UFO

Üstökösökkel jött az élet a földre

ParaHIR.HU - 2020, január 24 - 17:24
CsillagászatAszteroidaÉletKategória: Mainstream

A foszfor az élet egyik esszenciális alkotóeleme, mégsem tudjuk pontosan, hogyan érkezett bolygónkra. Csillagászok most nyomon követték az útját a csillagbölcsőktől az üstökösökön át egészen a formálódó egykori Földig.

A foszfor, amely egyebek mellett jelen van a DNS-ünkben és a sejtjeinket határoló sejthártyában, olyan nélkülözhetetlen alkotóeleme az élővilág molekuláinak, hogy nélküle elképzelhetetlen volna a földi élet. Mégis mindmáig nem tisztázott, hogy pontosan miként érkezett a foszfor a korai Földre. Csillagászok most a Chilében működő Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) obszervatórium és az Európai Űrügynökség (European Space Agency, ESA) által működtetett Rosetta műhold adatainak felhasználásával visszakövették a foszfor útját az üstökösökön át egészen a Tejút csillagbölcsőiig. Kutatásuk első alkalommal derít fényt a foszfortartalmú molekulák eredetére: hol alakultak ki, hogyan kerültek az üstökösökbe, és miként játszott az egyikük kulcsszerepet a földi élet elindításában.

Az élet mintegy 4 milliárd évvel ezelőtt jelent meg a Földön, és még mindig nem ismerjük azokat a folyamatokat, amelyek lehetővé tették a kialakulását

– nyilatkozta Victor Rivilla, a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society című folyóiratban frissen megjelent közlemény vezető szerzője. Az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory, ESO) társfenntartásában üzemelő ALMA megfigyelőállomás, valamint a Rosetta műholdra szerelt ROSINA spektrométer méréseiből az a kép rajzolódik ki, hogy a foszfor-monoxid fontos darab lehetett az élet keletkezésének kirakósjátékában.

Hol jöttek létre a foszfortartalmú molekulák?

Az ALMA képességei lehetővé tették, hogy a csillagászok részletes bepillantást nyerjenek az AFGL 5142 jelű csillagbölcsőbe, s ez segített kideríteni, honnan származnak a foszfor-monoxidhoz hasonló foszfortartalmú molekulák. Az új csillagok és bolygórendszerek csillagközi gáz- és porfelhőkben formálódnak, így ha az élet alkotóelemeinek eredetét firtatjuk, leginkább az ilyen csillagközi felhőkben érdemes kutakodnunk. Az ALMA megfigyelései azt mutatták, hogy a foszfortartalmú molekulák a nagytömegű csillagok kialakulása közben jönnek létre. A fiatal óriáscsillagokból kilövellt gáz üregeket nyit a csillagközi felhőkön.

A foszfortartalmú molekulák ezeknek az üregeknek a határfelületén keletkeznek a fiatal csillagból érkező lökéshullámok és sugárzás együttes hatására.

A csillagászoknak azt is sikerült kideríteniük, hogy a foszfortartalmú molekulák közül a foszfor-monoxid fordul elő a legnagyobb mennyiségben az üregek falán.

Az ALMA által rögzített felvétel az AFGL 5142 csillagkeletkezési terület részletes képét mutatja. Középen egy fényes, nagy tömegű, nagyon fiatal csillag látható. A csillagból induló gázáramok egy üreget hasítottak a környezetbe, a foszfort tartalmazó molekulák, mint például a foszfor-monoxid pedig ennek az üregnek a (színesben ábrázolt) falain jönnek létre. A különböző színek más-más sebességgel mozgó anyagot jelölnek

FORRÁS: ALMA (ESO/NAOJ/NRAO), RIVILLA ET AL.

Miután az ALMA segítségével rábukkantak erre a vegyületre a távoli csillagbölcsőben, az európai kutatók figyelme egy sokkal közelibb, naprendszerbeli objektum, a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös felé fordult. Elképzelésük az volt, hogy a keletkezéstől fogva nyomon követik a foszfortartalmú molekulák sorsát. Amikor a csillagközi felhő üregeinek fala összeroskad, és belőle csillag alakul – különösen ha viszonylag kisebb tömegű, mint a mi Napunk –, a foszfor-monoxid kifagyva csapdába esik az új csillag körül szétszóródott jeges porszemcsékben. Még mielőtt a csillag kialakulása befejeződnék, ezekből a porszemcsékből kavicsok, majd sziklák, végül üstökösök verődnek össze, amelyek a foszfor-monoxid szállítóivá válnak.

A ROSINA spektrométer két éven át keringett a 67P üstökös körül, s eközben szorgosan gyűjtötte róla az adatokat. A csillagászok korábban is látták a foszfor jelenlétére utaló jeleket a ROSINA adataiban, de nem tudták, milyen vegyület formájában kerülhetett oda. Kathrin Altwegg, a ROSINA-ért felelős vezető kutató és a mostani cikk egyik szerzője egy konferencián kapott fülest egy csillagász kollégájától, aki a csillagkeletkezési régiókat tanulmányozta az ALMA segítségével.

Azt mondta, szerinte a foszfor-monoxid esélyes jelölt lehet. Úgyhogy újra elővettem az adatokat, és lám, csakugyan ott volt!

– meséli Altwegg.

Az infografika az élet egyik építőeleme, a foszfor csillagközi vándorlását vizsgáló tanulmány fő eredményeit szemlélteti

FORRÁS: ALMA (ESO/NAOJ/NRAO), RIVILLA ET AL.; ESO/L. CALÇADA; ESA/ROSETTA/NAVCAM; MARIO WEIGAND

Kapcsolat az üstökösök és a földi élet között

Most, hogy először találtak bizonyítékot a foszfor-monoxid jelenlétére egy üstökösön, a csillagászok magabiztosabban fel tudják vázolni a foszfor útját a csillagbölcsőktől, ahonnan a foszfor-monoxid eredetileg származik, egészen a Földig.

A foszfor nélkülözhetetlen az élet általunk ismert formájához. Mivel igen valószínű, hogy az üstökösök nagy mennyiségű szerves anyagot szállítottak a keletkező Földre, a 67P üstökösben talált foszfor-monoxid erősíti a kapcsolatot az üstökösök és a földi élet között

– szögezte le Altwegg, hozzátéve, hogy az elsődleges biogén elem útjának felderítéséhez az eltérő specializációjú csillagász-csoportok együttműködésére volt szükség. – A foszfor-monoxid kimutatását a földi teleszkópokkal és az űrbéli eszközökkel dolgozó szakemberek közötti interdiszciplináris információcsere tette lehetővé."

Kozmikus eredetünk kutatása, beleértve annak a vizsgálatát, hogy az élet kialakulása számára kedvező kémiai feltételek mennyire lehetnek gyakoriak a világegyetemben, a modern asztrofizika egyik fő feladata

– hangsúlyozta Leonardo Testi, az ESO csillagásza és az ALMA európai igazgatója. – Míg az ESO és az ALMA a távoli, fiatal bolygórendszerek molekuláinak megfigyelésére összpontosít, a saját Naprendszerünk kémiai összetételének közvetlen megfigyelését a Rosettához hasonló ESA küldetések teszik lehetővé. Ez ESO és az ESA közötti együttműködés, melynek keretében a földi alapú és az űrben működő berendezések mérései egymást erősítő módon összegződnek, komoly potenciált ad az európai kutatók kezébe, és a mostanihoz hasonló jelentős felfedezéseket segít világra."

Forrás: ORIGOKapcsolódó: A földinél is gazdagabb élet virulhat valahol az UniverzumbanA Földön kívüli élet kutatására kell a NASA-nak koncentrálniaA marsi bór azt bizonyítja, hogy kialakulhatott az élet a vörös bolygónA Marson még hamarabb is lehetett élet, mint a FöldönA NASA életet keres az EuropánFelfedezték, hogyan képződik újra víz az aszteroidákon
Kategóriák: UFO

Megtalálták a legöregebb meteorkrátert

ParaHIR.HU - 2020, január 22 - 16:18
CsillagászatMeteorföldtörténetKategória: Mainstream

Tudósok szerint 2,2 milliárd éve történt a legrégebbi aszteroida-becsapódás, amelynek feltehetően egy jelentős éghajlatváltozás volt a következménye – írja az MTI.

