UFO

Fénylő égi jelenséget nézhettek éjszakánként őseink

ParaHIR.HU - 2020, június 4 - 20:26
CsillagászatKategória: Mainstream

A Tejútrendszer közepén található szupermasszív fekete lyuk, a Sagittarius A* egy viszonylag csendes objektum. A Sagittarius A* időnként produkál kitöréseket, de összességében így is kevésbé aktív, mint a szupermasszív fekete lyukak többsége. A távoli múltban ugyanakkor egészen más lehetett a helyzet: egy friss tanulmány alapján nagyjából 3,5 millió évvel ezelőtt az objektum látványos folyamatot indított be – írja az IFLScience. A kutatásban a szakértők a Hubble űrtávcső adatait elemezték.

Andrew Fox, a Baltimore-i Űrtávcső Tudományos Intézet munkatársa és kollégái szerint 3,5 millió éve egy 100 ezer naptömegű hidrogénfelhő lépett be a Sagittarius A* körüli akkréciós korongba. Ennek hatására az objektumból nagy mennyiségű plazma és fény távozott.

Kép: NASA, ESA, G. Cecil (UNC, Chapel Hill), and J. DePasquale (STScI)

A folyamat alakította ki a ma is látható Fermi-buborékat, melyek a Tejútrendszer síkja alatt és felett helyezkednek el. A fekete lyukból felszabaduló anyag a Kis és Nagy Magellán-felhő nevű törpegalaxisok által hátrahagyott gázt is elérte, és ionizálta azt.

A szakértők szerint ez a jelenség az éjszakai égbolton is megfigyelhető lehetett.

A hatalmas fénylő foltot évmilliókon át át láthatták Afrikában élő őseink a Nyilas csillagképben.

Forrás: 24.huKapcsolódó: A fekete lyukak nagyobb étvágyúak, mint hittükÁprilisban elkészülhet az első kép egy fekete lyukrólAz eddig ismert legközelebbi fekete lyukat fedezték felElnevezték a megörökített fekete lyukat
Kategóriák: UFO

Kína beveti az 500 méter átmérőjű teleszkópját a Földön kívüli élet kutatására

ParaHIR.HU - 2020, június 3 - 19:35
KínateleszkópKategória: Mainstream

Könnyen lehet, hogy ezután gyakrabban hallunk majd Kína űrbéli felfedezéseiről. A hatalmas rádióteleszkópjukon már az utolsó simításokat végzik.

Nagy lökést adhat a különféle űrjelenségek – köztük persze az örök közönségkedvenc terület, az esetleges földön kívüli létformák – kutatásának az a kínai teleszkóp, amit a tervek szerint szeptemberben kezdenek majd el használni a tudósok. A FAST (Five-hundred-meter Aperture Spherical Radio Telescope) a délnyugat-kínai Kujcsou tartományban fekszik. A szerkezetet valójában már januárban bekapcsolták jegyzi meg a ChinaTechCity, de ősztől használják majd a bolygónkon kívül potenciálisan létező élet kutatására.

A FAST átmérője 500 méter, igaz, a vevőegysége egyszerre legfeljebb 300 métert tud belőle kihasználni. Csang Tungcsie, a távcsővel dolgozó vezető tudós szerint az eszközt úgy kell használni, hogy a földönkívüli élet kutatása ne menjen más tudományos felhasználás rovására.

Bár a szakember szerint vannak olyan érdekes jelek, amik "E.T.-től érkezhetnek", nem valószínű, hogy ezek közül bármelyik is intelligens életformára utalna – ezek ugyanis általában pulzárokból, vagy valamilyen rádiókitörésekből származnak. Ha viszont vannak olyanok, amelyeket valóban intelligens élet sugároz, a FAST segítségével talán a nyomára lehet majd akadni.

Forrás: HVGKapcsolódó:  Megalkották a világ legnagyobb optikai teleszkópjátAz Alpha Centaurinál keres bolygókat a chilei óriásteleszkópFelavatták a déli félteke legerősebb rádióteleszkópjátHallani fogjuk a világűrt: igen érzékeny "fület" szereltek fel a hatalmas rádióteleszkópraMár épül a gigateleszkóp, ami megválaszolhatja a nagy kérdést: egyedül vagyunk a világegyetemben?
Kategóriák: UFO

Hatalmas foltok vannak a pusztító csillagok felszínén

ParaHIR.HU - 2020, június 1 - 19:05
CsillagászatKategória: Mainstream

A csillagászok az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory – ESO) távcsöveivel hatalmas foltokat találtak gömbhalmazokban megbúvó rendkívül forró csillagok felszínén. Ezek a csillagok nemcsak a mágnes tér miatti foltokkal tarkítottak, de néhányukon szuperflerek is előfordulnak. Az ilyen hatalmas robbanásokban a napkitöréseknél több milliószor nagyobb energiák szabadulnak fel. A Nature Astronomy szakfolyóirat legújabb számában publikált eredmények hozzásegíthetik a csillagászokat e talányos égitestek jobb megismeréséhez, de elvezethetnek az asztrofizika néhány nagy rejtélyének megfejtéséhez is.

Az olaszországi Padova INAF Obszervatóriumában dolgozó Yazan Momany csillagász által vezetett kutatócsoport tagjai egy bizonyos csillagtípus, az extrém horizontális ági csillagok csoportjának tagjait keresték. Ezek a Nap tömegének csupán felét kitevő égitestek négyszer forróbbak központi csillagunknál. 

E kicsi, de forró csillagok azért különlegesek, mert tudjuk róluk, hogy át fogják ugrani a csillagok élete végére jellemző egyik fejlődési fázist, és életük idő előtt véget fog érni" 

– kezdi Momany, az ESO Paranal Obszervatóriumának korábbi munkatársa. – 

A mi galaxisunkban az ilyen csillagok általában közeli kísérővel rendelkeznek. 

Meglepő módon azonban a csillagokkal zsúfolt gömbhalmazokban található extrém horizontális ági csillagok többségének még sincs kísérője. A csillagászok hosszú időn át követték az ESO műszereivel ezeket az égitesteket, és azt találták, hogy célpontjaiknak más különlegességük is van. Három különböző gömbhalmaz csillagait megfigyelve Momany és munkatársai kimutatták, hogy bennük sok extrém horizontális ági csillag szabályos fényességváltozásokat mutat néhány naptól néhány hétig terjedő periódusokkal.

„Az összes egyéb lehetőséget kizárva egy magyarázat maradt a megfigyelt fényességváltozásokra" – következtet Simone Zaggia, a kutatócsoport tagja, szintén a padovai INAF Obszervatórium munkatársa, az ESO korábbi ösztöndíjas kutatója. – 

Ezeken a csillagokon mágneses eredetű foltok vannak!

A csillagászok az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory – ESO) távcsöveivel hatalmas foltokat találtak gömbhalmazokban megbúvó rendkívül forró csillagok felszínén. Az ábra fantáziarajzon mutatja be, hogyan nézhet ki egy ilyen csillag a foltokkal. A mágneses tér miatti folt fényesebb a környezeténél, és a csillag felszínének egynegyed részét fedi. A csillagok forgása révén a felszín foltjai feltűnnek és eltűnnek a tekintetünk elől, ami a megfigyelt fényességük észlelhető megváltozását okozza

FORRÁS: ESO/L. CALÇADA, INAF-PADUA/S. ZAGGIA

A csillagok egynegyedét is elfoglalhatják a foltok

Az extrém horizontális ág csillagain lévő foltok a jelek szerint nagyon különböznek a Napunkról ismert sötét képződményektől, noha mindegyiket a mágneses tér okozza. Ezeknek a forró, extrém csillagoknak a foltjai a Nap sötét és hűvös foltjaival ellentétben még fényesebbek és forróbbak, mint az őket körülvevő csillagfelszín. Az extrém horizontális ági csillagok foltjai ráadásul jóval nagyobbak is a napfoltoknál, és akár a csillagfelszín egynegyedét is boríthatják. Foltjaik továbbá rendkívül tartósak, évtizedekig is létezhetnek, míg az egyes napfoltok mindössze néhány napig, egy-két hónapig maradnak fenn. A csillagok forgása révén a felszín foltjai feltűnnek és eltűnnek a tekintetünk elől, ami a megfigyelt fényességük észlelhető megváltozását okozza. 

A foltok miatti fényességváltozásokon túl a csillagászok néhány olyan extrém horizontális ági csillagot is találtak, amelyeken szuperflerek is előfordulnak. 

