Egy második ősrobbanás hozza el a világegyetem pusztulásátEgy új tanulmány szerint nem volt ősrobbanásTúl a határokon: az Ősrobbanás-elmélet titokzatos kérdései I.részMi volt az ősrobbanás előtt? Hawking szerint tök mindegy
Kategóriák: UFO

Parányi porszemcsékből viharos gyorsasággal nőtt bolygóvá a Föld

ParaHIR.HU - 2018, december 20 - 16:25
CsillagászatFöldKategória: Mainstream

Régóta foglalkoztatja a kutatókat az a kérdés, hogy vajon hogyan és mennyi idő alatt alakulhatott ki tágabb szülőhazánk, a Föld. Bolygónk kialakulására három elmélet létezik: az úgynevezett „Nap-ködös”, a „besugárzott részecskés” valamint a „kései akkréciós” modell. Egy nemrég elvégzett kutatás szerint a földköpeny és a mélyűr izotópösszetételének összevetése az első változatot támasztja alá.

Az árulkodó neon

A Föld viszonylag gyorsan alakult ki a Nap körüli por- és gázfelhőből, formálódó köpenyében csapdába ejtve a vizet és a gázokat – állítják a Kaliforniai Egyetem davisi kampuszának (UC Davis) kutatói a Nature legfrissebb számában.

Földkelte a Holdon. A legfrisebb kutatások szerint bolygónk sokkal gyorsabban alakult ki, mint ahogy azt eddig feltételezték

FORRÁS: NASA

Az eredmények azon túl, hogy hozzájárulnak a Föld eredetének tisztázásához,

segítenek az olyan távoli naprendszerek azonosításában, ahol esetleg lakható bolygó található.

Egy Földhöz hasonló exobolygó illusztrációja

FORRÁS: LEEMAGE/©RON MILLER/NOVAPIX/LEEMAGE/RON MILLER

A UC Davis professzora, Sujoy Mukhopadhyay és posztdoktor kutatója, Curtis Williams úgy jutottak erre a következtetésre,

hogy a neon izotópösszetételét elemezték a Föld mélységeiben,

és ezt vetették össze a világűrből származó különböző minták hasonló adataival.

Az eredmények segítenek az olyan távoli naprendszerek azonosításában, ahol esetleg lakható bolygó található.

FORRÁS: ESO/M. KORNMESSER

Azt próbáljuk megérteni, honnan és miként került a neon a Föld köpenyébe. Ez elárulja nekünk, milyen gyorsan és milyen körülmények között formálódott a bolygó

– nyilatkozta Williams, majd kifejtette: a neon egyfajta indikátorként árulkodik arról, hogy más gázok, mint a víz alkotói, illetve a szén-dioxid és a nitrogén honnan érkeztek.

A Föld a Hold túlsó oldaláról nézve. Eldőlni látszik a kérdés, hogyan alakulhatott ki a Föld

FORRÁS: NASA

Míg az utóbbi elemek és vegyületek az élő anyag alkotói, a neon inert nemesgáz, amely nem vesz részt a Földön zajló kémiai és biológiai folyamatokban, így a neon még négy és fél milliárd év múltán is őrzi eredetének emlékét.

Becsapódások hizlalták-e hatalmasra a Földet?

Három versengő elmélet forog közkézen arról, hogyan alakult ki a Föld a Nap körüli, por és gáz alkotta ún. protoplanetáris korongból a Naprendszer hajnalán, és hogyan kebelezte be növekvő bolygónk a vizet és a gázokat.

Egy fiatal csillag és az azt körülvevő protoplanetáris korong művészi illusztrációja

FORRÁS: ESO/L. CALÇADA

Az első, „Nap-köd” elmélet szerint a növekedés viszonylag gyorsan, 2-5 millió év alatt zajlott le,

és a gyarapodó Föld közvetlenül a fiatal Nap körüli nebulából – a csillag körül keringő por- és gázkorongból – gyűjtötte anyagát.