Az Ausztrália nyugati részén található, mintegy 70 kilométer átmérőjű (pontos méretét az azóta bekövetkezett erózió miatt nehéz megállapítani) Yarrabubba-krátert eddig is a legrégebbinek tartották, de egy kedden közreadott tanulmány a pontos korát is meghatározta,

eszerint fele olyan idős, mint maga a Föld.

Az ausztráliai Perthben működő Curtin Egyetem kutatói nagy pontosságú kormeghatározó módszerrel (nagy felbontású pásztázó proton mikroszondával) megcélozták a becsapódás nyomát újrakristályosodás révén megőrző ásványi szemcséket – olvasható a Nature Communications című tudományos folyóiratban.

A kutatók megállapították, hogy a Yarrabubba-kráter 2,229 milliárd éves, azaz a keletkezése egybeesik az úgynevezett „hógolyó Föld” állapot végével.

„Vannak hordalékok meglétén alapuló geológiai bizonyítékok arra, hogy 2,4-2,2 milliárd éve léteztek gleccserek a Földön. A Dél-Afrikában talált legfiatalabb hordalék kora megegyezik a Yarrabubba-kráterével” – magyarázta Timmons Erickson, a NASA Johnson Központjának munkatársa, a tanulmány vezető szerzője.

Ha nincs is bizonyíték arra, hogy a becsapódás övezetében gleccser volt, „érdekes, hogy a gleccserhordalékok mintegy 400 millió évvel a becsapódás után már kikerültek az ásványok memóriájából” – hangsúlyozta Christopher Kirkland, egy másik szerző.

Digitális modellezéssel a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy egy meteorit, amely jeges talajba csapódott, 5 kilométer vastag jégrétegen haladt át, majd

hatalmas mennyiségű vízgőzt – akár 500 milliárd tonnányit – bocsátott a légkörbe.

Feltehetően ez a gőzkilövelés – amelynek erősebb üvegházhatása volt, mint a szén-dioxidnak – idézett elő egy olyan felmelegedést, amely révén a bolygón véget ért a jégkorszak.

Ez a forgatókönyv meglehetősen szokatlan, a meteorit-becsapódásokat ugyanis többnyire lehűlés kíséri: erre a legismertebb példa a mexikói Yucatán-félszigeten becsapódott aszteroida, amelynek következtében feltehetőn kihaltak a dinoszauruszok mintegy 66 millió éve.

A jégkorszakkal kapcsolatos modellezéseink egyedülállóak – mondta Erickson, aki elismerte, hogy egyelőre csak elméletről van szó. A tudós reményét fejezte ki, hogy más kutatók is tanulmányozni fogják a jégkorszak idején történt becsapódások következményeit.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Közeledik a végzet kisbolygója, semmi nem élné túl a becsapódásátGigantikus becsapódás nyomaira bukkantakMeteoritbecsapódás hozta el a dinoszauruszok uralmátTudod melyik a legnagyobb becsapódási kráter a Földön?
Kategóriák: UFO

Gombaházakban fogunk élni a Marson

ParaHIR.HU - 2020, január 21 - 15:47
MarsKategória: Mainstream

Lehet, hogy a marsi és holdi élettereket úgy képzeljük el, mint hipermodern, fémmel és üveggel tarkított városkákat, a valóság viszont, könnyen lehet, sokkal egyszerűbb, furcsább és zöldebb lehet: a NASA jelenleg azzal kísérletezik, hogy lehet-e gombát növeszteni úgy a Holdon vagy a Marson, hogy abból épületek szülessenek, amelyeket aztán űrhajósok lakhatják – olvasható egy sajtóközleményben.

A NASA Ames Kutatóközpontjában azt kutatják, hogyan lehet gombamicéliumból ilyen kietlen, mostoha körülmények között is épületeket növeszteni, hogy aztán hőkezelés után a megszilárdult, teherbíró anyagot belakhassák az űrhajósok.

Kezdetleges építmény kéthetes növesztés után. Kép: 2018 Stanford-Brown-RISD iGEM Team

Jelenleg minden telepes koncepció arra irányul, hogy visszük magunkkal az építőanyagokat vagy az építményeket a távoli desztinációkra, ami, bár nagyon biztonságos megoldás, mindenképpen drága és körülményes. A gombás megoldás jócskán lefaragna a költségekből, hiszen nem kellene a nehéz, drága anyagokat a Holdra vagy a Marsra vinni, kevesebb üzemanyag kellene a rakományhoz, sőt, több hely maradna az űrhajón az igazán hasznos rakománynak.

Az egész technológia a micéliumon alapul, ez a gomba tenyésztestét felépítő sejtfonalak szövedéke, a gombák szerveződésének fontos formája. Komoly precizitással lehet micéliumalakzatokat készíteni, így az is teljesen reális, hogy épületeket lehessen vele felépíteni. A gombáknak azonban szükségük lenne még fotoszintetizáló mikroorganizmusokra is, hiszen tápanyagok nélkül képtelenek szaporodni. Itt jönnek képbe a cianobaktériumok – amelyekről nemrég írtunk egy nem túl pozitív hangvételű cikket –, amelyek a szén-dioxidból oxigént és táplálékot gyártanak a gombáknak.

Az épületek azonban még csak a kezdet: a micélium használható még például víztisztításra vagy biobányászati rendszerek létrehozására, amelyek a szennyvízből tudnak értékes anyagokat kinyerni. Egy idegen bolygón vagy a Holdon ugyanis semminek nem szabad elvesznie, és mindent újra kell hasznosítani, amit tudunk – ide beletartozik a szennyvíz is.

Forrás: 24.huKapcsolódó: A Marson akár helyben előállíthatjuk az oxigéntA Marson még hamarabb is lehetett élet, mint a FöldönBaktériumok tehetik lehetővé, hogy az ember megtelepedjen a MarsonAz élet bölcsőjére bukkanhattak a MarsonA felszín közelében találtak jeget a Marson
Kategóriák: UFO

Egymillió embert telepítene a Marsra Elon Musk

ParaHIR.HU - 2020, január 20 - 18:04
Elon MuskMarsKategória: Mainstream

Hol máshol, mint Twitteren osztott meg részleteket Elon Musk azzal kapcsolatban, hogyan képzeli a vörös bolygó kolonizálását: először is, ezer újrahasználható Starshipet szeretne építeni tíz év alatt, ami aztán a Marsra vinné, és onnan hozná az embereket. A hosszú távú cél az, hogy naponta három Starship induljon a bolygóra, ezzel pedig bárki számára elérhető legyen az interplanetáris utazás – olvasható a Business Insideren.

Olyannak kell lennie az utazásnak, amire mindenki elmehet, de ha valakinek nincs rá pénze, kapjon hozzá kölcsönt

– írta Musk.

A SpaceX és a Tesla atyja azt is elárulta, hogy a Mars-utazások rengeteg új munkahelyet is fog teremteni, még a vörös bolygón magán is, ezért érdemes lesz elutazni odáig. Twitterről az is kiderült, hogy több megatonna rakományt kell majd Föld körüli pályára állítani és eljuttatni a Marsra ahhoz, hogy a bolygóközi élet megvalósulhasson, nem véletlen, hogy Musk olyan erőteljesre tervezte a még készülőben lévő Starshipet: az űrhajó képes lesz 100 tonna, vagyis

nagyjából hét megpakolt iskolabusznyi rakományt, valamint száz embert a világűrbe küldeni.

Musk azzal is számol, hogy a legoptimálisabb időszakban küldjön embereket és rakományt a Marsra, ami a bolygók egymáshoz viszonyított mozgása miatt nagyjából 25 havonta jön el. Ekkor egy igazi Mars-flottát indítana el a Földről, és a harminc napos ablakban ezer Starshipet (leánykori nevén BFR-t, vagyis Kibaszott Nagy Rakétát) indítana útnak.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Egymillió embert juttatna el a Marsra Elon MuskElon Musk nagy bejelentése: Egy óra alatt bárhova eljuthatnánk a Földön új rakétájukkalElon Musk törvényekkel szabályozná a mesterséges intelligenciátElon Musk: Gépek lehetnek a Mars első telepeseiÚjabb részleteket árult el Elon Musk a Starship űrhajóról
Kategóriák: UFO

Holdporból nyernének ki oxigént az ESA kutatói

ParaHIR.HU - 2020, január 19 - 15:11
holdesaKategória: Mainstream

Szimulált holdporból nyertek ki oxigént az Európai Űrügynökség (ESA) Európai Űrkutatási és Technológiai központjában – derül ki az ESA közleményéből. A hollandiai laborban végzett kutatás Beth Lomax PhD-kutatásának a része.

