UFO

Hatalmas aszteroida érkezik karácsony második napján

ParaHIR.HU - 2019, december 23 - 21:04
CsillagászatMeteorAszteroidaKategória: Mainstream

A NASA adatai alapján egy nagyobb objektum fog elhaladni a Föld mellett december 26-án – írja az Express. Az aszteroida reggel 9 körül lesz a legközelebb bolygónkhoz, ekkor 4,5 millió kilométerre jár majd. A 2000 CH59 jelű égitest 280-620 méter átmérőjű lehet.

Egy ilyen égitest becsapódva komoly pusztítást okozna. A 2000 CH59 nagyjából 31-szer nagyobb annál az objektumnál, amely 2013-ban robbant fel Cseljabinszk felett.

4800-zal ütközött a cseljabinszki meteorit

Az anyaégitest 290 millió évvel ezelőtt ütközött egy 150 méteres sziklával, aztán a Föld légkörében 30 kilométeres magasságban robbant fel.

Közelsége és mérete miatt az objektum potenciálisan veszélyes aszteroidának számít. A NASA a potenciálisan veszélyes aszteroidák között olyan égitesteket jegyez, amelyek 150 méternél szélesebbek, és 0,05 csillagászati egységnél képesek közelebb kerülni a Földhöz. Ez megközelítőleg 7,5 millió kilométert jelent.

A 2000 CH59 a számítások alapján 2021. március 23-án fog visszatérni bolygónkhoz.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Hatalmas aszteroida halad el ma mellettünkMagyar felfedezésű kisbolygó halad el a Föld közelébenNagyon közel halad el a Föld mellett egy házméretű aszteroida
Kategóriák: UFO

Útnak indították az Európai Űrügynökség exobolygókutató űrtávcsövét

ParaHIR.HU - 2019, december 21 - 18:53
EuropaexobolygóKategória: Mainstream

Szerdán reggel indították útnak három évre tervezett küldetésére az Európai Űrügynökség (ESA) exobolygók, vagyis a Naprendszeren kívüli planéták tanulmányozására kifejlesztett űrtávcsövét.

A CHEOPS (Characterising ExOPlanets Satellite) űrteleszkópot az eredeti tervekhez képest 24 óra késéssel, magyar idő szerint szerda reggel 9 óra 54 perckor indította útnak egy Szojuz-Fregat hordozórakétán az Arianespace európai űrkutatási vállalat a Francia Guyanában levő kourou-i űrközpontból.

Az Európai Űrügynökség szerint ez az első misszió, amelynek keretében olyan közeli, fényes csillagokat tanulmányoznak, amelyekhez biztosan tartoznak - a szuperföldtől egészen Neptunusz méretig terjedő - exobolygók.  

A Cheops művészi ábrzolása.

Ezeknek a planétáknak a méretét a csillaguk előtti átvonulásuk során megfigyelhető fényességcsökkenés alapján fogják meghatározni.
Az űrteleszkóp elemezni fogja azexobolygók sűrűségét, sugarát és meghatározza, hogy rendelkeznek-e légkörrel.A CHEOPS kutatócsoportjának vezetője, az idén fizikai Nobel-díjjal kitüntetett Didier Queloz svájci csillagász korábban elmondta, hogy a misszió az eddig felfedezett több mint 4 ezer exobolygó közül 100-ra fog koncentrálni, részben annak kiderítése érdekében,

hogy van-e közöttük a földi értelemben vett élet fenntartására képes planéta.

Az Arianespace közlése szerint a rakétán további négy másik műhold, köztük az olasz űrügynökség egy Föld-megfigyelő űreszköze is helyet kapott.

Az alábbi videón a Cheops kilővése látható.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Falut hozna létre az európai űrügynökség a HoldonMarsi mintákat szállítana a Földre a NASA és az ESA
Kategóriák: UFO

Íme az év tudományos áttörése

ParaHIR.HU - 2019, december 20 - 17:24
Fekete lyukCsillagászattudományKategória: Mainstream

A neves Science folyóirat minden évben kiválasztja az adott év legfontosabb tudományos áttörését, a zsűri 2019-ben az áprilisban bemutatott feketelyuk-kép mellett döntött – számol be a Space.com.

A szakértők nagyjából két évtizede kezdtek el foglalkozni azzal, hogy megörökítsék egy fekete lyuk eseményhorizontját. Az eseményhorizont azt a határt jelöli, melyen túl az események már nincsenek hatással a megfigyelőre. A fekete lyuk esetében ez többek közt azt jelenti, hogy ezen a régión túl nem látjuk a fényt az objektum elképesztő gravitációja miatt.

Az Eseményhorizont Távcső projekt célja is egy ilyen felvétel létrehozása volt. A szakértők több teleszkóp felhasználásával hoztak létre egy virtuális távcsövet, mellyel aztán sikerült megörökíteniük a Messier 87 galaxis magjában található szupermasszív fekete lyuk körüli gáz- és portömeget. A képen a sötét folt magát az objektumot jelöli.

A felvétel történelmi jelentőségű, nemcsak 2019, hanem az elmúlt időszak egyik legfontosabb tudományos eredménye.

Az Eseményhorizont Távcső csapata egyébként azt tervezi, hogy mozgóképet is létrehoz egy fekete lyukról, illetve a Tejútrendszer közepén fekvő szupermasszív fekete lyukat, a Sagittarius A*-ot is meg akarják örökíteni.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Elnevezték a megörökített fekete lyukat
Kategóriák: UFO

Mesterséges Napot hoz létre Kína

ParaHIR.HU - 2019, december 19 - 20:13
CsillagászatKategória: Mainstream

Idén márciusban a kínai szakértők azt jósolták, hogy 2019-re elkészülhet HL-2M tokamakjuk. Az eszköz a tervek szerint magfúziót hoz majd létre, azaz olyan magreakciót, amely a Napban is termeli az energiát. Duan Csuru, a projekt egyik kutatója a közelmúltban arról számolt be, hogy a fejlesztés zökkenőmentesen zajlik, és 2020-ben meg is kezdheti munkáját a tokamak – írja a Futurism.

Ha a szerkezet valóban üzemelni kezd, az első ilyen erőmű lehet a világon. Amennyiben a szakértők képesek lesznek a magfúzióból felhasználható energiát előállítani, óriási áttörést érhetnek el.

Egy hasonló erőmű kiaknázása olyan, mintha egy minicsillag energiáját nyernék ki.

A fenntartható magfúzió előállítása évtizedek óta foglalkoztatja a szakértőket. A probléma az, hogy egyelőre nem találtak módszert arra, hogy költésghatékonyan és stabilan tárolják a reakcióhoz szükséges forró plazmát.

A kínai kutatók bíznak benne, hogy a kísérleti HL-2M tokamakkal olyan tapasztalatokat szerezhetnek, melyek segítségével a gyakorlatban is jól használható szerkezeteket alkothatnak.

Forrás: 24.huKapcsolódó: A Nap koronájába merült a NASA űrszondája2050-re jelentősen lehűlhet a NapA Hold sötét oldalát fogja kutatni az új kínai műholdKína nem szórakozik: felküldtek az űrbe egy röntgenteleszkópotKínai kutatók megdöntötték a teleportálás rekordját
Kategóriák: UFO

Érthetetlen, ami a Földdel történik

ParaHIR.HU - 2019, december 17 - 16:09
Földmágneses mezőKategória: Mainstream

A Föld mágneses északa az elmúlt években a vártnál jóval gyorsabban vándorolt, és immár a kezdő hosszúsági körön is áthaladt – írja a Live Science. A mágneses észak korábban Kanada sarki területein feküdt, az elmúlt két évtizedben viszont folyamatosan tolódott Szibéria felé, évente mintegy 55 kilométert téve meg. A Brit Geológiai Társaság friss jelentése alapján az elkövetkező időszakban a vándorlás némiképp lelassul majd, és évente 40 kilométert haladhat a pólus.