Az ALMA felvétele a HL Tauri körül formálódó protoplanetáris korongról, amiből bolygók alakulhatnak ki. Ilyen képet mutathatott több mint négy és fél milliárd éve a Naprendszer is

FORRÁS: ALMA (ESO/NAOJ/NRAO)

A második elmélet azt feltételezi, hogy először parányi porszemcsék formálódtak, amelyeket a Nap egy ideig intenzív sugárzással bombázott, mielőtt miniatűr testekké, ún. planetezimálisokká álltak volna össze, s a növekvő Földet ezek becsapódásai hizlalták.

A korai Naprendszert bemutató illusztráción szaggatott vonal jelzi azt a sávot, amelyen kívül a vízjég nem olvad el. A Naprendszer belsejébe két úton kerülhet víz: vagy a porszemcsékhez tapadó vízmolekulákkal, vagy olyan szenes kondrit típusú meteoritokkal, amelyek a korai Jupiter gravitációjának hatására érik el a Naprendszer belső részein az objektumokat

FORRÁS: ORIGO

Ha viszont a harmadik verzió igaz, a Föld relatíve lassan alakult ki, és a gázokat vízben, szénben és nitrogénben gazdag kondritos meteoritok szállították.

Ezt a forgatókönyvet „kései akkréciós” modellként szokás emlegetni

(az akkréció mint kifejezés a növekvő égitest anyagbefogásának folyamatára utal).

A Föld jelenlegi tömege a Naprendszer keletkezésének hajnalán viszonylag gyorsan állt össze

FORRÁS: LEEMAGE/©P.CARRIL/NOVAPIX/LEEMAGE/P.CARRIL

Mukhopadhyay elmondta: az egyes modellek eltérő képet festenek a korai Föld állapotáról,

például ha a Föld gyorsan alakult ki a Nap körüli nebulából, sok hidrogén lehetett a felszínén

vagy ahhoz közel, ellenben ha a széntartalmú kondritok építették, a hidrogén oxidált formában, vagyis vízként érkezhetett rá.

A választ az óceán aljzata rejti

Hogy igazságot tegyenek, vajon a versengő modellek melyike állhat a legközelebb a valósághoz, Williams és Mukhopadhyay pontos méréseket végeztek a Föld keletkezésének idején a bolygó köpenyanyagába bezáródott neon izotóparányának meghatározására.

A neon spektruma (színképe)

FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS/DEO FAVENTE

A neonnak három izotópja létezik: a 20-as, 21-es és 22-es tömegszámú.

Mindhárom stabil és nem radioaktív, azonban a neon-21 az uránium radioaktív bomlása során keletkezik.

Így a neon-20 és -22 mennyisége a Földön állandó a bolygó keletkezése óta, és az is marad örökre, ellenben a neon-21 idővel lassan felhalmozódik.

A neon gázkisülése egy üvegcsőben

FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS/ALCHEMIST-HP

A Föld keletkezését magyarázó három elmélet a neon-20 és a neon-22 más és más arányát jósolja, s e neonizotópok állandósága miatt az akkor beállt viszonyok máig változatlanok maradtak.

A kutatók úgy juthattak legközelebb a földköpenyhez, hogy megvizsgálták az óceánfenék bazaltpárnának nevezett kőzeteit.

Párnaláva formáció a mélytengeri közép-atlanti hátság riftvölgyében

FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS

Ezek az üveges sziklák a Föld mélyéről felbugyogó olvadt kőzetek maradványai, amelyek az óceán vizével érintkezve dermedtek meg, és a Rhode Island-i Egyetem fúróexpedíciója hozta őket a felszínre.

Az óceán felszíne alatt bukkantak rá a válaszra a kutatók

FORRÁS: ELTER TAMÁS

A bazalt apró buborékok formájában gázzárványokat tartalmaz.

