UFO

Videó készült egy kisbolygó felszínéről

ParaHIR.HU - 2018, szeptember 29 - 14:04
AszteroidaJapánHajabusza-2Kategória: Mainstream

A már korábban közzétett fotók mellett egy tizenöt filmkockából álló videofelvételt is küldtek a Ryugu kisbolygó felszínéről a Hajabusza-2 kutatórobotjai, úgynevezett roverei.

A japán űrügynökség (Jaxa) közlése szerint a rovereket szeptember 21-én bocsátotta le az aszteroida felszínére a Hajabusza-2 űrszonda, amely 3,5 éven át tartó utazás után júniusban jutott el a Földtől mintegy 280 millió kilométer távolságban lévő Ryuguig.

A misszió hivatalos Twitter-oldalán elérhető képeken jól látszik a Naprendszer szokatlan égitestének göröngyös, sziklákkal tarkított, néhol azonban viszonylag egyenletes felszíne.A Jaxa közétette továbbá a Ryugu felszínéről készített eddigi legnagyobb felbontású fotókat is, amelyeket az űrszonda fedélzeti kamerája készített a roverek kiengedését megelőzően.

A Hajabusza-2 múlt pénteken nagyjából 60 méteres magasságba ereszkedett a Ryugu fölé, hogy kiengedje a robotokat. A két műszer feladata, hogy felvételeket készítsen az aszteroidáról és megmérje a felszíni hőmérsékletet, mielőtt nagyobb kutatóműszereket bocsátanak a Ryugu felszínére.

Rover-1B succeeded in shooting a movie on Ryugu’s surface! The movie has 15 frames captured on September 23, 2018 from 10:34 - 11:48 JST. Enjoy ‘standing’ on the surface of this asteroid! [6/6] pic.twitter.com/57avmjvdVa

13:47 - 2018. szept. 27.  

Rover-1B succeeded in shooting a movie on Ryugu’s surface! The movie has 15 frames captured on September 23, 2018 from 10:34 - 11:48 JST. Enjoy ‘standing’ on the surface of this asteroid! [6/6] pic.twitter.com/57avmjvdVa

HAYABUSA2@JAXA (@haya2e_jaxa) 2018. szeptember 27.

Az egykilós robotok ugrálva változtatnak helyet a Ryugu alacsony gravitációját kihasználva. Akár 15 méter magasra is képesek így emelkedni, és 15 percig tudnak a levegőben maradni. Októberben a Hayabusza-2 egy apró krátert fog vájni az aszteroida felszínén, hogy mintákat gyűjthessen az évezredek óta érintetlen - vagyis a szelektől és sugárzástól megkímélt - anyagokból. A csillagászok szerint a Ryugu a Naprendszer hajnalán formálódhatott, így feltételezéseik szerint olyan szerves anyagot tartalmazhat, amelyek a földi élet kialakulásához is hozzájárulhattak. A misszió 2014 decemberében indult, és a tervek szerint 2019 decemberében zárul, amikor a Hajabusza-2 elhagyja a Ryugut, és várhatóan 2020-ban landol a Földön az összegyűjtött mintákkal együtt.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Célba ért az űrsziklarobbantó Hajabusza-2
Kategóriák: UFO

Idegen civilizációkról készül bejelentéssel a NASA

ParaHIR.HU - 2018, szeptember 28 - 16:19
CsillagászatNASAIdegenekKategória: MainstreamAmikor a Naprendszerben fellelhető potenciális idegen létformákról van szó, a szakértők csupán mikroorganizmusokban gondolkoznak. Más csillagoknál azonban rendkívül fejlett civilizációk alakulhattak ki, ezek azonosításához pedig egyedi módszerekre van szükség.  

A csillagászok jelenleg mintegy 3 800 exobolygót, azaz Naprendszeren kívül található bolygót ismernek. Napjaink egyik legfontosabb tudományos kérdése, hogy vajon kialakulhatott-e az élet valamelyik égitesten.

Az elmúlt időszakban, illetve a közeljövőben több olyan űreszközt is felbocsátanak, melyek segíthetik a kérdés megválaszolását. Ilyen szerkezetek a NASA által épített TESS, a James Webb űrtávcső, valamint az Európai Űrügynökség CHEOPS és PLATO nevű eszközei.

A NASA új célja az, hogy ezen szerkezetekkel a fejlett élet nyomai után kutasson.

A Földről folyamatosan érkeznek az űrbe technológiánk jelei, például a mesterséges fények, a lézerek vagy a rádióhullámok. Hasonló módon más értelmes civilizációk is kibocsáthatnak különböző árulkodó nyomokat.

2018 áprilisa óta az amerikai kongresszus részéről egyre nagyobb a nyitottság arra, hogy a NASA komolyabb erőkkel is keresse az efféle jeleket. A NASA a közelmúltban bejelentette, hogy szeptember 26-28 között átfogó workshopot szervez a témával kapcsolatban  – írja a ScienceAlert. A rendezvényen többek közt azt is bemutatják, hogy milyen új lehetőségek adottak az űrhivatal előtt.

Manapság több olyan szervezet is létezik, amelyik kifejezetten az értelmes létformák után kutat. Ezek közül a legkiemelkedőbb a SETI (Search for Extra-Terrestrial Intelligence) Intézet, illetve a Breakthrough Initiatives. Korábban a NASA is részt vett a keresésben, az 1990-es években azonban a politikai nyomás hatására leállították a programot.

Az elmúlt időszakban ugyanakkor rengeteg olyan eredmény született – gondoljunk csak a rejtélyes Tabby csillagára -, melyek miatt a döntéshozók arra jutottak: érdemes lehet újraindítani a projektet.

 

Forrás: 24.huKapcsolódó: 25 év után ismét bekapcsolódhat a NASA az idegen intelligencia keresésébeAnonymus: A NASA hamarosan bejelenti, hogy megtalálták az idegeneketAzért nem válaszolnak az idegenek, mert már halottak?
Kategóriák: UFO

Élet lehetett az ősi Marson

ParaHIR.HU - 2018, szeptember 27 - 16:21
MarsKategória: MainstreamEgy új tanulmány szerint az ősi Mars felszíne alatt elegendő energiaforrás volt ahhoz, hogy hosszú időn át táplálja a potenciális létformákat.  

Jesse Tarnas, a Brown Egyetem hallgatója csapatával arra jutott, hogy az ősi Mars természetes sugárzása miatt a  mélyben található víz alkotóelemeire bomlott – írja a Space.com. Így hidrogén keletkezett, melyet a vörös bolygó potenciális mikroorganizmusai több százmillió éven át energiaként hasznosíthattak.

Tarnas szerint egyszerű fizikai és kémiai számításokkal igazolták, hogy egykor a Mars talajban elegendő hidrogén volt a globális felszín alatti bioszféra ellátásához.

Ebben a lakható régióban a körülmények hasonlóak lehettek azokhoz a földi helyekhez, ahol a felszín alatti élet jelen van

– mondta Tarnas.

A kutatók a NASA Mars Odyssey nevű szondájának adatait használták fel a vizsgálat során. A szakértők a radioaktív tórium, kálium és urán nyomait keresték. Mivel ezen elemek bomlási ideje ismert, a csapat következtetni tudott arra, hogy milyen állapotok uralkodtak a vörös bolygón a távoli múltban. A kutatók emellett a marsköpeny sűrűségét is felmérték, illetve geotermikus és klimatikus modelleket is segítségül hívtak.

A szakértők így becslést tudtak adni arra, hogy mennyi víz állt rendelkezésre az égitesten fiatalkorában.

Az elemzés alapján arra jutottak, hogy mintegy 4 milliárd évvel ezelőtt egy több kilométer vastag élhető zóna lehetett a Mars felszíne alatt.

A csapat szerint ebben a régióban akkor is előfordulhattak organizmusok, ha a felszínen egyébként barátságtalan, fagyos körülmények uralkodtak.

Forrás: 24.huKapcsolódó: A Marson még hamarabb is lehetett élet, mint a Földön300 méter mély folyó volt a MarsonA marsi bór azt bizonyítja, hogy kialakulhatott az élet a vörös bolygónA Marson akár helyben előállíthatjuk az oxigéntA NASA kutatója kitalálta, hogyan lehetne feltámasztani a Marsot
Kategóriák: UFO

Megtalálták az első csillagközi bevándorló lehetséges származási helyeit

ParaHIR.HU - 2018, szeptember 26 - 17:15
CsillagászatKategória: Mainstream

Megtalálták az Oumuamua üstökös lehetséges származási helyeit: négy olyan helyet is találtak a kutatók, ahonnan a Naprendszer egy éve felbukkant első csillagközi bevándorlója származhat – írja az MTI.