A bolygó mágneses mezejét a külső mag olvadt vasa hozza létre. A folyamat rendkívül komplex,

ezért nem tudni, hogy milyen változások miatt gyengült az utóbbi időkben a Föld mágneses tere, illetve miért kezdett ilyen gyorsan mozogni a mágneses észak.

A szakértők számára ugyanakkor kiemelten fontos, hogy nyomon kövessék a változásokat.

A Brit Geológiai Társaság által kiadott Mágneses Világmodell (WMM) a GPS-rendszerek alapja, a modellt ötévente újítják meg. A WMM-et tavaly a vártnál előbb kellett frissíteni, december közepén pedig már a 2020-as modellt is kiadták.

Egyelőre nem tudni, hogy a mágneses pólusok helyet fognak-e cserélni, ahogy azt sem, hogy mikor kezd el ismét erősödni a mágneses mező. Bár a sarkok helycseréje a földi biológiára nem lenne hatással, a navigációs rendszereket jelentősen befolyásolná az átállás.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Valami nagyon furcsa történik a Föld mágneses mezejével22 ezer éven át tartott a legutóbbi mágneses pólusváltásMint egy szívverés, úgy pulzál a Föld mágneses mezeje, amit egy örvénylő jégóceán kelt – videó
Kategóriák: UFO

Különleges UFO-aktákat fognak nyilvánosságra hozni

ParaHIR.HU - 2019, december 16 - 18:30
UFOUFO aktákKategória: U.F.O.

Kanada északi részén az évek során több UFO-észlelés is történt, a Manitobai Egyetem levéltára pedig a közelmúltban több mint 30 ezer, a témával kapcsolatos dokumentumot kapott – írja a Live Science. Az iratok Chris Rutkowski ufológustól származnak.

Rutkowski gyűjteményében mintegy 20 ezer UFO-észleléssel kapcsolatos dokumentum, illetve nagyjából 10 ezer, a kanadai kormánytól származó irat található meg.

A források közül több a Falcon Lake-i incidenshez kötődik, ez Kanada történetének legjobban dokumentált UFO-észlelése.

Rutkowski szerint az eset még Roswellnél is különösebb. Az amerikaiak máig tagadják, hogy bármi érdekes történt volna az új-mexikói városnál, míg a Falcon Lake-i incidenst a kanadai és amerikai hivatalok is különlegesnek tartják.

1967. május 20-án Stefan Michalak amatőr geológus a Falcon Lake közelében gyűjtött kvarcot, amikor egy csoport izgatott lúd repült el mellette. A férfi szerint a madarak két világító, szivar alakú tárgy elől menekültek. Az egyik objektum utóbb elrepült, a másik viszont leszállt egy sziklára. Michalak közelebbről is megvizsgálta a szerkezetet, amely állítása szerint forró, zajos és kénszagú volt.

A férfi kinyitotta az objektum ajtaját, bent pedig egy fényes panelt látott. Az ajtó ekkor hirtelen lezárult, a szerkezet pedig forró gőzt fújt Michalakra. Ruhájra lángra kapott, és elsőfokú égési sérüléseket szenvedett. A férfi hetekig fejfájást, hasmenést és ájulásokat tapasztalt. A későbbi vizsgálatok megállapították, hogy Michalak tudata tiszta volt, nem hallucinált az észleléskor. Évekkel később egy meghajlott fémdarabot találtak a helyszínen, amely radioaktív volt. A kanadai és amerikai hivatalok máig nem találtak magyarázatot a jelenségre.

A Manitobai Egyetem azt tervezi, hogy Rutkowski kivételes kollekcióját mindenki számára elérhetővé teszik.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Hillary Clinton megnyitná az UFO aktákatA CIA több mint 1.500 UFO-aktát hozott nyilvánosságraA bulvár és az UFO-k - avagy gondolkodj mielőtt UFO-t kiáltasz!
Kategóriák: UFO

Új, informatív kép készült a 2I/Boriszov-üstökösről

ParaHIR.HU - 2019, december 14 - 19:07
CsillagászatAszteroidaKategória: Mainstream

Fontos részletekkel szolgál a Naprendszerben megfigyelt első csillagközi üstökösről, a 2I/Boriszovról egy új felvétel, amelyet a NASA Hubble-űrteleszkópja készített.

Sikerült pontosítani a csillagközi vándor méretét

Az üstököst a 2MASX J10500165-0152029 jelű spirális galaxis közelében észlelték. A Földtől mintegy 325 millió kilométerre volt, amikor a felvételt készítették róla november 16-án.

A 2I/Boriszov-üstökösről készített egyik legújabb fotó

A Hubble-űrteleszkóptól kapott adatok segítségével az eddigi legpontosabban határozható meg a 2I/Boriszov magjának - az üstökös legfontosabb részének - a mérete – mondta el David Jewitt, a Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i intézményének (UCLA) professzora, aki elemezte és értelmezte az új felvétel adatait.

A Hubble-űrtávcső

A projektben részt vettek a Hawaii Egyetem, a németországi Max Planck Naprendszerkutató Intézet, a baltimore-i Űrteleszkóp Kutatóintézet és a Johns Hopkins Egyetem tudósai is.

Alig fél kilométeres a magja az elképesztő sebességgel száguldó kométának

A szakértők meglepetten tapasztalták, hogy az üstökös magja mindössze fél kilométer átmérőjű, ami a korábbi becslések tizenötöde.

Lélegzetelállító sebességgel száguld át a Naprendszeren a 2I/Boriszov-üstökös

"Ez nagyon fontos információ, mivel méretének ismerete segít meghatározni a Naprendszerben és a Tejútrendszerben lévő többi, hasonló objektum számát és tömegét. A 2I/Boriszov az első ismert csillagközi üstökös, és szeretnénk megtudni, hány lehet még odakint" - mondta Jewitt.

Jóval kisebb a magja, az eddig feltételezetteknél ( a kép művészi grafika a 2I/Boriszov-üstökösről)

Az üstökös lélegzetelállító, 177 ezer kilométer per órás sebességgel száguld,

így ez az egyik leggyorsabb kométa, melyet valaha láttak. Általában az ilyen objektumok fele ilyen gyorsak.

Valahonnan a galaxis mélyéről érkezett

Az üstököst augusztus 30-án fedezte fel Gennagyij Boriszov amatőr csillagász a Bahcsiszerájban lévő Krím-félszigeti Asztrofizikai Obszervatóriumban. Jewitt közlése szerint az égitest valahonnan a galaxisból érkezett, eredetének pontos helye ismeretlen.

A 2I/Boriszov-üstökös a csillagközi térből érkezett a Naprendszerbe

A jövő év közepére az üstökös elhalad a Jupiter mellett a csillagközi űrbe tartó útján.

Ott fog sodródni a következő évmilliárdokban - mondta a szakértő. Az üstökösök jeges égitestek, amelyekről úgy vélik, hogy a bolygórendszerek külső részében formálódó bolygók által hátrahagyott töredékek.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Nagyon furcsán viselkedik a Földre veszélyes kisbolygóEgyre fényesebb a Naprendszeren keresztülszáguldó csillagközi üstökösDecemberben egy titokzatos objektum közelít meg minket
Kategóriák: UFO

Magyar kutató írja át az evolúció történetét

ParaHIR.HU - 2019, december 13 - 19:35
tudományevolúcióKategória: Mainstream

Az élet jelenleg legelfogadottabb rendszertani felosztása szerint az élőlények három doménre (birodalomra) oszthatók: vannak a sejtmaggal rendelkező eukarióták (ide tartozik gyakorlatilag az összes látható élőlény, minden állat, növény és gomba), a baktériumok és az archeák. Utóbbi csoport sokkal kevésbé ismert a másik kettőnél, gyakran a legszélsőségesebb környezetben fordulnak elő.