Korábbi kutatásokból már kiderült, hogy a Holdról visszahozott regolit tömegének 40-45 százalékát oxigén teszi ki, de oxidok formájában, azaz ásványokként vagy üvegként, amik ebben a formában emberi belégzésre nem alkalmasak.

A regolitból sóolvadékos elektrolízissel nyerik ki az oxigént, ami úgy néz ki, hogy a port egy fémkosárba teszik, ami mellé kalcium-klorid sót raknak, ami elektrolitként funkcionál, és 950 fokra hevítik. A regolit ezen a hőmérsékleten még szilárd marad, de ahogy elektromosságot vezetnek át rajta, az oxigén kiválik belőle, és az elektroliton keresztül egy anódnál gyűlik össze.

A folyamat során nemcsak oxigént kapunk, de még a regolit is  hasznos fémötvözetekké  alakul át.  Az eljárást egyébként a Metalysis nevű angol cég fejlesztette ki fémgyártásra – nekik az oxigén csak egy felesleges melléktermék. 

Az eszköz egyébként teljes csendben üzemel, és az oxigén egyelőre egy kifúvón távozik, amíg nem fejlesztik a gépet, és nem szerelnek fel valamiféle tárolót.

Az ESA és a NASA vissza fog térni a Holdra, de ezúttal maradunk

– mondta Tomasso Ghidini, az ESA Szerkezeti, Mechanikai és Alapanyag részlegének vezetője.

A Holdon kinyert oxigénből nemcsak belélegezhető levegőt tudnánk előállítani, de rakéta-üzemanyagot is gyárthatnánk olyan alapanyagokból, amik a Holdon helyben megtalálhatóak. A kinyert fémeket is tovább kutatják, és felmérik, hogy melyiket lehet rögtön 3D-s nyomtatásban felhasználni, és melyiket kell finomítani. Az is egyértelmű, hogy a Hold különböző régióiban különböző fémek nyerhetők ki a regolitból.

Az ESA által kiadott fantáziarajz egy 3D nyomtatott holdbázisról

Az ESA által kiadott fantáziarajz egy 3D nyomtatott holdbázisról

Fotó: Bernard Foing / AFP

Az első működőképes oxigénüzem demonstrációját a 2020-as évek közepére tervezik.

Forrás: IndexKapcsolódó: Marsi mintákat szállítana a Földre a NASA és az ESA150 éve nem látott jelenséggel búcsúzik januártól a Hold285 milliót ér egy darab a HoldbólA Hold sötét oldalát fogja kutatni az új kínai műholdA holdaknak is lehet saját holdjuk, amiket holdholdaknak hívhatunkA Holdra szállhat egy magáncég - Eljött a nagy cégek ideje az űrkutatásban?
Kategóriák: UFO

Létezhetnek szemgolyó bolygók, és furábbak, mint hinnénk

ParaHIR.HU - 2020, január 18 - 18:33
CsillagászatexobolygóKategória: Mainstream

Bizonyára sokan hallottunk már forró-jupiterekről, mini-neptunuszokról és szuperföldekről, az úgynevezett "szemgolyó bolygókat" azonban vélhetően jóval kevesebben ismerik. Ezek a planéták úgy néznek ki, mint az űrben keringő szemgolyók, amik folyamatosan figyelnek, innen az elnevezés. A kutatók úgy vélik, ezek az egyelőre hipotetikusnak minősülő bolygótípusok valóban létezhetnek, és furábbak, mint gondolnánk.

A bizarr megjelenés ugyanakkor tudományosan könnyen magyarázható, és a kötött tengelyforgáshoz van köze.

Kötött tengelyforgásnak azt nevezzük, amikor egy égitest tengelyforgásának időtartama pontosan megegyezik a keringési idejével, így mindig ugyanazt az oldalát mutatja az anyabolygója vagy csillaga felé. A Hold például kötött tengelyforgású, ezért is látjuk innen a Földről mindig ugyanazt az arcát.

A Föld azonban nem ilyen, ezért váltják egymást a nappalok és az éjszakák. Vannak ugyanakkor olyan bolygók, amiknek a tengelyforgása kötött, emiatt egyik oldalukon örök nappal, a másikon örök éjszaka uralkodik.

Ez a két oldal kinézetben is drasztikusan különbözhet, attól függően, a planéta milyen közel van a csillagához.Ha a távolság kicsi, a nappali oldalon száraz sivatag terpeszkedik, mert a víz a hatalmas sugárzás miatt elpárolog, ellenben a sötétség birodalmában óriási jégtakaró boríthatja a felszínt, gyűrűszerű struktúrát hozva létre. Ilyen jellegű bolygót ábrázol az alábbi illusztráció.

Példa egy "forró szemgolyóra"

2013-ban egy, az Astrobiology című szakfolyóiratban megjelent tanulmány azt vázolta, hogy a gyűrű területén olyan feltételek lehetnek, amik kedveznek az élet megjelenésének. A hipotézis alapján ebben az "alkonyzónában" a gleccserek megolvadnak, és folyékony vízzel árasztják el a felszínt.

A "forró szemgolyó" mellett létezhetnek "hideg szemgolyók", amik jóval távolabb keringenek az anyacsillagtól.Ezeknél szintén van egy jég borította éjszakai oldal, ám a nappali térfélen nem sivatag, hanem óriási óceán húzódhat, ami szintén otthont kínálhat bizonyos életformáknak.

Egy "hideg szemgolyó"

A forró szemgolyók és hideg szemgolyók extrém példák, de minden olyan bolygó, aminek a tengelyforgása kötött, nagyon más arcát mutatja a nappali és éjszakai oldalán"– írta Sean Raymond csillagász, aki szerint számos ilyen fura planéta létezhet a világegyetemben.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Az évszázad projektje: láthatjuk a távoli exobolygók atmoszférájátElőször azonosítottak héliumot egy exobolygó légkörébenElőször találtak felhőmentes atmoszférát egy exobolygónHamarosan indul a NASA következő nagy exobolygó-vadásza
Kategóriák: UFO

Tudjuk, mikor olvadt egybe a Tejútrendszer egy másik galaxissal

ParaHIR.HU - 2020, január 14 - 16:15
CsillagászatKategória: Mainstream

Egyetlen csillag segítségével állapították meg kutatók az egyik legnagyobb olyan esemény idejét, amelynek során a Tejútrendszer összeolvadt egy másik galaxissal: mintegy 11 milliárd évvel ezelőtt ütközött a Tejútrendszer és a Gaia-Enceladus törpegalaxis, írja az MTI.

A galaxisok ütközése az univerzumban nem egyedülálló dolog, több ilyen eseményt is megfigyeltek már a kutatók. A Tejútrendszer sem csak csillagok születése révén növekedett, hanem más galaxisokkal való egybeolvadással is.

A csillagászok „csillagrégészekként” keresik a nyomokat, amelyeket ezek az idegen csillagrendszerek hátrahagytak a Tejútrendszerben.

Amina Helmi holland csillagász már 2018-ban bizonyította, hogy a Tejútrendszer fiatalabb éveiben összeolvadt egy viszonylag nagyméretű törpegalaxissal, a Gaia-Enceladusszal. Erre utalt a Tejútrendszer úgynevezett halójában lévő többezernyi csillag mozgása és kémiai összetétele.

A halo a galaxisok legnagyobb és legritkább, közel gömb alakú vagy elliptikus térsége, amely főleg idős csillagokat, gömbhalmazokat tartalmaz. Ez a régió túlnyúlik a galaxis lemezén alul és felül is. A tudósok akkor úgy vélték, az ütközés tízmilliárd éve következhetett be.