Az ilyen nagy energiájú, robbanásszerű események szintén mágneses tér jelenlétére utalnak. „Ezek hasonlítanak a Napunkon megfigyelt flerekhez, csakhogy tízmilliószor nagyobb energiákkal" – érzékelteti Henri Boffin, a kutatócsoport egy másik tagja, az ESO németországi központjának munkatársa. – „Ilyen jelenségre egyáltalán nem számítottunk, ez pedig rávilágít arra, hogy milyen fontos szerepe van a mágneses térnek ezekben a csillagokban."

Az extrém horizontális ági csillagok hat évtizedes kutatása révén a csillagászok ma már jóval teljesebb képet alkothatnak ezekről az égitestekről. A mostani felfedezések ráadásul segíthetnek megérteni sok fehér törpecsillag erős mágneses terének eredetét is. A fehér törpék a legtöbb csillag, köztük a Nap életének végállapotát is jelentik, és sok hasonlóságot mutatnak az extrém horizontális ági csillagokkal. „A tágabb összefüggés pedig az" – magyarázza David Jones, szintén a tudományos eredmények társszerzője, korábbi ESO ösztöndíjas, jelenleg a spanyol Kanári Szigeteki Asztofizikai Intézet kutatója, –, „hogy a fiatal, Naphoz hasonló csillagoktól az öreg, extrém horizontális ági csillagokon át a régóta halott fehér törpékig minden forró csillag fényességváltozásai összefügghetnek egymással. Mindezen csillagok felszínét mágneses eredetű foltok csúfítják el."

Az extrém horizontális ági csillagok és a Nap foltjainak összehasonlítása (fantáziarajz)

FORRÁS: ESO/L. CALÇADA, INAF-PADUA/S. ZAGGIA

Milyen műszereket használtak a csillagászok?

A csillagászok az itt bemutatott eredményeikhez az ESO több eszközét, közöttük a Nagyon Nagy Távcsövet (Very Large Telescope – VLT) a VIMOS, FLAMES és FORS2 műszerekkel, a Paranal Obszervatórium VLT Survey Telescope távcsövén működő OmegaCAM kamerát, valamint az ESO szintén Chilében üzemelő La Silla Obszervatóriumának New Technology Telescope távcsövét és ULTRACAM kameráját használták.

Az áttörést e csillagok közeli ultraibolya hullámhossztartományban való megfigyelése hozta el, mert ebben a színben ezek a forró, extrém csillagok rikítva tűntek ki a gömbhalmazok hűvösebb csillagai közül.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: A 2016-os év eddigi legnagyobb napkitöréseA Földre is hatással volt az elmúlt 12 év legnagyobb napkitöréseHatalmas ősi napkitörés árnyéka vetül a leendő Mars-misszióraMilliók is áldozatul eshetnek egy igazán brutális napkitörésnekNapi érdekesség: Majdnem atomháború lett egy napkitörésből
Kategóriák: UFO

Fellőtték a SpaceX űrhajóját két asztronautával a fedélzetén (+videó)

ParaHIR.HU - 2020, május 31 - 11:33
SpaceXNASAKategória: Mainstream

Szombaton sikeresen küldött űrhajósokat az űrbe a SpaceX, az időjárás ezúttal is kritikus tényező volt, de megkegyelmezett a Dragonnak - percről-percre tudósítás a történelmi eseményről.

A NASA a floridai Kennedy Űrközpont környékét érintő viharos idő, illetve tornádóveszély miatt a SpaceX Crew Dragon indítását korábban félbeszakította, a startot ma, helyi idő szerint 15 óra 22 perckor (magyar idő szerint 21 óra 22 perckor) kísérlik meg ismét.

Az időjárás még most is közbe szólhat

Az Egyesült Államok Űrkutatási és Űrhajózási Hivatalának legfrisebb tájékoztatása szerint a SpaceX Demo-2 indítási előkészületei, a visszaszámlálás, az ütemterv szerint zajlik a NASA floridai Kennedy Űrközpontjában. Folyamatosan figyelemmel kísérik az időjárási adatokat, egyes meteorológiai feltételek még mindig kétségesek, beleértve a villámlást, és a zivatarfelhők képződését.

Itt még mindenki reménykedett: a SpaceX az indítóálláson

FORRÁS: NASA

A Nemzetközi Űrállomásra tartó űrhajó a 39A jelű indítóállásban várakozik a startra, amelynek fedélzetén  két veterán asztronauta, Robert Behnken és Douglas Hurley készül az indításra.  Az Egyesült Államok Űrkutatási és Űrhajózási Hivatala (NASA) nem önerőből, hanem Elon Musk magánvállalkozásával közösen indítja az asztronautáit az űrbe.

Bob Behnken (szemben) és Doug Hurley az űrkainban beszíjazva várják a startot

FORRÁS: AFP/-NASA

Az amerikai űrsiklóprogram befejezése óta ez lenne az első alkalom, hogy a NASA asztronautái amerikai űreszköz fedélzetén indulnak ismét a kozmoszba. A legutóbb az űrrepülőtér környékét érintő trópusi vihar illetve tornádóveszély miatt elhalasztott indítási kísérleten Donald Trump amerikai elnök és a first lady, valamint Mike Pence alelnök és a felesége is megjelentek.

A SpaceX Crew Dragon űrkabin a hordozórakéta csúcsán

FORRÁS: AFP/-NASA

A legfrisebb hír szerint a Kennedy Űrközpont 39A indítókomplexumában a szelepek már nyitva vannak, és a hajtóanyagot elkezdték feltölteni a SpaceX Falcon 9 hordozórakétába.

A hordozórakéta tetején áll a SpaceX Crew Dragon űrkabin, amelyben a NASA két űrhajósa - Robert Behnken és Douglas Hurley - már biztonságosan be lettek szíjazva. A NASA SpaceX Demo-2 küldetésén az asztronauták a Nemzetközi Űrállomásra tartanak.

Az asztronauták izgatottan figyelik a visszaszámlálás utolsó perceit

A Crew Dragon űrhajóban a személyzet kijelzői már a repülésre vannak konfigurálva. "Legyen csodálatos repülésetek, és élvezzétek a gyönyörű bolygónk látványát" - mondta a SpaceX CORE Robert Behnken és Douglas Hurley űrhajósoknak.

Az utolsó percek az indítás előtt

FORRÁS: NASA

A legénység ezt válaszolta: "Abszolút megtiszteltetés számunkra, hogy részt vehetünk az Egyesült Államok űrbe való visszatérését célzó hatalmas erőfeszítésében, az emberes űrrepülés területén."

Felszállás!

A SpaceASA Falcon 9 hordozórakétát beindították. A Crew Dragon űrhajóban Robert Behnken és Douglas Hurley asztronauták indulnak a Nemzetközi Űrállomásra. A hordozórakéta a Kennedy Űrközpont történelmi jelentőségű 39A indítóállásról emelkedik a magasba.

A küldetés két amerikai asztronautája

Az EDT elindította a SpaceX személyzet úgynevezett szállítási rendszerének kritikus utolsó repülési tesztjét.

A starttal hivatalosan is megkezdődött a kereskedelmi űrrepülés korszaka, amerikai asztronauták  indításával tíz év után ismét egy amerikai űrhajó fedélzetén.

A repülés irányítását átadták a Kennedy-i SpaceX indító-vezérlőcsoporttól a kaliforniai Hawthorne-i misszióvezérlő csoportnak. A Falcon rakéta első fokozatába épített kilenc Merlin rakétamotor több mint 1,7 millió lóerő tolóerőt generál, amikor a jármű felszáll a floridai űrkikötőből. Körülbelül egy perccel az indítás után a rakéta áthalad az úgynevezett Max Q ponton.

Levált a második fokozat is

Tizenkét perccel a NASA asztronautáit, Robert Behnken és Douglas Hurley űrhajósokat szállító SpaceX Crew Dragon startja után levált a Falcon 9 hordozórakéta második fokozata. A NASA SpaceX Demo-2 missziójának jelenlegi szakaszában a legénység szállítási rendszerének végső repülési tesztje zajlik. 

A kiégett és leváló második fokozat az űrkabinból nézve

FORRÁS: NASA

A Crew Dragon, fedélzetén Behnken és Hurley asztronautákkal 

19 órás orbitális pályán való keringés illetve manőverezés után fog dokkolni a Nemzetközi Űrállomáson.