Az archeák rendszertani helye eddig sem volt egyértelmű. A tudomány mai állása szerint az élet fájának első elágazása egyik oldalon a baktériumokat, másik oldalon az archeákat és az eukariótákat eredményezte. Ezt az elágazást közvetlenül követte az archeák és eukarióták különválása.

Az archeákat először a legszélsőségesebb élőhelyeken, például a Yellowstone Park hévforrásaiban (képünkön) találták meg

Az archeákat először a legszélsőségesebb élőhelyeken, például a Yellowstone Park hévforrásaiban (képünkön) találták meg

Fotó: Wikipédia

Egy másik elmélet szerint – amiről eddig ritkán olvashattunk tankönyvekben – csak két domén létezik, mivel az eukarióták valójában az archeákból fejlődtek ki. A Szöllősi Gergely, az MTA-ELTE Lendület Evolúciós Genomika Kutatócsoport vezetője és Tom Williams, a Bristoli Egyetem kutatója által irányított nemzetközi kutatócsoport döntő jelentőségű genetikai bizonyítékot talált második elméletre. Arra, hogy az eukarióták az archeákból származnak, vagyis az eddigi három domén helyett valójában csak kettő létezik.

A TANKÖNYVEKET PEDIG ÁT KELL ÍRNI.

Mik is ezek az archeák? A név az ősiségükre utal, mert korábban azt hitték, hogy ezek még a baktériumoknál is ősibb létformák (egykoron még archebaktériumoknak is nevezték őket, ami totális tévedés). Az archeák első ránézésre valóban hasonlítanak a baktériumokra, hiszen nincsen sejtmagjuk (vagyis prokarióták), és legtöbbjük sejtalakja is a baktériumokat idézi.

A molekuláris és sejtműködésbeli jellemzőik egyes részletei, így például a fehérjeszintetizáló apparátusuk alapján azonban az eukariótákhoz állnak közelebb. A sejthártyájuk pedig teljesen egyedi. Nem véletlen, hogy jelenleg olyan környezetekben fordul elő többségük (bár az utóbbi időszakban az emberi bélben és a bőrön is találtak néhányat), amelyek az élőlény túlnyomó többsége számára kibírhatatlanok. Egyes fajaik fémionokat, hidrogént, sókat képesek hasznosítani táplálékként, és hőtűrő képességük is bámulatos.

Ahogy a hetvenes évek végétől kezdve egyre több génszekvenálási adat állt rendelkezésre, a rendszertankutatók egyre magabiztosabbakká váltak abban, hogy az élővilág három doménre osztható. Már a nyolcvanas évek elején voltak azonban arra utaló jelek, hogy a háromdoménes felosztás nem helyes. Bár a fejlettebb, kifinomultabb leszármazási modellek erre sorra hoztak újabb bizonyítékokat, ennek ellenére a kétbirodalmas rendszer évtizedekig nem tett szert különösebb népszerűségre a tudományos közösségben

– mondta el az Indexnek Szöllősi Gergely, aki munkatársaival a Nature társlapjában jelentette meg az evolúciós törzsfát alapjaiban megrengető felfedezéseit. Az utóbbi években egyre gyűltek azok az adatok, amelyek arra utaltak, hogy az eukarióta leszármazási ág, ami magába foglalja a zöldmoszatoktól a kék bálnáig az összes komplex többsejtűt, köztük az embert is, az archeák közül származik.

A fordulópont 2015-ben jött el a vitában, amikor hévforrásokban olyan archeákat fedeztek fel, amelyek már egyértelműen az eukariótákra hasonlítottak jobban. Bár magát az archeasejtet senki sem látta, a génszekvenciáit izolálták. Ebben pedig egyértelműen voltak eddig csak eukariótákban megtalálható gének. A vita azonban ettől sem csillapodott, a három domén védői erősen tartották állásaikat.

Az új adatok alapján legvalószínűbb, kétdoménes törzsfa. Az eukarióták az archeákból alakultak ki

Az új adatok alapján legvalószínűbb, kétdoménes törzsfa. Az eukarióták az archeákból alakultak ki

Fotó: MTA.hu

„Itt következtünk mi, arra vállalkoztunk, hogy az eddigi legátfogóbb módon elemezzük az összes meglévő genetikai adatot az archeákkal kapcsolatban – folytatta a kutató. – A különböző leszármazási modellek alapján evolúciós törzsfákat generáltunk, majd szimuláltuk az egyes gének evolúcióját a generált fák mentén. Azt tekintettük jó modellnek, amely a szimuláció végén a valós génekhez, fehérjékhez hasonló molekulákat eredményezett.”

A kutatás során több mint 3000 géncsalád leszármazási adatait elemezték, olvasható az MTA honlapján. Az eredmények megerősítették a kétdoménes elméletet. A kutatás nemcsak a rendszerezés alapvető kategóriáit borítja föl, de az eukarióta sejt eredetének megértéséhez is sokkal közelebb visz minket.

Zöldre festett Halobacterium sejtek. A Halobacteriumok nevük ellenére archeák

Zöldre festett Halobacterium sejtek. A Halobacteriumok nevük ellenére archeák

Fotó: Stan-Lotter & Fendrihan, 2015 / Life

Arról ma már konszenzus van, hogy a valódi sejtmaggal és különféle sejtszervecskékkel rendelkező eukarióta sejtek úgy alakultak ki, hogy valamiféle őssejt befogadott egy baktériumot, a ma minden eukarióta sejt parányi erőműveként működő mitokondrium ősét, és együtt alakították ki a biológiai komplexitás ma ismert sokszínűségét.

A kérdés azonban megmaradt: milyen is volt a kiindulópontot képező proto-eukarióta sejt? Nos, a mostani kutatás erősen valószínűsíti, hogy ez bizony egy archea volt, amelyben már számos olyan gén őse ott volt, amelyek később az eukarióta sejtekben is működtek és fennmaradtak.

Forrás: IndexKapcsolódó: Ámulatba ejtő jelenséget figyelt meg a Napban egy magyar tudósEddig ismeretlen holdat fedeztek fel magyar kutatókEgy magyar csillagász 1 éven át készített egy különleges felvételt a Napról (videó)
Kategóriák: UFO

A felszín közelében találtak jeget a Marson

ParaHIR.HU - 2019, december 12 - 18:27
MarsKategória: Mainstream

Azt már tudjuk, hogy a Marson a felszínen nem folyik víz, hiszen annyira kicsi a légnyomás, hogy azonnal elpárologna. Jég is csak a sarki területeken van – csakhogy a felszín alatt rengeteg vízjég bújhat meg, ami nagyon fontos lehet a jövőbeli emberes űrmissziók miatt. A NASA most térképet készít arról, hogy hol lehet a legtöbb ilyen jég, és hol található meg viszonylag a felszín közelében, ahol az űrhajósok könnyen elérhetik majd.

Kép: NASA

legfrissebb kutatások szerint van olyan terület, ahol a vízjég mindössze 2,5 centiméterrel a felszín alatt rejtőzik. Ez ideális lenne a jövőbeli emberes űrmissziók számára, hiszen nem kellene komoly erőforrásokat szánni arra, hogy elérjék. A vízjégből aztán tisztított vizet, oxigént, és később akár üzemanyagot is kinyerhetnének, így igazi kincs, ha valahol nem mélyen a talajba ágyazódva található.