Az összeolvadás utáni törmelék. Kép: ESA

Bill Chaplin, a Birminghami Egyetem csillagásza és kollégái a NASA TESS-teleszkópja és az európai Gaia-űrteleszkóp adatai alapján pontosabban is meghatározták az ütközést. Ehhez a halo egyik fényes csillagát, a Ny Indit vizsgálták. Ez egy nagyon régi csillag, amelynek pályáját a galaxis magja körül a két galaxis összeolvadása láthatóan megváltoztatta.

A csillag tehát valószínűleg már létezett az összeolvadáskor.

„Asztroszeizmológiai módszerekkel, amelyek során a csillag egyéni ingadozásait figyeltük, a korát 11 milliárd évben tudtuk meghatározni” – mondta Thomas Kallinger, a Bécsi Egyetem asztrofizikai intézetének munkatársa. Ebből adódik, hogy a Tejútrendszer és a Gaia-Enceladus összeolvadása legkorábban 11 milliárd éve történhetett.

Kallinger szerint az összeütközés nagyon drámai hatású esemény volt a Tejútrendszer számára, amelynek során nagyon sok anyagot vett fel, emellett megváltozott galaxisunk kémiai összetétele és mozgási dinamikája is. „Ezen elemzések alapján pontosabban ismerjük az ütközés időpontját, ami fontos a Tejútrendszer fejlődésének kutatása szempontjából” – mondta.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Az összeolvadás állapotában lévő törpegalaxisokat észleltekFelfedezték az eddig ismert legrégebbi összeolvadt galaxistKozmikus tűzijáték jelzi két galaxis összeolvadását - képen az ütközés pillanata!Lenyűgöző fotót készített a Hubble két galaxis összeolvadásáról
Kategóriák: UFO

Bekapcsolták a Föld-szerű bolygókat kereső űrtávcső műszereit

ParaHIR.HU - 2020, január 13 - 17:20
CsillagászatexobolygóKategória: Mainstream

A hozzánk legközelebbi exobolygók alaposabb vizsgálatára indították 2019. december 18-án a Cheops űrtávcsövet, az Európai Űrügynökség legújabb kutatószondáját – írja az MTA. A cél a Földhöz hasonló bolygók azonosítása, méghozzá olyan környezetben, ahol az élet kialakulása számára is adottak a feltételek.

A felbocsátás óta eltelt hetekben végrehajtották az első pályamódosítást, 2020. január 8-án pedig első alkalommal kapcsolták be a Cheops fedélzeti műszereit. A távcső fedelének kinyitására január 27-én kerül sor. A Cheops megépítésében magyar szakemberek is közreműködtek, és

a tudományos programból is kiveszik a részüket a hazai csillagászok.

Sok ezer exobolygó felfedezése után az elsődleges cél már nem a még több újabb bolygó keresése, hanem az, hogy a Földhöz hasonló bolygókat sikerüljön találni, méghozzá olyan környezetben, ahol az élet kialakulása számára is adottak a feltételek. A terv megvalósításának egyik fontos lépése a Cheops fotometriai űrtávcső megépítése és mérési programjának végrehajtása.

A Berni Egyetem által szervezett Cheops Konzorciumhoz számos más ország csatlakozott – az űrtávcső elkészítéséhez anyagilag is hozzájárulva –, így a Cheops nagyjából 100 millió euróból valósult meg. A belga, brit, német, olasz, osztrák és svéd intézetek, cégek mellett az EU13 régióból egyedül magyarok csatlakoztak a konzorciumhoz.

A bolygó átvonulása a csillag korongja előtt átmenetileg lecsökkenti a csillag látszó fényességét
Forrás: Wikimedia Commons

Magyar hozzájárulás

A Cheops programjában a miskolci Admatis Kft., továbbá a CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet és az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium vesz részt. Az Admatis Kft. szakemberei tervezték és készítették azokat a hűtőradiátorokat, amelyek a távcsőre szerelt CCD-kamera és a vezérlőelektronika működése során felszabaduló hőt vezetik el a detektor környezetéből, elősegítve a maximális mérési pontosságot. Ezzel a mindössze 56 kg tömegű műszerben 1,2 kilogrammnyi magyar alkatrész került a világűrbe.

A Cheops programjában részt vevő magyar kutatók főként az exobolygók körül keringő holdak (exoholdak) kimutatására alkalmas megfigyelési stratégiák kidolgozásában, az észlelendő célpontok kiválasztásában, valamint a megfigyelési adatokat feldolgozó szoftverek fejlesztésében vettek részt a konzorcium megalakulása óta eltelt hat évben. A Cheops legfelsőbb irányító testületeiben Kiss László (CSFK) és Szabó M. Gyula (ELTE GAO) képviselik Magyarországot, de a Berni Egyetemen dolgozó magyar kutató, Simon Attila szerepe is jelentős, ő ugyanis exoholdszakértőként és szoftverfejlesztőként működik közre a Cheops projektben.

Exobolygók kutatásával (is) foglalkozó csillagászati űrszondák. A középen látható vízszintes időtengely fölött azok az űrtávcsövek szerepelnek, amelyek elsődleges célja exobolygók felfedezése és vizsgálata, az időtengely alatt pedig azok, amelyek fő célja más, de exobolygók vizsgálatára is sor kerül(t)
Forrás: ESA

Száz ígéretes célpont

A Cheops szonda lelke egy 32 cm tükörátmérőjű optikai teleszkóp, amely a fókuszába szerelt CCD-kamerával 100 előre kiválasztott fedési exobolygó átvonulásait fogja mérni. Szükség esetén az előre tervezett mérési programtól el is lehet térni, és ennek során kedvező körülmény, hogy az űrtávcsövet az égbolt tetszőleges iránya felé lehet fordítani.

Az exobolygókkal foglalkozó korábbi űrprojekteknél ilyesmire nem volt lehetőség.

A Cheops űrtávcsövet 2019. december 18-án indították egy Szojuz-Fregat hordozórakétával az ESA kouroui (Francia Guyana) űrközpontjából. A Cheops az indítás után két és fél órával vált le a hordozórakétáról, és a földfelszíntől 710 km magasan húzódó napszinkron pályára állt. Az űrtávcső működését 3,5 évesre tervezik. Ez idő alatt a már ismert 4100 exobolygó közül százról vesz fel részletes fénygörbét, hogy annak alapján meg lehessen határozni a planéták méretét, átlagos sűrűségét, továbbá azt, hogy van-e atmoszféra körülöttük. A megfigyelések során keletkezett mérési adatokat 1,2 Gbit/nap sebességgel továbbítják majd a Földre.

Az előre kiválasztott száz célpont között akad a Földnél kissé nagyobb méretű bolygó, ún. szuper-Föld, de a programban szerepel a Neptunusz méretét majdnem elérő bolygó, ún. mini-Neptunusz is. A fő cél annak megállapítása, hogy van-e köztük olyan bolygó, amelyiken a körülmények kedvezőek az általunk ismert élet fenntartásához. A mérési programban szerepel néhány bolygórendszer is. Ezek vizsgálata a Naprendszer kialakulásának és fejlődésének megértését segíti. Arra is van lehetőség, hogy az időközben – pl. a TESS szonda mérései alapján – felfedezett exobolygókat részletes vizsgálat alá vonják, hiszen a Cheops hosszabban tudja mérni a csillagok fényességét, mint a TESS.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Egy exobolygó felszínére pillantott a Spitzer űrtávcsőHamarosan indul a NASA következő nagy exobolygó-vadászaSikeresen útnak indult az új bolygóvadász űrtávcsőSzupernóva-robbanások első pillanatait figyelte meg a Kepler-űrtávcső (+videó)A Hubble űrtávcső legújabb képei lenyűgözőekMég tovább késik a James Webb űrtávcső indítása
Kategóriák: UFO

Tinédzser gyakornok fedezett fel egy új bolygót a NASA-nál

ParaHIR.HU - 2020, január 12 - 18:38
CsillagászatNASAKategória: Mainstream

Tizenhét éves gyakornok fedezett fel egy új bolygót a NASA-nál, írja az ABC. A new yorki Wolf Cukier tavaly júliusban vizsgálta  az amerikai űrkutatási hivatal exbolygóvadász űrszondájának, a TESS-nek (Transiting Exoplanet Survey Satellite) az adatait, amikor rátalált a Földnél hétszer nagyobb TOI-1338b bolygóra. 