Williams egy légmentesen lezárt kamrában, prés segítségével zúzta össze a bazalt darabkáit, s az így kiszabadult gázt érzékeny tömegspektrométerbe vezette.

A neon azt bizonyítja, hogy nagyon gyorsan hízott a Föld

Ami a világűrt illeti, korábbi kutatások a Genesis-űrmisszió során a napszélből gyűjtött részecskék elemzésével megállapították, milyen neonizotóp-arány tartozna az első elmélethez, vagyis a „Nap-nebula” változathoz.

A Lófej-köd az Orion csillagképben. A csillagok és a bolygók az ehhez hasonló nebulákból, a csillagközi por és gázfelhőkből alakulnak ki

FORRÁS: NOAO/TRAVIS RECTOR

A „besugárzott részecskés” modellnek megfelelő izotópösszetételre a holdbéli talaj- és meteoritminták elemzéséből lehetett következtetni. Végül a „kései akkréciós” modellhez a széntartalmú kondritos meteoritok analízise szolgáltatott adatokat.

Az Almahata Sitta meteorit a lelőhelyén. A teóriák közül az egyik elmélet szerint a meteoroidok tömeges becsapódása miatt nőtt a mai méretére a Föld tömege, ám ezt az elméletet az új kutatások fényében véglegesen el lehet vetni

FORRÁS: PETER JENNISKENS (SETI INSTITUTE/NASA AMES)

Mivel a földmélyi bazalt gázzárványaiból felszabadított neon izotóparánya nem felelt meg sem a besugárzott részecskés, sem a kései akkréciós modell jóslatainak,

az új adatok a gyors korai kialakulás, vagyis a Nap-nebulából való közvetlen anyaggyűjtés modelljét támasztják alá.

A Nap felszíne

FORRÁS: AFP/NASA

Világosan látszik, hogy a mély földköpeny anyagában a nebulából származó neon található

– szögezte le Williams. Emlékezzünk: a neon remek helyettes indikátora a többi illékony anyagnak, hiszen ugyanakkor került a Földre, viszont azokkal ellentétben nem ment át számtalan átalakuláson.

A kihűlő ősi Föld művészi illusztrációja

FORRÁS: NASA/EARTH

Így a neon eredetéből nyugodtan következtethetünk arra, hogy a hidrogén, a víz, a széndioxid és a nitrogén – vagyis azok az anyagok, amelyek a mai ismereteink szerint lakhatóvá tesznek egy bolygót – szintén ugyanakkor kerültek a gyarapodó Föld birtokába.

Más csillagok körül is így keletkezhetnek a Föld-típusú bolygók

Az eredményekből egyebek mellett az is következik, hogy a létfontosságú elemek és vegyületek begyűjtéséhez a formálódó bolygóknak el kellett érniük egy bizonyos alsó mérethatárt – nagyjából a Marsét, vagy annál kicsit nagyobbat –, még mielőtt a Nap-nebula szerteoszlott.

Egy protoplanetáris korong művészi illusztrációja

FORRÁS: B. SAXTON (NRAO/AUI/NSF)

Más naprendszerek megfigyelése arról tanúskodik, hogy ehhez körülbelül két-hárommillió évre van szükség

– ismertette Williams. Ez azt is jelenti, hogy egy lakható bolygó aligha lehet kisebb ennél.Vajon más csillagok körül is hasonlóképpen zajlanak ezek a történések?

Az ALMA felvétele a CI Tau-ról. Jól megfigyelhető a fiatal csillagot körülvevő protoplanetáris korong

FORRÁS: UNIVERSITY OF CAMBRIDGE

A chilei sivatagban található Atacama Large Millimeter Array (ALMA) obszervatórium megfigyelései szerint igen – állítják a tudósok.

Az ALMA 66 rádiótávcső jeleit egyesítve a világegyetem por- és gázfelhőit képezi le,

és néhány közeli csillag körül megfigyelte a bolygóformálódáshoz szükséges, porból és gázból álló korongokat.

