UFO

Óriási aszteroida fog elhaladni a Föld mellett

ParaHIR.HU - 2019, február 19 - 18:23
AszteroidaCsillagászatKategória: MainstreamEgy hatalmas, mintegy 85 méter széles aszteroida fog elhaladni bolygónk mellett magyar idő szerint kedd délután. Az objektum szerencsére biztonságos távolságban jár majd, így nem jelent fenyegetést a Földre.  

A 2013 MD8 jelű égitest magyar idő szerint 16:55-kor fog elhaladni mellettünk mintegy 4,8 millió kilométerre – számol be a Daily Mail. A NASA az aszteroidát a potenciálisan veszélyes aszteroidák közé sorolja, ide olyan égitestek tartoznak, amelyek 0,5 csillagászati egységnél (75 millió kilométernél) közelebb keringenek a Földhöz, és elég nagyok ahhoz, hogy becsapódva kárt tegyenek bolygónkban.

Az űrhivatal igyekszik nyomon követni az efféle objektumok mozgását, hogy azonosítsák azokat az égitesteket, amelyek tényleges veszélyt jelentenek. Eddig szerencsére nem találtak ilyen objektumot.

Az elmúlt ezer évben egyetlen személyről sem tudni, akivel meteorit vagy egy becsapódás hatása végzett volna

– áll a NASA Jet Propulsion Laboratory  közleményében. A szakértők kiemelték, hogy a szervezet jelenleg nem ismer olyan aszteroidát vagy üstököst, amely ütközőpályán lenne a Földdel.

A 2013 MD8-at egy, a potenciálisan veszélyes aszteroidáknál szélesebb csoportban, a földközeli objektumok között is jegyzik. Ide olyan égitesteket sorolnak, amelyek keringésük során 1,3 csillagászati egységnél (195 millió kilométernél) közelebb kerülnek bolygónkhoz. A NASA jelenleg a 600 ezer ismert naprendszerbeli aszteroida közül 16 ezret sorol ide.

  Forrás: 24.huKapcsolódó: 10 dolog, amit csak kevesen tudnak az aszteroidákrólA jövő nagy reménysége az aszteroidabányászatAszteroida lépett a Föld légkörébe, de megsemmisültAszteroidákból faragnának űrhajókatBámulatos fotók az űrszondáról, amelyik leszállt egy aszteroidára
Kategóriák: UFO

Kísérteties kék fények ragyognak a NASA új képén

ParaHIR.HU - 2019, február 18 - 16:23
CsillagászatNASAKategória: Mainstream

A NASA közelmúltban közzétett képén különös, kékes objektumok ragyognak – írja a Geek. A felvételt a Hubble űrteleszkóp készítette, és fiatal csillagok egy csoportját mutatja be. Az égitestek úgynevezett Herbig-Haro (HH) objektumokat alakítanak ki.

A képen látható HH 7, HH 8, HH 9, HH 10 és HH 11 az NGC 1333 jelű csillagködben fekszenek, a Földtől mintegy 1 000 fényévre. A Herbig-Haro objektumok olyan múló anyagkiáramlások, amelyek a születőben lévő csillagok körül fekvő, porból, gázból és plazmából álló korongban jelennek meg. Az objektumok 240 kilométer per órás sebességgel lőnek ki, és csillagászati szempontból rövid idő alatt, néhány tízezer évet követően fel is szívódnak.

A NASA szakértői úgy vélik, hogy a Hubble felvételén látható Herbig-Haro objektumok forrása a SVS 13 jelű csillag. A képen szereplő kék csoportosulások folyamatosan távolodnak a fiatal égitesttől, a becslések alapján a HH 7 és SVS 13 közti távolság a Nap-Föld átlagos távolságának 20 ezerszeresével egyenlő.

Fotó: Herbig-Haro objektumok

Forrás: 24.huKapcsolódó: A Hubble belepillantott egy kozmikus vihar belsejébeLenyűgöző fotót készített a Hubble két galaxis összeolvadásárólA Hubble kiszúrta az eddigi legtávolabbi galaxistA Hubble benézett a Tejút csomópontjába
Kategóriák: UFO

Menthetetlenül sodródik a világ egyik legnagyobb űrteleszkópja

ParaHIR.HU - 2019, február 17 - 18:31
CsillagászatOroszországKategória: Mainstream

AZ ŰRBEN MÉG KOZMONAUTÁK SEGÍTSÉGÉVEL SEM LEHET MEGJAVÍTANI AZ OROSZ SZPEKTR-R (RADIOASZTRON) ŰRTELESZKÓPOT. - jelentette ki csütörtökön Nyikolaj Kardesev, a program egyik vezetője Moszkvában.

A szakértő elmondta, hogy az irányítói által még januárban elveszített teleszkópot kiszolgáló csoport "mindent megtesz, ami lehetséges"; Az is felmerült, hogy esetleg űrhajósokat küldenének, de valószínűleg ők sem tehetnének semmit. A műholdat ugyanis alaposan leszigetelték a gyártás helyszínén egy különleges berendezéssel, ezért az eszköz belsejéhez nem lehet hozzáférni. Egy további problémát jelent, hogy ilyen keringési pályán - melyet a 330 ezer kilométeres földtávolpont és a 600 kilométeres földközelpont jellemez - nincs űrhajós.

Kardesev reményét fejezte ki, hogy

A RADIOASZTRON EGYSZER CSAK MAGÁTÓL MEGJAVUL, AZAZ "KIALUSSZA MAGÁT ÉS FELÉBRED.

Az űrteleszkóppal január második hetében szakadt meg a kapcsolat, nem válaszolt a földi irányító központ utasításaira. Az orosz űrügynökség, a Roszkoszmosz korábban azt közölte, hogy egy amerikai földi rádiólokációs állomás észlelte a gigantikus orosz űrteleszkóp jeleit. Ez azt jelenti, hogy a teleszkóp fedélzeti rendszerei autonóm módban működnek.

A Szpektr-R-t 2011-ben állították földkörüli pályára, hogy a feketelyukakat, neutroncsillagokat és a föld mágneses mezejét tanulmányozza. Ez a világ egyik legnagyobb rádióteleszkópja 10 méter hosszú antennájával és széles körű földi megfigyelő állomásaival.

Az orosz Hubble-nak is nevezett űrteleszkópnak a tervek szerint csak 2014-ig kellett volna működnie, de meghosszabbították üzemidejét. Oroszország azt tervezi, hogy idén Szpektr-RG elnevezéssel

EGY ÚJABB ŰRTELESZKÓPOT ÁLLÍT FÖLDKÖRÜLI PÁLYÁRA AZ UNIVERZUM TELJES TÉRKÉPÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉRE.

Forrás: IndexKapcsolódó: Új űrteleszkóppal védik a FöldetBefuccsolt az orosz mesterséges csillagAz oroszok elkezdték építeni a Holdra utazó űrhajójukat
Kategóriák: UFO

Gigantikus hegyek rejtőznek a Föld mélyén

ParaHIR.HU - 2019, február 15 - 17:08
FöldtudományKategória: Mainstream Az iskolában általában azt tanuljuk, hogy a Föld szerkezete a földkéregből, a köpenyből és a magból áll, de geológusok ezt a leegyszerűsített felosztást már régen több pontra bontották. A Princeton Egyetem kutatói most hegyeket fedeztek fel az egyik ilyen rétegben, a felső és alsó köpenyt elválasztó átmeneti zónában - a felfedezést pedig egy több évtizede történt bolíviai földrengésnek köszönhetik.  

1994-ben óriási földrengés rázta meg Bolíviát: a Richter-skálán 8.2-es besorolást kapott, ami a második legerősebb mélyről induló földrengés volt, mióta a szeizmológia kifinomultan működik, és képesek vagyunk mérni az erősséget. Ez a földrengés segített a Princeton Egyetemnek abban, hogy azonosítsák: a Föld mélyén, a felső és alsó köpeny határán olyan óriási hegyvonulatok húzódhatnak, amelyek akár a földfelszíni hegyeknél is magasabbak és meredekebbek lehetnek.