Köszönjük, hogy ma végre repültök a Falcon 9-en, és reméljük, élvezni fogjátok a küldetést

- mondta Bala Ramamurthy, a SpaceX vezérigazgatója a személyzetnek.

Hihetetlen volt. Értékeljük a kemény munkát, és köszönjük ezt a nagyszerű űrutazást

- válaszolta a legénység a vezérigazgatónak.

Robert Behnken a SpaceX egyik asztronautája

FORRÁS: NASA

Kinyitották a Crew Dragon orrkúpját.

Az űrkabin végén található lekerekített fedél védi a dokkoló rendszert, valamint az irányító és  navigációs rendszert. Az űrhajó környezetvédelmi és életmentő rendszere szintén kifogástalanul működik.

A Space Dragon orbitális pályára állt

A sikeres start után a Space Dragon földkörüli, orbitális pályára állt, hogy holnap megközelítse és dokkoljon a Nemzetközi Űrállomáson.

A start pillanatai

FORRÁS: NASA

Behnken és Hurley átvették a Crew Dragon kézi irányítását a repülési teszt részeként, ezzel a művelettel kontrollálva az űrhajó kézi vezérlését arra az esetre, ha a Crew Dragon automatizált repülési rendszerével kapcsolatban problémák merülnének fel. A sikeres indítás után a NASA vezetői a Kennedy Űrközpontban sajtótájékoztatóra készülnek.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Február hatodikán indul a SpaceX óriás Mars-rakétájaHálóval kapott el egy visszahulló rakétadarabot a SpaceX (+videó)Lélegzetelállító videó készült a SpaceX hordozórakétájának landolásárólÖtödjére ment az űrbe a SpaceX rakétája, de megint elhibázta a landolást
Kategóriák: UFO

Megerősítették: Föld-szerű bolygó van a közelben

ParaHIR.HU - 2020, május 29 - 20:39
CsillagászatKategória: Mainstream

Egy, a Földhöz nagyon hasonlító bolygó kering a Naphoz legközelebbi csillag, a Proxima Centauri körül - erősítették meg csillagászok.

 

 

A Proxima b létezésének megerősítése egy fontos feladat volt, és ez az egyik legérdekesebb bolygó a Naprendszer szomszédságában

- mutatott rá az eredmény jelentőségére Alejandro Suarez Mascareño, az Astronomy & Astrophysics című szaklapban megjelent tanulmány vezető szerzője.

A 4,2 fényévre található Proxima b 1,17 földtömegű égitest, 11,2 nap alatt kerüli meg csillagát.   

A bolygót először 2016-ban figyelték meg a Chilében lévő La Silla Csillagvizsgálóra szerelt nagypontosságú színképelemző (HARPS/High Accuracy Radial Velocity Planet Searcher) segítségével.

Ezt követően egy ennél is fejlettebb színképelemzővel, a HARPS-nál háromszor érzékenyebb ESPRESSO spektrográffal is elemezték a planétát, az új adatok pedig megerősítették annak létezését. 

Fantáziaraj a Proxima Centauri b felszínéről

FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS

Lehet-e élet rajta?

Tény, hogy a Proxima b a lakhatósági zónában kering, vagyis nem zárható ki, hogy folyékony víz van a felszínén. Csillaga, a Proxima Centauri azonban egy vörös törpe, e csillagtípus arról ismert, hogy rendkívül erős kitöréseket képes produkálni.

Kérdés, van-e olyan légköre a Proxima b-nek, ami védené a potenciális életformákat a halálos sugaraktól?

Ezt a kutatók az ESPRESSO utódjával, a következő generációs RISTRETTO spektrográffal akarják kideríteni.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Támogathatja az életet a Proxima B bolygó klímája
Kategóriák: UFO

Kozmikus tűzgyűrűt találtak

ParaHIR.HU - 2020, május 27 - 21:16
CsillagászatKategória: Mainstream

Fánk alakú, tüzes galaxist fedezett fel egy nemzetközi kutatócsoport. A "kozmikus tűzgyűrűnek" nevezett jelenség segíthet többet megtudni a galaxisok struktúrájáról és kialakulásukról.

A rendkívül ritka típusú galaxis tömege a Tejútrendszeréhez hasonlatos, alakja azonban fánkra hasonlít, közepén egy lyukkal - áll az ausztrál ARC Centre of Excellence for All-Sky Astrophysics in 3 Dimensions (ASTRO 3D) nevet viselő nemzetközi kutatócsoport közleményében. Az intézet szakértőinek sikerült felvételt készíteniük a galaxisról, így megmutathatják, hogy nézett ki 11 milliárd éve.

A galaxis, mely az R5519 nevet kapta, ugyanis 11 milliárd fényévnyi távolságra van a Naprendszertől. A középpontjában lévő lyuk átmérője kétmilliárdszor nagyobb, mint a Föld és a Nap távolsága.

"Ötven százalékkal nagyobb sebességgel állítja elő a csillagokat, mint a Tejútrendszer. Ennek a tevékenységnek a nagy része a gyűrűben történik, szóval ez valóban egy tűzgyűrű" - mondta a kutatást vezető Tiantian Yuan, a kutatócsoport tagja. A szakértők felfedezésüket a Nature Astronomy című szaklapban mutatták be.

Művészi kép a galaxisról

FORRÁS: JAMES JOSEPHIDES, SWINBURNE ASTRONOMY PRODUCTIONS

Yuan és a világ számos pontján dolgozó kollégái spektroszkópikus adatokat használtak galaxisok azonosítására. A bizonyítékok szerint ez lehet a korai univerzumban megismert első, úgynevezett ütközési gyűrűs galaxis. Az ilyen galaxisok azt követően jönnek létre, hogy összeütköztek egy másik galaxissal.

A kutatás segíthet a csillagászoknak megérteni, hogyan formálódott a Tejútrendszer - mondta Kenneth Freeman társszerző, az Ausztrál Nemzeti Egyetem tudósa. A szakértő kifejtette: ahhoz, hogy ütközési gyűrűs galaxis alakuljon ki két galaxis összeütközéséből, az egyiküknél a kollízió előtt léteznie kell egy vékony anyaglemeznek.

Ez pedig a valódi fotó

FORRÁS: TIANTIAN YUAN/HUBBLE SPACE TELESCOPE

A spirális galaxisok mind rendelkeznek ilyen vékony lemezzel. A Tejútrendszernek is van: galaxisunké mintegy kilencmilliárd éve kezdett el kialakulni, a most megismert gyűrűs galaxis viszont már 11 milliárd éves.

Felfedezésünk arra utal, hogy a spirális galaxisokban a lemez létrejötte jóval több időt vesz igénybe, mint azt eddig véltük"- mondta Freeman.

FORRÁS: JAMES JOSEPHIDES, SWINBURNE ASTRONOMY PRODUCTIONS

Forrás: ORIGOKapcsolódó: 1200 új galaxis: durván teljesít a világ legerősebb rádióteleszkópja15 titokzatos jel érkezett egy távoli galaxisból2 billió galaxisból áll az univerzumA Földnél is fiatalabb a legközelebbi idegen galaxisA legtávolabbi galaxiscsoportot fedezték fel csillagászok
Kategóriák: UFO

Kozmikus ütközés hozhatta létre a Napot

ParaHIR.HU - 2020, május 26 - 18:39
CsillagászatNapKategória: Mainstream

Több milliárd évvel ezelőtt egy kisebb galaxis többször is áthaladt a Tejútrendszeren, a folyamat hatására pedig jelentős csillagképződés indult be. Egy friss tanulmány alapján elképzelhető, hogy a Nap is ezen ütközés miatt alakult ki – írja az IFLScience.

A Sagittarius törpegalaxis a Tejútrendszer egyik legközelebbi szomszédja, de kis mérete és elhelyezkedése miatt csak az 1990-es években fedezték fel. A szakértők az évek során felfedezték, hogy kis mérete ellenére a rendszer jelentős hatást gyakorolt galaxisunkra. A kutatók szerint a Sagittarius mozgása olyan fodrozódásokat idézett elő a Tejútrendszer gázfelhőiben, amelyek lehetővé tették a csillagok születését.

Tomás Ruiz-Lara, a Kanári-szigeteki Asztrofizikai Intézet munkatársa szerint a korábbi modellek alapján a Sagittarius háromszor esett át a Tejútrendszeren: először 5-6, majd 2, végül pedig 1 millió éve. A kutatók szerint minden egyes áthaladásnál a törpegalaxis vesztett tömegéből, így hatása egyre csökkent.