Cukier a Földtől 1300 fényévnyire található TOI-1338 rendszer megfigyelése közben fedezett fel valamiféle sötétséget a rendszer egyik égitestjénél: mint kiderült, egy olyan bolygóról volt szó, ami két csillag körül is keringett – ezt a kutatók körkörös bolygónak is nevezik. 

Miután a felfedezést a kutatásban résztvevő mentorok elé vitte, Cukier hetekig foglalkozott a felfedezéssel, a bolygó megtalálásáról szóló hipotézisét pedig a szakértők is megerősítették. A NASA szerint nagyon ritka eset egy-egy ilyen körkörös bolygó felfedezése, ugyanis a rendszer egyik napjának veszítenie kell a fényerejéből ahhoz, hogy fel tudják fedezni az égitestet – ilyesmi pedig háromhavonta egyszer fordul elő.

A TOI-1338 RENDSZERBEN MOZGÓ KÉT NAP RÁADÁSUL NAGYOBB A MI NAPUNKNÁL IS, AZ EGYIK 10, A MÁSIK 30 SZÁZALÉKKAL. 

Bár voltak néha kétségeink, a gyakornokprogram végére biztosak voltunk abban, hogy egy bolygót sikerült felfedeznünk

– mondta Cukier az ABC-nek. Ez egyébként az első alkalom, hogy a TESS egy két csillag körül keringő bolygót fedezett fel, eredményeiket pedig ezen a héten mutatták be az Amerikai Csillagászati Társaság honolului ülésén. Cukier és mentorai az eredményeket most egy tudományos folyóiratban mutatnák be, a tizenhét éves fiú pedig szívesen folytatná a kutatásait a NASA-ban.

Forrás: IndexKapcsolódó: A Földnél tízszer nagyobb, eddig felfedezetlen bolygó a Naprendszerben?A Jupiter elbújhat a most felfedezett gázóriás mögöttA NASA szakértője a marsi élet felfedezése miatt aggódikÉrdekes felfedezést tettek a Nappal kapcsolatbanFelfedezték a Tejútrendszer leghalványabb törpegalaxisát
Kategóriák: UFO

Felfedezték a Tejút csillagkeltetőjét

ParaHIR.HU - 2020, január 10 - 18:50
CsillagászatKategória: Mainstream

A csillagászok megdöbbentek, hogy a Tejútrendszer csillagainak születési helyeként funkcionáló hatalmas, 85 billiárd kilométer hosszú, gázokból és porból álló hullámzó struktúra igazából milyen közel is van hozzánk, eddig mégsem fedeztük föl.

A Radcliffe-hullámnak elnevezett objektum pont a Naprendszer mögött helyezkedik el, ha a galaxis középpontjából néznénk. Ez a Tejút legnagyobb ismert gázokból álló struktúrája - jelentette be Alyssa Goodman, a Harvard Egyetem alkalmazott csillagásza az amerikai csillagászati társaság hawaii kongresszusán.

A Radcliffe-hullám (piros pontok) és a Nap felülről

A Radcliffe-hullám (piros pontok) és a Nap felülről

Fotó: Harvard University

 

Gyakorlatilag itt van az orrunk előtt. Őrület, hogy milyen közel vagyunk hozzá

 - tette hozzá a kutató. A mérések szerint a hullám 9000 fényév hosszú, és a Tejút egyik helyi karját adja. Ha felülről néznénk a tejút korongjára, akkor a hullám egyenes, 400 fényév széles sávot képezne. oldalról pedig 500-500 fényévre nyúlik a korong középsíkja alá és fölé. Összehasonlításuk: a naprendszerünk szélessége nagyjából 12 fényóra.

A Radcliffe-hullám (piros pontok) és a Nap oldalról

A Radcliffe-hullám (piros pontok) és a Nap oldalról

Fotó: Harvard University

A hullám létrejöttéről még csak spekulációk vannak. Ezek szerint vagy egy kisebb, a Tejútnak ütközött galaxis maradványáról van szó, de az is elképzelhető, hogy az univerzum tömegének nagy részét adó sötét anyag játszik valahogy szerepet a létrejöttében. Akkor fedezték föl, amikor a Harvard Egyetem csillagászai a galaxis nagy porfelhőit térképezték fel. E porfelhőkön belül a gázok oly mértékben összesűrűsödhetnek, hogy abból új csillagok jöhetnek létre.

Itt egy interaktív térképen lehet megcsodálni a Radcliffe-hullámot.

Forrás: IndexKapcsolódó: 200 ezer csillag fér el a TESS első fotóján200 milliárd csillagból 1,15 milliárdot feltérképeztekA legtávolabbi galaxiscsoportot fedezték fel csillagászokA legtávolabbi galaxiscsoportot fedezték fel csillagászokA Tejútrendszer leggyorsabb csillagai a szomszédból szöktek meg
Kategóriák: UFO

Akkora ütközés történt, hogy a téridő is belegörbült

ParaHIR.HU - 2020, január 9 - 16:21
CsillagászatKategória: Mainstream

Szakértők egy csoportja két maradványcsillag, úgynevezett neutroncsillag összeütközéséből származó gravitációs hullámokat észlelt – írja a BBC. Ez a második alkalom, amikor a Ligo-Virgo projektnek hasonlót sikerült kimutatnia.

A mostani neutroncsillagok össztömege jóval nagyobb volt, mint bármelyik korábban megfigyelt kettős neutroncsillagé.

A szakértők korábban már számos hasonló párost találtak, azoknál viszont a neutroncsillagok össztömege legfeljebb 2,7 naptömeg volt.

A mostani rendszerben az objektumok együttesen 3 naptömegűek.

A kutatók úgy gondolják, hogy az ütközés hatására nagy valószínűséggel egy fekete lyuk alakult ki. Katerina Chatziioannou, a New York-i Flatiron Intézet munkatársa és kollgái egy nemzetközi együttműködésben, a Ligo-Virgo projektben dolgozva fedezték fel a jelenséget. A kutatásban két amerikai és egy olasz távcsövet használnak.

A gravitációs hullámok legyegyszerűbben fogalmazva a téridő fodrozódásai. Létezésüket már az általános relativitáselmélet is feltételezte, de egészen 2017-ig kellett várni az első jelek észlelésére. A felfedezésért a projekt szervezői hamar Nobel-díjat kaptak.

Chatziioannouék szerint a mostani ütközés mintegy 500 millió fényévre történt, nagyjából négyszer messzebb, mint az első, 2017-es esemény.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Ez a szupermasszív neutroncsillag nem kerülheti el a végzetétMegfigyelték, ahogy a fekete lyuk "felfal" egy neutroncsillagotMegvan a neutroncsillagok maximális tömegeMegvan az eddigi legnagyobb tömegű neutroncsillag
Kategóriák: UFO

Megtalálták a Föld testvérét

ParaHIR.HU - 2020, január 8 - 19:32
CsillagászatKategória: Mainstream

A csillaga körüli lakható övezetben lévő, a Földnél alig nagyobb planétára bukkant az amerikai űrkutatási hivatal exobolygóvadász űrszondája, amelynek ez az első ilyen típusú felfedezése.

A NASA bolygókutató intézete, a Jet Propulsion Laboratory hétfőn jelentette be a Földtől mindössze 100 fényévnyire található TOI 700 d jelzésű bolygó felfedezését az Amerikai Csillagászati Társaság honolului találkozóján.

Korábban a Kepler űrteleszkóp is azonosított hasonló bolygókat, de a 2018-ban útnak indított TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) űrszondának ez az első ilyen felfedezése. A TOI 700 jelzésű csillag kis méretű, nagyjából 40 százaléka a Napnak, és nagyjából fele olyan forró, mint központi csillagunk.

A TESS három planétát fedezett fel a csillag körül: a TOI 700 b-t, c-t és d-t. Ezek közül csak a d fekszik az úgynevezett lakható zónában, ez azt a távolságot jelenti egy csillag körül, ahol a hőmérséklet lehetővé teszi, hogy a víz folyékony halmazállapotú maradjon a bolygó felszínén. 

