UFO

Az űrben születhettek meg az élet építőelemei

ParaHIR.HU - 2017, december 13 - 18:43
CsillagászatÉletKategória: MainstreamRégóta foglalkoztatja a tudósokat kérdés, hogy honnan is származnak az élet kialakulásához szükséges molekulák. Sokan úgy vélik, hogy a vegyületek földi reakciók hatására jelentek meg, ugyanakkor az sem lehetetlen, hogy az építőelemek valójában nem is bolygónkon, hanem a világűrben születtek meg.  

A Sherbrooke-i Egyetem munkatársai elektronsugarak és jégrétegek segítségével szimulálták a világűr környezetét – számol be a Science Daily.

A különböző vegyületekből álló jegek igen gyakoriak az űrben. A fagyott szemcsék a csillagközi űr molekulafelhőiben, illetve rétegeket képezve a Naprendszer aszteroidáin, üstökösein és holdjain is megtalálhatóak.

A világűrben előforduló jeges felszíneket különböző típusú sugárzások érhetik. A korábbi kísérletek már felmérték, hogy az ultraibolya és egyéb sugárzások hatására milyen reakciók indulhatnak be a fagyott felületekben, az új kutatásban azonban egy eddig nem vizsgált tényező, a másodlagos elektronok szerepét elemezték. A szakértők az elektronsugarakat oxigént és metánt tartalmazó jégrétegekre irányították.

Másodlagos elektronok akkor keletkeznek, amikor nagy energiájú sugárzás, például röntgensugárzás lép interakcióba az anyaggal. Bár a szekunder elektronok energiája viszonylag alacsony, így is képesek további reakciókat előidézni.

Az új kísérlet azt mutatja, hogy a másodlagos elektronok hatására a jeges rétegekben különböző szerves molekulák, így propilén, etán, acetilén és etanol keletkeznek.

A csapat ráadásul metanolra, ecetsavra és formaldehidre utaló nyomokra is bukkant a mintákban.

A szakértők úgy vélik, hogy vizsgálatuk újabb érv amellett, hogy az élet építőelemei az űrben található jeges felületeken is megjelenhetnek. Az elmélet bizonyítására természetesen újabb kutatásokra lesz szükség.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Az élet építőköveit találták az üstökösön
Kategóriák: UFO

A Ceres nem az a halott égitest, melynek eddig hittük

ParaHIR.HU - 2017, december 13 - 18:38
CsillagászatKategória: MainstreamCeres nevű törpebolygó sötét felszínét több száz világos folt borítja. Ezeket a fehér régiókat a Dawn űrszonda is megörökítette. Szakértők egy csoportja a közelmúltban a felvételeket elemezve leírta, hogy miként alakulhattak ki a foltok. Az adatok alapján az égitest még a közelmúltban is aktív lehetett.  

Carol Raymond, a Dawn-misszió kutatója szerint a Ceres rejtélyes foltjai egy egykori felszín alatti óceán nyomai. Az új adatok azt mutatják, hogy az égitest egyáltalán nem az a halott világ, melynek korábban gondoltuk.

Raymond és kollégái a héten mutatták be legújabb eredményeiket az Amerikai Geofizikai Egyesület New Orleans-i ülésén – számol be a NASA Jet Propulsion Laboratory.

Ezeket a világos régiókat geológiai folyamatok hozták létre, és még napjainkban is alakíthatják a Ceres külsejét

– mondta Raymond.

Az aktivitás nyomai

Mióta a Dawn 2015 márciusában megérkezett a Cereshez, a szakértők nagyjából 300 fehér foltot azonosítottak. Az új tanulmány szerint a fényes területek különböző csoportokat alkotnak.

A világos régiók egy része a törpebolygó krátereiben, például az Occator-kráterben fekszik. A mélyedés közepén, egy kiemelkedésen található a legnagyobb folt, a 10 kilométer széles Cerealia Facula. Ettől keletre egy kevésbé fényes és jóval mélyebb terület, a Vinalia Faculae helyezkedik el.

Az Occator-kráter fehér anyaga sókban gazdag, és egykor feltehetőleg vízzel keveredett.

A foltok többsége azonban nem a mélyedések alján, hanem peremén, falán és környékén található. A kutatók úgy vélik, hogy a világos anyag becsapódások hatására került a kráterek szélére.