A REJTÉLYES ÁTMENETI ZÓNA

Ahhoz, hogy megértsük, ez hogyan lehetséges, ismernünk kell a Föld szerkezetének mélyebb felbontását, és a vele kapcsolatos elméleteket is. Az iskolában tanult rétegek már csak nagyon nagy vonalakban állják meg a helyüket: a szeizmológusok és geológusok már régóta tudják, hogy a köpeny nem egy homogén sáv, hanem felbontható az alsó és felső köpenyre. A kettő között egy jobb név híján átmeneti zónának nevezett sáv található, nagyjából 410-660 kilométer mélyen.

Structure core Earth. Structure layers of the earth. The structure of the earth's crust. Earth cross section in space view. Elements of this image furnished by NASA. 3D rendering

Lassan egyre többet tudunk meg a Föld mélyéről is – fotó: iStock

A Föld köpenye egy közel 2900 km vastag szilárd halmazállapotú réteg, mely a bolygó vasban gazdag magját burkolja be. A Föld térfogatának 82%-át, tömegének pedig 68%-át adja, noha átlagsűrűsége csak feleannyi, mint a magé. A köpeny alapvetően szilárd, de olyan magas a hőmérséklete, hogy gyakorlatilag nagyon lassan mozgó folyadékként viselkedik. Az anyag vándorlását hatalmas áramlatok irányítják, melyek előbb felfelé, a kéreg irányába terelik a matériát, ahol az lehűlhet. Később az anyag ismét megindul a mély felé, ezzel pedig egyre közelebb kerül a mag határához.

Kutatók egyelőre nem tudnak egyértelműen megegyezni abban, hogy az alsó és a felső köpeny kémiai szempontból homogén-e, de egyre több jel utal rá, hogy egyáltalán nem – többek között a princetoni kutatás is részben ezt igazolja. Eddig úgy próbálták meg megállapítani, mennyi a különbség a két réteget alkotó anyagokban, hogy hogyan vezetik a hőt: vajon a köpeny alsó területeiről mindenféle elakadás nélkül áramolnak felfelé a kőanyagok, vagy

az átmeneti zónában valami megakasztja őket, és innen máshogy mozognak. 

Néhány geokémiai és ásványtani bizonyíték arra utal, hogy a két réteg között igenis van különbség kémiailag, más megfigyelések viszont arra mutattak rá, hogy nincs közöttük különbség, a köpeny jól keveredik, mindenféle megakadás nélkül. A princetoni kutatás eredményei rávilágítottak, hogy miért jött ki ez a vegyes eredmény a korábbi vizsgálatok esetében.

ÓRIÁSI HEGYVONULATOK A FÖLD MÉLYÉN

Az egyetem kutatói a Kínai Geodéziai és Geofizikai Intézettel együttműködve a szeizmikus hullámok alapján vizsgálták a köpenyt: ezek mintegy átvilágítják a Földet. Az anyag hirtelen halmazállapot-, szerkezet, sűrűségváltozási felületein sebességük és irányuk megváltozik, részben visszaverődnek.

Egy nagy, mélyről jövő földrengés az egész bolygót megrengeti, és nem hal el a kéregben, hanem tovább terjed a köpenybe is. A nagy földrengések aránytalanul erősebbek, mint a kicsik, a Richter-skálán minden egyes feljebb lépés harmincszoros energianövekedést jelent. Az óriási bolíviai földrengés adatainak vizsgálata után rájöttek, hogy az átmeneti öv környékén máshogy verődtek vissza a hullámok: volt, amelyek hamarabb és más irányban érkeztek vissza, mint mások.

Nagyjából így kell elképzelni az átmeneti zónát (az illusztráció nem méretarányos) – kép: Kyle McKernan, Office of Communications

A mintából hamar kirajzolódott egy óriási hegyvonulat alakja, amely akár nagyobb hegyeket is jelenthet, mint amilyeneket a Föld felszínén ismerünk. A modell nem adott lehetőséget precíz mérésekre, de az arányokat azért lehet belőle sejteni. Ráadásul, ahogy a felszínen is, úgy az átmeneti övben is vannak simább, egyenletesebb területek, és magas hegyvonulatok is.

Ez a felfedezés igazolja azt, hogy korábban az átmeneti zónáról alkotott elméletek mindegyike helyes volt: van, ahol a hő- és kőzetáramlás problémamentes, hiszen itt sima az alsó és felső köpeny közötti átjárás, nincsenek feltorlódott kőzethegyek. Van viszont, ahol nehezebben mozog a folyadékként viselkedő, forró kőzettenger, mert óriási hegyekbe ütközik.

A felfedezés nemcsak a Föld jobb megismerését segíti elő, hanem hozzájárulhat ahhoz is, hogy jobban megértsük a kontinensek mozgásának következményeit.

Forrás: 24.huKapcsolódó: A Föld belsejében lassabb az idő, mint a felszínénA Föld eredeti kérgének nyomaira bukkantak - a kőzet 4,3 milliárd éves! (+videó)A Föld valójában két bolygóból állA Földön eddig sose látott jégtípust találtak gyémántba zárva
Kategóriák: UFO

Halottnak nyilvánította a NASA az Opportunity marsjárót

ParaHIR.HU - 2019, február 14 - 18:50
MarsNASAKategória: Mainstream

Az Opportunity 15 éven át kutatta a Mars felszínét. Ez a marsjáró volt az első, amely kiderítette, hogy a bolygón valaha víz volt, vagyis meglehettek az élet feltételei. 

Az Opportunityéhoz hasonló úttörő küldetéseknek köszönhetően jön majd el egyszer az a nap, amikor kiváló űrhajósaink a Marson lépkedhetnek majd– fogalmazott a sajtókonferencián Jim Bridenstine, a NASA vezetője. Hozzátette, hogy ezekben az első lépésekben majd az Opportunityt megalkotó nők és férfiak munkája is benne lesz. A marsjáró robot hét hónappal a felbocsátása után, 2004 januárjában landolt a vörös bolygón, és értékes információkat küldött a földi központba.

A szerkezet hematitot, a víz kialakulásához szükséges ásványt talált, és a vörös bolygó egyik kráterében arra utaló nyomokra lelt, amelyek szerint a földi tavakhoz hasonló, ivóvizet tartalmazó kis tó is lehetett ott.Küldött a Földre 217 ezer fotót, köztük színes panorámaképeket, és közelről megmutatta a Mars 57 szikláját,amelynek nyomán a kutatók új ásványi felszíneket azonosíthattak be.

Az Opportunity marsjáró

FORRÁS: MARS EXPLORATION ROVER MISSION, CORNELL, JPL, NASA

Tavaly júniusban azonban a 174 kilogrammos, hatkerekű marsjáró erős porviharba került, és mivel a vihar megakadályozta a robot napenergiával működő elemeinek feltöltődését, a szerkezet elnémult. Az űrjáró a vihar után sem küldött jeleket, és a NASA szerdára virradóra még egy utolsó kísérletet tett a kapcsolatfelvételre.

John Callas, az expedíciók projektvezetője a sajtóértekezleten elmondta, hogy „minden észszerű mérnöki erőfeszítést” megtettek, hogy újra kapcsolatba léphessenek a robottal, de végül úgy döntöttek,a túlságosan csekély esély miatt végleg felhagynak a próbálkozással. Ezzel „halottnak” nyilvánítottákaz Opportunityt.

A sajtóértekezleten kiemelték azt is, hogy a Mars kutatása nem zárul le, a NASA InSight nevű űrszondája 2018. november 2-án szállt le a bolygón.

Forrás: MTIKapcsolódó: Enyhült a porvihar a Marson, 45 napja lesz hazatelefonálni az Opportunitynek
Kategóriák: UFO

Élőbb lehet a Mars, mint eddig gondoltuk

ParaHIR.HU - 2019, február 13 - 19:38
CsillagászatKategória: Mainstream Korábbi kutatások kimutatták, hogy a marsi jégsapkában akár folyékony víz is lehet, egy friss tanulmány viszont azzal érvel, hogy ha ez így van, akkor valamilyen mélyebb hőforrásnak is kell lennie a bolygó felszíne alatt. A legnagyobb esély jelenleg a vulkanikus aktivitásra mutatkozik, de egyelőre csak a számításokon alapul a felvetés.  