A szakértők ehhez visszakövették a szivar alakú égitest röppályáját. A számítások többek között egy három hónappal ezelőtti új felfedezésnek köszönhetően váltak lehetségessé – közölte a heidelbergi Max Planck Csillagászati Intézet. Ekkor jöttek rá a tudósok arra, hogy az Oumuamuából időnként gázok távoznak, amelyek hatása nagyon gyenge rakétameghajtáshoz hasonlatos. Ez jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy kiszámolják a test röppályáját – írták a tudósok az Astrophysical Journal szaklapban.

A Coryn Bailer-Jones vezette kutatócsoport egy 1,3 milliárd csillagra vonatkozó adathalmazt elemzett ki. Az adatokat az Európai Űrügynökség (ESA) Gaia missziója során gyűjtötték. Többek között azt is megállapították, mekkora hatással volt más csillagok vonzóereje a csillagközi objektum röppályájára.

Ezt a kiadványfotót az Európai Déli Obszervatórium publikálta, művészi impresszió az első csillagközi aszteroidáról, Oumuamua-ról. 2017. november 20.

Ezt a kiadványfotót az Európai Déli Obszervatórium publikálta, művészi impresszió az első csillagközi aszteroidáról, Oumuamua-ról. 2017. november 20.

Fotó: M. Kornmesser / AFP

A kutatócsoport 6,3 millió évre követte vissza az Oumuamua útját. A keresés azonban még nem zárult le: 2021-ig még részletesebb adatokat hoznak nyilvánosságra újabb több millió csillagról, amelyek pontosabb információval szolgálhatnak a nyolcszáz méter hosszú Oumuamua eredetéről.

A Hawaii Egyetem csillagászai 2017. október 19-én észlelték a Naprendszeren nagyon nagy sebességgel áthaladó objektumot. A kutatók Oumuamuának, azaz hawaii nyelven "elsőként érkező távoli üzenetnek" nevezték el az égitestet. Ezt tartják ugyanis a tudósok az első olyan ismert üstökösnek, amely egy másik csillag körüli bolygórendszerből érkezett a Naprendszerbe. Felfedezése után két és fél hónapon át volt látható nagy teljesítményű, földi bázisú teleszkópok segítségével. A kutatók folytathatták a munkát az összegyűjtött információk alapján, de a szivar alakú égitestet nem láthatják többé.

A szakértők szerint a 2015 BZ509 jelű égitest rögtön a Naprendszer 4,5 milliárd évvel ezelőtti keletkezése után csatlakozhatott bolygórendszerünkhöz egy másik csillagrendszerből. Az eleinte aszteroidaként kezelt Oumuamuát júniusban hivatalosan is üstökössé fokozták le. További érdekessége a fura szivarszerű alakja, amelyre magyar kutatók találhattak magyarázatot.

Forrás: IndexKapcsolódó: A Hubble végigfényképezte egy üstökös szétesésétElőször figyeltek meg hegyomlást üstökösönFiatalabb lehet a Csuri üstökös, mint hittékKettős csillagrendszerből szökhetett el az 'OumuamuaLehetséges magyarázatot találtak az Oumuamua alakjáraMégse idegen űrhajó az Oumuamua
Kategóriák: UFO

Először észleltek porvihart a Titánon

ParaHIR.HU - 2018, szeptember 26 - 17:07
TitánCsillagászatKategória: Mainstream

Először észleltek porvihart a Titánon, a Szaturnusz holdján. Így a Titán a Naprendszer harmadik égiteste a Föld és Mars után, amelyen porviharokat figyeltek meg – írja az MTI. Az amerikai űrügynökség, a NASA Cassini űrszondája által gyűjtött információk alapján tett felfedezésről a tudósok a Nature Geoscience szaklapban számoltak be.

A Titán egy nagyon aktív hold. Ezt már tudjuk geológiájáról és egzotikus szénhidrogén-ciklusáról. Most egy újabb Föld- és Mars-analógiával bővülnek az ismeretek: az aktív porciklussal, amelynek szerves pora a Titán egyenlítőjének hatalmas dűnéiből származhat

– mondta Sebastien Rodriguez, az Université Paris Diderot csillagásza, a tanulmány vezető szerzője.

A Titán nagyon különleges világ, több szempontból hasonlít a Földre. Ez a Naprendszer egyetlen, jelentős légkörrel rendelkező holdja, és a Földön kívül az egyetlen égitest, amelyről tudott, hogy felszínén stabil folyadéktestek léteznek. A két égitest közötti óriási különbség azonban az, hogy míg a Földön ezeket a folyókat, tavakat és tengereket víz tölti ki, addig a Titánon elsősorban metán és etán áramlik ezeken a folyadékforrásokon. Ebben a különleges ciklusban a szénhidrogén-molekulák elpárolognak, felhőkké sűrűsödnek és visszahullnak a talajra.

000 Was2653028

Az időjárás a Titánon is évszakról évszakra változik, ahogyan a Földön. A napéjegyenlőség idején masszív felhők képződnek a trópusi régiókban, és erőteljes metánviharokat okoznak. A Cassini több alkalommal figyelt meg ilyen viharokat, amikor elrepült a Titán felett.

Amikor Rodriguez és kutatótársai először észleltek három szokatlan kifényesedést olyan infravörös felvételeken, amelyeket a Cassini 2009-ben készített a Titánról, azt gondolták, a metánfelhőkhöz hasonló jelenséget észleltek. A további kutatások azonban kiderítették, hogy teljesen másról van szó.

Az alapján, amit tudunk a Titán felhőképződéséről, elmondhatjuk, hogy metánfelhők kialakulása ezen a területen az évnek ebben az időszakában fizikailag lehetetlen

– mondta Rodriguez.

Ráadásul a modellelemzések alapján kiderült, hogy a jelenség légköri, de nagyon közel van a felszínhez. Mivel éppen a Titán egyenlítője körüli dűnemezők felett lokalizálták a porvihart, az egyetlen magyarázat a jelenségre az, hogy a dűnékről felemelkedő porfelhőről van szó.

Szerves por akkor jön létre, ha a metán és a napfény kölcsönhatása során kialakult szerves molekulák elég nagyra nőnek ahhoz, hogy a felszínre hulljanak. "A felszínhez közeli szeleknek ahhoz, hogy ilyen mennyiségű port felemeljenek, nagyon erősnek kell lenniük: nagyjából ötször erősebbnek, mint a klímamodellek által becsült és a Hygens leszállóegység által a felszín közelében mért átlagos szélsebesség" – mondta Rodriguez.

Az ilyen erős szelek által generált porviharok létezése arra utal, hogy a talaj menti homok mozgásba hozható, és hogy a Titán egyenlítői régióit borító óriási dűnék még mindig aktívak és folyamatosan változnak. A szelek hatalmas távolságokra képesek elszállítani a port, ezzel hozzájárulva a Titán szerves porának globális körforgásához.

A Cassinivel utazó Hygens leszállóegység 2004. december 25-én vált le az anyaszondáról, majd 2005. január 14-én sima leszállást végzett a Titán addig teljesen ismeretlen felszínére.

Forrás: IndexKapcsolódó: A Gyűrűk Urából kaptak nevet a Titán hegyeiA nyári metánfelhők vonulása a Titánon (+videó)Furcsa felhők forognak a TitánonHatalmas esőzések formálják a Titán felszínétNukleáris űrdrón mehet a Titánra
Kategóriák: UFO

Fantomok a NASA űrhajójának fedélzetén

ParaHIR.HU - 2018, szeptember 25 - 19:30
CsillagászatNASAKategória: Mainstream

A NASA új űrhajójának első, egyelőre emberek nélkül végzett Hold körüli próbarepülésén az MTA Energiatudományi Kutatóközpont dózismérői segítenek felmérni, milyen sugárzás éri majd az űrhajósokat. Ismerje meg közelebbről a kísérletet, mely lényeges szerepet kap a későbbi emberes Mars-küldetések előkészítésében is!