Kép: Getty Images

Ruiz-Lara és kollégái a közelmúltban az Európai Űrügynökség Gaia űrtávcsövének adatait elemezték, és megállapították, hogy egyes csillagok anyaga és mozgása összhangban van ezekkel a találkozásokkal.

Úgy tűnik, a három ütközés idején valóban jelentős csillagképződés kezdődött.

A kutatók nem zárják ki, hogy a Nap is a Sagittarius első érkezésének hatására alakult ki. A csapat szerint a felvetés nem igazolható egyértelműen, de az biztos, hogy csillagunk nem sokkal azt követően született meg, hogy a törpegalaxis átvonult a Tejútrendszeren.

Forrás: 24.huKapcsolódó: A Nap koronájába merült a NASA űrszondája350 ezer csillag segítségével keresik a Nap elveszett testvéreit2050-re jelentősen lehűlhet a NapA Biblia segítségével azonosították a legkorábbi ismert napfogyatkozást
Kategóriák: UFO

Megvan, mikor indulnak a kínaiak a Marsra

ParaHIR.HU - 2020, május 25 - 18:45
MarsKínaKategória: Mainstream

Júliusban indíthatják útjára a kínai Marsszondát – közölte hétfőn a projektet vezető Kínai Űrtudományi és Technológiai Vállalat.

Az MTI szerint a szonda és egy távvezérlésű robot hét hónap alatt érné el a legkevesebb 55 millió kilométerre lévő vörös bolygót. A Tienven (Égi kérdések) nevű projekt célja, hogy először Mars körüli pályára állítsák a szondát, majd az leszálljon a bolygó felszínén, ahol a távvezérlésű robot felderítést, mintavételt és elemzést hajt végre.

Kína 2013-ban egy hasonló műveletet hajtott végre a Holdon is egy kerekeken guruló, távvezérlésű robottal, majd 2019-ben annak újabb verziójával a Hold túlsó oldalán, ahol azóta is végeznek mintavételt és teszteket.

A Mars felfedezésére igyekszik Kína mellett az Egyesült Államok és az Egyesült Arab Emírségek is, előbbi már négy űrjárművet küldött a vörös bolygóra, és idén nyáron tervezik az ötödik útnak indítását, míg utóbbi július 15-én bocsátja fel űrszondáját egy japán kilövőállomásról. Az orosz-európai közreműködésben zajló ExoMars projekt keretében eredetileg szintén idén nyáron indítottak volna útnak egy robotot a Marsra, de a felbocsátást végül technikai problémák, valamint az új koronavírus-járvány miatt 2022-re halasztották.

Kép: Getty Images

Kína kiemelten kezeli az űrkutatás fejlesztését az elmúlt években, hogy Oroszországhoz és az Egyesült Államokhoz felzárkózva az űrhatalmak közé kerüljön 2030-ra. Peking tervei között szerepel egy űrállomás megépítése is. A háromfős legénységnek tervezett űrállomás központi elemét a tervek szerint a jövő évben állítják Föld körüli pályára. Május elején tesztelték az űrhajót, amelynek feladata az asztronauták odajuttatása lesz.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Kínának már nem elég a HoldEmberes holdmisszióra készül Kína - Kína fogja gyarmatosítani égi kísérőnk?Kína nem szórakozik: felküldtek az űrbe egy röntgenteleszkópotKvantumkommunikációs kapcsolatot hoztak létre a kínai műholddalMár 500 földi napot töltött a kínai holdjáró az égitest távoli oldalán
Kategóriák: UFO

A NASA szerint készen állnak az első emberes űrmisszióra

ParaHIR.HU - 2020, május 23 - 18:15
CsillagászatKategória: Mainstream

Készen áll első űrmissziójára a SpaceX űripari vállalat Crew Dragon űrhajója, amely öt nap múlva, május 27-én első ízben szállít majd embereket az űrbe - jelentette be pénteken Jim Brandenstein, az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA igazgatója.

A Crew Dragon űrmissziója mérföldkő lesz az amerikai űrkutatásban, az Egyesült Államok ugyanis 2011 óta nem szállított embereket az űrbe amerikai űrhajóval. Azóta, hogy kilenc évvel ezelőtt, harminc évi szolgálat után kivonták a forgalomból az űrsiklókat, a NASA orosz űrhajókkal szállíttatta űrhajósait a Nemzetközi Űrállomásra (ISS).

Brandenstein a NASA honlapján közvetített sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy

befejeződött a Crew Dragon rendszereinek és alrendszereinek vizsgálata, és az űrhajó készen áll arra, hogy öt nap múlva útnak induljon.

A SpaceX Crew Dragon dokkolása a Nemzetközi Űrállomáshoz

FORRÁS: NASA

A hordozórakéta már a kilövőpadon áll. Két amerikai űrhajós, Robert Behnkek és Douglas Hurley május 27-én, közép-európai idő szerint este 10.33-kor indul útnak, és az űrhajójuk másnap csatlakozik az űrállomáshoz.

A NASA megbízásából az Elon Musk vállalata által kifejlesztett Crew Dragon az ugyancsak a SpaceX által kifejlesztett Dragon teherszállító űrhajó módosított, emberi utazásra alkalmassá tett változata.

A Dragon számtalanszor szállított már rakományt az ISS-re. A Crew Dragon első, emberek nélküli próbaútja március 2-án volt, az űrhajót a SpaceX Falcon-9-es hordozórakétája állította Föld körüli pályára, az űrhajó automata üzemmódban csatlakozott az ISS-hez.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: A Curiosity nagy meredélyre kaptatott fel a MarsonA Hold és a Mars lehet az emberiség mentsváraA Mars kérgéből származhat a bolygó légkörének egy részeA marsi egyenlítőhöz küldhetik az ExoMars űrexpedíció kutatórobotjátA marsi élet nyomaira bukkanhattak a magyar kutatók
Kategóriák: UFO

Először készítettek képeket egy bolygó keletkezéséről - videó

ParaHIR.HU - 2020, május 21 - 19:29
CsillagászatKategória: Mainstream

A csillagászok az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsövével (ESO VLT) egy bolygó születésének csalhatatlan jeleit észlelték. A fiatal AB Aurigae csillag körül sűrű por- és gázkorong kavarog, amiben feltűnő spirális szerkezet vehető ki. A spirál mentén pedig megfigyelhető egy „csavarodás", amely egy éppen születőben lévő bolygó helyét jelzi. Ez a sajátos szerkezet az első közvetlenül megfigyelt bizonyíték egy bolygó születésére.

„Több ezer exobolygót azonosítottunk már, ám ezek keletkezéséről még mindig keveset tudunk" – kezdi a kutatást vezető Anthony Boccaletti, a Párizsi Obszervatórium és a PSL Egyetem munkatársa. A csillagászok tudják, hogy a bolygók az AB Aurigaehez hasonló csillagok körüli porkorongokban, a hideg gáz és por összecsomósodása révén születnek. Az ESO VLT-vel végzett, az Astronomy & Astrophysics szakfolyóiratban közzé tett friss megfigyelések kulcsfontosságú részletekkel szolgálnak e folyamat jobb megértéséhez.

„Nagyon fiatal rendszereket kell megfigyelnünk ahhoz, hogy elcsíphessük a pillanatot, amikor a bolygók megszületnek" – húzza alá Boccaletti. Ám korábban a csillagászoknak nem sikerült kellően nagy felbontású és érzékeny felvételeket készíteniük ilyen fiatal korongokról, amelyeken megfigyelhető lett volna a keletkező bolygó helyét mutató „csavar".

Nagylátószögű felvétel a Szekeres csillagkép tágabb égi környezetéről. Az ábrát a Digitized Sky Survey 2 felvételeiből állítottuk össze

FORRÁS: ESO/DIGITIZED SKY SURVEY 2. ACKNOWLEDGEMENT: DAVIDE DE MARTIN

A friss felvételeken egy lenyűgöző por- és gázspirál bontakozik ki a Földtől 520 fényévre, a Szekeres (Auriga) csillagképben lévő fiatal AB Aurigae csillag körül. Az ilyen típusú spirálszerkezet újszülött bolygók jelenlétére utal. Ezek gravitációs hatása „hullámszerű zavarokat kelt a korongban, akárcsak egy tavon sikló hajó" – fejti ki a kutatócsoport egy másik tagja, Emmanuel Di Folco, a franciaországi Bordeaux-i Asztrofizikai Laboratórium (LAB) csillagásza.