Az ALMA (Atacama Large Millimeter Array) rádióteleszkópjai a csillagos eget fürkészik

FORRÁS: YOUTUBE

E korongokban olykor sötét gyűrűk látszanak, ahol a por eltűnt belőlük.

Van néhány módja annak, hogyan tűnhet el a korongból a por, ezek egyike az, ha a porból éppen bolygó alakul

– mondta el Williams.

Egy távoli csillagrendszer exobolygójának felszíne, művészi illusztráción

FORRÁS: (IAU/L. CALÇADA)

Más naprendszerekben látjuk, amint a gázkorongból bolygók képződnek, és a mi Földünk belseje is ennek a folyamatnak az emlékét őrzi

– foglalta össze Mukhopadhyay.

Valószínűleg mindenütt máshol a világegyetemben is gyakori formája ez a bolygóképződésnek.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Megkérdőjeleződhet minden, amit a bolygók keletkezéséről tudunkÚj katasztrófaelmélet a Hold keletkezésérőlA Föld belsejében lassabb az idő, mint a felszínénA Föld eredeti kérgének nyomaira bukkantak - a kőzet 4,3 milliárd éves! (+videó)A Föld valójában két bolygóból áll
Kategóriák: UFO

A Szaturnusz felemészti saját jéggyűrűit

ParaHIR.HU - 2018, december 19 - 19:07
SzaturnuszCsillagászatKategória: Mainstream

Felemészti jéggyűrűit a Szaturnusz saját mágneses mezeje - közölte a NASA, az amerikai űrügynökség.

Az Icarus című tudományos lapban bemutatott tanulmány szerint a Szaturnusz gravitációja bevonzza az ikonikus gyűrűket jégrészecskékből álló, ködös eső formájában.

A Szaturnusz gyűrűi a bolygó körül keringő gyűrűrendszert alkotnak. Apró, szinte teljesen vízjégből álló részecskék alkotják őket, de nyomokban sziklás anyag is fellelhető a gyűrűkben. Eredetük vitatott, mindenesetre most eltűnőben vannak.

A "gyűrűeső" annyi csapadékot bocsát ki, amennyi fél óra alatt megtöltene egy olimpiai méretű úszómedencét - mondta el James O'Donoghue, a NASA Goddard Space Flight Center nevű intézményének munkatársa.

Szaturnusz

FORRÁS: ESA/HUBBLE, NASA, A. SIMON (GSFC) AND THE OPAL TEAM, J. DEPASQUALE (STSCI), L. LAMY (OBSERVATOIRE DE PARIS)

A szakértők szerint a teljes gyűrűrendszer 300 millió év alatt eltűnik, és tekintve a bolygó egyenlítőjére hulló anyagmennyiséget, melyet a Cassini űrszonda észlelt, maguknak a gyűrűknek akár kevesebb mint 100 millió évük lehet hátra.

"Ez viszonylag rövid idő ahhoz képest, hogy a Szaturnusz kora több mint négy milliárd év"

- mondta O'Donoghue.

Az apró részecskék, melyek korábban kiegyensúlyozott helyzetben voltak a gravitációnak és saját keringési sebességüknek köszönhetően, a Napból érkező ibolyántúli fény vagy a kis meteoritbombázásokból érkező plazmafelhő hatására elektromosan feltöltődhetnek, ami drámai módon megváltoztatja az egyensúlyt - olvasható a tanulmányban.

A gyűrű részecskéi így belezuhannak a Szaturnusz felső légkörébe, ahol elpárolognak, a víz pedig kémiai reakcióba lép a Szaturnusz ionoszférájával. Ez a reakció megnöveli az elektromosan töltött részecskék, a H3+ ionok élettartamát. A napfény által energizált ionok infravörös fényben ragyognak.

A NASA kutatói ezt az infravörös fényt figyelték meg a Keck teleszkóp segítségével.