A Geophysical Research Letters tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a vízjég mennyisége és helyzete azt mutathatja meg, hogy a NASA első emberes Mars-missziója hová szálljon le a vörös bolygón.

  A térkép színei beszédesek: a fekete területeken finom törmelék van, ahová szinte lehetetlen leszállni, a hidegebb színek pedig azokat a jégtakarókat mutatják, amelyek közelebb vannak a felszínhez, a melegebb színeknél a jég mélyebben található. Forrás: 24.huKapcsolódó: A Hold és a Mars lehet az emberiség mentsváraA Mars kérgéből származhat a bolygó légkörének egy részeA marsi egyenlítőhöz küldhetik az ExoMars űrexpedíció kutatórobotjátA Marson még hamarabb is lehetett élet, mint a Földön
Kategóriák: UFO

Nagyon furcsán viselkedik a Földre veszélyes kisbolygó

ParaHIR.HU - 2019, december 11 - 16:55
bennuCsillagászatAszteroidaKategória: Mainstream

Az 500 méter átmérőjű, Bennu nevű kisbolygó igen kivételes objektum: a szakértők úgy vélik, hogy az aszteroida összetétele többé-kevésbé állandó maradt a Naprendszer megszületése óta. Az égitest vizsgálata és a Bennuból vett minták ezért sokat segíthetnek a kutatóknak abban, hogy jobban megértsék rendszerünket.

Csakhogy most olyan furcsaságot vettek észre az űrkavicson, amit egyelőre nem tudnak megmagyarázni: a Wired adott hírt arról, hogy az OSIRIS-REx szonda mérései megmutatták,

a Bennu köveket köpköd ki magából, akár egy-két méter nagyságúakat is.

A Science tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a Bennu-t már legalább háromszor kapták köpködésen 2019 januárja óta. A NASA kutatói most azon dolgoznak, hogy rájöjjenek a furcsa jelenség okára.

„Soha senki nem vizsgált még ilyen közelről aszteroidát” – mondta a Wired-nek Carl Hergenrother, az Arizonai Egyetem kutatója. „Nem is olyan régen még azt hittük, hogy a kisbolygók élettelen, változatlan objektumok.”

Fotó: NASA

Persze néhány elmélet már van arra, hogy mi okozhatja a furcsa leszakadást: az egyik például az, hogy kisebb meteorbecsapódások során a felszín megtöredezett, és mivel az aszteroidán olyan gyorsan változik a felszíni hőmérséklet, mindig újabb és újabb darabok hagyhatják el a törzset. De okozhatja a jelenséget az is, hogy vízgőz halmozódik fel az aszteroida belsejében, és a túlnyomás miatt darabok törnek le belőle.

A kutatók megjegyezték, hogy ez egy nagyon különleges felfedezés, mivel valami olyasmiről van szó, amire soha nem jöttünk volna rá a földi megfigyelések segítségével.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Rekordközelségbe került a Bennu kisbolygóhoz az OSIRIS-REx űrszondaVizet találtak a Bennu aszteroidánA tudósokat is megdöbbentette a Földre legveszélyesebb aszteroidaNagyon furcsán viselkedik a Földre legveszélyesebb aszteroidaŐsszel indul a Földre legveszélyesebb aszteroidát felderítő űrszonda
Kategóriák: UFO

Végre beindulhat a nagy ufóvadász teleszkóp

ParaHIR.HU - 2019, december 10 - 19:58
teleszkópKategória: U.F.O.

Lassan megnyílik a csillagászok előtt a kínai ötszáz méter apertúrájú rádióteleszkóp, a Five-hundred-meter Aperture Spherical Radio Telescope (FAST), amely nagy segítség lesz majd az űrből érkező gravitációs hullámok vadászatában és a misztikus gyors rádiókitörések vizsgálatában is.

Az óriási teleszkóp a világ legnagyobb egytányéros rádiótávcsöve, Kína déli részén, Kujcsou tartományban fekszik. Mivel ilyet még nem építettek, a teleszkóp megalkotása és összeszerelése új kihívásokat fektetett a kutatók elé, ezért tartott ilyen sokáig megépíteni: 2011 márciusában kezdték, és 2016 júliusában fejezték be. Azóta a különböző tesztelések zajlottak.

Fotó: Ou Dongqu / XINHUA

A FAST komolyan előre fogja lendíteni a csillagászat tudományát, sőt, még akár a földönkívüli élet megtalálásában is segítségünkre lehet majd. Persze ez nem lesz gyors folyamat, hiszen a világűrből érkező jelek 99 százaléka egyszerű zaj – ha valami érdekeset találnak a kutatók, azt a maradék 1 százalékból kell kisajtolniuk – írja a Space.com. A FAST azonban már most letett az asztalra némi értékes eredményt: 99 gyorsan pörgő neutroncsillagot azonosított, amelyek közül több mint 30 különösen gyorsan mozog.

A FAST érzékelői nagyon érzékenyek, ezért fontos tudományos méréseket lehet majd vele végezni. A távcső annak a nemzetközi együttműködésnek is részese lesz, mely a galaxison keresztülsöprő téridő-hullámzásokat keresi. Az International Pulsar Timing Array kollaborációban a világ különböző pontjain elhelyezkedő rádióteleszkópjaival

folyamatosan monitorozzák pulzárok szabályos felvillanásait,

miközben olyan, több pulzárra koordinált időbeli elcsúszásokat keresnek, melyeket az alacsony frekvenciájú gravitációs hullámok rajtunk történő áthaladásai okoznak. 2030-ra a FAST-nak várhatóan elegendő érzékeny mérése lesz ahhoz, hogy egyedi gravitációs hullámforrásokat is tanulmányozhassunk, mint például szupernagy tömegű fekete lyukak ütközései – írja a csillagászat.hu.

Ezen kívül az exobolygó-kutatásban is nagyon hasznos lesz a távcső, valamint mérni tudja majd a gyors rádiókitöréseket, amelyekről eddig még vajmi keveset tudunk.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Kínai kutatók megdöntötték a teleportálás rekordjátKomoly tudományos eredményt értek el a japán és kínai csillagászokKvantumkommunikációs kapcsolatot hoztak létre a kínai műholddalA Földön kívüli élet kutatására kell a NASA-nak koncentrálnia
Kategóriák: UFO

Szuperegereket és fonálférgeket vittek a világűrbe

ParaHIR.HU - 2019, december 9 - 19:44
SpaceXKategória: Mainstream

Egyes halleányok hajlandók akár más fajba tartozó hímmel is párosodni, ha elég jól néz ki a pasi – vagy ha rosszak a látási viszonyok. Az effajta apró tévedésekből új fajok keletkezhetnek, így a jelenség evolúciós jelentőséggel bír.

 

Egerek, férgek, és empatikus robotok

A Dragont egy robotkar segítette a dokkolásban három nappal azután, hogy útnak indult az amerikai légierő floridai, Cape Canaveral-i támaszpontjáról. Három tonnás szállítmánya változatos fajtájú fonalférgeket, génmódosított szuperegereket és egy empatikus robotot is tartalmazott.

A SpaceX amerikai űrkutatási magánvállalat Crew Dragon űrhajója dokkolni készül a Nemzetközi Űrállomás Harmony moduljához

A körülbelül 120 ezer fonalféreg egy mezőgazdasági tanulmányhoz kell,

míg a 32 hagyományos és a 8 szuperegér egy tudományos kísérlet része. A módosított génállománnyal rendelkező szuperegerek izomtömege kétszerese a hagyományos egerekének.

Mesterséges intelligencia figyeli az űrhajósok hangulatát

Az űrkapszula egy nagyméretű, kerek, mesterséges intelligenciával bíró robotfejet is szállított, amely képes az űrhajósok érzelmeinek érzékelésére. A Cimon nevű robot elődjét tavaly tesztelték az űrállomáson.