A TOI 700 d nagyjából 20 százalékkal nagyobb a Földnél és 37 nap alatt kerüli meg a csillagját. 

A kutatók a gazdacsillagának méretére és típusára alapozva készítettek modelleket a TOI 700 d légkörének lehetséges összetételéről és a bolygó felszíni hőmérsékletéről.

TOI 700 d

FORRÁS: NASA'S GODDARD SPACE FLIGHT CENTER

Hogyan néz ki ez a világ?

Az egyik szimuláció szerint a bolygót óceánok borítják, és sűrű, szén-dioxidban gazdag légköre hasonlít ahhoz az atmoszférához, amely a kutatók szerint a fiatal Marsot ölelhette körbe. Egy másik modell szerint a planéta egyik oldalát állandóan felhők takarják, míg egy harmadik szimulációban a bolygó egészét szárazföld borítja.

A jövőben több különböző műszerrel fogják megfigyelni a csillagászok a bolygót, hogy új adatokat gyűjtsenek, amelyek talán majd alátámasztják a NASA valamelyik modelljét.

A honolului találkozón jelentették be a TESS egy másik felfedezését is: szolgálatba állítása óta az űrszonda először bukkant rá cirkumbináris, azaz kettőscsillag körül keringő exobolygóra.

A Csillagok háborújából ismert Tatuinra - Luke Skywalker "szülőbolygójára" - emlékeztető planéta 6,9-szer nagyobb a Földnél, és valószínűleg nem alkalmas a földi értelemben vett élet támogatására.
A TOI 1338 b az egyetlen planéta a TOI 1338 rendszerben, amely 1300 fényévnyire található a Földtől, a Festő (Pictor) csillagképben.

A cirkumbináris exobolygókat nehéz észlelni, a kutatók mostanáig nagyjából két tucat ilyen planéta felfedezését erősítették meg. Az elsőt 1993-ban azonosították.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Megtalálták a Föld "nagytestvérét"? - A NASA szencációs bejelentéseRengeteg ikertestvére lehet a FöldnekEgyre több szuperföldet találnak, ahol létezhet életÓriási szuperföldet találtak a Föld szomszédságában
Kategóriák: UFO

Titokzatos jeleket fogtak a világűrben

ParaHIR.HU - 2020, január 7 - 18:49
CsillagászatKategória: Mainstream

Szakértők egy csoportjának sikerült ismétlődő gyors rádiókitörések (FRB) forrását lokalizálnia – írja a CNN. Az FRB-k néhány milliszekundumos rádiójelek, melyek az űr távoli pontjairól érkeznek. Az ismétlődő FRB-k különlegessége, hogy, ahogy nevük is mutatja, nem egyszeri jelekről van szó. Eddig csupán egy ilyen jelsorozat kiindulópontjának helyét találták meg.

Az elmúlt években rengeteg egyszeri FRB forrásának helyét sikerült azonosítani, a most leírt ismétlődő FBR-k viszont az elsők, melyeknek kiindulópontját 2019-ben fedezték fel.

A szakértők szerint a jel forrása egy nagyjából félmilliárd fényévre fekvő galaxisban található.

Bár a jelek igen messziről érkeznek, forrásuk így is közelebbi a többi FBR-hez képest.

A most leírt ismétlődő jeleket 2018-ban fedezték fel, a szakértők pedig 2019 júniusában kezdték el ismét elemezni őket. A vizsgálat során aztán sikerült lokalizálni az ismétlődő FRB-k forrását. A szakértők bíznak benne, hogy a további kutatásokkal jobban megérthetik, hogy milyen környezetből is származnak a jelek, egyelőre ugyanis szinte semmit sem tudni arról, hogy az FRB-k hogyan is jönnek létre, és pontosan mik is lehetnek.

Forrás: 24.huKapcsolódó: 15 titokzatos jel érkezett egy távoli galaxisbólAzonosították a titokzatos rádiókitörések forrását1.5 milliárd fényévről érkező, rejtélyes rádiójeleket fogtak a tudósokHallani fogjuk a világűrt: igen érzékeny "fület" szereltek fel a hatalmas rádióteleszkópra
Kategóriák: UFO

A legtávolabbi galaxiscsoportot fedezték fel csillagászok

ParaHIR.HU - 2020, január 6 - 20:47
CsillagászatKategória: Mainstream

A NASA vezette nemzetközi kutatócsoport által megfigyelt EGS77 jelű galaxistrió abból az időből származik, amikor az univerzum még csak 680 millió éves volt, vagyis kevesebb, mint jelenlegi 13,8 milliárd éves korának 5 százaléka.

 

Az objektum a Kiterjedt Groth-övben található a Nagy Medve és az Ökörhajcsár csillagkép között - közölte a NASA.

Az EGS77 galaxistrió felvétele

A megfigyelések szerint a galaxisok egy sebes kozmikus átalakulási folyamatban, reionizációban vannak.

Akkor kezdődött a folyamat, amikor megváltozott a hidrogén természete

Ez akkor kezdődött, amikor az első csillagokból származó fény megváltoztatta a hidrogén természetét az egész univerzumban hasonló módon ahhoz, ahogyan egy befagyott tó megoldvad tavasszal. Ez átalakította a sötét, fényeket kioltó kozmoszt azzá, amelyet ma ismerünk. 

A beillesztett kép az EGS77 galaxiscsoport illusztrációja: Az egymást fedő ionizált hidrogén körbeveszi a galaxist

 

A fiatal univerzum tele volt hidrogénatomokkal, ami úgy felhígítja az ultraibolya fényt, hogy blokkolja a korai galaxisok látványát

- mondta James Rhoads, a NASA Goddard Space Flight Center munkatársa, aki vasárnap mutatta be a felfedezésüket az Amerikai Csillagászati Társaság 235. találkozóján Honoluluban.

FORRÁS: YOUTUBE

Az EGS77 az első galaxiscsoport, amelyet ennek a kozmikus ködnek a ritkulása során figyelhetünk meg

- tette hozzá James Rhodas.

Az első videó az EGS77 galaxiscsoport helyét mutatja a kozmikus történelemben. A második videón az látható, ahogyan az első csillagokból és galaxisokból jövő fény fokozatosan átalakította az unniverzumot. A hidrogén atomok szétszórták az ultraviola fényt, megakadályozva, hogy az a forrásaitól nagyon messze menjen. A csillagokból és galaxisokból jövő erős ultraviola fény fokozatosan szétszakította a hidrogén atomokat kiterjedő ionizált gáz buborékokat hozva létre. Ahogy ezek a buborékok növekedtek és átfedték egymást, kozmikus köd keletkezett. Ezt a folyamatot a csillagászok reionizációnak hívják. Itt  a már ionizált régiók kék színűek és  áttetszőek, az ionizációs folyamat alatt lévők pirosak és fehérek  a semleges gáz régiók pedig sötétek és átlátszatlanok.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: 15 titokzatos jel érkezett egy távoli galaxisból2 billió galaxisból áll az univerzumA Hubble kiszúrta az eddigi legtávolabbi galaxistA Tejút fele távoli galaxisokból származik
Kategóriák: UFO

Súlytalanságban gyújtogattak a Nemzetközi Űrállomás asztronautái

ParaHIR.HU - 2020, január 5 - 18:33
NASAKategória: Mainstream

Úgy tűnik, elég jól szórakoztak a karácsonyi időszakban a Nemzetközi Űrállomáson állomásozó asztronauták, nem elég ugyanis, hogy sütit sütöttek a súlytalanságban, még gyújtogathattak is a tudomány nevében, hogy megvizsgálhassák a lángok viselkedését ebben a környezetben – írja a Guardian.

A Confined Combustion (magyarra fordítva kb. Zárt Égés) névre hallgató kísérletben a tudósok több tüzet gyújtottak kontrollált körülmények között, amivel

  • egyrészt két fűtőanyagot teszteltek – egy gyapjúból és üvegszálból álló anyagot, valamint akrilból álló lapokat,
  • másrészt pedig azt vizsgálták, hogy mennyiben befolyásolja a légmozgás, illetve a kísérlethez használt doboz mérete a gyulladást.