A NASA új Orion űrhajójának első, egyelőre emberek nélkül végzett Hold körüli próbarepülésére (Orion Exploration Mission 1, Orion EM-1) várhatóan 2019 végén kerül sor.A kísérlet lényeges eleme a későbbi emberes Mars-küldetések előkészítése,hiszen elsődleges célja, hogy az űrhajósok védelme érdekében minél pontosabb ismereteink legyenek az űrbéli viszonyokról.

A világűrben az embernek a hideg, az oxigén, a víz, a talaj és a család hiánya mellett a még mindig nem eléggé ismert kozmikus sugárzás káros hatásaival is szembe kell néznie. Ez utóbbi a Föld felszínén mért értéknek akár több százszorosa is lehet.A sugárzási tér, valamint a következtében létrejövő dózis ismerete nagyon fontos az egészségügyi kockázatok becslése, valamint a minél hatékonyabb védelem kiépítése szempontjából.

Fantáziarajz az Orionról

FORRÁS: NASA

Magyar műszerek az űrbeli részecskezáporban

A Föld körül keringő űrjárművek, mint a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén rendkívül összetett sugárzási tér alakul ki. A kozmikus sugárzásnak alacsony földkörüli pályán három fő összetevője van:

  1. a Naprendszeren kívülről érkező galaktikus kozmikus sugárzás (főként protonok, alfa-részecskék, kisebb részben elektronok és nehezebb atommagok),
  2. a Napból érkező szoláris sugárzás (protonok és elektronok),
  3. a Föld mágneses mezeje által befogott töltött részecskék (protonok és elektronok),

melyek úgynevezett sugárzási övekben vannak jelen a Föld körül. Ezek az ún. elsődleges részecskék az űrjárművet alkotó anyagokkal kölcsönhatásba lépnek, és másodlagos részecskéket generálnak (neutronok, protonok, nehezebb ionok). Mindezek mellett jelen van a kozmikus sugárzás nem részecskékből álló része is, a gammasugárzás. A kialakult sugárzási tér vizsgálata annak komplexitása folytán nem egyszerű feladat, ezért általában több, egymást kiegészítő mérési módszer alkalmazását igényli, és nemzetközi együttműködésben zajlik. Mivel pedig térben és időben is változik, folyamatos monitorozást igényel.

A Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpontjának munkatársai először 2001-ben (a Nemzetközi Űrállomás első állandó legénységének felbocsájtásakor) kaptak meghívást, hogy passzív detektorokkal részt vegyenek az ISS-en zajló sugárzásmérési és űrdozimetriai programokban. Azóta számos további küldetésben részt vettek, köztük szerepelt az a kettő, melyek megalapozták a mostani, Hold körüli repülésben való részvételt. Egyikük a Német Repülési és Űrkutatási Központ (DLR) vezetésével 2004–2011 között zajlott MATROSHKA nevű kísérlet volt, melynek célja a dóziseloszlás vizsgálata volt egy űrhajósokat szimuláló emberszerű fantom belsejében. Ugyancsak a DLR vezeti a 2009-ben indult DOSIS, majd ennek folytatásaként 2012-től a DOSIS-3D programot, melynek keretében az ISS európai Columbus moduljának dózistérképezését végzik. Utóbbi a tervek szerint egészen az ISS üzemidejének végéig, azaz 2024-ig folytatódik.

A MATROSHKA fantom (középen) a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén űrhajósok társaságában

FORRÁS: NASA

Fantomok a fedélzeten

Ezeknek az eredményes együttműködéseknek köszönhetően a napokban az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Űrdozimetriai Csoportja meghívást kapott a MARE (MATROSHKA AstroRad Radiation Experiment) kísérletében való részvételre, melyet a Német Repülési és Űrkutatási Központ és az Izraeli Űrügynökség javasolt a NASA Orion EM-1 küldetésére. Az Orion fedélzetén az ISS-en mérhető sugárzástól eltérő összetételű és mennyiségű sugárzás, valamint nagyobb dózis várható. Egyrészt át fog haladni a Földet körbe vevő sugárzási öveken, másrészt a Hold körüli térségben már nem érvényesül a földi mágneses mező hatása, ami az ISS-t még védi a kozmikus sugarak egy részétől. A MARE kísérletben az űrhajósok helyére 1-1 antropomorf – azaz emberszerű – női fantomot helyeznek el.

A fantomok emberi csontvázra épülő szövetekvivalens anyagból készülnek,és a MATROSHKA kísérlethez hasonlóan különféle, felszínükre és belsejükbe telepített passzív és aktív dózismérőkkel szerelik fel őket. Így mérhetők a bőrfelszínen és a belső szervek (szem, pajzsmirigy, tüdő, gyomor, máj, vese stb.) helyén kialakuló dózisok, valamint a dóziseloszlás a fantomok belsejében. Az egyik fantom az izraeli StemRad cég által fejlesztett AstroRad sugárvédelmi mellényt fogja viselni, így annak árnyékolási képességeit éles küldetésben is vizsgálhatják.

Az AstroRad sugárvédelmi mellényt viselő nő az Orion EM-1 előkészületei közben

FORRÁS: NASA

A sugárzásmérési kísérletek több ország (Egyesült Államok, Németország, Ausztria, Lengyelország, Magyarország, Csehország, Belgium, Japán) részvételével zajlanak majd. Az MTA EK által összeállított passzív, vagyis energiaellátást nem igénylő detektorcsomagokban kétféle anyagot használnak. Az úgynevezett szilárdtest nyomdetektorok képesek a nagyobb energialeadással rendelkező részecskék regisztrálására. míg a termolumineszcens detektorok a kisebb energialeadású részecskéket és az egyéb sugárzásokat detektálják. Ezeket a detektorokat a küldetés végén, a földi laboratóriumba való visszaérkezés után lehet kiértékelni, az általuk mért dózisértékeket is csak ekkor lehet majd meghatározni. (Az Űrdozimetriai Csoportban készült a Pille dózismérő rendszer is, amely szintén termolumineszcens detektorokra épül, viszont kiolvasó készülék is tartozik hozzá. Automata üzemmódban üzemeltethető vagy az űrhajósok a jármű fedélzetén akár maguk is meg tudják vele határozni a dózisértékeket. A Pille rendszer az Orion EM-1 küldetésben nem vesz részt, de az ISS-en jelenleg is használják.)

A Nemzetközi Űrállomáson repült nyomdetektorról optikai mikroszkóppal készült felvétel. A képen többek között megkülönböztethetünk proton és alfa-részecske (p, α) nyomokat, kis rendszámú (Z) elemek nyomait (C, O, Si, Fe) és egy nagy rendszámú (Z>26) és energiájú részecske nyomát. A nyomok átmérője a becsapódó részecske rendszámával, hossza pedig az energiájával hozható összefüggésbeFORRÁS: MTA EK

Az Orion EM-1-et a jelenlegi tervek szerint 2019. december 16-án bocsátják fel. A küldetés teljes időtartama még nem tudható pontosan, 26–42 nap a tervezett hosszúsága. Jelenlegi ismereteink szerint a kozmikus sugárzás által okozott dózis egy ilyen út során csak nagy bizonytalansággal becsülhető meg,ehhez hasonló komplex mérés még soha nem történt,mindenképp jelentős előrelépés várható ezen a területen. A NASA fő célja a MARE kísérlettel, hogy az űrhajósok minél biztonságosabb körülmények között vághassanak neki az űr felfedezésének, amihez ezúttal magyar kutatók is hozzájárulhatnak.

A felkéréssel nem jár közvetlen finanszírozás, pontosabban a NASA állja a feljuttatás és a visszahozatal költségeit, ami azért nem elhanyagolható szempont, tekintve, hogy ez a legjelentősebb költségtétel. A detektorokat, azok összeállítását, kalibrálását, repülés utáni kémiai maratásának és kiértékelésének költségeit viszont saját (például hazai pályázati vagy intézeti) forrásból kell biztosítani.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Eddig ismeretlen holdat fedeztek fel magyar kutatókEgy magyar csillagász 1 éven át készített egy különleges felvételt a Napról (videó)Ha nem létezik a kilencedik bolygó, sok jelenséget nehéz lesz megmagyarázni
Kategóriák: UFO

Bámulatos fotók az űrszondáról, amelyik leszállt egy aszteroidára

ParaHIR.HU - 2018, szeptember 24 - 16:57
JapánCsillagászatKategória: Mainstream

Megérte a hosszú hónapokig tartó várakozás, mire a Hajabusza–2-nek sikerült elérnie célpontját. Az első képanyagok túlzás nélkül is bámulatosak. Mutatjuk.