Tavaly nyáron folyékony vízből álló víztömeget véltek felfedezni a Mars déli jégsapkája alatt az Olasz Űrügynökség munkatársai. A víztömeget az Európai Űrügynökség Mars Express szondáján található Mars Advanced Radar for Subsurface and Ionosphere Sounding (MARSIS) nevű eszköz segítségével fedezték fel. Persze egyelőre még korántsem száz százalék, hogy a jégsapka alatt valóban folyékony víz rejtőzik, de ha mégis, akkor az rengeteg kérdést felvet – ezek közül egyikre válaszolt csak a Geophysical Research Letters tudományos folyóiratban megjelent tanulmány.

Az Amerikai Geofizikai Unió kutatása szerint kell egy felszín alatti hőforrásnak lennie akkor, ha valóban folyékony víz van a jégsapka alatt, a legvalószínűbb pedig az, hogy ezt vulkanikus aktivitás biztosítja. Ha viszont nincs ehhez hasonló hőforrás a felszín alatt, akkor nagyjából lehetetlen, hogy a fagyott jégréteg alatt folyékony víz legyen.

Az elgondolás tovább táplálja a gondolatot, hogy a Mars geológiai szempontból sokkal élőbb bolygó, mint ahogy eddig gondoltuk. A jégréteg alatti víz, és az ebben esetlegesen megtalálható élőlények lehetősége egyre inkább foglalkoztatja a kutatókat, főleg azért, mert

ha tényleg élet van a bolygón, az szinte biztos, hogy a felszín alatt, a sugárzástól védve tengeti a napjait.

„Ha még mindig vannak magmamozgások a felszín alatt, a közelmúltban talán még aktívabbak voltak, és több bazális olvadást hozhattak magukkal” – írta a sajtóközleményben Ali Bramson, az Arizonai Egyetem kutatója. „Ez a felállás pedig sokkal jobb körülményeket biztosíthatna a folyékony víz, és ezzel az élet kialakulásának is.”

A Marson két óriási sarki jégtábla található, mindegyik néhány kilométer vastag. A Földön gyakori, hogy ilyen jégtáblák alatt folyékony víz legyen, hiszen a bolygó belső hője megolvaszthatja alulról is a jégtömeget. Mivel a Mars sokkal hidegebb, mint a Föld, fel kéne tárni, hogy milyen folyamatok vezethetnek ilyen folyékony víz megmaradásához a jégréteg alatt – egyelőre a tavalyi kutatás ezzel nem foglalkozott.

A Mars egyik jégsapkája – fotó: ESA/DLR/FU Berlin/Bill Dunford

A mostani tanulmány szerzői abból indultak ki, hogy ha tényleg van víz a megjelölt területen, akkor milyen folyamatoknak kellett lejátszódniuk ahhoz, hogy lehetővé tegyék a jelenséget. Számításba vették azt is, hogy ha elég sós a Mars jege, akkor az lejjebb viheti a víz fagyáspontját, így alacsonyabb hőmérsékleteken is nagyobb eséllyel marad folyékony a víz – de a modell még így sem magyarázta meg a helyzetet, csak valamilyen extra hőforrás mellett lehet elképzelhető egy ilyen jelenség. Ehhez párosították a vulkanizmus lehetőségét.

A marsi vulkanikus aktivitás nem új dolog, a felszínen is vannak erre utaló jelek, de a legfiatalabbak is több millió évesek. Ennek ellenére nem elképzelhetetlen, hogy valóban van még felszín alatti vulkanizmus.

Forrás: 24.huKapcsolódó: A Marson akár helyben előállíthatjuk az oxigéntA Hold és a Mars lehet az emberiség mentsváraMarsi mintákat szállítana a Földre a NASA és az ESAMarsi mintákat szállítana a Földre a NASA és az ESA
Kategóriák: UFO

A Naprendszer legtávolabbi tagja furább, mint gondolták

ParaHIR.HU - 2019, február 12 - 19:05
CsillagászatKategória: Mainstream

Sokkal laposabb az Ultima Thule nevű égitest, mint eddig vélték a tudósok, akik az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) New Horizons űrszondájának legutóbb továbbított felvételeit vizsgálva már nem hóemberhez, inkább mézeskalács-figurához hasonlónak tartják az alakját - írta a BBC News.

A képeket a New Horizons akkor készítette, amikor január elsején elrepült a Naprendszer eddig vizsgált legtávolabbi égitestje, a 2014 MU69, nem hivatalos nevén Ultima Thule kisbolygó mellett.

A képeken a kisbolygó sötét, csak az egyik oldalának egy keskeny sávját világítja meg a Nap. A tudósok azonban meg tudják határozni, a háttérben hunyorgó csillagok fényéből, hogy merre vannak az égitest körvonalai Korábban azt mondták, az Ultima Thule két egymáshoz kapcsolt gömbszerű test, a hétvégén a Twitterre feltöltött video azonban laposnak mutatja a kisbolygót.

A New Horizons tudósai most úgy vélik, az égitest nagyobbik fele, az Ultima becenevű gigászi palacsintára hasonlít, a kisebbik rész horpadt dióra.

Ultima Thule

FORRÁS: SCIENCE PHOTO LIBRARY/MARK GARLICK/SCIENCE PHOTO LIBRARY/MARK GARLICK/SCIENCE PHOTO LIBRA

Tudományos rejtély, hogy jöhetett létre ilyen alakú test. Sosem láttunk ilyesmit a Nap körül keringeni"- mondta el a BBC-nek Alan Stern vezető kutató.

A New Horizons űrszondát 2006. január 19-én indították útnak, elsődleges feladata a Pluto kutatása volt, 2015. július 14-én haladt el a törpebolygó mellett, miden eddiginél közelebb jutva hozzá. Az Ultima Thulét 2014-ben a Hubble teleszkóp fedezte fel, a NASA 2015-ben döntött úgy, hogy a New Horizons misszióját kiterjesztik a kisbolygó vizsgálatára.

Forrás: MTIKapcsolódó: Félúton van a Pluto és következő úti célja között a New HorizonsRejtőzködő holdakat keres a New HorizonsSaját holdja lehet a New Horizons űrszonda új célpontjánakÚjabb képet küldött a Plútóról a visszatért New Horizons
Kategóriák: UFO

Ekkor ütközik össze a Tejútrendszer egy másik galaxissal

ParaHIR.HU - 2019, február 11 - 16:32
CsillagászatgalaxisokKategória: Mainstream

Egy új, a Gaia űrtávcső adatainak felhasználásával végzett kutatás szerint a Tejútrendszer a vártnál tovább kerülheti el az egyik közeli galaxist – számol be a Space.com. A szakértők többsége egy ideje úgy véli, hogy a távoli jövőben galaxisunk összeütközik majd az egyik közeli rendszerrel, az Androméda-galaxissal. A friss tanulmány szerint a találkozás mintegy 4,5 milliárd év múlva, a vártnál nagyjából 600 millió évvel később fog bekövetkezni.

Ez a felfedezés kulcsfontosságú a galaxisok fejlődésének és interakciójának megértésében

– nyilatkozta Timo Prusti, a Gaia csapatának tagja.

Az űreszközt 2013-ban bocsátották fel, és missziója kezdete óta nagyban hozzájárult a Tejútrendszer alaposabb feltérképezéséhez a különböző objektumok megfigyelésével. A Gaia által vizsgált csillagok többsége a mi rendszerünkben kering, de akadnak olyanok is, amelyek közeli galaxisokban fekszenek.

Az új kutatásban a szakértők olyan égitesteket tanulmányoztak, amelyek a 2,5 millió fényévre fekvő Andromédában, illetve a 3 millió fényévre található Triangulum-galaxisban helyezkednek el. Roeland van der Marel, a Baltimore-i Űrteleszkóp-tudományi Intézet munkatársa és a vizsgálat vezetője szerint elemzésükben az űrszonda 2018 áprilisában közzétett adatait használták fel.

A kutatásnak köszönhetően a csapatnak sikerült meghatároznia a két rendszer rotációs arányát, illetve hogy merre mozogtak a múltban, és hogy milyen irányban haladhatnak tovább. A friss eredmények alapján a Tejútrendszer és az Androméda összeolvadása a véltnél később fog bekövetkezni, és a vártnál kevésbé lesz mozgalmas.