Ahogy a bolygó kering a központi csillag körül, ez a hullám spirálkarrá tekeredik. Az AB Aurigaeről készült friss felvétel közepe táján látható igen fényes sárga „csavarodás" a központi csillagtól a Neptunusz Naptól mért távolságára helyezkedik el, és ez éppen egy olyan zavar a korongban, ahol a kutatók szerint egy bolygó van születőben.

A felvételeken a fiatal AB Aurigae csillag korongját láthatjuk. Jobb oldalon a korong középső régiói figyelhetőek meg kinagyítva. Ezt a területet vörös téglalap jelöli a bal oldali képen. Itt láthatjuk azt a „csavarodást” sárga fényben ragyogni, amely a csillagászok szerint egy születőben lévő bolygó helyét jelzi. Ez a bolygó nagyjából olyan távol található az AB Aurigaetől, mint a Neptunusz a Naptól. Összehasonlításul kék kör mutatja a Neptunusz pályájának méretét

FORRÁS: ESO/BOCCALETTI ET AL.

Az AB Aurigae-ről néhány évvel ezelőtt már készült felvétel az ESO részvételével működtetett Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) mikrohullámú rádiótávcső-rendszerrel. Már azok az észlelések is utaltak a folyamatban lévő bolygókeletkezés lehetőségére. A csillagászok az ALMA felvételein két spirális gázkart figyeltek meg a csillag közelében, a korong belső régióiban. Végül 2019-ben és 2020 elején Boccaletti és francia, tajvani, amerikai egyesült államokbeli és belga kutatókból álló csapata nekilátott, hogy a chilei ESO VLT SPHERE műszerével tisztább képet alkosson a rendszerről. A SPHERE felvételei az eddigi legrészletesebb észlelések az AB Aurigae rendszeréről.

A SPHERE nagy teljesítményű képalkotó rendszere a belső korong kicsiny porrészecskéi által kibocsátott és visszavert halványabb fényt is láthatóvá tette. A megfigyelés megerősítette az ALMA által már detektált spirális szerkezet meglétét, de ezen felül egy újabb figyelemre méltó alakzatot is találtak a csillagászok. Ez nem volt más, mint a „csavar", amely egyértelműen egy születőben lévő bolygó jelenlétére utal. „Ilyen csavarra számítottunk bizonyos elméleti bolygókeletkezési modellek alapján" – világít rá Anne Dutrey, a tudományos közlemény társszerzője, szintén az LAB munkatársa. – „Ez két spirált köt össze, melyek egyike a bolygó pályájától befelé, a másik pedig kifelé tekeredik, és éppen a bolygó pillanatnyi helyén találkoznak. A korong gáz- és poranyaga e sávok mentén hullik a keletkező bolygóra, ami így növekszik."

Épülőben van már az ESO 39 méteres Rendkívül Nagy Távcsöve (ELT), ami az ALMA és SPHERE élvonalbeli eredményeire támaszkodva jelent majd újabb előrelépést a távoli bolygórendszerek kutatásában. Amint Boccaletti elmondja, ezzel az óriási teljesítményű távcsővel a csillagászok még részletesebb felvételeket készíthetnek majd a keletkezőben lévő bolygókról. – „Közvetlenül, és sokkal pontosabban láthatjuk majd a gázok áramlásának a bolygók kialakulásában játszott szerepét" – zárja gondolatait a kutatócsoport vezetője.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: A Naprendszeren kívüli bolygók után itt az első exoholdAz évszázad projektje: láthatjuk a távoli exobolygók atmoszférájátAzonosították azokat a bolygókat, ahol élet lehetBekapcsolták a Föld-szerű bolygókat kereső űrtávcső műszereitEgyes vízbolygókon élet is lehet
Kategóriák: UFO

Változik a Nap viselkedése, mutatjuk, ez kikre lehet veszélyes

ParaHIR.HU - 2020, május 19 - 19:50
NapKategória: Mainstream

Olyan időszakba lépünk, mikor Napunk elcsendesül, aktivitása csökken. Tarthatunk-e emiatt egy új jégkorszaktól?

A naptevékenység változása mintegy 11 éves ciklust követ, amit naptevékenységi ciklusnak vagy röviden csak napciklusnak nevezünk. A jelenség a Nap mágnességével függ össze, csillagunk mágneses tere ilyenkor újraszerveződik. Az északi és déli pólus felcserélődése a ciklus tetőpontján, a naptevékenység maximumakor következik be. Ekkor a napfoltok száma nagyobb, a csillag energiakibocsátása is növekszik, és gyakoribbak a flerek (a naplégkör bizonyos részeinek hirtelen, erős kifényesedései).

Jelenleg azonban a szoláris minimum stádiuma következik, ami a Nap aktivitásának mérséklődését jelenti (kevesebb napfolt és fler várható).

Hogy ez mikor történik meg, nem tudni pontosan, a legutóbbi becslés a minimum kezdetét 2020 áprilisára jósolta (+/- 6 hónap), így az is elképzelhető, hogy már jócskán benne járunk.

FORRÁS: SCIENCE PHOTO LIBRARY VIA AFP/MARK GARLICK/SCIENCE PHOTO LIBRARY/MARK GARLICK/SCIENCE PHOTO LIBRA

A szoláris minimum hatásai

De mit is jelent ez bolygónkra, és vele együtt az emberiségre nézve? Jó hír, hogy a változásokból nem sokat fogunk észrevenni. Az ultraibolya sugárzás valamelyest csökken, de ez csak a légkör magasabb rétegeiben, a sztratoszférában lesz inkább érzékelhető. A földi atmoszféra is némileg zsugorodik, ami a Föld körül keringő műholdakra lesz hatással (kevésbé akadályozzák őket a gázok, tovább maradhatnak pályájukon).

Mivel a Nap mágneses tere gyengül, csillagunk kevésbé tudja védeni bolygónkat a veszélyes kozmikus sugaraktól. Aki a Földön van, annak persze nem kell félnie, a légkör megóv minket a megnövekedett kozmikus sugárzástól.

Más a helyzet az asztronautákkal, akik jobban ki vannak ilyenkor téve a káros hatásoknak.

A NASA számításai alapján az elkövetkező időszakban a Nap az elmúlt évszázadok legkisebb aktivitását fogja mutatni, amit „nagy szoláris minimumnak" nevezünk. Sokan attól tartanak ez egyfajta mini jégkorszakot fog eredményezni, a tudósok szerint azonban felesleges pánikolni. A földi klímát a naptevékenység mellett egy sor más tényező is befolyásolja, köztük az üvegházhatású gázok kibocsátása, ami sokkal inkább hatással van a globális átlaghőmérsékletre, mint elcsendesülő csillagunk.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: 2050-re jelentősen lehűlhet a Nap350 ezer csillag segítségével keresik a Nap elveszett testvéreitA Nap koronájába merült a NASA űrszondája
Kategóriák: UFO

Már 500 földi napot töltött a kínai holdjáró az égitest távoli oldalán

ParaHIR.HU - 2020, május 17 - 19:31
KínaholdKategória: Mainstream

A Csang'o-4 kínai űrszonda és Jáde Nyúl-2 (Yutu-2) nevű holdjárója már 500 földi napot töltött el az égitest távoli oldalán és végzett tudományos feltárásokat a kutatók számára ismeretlen, szűz területen.

Mind a holdjáró, mind az űrszonda vasárnap folytatta munkáját az után, hogy alvó üzemmódban volt az igen hideg holdi éjszaka miatt. A műszerek a terveknek megfelelően dolgoztak - közölte a Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) holdkutató központja.

A Jáde Nyúl holdjárónak eredetleg három földi hónapig kellett volna vizsgálódnia, így ez a Holdon leghosszabb ideig kutató holdjáró.

A Holdon egy nap 14 földi nap hosszúságú, ugyanígy az éjszaka is. A Csang'o-4 a napenergia hiánya miatt vált alvó módba az éjszakák alatt.

A Jáde Nyúl-2 eltávolodik a Csang'o-4 kínai űrszondától

FORRÁS: CNSA

A 2018. december 8-án útnak indított Csang'o-4 az első űrszonda, amely puha landolást hajtott végre a Déli-sark-Aitken-medencének a Kármán Tódor magyar-amerikai fizikusról, repülőmérnökről elnevezett, 180 kilométer széles Von Karman-kráterében január 3-án.