"Szerencsések vagyunk, hogy a Szaturnusz gyűrűrendszere közelében vagyunk, amely úgy tűnik, élettartama közepén jár. A gyűrűi azonban ideiglenesek. Lehetséges, hogy csak lemaradtunk a Jupiter, az Uránusz és a Neptunusz hatalmas gyűrűrendszereiről - ma már csak vékony kis gyűrűjük van" -

fejtette ki O'Donoghue.

Forrás: ORIGOKapcsolódó:  Hatalmas óceán rejtőzik a Szaturnusz holdjának felszíne alatt Sarki fény ragyog délben a SzaturnuszonAz élet alapanyagait találták meg a Szaturnusz holdjánFantasztikus közeli fotó a Szaturnusz külső gyűrűjérőlGyönyörű kép a Szaturnusz gyűrűjéről
Kategóriák: UFO

Fura rózsaszínű objektum a Naprendszer legtávolabbi égitestje

ParaHIR.HU - 2018, december 18 - 16:18
CsillagászatnaprendszerKategória: Mainstream

A valószínűleg golyóformájú objektum a 2018 VG18 jelet és a Farout (Távoli messzeség) becenevet kapta. Az IAU nemzetközi csillagászegyesület Minor Planet Központja hétfőn jelentette be a felfedezést.

Becslések szerint átmérője 500 kilométer, ami a Merkúr, a Naprendszer legkisebb bolygója egytizedének felel meg. A Farout így törpebolygó lehet, mint a Plútó, amelynek átmérője mintegy 2400 kilométer. Színe rózsaszín, ami többnyire jég jelenlétével hozható összefüggésbe.Hatalmas távolsága miatt a Faroutnak több mint ezer évre lehet szüksége ahhoz, hogy egyszer megkerülje a Napot. 

FORRÁS: ROBERTO MOLAR CANDANOSA/CARNEGIE INSTITUTION FOR SCIENCE

A Nap és a Föld közötti távolságot a csillagászati egységgel (Au) jelölik, amely 150 millió kilométernek felel meg. A Farout mintegy 120 Au, az Erisz törpebolygó 96 Au, a Plútó 34 Au távolságra van.
Az eddig ismeretlen objektumot egy washingtoni, egy hawaii és egy arizonai csillagász fedezte fel. Az első felvételeket egy Hawaiin lévő teleszkóp készítette, majd egy chilei csillagvizsgálóban figyelték meg az objektumot.

Végre felkutatjuk Naprendszerünk peremét, messze a Plutón túl"- mondta Chad Trujillo, az egyik felfedező csillagász.

Forrás: MTIKapcsolódó:  A Naprendszer határához közeledik a Voyager-1 űrszondaA Naprendszeren kívül is találtak vízfelhőketA Naprendszeren kívülről származhat a kilencedik bolygó
Kategóriák: UFO

Magyar kutatók is vizsgálják majd az idegen bolygókat

ParaHIR.HU - 2018, december 17 - 18:17
CsillagászattudományMagyarországKategória: MainstreamMagyar kutatók is részt vesznek az Európai Űrügynökség ARIEL-küldetésének tudományos programjában, amely az idegen naprendszerekben lévő exobolygók légkörét vizsgálja majd.  

Az Európai Űrügynökség ARIEL küldetése ezer távoli csillag bolygóit fogja megfigyelni – közölte a Magyar Tudományos Akadémia az MTI-vel. Ez lesz az első olyan kiterjedt vizsgálat, amely az exobolygólégkörök kémiáját fogja tanulmányozni. A várhatóan 2028-ban induló misszió konzorciuma a napokban Dublinban tartotta negyedéves találkozóját, ahol a technikai és tervezésben elért előrehaladást, valamint a tudományos lehetőségeket tekintették át.