Bár az Androméda nagy valószínűséggel találkozni fog rendszerünkkel, a Nagy Magellán-felhő törpegalaxissal már korábban, nagyjából 2,5 milliárd év múlva egybeolvadhat a Tejútrendszer.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Óriási halót detektált a Hubble az Androméda-köd körül15 titokzatos jel érkezett egy távoli galaxisbólA Hubble kiszúrta az eddigi legtávolabbi galaxistA sötét anyag megöli a galaxisokatA Naprendszert kétmilliárd év múlva kilökhetik a galaxisából
Kategóriák: UFO

Űrállomást építenének aszteroidák belsejébe

ParaHIR.HU - 2019, február 10 - 17:20
tudományKategória: Mainstream

Az űrbéli bányászatot tervező, vagy legalábbis arról elmélkedő mérnökök elgondolkoztak azon, hogy vajon miként lehetne állomást építeni az űrben száguldozó sziklagolyók belsejébe. Az egész úgy hangzik, mintha egy mozifilm forgatókönyvébe olvastunk volna bele, de a Bécsi Egyetem kutatói egészen komolyan gondolják a dolgot, mert több előnnyel járna:

  • kiszámolták, hogy a gravitáció miatt sokkal hatékonyabban működnének a bányászati berendezések, amelyekkel értékes ásványi anyagokat szeretnének beszerezni 
  • a sziklaréteg védelmet nyújtana az űr veszélyeivel, az életveszélyes sugárzással szemben

Számítógépes modelljükben a bécsi kutatók egy 500×390 méteres aszteroidát vizsgáltak, mert ekkora űrsziklákat már észleltek párat. Ilyenek például a 3757 Anagolay, a 99942 Apophis és a 3361 Orpheus nevű objektumok.

Egy valódi űrbázis kiépítéséhez természetesen sokkal többet kell tudni ezekről az égitestekről, a méreteken kívül az ásványi összetétel és a belső struktúra is fontos tulajdonság. Végül is el kell bírniuk egy épített szerkezetet. Ez utóbbiakat viszont legkönnyebben úgy lehet kideríteni, ha valamilyen leszállunk az említett objektumokra, és elkezdünk lefúrni a mélybe.

Ha megfelelő az aszteroida felépítése, akkor maga a szikla lehet az űrállomás, nem kell falakat és átjárókat építeni - idézi a Science Alert tudományos lap Thomas Maindl asztrofizikust, a lehetőséget vizsgáló kutatócsoport egyik tagját. A gravitáció szempontjából az lenne az ideális, ha az aszteroida percenkét 1-3-szor forogna körbe a tengelye körül.

Az is biztos, hogy a bányászati művelet során is végig figyelni kell az aszteroidát, nehogy annyira szétfúrják, hogy ettől instabillá váljon, és darabokra essen szét.   

Forrás: IndexKapcsolódó: A jövő nagy reménysége az aszteroidabányászatAszteroidákból faragnának űrhajókat
Kategóriák: UFO

Meggörbült a Tejútrendszer

ParaHIR.HU - 2019, február 9 - 11:45
CsillagászatTejútKategória: Mainstream

Meggörbült a Tejútrendszer, legalábbis a szélein - derült ki egy amerikai és kínai kutatók által bemutatott tanulmányból.

A kutatók a Tejútrendszerről készítettek egy háromdimenziós térképet, a galaxis alakjának megformálásához 1399 pulzáló csillag adatait használták fel. A csillagok a Napnál nagyobb és fényesebb újonnan katalogizált, fiatal égitestek.

Minél távolabb van a középponttól, annál jobban meg van csavarodva vagy görbülve a Tejútrendszer külső hidrogéngázlemeze. A kutatók szerint a csavarodott mintázatot valószínűleg a nagy tömegű belső csillaglemez forgatóereje okozza.

A spirális galaxisokra általában teljesen lapos alakzatokként gondolunk, mint amilyen az Androméda, mely könnyen észlelhető teleszkópon keresztül"- mondta Richard de Grijs, a Macquarie Egyetem kutatója.

FORRÁS: AFP

Csen Hsziao-tien, a pekingi Kínai Tudományos Akadémia munkatársa szerint bonyolult meghatározni a Nap és a Tejútrendszer peremének távolságát "anélkül, hogy pontosan ismernénk a lemez kinézetét". A csillagok, melyeken a térképet készítő kutatócsoport munkája alapult, az úgynevezett Cefeida-típusú változócsillagok, melyek jelentős mérési pontosságot biztosítottak.

Mivel legalább tucatnyi olyan galaxis van, mely úgy tűnik, hogy hasonló spirális mintázat mellett görbült peremmel rendelkezik, a Tejútrendszer ezen tulajdonsága alapján nem számít különlegesnek.

A kutatók eredményeikről a Nature Astronomy című tudományos lapban számoltak be.

Forrás: MTIKapcsolódó:  Százmilliárd Föld-szerű bolygó létezhet a TejútonA Hubble benézett a Tejút csomópontjábaA Tejút fele távoli galaxisokból származikEgy lépéssel közelebb kerültünk a Tejútrendszer feltérképezéséhezElképesztően hatalmas a Tejútrendszer galaktikus korongja
Kategóriák: UFO

Egy neves csillagász szerint idegen szerkezet haladt át a Naprendszeren

ParaHIR.HU - 2019, február 8 - 16:35
CsillagászatKategória: Mainstream

Bár a szakértők többsége elveti a lehetőséget, Avi Loeb, a Harvard Egyetem csillagászati tanszékének vezetője továbbra is kitart amellett, hogy az Oumuamua egy mesterséges objektum lehet – írja a Sputnik News. A neves csillagász szerint kollégái elvesztették gyermekkori kíváncsiságukat, és túlságosan tartanak attól, hogy tévednek.

A 2017 októberében azonosított Oumuamua az első ismert csillagközi objektum, amely áthaladt a Naprendszeren. Loeb a közelmúltban egy interjúban arról beszélt, hogy ki szeretne dolgozni egy olyan egyenletet, amellyel igazolhatja, hogy az Oumuamua egy idegen űrhajóról vált le.

Felfedezése óta a kutatók több elmélettel is előálltak, hogy megmagyarázzak az Oumuamua eredetét. Nemrég mi is beszámoltunk róla, hogy Zdenek Sekanina, a NASA sztárcsillagásza szerint az objektum egy szétesett csillagközi üstökös maradványa.

Loeb viszont úgy véli, hogy az Oumuamua nem egy természetes objektum, hanem egy igen fejlett civilizáció űreszköze. A szakértő és kollégái az objektum sebességéből kiindulva jutottak arra, hogy egy üstökös vagy aszteroida nem lenne képes ilyen gyorsasággal haladni. Az Oumuamua megfigyelése során ráadásul nem azonosították rajta az üstökösök jellegzetes kómáját.

Egy neves csillagász szerint idegen szerkezet haladt át a Naprendszeren

Loeb szerint az objektum egy 1 kilométer hosszú és nagyjából 1 milliméter vastag vitorla lehet, amely a csillagok sugárzását hasznosítja energiaként.

A kutatót sok kollégája kritizálta az elmúlt időszakban az Oumuamuával kapcsolatos extrém kijelentései miatt. Egyes szakértők úgy vélik, hogy Loeb bizonyos esetekben olyan dolgokat állít, amelyeket ő maga sem hisz el, és csupán a hírverés miatt tart ki elmélete mellett. Loeb ezzel szemben azt követeli, hogy kritikusai szilárd cáfolatokkal álljanak elő.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Mesterséges rádiójelek igazolhatják, hogy idegen űreszköz az OumuamuaKettős csillagrendszerből szökhetett el az 'OumuamuaLehetséges magyarázatot találtak az Oumuamua alakjáraMégse idegen űrhajó az Oumuamua
Kategóriák: UFO

Űrhajósokkal hajt végre tesztrepülést a SpaxeX Dragon űrhajója

ParaHIR.HU - 2019, február 7 - 18:52
SpaceXUSAKategória: Mainstream

Júliusban tesztrepülést fog végrehajtani a NASA űrhajósaival a SpaceX magáncég visszatérő űrhajója, a Dragon.