Az űrben a tűz eléggé máshogy működik, mint a Földön, elsősorban azért, mert a súlytalanságban a meleg és a hideg levegő nem cserél folyamatosan helyet körülötte, így a tűz nem jut oxigénhez. Hogy ezt a problémát kiküszöböljék, a tudósok egy ventilátorral fújtak be levegőt a dobozba, ahol a tüzet rakták, ez pedig láthatóan működött is, egy alkalommal ugyanis 22 percig sikerült életben tartani a lángot.

Nagy felbontású kép a kísérleti tűzről.

Nagy felbontású kép a kísérleti tűzről.

Fotó: ISS/NASA/ESA

Paul Ferkul, a projekt egyik kutatója elmondta, hogy a kísérletekkel elsősorban az a céljuk, hogy minél többet megtudjanak arról, hogy pontosan miként terjed a tűz a súlytalanságban. A NASA ezzel a jövőben a felhasznált anyagok és a tűzvédelmi megoldások terén is előre tud majd lépni – tette hozzá a szakember. A projekten dolgozó kutatócsoport korábban is tett már jelentős előrelépéseket, ők állapították meg például azt, hogy a Holdon több anyag éghetőbb lenne az alacsonyabb gravitáció miatt.

Forrás: 24.huKapcsolódó: A NASA megnyitja a turisták előtt a Nemzetközi ŰrállomástA NASA végleg lekapcsolja a Nemzetközi Űrállomás élő közvetítésétÉlőben a Nemzetközi Űrállomásról! (videó)Halálos szuperbaktériumokat küldenek a Nemzetközi ŰrállomásraIzgalmas újítás a Google Street View-n: most már benézhet a Nemzetközi Űrállomásra is
Kategóriák: UFO

Van pereme az univerzumnak?

ParaHIR.HU - 2020, január 4 - 19:02
CsillagászatKategória: MainstreamA szakértők többsége napjainkban egyetért abban, hogy a világegyetem folyamatosan tágul. Ebből gondolhatnánk, hogy az univerzumnak van valamiféle pereme is, a helyzet azonban nem ilyen egyszerű.  

Képzeljünk el egy űrutazót, aki szabadon, pillanatok alatt közlekedhet a világegyetemben anélkül, hogy a gravitáció befolyásolná – így a fekete lyukba zuhanást is elkerülhetné. Vajon feltételezett hősünk találhatna olyan helyet az univerzumban, ahonnan, mint egy szakadék széléről, kitekinthetne a semmibe? Hiányos tudásunk miatt pontos választ nem adhatunk, a tudomány jelen állása szerint ugyanakkor feltételezhető, hogy nem bukkanhatna ilyen peremre.

Ennek oka a kozmológiai elv, amely feltételezi, hogy az anyag eloszlása a világegyetem minden pontján nagyjából hasonló, más szóval az univerzum izotróp. Ezen elv alapja részben az az elképzelés, mely szerint a fizika törvényei bizonyos variánsoktól eltekintve egységesek a világegyetemben.

Ha tehát az univerzum egységes, nem tartozhat hozzá perem sem, hiszen az látványosan eltérne a többi régiótól.

Képzeljünk el egy tökéletes gömb alakú ballont, amelybe bármeddig fújhatjuk a levegőt anélkül, hogy kiszakadna. Jelképezze ez a táguló világegyetemet. Ha a léggömb felszínére egy parányi hangyát helyezünk, amely űrutazónkat szimbolizálja, az a végtelenségig mászkálhat a felszínen anélkül, hogy bármilyen jelentősebb eltérést tapasztalna. Az apró rovar így peremre sem bukkanna, azt azonban felismerhetné, hogy a ballon tágul – hasonló módon a szakértők is felfedezték, hogy az univerzum objektumai relatíve távolodnak.

Fontos azonban kiemelni, hogy a világegyetem a léggömbtől eltérően nem fogható fel háromdimenziósként, nincs külseje és belseje, hanem mindent tartalmaz.

Stephen Hawking szerint az univerzum határán túl fekvő dolgokat keresni olyan, mint megkérdezni, hogy mi fekszik az Északi-sarktól északra.

A fenti fejtegetés ellenére a perem problémájára biztos válasz nincs, hiszen rengeteg a kérdőjel. Arról, hogy a világegyetem végtelen-e, például megoszlanak a vélemények, elképzelhető, hogy az univerzum a magasabb dimenziókban önmagába hajlik vissza. Hasonló módon az is vitatott, hogy vajon valóban a semmiből jött-e létre a világunk.

Forrás: 24.huKapcsolódó: 2 billió galaxisból áll az univerzumA barna törpék - az univerzum máig megfejtetlen rejtélyeÁtírhatja az univerzumról alkotott ismereteinket egy új számításAz univerzum fekete szörnyei felzabálják a nagytömegű galaxisokatAz univerzum nagy titka: fehér lyukak, ahol visszafelé megy az idő
Kategóriák: UFO

Készüljön, lehet, hogy hatalmas robbanást fog látni az égen

ParaHIR.HU - 2020, január 3 - 18:21
CsillagászatKategória: Mainstream

A Betelgeuse az egyik legfényesebben ragyogó csillag az égen, most azonban valami egészen furcsa dolog történik vele: egyre jobban halványul és egyelőre a kutatók sem tudják megmondani, mi állhat ennek a jelenségnek a hátterében.

Egyes csillagászok úgy vélik, a fokozatos fényességcsökkenés egy szupernóva-robbanás előszobája lehet, írja a brit Independent. A halványulás néhány hete kezdődött és a mérések szerint egyre erőteljesebbé válik.

A Betelgeuse az Orion csillagkép főcsillaga, idáig a második legfényesebb csillag volt a csillagképben, és az égbolt kilencedik legfényesebb csillagának számított – ezúttal viszont a huszadik helyre zuhant vissza.A közelgő megsemmisülés nem lenne túlzottan meglepő: vörös óriásról beszélünk, egy olyan csillagról, ami magjában már kimerítette hidrogénkészletét és elkezdte a magot körülvevő rétegben lévő hidrogén égetését.Életét elképesztően káprázatos szupernóva fogja lezárni. Ha ez bekövetkezik, a robbanást a Földről könnyedén, akár szabad szemmel is látni lehet majd, a Betelgeuse ugyanis mindössze 650 fényévre van tőlünk.

A Betelgeuse nyíllal jelölve

Természetesen a halványodás még nem jelenti egyértelműen azt, hogy a Betelgeuse hamarosan kileheli a lelkét, más tényező is állhat a jelenség mögött;a vörös óriás úgynevezett félszabályos (szemireguláris) változó, így a fényességváltozás egy kevésbé drámai (de mindenképpen látványos) folyamat része is lehet.A szakértők mindenesetre folytatják a csillag viselkedésének tanulmányozását.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Felfalhatta társcsillagát a Betelgeuse
Kategóriák: UFO

Gyönyörű képet lőtt a Hubble egy közeli galaxisról

ParaHIR.HU - 2020, január 2 - 18:44
CsillagászatHubbleKategória: Mainstream

Csodaszép képpel búcsúzik az évtől a Hubble űrtávcső: az IC 2051 galaxist sikerült lencsevégre kapnia, miközben az univerzumot pásztázta. Az IC 2051-ben ugyan nincs semmi extrém, nem található a közepén óriási szupermasszív fekete lyuk, nincsenek benne hatalmas energiákat megmozgató csillagképződések, mégis nagyon szép, és tényleg nincs messze tőlünk. Persze csillagászati viszonylatban van csak közel: 85 millió fényévnyire található a bolygónktól, a táblahegy csillagképben.

A Hubble segítségével a NASA kutatói most azt is megfigyelik, hogy a spirálgalaxisoknak miért van ennyiféle formájuk, és hogyan jönnek létre. Általánosságban elmondható, hogy a spirális galaxisok több részre bonthatók: egy halványan derengő korongra a főgalaxis körül, és a korongra, ahol maguk a spirál karjai és a központ található.

Fotó: NASA / ESA

A Hubble még december 16-án készítette a gyönyörű képet az IC 2051-ről.