Fényes lerakódásokat a mélyedésektől igen távol, a Ceres egyik hegyén, az Ahuna Monson is felfedeztek. A szakértők szerint a kiemelkedés egy kriovulkán, azaz olyan képződmény, amely nem olvadt kőzeteket, hanem illékony anyagokat lövell ki magából. Az Ahuna Mons esetében a fagyos, lassú folyadék világos csíkokat hagyott hátra a hegy oldalán.

Az évmilliók során a fényes anyag elkeveredett a Ceres felszínét alkotó sötétebb szemcsékkel és kőzetekkel, illetve a becsapódásokkal felszabaduló törmelékkel. Éppen ezért igen valószínű, hogy évmilliárdokkal ezelőtt, amikor a törpebolygót még több becsapódás érte, a felszínen jóval több fehér régió volt.

Egy felszín alatti víztömeg

A kutatók azt is felmérték, hogy miért olyan különbözőek az Occator-kráter világos régiói.

A Vinalia Faculae-t gáz, például vízgőz, szén-dioxid, metán vagy ammónia által megindított vízfolyás alakíthatta ki. Ahogy a folyadék egyre feljebb jutott a repedésekben, felforrt, a gőz pedig a felszínre érve lerakta a só- és vízrészecskéket.

Mivel a Cerealia Facula magasabban fekszik, és jóval világosabb, valószínűleg más geológiai folyamat hatására jött létre. A régió fehér anyaga inkább egyfajta „jeges láva” lehet, amely szintén a repedéseken keresztül bukkanhatott a felszínre.

A kutatók bíznak benne, hogy a Dawn adatainak további elemzésével, illetve egyéb égitestek, például az Európé vizsgálatával alaposabban megérthetik a Ceres fényes régióinak történetét.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Az élethez kulcsfontosságú anyagokat találtak a CeresenEgy halom fura fényes folt van a CeresenIlyen közelről még nem láthattuk a Cerest (+képek)Megvan, mi fénylik a Ceres törpebolygónMire utalnak a Ceres törpebolygón észlelt földcsuszamlások?
Kategóriák: UFO

Lehet, hogy földönkívüli űrszonda az aszteroidának hitt objektum?

ParaHIR.HU - 2017, december 12 - 19:02
CsillagászatUFOKategória: Mainstream

Csillagászok egy csoportja meglehetősen vad teóriával állt elő a nemrég észlelt csillagközi térből érkező aszteroidával kapcsolatban: mi van akkor, ha nem is kisbolygót, hanem egy idegen civilizáció által küldött űrszondát figyeltünk meg? A kutatók most azt tervezik, hogy megvizsgálják, az objektum bocsájt-e ki rádióhullámokat.

Az orosz milliárdos, Jurij Milner azzal vált ismertté, hogy a világhírű fizikussal, Stephen Hawkinggal karöltve egy olyan nanoméretű műhold kifejlesztésén dolgozik, amellyel pár évtized leforgása alatt ellátogathatunk a Naprendszerhez legközelebb eső csillagrendszerbe. A vállalkozó másik projektje a Breakthrough Listen program, ami az intelligens életet keresi a kozmoszban. Utóbbi keretében vizsgálja annak lehetőségét, hogy az Oumuamua objektum valójában nem is aszteroida, hanem egy idegen civilizáció által küldött műhold.

A vizsgálat komolyságát jelzi, hogy már fel is vette a kapcsolatot a Harvard csillagászati tanszékének vezetőjével, Avi Loebbel, aki segítséget nyújt a különös égitest tanulmányozásában.

Már a kezdetek kezdetén is kérdéses volt, mivel van a kutatóknak dolga

Az Oumuamuát még októberben figyelték meg a szakemberek. A sebességét és röppályáját vizsgáló kutatók szerint egy másik csillag körüli bolygórendszerből érkezett. A tudósok szerint ez az első, csillagközi térből származó kisbolygó, amit sikerült megfigyelni.Már a kinézete is alaposan eltér naprendszerbeli társaiétól, leginkább egy 400 méter hosszú szivarra emlékeztet.Nem csoda hát, hogy egyesek valamilyenfajta idegen űreszközt vizionálnak az égitestbe.