A NASA űrsiklóprogramjának 2011-es befejezése óta ez lesz az első alkalom, hogy űrhajósokkal amerikai űrhajót állítanak földkörüli pályára. Az amerikai űrkutatási hivatal illetékesei szerdán jelentették be, hogy március 2-án végrehajtanak egy űrhajósok nélküli tesztrepülést a Dragon űrhajóval.Ha ez a repülés sikeres lesz, júliusban űrhajósokkal a fedélzetén indítják útnak próbarepülésre a Dragont.

A Boeing cég áprilisban fogja próbarepülésre küldeni Starliner űrhajóját személyzet nélkül. Űrhajósokkal legkorábbra augusztusra tervezik az első Starliner-próbarepülést - tették hozzá az illetékesek. Kathy Lueders, a NASA űrhajósokkal végzett űrrepülési programjának igazgatója elmondta, az asztronauták nélküli repülések azt szolgálják, hogy "nemcsak a hardvert teszteljék, hanem a földi irányító személyzetet is felkészítsék arra, hogy készen álljon az űrhajósokkal a fedélzeten végrehajtandó próbarepülésekre".

FORRÁS: AFP/ROBYN BECK

A NASA Elon Musk SpaceX vállalkozásával és a Boeing céggel kötött szerződést visszatérő űrhajók megépítésére, hogy az űrkutatási hivatal új űrhajók és űrrakéták fejlesztésére összpontosíthasson, amelyek képesek lesznek űrhajósokat szállítani a Holdra és a Marsra. A SpaceX teherűrhajói 2012 óta szállítanak terhet a NASA megbízásából a Nemzetközi Űrállomásra.

A bejelentés a SpaceX óriás hordozórakétája első indulásának egyéves évfordulóján hangzott el, az űrjármű fedélzetén volt Elon Musk Tesla gépkocsija, amelyet Nap körüli pályára állítottak, bizonyítva a rakétakísérlet sikerét és reklámozva Musk vállalatait.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Február hatodikán indul a SpaceX óriás Mars-rakétájaJövőre újabb forradalmat indítana a SpaceX a rakéták világábanKökorszaki de látványos videó a SpaceX Grasshopper 250m rakétéjárólLélegzetelállító videó készült a SpaceX hordozórakétájának landolásárólLélegzetelállító videó készült a SpaceX hordozórakétájának landolásárólMűvészeket vinne magával a SpaceX Hold körüli utazásának első ügyfele
Kategóriák: UFO

Rögzítették egy haldokló csillag utolsó leheletét

ParaHIR.HU - 2019, február 6 - 16:33
CsillagászatKategória: Mainstream

A halovány, mulandó fényű ESO 577-24 katalógusjelű planetáris köd csak rövid ideig, mintegy 10 ezer évig fog látszani — szempillantásnyi idő ez csupán a csillagok életéhez viszonyítva. Az ESO Nagyon Nagy Távcsövével készítették ezt a felvételt a planetáris köd ionizált gázgömbjéről. A ledobott héj a középen látható forró haldokló csillag utolsó lehelete. A planetáris ködöt alkotó gázhéj tágulásával és ritkulásával fénye lassan láthatatlanná enyészik.

A felvétel egy múló csillagászati pillanatot örökít meg; az ESO 577-24 jelű planetáris köd csupán átmenetileg létező, ragyogva fénylő, táguló gázhéja látható rajta. A köd egy halott óriáscsillag maradványa, ami levetette a külső rétegeit, és csupán egy kicsiny, rendkívül forró fehér törpecsillagot hagyott hátra önmagából. A kis maradvány fokozatosan ki fog hűlni, és el fog halványulni a régi hatalmas csillag puszta árnyékaként.

A vörös óriások a csillagok életének végső fázisát jelentik. Hidrogén üzemanyaguk kimerült már a magjukban, és a mag a gravitáció ellenállhatatlan szorításában egyre zsugorodik. Az összehúzódás révén fellépő hatalmas nyomás alatt a magban újabb energiatermelő atommag-reakciók indulnak be, minek következtében a külső rétegek erőteljes csillagszél formájában lefúvódnak az égitestről. A haldokló csillag izzó magja erős ionizáló hatású ultraibolya fénnyel világítja meg a levetett rétegek gázanyagát, ami ettől fényleni kezd. E folyamat eredményét szemlélhetjük meg a felvételen egy planetáris köd formájában. Nem más ez, mint a néhai csillag mulandó emlékműve.

FORRÁS: ESO

Ezt a káprázatos planetáris ködöt az 1950-es években fedezték fel a National Geographic Society  — Palomar Observatory Sky Survey égboltfelmérő program keretében. Az égitest 1966-ban került be az Abell Planetárisköd-katalógusba. A Földtől mintegy 1400 fényévre lévő, kísértetiesen ragyogó ESO 577-24 köd csak erős távcsővel figyelhető meg. A fehér törpe hűlésével a táguló köd is egyre halványodni fog, míg végül teljesen belevész a világűr sötétjébe.

Az ESO 577-24-et ábrázoló felvétel az ESO Kozmikus Gyöngyszemek (Cosmic Gems) programjának keretében készült. Ennek a tudomány-népszerűsítő és ismeretterjesztő kezdeményezésnek érdekes és látványos égitestek megörökítése a célja. A program az ESO távcsöveit használja ki olyankor, amikor a körülmények nem alkalmasak tudományos munkára. Ennek ellenére a felvételek később esetleg tudományos kutatásokban is felhasználhatóak lehetnek, ezért ezeket az ESO a Tudományos Archívumában megőrzi, és minden csillagász számára elérhetővé teszi.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Haldokló csillag által keltett lökéshullámokat figyeltek megRejtélyes plazmakilövellések egy haldokló csillag felől
Kategóriák: UFO

Száguldó hulladék lehet a csillagközi vándor

ParaHIR.HU - 2019, február 5 - 18:24
CsillagászatKategória: Mainstream

Számtalan elmélet látott már napvilágot az Oumuamua, a Naprendszer első „csillagközi bevándorlója” eredetét és származását illetően. Egy új elmélet szerint a különleges formájú égitest egy szétesett csillagközi üstökös hulladékfelhőjének maradványa lehet.

Zdenek Sekanina, a NASA bolygókutató intézete, a Jet Propulsion Laboratory híres csillagásza szerint az üstökös még az előtt esett szét, hogy elérte volna pályája Naphoz legközelebbi pontját, a perihéliont, és egy szivarformájú sziklás kőzettöredéket hagyott hátra – írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

A tudós szerint a 2017 októberében észlelt égitest csupán töredéke az eredeti objektumnak, amely abban az évben belépett a Naprendszerbe. Sekanina kutatásában John E. Bortle szintén elismert kutató vizsgálatára hivatkozik, amely szerint a szinte parabolikus pályán mozgó halvány üstökösök, amelyek a Naphoz egy csillagászati egységnél (1 AU) közelebb kerülnek, hajlamosak hirtelen szétesni röviddel az előtt, hogy elérnék a perihéliont. 1 AU a Nap és a Föld átlagos távolságának felel meg.

Sekanina szerint korábbi kutatások bizonyították, hogy néhány esetben méretes töredék maradhat hátra. A tudós tanulmányában kifejti: ez a töredék hasonlíthat „laza kötésű porszemek száraz összességére, mely különleges formát ölthet, különleges rotációs tulajdonságokkal rendelkezhet, szélsőségesen porózus lehet, mindez a szétesési folyamat eredményeként”. Ez a leírás pedig tökéletesen illik az Oumuamuára.

FORRÁS: AFP/M. KORNMESSER

A Naprendszerbe lépett Oumuamuát észlelő csillagászok pedig az elsők között az égitest különösen furcsa alakjára figyeltek fel. A Nagyon Nagy Teleszkóp (Very Large Telescope - VLT) adatai alapján a tudósok megállapították, hogy az Oumuamua egy sziklás anyagból álló, hosszúkás formájú objektum.
Ezt követően megállapították, hogy az Oumuamua forgása kaotikus. A kutatócsoport akkor azt állapította meg, hogy ez múltbéli összeütközések okozzák. Sekanina értékelése szerint azonban ezt az eredeti objektum szétesése is okozhatja.

Sekanina összehasonlításokat végzett két olyan üstökössel, amelyek szétestek, amikor elérték a perihéliont. Mindkét esetben robbanás történt, majd hatalmas porfelhő szabadult fel. Ebből a csillagász arra következtet, hogy az Oumuamua nem bocsát ki gázokat és a Napból érkező sugárzás hatása alatt áll.