Az exobolygók – azaz a távoli csillagok körül keringő bolygók – kutatása hatalmasat fejlődött az elmúlt évtizedben, elsősorban az erre a célra épített űrteleszkópoknak köszönhetően. Mára több ezer exobolygót ismerünk, és sok további felfedezése várható, de a következő fontos lépés ezen égitestek jobb megértése lesz. Ezt a célt szolgálja majd az Európai Űrügynökség (ESA) ARIEL nevű űrtávcsöve, mely infravörös spektroszkópia és nagysebességű fotometria révén több ezer exobolygó légkörének vizsgálatát, kémiai összetételének meghatározását, keletkezésének, időjárásának, fizikai viszonyainak felderítését és statisztikai vizsgálatokat tesz majd lehetővé – ismertette a közlemény.

Fotó: ESA

Az innovatív teleszkóp egyméteres átmérőjű tükörrel lesz felszerelve, ami a távoli naprendszerek látható és infravörös sugárzását gyűjti. Egy spektrométer a „szivárvány színeire” bontja a fényt, és kimutatja a bolygók légkörének kémiai „ujjlenyomatát”, ami a bolygó csillag előtti vagy mögötti elhaladása során rakódik rá a csillag fényére. Egy fényességmérő eszköz az exobolygók légkörében található felhőket fogja megfigyelni, míg a pontos követést lehetővé tevő irányító rendszer az űreszköz stabil célra tartását fogja garantálni nagy pontossággal.

A közlemény szerint az ARIEL tudományos programjának számos részkérdésébe bekapcsolódtak az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának Csillagászati Intézetében dolgozó és az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium munkatársai.

Az exoholdak és gyűrűk keresésétől, a műszer kalibrálásán keresztül a méréseket zavaró asztrofizikai zajforrások azonosításáig és kiküszöböléséig jó néhány területen van nélkülözhetetlen tapasztalatunk, amit az ARIEL misszióban is kamatoztatni fogunk. A csillagok aktivitásának és a planétákkal való kölcsönhatásának tanulmányozásával és jobb megértésével szintén a misszió alapvető céljához fogunk hozzájárulni. Az egyes célpontok megfigyelései között rövid holtidőben pedig további célobjektumok, például fiatal, keletkezőfélben lévő csillagok megfigyelésének kidolgozását is a magyar kutatók vállalták”

– idézte a közlemény el a hazai tudományos hozzájárulást koordináló Szabó Róbertet.

Az ARIEL programban 15 ESA-tagországból 60 intézet vesz részt, többek között a konzorciumot vezető Egyesült Királyság, továbbá Franciaország, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország, Hollandia, Belgium, Ausztria, Dánia, Írország, Magyarország, Svédország, a Cseh Köztársaság, Németország, Portugália, valamint egy NASA-hozzájárulás révén az Egyesült Államok.

  Forrás: MTIKapcsolódó: Eddig ismeretlen holdat fedeztek fel magyar kutatókEgy magyar csillagász 1 éven át készített egy különleges felvételt a Napról (videó)Idegen galaxist vizsgál a magyar kutatócsoport a Kepler-űrtávcsővelMagyar kutató vezetésével azonosítottak egy négyes csillagrendszertMagyar kutatók úttörő eredménye a bolygórendszerek születéséről
Kategóriák: UFO

2,1 kilotonna TNT erejével robbant fel egy meteor Grönland felett még júliusban

ParaHIR.HU - 2018, december 16 - 18:25
CsillagászatMeteorKategória: Mainstream

Július 25-én, helyi idő szerint este nyolc körül földrengés rázta meg a 665 lelkes északnyugat-grönlandi Qaanaaq települést, amelynek zömmel inuit lakói nem sokkal korábban az égbolton felizzó tűzgömböt észleltek. Mint nem sokkal később kiderült, a fejük felett 43 kilométerrel történt meteoritrobbanás lökéshullámai rengették meg alattuk a talajt. 