Minél többet tanulmányozom ezt az objektumot, annál furábbnak tűnik, már azon is elgondolkoztam, mi van, ha egy idegen civilizáció által küldött szondát sikerült felfedeznünk"– írta Milnernek címzett levelében Loeb.

Lehet, hogy a csillagközi térből származó objektum nem is aszteroida?FORRÁS: ESO

Szerdán vizsgálják az objektumot

Az objektum megfigyelése december 13-án, szerdán kezdődik meg, a Green Bank teleszkóppal fogják 10 órán keresztül tanulmányozni. Azt vizsgálják majd, hogy bocsájt-e ki magából rádióhullámokat. Ha nem, minden bizonnyal egy kisbolygóról beszélhetünk.

Azt a kutatók is elismerik, nagyon kicsi az esélye annak, hogy egy idegen űreszközzel van dolgunk. Ennek ellenére egy vizsgálatot mindenképpen megér a dolog, hiszen csak kézzelfogható adatokkal tudjuk megerősíteni vagy cáfolni valaminek a létezését, vélik a szakemberek.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Ilyet még soha nem láttunk: újabb információk az első csillagközi kisbolygóról
Kategóriák: UFO

Rendkívüli sajtótájékoztatót tart a NASA, miután felfedeztek valamit az űrben

ParaHIR.HU - 2017, december 11 - 18:20
NASACsillagászatKategória: Mainstream

Csütörtökön nagyszabású sajtótájékoztatót tart a Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (NASA), mert állítólag áttörést ért el az egyik bolygóvadász űrtávcsövük, írja az Independent.

A Kepler űrtávcső olyan exobolygók után kutat az univerzumban, amelyek alkalmasak lehetnek az emberi életre. A szerkezettel most valami olyat fedeztek fel, ami elég jelentős ahhoz, hogy rendkívüli eseményen tájékoztassanak róla.

Bár a NASA egyelőre nem adott bővebb információt a bejelentésről, szinte biztosan az exobolygókkal kapcsolatban van fejlemény.

Annyit azért elárultak, hogy a felfedezést a Google mesterséges intelligenciájának segítségével érték el, ezzel analizálták az űrtávcső által megküldött adatokat.

A Kepler űrtávcsőt 2009-ben bocsátották fel az űrbe, a tudósok akkor még azt sem tudták, hogy hány exobolygó létezhet. Mint kiderült, meglehetősen gyakoriak, ugyanis minden egyes csillagnak saját bolygója van.

A misszió már most komoly sikereket ért el, hiszen bebizonyította, hogy az univerzumban rengeteg bolygó létezik, amelyek a gyakorlatban alkalmasak lehetnek az életre. Az ilyen és ehhez hasonló bejelentéseket a NASA egyébként rendre rendkívüli sajtótájékoztató keretein közli, legutóbb februárban volt erre példa.

Forrás: 24.huKapcsolódó:  Végre! Történelmi bejelentést tett a NASAA NASA NAGY BEJELENTÉSE: Folyékony, sós víz van a MarsonHatalmas bejelentésre készülnek a fizikusokMegtalálták a Föld "nagytestvérét"? - A NASA szencációs bejelentéseÚj élhető bolygót találtak? - Fontos Kepler-bejelentésre készül a NASA
Kategóriák: UFO

Furcsa fények villogtak szombat este Denver fölött (+videó)

ParaHIR.HU - 2017, december 10 - 15:39
UFODenverUSAKategória: U.F.O.

"Hát, ez fura volt" - írja beszámolójában a denveri 9-es hírcsatorna, miután szombat este kilenc körül tucatnyi bejelentést kapott a város fölött villódzó különös fényekről. A bejelentők szerint libasorban haladtak a pirosan és fehéren vilogó fények a Cherry Creek és a Washington Park környékén.

A tévétársaság megkereste a szövetségi légügyi hatóságot és a légierőt, de egyelőre még nem kapott választ arra, hogy mik voltak a fények.

A helyi reptér illetékesei nem tudták. Állításuk szerint egy gép repült arrafele az adott időben, de az nem hasonlíthatott az észlelésekben leírt jelenségre.