A tudós szerint további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy meghatározzák, hol és mikor esett szét az üstökös, amelyből az Oumuamua „született”. A Hawaii Egyetem csillagászai 2017. október 19-én észlelték a Naprendszeren nagyon nagy sebességgel áthaladó objektumot. A kutatók Oumuamuának, hawaii nyelven "elsőként érkező távoli üzenetnek" nevezték el az égitestet. Felfedezése után mintegy 2,5 hónapon át volt látható nagy teljesítményű, földi bázisú teleszkópok segítségével. A kutatók folytathatták a munkát az összegyűjtött információk alapján, de a szivar-alakú égitestet nem láthatják többé.

2018-ban hivatalosan üstökösnek nyilvánították az Oumuamuát.

Forrás: MTIKapcsolódó: Kettős csillagrendszerből szökhetett el az 'OumuamuaLehetséges magyarázatot találtak az Oumuamua alakjáraMégse idegen űrhajó az OumuamuaMesterséges rádiójelek igazolhatják, hogy idegen űreszköz az Oumuamua
Kategóriák: UFO

Több mint tízezer fémben szegény csillagjelöltet találtak

ParaHIR.HU - 2019, február 4 - 19:25
CsillagászatKategória: Mainstream

Több mint tízezer, fémben szegény csillagjelöltet találtak kínai csillagászok. Ez segíthet megismerni a korai univerzumot és az első csillagok és galaxisok kialakulását.

A csillagászok fémnek a hidrogénnél és héliumnál nehezebb anyagokat nevezik. Ez a megnevezés eltér a szilárd fém szokásos fizikai definíciójától - mondta Hajning Li, a Kínai Tudományos Akadémia Állami Csillagvizsgáló Intézetének (NAOC) munkatársa.

A csillagászok szerint az univerzumban lévő, a hidrogénnél és héliumnál nehezebb anyagok többsége a csillagok magjában alakult ki azok formálódása során. Az idők során a csillagszelek és a szupernóvák hatására a fémek kikerülnek a környezetbe, gazdagítva a csillagközi teret és anyagot biztosítva az új csillagok születéséhez.

Ezek szerint minél alacsonyabb egy csillag fémtartalma, annál öregebb a csillag az univerzumban.
A fémben szegény csillagok kutatása segít megérteni a korai univerzumot, az elemek eredetét, valamint a csillagok és galaxisok első generációjának kialakulását és fejlődését. Ugyanakkor a fémben szegény csillagok nagyon ritkák és megfigyelésük bonyolult - mondta el Li.

FORRÁS: N.R.FULLER/NATIONAL SCIENCE FOUNDATION

A NAOC Kína Hopej tartományában lévő LAMOST (The Large Sky Area Multi-Object Fiber Spectroscopic Telescope) teleszkópja által gyűjtött adatok alapján a csillagászok több mint 10 ezer olyan, fémben szegény csillagjelöltet találtak, melyek fémtartalma kevesebb, mint a Napban lévő fém egy százaléka. A LAMOST több mint 4000 égitestet tud megfigyelni egyszerre. Ennek segítségével készítették el kínai csillagászok a világ legnagyobb csillagászati adatbankját.

A tudósok felfedezéseiket az Astrophysical Journal Supplement Series szaklapban mutatták be.

Forrás: MTIKapcsolódó: 200 ezer csillag fér el a TESS első fotójánA medveállatkák lehetnek az első csillagközi utazókA Tejútrendszer leggyorsabb csillagai a szomszédból szöktek megA valaha észlelt legkisebb csillagra bukkantak brit csillagászokAusztrál csillagászok szerint kannibál volt nagy Magellán-felhő
Kategóriák: UFO

Porózusabbak a Mars sziklái az eddig véltnél

ParaHIR.HU - 2019, február 3 - 13:38
MarsCuriosityKategória: Mainstream

Porózusabbak és kevésbé kompaktak a Mars sziklái az eddig véltnél a NASA Curiosity nevű marjárójának adatai szerint - közölte az Arizonai Állami Egyetem (ASU).

 

 

Csaknem a felével kisebb a kőzetek térfogatsűrűsége

Egy kutatócsoport megmérte a Marson lévő, 154 kilométer széles Gale-kráter kőzetrétegeinek sűrűségét. Eredményeiket a pénteken megjelent Science tudományos folyóiratban mutatták be.

A Sharp-hegység lejtője. A távolban a Gale-kráter pereme látszik

FORRÁS: NASA/JPL-CALTECH/MSSS

A felfedezés révén új technikát tudnak kidolgozni a kutatók,

amelynek segítségével a marsjáró folytatni tudja útját a kráteren át,

majd fel a közepében lévő, 4,8 kilométer magas Sharp-hegyre - olvasható a szakértők közleményében. "Meg tudtuk mérni a Gale-kráterben lévő anyag térfogatsűrűségét" - mondta el Travis Gabriel, az ASU végzős diákja.

A Gale-kráter

FORRÁS: NASA/JPL-CALTECH/ESA/DLR/FU

A NASA kémiai és ásványtani műszere szerint a sziklák ásványi anyagban bővelkednek, az ez alapján végzett korábbi becslések szerint az anyagsűrűség köbméterenként 2810 kilogramm.

Azonban az új kutatás által megállapított térfogatsűrűség sokkal kevesebb, köbméterenként 1680 kilogramm.

-  fejtette ki Gabriel. A kisebb számok arra utalnak, hogy kisebb sűrűségűek a kőzetek, valószínűleg porózusabb voltuk miatt.

A Curiosty a különleges Sharp hegy felé vette az irányt

A csillagászok régóta vitáznak a Sharp-hegy eredetéről. Az új leletek szerint a hegy alacsonyabb rétegei csak 1-2 kilométernyi anyagból állnak.

A Curiosity utolsó szelfije a Vera Rubin hegyvonulatánál

FORRÁS: NASA/JPL-CALTECH/MSSS

Még mindig sok a megválaszolatlan kérdés arra, hogyan formálódott a Sharp-hegy, de ez az új kutatás fontos darabbal egészíti ki a kirakóst

- mondta Ashwin Vasavada, a Curiosity-projekt tudósa, a NASA bolygókutató intézete, a Jet Propulsion Laboratory munkatársa. A nukleáris energiával üzemelő Curiosity 2012 augusztusában landolt a Marson a Gale-kráterben és 2014-ben érte el a Sharp-hegy lábát.

A nemrég készült felvétel, amelyen újra látható az Opportunity marsjáró

FORRÁS: NASA

Azóta változatos területeken haladt át, amelyeken víz és szél nyomaira is bukkant.

A marsjáró 2017 szeptembere óta a Vera Rubin hegyvonulatnál végzett kutatásokat és a napokban indult tovább egy agyagos terület felé a Sharp-hegytől délre lévő völgyben.

Marsi porvihar. A vörös bolygón megszokottak a viharok

FORRÁS: NEWS NATION

A Marson 2018 nyarán kitört porvihar a Curiosityval ellentétben a napelemmel működő Opportunity marsjárót elnémította, nem érkeznek tőle jelzések.

Forrás: ORIGOKapcsolódó:  A Curiosity búcsút vett a Vera Rubin hegyvonulattólBekapcsolták a Curiosity tartalék agyátMost már bármire lőhet lézerrel a CuriosityA Marson még hamarabb is lehetett élet, mint a FöldönA Hold és a Mars lehet az emberiség mentsvára
Kategóriák: UFO

Újra nyomoznak a legnagyobb szovjet rejtély ügyében

ParaHIR.HU - 2019, február 2 - 18:20
SzovjetúniótörténelemKategória: MainstreamA Gyatlov-rejtély minden kétséget kizáróan a hidegháborús éra egyik legnagyobb megoldatlan kísértettörténete: a kilenc, kifejezetten furcsa körülmények között elhunyt túrázó esetével kapcsolatban milliónyi összeesküvés-elmélet született már, ami nem is csoda, hiszen nagyjából sehogy sem áll össze a történet. Az oroszok most újra megnyitják a szovjetek által titkosított aktákat, és nyomozni kezdenek.  