A Nemzetközi Űrállomás alacsony Föld körüli pályán kering

Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) karácsonyi ajándékokat is küldött a hatfős legénységnek.

A SpaceX 19-szer fuvarozta a NASA rakományát a Nemzetközi Űrállomásra az elmúlt hét évben.

Újabb rakomány érkezik Oroszországból

"Minden egyes alkalommal, amikor új járművet üdvözölhetünk a fedélzeten, vele együtt mindazoknak a lelkéből is átveszünk egy darabot, akik hozzájárultak a projekthez" - mondta az űrállomást vezető Luca Parmitano.

A SpaceX startja

Az asztronauták hétfőre is rakományt várnak, amelyet Oroszország indított útnak Kazahsztánból még pénteken.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Hálóval kapott el egy visszahulló rakétadarabot a SpaceX (+videó)Készen áll a kilövésre az új SpaceX rakétaMűvészeket vinne magával a SpaceX Hold körüli utazásának első ügyfeleSikeresen tesztelte Mars űrhajója prototípusát a SpaceX
Kategóriák: UFO

Egyre több szuperföldet találnak, ahol létezhet élet

ParaHIR.HU - 2019, december 8 - 21:07
bolygókCsillagászatKategória: Mainstream

A Földünkhöz hasonló összetételű, de valamivel nagyobb tömegű exobolygókat (azaz Naprendszeren kívüli bolygókat) szuperföldeknek nevezték el a csillagászok. Maximálisan 10 földtömegű planétákat sorolnak ebbe a kategóriába.

Ezeken a bolygókon elképzelhető az élet jelenléte. A szuperföldekből egyre többet fedeznek fel az úgynevezett lakhatósági zónában is (vagyis olyan csillagtávolságban, ahol már megfelelő a hőmérséklet, és folyékony lehet a víz).

Egyre több szuperföldet fedeznek fel a lakhatósági zónában

A legutóbbi ilyen szuperföldet, amelyen valószínűleg folyékony víz található és alkalmas lehet az életre ez év közepén fedezte fel egy nemzetközi kutatócsoport.

A TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) műhold fantáziarajza

A Hydra csillagképben lévő exobolygójára a NASA úgynevezett TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) műholdjával bukkantak. Az égitest nagyjából 31 fényévnyire (2,9328264465 × 1014 kilométernyire) van a Földtől.

Az exobolygó a GJ 357 d nevet kapta, és úgy vélik átmérője nagyjából a kétszerese a Földének, a tömege pedig hatszorosa. Az anyacsillagának külső, lakhatósági zónájában foglal helyet, így a kutatók szerint víz és talán élet is lehet rajta.

Mitől élhető egy szuperföld?

A szuperföldek belső szerkezete a jelenlegi modellek alapján többféle lehet. Az egyik lehetőség a Földéhez hasonló szerkezet, ebben az esetben a szuperföld anyagát is sok vas és különféle kőzetek alkotják. Vagyis olyan, mint a mi bolygónk, csak felnagyított változatban. Sokkal furcsábbak lehetnek az óceánbolygók, amelyeknek kifejezetten magas a víztartalmuk. Megfelelő viszonyok esetén folyékony víz boríthatja őket, azonban elképzelhető, hogy az egész vízburok fagyott állapotban van.

Az is előfordulhat, hogy vízjég teszi ki az égitest tömegének jelentős részét. Ezek kis sűrűségű, részben jég vagy folyadék anyagú bolygók lehetnek - talán az Uránuszra és a Neptunuszra emlékeztetnek. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy igen magas a hidrogén és a hélium aránya az ilyen égitestekben, és korábban sokkal nagyobb tömegről fogytak le mai állapotukra.

A jelenlegi mérések segítségével nehéz eldönteni, hogy egy-egy szuperföldnek milyen lehet az összetétele és a belső szerkezete. További fontos kérdés, hogy működik-e rajta lemeztektonika, amely fontos tényező a globális anyagkörforgás és az élet kialakulása szempontjából.

Egyes számítások szerint egy szuperföld bőséges belső hőtartalékai hatékonyabban tartják fent a vulkánkitöréseket és a kőzetlemezek mozgását. A nehezebb égitest anyaga a modellszámítások szerint a nyomás növekedésével egyre könnyebben deformálódik, ami segíti a köpenyt alkotó anyag áramlását - és végül gyorsítja a lemeztektonika anyagkörforgását. Minél nehezebb a bolygó, annál vékonyabb rajta a kőzetburok, és annál nagyobb a köpenyben fellépő horizontális felszültségek nagysága, amelyek gyűrik, mozgatják a lemezeket. Ám ezzel ellentétes modell is létezik: eszerint az erős gravitáció révén a kőzetburok keményebb lesz, mint a Föld esetében. Ez pedig megakadályozhatja a lemeztektonikai folyamatokat.

A GJ 357 d elhelyezkedése

Gőzlégkörű és összesült bolygók

Az óceánbolygók légköre forró vízgőzzel lehet teli. Ez erős üvegházhatással tovább melegítheti a felszínt - azonban ennél egzotikusabb lehetőségek is előfordulnak.
Akadnak olyan, a Földhöz hasonló tömegű bolygók is, amelyek saját csillaguk forrósága miatt fogytak le jelenlegi méretükre. Ilyen például a Kepler űrtávcső megfigyelései alapján a KIC 05807616 jelű csillag körül azonosított két apró exobolygó. A KOI 55.01 és KOI 55.02 jelzéssel ellátott égitestek nagyon közel keringenek csillagukhoz, mindössze 5,76 és 8,23 óra alatt járják körül. Csillaguk körül a Föld átlagos naptávolságánál is közelebb mozognak (csillagtávolságuk 0,0060 és 0,0076-szorosa a Föld átlagos naptávolságának).

A két bolygó mérete 87, illetve 76%-a a Földének. Jelenlegi méretükre és tömegükre a csillag vörös órás fázisakor fellépő "fogyókúra" fogyasztotta le őket. A központi égitest korábban egy G típusú óriáscsillag volt, de napjainkra már kisebb objektummá zsugorodott. A két exobolygó a csillag felfúvódott fázisában annak kiterjedt légkörében keringett, miközben főleg illékony gázokat és esetleg vizet veszített. Így alakult ki mai állapotuk, amely feltehetőleg kellemetlen körülményeket biztosít az élet számára.

Van-e folyékony víz?

A jelenleg ismert szuperföldek néhány paramétere a mellékelt táblázatban olvasható. A felsorolt adatok közül a keringési idő a legpontosabb, míg a hőmérséklet a legbizonytalanabb. A hőmérséklet és a légnyomás egyaránt kritikus tényező a felszíni víz előfordulása szempontjából. Ha túl ritka a légkör, és kicsi a felszíni légnyomás, akkor a forráspont nagyon alacsony lesz, ezért a jég megolvadása után nem sokkal már fel is forr a víz (hasonló a helyzet a Marson, ahol 0 Celsius-fokon olvad a jég és +4 Celsius-fokon már forr a víz.)

A GJ 357 d a csillagával

A szuperföldeknél is érdekesebb exobolygók a Földhöz méretben és tömegben már valóban hasonló égitestek. Az első ilyen planéták felfedezését 2011. december 20-án jelentette be a NASA: két olyan bolygót (Kepler-20e és f) fedeztek fel, amely már valóban Föld méretű. Ezek a bolygók azonban túl közel keringenek csillagukhoz, így az élet gyakorlatilag kizárható rajtuk.