Forrás: 24.huKapcsolódó: A Hubble belepillantott egy kozmikus vihar belsejébeA Hubble benézett a Tejút csomópontjábaLenyűgöző fotót készített a Hubble két galaxis összeolvadásárólA Hubble űrtávcső legújabb képei lenyűgözőekLátványos felvétellel ünnepli a NASA a Hubble születésnapját
Kategóriák: UFO

A NASA megkeresné a második Földet

ParaHIR.HU - 2020, január 1 - 18:56
NASAKategória: Mainstream

Az elmúlt években a szakértők rengeteg Naprendszeren kívüli bolygót, azaz exobolygót azonosítottak, az azonban továbbra is kérdéses, hogy melyik égitesteken alakulhatott ki az élet. A NASA egyik tervezett űreszköze, a Habitable Exoplanet Observatory (HabEx) segíthet a potenciális „második Földek” felfedezésében – írja a Digital Trends.

A célunk az, hogy kiderítsük, találhatunk-e Földhöz hasonló bolygót, amelyen az élet is kialakulhatott

– mondta Scott Gaudi, a csapat tagja és az Ohiói Állami Egyetem munkatársa. A kutató hozzátette, az exobolygók vizsgálatában a HabEx elindítása lenne a következő logikus lépés.

Az űreszköz a Hubble űrteleszkóphoz hasonlóan egy űrtávcső, de tükre majdnem kétszer olyan széles. A szerkezethez olyan speciális napernyő tartozik, amely blokkolja a közeli csillagok fényét, segítségével így a halványabb objektumok is tanulmányozhatóak.

A HabExnek több feladata is lesz, de a közeli lakható exobolygók keresése a legfontosabb. Az űrteleszkóp egyike azon négy koncepciónak, melyeknek elfogadásáról jelenleg is tárgyal a NASA.

Forrás: 24.huKapcsolódó: 1284 új exobolygót talált a Kepler-űrteleszkópAz évszázad projektje: láthatjuk a távoli exobolygók atmoszférájátElőször azonosítottak héliumot egy exobolygó légkörébenHamarosan indul a NASA következő nagy exobolygó-vadászaFöldihez hasonló légköre lehet a pokoli exobolygónak
Kategóriák: UFO

Így nőhettek hatalmasra az univerzum masszív szörnyetegei

ParaHIR.HU - 2019, december 29 - 18:55
CsillagászatFekete lyukKategória: Mainstream

Az ESO VLT távcsőegyüttesével az Univerzum néhány legkorábbi galaxisa körül hideg gázból álló halókat találtak. Ezek a gázburkok tökéletes „táplálékforrásai" a jelenleg 12,5 milliárd évvel ezelőtti állapotukban megfigyelhető galaxisok centrumaiban elhelyezkedő szupernagy tömegű fekete lyukaknak. Ez a fajta „élelmiszerraktár" megmagyarázhatja, hogy az Univerzum történetének legkorábbi szakaszában (Kozmikus Hajnal) hogyan növekedhettek olyan gyorsan ezek az űrszörnyetegek.

„Először vagyunk képesek annak bizonyítására, hogy az ősi galaxisok környezetében elegendő mennyiségű anyag volt nemcsak a fekete lyukak növekedésének fedezésére, de a csillagkeletkezés élénk ütemének fenntartására is" – mondja Emanuele Paolo Farina (Max Planck Institut für Astronomie, Heidelberg, Németország), a The Astrophysical Journal című folyóiratban ismertetett kutatás vezetője.

„Az eredmény kulcsfontosságú darabbal járul hozzá ahhoz a kirakós játékhoz, amelyet a csillagászok próbálnak összeállítani a kozmikus struktúrák 12 milliárd évvel ezelőtti kialakulásáról."

FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS

A csillagászokat már régóta érdekli, hogy a szupernagy tömegű fekete lyukak hogyan tudtak olyan nagyra nőni már az Univerzum történetének legkorábbi szakaszában. „Ezeknek az ősi, több milliárd naptömegű objektumoknak a létezése nagy rejtély" – folytatja Farina, aki a Max Planck Institut für Astrophysik (Garching bei München) munkatársa is. Ehhez a valószínűleg az első csillagok kollapszusából létrejött első fekete lyukaknak nagyon gyorsan kellett növekedniük.

Eddig azonban a csillagászoknak nem sikerült ezt a gyors növekedést magyarázó „feketelyuk-étket" – gázt és port – elegendő mennyiségben azonosítaniuk.

Az illusztráció egy gázhalóval övezett kvazárt mutat a korai Univerzumban. A narancssárga kvazár két nagy energiájú kifúvásból, és a középpontjában helyet foglaló, porkoronggal körülvett szupernagy tömegű fekete lyukból áll. A halványan fénylő hidrogéngáz alkotta halót kék szín

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) antennarendszerrel végzett korábbi megfigyelések alapján rengeteg port és gázt detektáltak ezekben a korai galaxisokban, ami fenntartotta a gyors csillagkeletkezést. Ezek az ALMA-észlelések azt sugallták, hogy a fekete lyukak táplálására csak kis mennyiség maradhatott vissza.

A rejtély megoldására Farina és munkatársai az ESO chilei Atacama-sivatagban található VLT távcsőegyüttesének MUSE műszerével kvazárokat, a nagy tömegű galaxisok centrumát elfoglaló szupernagy tömegű fekete lyukak által működtetett rendkívüli fényességű objektumokat vizsgáltak. A felmérés 31 kvazárra terjedt ki, amelyeket ma olyan állapotukban láthatunk, amilyenek 12,5 milliárd évvel ezelőtt voltak, akkor, amikor az Univerzum még szinte csecsemő, mindössze 870 millió éves volt.

Ez az egyik legnagyobb, átfogóan vizsgált kvazárminta az Univerzum történetének korai szakaszából.

A kép az ESO VLT távcsőegyüttesének MUSE műszere által megfigyelt egyik gázhalót mutatja egy összeolvadó galaxispárnak az ALMA antennarendszerrel korábban rögzített képére montírozva. A hidrogéngáz alkotta nagy kiterjedésű halót kék szín, míg az ALMA-adatokat narancssárga szín jelzi

A kutatók azt találták, hogy 12 kvazárt övezett hatalmas gáztároló: hideg, sűrű hidrogéngáz alkotta haló, amelynek tömege több milliárd naptömeg, és a központi fekete lyuktól százezer fényév távolságig terjed. A németországi, egyesült államokbeli, olaszországi és chilei kutatókból álló csapat azt is megállapította, hogy ezek a gázhalók szorosan kötődnek a galaxisokhoz, tökéletes „táplálékforrást" biztosítva a szupernagy tömegű fekete lyukak növekedéséhez és a heves csillagkeletkezéshez is.

A kutatás sikere nagyban köszönhető az ESO VLT távcsőegyüttesén működő MUSE (Multi Unit Spectroscopic Explorer) műszer kiváló érzékenységének, amely Farina szavaival élve "új szintet" hozott a kvazárok kutatásában.

Célpontonként néhány óra alatt a fiatal Univerzumban található legnagyobb tömegű és legfalánkabb fekete lyukak környezetének mélyére áshattunk

– teszi hozzá. Bár a kvazárok fényesek, az őket övező gáztározókat sokkal nehezebb észlelni. A MUSE azonban képes volt detektálni a halókat alkotó hidrogéngáz halvány fénylését, lehetővé téve, hogy a csillagászok fellebbentsék a fátylat a korai Univerzum szupernagy tömegű fekete lyukait tápláló anyagról.

A VLT

A jövőben az ESO Rendkívül Nagy Távcsöve (ELT) segít majd a kutatóknak további részleteket feltárni a galaxisok és a szupernagy tömegű fekete lyukak viselkedéséről az ősrobbanást követő néhány milliárd évben.Az ELT képességeivel még mélyebbre pillanthatunk a korai Univerzumba, hogy még több hasonló gázfelhőt találjunk"– fejezi be Farina.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: A fekete lyukak nagyobb étvágyúak, mint hittükA szakértők sem értik, mi történik ennél a fekete lyuknálA szomszédos csillag buktatta le a rejtőzködő fekete lyukatAkkora fekete lyukat találtak a kutatók, amekkora nem is létezhetneÁprilisban elkészülhet az első kép egy fekete lyukrólBolygóméretű gázcsomókat dobálhat a központi fekete lyuk
Kategóriák: UFO

Oldalak