Forrás: 444.huKapcsolódó:  UFO DenverbenUFO-t filmezett egy Denveri repülőjárat utasa
Kategóriák: UFO

New Yorkot is elpusztíthatta volna a semmiből feltűnt kisbolygó

ParaHIR.HU - 2017, december 9 - 18:14
AszteroidaKategória: Mainstream

Akár egy New York méretű várost is elpusztíthatott volna az az aszteroida, ami november 9-én száguldott el a Földtől alig 117 ezer kilométerre. A legijesztőbb, hogy a NASA csak az elhaladást követően észlelte az égitestet.

Az égitest – amely őrületes, 9 kilométer per másodperces sebességgel száguldott – mindössze a Föld-Hold távolság harmadára volt tőlünk, írja a Daily Mail.

A 2017 VL2 elnevezésű, 16-32 méter átmérőjű űrsziklát először a Hawaii-szigeten található Mauna Loa obszervatórium vette észre november 10-én egy nappal az után, hogy elhaladt a Föld mellett. Ha nekiütközött volna a Földnek, 6 kilométeres körzetében mindent elpusztított volna.

A 2017 VL2 pályája

Forrás: NASA

Az objektum legközelebb 2125-ben közelíti meg bolygónkat.

Potenciálisan veszélyes aszteroidák

A 2017 VL2 az úgynevezett Apollo-típusú aszteroidacsaládba tartozik, melyek mindannyian földsúroló objektumok. A német Karl Reinmuth fedezte fel őket az 1930-as években. Nagyjából 1500 olyan Apollo-típusú aszteroida ismert, amelyek elég nagyok és elég közel haladnak el ahhoz, hogy becsapódva komoly pusztítást vigyenek véghez.

Elméletben minden földközeli objektumot a NASA figyel. Az űrügynökség feladata, hogy megbecsülje, mennyi az esélye egy veszélyesebb kisbolygó becsapódásának. Azok az aszteroidák, amik 100 méternél nagyobb átmérővel rendelkeznek és 4,6 millió kilométernél közelebb vannak Földünkhöz, potenciálisan veszélyes aszteroidáknak minősülnek.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: A jövő nagy reménysége az aszteroidabányászatAszteroidabecsapódástól fél egy cseh kutatócsoportAszteroidákból faragnának űrhajókatAz OSIRIS-Rex sikeresen katapultált a veszedelmes aszteroida feléEgy nagy aszteroida repül el nagyon közel a Föld mellett
Kategóriák: UFO

Vérvörös ég: a valaha látott legnagyobb mágneses vihar

ParaHIR.HU - 2017, december 8 - 19:30
CsillagászattörténelemJapánKategória: Mainstream

1770 őszén apokaliptikus látványban lehetett részük Kelet-Ázsia lakóinak. A Japán-szigetek, a Koreai-félsziget és Kína keleti partjai felett szabályosan mintha napokon keresztül lángolt volna az égbolt. Valószínűleg senki sem érthette a jelenséget és kialakulásának okát, létezése is csak azért nem merült feledésbe, mert néhány feljegyzés  túlélte az eseményt követő évszázadokat.

Hogy mi is volt ez, azt a modern tudomány is csak több mint egy évszázaddal később értette meg, amikor már jobban feltártuk a Nap működésével kapcsolatos jelenségek mibenlétét. Az egykori szemtanúk egy különleges, vérvörös árnyalatú sarki fény miatt gyönyörködhettek (vagy rémülhettek meg tőle). Oka az erős napaktivitás és a kialakuló geomágneses vihar volt. Most újabb dokumentumok kerültek elő, amik számos részletet tárnak fel az eseményről. Japán kutatók egy csoportja több mint 100 korabeli feljegyzést talált, amelyek arra utalnak, hogy a jelenség jóval hosszabban tartó és intenzívebb volt, mint azt korábban gondoltuk.