Azóta azonban egyre több – legalábbis elvben – élhető bolygót fedeznek fel a csillagászok. Ezek persze még mindig túl messze vannak ahhoz, hogy a mai technikai fejlettség mellett akárcsak ember nélküli űrhajót is érdemes lenne elindítani feléjük, de a távoli jövőben akár még új hazák is válhatnak egyesekből.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Hidrogént találtak egy szuperföld légkörébenKözeli szuperföldet találtak európai csillagászokMegvan az eddigi legközelebbi szuperföldÓriási szuperföldet találtak a Föld szomszédságábanÚj közeli szuperföldet találtak, akár élet is lehet rajtaÚjabb szuperföldet találhattak a Naprendszer közelében
Kategóriák: UFO

Egyre fényesebb a Naprendszeren keresztülszáguldó csillagközi üstökös

ParaHIR.HU - 2019, december 6 - 19:11
AszteroidaüstökösCsillagászatKategória: Mainstream

Egyre fényesebb és nagyobb a Naprendszeren át száguldó csillagközi kométa, a Borisov-üstökös. Az égi vándor vasárnap képrögzítőkkel felszerelt, nagyobb amatőr csillagászati távcsövekkel lesz megfigyelhető - hangzott el az M1 aktuális csatorna pénteki műsorában.

Őrületes sebességgel száguld át a Naprendszeren

Kiss László csillagász a műsorban elmondta, hogy megfigyelések szerint az üstökös csóvája a 140 ezer kilométert is meghaladja.

Kiss László asztrofizikus, akadémikus- kutatóprofesszor, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának főigazgatója

Kiss László kiemelte, hogy azért érdekes ez az üstökös, mert a csillagközi térből érkezett,

amit az asztronómus szerint onnan lehet tudni, hogy "őrületes sebességgel" száguld át a Naprendszeren és nem a Nap körül kering.

A Hubble-űrtávcső felvétele az egyre jobban kifényesedő Borisov-üstökösről

Az elmúlt hetekben a felvételekből kiderült, hogy az üstökös olyan, mint amilyen üstökösöket a Naprendszerben látunk.

Vízből áll a Borisov-üstökös háromnegyede

Ez a test nagyjából háromnegyed részt vízből áll. Ma azt gondoljuk, hogy a Föld felszínére a víz üstökösmagokon keresztül érkezett kicsit több mint négy milliárd évvel ezelőtt,

így ha más csillag körül ugyanolyanok az üstökösök,

ennek van egy olyan implikációja, hogy talán máshol is lehet egy olyan szép kis életteli vizes bolygó, mint a miénk 

- mondta a csillagász.

A Borisov-üstökös bizonyíthatóan a Naprendszer határain túlról érkezett

A Borisov-üstökös vasárnap halad el a Naphoz legközelebb, de még akkor sem lesz a Mars pályájánál közelebb - magyarázta. Kiss László beszélt arról is, hogy az első csillagközi üstököst két éve fedezték fel.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Decemberben egy titokzatos objektum közelít meg minket"Üstökösbölcsőt" fedeztek fel a Jupiteren túlAz élet építőköveit találták az üstökösönCsóva nélküli üstököst találtakFiatalabb lehet a Csuri üstökös, mint hitték
Kategóriák: UFO

Elképesztő pusztítást élt túl ez a bolygó

ParaHIR.HU - 2019, december 5 - 19:01
CsillagászatKategória: Mainstream

Hatalmas exobolygót figyeltek meg egy fehér törpe körül – írja a BBC. A fehér törpék apró, sűrű objektumok, melyek bizonyos csillagokból jönnek létre egy óriási pusztítással járó folyamat során. Ez az első alkalom, amikor sikerült bizonyítékot találni arra, hogy egy bolygó képes átvészelni csillaga átalakulását.

A hasonló égitestek felfedezése igen fontos, hiszen idővel, mintegy 6 milliárd év múlva a Nap is drámaian megváltozik majd, mikor vörös óriássá dagad. Ahogy a csillag felfúvodik, több bolygót is el fog nyelni, így a Földet is.

Kép: University of Warwick/Mark Garlick

A 2 ezer fényévre fekvő fehér törpe elképesztő gravitációval rendelkezik, ha egy objektum túl közel kerül hozzá, darabokra szakad. Ahogy a bolygó kering körülötte, a gázóriás folyamatosan veszít az atmoszférájából, így csóvaszerű nyúlvány követi.

Az exobolygóból másodpercenként mintegy 3 ezer tonna légkör távozik.

Az égitest nagyjából akkora lehet, mint a Neptunusz vagy az Uránusz. A kutatók azt tervezik, hogy tovább figyelik a fehér törpe környezetét, mert szeretnék jobban megérteni, hogy milyen jövő vár a Naprendszerre.

A szakértők szerint miután a Nap fehér törpévé alakul, bizonyos bolygók, például a Mars és a Jupiter fennmaradhatnak körülötte. A szélsőséges sugárzás miatt ugynakkor a Jupiter, a Szaturnusz és az Uránusz atmoszférája el fog párologni.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Az évszázad projektje: láthatjuk a távoli exobolygók atmoszférájátEgy új kutatás szerint a fagyos exobolygókon is lehet életElőször fedezhettek fel exobolygókat a galaxisunkon kívülElőször találtak felhőmentes atmoszférát egy exobolygón
Kategóriák: UFO

Sosem látott szögből vizsgálták a Nap plazmakilövelléseit

ParaHIR.HU - 2019, december 3 - 20:16
CsillagászatKategória: Mainstream

Eddig soha nem látott szögből vizsgálta a Nap plazmakilövelléseit egy nemzetközi kutatócsoport magyar részvétellel. Az úttörőnek számító távcsöves megfigyelés során a kutatók arra keresték a választ, hogy mi okozza a Nap koronájához köthető hőmérsékletemelkedést.

 

"A jelenlegi csúcstechnológia eddig teljességgel ismeretlen és elképzelhetetlen megfigyelésekre adott lehetőséget.

Alapvetően új, eddig soha nem látott szögből vizsgálhattuk a plazmakilövelléseket, amelyek milliószámra bekövetkeznek a Nap felszínén, és az asztrofizikusokat már jó másfél évszázada foglalkoztatják

- idézik az ELTE közleményében Erdélyi Róbertet, az ELTE kutatóprofesszorát, a Sheffieldi Egyetem Napfizika és Űrplazma Kutatóközpont (Solar Physics and Space Plasma Research Centre) vezetőjét, aki a nemzetközi kutatócsoport tagjaként vett részt a megfigyelésben.

Bár a hőmérséklet a Nap magjában akár 15 millió fok is lehet, a felszínt elérve ez az érték körülbelül 5700 fokra csökken. Ezután azonban a magasság további növekedésével a hőmérséklet ismét emelkedni kezd, és rejtélyes módon a koronában, a Nap légkörének külső részében, már a több millió fokot is elérheti.

Nem volt meg a megfelelő technika

P. Angelo Secchi olasz katolikus csillagász, jezsuita szerzetes 1877-ben fedezte fel az úgynevezett szpikulákat, amelyek kis méretskálájú, mágneses, gejzírszerű anyagkilövellések a Nap kromoszférájában, a naplégkör fotoszféra és korona között elhelyezkedő egyik rétegében. Az asztrofizikai léptékkel mérve keskeny, pár száz kilométer átmérőjű plazmaoszlopok a napfelszín feletti mintegy 5-8 ezer kilométer magasságba képesek emelkedni. Becslések szerint minden pillanatban több millió lehet belőlük a Nap légkörében.