A Hold forgási ritmusa megegyezik a keringési ritmusával, ezért mindig ugyanazon oldala fordul a Föld felé. A távoli oldal különleges jellemzőkkel bír, a kutatók a Csang'o-4 holdjárójától áttörésnek számító felfedezésekre számítanak.

A tudományos misszióban a holdjáró segítségével alacsony frekvenciájú rádiócsillagászati megfigyeléseket végeznek, vizsgálják a Hold felszínét és felszíni formáit, ásványi összetételét, a neutronsugárzás mértékét és más környezeti viszonyokat. A holdjáró már több mint 420 métert tett meg az égitest felszínén.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: A Hold sötét oldalát fogja kutatni az új kínai műholdEmberes holdmisszióra készül Kína - Kína fogja gyarmatosítani égi kísérőnk?Kína missziót tervez a Hold sötét oldaláraKínának már nem elég a Hold
Kategóriák: UFO

Mesterséges meteorzáport hozhat egy NASA-küldetés?

ParaHIR.HU - 2020, május 16 - 21:39
MeteorNASACsillagászatKategória: Mainstream

2021-ben indul el az a DART nevű NASA-küldetés, amelynek célja egy földközeli aszteroida eltérítése – egyelőre csak tesztként.

A DART (lándzsahegyet jelentő betűszó: Kettős Aszteroida Eltérítő Teszt) szonda 2022-ben ér el a (65803) Didymos nevű kis aszteroidához, amelynek egy még kisebb holdacskája is van. Az aszteroida 780 m átmérőjű, a kísérője 163 méteres, és ez utóbbi a küldetés célpontja: A szonda semmilyen tudományos műszert nem visz, csupán a navigációhoz szükségesek vannak a fedélzetén, s a kettőshöz érkezvén a kisebbiket veszi célba. Egészen egyszerű módon becsapódik a kis holdacskába, s a kutatók a Földről meg fogják mérni ennek a hatását.

FORRÁS: NASA

Az elméleti számítások szerint a kb. 500 kg tömegű űrszonda 6 km/s sebességgel csapódik a holdacskába, s annak sebességét másodpercenként 0,4 milliméterrel megváltoztatja. Ez ugyan meglehetősen apró hatás, ám az idő múlásával egyre nagyobb pályaeltéréshez vezet majd, s ez lenne az az alapelv, amellyel egy esetlegesen veszélyt jelentő kisbolygót is megpróbálhatunk majd eltéríteni.  A Didymos, bár csillagászati értelemben közel jár hozzánk, pályája alapján gyakorlatilag kizárt, hogy találkozzon a Földdel.

Radarméréssel készült felvételek a Didymos és a holdacskája kettőséről FORRÁS: NASA

Egy nemrégiben megjelent kutatás azonban a becsapódás során kiszabaduló porszemcsékkel kapcsolatosan más eredményre jutott. A The Planetary Science Journal szakfolyóiratban közzé tett tanulmányban a kanadai Western Ontario Egyetem csillagásza, Paul Wiegert kiszámította, hogy a becsapódáskor képződő szemcsék bizonyos esetben elérhetik bolygónkat is. A szakember, aki maga is számtalan kisbolygó felfedezője arra jutott, hogy ez lehet az első, emberi közreműködéssel kialakult meteorzápor majd, ám ehhez sok tényezőnek kell teljesülnie.

Nem ez az első becsapódásos űrmisszió, volt már egy üstököst elérő küldetés, a Deep Impact, amely 2005-ben a 9P/Tempel 1 üstököst trafálta telibe, ám ez az égitest egy nagyságrenddel távolabb járta útját, mint a most becélzott kisbolygó, így az akkor keletkezett törmelék nem érhetett el hozzánk. A Didymos azonban csupán 6 millió km minimum távolságban járja égi útját, többek közt emiatt is választották ki, mivel így a Földről megfigyelhető lesz majd a becsapódás hatására bekövetkező változás.

Fantáziarajz a Didymos kisbolygóról és a bal oldalán látható aprócska holdjáról. FORRÁS: NASA / NAIDU ET AL., AIDA WORKSHOP, 2016

A becsapódáskor egy várhatóan 10 (extrém esetben 100) méteres kráter keletkezik, s az ebből kiszabaduló, jó eséllyel 1 centisnél kisebb törmelék jó része a kettős kisbolygó rendszerében marad, sebessége nem haladja meg a helyi szökési sebességet, és előbb a Didymos körül kering, majd apránként a két égitest valamelyikének felszínére fog visszahullani. A törmelék azon része, amelynek elég nagy a sebessége, kiszabadul a kettős gravitációs fogság, ám a lassabbak e csoporton belül a Didymos pályáját követik majd a Nap körül. A leggyorsabbak lesznek a számunkra is érdekes szemcsék!

A megfigyelhetőség miatt a becsapódás várhatóan 2022 októberében várható, amikor a Didymos legközelebb lesz bolygónkhoz, Így ebből az időpontból kiindulva végezte el a kanadai csillagász a számításait. Arra jutott, hogy 15-30 nap alatt elérhetik bolygónkat a becsapódás során keletkezett szemcsék, azzal a feltétellel, hogy a kiindulási sebességük eléri a másodpercenkénti 6 kilométert. A lehetőség elsősorban elméleti, mivel nem számítanak a DART küldetés tervezői ilyen sebességgel megszökő szemcsékre. A becsapódás során kisebb sebességgel kiszabadult törmelék majd csak évezredes időtartamot követően kerülhet bolygónk közelébe.

Bár a Didymos esetében meglehetősen kicsi az esélye annak, hogy „mellékhatásként” kialakuljon egy hozzánk is eljutó meteorzápor, felkészülni mindenképp érdemes rá, és a megfigyelésére is. Azt is érdemes tudni, hogy a kiszabadult szemcsék nemcsak a földi légkörben jelenhetnek meg felizzó meteorokként, hanem a Földtől távolabb keringő űrszondák, vagy épp a tervezett James Webb űrtávcső pályáját is elérhetik, és elméletben akár problémákat is okozhatnak, azonban ennek rendkívül kicsi az esélye is.

Forrás: NatGEOKapcsolódó: A Földön kívüli élet kutatására kell a NASA-nak koncentrálnia25 év után ismét bekapcsolódhat a NASA az idegen intelligencia keresésébeA Nap koronájába merült a NASA űrszondájaElképesztő felvételt adott ki a NASA az óriási felrobbanó meteorról
Kategóriák: UFO

Meglepő dolgot láttak a Naprendszeren túli bolygó légkörében

ParaHIR.HU - 2020, május 15 - 18:36
naprendszerCsillagászatKategória: Mainstream

Először sikerült közvetlenül megfigyelni vasat egy Naprendszeren túli bolygó (exobolygó) légkörében - írja az IFL Science tudományos portál.

A 620 fényévre található KELT-9b nem egy hétköznapi bolygó. A nagy tömegű, ultraforró Jupiterek csoportjába tartozó gázóriás olyan közel kering anyacsillagához, a KELT-9-hez, hogy alig 36 óra alatt megkerüli azt. A csillag elképesztő fényessége miatt a planéta tanulmányozása nehézségekbe ütközik.

Korábbi vizsgálatok során a csillagászok már gyanították, hogy valószínűleg vas lehet a KELT-9b légkörében, ezt azonban mostanáig nem sikerült egyértelműen igazolni. A spanyol La Palma szigeten található olasz teleszkóp (Telescopio Nazionale Galileo) azonban fontos megfigyelést tett, amikor a gázóriás éppen eltűnt a csillaga mögött.

FORRÁS: NASA - NASA/JPL-CALTECH

Az obszervatóriumra szerelt HARPS-N spektrográf segítségével, ún. keresztkorrelációs technikát alkalmazva sikerült elkülöníteni a bolygó fényét a csillagétól, ezáltal pedig ki tudták deríteni, milyen atomok és molekulák lehetnek a légkörében.

Az adatok alapján az atmoszféra felső rétegeiben vas található, ami a csillagból érkező fény elnyelésével hűti a bolygó mélyebb régióit. A folyamat nagyjából hasonlít ahhoz, ahogy az ózon működik a Föld légkörében.