Korabeli japán rajzos feljegyzés a jelenségről. Forrás: Japán Országgyűlési Könyvtár (National Diet Library

A sarki fény viszonylag egyszerű felsőlégköri jelenség, ami a napkitörések során kidobódott töltött részecskék (zömében protonok és elektronok) miatt alakul ki. Ezeket a részecskéket a földi magnetoszféra nagyrészt messze eltéríti, azonban a mágneses pólusok körüli tartományban egy kis részük eléri a légkört. A részecskék az ütközés hatására ionizálják és gerjesztik a légkör atomjait, a gerjesztett atomok pedig fénykisugárzással térnek vissza az  alapállapotukba. A dolog akkor lesz érdekesebb, ha kicsivel nagyobb erejű kitörések érik a Földet. Ekkor a töltött részecskék “áradata” egy kicsit összenyomja a magnetoszférának a Nap felől eső oldalát (animáció ITT, forrás: NASA). Emiatt a jelenség alacsonyabb szélességeken, akár Magyarországról is megfigyelhetővé válik.

Igazán izgalmassá pedig akkor válik, ha nagyon heves napkitörésekkel találkozunk. Ilyenkor a magnetoszféra alaposan összekuszálódhat, a képzeletbeli erővonalak összegabalyodnak, és egy rövid időre teljesen kaotikussá válik a bolygónk mágneses tere. Ez a geomágneses vihar. Ekkor igen látványos és extrém jelenségek jöhetnek létre (mint pl. iránytűk megzavarodása vagy auróra a Karib-szigeteken), de akár veszélyes is lehet az elektromos hálózatokra.

A korábban legnagyobbnak gondolt ilyen vihar szerencsére igen régen történ, 1859-ben az úgynevezett Carrington-esemény során. Abban az időben az elektromosság használata még nem volt általánosan elterjedt, de így is okozott némi bajt. Az infrastrukturális károkon kívül néhány távírászt is áramütés ért. A japán kutatók eredményei ezt az eseményt akarják letaszítani a trónjáról.

A dokumentumok, melyeket felfedeztek, mind 1770 szeptemberéből és októberéből valók. Vannak köztük hivatalos (állami adminisztratív jellegű) feljegyzések és korabeli személyes naplók bejegyzései is. Ezek összességében azt sugallják, hogy a tűzvörös auróra a korábban gondoltaktól jóval nagyobb területeket érintett, Japán északi részétől egészen Kína déli csücskéig látható volt. Ezen felül összehasonlították az 1770-ben készült napfoltrajzokat a Carrington-esemény időszakában készített rajzokkal.

Johann Caspar Staudacher német csillagász napfolt rajzai 1770-ből. A legnagyobb napfolt-csoport egy kb. 30 fokos területet foglal el.

Forrás: Leibniz Asztrofizikai Kutatóintézet, Potsdam

Ezek alapján az előbbi jóval hevesebb lehetett, ugyanis a Nap felszínének nagyobb hányadát borították foltok és aktív területek. A feljegyzések szerint az időtartama is hosszabb lehetett, mert míg a Carrington-esemény csak kettő, addig ez előbbi mintegy kilenc napon keresztül megfigyelhető volt. El lehet képzelni, milyen károk keletkezhetnének, ha bármelyik esemény a kettő közül ma történne. „A civilizációnk nagy mértékben függ a műholdaktól és az elektromos hálózatoktól” – ahogy a publikációban olvashatjuk. „Ha egy ilyen most csapna le a Földre, annak katasztrofális következményei lehetnének.” Persze a potenciális károkat megfelelő felkészültségi szint esetén jelentősen csökkenthetnénk, de ettől a szinttől még jelenleg igen messze vagyunk.

Így vagy úgy, a mai modern világunknak jóval több félnivalója lenne, mint egy kis baljós vöröses derengés pár napig az égen.

Forrás: csillagaszat.hu
Kategóriák: UFO

Felfedeztek egy fekete lyukat 13 milliárd fényévnyire a Földtől

ParaHIR.HU - 2017, december 7 - 21:48
Fekete lyukKategória: MainstreamA valaha megfigyelt legtávolabbi szupernehéz, vagyis nagyon nagy tömegű fekete lyukat fedezte fel egy nemzetközi kutatócsoport - adta hírül a BBC honlapja. Az újonnan felfedezett fekete lyuk egy galaxis középpontjában falja intenzíven a körülötte keringő anyagot: csillagokat és csillagközi gázokat.  

A hatalmas fekete lyuk a Földtől 13 milliárd fényévnyire semmisíti meg a körülötte forgó anyagot, olyan messze, hogy a megfigyelők olyannak láthatják, amilyen az ősrobbanás után mindössze 690 millió évvel volt – írták a tudósok a Nature tudományos lap aktuális számában. A fekete lyuknak az univerzum születése után igen rövid idő alatt sikerült döbbenetesen nagy méretűre, a Nap körülbelül 800 milliószorosára nőnie.