FORRÁS: NASA/SDO/AIA/GODDARD SPACE FLIGHT CENTER

"Sok csillagász azt gyanítja, hogy a szpikulák a naplégkör alsóbb rétegei és a korona közti anyag- és energiaáramlás csatornáiként szolgálhatnak. Keletkezésük folyamatát és működésük mechanizmusát azonban még nem sikerült véglegesen tisztázni, mivel nem voltak olyan felbontású és érzékenységű távcsövek, amelyekkel ilyen "apró" méretű jelenségeket megfigyelhettek volna" - olvasható a keddi közleményben.

Most azonban olyan nagy tér- és időbeli felbontású eszközök jelentek meg, amelyek már bepillantást engednek a szpikulák keletkezésének mechanizmusába, sőt abba is, hogyan járulnak hozzá a napkorona fűtéséhez.

A "Nagy Medve" mindent lát

A nemzetközi kutatócsoport tagjai egy nagy felbontású és érzékenységű távcsővel, a Big Bear Observatory (BBSO) 1,6 méteres Goode Solar Telescope (GST) távcsövével figyelték meg a P. Angelo Secchi által felfedezett szpikulákat.

Ez az eszköz a világ jelenleg működő legnagyobb apertúrájú és egyben legnagyobb felbontású naptávcsöve.

Segítségével a kutatók temérdek szpikulát figyeltek meg rendkívül nagy térbeli felbontással, miközben szintén nagy térbeli felbontással mérni tudták a Nap fotoszférájának dinamikusan változó mágneses tereit is.

FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS

A kutatócsoport a távcsővel megfigyelhette, ahogy a szpikulák azonnal kilövellnek, amikor a domináns polaritású mágneses mező körül ellentétes polaritású mágneses fluxus jelenik meg.

A tudósok eddig még soha nem látták (csupán csak feltételezték) a szpikulát megelőző mágneses rekonnekciót (átkötést), ami magát a szpikulát okozza.

A beszámoló szerint bár korábban már látták, hogy ezekben a plazmanyalábokban sok az energia, azt viszont most sikerült először megfigyelni, hogy az energiát a szpikulák át is adják a környezetüknek.

Az úttörőnek számító távcsöves megfigyelés most minden eddiginél erősebben bizonyítja, hogy a naplégkör alsó régióiban végbemenő mágneses átkötés, vagyis a mágnes mezők dinamikus interakciója szolgál a szpikulák hajtóerejéül, és az így keletkezett szpikulák juttatnak el óriási mennyiségben nem-termális energiát a napkoronába, közvetlen kapcsolatot teremtve így a légkör alsó rétegeiben zajló mágneses aktivitás és a koronafűtés között

- olvasható az összegzésben.

Újabb óriástávcsövek jönnek

Az ELTE csillagásza beszámolt arról is, hogy hamarosan az eddigieknél is nagyobb felbontásra képes óriástávcsövekkel dolgozhatnak: jövőre elérhető lesz a Daniel K. Inouye Naptávcső (DKIST), és reményeik szerint a közeljövőben használatba vehetik az Európai Naptávcsövet is. A Magyar Napfizikai Alapítvány kezelésében álló Gyulai Bay Zoltán Napfizikai Obszervatórium kutatási célra készülő távcsöve is rengeteg új megfigyeléshez segíti majd hozzá a kutatócsoportot.

Mint írják, ezek a legfejlettebb technológiára épülő műszerek segíthetnek jobban megérteni például azt is, milyen kapcsolat van a szpikulák és az űridőjárás között.

Az utóbbi kutatási terület az Euróai Unió Horizont keretprogramjának stratégiailag kiemelt kutatási területe, melynek, a közlemény szerint "erős hazai vonzata is van, amennyiben Magyarország újra embert küld a világűrbe". A biztonságos űrutazás egyik alapfeltétele ugyanis az űridőjárás folyamatainak precíz ismerete.

Balra: A sötét, hosszúkás alakzatok a Nap szpikulái, a hidrogen alfa vonalának kék tartományában. Jobbra: A szpikulák mágneses eredetének vizualizálása. A kék és vörös kontúrok ellentétes polaritású mágneses tereket körvonalaznak

FORRÁS: ELTE

Erdélyi Róbert 2004-ben írt a kérdésről tanulmányt, mely a Nature címlapjára került, 2019 nyarán pedig az általa vezetett kutatócsoporttal elsőként figyelte meg a nagyenergiájú, több magyarországnyi méretű örvények által gerjesztett, a Nap felszínétől annak felsőbb légkörébe energiát szállító plazmapulzusokat, és tette közzé mérföldkőnek számító megfigyeléseit a Nature Communications-ben.

Forrás: MTIKapcsolódó: 2050-re jelentősen lehűlhet a Nap350 ezer csillag segítségével keresik a Nap elveszett testvéreitA Nap hívhatta életre a furcsa marsi képződménytA Naprendszeren kívül is találtak vízfelhőket580 év után most sikerült megfejteni a rejtélyt: mi volt az a 14 napon át látható csillagrobbanás?
Kategóriák: UFO

Hatalmas aszteroida halad el ma mellettünk

ParaHIR.HU - 2019, december 2 - 18:31
AszteroidaKategória: Mainstream

A NASA adatai alapján ma este kifejezetten közel fog elhaladni egy nagyobb aszteroida – írja az International Business Times. A 2019 WH4 jelű objektum 22 méter széles, és az Apollo-család tagja. Ezen aszteroidák rendkívül széles pályát írnak le, és bizonyos időközönként a Földet is megközelíthetik.

Ha a 2019 WH4 bolygónkba csapódna, hatalmas pusztítást idézne elő.

Még szerencse, hogy az égitest biztonságos távolságban, mintegy 2,2 millió kilométerre fog elszáguldani a Föld mellett.

Bár ez elsőre távolinak tűnhet, csillagászati szempontból nagyon kis távolságról van szó. A NASA azon égitesteket sorolja a földközeli objektum közé, amelyek képesek bolygónkhoz 1,3 csillagászati egységnél közelebb kerülni. Egy csillagászati egység nagyjából 149 millió kilométert jelent, a 2019 WH4 elhaladása tehát kifejezetten közelinek tekinthető.

Forrás: 24.huKapcsolódó: 10 dolog, amit csak kevesen tudnak az aszteroidákról2018-ban visszatér a hírhedt koponyaformájú aszteroidaA NASA elérte a Földre jelenleg legveszélyesebb aszteroidátAszteroida lépett a Föld légkörébe, de megsemmisült
Kategóriák: UFO

Különleges felfedezés a Ryugu aszteroidáról

ParaHIR.HU - 2019, december 1 - 20:58
CsillagászatAszteroidaKategória: Mainstream

A Ryugu változatos geológiai történetére világítanak rá a kisbolygó becsapódási kráterei, amelyekről a Hajabusza-2 japán űrszonda gyűjtött adatokat.

 

Különböző korszakokban alakult ki a keleti és a nyugati félteke

A Kobei Egyetem közlése szerint a kisbolygón keletkezett krátereket a szonda által készített felvételeket elemezve vizsgálták. A Hirata Naojuki, a japán Kobei Egyetem tudósa vezette kutatócsoport 77 krátert fedezett fel a Ryugun. A kráterek elhelyezkedési mintázatának és jellemzőinek elemzése révén arra jutottak, hogy

az aszteroida keleti és nyugati féltekéje különböző időszakokban alakult ki

- írja az Eurekalert tudományos hírportál. A tudósok remélik, hogy az összegyűjtött adatok alapot jelenthetnek az aszteroidák jövőbeli kutatásához és elemzéséhez.

A Ryugu aszteroida

A Japán Űrügynökség (JAXA) űrszondája különböző missziókat teljesített, hogy minél több információt szolgáltasson a földközeli Ryuguról.

Mióta megérkezett a kisbolygó felszínére 2018 júniusában,

a legénység nélküli szonda mintákat vett és nagyszámú felvételt készített az aszteroidáról.