Az esemény nemrégiben lezárult tudományos vizsgálatáról beszámoló LiveScience szerint a Föld légkörébe – a hangsebesség 74-szeresét jelentő – óránként 87 ezer kilométeres sebességgel belépő kozmikus szikla detonációja 2,1 kilotonna TNT felrobbanásával ért fel, és a 350 kilométerrel távolabbi szeizmográfok is érzékelték.

A meteor az Egyesült Államok légierőjének úgynevezett korai rakétariasztó lokátorokkal is felszerelt Thule Légibázisa fölötti légtérben robbant fel, így az első jelentéseket is a hadsereg és a NASA szakemberi tették az eseményről. Az alábbi Twitter-bejegyzés is a NASA-kötelékében dolgozó amerikai aszteroidavadászé:  

Nem látták jönni

A hadsereg szerint az idei év második legnagyobb erejű meteorrobbanása nem okozott kárt a személyi állományban, de a berendezésekben sem. És az is viszonylag gyorsan kiderült, hogy a megsemmisült „hulló csillag” túlságosan is apró, alig pár méter átmérőjű aszteroida volt, ezért nem vették észre a NASA földközeli objektumok megfigyelésére létrehozott Near Earth Object (NEO) programjának műholdjai és földi teleszkópjai. 

Összehasonlításul: 2013. február 15-én hajnalban a szibériai Cseljabinszk közelében egy 17 méter átmérőjű objektum robbant fel 29,7 kilométeres magasságban, megközelítőleg 500 kilotonna TNT detonációjának megfelelő energiával. A csillagaszat.hu összefoglalója szerint a lökéshullámok a „város környékén legkevesebb 7200 épületet rongáltak meg, a beomlott tetők, kitört ablakkeretek és tömegével betört ablaküvegek miatt 1491 személy sérült meg, ebből 112 fő került kórházba komolyabb sérülésekkel, de szerencsére halálos áldozatokat nem jelentettek”. 

Meteorit Cseljabinszk felett

Fotó: Wikipédia

A grönlandi eseményről nem készült a fentihez hasonló fénykép. A robbanást azonban a légibázis lokátorai, valamint az Arizona Egyetem programjaként a jégmezők és az óceánok struktúráit vizsgáló SIIOS (Seismometer to Investigate Ice and Ocean Structure) által telepített, illetve a dán földrengéskutató-hálózathoz tartozó szeizmográfok is észlelték, így precízen sikerült rekonstruálni a történteket. 

Kozmikus tanulságok

A jelenleg még többnyire több kilométer vastag jéggel borított Grönland szeizmológiai vizsgálata nem csupán a földi folyamatok miatt érdekes. Az USA-n kívül további 136 ország 60 ezer tudósát tömörítő Amerikai Geofizikai Unió (AGU) december közepi közgyűlésén ismertetett eredmények szerint az ilyesfajta kozmikus eseménynek elhelyezkedése miatt nagy valószínűséggel kitett fagyos sziget megfelelő terepe az olyan kutatásoknak, amelyeket a SIIOS is végez. Az amerikai planetológiai projekt célja ugyanis elsősorban az, hogy kiderítse, milyen hatással vannak, illetve voltak és lesznek a meteorzáporok és aszteroidabecsapódások az olyan földönkívüli jégvilágokra, mint amilyen a Jupiter-hold Európa, vagy a Szaturnusz körül keringő Enceladus. A nyári meteorrobbanás volt az első, amelyet a megfelelő műszerezettséggel sikerült dokumentálni. 

Forrás: qubit.huKapcsolódó: 60 millió éves meteoritot fedeztek fel SkóciábanA világ legkülönlegesebb kristályát találták meg egy meteoritbanAz egész tájat bevilágította egy meteor Finnországban (+videó)Csodaszép látvány: meteor hasított át az égen Magyarország felett (+videó)Harminctonnás meteoritot találtak Argentínában
Kategóriák: UFO

Oldalak