60 évvel ezelőtt történt a hidegháborús Szovjetunió egyik legrejtélyesebb tragédiája: az Urál-hegység északi részén kilenc túrázó vesztette életét több, mint furcsa körülmények között. Az összeesküvés-elméletek a KGB által eltitkolt akción keresztül a jetitámadáson át a földönkívüliek látogatásáig terjednek, és egyre több az elmosott, kitalált vagy felnagyolt részlet is a történetben. Az is rejtély, hogy miért gondolta úgy az orosz legfőbb ügyészség, hogy több mint fél évszázad távlatából majd jól megoldják az ügyet, de az biztos, hogy megpróbálják: az Index szúrta ki, hogy a szovjetek által korábban titkosított aktákat most újra leporolják, és három lehetséges magyarázatra kezdik el a nyomozást.

A SZOVJET X-AKTÁK

A Gyatlov-rejtélyt egyébként szokták hidegháborús X-aktákként is emlegetni, ami nem is csoda: 1959-ben a kilenc szóban forgó túrázó nagyon gyanús, sőt, inkább kifejezetten megmagyarázhatatlan körülmények között vesztette életét. Ha a történetet nagy vonalakban elmeséljük, sehogy sem áll össze: a teljesen profi, gyakorlott túrázók sátrat vertek egy hágónál, éjszaka viszont kivágták a sátruk oldalát, nagy részük szinte ruha nélkül, rendezett sorokban elsétált a közeli erdőig, ott tüzet gyújtott, majd lassan megfagyott.

A csapat másik felét teljesen más irányban, nagyjából 750 méternyire találták meg szétzúzva, de valószínűleg ők sem a sérüléseikbe, hanem inkább a hideg okozta kihűlésbe haltak bele. A sátorban minden érintetlenül, rendezetten maradt, idegen lábnyomokat a nyomozók nem találtak, és vadállat-támadásra utaló nyomokat sem. A helyzet még furcsább, ha tudjuk, hogy

két embernek radioaktív sugárzást mértek a ruháján,

az egyik áldozatnak pedig egész egyszerűen valami kitépte a nyelvét. Így, a részletek nélkül valóban inkább UFO-támadásnak tűnik a dolog, mint megmagyarázható, logikus katasztrófának.

Akkor sem sokkal jobb a helyzet, ha ismerjük a történet részleteit. 1959. január 23-án kelt útra Szverdlovszkból egy csapat túrázó, akkor még tízen: Zinaida Kolmogorova, Jurij Dorosenko, Ljudmila Dubinyina, Alekszandr Kolevatov, Jurij Jugyin, Rusztyem Szlobogyin, Georgij Krivinyiscsenko, Nyikolaj Thibeaux-Brignolles és Igor Zolotarjov. Jurij Jugyin később betegség miatt visszafordult, ezzel ő az egyetlen, aki a hírhedtté vált túrát élve megúszta.

A csapat mindegyik tagja gyakorlott túrázó volt. Az expedíciót Igor Zolotarjov szervezte meg, aki az Uráli Műszaki Főiskola végzős diákja volt. Meghívta maga mellé nyolc egyetemista társát, valamint egy túravezetőt. A fiatalok nekivágtak az útnak, ami a tervek szerint 350 kilométert és 16 napot ölelt volna fel, közben pedig vonattal, lovasszánnal és gyalog haladtak volna. Február 1-jéig minden tökéletesen rendben is ment, ekkor azonban elérték a Holatcsahl-hágót, ami a helyi őslakos manysik nyelven annyit tesz: halottak hegye. Az immár 9 fősre fogyatkozott csapatra ráesteledett, ezért nem egy szélvédett helyen, hanem egy erdőtől nem messze ütötték le a sátrukat.

Fotó: Artur Andrzej / WIkipedia

SZINTE MEZTELENÜL A -30 FOKBAN

A túrázóknak február 12-én kellett volna megérkezniük Vizsajba. Az egyetem, ahová Zolotarjovnak üzenetet kellett volna küzdenie, pár napig nem aggódott, hiszen a betegség miatt visszafordult Jugyin elmondta, hogy némi csúszásban voltak. Február 20-án azonban már sejteni lehetett, hogy baj van, ezért egy önkéntes, diákokból és tanárokból álló csapat elindult felkutatni a túrázókat, később pedig katonai gépekkel a hadsereg is nekiindult a keresésnek.

Február 26-án sikerült megtalálni a sátrat, és az első 5 holttestet. A vékony hóréteggel bevont sátor oldalát kivágták, benn a felszerelés tökéletes rendben állt. A közeli erdős részen azonban két, alsónadrágban és vékony pólóban megfagyott áldozatot találtak, egy kezdetleges tábortűz mellett, egy olyan fa előtt, amelynek letörték az alsó ágaikat. Három holttestet, szintén hiányos öltözetben, ettől nem messze találtak, a fák és a sátor közötti úton. Két hónappal később a 4 másik túrázó élettelen teste is meglett: ők olyan sérüléseket szenvedtek, amit a halottkém autóbalesethez hasonlított, és kizárta, hogy másik ember tehette volna.

Ebből a csoportból hiányzott az egyik nő nyelve.

VANNAK AZÉRT LOGIKUS MAGYARÁZATOK

Jelenleg két reális magyarázat létezik az eseményre: az egyik az úgynevezett Kármán-féle örvényhez kapcsolódik, ami erős hóviharban jöhet létre, igaz, elég ritka esemény. Óriási hangzavarral jár, és olyan infrahanggal, amit ugyan az emberi fül nem hall, de érzékel, és pánikrohamot, szürreális viselkedést válthat ki.

A másik magyarázat a sátorban található, összeácsolt kályhához kapcsolódik, ami rengeteg különös eshetőséget megmagyarázhat. Először is, indokolja, hogy miért volt szinte mindenki lenge öltözékben, másrészt azt is, hogy miért kellett olyan gyorsan elhagyni a sátrat, hogy nem volt idő megkeresni a kijáratot: ha esetleg elzáródott a kimeneti nyílás, a zárt helyiségben akkora füst alakulhatott ki, hogy gyorsan kellett lépni. Az alulöltözött túrázók közül ráadásul többen nagyobb mennyiségű alkoholt fogyasztottak, valószínűleg nem gondolták át, hogy a nagyjából mínusz 30 Celsius-fokos hidegbe másznak ki.

Emiatt lehetett, hogy az erdő széle felé vezető nyomok nem futásra vagy káoszra utalnak, hanem rendezett sétára: a túrázók valószínűleg elindultak menedéket keresni, tábortüzet rakni, fa után kutatni. A később megtalált négy elhunyt valószínűleg belecsúszott a folyószurdokba, és itt szétzúzta magát. Ez ráadásul megmagyarázza azt is, hogy miért találhatók enyhe égési sérülések néhányuk testén.

Az egyetlen kérdőjeles itt még mindig a hiányzó nyelv, és a radioaktív ruhák – bár az elsőre nincs meggyőző magyarázat (vadállatokat emlegetnek leggyakrabban, de furcsa volna, ha csak a nyelvet szakították volna ki), a második egybevág azzal, hogy a tulajdonosaik korábban radioaktív anyagokkal dolgoztak.

Ehhez képest az oroszok most három olyan szcenárióra kezdenek el vizsgálódni, ami a rejtélyesebb részletek egyikét sem magyarázza meg:

a lavinára, a hócsuszamlásra és a hóviharra.

Utóbbi legalább egybeeshet a Kármán-örvény megjelenésével, de a másik kettőnek nem sok realitása van – miért ne mentek volna vissza a sátorba az alulöltözött túrázók, ha egyszer rájöttek, hogy nincs lavina a környéken? És miért nem mentek ki egyszerűen a sátor ajtaján ahelyett, hogy tönkretették volna az egyetlen menedéküket?