Több mint négyévnyi utazást követően a napokban elérte a Ryugu nevű kisbolygót a japán Hajabusza–2 űrszonda, két egysége pedig sikerrel landolt rajta. Az érkezés nem is lehetne teljesebb fotók nélkül, ám azt még talán a japán szakemberek sem remélték, hogy ilyen látványos képanyag jön vissza:

HAYABUSA2@JAXA@haya2e_jaxa  ·    Replying to @haya2e_jaxa

Photo taken by Rover-1B on Sept 21 at ~13:07 JST. It was captured just after separation from the spacecraft. Ryugu's surface is in the lower right. The misty top left region is due to the reflection of sunlight. 1B seems to rotate slowly after separation, minimising image blur. pic.twitter.com/P71gsC9VNI

View image on Twitter HAYABUSA2@JAXA@haya2e_jaxa  

This dynamic photo was captured by Rover-1A on September 22 at around 11:44 JST. It was taken on Ryugu's surface during a hop. The left-half is the surface of Ryugu, while the white region on the right is due to sunlight. (Hayabusa2 Project) pic.twitter.com/IQLsFd4gJu

3:07 PM - Sep 22, 2018 View image on Twitter Twitter Ads info and privacy    

A Hajabusza–2 persze nem csak képeket készít a hivatalos nevén 1999 JU3-ról, fontos geológiai munkát is végez, hogy a kutatók minél több információt tudjanak meg a retrográd pályájú, a Naptól és a Földtől ellenkező irányba forgó égitestről. A szonda ennek megfelelően kőzet- és talajmintákat szállít majd haza, de csak egész sokára, 2019 decemberéig az égitesten marad.

Az utazás azért is tartott ilyen sokáig, mert az objektum felszínét kráterek és horpadások borítják, ráadásul folyamatosan mozgásban van. A szondának így nem csak óvatosnak, elég gyorsnak is kellett lennie ahhoz, hogy beérje, felszíni egységei pedig anélkül tudjanak landolni, hogy darabokra törtek volna.

Az expedíció újabb, izgalmasabb napjai október környékén várhatók, az anyahajó akkor még közelebb megy a kisbolygóhoz, hogy egy speciális tartályt a felszínére küldve összeszedje az addig szerzett mintákat. Ehhez előbb egy másik egység segítségével több méter átmérőjű krátert váj majd a Ryugu felszínébe. A Hajabusza–2 visszatérése valamikor 2020-ban várható.

Forrás: HVGKapcsolódó: Izgalmas árnyékszelfit lőtt magáról a japán űrszonda
Kategóriák: UFO

Ezek a legfurcsább dolgok, amiket a Marson találtunk

ParaHIR.HU - 2018, szeptember 23 - 19:10
CsillagászatMarsKategória: MainstreamHiába tanulmányozzuk már több mint ötven éve, a Mars még mindig tartogat rejtélyeket: újra és újra találunk olyan formációkat a felszínén, amelyek vagy elgondolkodtatnak, vagy egyszerűen csak megnevettetnek. A híres marsi arctól kezdve a legújabb, pókszerű felfedezésekig sorra vesszük azokat az alakzatokat, amelyek a leginkább felhívták a figyelmünket a vörös bolygóra.  

1964 óta kutatjuk szondákkal a titokzatos vörös bolygót, de még mindig van olyan, hogy egy-egy furcsa felszíni képződmény, ami gondolkodásra készteti a kutatókat. Összegyűjtöttük a legemlékezetesebbeket és legfurcsábbakat közülük.

A marsi arc

Fotó: NASA

Ez a képződmény évekig tartotta a lelket az ufóhívőkben, hogy a Marson valóban élnek földönkívüliek. A furcsa alakzatot 1976-ban fotózta le a NASA Viking-1 űrszondája, és sokáig csak találgathatták a kutatók, hogy pontosan mi is lehet – persze azt már nagyon korán megmondták, hogy valószínűleg nem UFO-pofa. Már akkor is az tűnt a legvalószínűbb magyarázatnak, hogy az arcforma egyszerűen csak a fény és árnyék játéka, meg egy jó adag beleképzelés a részünkről, de egy 1998-as fotósorozat be is bizonyította mindezt. A Mars Global Surveyor más szögből és más napszakban is készített felvételeket a rejtélyes jelenségről, amiről aztán kiderült, hogy egy egyszerű homokdűne.

Fotó: NASA

De nem ez volt az egyetlen alkalom, amikor arcot láttunk a marsi tájba: ezt a mosolygó szmájlira emlékeztető alakzatot is a NASA Viking Orbitere szúrta ki a Galle-kráterben, de erről természetesen senki nem hitte komolyan, hogy tényleg a földönkívüliek munkája lenne.

A combcsont

Fotó: NASA

Ember legyen a talpán, aki ezen a fotón nem lát egy szép nagy combcsontot – a 2014-es képet már a Curiosity lőtte, és persze a kutatóknak rögtön volt rá magyarázatuk: ez egy egyszerű kődarab, és a víz és a szél eróziójának köszönhető, hogy így néz ki. Persze azért azonnal megindultak a találgatások arról, hogy milyen lény hagyhatta ott a combját a vörös bolygón, de valószínűleg tényleg csak annyi a titok, hogy fura szögből lett lefotózva egy fura kavics. Ennek ellenére a NASA-nak a konteóhívők kedvéért ki kellett adnia egy hivatalos magyarázatot arról, hogy ha tényleg lenne is élet a Marson, az mikroszkopikus lenne, és biztos nem olyan, aminek combcsontja van.

Donald Trump feje

Fotó: NASA

Szerencsére erről senki nem hitte azt, hogy a földönkívüliek műve (bár ha követnék a világpolitikai eseményeket, még akár Trump-pártiak is lehetnének), de az biztos, hogy a képen látható szikla nagyon hasonlít egy grimaszoló Donald Trumpra. Még a haja is stimmel! A fotót az Opportunity lőtte még 2009-ben, de csak 2016-ban kelt világkörüli útjára, amikor Trump még csak jelölt volt az elnökválasztási kampányban.

A halacska

Fotó: NASA

A földönkívüliek most már, úgy tűnik, halásznak is, legalább is egy 2016-os Curiosity fotó alapján biztosan. Persze ez a kép sem bizonyítja, hogy megkövesedett halak fekszenek az egykori, valószínűleg víz borította területek mélyén, inkább azt, hogy megint csak furcsa alakja van valamelyik marsi sziklának, vagy furcsa szögből fotózták – de erről a képről tényleg úgy tűnik, mintha egy megkövesedett halat kaptak volna lencsevégre.

Morze-jelek a felszínen

Fotó: NASA

Egy 2016-os Mars Orbiter fotón szerepelnek azok a dűnék, amelyekről az UFO-hívők úgy gondolják, hogy Morze-kódokba rendezett üzenetek. Persze ez is elég valószínűtlen, főleg azért, mert ha még lennének is földönkívüliek a bolygón, nem mozgatnának homokdúcokat az egyébként általunk kitalált kódrendszer szerint. Az pedig pláne megdönti az elméletet, hogy a potenciális marslakók azt írták ki a dűnéikkel, hogy NEE NED ZB 6TNN DEIBEDH SIEFI EBEEE SSIEI ESEE SEEE !!. Valószínűleg nem egy sajátos nyelv, hanem a természet szüleménye a formáció.

A gofri

Fotó: NASA

Forrás: 24.huKapcsolódó: Furcsa marsi kőkör a Curiosity felvételénFurcsán kéklő foltok a marsi kráterekbenMarsi meteoritokban is találtak metántMarsi mintákat szállítana a Földre a NASA és az ESATitokzatos marsi lyuk késztette fejvakarásra a NASA-t
Kategóriák: UFO

Izgalmas árnyékszelfit lőtt magáról a japán űrszonda

ParaHIR.HU - 2018, szeptember 22 - 12:57
JapánCsillagászatKategória: Mainstream

A japán űrügynökség (Jaxa) bízik abban, hogy sikeresen landolt a Hajabusza-2 űrszonda két mintavevő rovere a 162173 Rjugu aszteroida felszínén, és ezzel fontos mérföldkőhöz ért a mintavevő küldetés. Annyi bizonyos, hogy a Hajabusza-2-ről a két rover (Rover 1A és Rover 1B) levált, hogy a kisbolygó felszínére ereszkedve kőzetmintákat gyűjtsenek. A sikeres landolást megerősítő adatokra egyelőre még várnak az irányítóközpontban, írja a BBC.