A kutatás folytatásaként a szakértők szeretnék meghatározni, pontosan mennyi vasat is rejt a KELT-9b atmoszférája.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: "Vaseső" hullik az égből egy távoli bolygónTaláltak egy világot, ahol még a vas is felforrElőször azonosítottak héliumot egy exobolygó légkörébenElőször találtak felhőmentes atmoszférát egy exobolygónFöldihez hasonló légköre lehet a pokoli exobolygónak
Kategóriák: UFO

Felszín alatti vizét lövelli az űrbe az Európé

ParaHIR.HU - 2020, május 13 - 21:12
EuropaJupiterKategória: Mainstream

Felszín alatti vizét lövelli az űrbe a Jupiter holdja, az Európé - közölte új kutatása alapján a göttingeni Max Planck Naprendszerkutató Intézet (MPS).

Az amerikai űrügynökség (NASA) Galilo nevű űrszondája 20 éve repült el az Európé mellett, mialatt a Jupiter kísérője vizet lövellt az űrbe. A szonda 1995-től kezdve nyolc éven át vizsgálta a Jupiter rendszerét. Ezt követően a kutatók számítógépek segítségével reprodukálták a Galileo részecskedetektorának adatállományát. Ezek szerint "szökőkutak" tevékenységét figyelhette meg a szonda.

Fagyott vízből álló kérgével és föld alatti óceánjával az Európé olyan körülményeket biztosít, melyek az egyszerű élet meglétét segítik elő az MPS szerint. Az űrbe lövellő szökőkutak lehetőséget biztosítanak a jövőbeli Jupiter-missziók számára, hogy közvetlenül megvizsgálhassák a bolygó negyedik legnagyobb holdjának vizét.

FORRÁS: NASA

Az Európé belső magja vasból áll, vékony atmoszférája oxigénben gazdag, így inkább hasonlít bolygóra, mint primitív holdra. További különlegessége, hogy föld alatti, folyékony óceánnal rendelkezik, mely egy mintegy 18 kilométer vastag, fagyott vízből álló réteg alatt rejlik.  

Az európai űrügynökség (ESA) és az MPS vezetésével végzett legújabb mérések alapján egyre több az arra utaló jel, hogy az Európé ezt a vizet időnként vízkitörések révén az űrbe lövelli. Ilyen jelenséget már megfigyeltek a Neptunusz Triton nevű és a Plútó Charon nevű holdjánál.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: A NASA életet keres az EuropánAz Europa jobban hasonlíthat a Földre, mint gondoltákElkészítették a Jupiter Europa holdjának hőtérképétFutóáramlatokat hoz létre a Jupiter az Európa óceánjában
Kategóriák: UFO

Eltűnt az égről a Hold 1110-ben, de csak most derült ki az oka

ParaHIR.HU - 2020, május 11 - 20:59
holdKategória: Mainstream

Majdnem egy évezreddel ezelőtt óriási felfordulás zajlott a Föld atmoszférájában. Egy hatalmas, kénrészecskékben gazdag felhő áramlott szét a sztratoszférában, hónapokra, de lehet, hogy évekre elsötétítve az eget, míg végül visszahullott a Föld felszínére. Emiatt a telihold hirtelen eltűnt az égről, mint az néhány korabeli krónikában olvasható.

„Május ötödik éjszakáján a Hold fényesen ragyogott este, majd a fénye apránként halványodni kezdett, és mire az éjszaka beköszöntött, teljesen kihunyt, se fény, se az égitest, egyáltalán semmi se látszott" – írja egy szemtanú a 12. századból származó angolszász Peterborough krónikában.

A csillagászok már régóta tudják, hogy azon az estén teljes holdfogyatkozás volt, tehát a Hold fénye amúgy is vöröses árnyalatot öltve jelentősen csökkent volna, arra azonban egészen mostanáig nem tudtak megnyugtató magyarázatot találni, miért tűnt el teljesen a Hold az égről.

A Peterborough krónika kezdőlapja

FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS

Az nagyon valószínűnek tűnt, hogy valamilyen jelentős vulkanikus jelenség következtében kialakult légköri esemény okozhatta a teljes elsötétülést. Erre utaltak a korabeli krónikákban szereplő leírások, melyek a nap vöröses elsötétedéséről, és/vagy vöröses Nap körüli halók (fénygyűrűk) megjelenéséről számoltak be az 1108 és 1110 közötti időszakban.

Egy bökkenő volt, hogy a kutatók nem tudtak nagyobb vulkánkitörésről. Az egyetlen jelentős kitörés az izlandi Hekla vulkán 1104-es kitörése volt, arról viszont úgy gondolták, nem lehetett ilyen hatással a bolygó légkörére.

Teljes holdfogyatkozáskor égi kísérőnket a Föld árnyékkúpja takarja el

FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS

Jégminták vizsgálata folyamán azonban most egy új nyomra bukkantak. 1108-ban tört ki a japán Asama vulkán, amely óriási, több hónapig tartó vulkáni aktivitás lehetett. Bár a kitörésről kevés dokumentum áll rendelkezésre, az biztos, hogy a következő, 1109-es esztendő rendkívül hideg év volt, amit a fák keskenyebb évgyűrűi is igazolnak.

Más történelmi és társadalmi dokumentumok is arra utalnak, hogy az 1109-1111-es évek nehezebbek voltak az átlagosnál a rossz időjárási viszonyok miatt, súlyos terményhiány lépett fel, ami szintén megerősíti, hogy az 1108-as kitörés nagyobb hatással volt a légkörre, mint korábban gondolták.

Mindezekből a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy a japán vulkán kitörésekor a légkörbe kerülő kénes gázok okozták azt a jelentős klimatikus hatást, amelynek része volt a Hold „eltűnése" is az égről.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: 150 éve nem látott jelenséggel búcsúzik januártól a Hold285 milliót ér egy darab a HoldbólA Hold déli sarkán landol a következő expedícióA Hold és a Mars lehet az emberiség mentsvára
Kategóriák: UFO

Pokoli képek készültek a Jupiterről

ParaHIR.HU - 2020, május 8 - 18:09
JupiterKategória: Mainstream

A Jupiter nem egy nyugodt, csendes bolygó: óriási viharok dúlnak rajta, amelyek annyira mások, mint a földi időjárási jelenségek, hogy csillagászok évtizedek óta próbálják megérteni őket. Most a kirakós még egy darabja a helyére került, méghozzá a Gemini Obszervatórium és a Hubble által készített infravörös-közeli és optikai képek segítségével – írja a Science Alert.

A Gemini infravörös-közeli képein a hősugárzás látszik, ahogy „kijut” a Jupiter felhői mögül. Ahogyan a kutatók ezeket összevetik a Hubble által készített hagyományos optikai képekkel, többet tudhatnak meg a bolygó felhőrétege alatt zajló folyamatokról.

Kép: International Gemini Observatory/NOIRLab/NSF/AURA M.H. Wong & team/Mahdi Zaman

Azok a régiók, amelyek a legsötétebbnek tűnnek az optikai képeken, infravörös fénynél a legragyogóbbak. Ezek azok a sávok, amelyek viszonylag felhőmentesek. A Kaliforniai Egyetem csillagásza, Michael Wong szerint olyan az egész, mint egy halloweeni töklámpás: a fény csak azokon a területeken hatol át, amelyeket nem takarják a felhők.

Az új fotók segítségével a kutatók meg tudják különböztetni a vastagabb és vékonyabb felhőrétegeket is, és többet tudhatnak meg a sarkok környékén gyakran megjelenő villámokról is.

Forrás: 24.huKapcsolódó: A Jupiter elbújhat a most felfedezett gázóriás mögöttCsodálatos örvények rejlenek a Jupiter felhői alattElképesztő felvételek a Jupiterről - sarki fény az óriásbolygón (+videó)Elkészítették a Jupiter Europa holdjának hőtérképétÉrkeznek az első döbbenetes felvételek a Jupiter vörös foltjáról
Kategóriák: UFO

Polipszerű lények élhetnek a Jupiter egyik holdján

ParaHIR.HU - 2020, május 7 - 20:04
JupiterEuropaKategória: Mainstream

Az idegen életformák utáni kutatás mindig megmozgatta az emberek fantáziáját. Most azonban nem egy ábrándozó amatőr, hanem egy nagy tekintélynek örvendő brit űrkutató, Monica Grady professzor tett meglepő kijelentést közelmúltbeli előadásában. Azt mondta, teljesen biztos abban, hogy található valamiféle élet a Jupiter második legnagyobb holdján, az Europán.

Természetesen nem emberhez hasonló lényekről lehet szó. A kutató szerint „polipszerű" élőlények lakhatnak a hold felszínét borító jégréteg alatti dermesztő vízben.