A kutatók remélik, hogy ezek segítenek megérteni a Ryugu kialakulását és történetét.

Hetvenhét becsapódási krátert azonosítottak az aszteroida felszínén

A kutatók a képadatok segítségével határozták meg a becsapódási kráterek számát és elhelyezkedését. Ilyen kráterek akkor keletkeznek,

amikor egy kisebb aszteroida vagy üstökös a kisbolygó felszínének csapódik.

A becsapódási kráterek térbeli eloszlása és száma utal az ütközések gyakoriságára és segít meghatározni a különböző területek korát. Először a Hajabusza-2 felvételeit elemezték.

A Hajabusza-2 mintákat gyűjt a Ryugu felszínéről

A szonda különböző típusú kamerákkal rendelkezik, köztük az Optikai Navigációs Kamerával (ONC). Az ONC mintegy 5000 felvételt készített a Ryuguról.

A kráterek mérete és elhelyezkedése a Ryugun. A kráterek méret sorrendben vannak megszámozva

A kutatók 77, egenként legalább 10-20 méter átmérőjű krátert azonosítottak, és feltárták az elhelyezkedésük alkotta mintázatot. A legtöbb kráter az északi félgömbön, a délkör közelében helyezkedik el. Ez a terület a Ryugu legnagyobb, Cendrillon nevű krátere közelében van. Ehhez képest alig néhány kráter alakult ki a nyugati félgömbön. Ebből arra következtetnek a kutatók, hogy az aszteroidának ezen része később alakult ki.

Jövőre landolnak a földön az aszteroidáról gyűjtött minták

Az elemzés szerint több kráter van a hosszabb szélességi köröknél, mint a rövidebb szélességi köröknél, tehát a Ryugu pólusainál kevesebb a kráter.

A Ryugun azonosított minden egyes kráter képe egyenként

A keleti félgömbön lévő egyenlítői gerincet fosszilis szerkezetűnek találták a tudósok. Amikor a Ryuguhoz hasonló aszteroidák nagy sebességgel forognak, megváltozhat az alakjuk. A kutatók úgy vélik, a gerinc a távoli múltban formálódhatott, amikor a Ryugunak csupán 3 órára volt szüksége ahhoz, hogy körbeforduljon. A keleti és a nyugati félteke a kisbolygó történelmének különböző időszakaiban alakult ki. Ennek alapján arra lehet következtetni,

hogy legalább két olyan alkalom volt, amikor a Ryugu rotációs sebessége megnőtt.

A Hajabusza-2 az összegyűjtött mintákat tartalmazó kapszulát várhatóan 2020 végén szállítja vissza a Földre. Ezeknek a mintáknak az elemzése további betekintést enged majd a Ryugu történetébe.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Több mint 10 krátert robbantott a Ryugu kisbolygón a Hajabusza-2Végrehajtotta második leszállását is a Hajabusza-2 a Ryugu kisbolygón
Kategóriák: UFO

Akkora fekete lyukat találtak a kutatók, amekkora nem is létezhetne

ParaHIR.HU - 2019, november 30 - 15:12
CsillagászatKategória: Mainstream

A kutatókat is megdöbbentő méretű fekete lyukat fedeztek fel a Tejútrendszerben: a szakértők szerint olyan hatalmas, hogy nem is létezhetne a galaxisban. Az LB-1 jelű fekete lyuk 15 ezer fényévnyi távolságra van a Földtől, tömege 70-szer nagyobb a Napénál - olvasható a Nature című tudományos lapban megjelent tanulmányban.

A Tejútrendszer a becslések szerint 100 millió steláris fekete lyukat tartalmaz, de 

az LB-1 kétszer akkora tömegű, mint amekkora a tudósok szerint egyáltalán elképzelhető lenne 

- mondta Liu Csi-feng, a Kínai Nemzeti Csillagvizsgáló professzora, a kutatás vezetője. A csillagfejlődés jelenlegi modelljei szerint ilyen hatalmas tömegű fekete lyukak nem is létezhetnének a galaxisunkban - mondta.

A kutatók szerint a fekete lyukaknak alapvetően két típusa létezik. A kisebb, csillagtömegű fekete lyukak a Napnál legfeljebb 20-szor nagyobb tömegűek, akkor keletkeznek, amikor egy nagyon nagy csillag összeomlik. 

A szupernagy tömegű fekete lyukak viszont legalább több milliószor nagyobbak, mint a Nap, eredetük pedig ismeretlen. 

A kutatók azonban úgy vélték, hogy a Tejútrendszerre jellemző csillagok gázaikat kiárasztják a csillagszéllel, emiatt nem alakulhatnak ki akkora fekete lyukak, mint az LB-1 - mondta Liu Csi-feng.
Hozzátette, hogy a csillagászoknak most magyarázatot kell találniuk a jelenségre. 

A csillagászok egyelőre még csak kezdik felmérni a fekete lyukak óriási mennyiségét és formálódásuk mechanizmusát 

- mondta David Reitze, a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) munkatársa, aki nem vett részt a kutatásban.

Az LB-1 fekete lyukat egy nemzetközi kutatócsoport fedezte fel a kínai LAMOST-teleszkóp segítségével azáltal, hogy hosszú időn át figyelték több nagyobb csillag mozgását. 

Az eredményeket megerősítette a világ legnagyobb optikai teleszkópjai közül kettő is. 

Ezt a módszert évtizedeken át kevés sikerrel alkalmazták az eszközök korlátozottsága miatt, a 2001 és 2008 között épült LAMOST azonban lehetővé teszi a kutatók számára, hogy egyszerre akár négyezer csillagot is megfigyeljenek.

Liu szerint a módszer segítségével még több fekete lyukat fedezhetnek fel a tudósok a jövőben.

Forrás: MTIKapcsolódó: A szakértők sem értik, mi történik ennél a fekete lyuknálA szomszédos csillag buktatta le a rejtőzködő fekete lyukatÁprilisban elkészülhet az első kép egy fekete lyukrólBolygóméretű gázcsomókat dobálhat a központi fekete lyukElőször találtak szökött fekete lyukat
Kategóriák: UFO

Decemberben egy titokzatos objektum közelít meg minket

ParaHIR.HU - 2019, november 29 - 17:23
CsillagászatKategória: Mainstream

A mélyűrből származó titokzatos objektum közeledik a Föld felé. A kutatóknak sikerült képet készíteniük róla.

Az objektum valószínűleg üstökös lesz, de hivatalosan még nem sikerült ezt a feltételezést megerősíteni. Annyi biztos, hogy a „látogató" – ami a 2I/Borisov nevet kapta - egy másik naprendszerből származik.

Az objektum várhatóan jövő hónapban halad el a Föld mellett, a kutatóknak azonban vasárnap sikerült egy fotót lőniük róla a hawaii Keck Obszervatóriummal. A Yale Egyetem munkatársai által készített képen az objektumot fehér fény veszi körül.Elképesztő sebességgel száguld, óránként 180 000 kilométert tesz meg, csóvája 160 000 kilométer hosszú.

Az objektum és csóvája a Földhöz viszonyítva

A kutatók elmondták, több hónapig is eltarthat, mire feltérképezik az objektum pályáját. Amennyiben ez sikerül, úgy keletkezésének helyét is meg tudják majd határozni.

Forrás: ORIGOKapcsolódó:  Titokzatos objektumot találtak az űrben15 titokzatos jel érkezett egy távoli galaxisbólA titokzatos kilencedik bolygó sokkal nagyobb is lehet a FöldnélAzonosították a titokzatos rádiókitörések forrásátFöldönkívüliek üzenhetnek a titokzatos rádiójelekkel
Kategóriák: UFO

Oldalak