A Hajabusza-2 a tervek szerint további két mintavevő eszközt bocsájt még a kisbolygó felszínére (Rover 2 és MASCOT), valamint egy becsapódó egység segítségével több méter átmérőjű krátert is váj a kisbolygó felszínébe, hogy a kráterben lévő, felszín alatti anyagokból mintákat vehessen. A mintákat a Földre visszatérő kapszulában tárolja.

Az, hogy sikerült-e a két rovernek épségben landolni, egy-két napba is beletelik, míg kiderül (ennyi idő, mire megjönnek az adatok a Rjuguról. Addig is a Jaxa pénteken kiadott egy sor fotót, amik a Hajabusza-2 ONC-W1 nagy látószögű navigációs kamerájával készültek, az alábbi kettő egész közelről, kb 80 méteres távolságból:

A képeken jól látszik az űrszonda árnyéka, sőt az ellenfényhatás is (opposition effect – az árnyék körül kialakuló fényes, glóriaszerű terület). Ennyire szépen kirajzolódó, éles űrszondaárnyékot még nem nagyon láttunk, az ESA Rosetta űrszondájától kaptunk hasonlót, de az sokkal elmosódottabb folt volt a 67P/Csurjumov–Geraszimenko üstökös felszínén.

A 2014-ben útnak indított Hajabusza-2 űrszonda 2018. június 27-én érte el a Földtől mintegy 280 millió kilométerre levő 900 méter átmérőjű aszteroidát. A Hajabusza-2 az elmúlt néhány hónapot 20 kilométeres távolságban keringve töltötte, miközben megvizsgálta a felszínét. Az eközben készült fotók alapján választották ki a japán űrkutatók a megfelelő leszállópályát a kis mintavevőknek.

A Rjugut 1999. május 10-én fedezték fel a LINEAR teleszkópjával az egyesült államokbeli Új-Mexikóban, és a kutatók a Naprendszer eredetének megismerését remélik a róla most begyűjtendő anyagmintáktól. Többek között azt szeretnék kideríteni, hogy a Földön lévő víz származhat-e részben aszteroidákról.

A misszió a tervek szerint 2019 decemberében zárul, amikor a Hajabusza-2 elhagyja a Ryugut és várhatóan 2020-ban tér vissza a Földre az összegyűjtött mintákkal együtt.

Forrás: IndexKapcsolódó: Japán embert küld a HoldraOlyasmit láttak japán csillagászok, amit ember még sohaTömeges UFO-észlelés Japánban és Londonban (videó)
Kategóriák: UFO

Két új bolygót fedezett fel a NASA exobolygóvadász űrszondája

ParaHIR.HU - 2018, szeptember 21 - 19:06
CsillagászatTESSKategória: Mainstream

Két új bolygót is fedezett fel a NASA exobolygóvadász űrszondája a héten: egy szuperföldet és egy forró földet. Ezek a NASA által áprilisban útnak indított műhold első felfedezései. 

60 fényévnyi távolságra felfedezték a Pi Mensae C nevű szuperföldet, ami 6,3 naponta kerüli meg csillagát. Az LHS 3844 B egy 49 fényévre található forró föld, ami 11 óránként tesz egy kört a csillaga körül és túl nagy a forróság rajta ahhoz, hogy élet lehessen rajta.

A Kepler utódja

A TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) két éven át tartó, 337 millió dollárba kerülő missziójának célja, hogy a csillagászok kibővítsék az exobolygók, a naprendszerűnkön kívüli bolygók listáját, írja az MTI. Elődje, az üzemanyagból hamarosan kifogyó Kepler űrteleszkóp munkáját folytatja, ami 3700 exobolygót dokumentált az elmúlt 20 évben.

A TESS űrszonda az úgynevezett tranzitmódszerrel vizsgálja az egész égboltot. A fedélzetén működő detektorok a csillagok fényességét mérik, és azt az átmeneti elhalványodást keresik, ami olyankor következik be, amikor a csillag körül keringő bolygó éppen a csillag előtt halad át. 

A TESS

A TESS

Fotó: NASA

Az autó nagyságú űrszonda fedélzetén négy nagy látószögű távcsövet helyeztek el. A négy távcsőbe eltérő irányú, de egymással szomszédos területekről érkezik a fény, és együtt 400-szor nagyobb területet észlelnek egyidejűleg, mint a Kepler űrszonda által eredetileg vizsgált égboltrészlet.

AZ ŰRSZONDA EGY OLYAN BOLYGÓKATALÓGUS LÉTREHOZÁSÁT TESZI LEHETŐVÉ, AMINEK SEGÍTSÉGÉVEL  A FÖLDÖN ÉS AZ ŰRBEN LÉVŐ TÖBBI TELESZKÓP SOKKAL RÉSZLETESEBBEN TUDNI VIZSGÁLNI EGY-EGY ÉGITESTET. 

A felfedezett bolygók további tanulmányozásának kulcsszereplője valószínűleg a Hubble űrteleszkóp utódja, a James Webb űrtávcső lesz, ami a tervek szerint 2020-ban kezdi meg működését. Az infravörös tartományban érzékelő eszköz képes lesz az exobolygók légkörének tanulmányozására is, olyan gázok után kutatva, amelyek a földi értelemben vett élet jelenlétére utalhatnak.

Forrás: IndexKapcsolódó: 200 ezer csillag fér el a TESS első fotójánPáratlan részletességű kép készült egy idegen csillagról
Kategóriák: UFO

Ausztrál csillagászok szerint kannibál volt nagy Magellán-felhő

ParaHIR.HU - 2018, szeptember 19 - 21:06
CsillagászatKategória: Mainstream

A Tejútrendszerhez legközelebb fekvő két galaxisnak, a Nagy és a Kis Magellán-felhőnek létezhetett egy harmadik társa, amelyet a Nagy Magellán-felhő bekebelezett - állapították meg az ausztrál Nemzetközi Rádiócsillagászati Kutatóközpont (ICRAR) csillagászai kedden bemutatott tanulmányukban.

 

Nincsenek középkorú csillagok a furcsa galaxisban

A Nagy és a Kis Magellán-felhő 160, illetve 200 ezer fényévnyi távolságra van a Tejútrendszertől, éjszaka szabad szemmel is jól láthatóak. A csillagászokat régóta foglalkoztatta az a jelenség,

hogy a Nagy Magellán-felhőben vannak nagyon fiatal és nagyon régi csillaghalmazok is,

de a kettő közötti átmeneti időszakból származó csillagok nincsenek.

Az LH 95jelű csillagbölcső a Nagy Magellán-felhőben

FORRÁS: NASA/ESA

"Ez a korhézag problémájaként ismert jelenség" - mondta Benjamin Armstrong, az ICRAR kutatója.

Normális esetben a galaxisokban a csillaghalmazok hasonló korúak,

a Tejútrendszerben például a csillagok mind nagyon régiek.

Bekebelezett egy fényes galaxist

A Nagy Magellán-felhő egy másik jelenséggel is feladta a leckét a csillagászoknak: miközben a csillagok többsége az óra járásának megfelelően forog a középpontja körül, néhány az ellenkező irányba teszi ezt.

A Nagy Magellán-felhő teleszkópos képe

FORRÁS: NASA/AMES RESEARCH CENTER

Egy ideig azt hitték, hogy ezek a csillagok a másik galaxisból, a Kis Magellán-felhőből származnak

- mondta Armstrong. Hozzátette: az volt az elméletük, hogy ezek a csillagok a múltban egy másik galaxissal való egybeolvadásból származnak. Armstrong számítógépes modellezéssel szimulálta a galaxisolvadást.

A rendszer másik tagja a Kis Magellán-felhő típusát tekintve szintén szabálytalan galaxis

FORRÁS: ESO/VISTA VMC

A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy egy ilyen típusú összeolvadás elég erőteljes ellenrotációt eredményezhet.

A bizonyítékok alapján a szakértők úgy vélik, hogy mintegy 3-5 milliárd évvel ezelőtt a Nagy Magellán-felhő egy másik fényes galaxist kebelezett be, így alakult ki a ma létező galaxis.