A Jupiter Europa nevű holdja felszínét jégpáncél borítja. A jégkéreg alatt azonban folyékony víz alkotta óceánt tételeznek fel a tudósok

FORRÁS: NASA

Biztos van élet a galaxisunkban – a professzor szerint

Grady – a bolygó- és űrtudományok professzora és a liverpooli Hope University kancellárja – úgy véli, hogy nagy valószínűséggel található eddig felfedezetlen élet valahol a galaxisunkban.

Azt is feltételezi, hogy a Mars mélyebb barlangjaiban vagy üregeiben létezhet néhány föld alatti élőlény, például baktériumok, amelyek oda menekültek a napsugárzás elől. Vízhez is juthatnak a mélységben eltemetett jégből.

A Mars bolygót egykor kiterjedt hidroszféra boríthatta

Az Europa jégfelszíne alatti élet lehetőségéről egy februári előadásában beszélt. Úgy gondolja, hogy a Földtől 628 millió kilométer távolságra keringő Europán összetettebb lények élhetnek, mint a Marson. Az Europán akár olyan intelligens lények is élhetnek, amilyenek a polipok.

Hol élhetnek ilyen élőlények a Jupiternek ezen a holdján?

Az Europát jelen ismereteink szerint nagyon vastag, mintegy 15-25 kilométer vastag jégburok borítja. Ez alatt 60-150 kilométer mély óceán húzódik. Ha van élet ebben a folyékony óceánban, akkor azt tökéletesen megvédi a jégkéreg a sugárzástól és az aszteroidabecsapódástól.

Az Europa hold metszetének rajza. Bal oldalt vékonyabb, jobb oldalt vastagabb jégtakaróval ábrázolják az égitestet. Az óceáni aljzaton hidrotermális kürtők láthatók

FORRÁS: NASA/JPL/MICHAEL CARROLL

Annak valószínűségét, hogy az Europán megjelent az élet, jelentősen növeli, hogy a kutatók feltételezik az úgynevezett hidrotermális kürtők létét az óceáni aljzaton. A Földön nagy valószínűséggel ezek a hidrotermális kürtők voltak az élet bölcsői.

Grady azzal kapcsolatban nem akart találgatásokba bocsátkozni, hogy kapcsolatba lépünk-e földönkívüliekkel a közeljövőben. Rámutatott arra a tényre, hogy köztünk és az idegenek között gigantikus távolságok húzódhatnak.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: A NASA életet keres az EuropánElkészítették a Jupiter Europa holdjának hőtérképétFutóáramlatokat hoz létre a Jupiter az Európa óceánjában
Kategóriák: UFO

Az eddig ismert legközelebbi fekete lyukat fedezték fel

ParaHIR.HU - 2020, május 6 - 20:23
CsillagászatFekete lyukKategória: Mainstream

Az eddigi ismeretek szerint a Földhöz legközelebbi fekete lyukat fedezték fel a déli égbolton az Európai Déli Obszervatórium (ESO) kutatói.

A láthatatlan "gravitációs szörnyeteg" a Földtől mintegy ezer fényévnyire található, két csillaggal együtt alkot egy hármas rendszert - írta a Thomas Rivinius vezette kutatócsoport az Astronomy and Astrophysics című tudományos folyóiratban.

Összehasonlításképpen a Föld galaxisa, a Tejútrendszer körülbelül 120 ezer fényév átmérőjű. A fényév az a távolság, amelyet a fény egy év alatt megtesz.

A kutatócsoport eredetileg kettős csillagokat tanulmányozott. A déli égbolt Távcső csillagképének HR 6819 katalógusszámú rendszere meglepő módon azt mutatta, hogy ott lennie kell egy harmadik égitestnek is:

az egyik csillag negyven naponként megkerül egy láthatatlan objektumot,

amelyik legalább négyszer akkora tömegű, mint a mi Napunk. 

Ez a széleskörű nézet a Telescopium konstellációban lévő régiót mutatja az égen, ahol a HR 6819 elhelyezkedik.

Egy láthatatlan égitest, amely a Nap tömegének négyszerese, nem lehet más, mint egy fekete lyuk. Ebben a rendszerben találtató mai ismereteink szerint a Földhöz legközelebbi fekete lyuk - hangsúlyozta Rivinius az ESO közleményében.

A viszonylag kis távolság miatt a két kísérőcsillag a dél féltekéről sötét, tiszta éjszakákon szabad szemmel is jól látható.

Nagyon meglepődtünk, amikor megállapítottuk, hogy ez az első fekete lyukat rejtő csillagrendszer, amelyet a Földről szabad szemmel látunk" - mondta Petr Hadrava, a tanulmány társszerzője, a cseh tudományos akadémia tudósa.

Ez a művészi impresszió a HR 6819 hármas renszerben lévő objektumok pályájáit mutatja, mely egy bináris csillagpárból áll, amiben egy csillag (kék színű) és egy szélesebb pályájú csillag (szintén kék színű) kering egy fekete lyuk körül (piros).

Eltérően az ilyen nagyságrendű ismert példáktól, a hármas rendszer fekete lyuka valóban fekete és láthatatlan. Ez abból adódik, hogy jelenleg nem kebelez be anyagot a környezetéből.

A legtöbb csillagméretű fekete lyuk erős röntgensugárzás által válik láthatóvá,melyet azok az anyagok bocsátanak ki eltűnésük előtt, amelyeket a lyuk bekebelez.

Az inaktív fekete lyukak tehát csak gravitációs vonzásukkal árulják el magukat, mint ebben az esetben a körülötte keringő látható csillag.

A két csillagból és egy fekete lyukból álló HR 6819 hármas rendszer a Telescopium konstellációban helyezkedik el, mely a féki féltekéről látható. Az 50 magnitúdós csillagok elég fényesek, hogy távcső, vagy teleszkóp nélkül is láthatók a tiszta, sötét égen.

A Tejútrendszerben eddig csak néhány tucat fekete lyukat fedeztek fel. A csillagászok remélik, a friss felfedezés segít, hogy galaxisunkban további inaktív fekete lyukakra bukkanjanak - áll az ESO közleményében.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: A fekete lyukak nagyobb étvágyúak, mint hittükÁprilisban elkészülhet az első kép egy fekete lyukrólElőször találtak szökött fekete lyukatBolygóméretű gázcsomókat dobálhat a központi fekete lyukAz első valódi felvétel egy csillagot bekebelező fekete lyukról
Kategóriák: UFO

Azt hittük halott égitest a Hold, de tévedtünk

ParaHIR.HU - 2020, május 5 - 19:56
holdKategória: Mainstream

Új hegyvonulatokat fedeztek fel a Hold Föld felé néző oldalán. Ennek a hegyrendszernek a geológiája arra utal, hogy a Hold még mindig tektonikailag aktív - közölte kedden a Berni Egyetem. Kutatásunkból kiderült, hogy a Hold még mindig dübörög"- mondta Peter Schultz kutató.

A NASA Lunar Reconnaissance Orbiter nevű holdszondájának adatai segítségével az égitest több hegygerincén felszínre került alapkőzeteket fedezett fel két kutató.

Ezek a vonulatok lehetnek a bizonyítékai annak, hogy nem is olyan régen tektonikus aktivitás szabdalta a Hold feszínét.

Csupasz alapkőzet csak ritkán kerül az égitest felszínére. A Föld kísérője felszínének legnagyobb területe porszerű kőzetből, úgynevezett regolitból áll. Ez a felszíni réteg az apró meteoritok és más égitestek állandó becsapódásának hatására jött létre. Az újonnan felfedezett kopár felületek még viszonylag fiatalok lehetnek- vélték a Geology című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerzői.

Feltételezésük szerint a hegyhátak bizonyos részeken még mindig felfelé domborodnak. Ez a felfelé irányuló mozgás megtöri a felszínt, ezáltal pedig hasadékok és üregek alakulnak ki a regoliton és felszínre kerül az alapkőzet.

Az ilyen helyszínek nagy jelentőségűek lesznek a jövőbeli holdmissziók számára, mivel az ottani minták sok új információt szolgáltathatnak a Holdról.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: 285 milliót ér egy darab a HoldbólA Hold déli sarkán landol a következő expedícióA Holdra szállhat egy magáncég - Eljött a nagy cégek ideje az űrkutatásban?Az első amerikai űrhajósok eltévedtek a HoldonAz oroszok elkezdték építeni a Holdra utazó űrhajójukat
Kategóriák: UFO

Oldalak