Még mindig több a kérdés, mint a válasz a történettel kapcsolatban, a Szovjetunió pedig 1959-ben mindössze három hónap alatt lezárta a nyomozást. A végkifejlet az maradt, hogy a túrázók halálát “ismeretlen kényszerítő erő” okozta – jelentsen ez bármit is. Valószínűtlen, hogy 60 év távlatából bármi új információ is kiderülne az egészről.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Sosem derült ki az igazság a legdurvább szovjet X-akták-sztoribanUFO történetek a volt Szovjetunióból - válogatás a KGB titkos aktáibólA TASZSZ jelenti: Ufók a Szovjetunió felett
Kategóriák: UFO

Érthetetlenül hideg a Hold túloldala

ParaHIR.HU - 2019, február 1 - 18:26
KínaholdKategória: MainstreamAz eddig véltnél hidegebb az éjszaka a Hold távoli oldalán: a Csang'o-4 kínai űrszonda adatai szerint mínusz 190 Celsius-fokra csökken éjjel a hőmérséklet a Hold Földről nem látható oldalán.  

Ez az első alkalom, hogy kínai kutatók első kézből származó adatokat kaptak a Hold éjjeli felszíni hőmérsékletéről. A Csange-4 leszállóegységét és a holdjárót a napfény ébresztette hosszú „álmából” a Holdon töltött első extrém hideg éjszakája után – közölte a Kínai Nemzeti Űrügynökség.

A gravitációs árapály-hatás következtében a Hold forgási ritmusa megegyezik a keringési ritmusával, ezért mindig ugyanazon oldala fordul a Föld felé – írja az MTI. Ezért nevezzük a számunkra láthatatlan oldalt a Hold túlsó, sőt, néha sötét oldalának, annak ellenére, hogy azt is éri napfény, csak mi nem látjuk.

„A Csange-4 mérései szerint a Hold Földtől távol eső oldalán a talaj sekély rétege alacsonyabb hőmérsékletű, mint a Földhöz közelebbi oldalon, amelyet annak idején az amerikai Apollo misszió mért” – mondta He Csang, a Kínai Űrkutató Akadémia (CAST) munkatársa, a Csange-4 projekt vezetője. E mérések alapján a „Föld felöli” oldalon -160 fokig süllyed a hőmérséklet a hosszú holdi éjszakán.

A különbséget valószínűleg a talajösszetétel eltérései okozzák a Hold két különböző oldalán. De további elemzésekre van szükségünk.

A Holdon egy nap 14 földi napnak felel meg, egy holdi éjszaka szintén 14 földi napon át tart. A Csange-4 a napenergia hiánya miatt váltott alvó módozatba a holdi éjszaka során. A Hold nappalának és éjszakájának hőmérséklete között hatalmas az eltérés. Korábban a kínai tudósok nem rendelkeztek pontos adatokkal arról, milyen hideg is az éj.

2013 végén Kína útnak indította aCsange-3-at, az ország első űrszondáját, amely leszállást hajtott végre a Holdon. A holdjáró tudományos műszerei pedig még mindig üzemelnek, az elmúlt öt évben több mint 60 holdi éjszakát éltek meg. „Ez siker volt, de a Csange-3-at külföldi hőmérsékleti adatok alapján tervezték” – mondta Csang.

Fotó: Kínai Nemzeti Űrügynökség

A Hold nappala és éjszakája közötti hőmérsékletkülönbség megállapítása segíti a tudósokat abban, hogy megbecsüljék, mi jellemezheti a Hold talaját. A leszállóegység és a holdjáró egy rádióizotópos hőforrást is vitt magával, ennek segítségével tartja magát melegen a szonda a holdi éjszaka során.

A holdjárót egy izotópos termoelektromos cellával és hőmérsékleti adatokat gyűjtő tucatnyi műszerrel szerelték fel. Az izotópos termoelektromos cella olyan energiaellátást biztosít, amely nem függ a napfénytől és nem befolyásolja a környezetben lévő homok és por, amelyek a NASA Opportunity és a Spirit holdjárójának a munkáját nehezítik.

„Ezt a technológiát kell alkalmaznunk, ha el akarunk jutni a Hold sarkvidéki régióiba vagy a világűr távoli, Jupiteren túl lévő részeibe, ahol a napenergia nem használható elsődleges áramforrásként”

– fejtette ki Szun Cö-csou, a Csange-4 vezető tervezője.

Forrás: 24.huKapcsolódó: A Hold sötét oldalát fogja kutatni az új kínai műholdPályára állt a Hold "sötét oldalát" kutató kínai műholdEmberes holdmisszióra készül Kína - Kína fogja gyarmatosítani égi kísérőnk?Kína missziót tervez a Hold sötét oldaláraKína virágot termesztene a Hold túlsó felén
Kategóriák: UFO

A Curiosity búcsút vett a Vera Rubin hegyvonulattól

ParaHIR.HU - 2019, január 31 - 19:01
MarsKategória: Mainstream

A Curiosity marsjáró elkészítette utolsó szelfijét a vörös bolygó Vera Rubin hegyvonulatánál, és elindult a Sharp-hegy irányában lévő agyagos terület felé – közölte a NASA bolygókutató intézete, a Jet Propulsion Laboratory.

A szonda a robotkarja végén lévő Mars Hand Lens Imager kamerát használva készített el január 15-én egy 57 felvételből álló képsorozatot, amelyből összeállt a szelfi. A hegyvonulat több mint egy éve volt az autóméretű marsjáró otthona, mialatt új mintákat gyűjtött a kutatók számára.

Az utolsó, 19. mintavételt december 15-én végezte el a Rock Hall nevű hegygerincen. A furat a marsjáró mellett, balra lent látható a felvételen a missziót irányító csapat szerint. A táj helyi porviharok miatt jóval porosabbnak tűnik, mint amennyire az évnek ebben a szakában megszokott.

A Curiosity utolsó szelfije a Vera Rubin hegyvonulatánál

FORRÁS: NASA/JPL-CALTECH/MSSS

A Curiosity 2017 szeptembere óta végez kutatásokat a hegyvonulatnál. Most egy agyagos terület felé tart a Sharp-hegytől délre lévő völgyben. Az agyagásványok több információval szolgálhatnak azokról az ősi tavakról, amelyek a Sharp-hegy alacsonyabban fekvő területeinek formálásában szerepet játszottak.

A nukleáris energiával üzemelő Curiosity 2012 augusztusában landolt a Marson a Gale-kráterben és 2014-ben érte el a hegy lábát. Azóta változatos területeken haladt át, amelyeken víz és szél nyomaira is bukkant.

A Marson 2018 nyarán kitört porvihar a Curiosityval ellentétben a napelemmel működő Opportunity marsjárót elnémította, nem érkeznek róla jelzések.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: A "Sas" leszállt! Célba ért a Curiosity!A Curiosity kilenc hónapja egy percbenFöldszerű panorámát fotózott a Curiosity a MarsonMost már bármire lőhet lézerrel a CuriosityÚj fúrótechnikával gyűjt mintát a Mars kőzetéből a Curiosity
Kategóriák: UFO

Azonosítatlan, zsákszerű objektum kering a Föld körül

ParaHIR.HU - 2019, január 30 - 17:15
CsillagászatKategória: Mainstream

Titokzatos, „szemeteszsákra" emlékeztető objektum kering a Föld körül – írja a The Independent. A különös test több méter széles, viszont rendkívül könnyű, állítják az objektumot megpillantó asztronauták.

Habár egyelőre nem sikerült azonosítani, többen úgy vélik, egy régebben felküldött rakéta egyik darabkája kering az űrben. Az objektumot az A10bMLz katalógusjel jelöli. Nemcsak a test, hanem mozgása is meglehetősen szokatlan, pályája magas elliptikus – van, amikor mindössze 600 kilométerre van a Földtől, máskor a Hold-Föld távolság 1,4-szeresére kering tőlünk.

Mivel a test tömege nagyon kicsi, ki van téve a sugárzási nyomásnak, ez is felelős lehet azért, hogy a pálya meglehetősen kaotikusan változik. Nagyon nehéz megbecsülni, merre is repül, a szakértők szerint olyan, mintha egy műanyagzacskó sodródna a szélben.

Az objektum néhány hónapon belül beléphet a bolygó atmoszférájába, de az sem kizárható, hogy tovább sodródik az űrben.

Forrás: ORIGOKapcsolódó:  Tényleg léteznek a titokzatos kazah Nazca-vonalak Titokzatos objektumot találtak az űrben15 titokzatos jel érkezett egy távoli galaxisbólAlaposabban megfigyelték a Föld titokzatos kísérőjétEgy titokzatos bolygó keringhet a Naprendszerben
Kategóriák: UFO

Oldalak