Forrás: MTIKapcsolódó: Az első valódi felvétel egy csillagot bekebelező fekete lyukrólAz eddigi legtávolabbi galaxist találták megAz univerzum fekete szörnyei felzabálják a nagytömegű galaxisokat
Kategóriák: UFO

Lakható lehet a legközelebbi exobolygó

ParaHIR.HU - 2018, szeptember 19 - 20:12
CsillagászatKategória: MainstreamA legközelebbi idegen csillag, a Proxima Centauri közelében fekszik egy közel Föld-nagyságú bolygó, a Proxima Centauri b. Az objektum 2016-os felfedezése óta folyik a szakmai vita arról, hogy vajon kialakulhatott-e az élet az égitesten.  

Szakértők egy csoportja számítógépes modellek segítségével megállapította, hogy a Proxima Centauri b-n változatos körülmények közt maradhat meg nagy mennyiségű víz – írja a Live Science. Ez kedvező lehet az élet kialakulásának szempontjából.

Szimulációink fő üzenete, hogy elég jó esély van rá, hogy a bolygó lakható lehet

– nyilatkozta Anthony Del Genio, a NASA Goddard Űrtudományi Intézet munkatársa és a csapat vezetője.

A Proxima Centauri egy apró, hideg vörös törpe, amely a Naptól mintegy 4,2 fényévre fekszik. Bár az objektum viszonylag közel található, a csillagászok így is csak keveset tudnak bolygójáról.

Annyi bizonyos, hogy az égitest 1,3 földtömegű, keringési ideje pedig 11 nap. Éppen ezért Del Geniónak és kollégáinak sok esetben becslésekre kellett hagyatkozniuk a vizsgálat során. A kutatók például feltételezték, hogy az objektum rendelkezik atmoszférával és felszíni óceánnal.

A Proxima Centauri b csillaga lakható zónáján belül kering: ez azt jelenti, hogy elegendő hőt kap ahhoz, hogy felszínén folyékony állapotban maradhasson fenn a víz. Az égitest ugyanakkor rendkívül közel fekszik csillagához, így elképzelhető, hogy a gravitációs erők hatására kötött tengelyforgásúvá vált, azaz mindig egyazon oldalát világítja meg a Proxima Centauri. Éppen ezért egyes kutatók azt feltételezik, hogy a bolygó egyik oldalán perzselő hőség, míg a másikon dermesztő hideg uralkodik.

Az új szimulációkban azonban a szakértők olyan óceánnal számoltak, amely keringése során képes eloszlatni a hőt az égitest felszínén. Hasonló módon működnek a Földön is az óceáni áramlatok.

A csapat 18 különböző szimulációt futtatott le, hogy felmérjék, miként viselkedne egy efféle óceán az eltérő körülmények között. Az eredmények alapján a Proxima Centauri b-n szinte minden helyzetben képes fennmaradni a víztömeg.

Amennyiben a bolygón valóban nagy mennyiségben van jelen folyékony víz, az mai tudásunk szerint nagyban növelheti az élet kialakulásának esélyét.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Támogathatja az életet a Proxima B bolygó klímája
Kategóriák: UFO

Művészeket vinne magával a SpaceX Hold körüli utazásának első ügyfele

ParaHIR.HU - 2018, szeptember 18 - 17:28
CsillagászatSpaceXKategória: Mainstream

Miután bejelentették, hogy Mezava Juszaku japán milliárdos a SpaceX 2023-ra tervezett Hold körüli utazásának első magánügyfele, a férfi elmondta, hogy az egyhetes utazásra 6-8 művészt hív meg magával, hogy az építészek, dizájnerek és más kreatív emberek ihletet kapjanak a különleges élménytől.

Mint elmondta, ezek a művészek így "inspirálhatnák a mindannyiunkban élő álmodozót".

A 42 éves Mezava a tervek szerint a még fejlesztés alatt álló Big Falcon Rocket (BRF) nevű rakétával tesz majd egy fordulót a Hold körül, amelyet mintegy 200 kilométerre fog megközelíteni.

Elon Musk, a cég alapítója azt nem árulta el, hogy mennyibe kerül az út, csak annyit mondott, hogy Mezava rengeteg pénzt fizet, amit a BRF fejlesztésére fordítanak. Hozzáfűzte: Mezava bátorságot, eltökéltséget és kalandvágyat mutatott, amikor önként jelentkezett.

A Big Falcon Rocket fantáziarajza

FORRÁS: NASA

Nem akarok egyedül átélni egy ilyen fantasztikus élményt"- mondta Mezava. Hozzátette: gyakran tűnődik azon, vajon az olyan művészek, mint Basquiat vagy Andy Warhol mit alkottak volna, ha elutazhattak volna az űrbe.

Mezava nem árulta el, ki áll az űrutazás vendéglistáján, de újságírói kérdésre elmondta, gondolkodik azon, hogy elhívja Elon Muskot. "Talán mindketten ott leszünk a gépen" - reagált mosolyogva Musk.

A cégalapító elmondta, a BRF folyamatos fejlesztés alatt áll és több legénység nélküli kilövést fognak végezni, mielőtt utas kerül a fedélzetre. A 118 méteres, újra felhasználható rakétának külön utasszállító hajója lesz, ez a fejlesztés várhatóan ötmilliárd dollárba kerül.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Valaki hamarosan megkerüli a HoldatElőször indítottak SpaceX rakétát a tavalyi kudarc ótaJövőre újabb forradalmat indítana a SpaceX a rakéták világábanKészen áll a kilövésre az új SpaceX rakétaLélegzetelállító videó készült a SpaceX hordozórakétájának landolásáról
Kategóriák: UFO

Találtak valamit, aminek nem volna szabad léteznie

ParaHIR.HU - 2018, szeptember 17 - 16:15
CsillagászatKategória: Mainstream

Egy távoli pulzár olyan lassan forog, hogy az ellentmond az objektumról alkotott ismereteknek. A pulzárok a hivatalos definíció szerint olyan gyorsan forgó, erős mágneses térrel rendelkező neutroncsillagok, amelyek erőteljes rádióhullámokat bocsátanak ki. Az újonnan felfedezett pulzár, azonban egyáltalán nem ilyen – írja a New Scientist tudományos magazin.

Chia Min Tan, a Manchesteri Egyetem kutatója a szokatlanul lassan forgó égitestet a holland Low-Frequency Array (LOFAR) rádiótávcső-hálózattal találta meg.

A PSR J0250+5854 katalógusjelű pulzár 23,5 másodperc alatt tesz meg egy teljes fordulatot a saját tengelye körül.Ez első látásra valóban gyorsnak tűnik, ám a többi pulzárhoz viszonyítva a frissen felfedezett neutroncsillag rendkívül lassú. Összehasonlításképpen az egyik legismertebb ilyen jellegű égitest, a Rák-pulzár periódusamindössze 33 ezredmásodperc.

Egy pulzár felől érkező rádiójel olyan, akár a világítótorony fénye – csak akkor látni a szignált, ha az közvetlenül felénk irányul"– magyarázta Tan – „a hosszabb periódusú pulzár rádiósugár-nyalábja sokkal keskenyebb, mint a gyorsan forgó pulzároké, emiatt nehezebb is detektálni őket."

Ráadásul nem csak megtalálni nehéz ezeket a képződményeket, jelenlegi ismereteink alapján létezésüket sem lehet megmagyarázni.A tudomány jelen állása szerint a pulzárok rádióhullám-kibocsátásához elengedhetetlen, hogy a forgó neutroncsillag mágneses mezeje felgyorsítsa a töltött részecskéket.Ehhez viszont jóval gyorsabb forgás szükséges, mint a PSR J0250+5854 esetében.

FORRÁS: LEEMAGE/©DON DIXON/NOVAPIX/LEEMAGE/DON DIXON

Mindez arra mutat rá, hogy a pulzárok mágneses mezejét az eddig ismertnél jóval komplexebb folyamatok befolyásolják. „Egészen biztos, hogy a most megfigyelt pulzár nem jöhetett volna létre a mágneses mező további torzítása nélkül" – mondta Alice Harding, a NASA Goddard Űrközpontjának egyik munkatársa. A jelenség megértéséhez természetesen további hasonló égitestek megfigyelésére lenne szükség.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Megvan az eddig ismert legfényesebb és legtávolabbi pulzár
Kategóriák: UFO

A felhők fölé magasodhat a Szaturnusz híres hexagonja

ParaHIR.HU - 2018, szeptember 16 - 18:30
SzaturnuszKategória: Mainstream

Meglepő formáról számolnak be a Szaturnusz nyárba forduló északi pólusvidékénél a NASA Cassini űrszondájának hosszú távú mérési adataiból készített új tanulmányban. Egy egyre melegebb, hatszög alakú örvény alakul nagy magasságban, hasonló ahhoz a híres hexagon formához, amelyet mélyebben a Szaturnusz felhőiben már megfigyeltek.

Amikor a Cassini 2004-ben megérkezett a Szaturnuszhoz, a déli féltekén nyár volt, míg az északi épp a tél közepében járt. Az űrszonda kiterjedt, meleg, nagy magasságú örvényt vett észre a Szaturnusz déli sarkánál, az északinál azonban nem látott ilyet. Az új tanulmány szerint az északi poláris vortex kialakulásának első jelei már megfigyelhetőek magasan az atmoszférában, ahogyan az északi féltekére is beköszönt a nyár. Ez a váratlan meglepetést okozó meleg örvény több száz kilométerrel a felhők fölött, a sztratoszférában helyezkedik el.

Mozgásban a Szaturnusz északi pólusának hexagonális örvénye (NASA/JPL-Caltech/SSI/Hampton University)

“Az újonnan felfedezett örvény körvonalai alapján hatszögnek tűnik, pontosan úgy, mint a híres és bizarr hexagonális felhő mintázat, amit mélyebben látunk a Szaturnusz atmoszférájában.” – mondta Leigh Fletcher (University of Leicester), a tanulmány vezetője.

“Bár számítottunk valamilyen örvény megjelenésére a melegedő északi sarkon, de a formája meglepett minket. Vagy két megegyező hexagon jelent meg spontán két különböző magasságon, egy alacsonyabban a felhőszinten és egy magasan a sztratoszférában; vagy ez a hexagon valójában egy óriási struktúra, amely több száz kilométer magas lehet.”

A sztratoszférában látható hexagonális örvény fényességi hőmérsékleteloszlásának változása. (NASA/JPL-Caltech/University of Leicester/GSFC/L.N. Fletcher et al. 2018)

A Szaturnusz időjárási jelenségei főképp a felhőszinten figyelhetőek meg, beleértve a már létező északi poláris hexagon formát is. Ezt a NASA Voyager űrszondája fedezte fel még az 1980-as években és már évtizedek óta tanulmányozzák. Jelenlegi álláspontok szerint egy hosszú életű hullám, mely potenciálisan a Szaturnusz forgásához köthető. Hasonló jelenségek a Földön is megfigyelhetőek, ilyen például a poláris futóáramlat (videó).

A hatszög tulajdonságait a Cassini mérései részletesen feltárták, az ultraibolyától az infravörösig több hullámhosszon vizsgálódott. Az egyik ehhez használt eszköze a Composite Infrared Spectrometer (CIRS), mely a küldetésének kezdetén nem tudott magasabban felnézni az északi sztratoszférába. Az ottani hőmérsékletek akkor túl alacsonyak voltak a megbízható CIRS IR adatokhoz, emiatt ezek a magasabb régiók hosszú évekig relatíve felderítetlenek maradtak.

“A hexagon mérete, csak úgy, mint a misztikuma, folyamatosan növekedik, még a Cassini 13 évig tartó keringése után is tartogat meglepetéseket.”

– mondta Linda Spilker, a Cassini projektkutatója. “Kíváncsian várom, hogy még milyen új felfedezések váratnak magukra a Cassini adatokban”.

Forrás: csillagaszat.huKapcsolódó:  Hatalmas óceán rejtőzik a Szaturnusz holdjának felszíne alatt Sarki fény ragyog délben a SzaturnuszonAz élet alapanyagait találták meg a Szaturnusz holdjánFantasztikus közeli fotó a Szaturnusz külső gyűrűjéről
Kategóriák: UFO

Valaki hamarosan megkerüli a Holdat

ParaHIR.HU - 2018, szeptember 15 - 10:56
CsillagászatSpaceXKategória: Mainstream

A SpaceX amerikai űripari vállalkozás szerződést írt alá első magán ügyfelével Hold-körüli utazásról - jelentette be csütörtökön rövid Twitter-üzenetben a cég.

 

Az első Hold-körüli turistaútra azonban még éveket kell várni, mert a szállítójármű, a Big Falcon Rocket (BRF) nevű szuperrakétát még fejlesztik.

Mindeddig összesen 24 ember járt a Holdnál, és az utolsó, 1972-es NASA-misszió, az Apollo-17 óta senki sem utazott oda - mutatott rá a közlemény. A társaság nem közölte, hogy ki az első, aki befizetett a Hold-körüli utazásra,Elon Musk cégfőnök azonban rákérdezésre egy japán zászlóval jelezte az üzenőportálon, hogy egy japán utasról lehet szó.

Sokan ebből sietve kikövetkeztették, hogy az első utas Enomoto Daiszuke 47 éves japán üzletember lehet, aki már közölte, hogy az első ázsiai űrturista akar lenni, és e célból már kiképzésen is részt vett a Moszkva melletti Csillagvárosban.

FORRÁS: SPACEX

A SpaceX 2017 elején bejelentette, hogy 2018-ban két utast visz Hold-körüli utazásra Falcon Heavy rakétájával, erre a turistaútra azonban nem került sor. A minden korábbi rakétánál nagyobb teljesítményű BFR a tervek szerint egyesíti magában a rakétát és az űrhajót.

Forrás: MTIKapcsolódó: Először indítottak SpaceX rakétát a tavalyi kudarc ótaFebruár hatodikán indul a SpaceX óriás Mars-rakétájaJövőre újabb forradalmat indítana a SpaceX a rakéták világábanKészen áll a kilövésre az új SpaceX rakétaSikerrel tesztelték a SpaceX Mars-rakétáját (+videó)
Kategóriák: UFO

Lézerrel lőnek a Földre a NASA műholdjai

ParaHIR.HU - 2018, szeptember 14 - 17:36
CsillagászatműholdKategória: Mainstream

Vasárnap felbocsátja a világűrbe a NASA az ICESat-2 műholdat, a rajta lévő hat hatalmas űrlézerágyú azonban teljesen békés célokat szolgál, a földfelszín feltérképezésén dolgozó tudósok munkáját fogja segíteni.

A lézeres magasságmérő olyan részletes képet készít a felszínről, hogy mindent tudni fogunk a gleccserek és a tengeri jég változó vastagságáról.

1280px-Icesat2 in orbit

MÁSODPERCENKÉNT 10 000 LÉZERIMPULZUST BOCSÁT MAJD KI A MŰHOLD

Minden egyes lövéssel 20 000 milliárd foton indul majd el a Föld felé, hogy aztán megmérje, hogy mennyi idő alatt térnek vissza onnan.  Hasonló lézeres műszer van az európai Aeolus műholdon, amely a földi időjárást fürkészi szakadatlanul.

Az előző, 2003 és 2010 között felbocsátott ICESat műhold is ugyanezt tudta, de a műszerek azóta rengeteget fejlődtek. Az akkori lézer még csak 40 impulzust tudott leadni másodpercenként.

Forrás: IndexKapcsolódó: A Hold sötét oldalát fogja kutatni az új kínai műholdA jövő elkezdődött: robotok javítják a műholdakatFellőttek egy új műholdat: színes és éles videók jönnek majd a világűrbőlKannibál műholdat épít a Pentagon
Kategóriák: UFO

Újra bolygó lehet a Pluto

ParaHIR.HU - 2018, szeptember 13 - 17:00
CsillagászatPlutoKategória: MainstreamA Közép-Floridai Egyetem új kutatása szerint tévedés volt, hogy a Plutót törpebolygóvá nyilvánították.  

A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) 2006-ban vezette be azt a definíciót, mely szerint a bolygók olyan égitestek, melyek tisztára söpörték a pályájukat övező térséget – más szóval a legnagyobb gravitációs erőt képviselik a pályájukon.

Mivel a Neptunusz hat a Pluto és egyéb Kuiper-övben fekvő objektumokra, a Pluto 2006-ban elvesztette bolygó státuszát, és törpebolygóvá nyilvánították. Egy új tanulmányban azonban a Philip Metzger vezette csapat azt írja, az IAU hibás döntést hozott – számol be az EurekAlert.

A kutatók szerint a szervezet által bevezetett definíciónak nincsenek hagyományai. A szakértők az elmúlt bő 200 év csillagászati szakirodalmát elemezték, és csupán egyetlen olyan tanulmányt találtak, amelyben a pályasöprést a bolygó kritériumának tekintették a szerzők. Az érintett dolgozatban ráadásul egy azóta cáfolt érvelést használtak fel.

Az IAU indoklásában szerint a pályasöprés régóta standard kritériumnak számít a bolygók és aszteroidák megkülönböztetésekor, a szakértők azonban nem találtak erre vonatkozó bizonyítékot.

Az IAU definíciója alapján a bolygótudomány alapvető objektumát, a bolygót, egy olyan koncepció alapján kéne meghatározni, melyet senki sem használ a kutatásaiban

– mondta Metzger. A szakértő hozzátette, száz olyan jelenlegi bolygótudományi példát ismernek, ahol a kutatók nem az IAU definíciójának megfelelően használják a bolygó kifejezést.

Metzger csapata úgy véli, sokkal célszerűbb lenne, ha valamilyen stabilabb tényezőt vennének alapul a bolygók meghatározásakor. A pálya ugyanis változhat az idővel, így nem magát az objektumot, hanem aktuális állapotát jellemzi.

Az égitest nagysága ezzel szemben sokkal fontosabb: ha egy objektum gravitációja elég erős, az adott égitest gömbölyded formát vesz fel. Ez komoly mérföldkő a bolygók életében, hiszen a gömbölyűvé alakulás geológiai folyamatokat indít be.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Az eddigi legjobb képek érkeztek a PlútórólCsinált egy videót a NASA: ilyen látvány lesz leszállni a PlútóraEgy fizikus szerint élet lehet a Plútó felszín alatti óceánjaibanElküldte az utolsó adatokat a Plutóról a NASA űrszondájaElmozdult a Plútó szíve
Kategóriák: UFO

Lenyűgöző gyöngyszem tündöklik az égen

ParaHIR.HU - 2018, szeptember 12 - 16:56
CsillagászatKategória: Mainstream

Az ESO Nagyon Nagy Távcsövén működő FORS2 műszer a maga teljes pompájában örökítette meg az NGC 3981 jelű spirálgalaxist. A felvételt az ESO Kozmikus Gyöngyszemek (Cosmic Gems) nevű megfigyelési programja keretében készítették. Ebben a programban olyankor használják a távcsöveket, amikor a körülmények nem teszik lehetővé a tudományos megfigyeléseket. E látványos felvételek elkészítésével tökéletesen kihasználják az ESO távcsöveit.

 

Ez a csodás fénykép a kozmosz fekete bársonya előtt fényesen ragyogó NGC 3981 katalógusjelű spirálgalaxist örökíti meg.

A Serleg (Crater) csillagkép irányában látszó égitestről 2018 májusában készült felvétel az ESO Nagyon Nagy Távcsövén (Very Large Telescope – VLT) működő FOcal Reducer and low dispersion Spectrograph 2 (FORS2) műszerrel.

Az ESO Nagyon Nagy Távcsövén működő FORS2 műszer a maga teljes pompájában örökítette meg az NGC 3981 jelű spirálgalaxist. A felvételt az ESO Kozmikus Gyöngyszemek (Cosmic Gems) nevű megfigyelési programja keretében készítették. Ebben a programban olyankor használják a távcsöveket, amikor a körülmények nem teszik lehetővé a tudományos megfigyeléseket. E látványos felvételek elkészítésével tökéletesen kihasználják az ESO távcsöveit.

FORRÁS: ESO

A FORS2 a VLT távcsőegyüttes Unit 1 (Antu) távcsövén teljesít szolgálatot Chilében, az ESO Paranal Obszervatóriumában. A VLT négy távcsőtagján működő tudományos műszerek seregéből a FORS2 rendkívüli sokoldalúságával emelkedik ki.A csillagászati műszereknek ez a „svájci bicskája" számtalan fajta égitestet tud megörökíteni sok különböző módszerrel. Így például a fentihez hasonló csodaszép képek is készíthetőek vele.

Feltárulnak a rejtett tartományok

A FORS2 érzékeny szeme előtt nem maradhatnak rejtve az NGC 3981 hatalmas porsávok és csillagkeletkezési régiók által átszőtt spirálkarjai, valamint a forró, fiatal csillagokból álló feltűnő korong sem. A galaxis lapjával fordul felénk, ami látni engedi a galaxis fényes központi régióját, ahol rendkívül energikus folyamatok zajlanak egy szupernagy tömegű fekete lyuk környezetében. A térbeli irányultság miatt szintén kitűnően megfigyelhető a galaxis spirálkarjainak szerkezete, melyek némelyike messzire kinyúlik a galaxisból, feltehetően egy másik galaxis korábbi szoros megközelítésekor fellépő gravitációs árapályhatás következményeként.

Az NGC 3981-nek természetesen számos galaktikus szomszédja van. A Földtől hozzávetőleg 65 millió fényévre lévő égitest az NGC 4038 csoport tagja, amihez a jól ismert Csáp-galaxisok is tartoznak. A csoport a nagyobb Crater-felhő része, ami maga is csak egy darabkája a saját galaxisunkat is magába foglaló gigászi Virgo-szuperhalmaznak.

A képen nem az NGC 3981 az egyetlen érdekes objektum.Az előtérben néhány egyedi csillag is látható a saját Tejútrendszerünkből, továbbá egy, az égboltot szelő kóbor kisbolygó halvány nyoma is rákerült a fénykép felső részére.Ez a bizonyos kisbolygó akaratlanul is szemlélteti a csillagászati fényképek készítésének menetét. Ehhez három felvétel készült egymás után kék, zöld és vörös színekben, amit az aszteroida színes nyoma tesz nyilvánvalóvá.

A felvétel az ESO Kozmikus Gyöngyszemek (Cosmic Gems) programjának keretében készült. Ennek a tudománynépszerűsítő és ismeretterjesztő kezdeményezésnek érdekes és látványos égitestek megörökítése a célja. A program az ESO távcsöveit használja ki olyankor, amikor a körülmények nem alkalmasak tudományos munkára. Ennek ellenére a felvételek később esetleg tudományos kutatásokban is felhasználhatóak lehetnek, ezért ezeket az ESO a Tudományos Archívumában megőrzi, és minden csillagász számára elérhetővé teszi.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: 15 titokzatos jel érkezett egy távoli galaxisbólA Földnél is fiatalabb a legközelebbi idegen galaxisA Hubble kiszúrta az eddigi legtávolabbi galaxistA Tejút fele távoli galaxisokból származikAz összeolvadás állapotában lévő törpegalaxisokat észleltek
Kategóriák: UFO

Mesterséges intelligencia találta meg egy idegen galaxis rejtélyes jeleit

ParaHIR.HU - 2018, szeptember 11 - 17:42
SETICsillagászatKategória: Mainstream

A földönkívüli élet nyomait kutató tudósok ma már mesterséges intelligenciát (AI) is használnak, hogy átnézzék a rádióteleszkópok által begyűjtött adatokat, és találtak is 72 furcsa jelet, amelyek egy idegen galaxisból érkeztek. A SETI tudósai 400 terabájt adatra eresztették rá az AI algoritmusát.

A tőlünk 3 milliárd fényévre lévő galaxis jeleit még nem sikerült értelmezni. A gyors rádiókitörések (Fast Radio Bursts, FRB-k) jelenségét 2007-ben fedezték fel először, és nemcsak a SETI jeleivel kapcsolat találgatnak a tudósok, úgy általában sem ismert, hogy mi okozza a kozmikus rádióhullámoknek ezeket a rövid, de nagyon erős löketeit.

A Green Bank Teleszkóp

A Green Bank Teleszkóp

Fotó: John B. Carnett

Vannak olyan elkézelések, hogy  a földönkívüliek irányított energiasugarai okozzák, amiket a fényvitorlás űrhajók meghajtására használnak, de az is lehet, hogy csak  extrém erős mágneses mezejű forgó neutroncsillagok kitöréseiről van szó.

A SETI jeleit a Green Bank Teleszkóp gyűjtötte be, amely az Egyesült Államok rádiócsendes zónájában található, ahol tiltott minden vezeték nélküli eszköz használata, nehogy megzavarják azokkal az űrt kémlelő műszereket. Az AI algoritmust Gerry Zhang fejlesztette ki, a Berkeley egyetem tanulója.

Forrás: IndexKapcsolódó: Rejtélyes jelet fogott a SETI - idegen civilizáció üzenhetett?
Kategóriák: UFO

Oldalak