A fekete lyukba zuhanó anyag egy rendkívül forró anyagtömeget, úgynevezett akkréciós korongot hoz létre, amely a lyuk körül kering. Az így keletkezett óriási fényű kvazár, azaz csillagszerű rádióforrás általában távoli galaxisok aktív magja.

A kvazárok a legragyogóbb, legtávolabbi égi objektumok, az univerzum korai történetének megismerése szempontjából kulcsfontosságúak

– mondta el a BBC-nek Bram Venemans, a német Max Planck Kutatóintézet munkatársa.

Ez a kvazár azért érdekes, mert olyan korból származik, amikor az univerzum történetének még csak 5 százalékánál tartott, ekkoriban kezdett kiemelkedni abból a szakaszból, amelyet a sötét korszakának neveznek, kicsivel később jelentek meg az első csillagok. A kvazár távolságának megbecsüléséhez az úgynevezett vöröseltolódást figyelik meg, vagyis azt, hogy mennyi fény alakul át a megtett út alatt kék színűből vörössé.

Az újonnan felfedezett fekete lyuk vöröseltolódása 7,54. Minél magasabb ez az érték, annál nagyobb a távolság és a csillagászok annál korábbi időkbe nyernek betekintést az objektum vizsgálatakor. A friss felfedezés előtti távolsági rekordot egy olyan kvazár tartotta, amely az univerzum 800 millió éves korából származott.

A váratlan felfedezés a világ több obszervatóriuma által gyűjtött adatokon alapult, köztük volt a Hawaiin lévő Mauna Kea vulkán Gemini North nevű állomása és az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) infravörös csillagászati műholdja, a WISE (Wide-field Infrared Survey Explorer – széles látószögű infravörös felmérő felfedező műhold).

Forrás: 24.huKapcsolódó: A fekete lyukak nagyobb étvágyúak, mint hittükÁprilisban elkészülhet az első kép egy fekete lyukrólElőször találtak szökött fekete lyukatFekete lyukakra vadászik a NASA új csillagászati műholdjaGigantikus fekete lyukat találtak - az új mérőszám 7 milliárd naptömegHawking szerint másik univerzumokba vezetnek a fekete lyukak
Kategóriák: UFO

Érdekes eredményre jutottak az üstökösport vizsgáló kutatók

ParaHIR.HU - 2017, december 6 - 18:50
CsillagászatüstökösKategória: Mainstream

Szerves molekulák alkotják a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökösből származó por felét - állapították meg a Cosima mérőműszer adatait elemző kutatók.

A tudósok jelenlegi kutatásukban, amelyhez többek között a göttingeni Max Planck Naprendszerkutató Intézet (MPS) is csatlakozott, minden eddiginél részletesebben elemezték azt, milyen kémiai elemeket tartalmaz az üstökösből származó por - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Megállapították, hogy ez a por a Naprendszer valaha ismert legősibb és szénben leggazdagabb anyagához tartozik, amely születése óta alig változott – írták a szakértők a Royal Astronomical Society Monthly Noticescímű folyóiratban.

Amikor egy üstökös erősen elliptikus pályáján haladva megközelíti a Napot, aktívvá válik, fagyott gázai elpárolognak, és magukkal rántják az apró porszemcséket a világűrbe. Ezeknek a szemcséknek a begyűjtése és vizsgálata lehetőséget teremt arra, hogy elemezzék azt az építőanyagot, amely magát az üstököst alkotja. Ez egyelőre csak nagyon kevés missziónak sikerült.

A Rosetta űrszonda Cosima műszere 2014 augusztusától 2016 szeptemberéig vizsgálta a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstököst. A Rosetta kutatói különböző méretű porrészecskéket gyűjtöttek be és elemeztek egy nagyjából két éves periódus alatt. A több mint 3500 részecske között a legkisebb mindössze 0,01 milliméteres átmérőjű, a legnagyobb egy milliméteres.

A tanulmány elkészítéséhez a kutatók 30 porszemcse elemzését készítették el. A különböző méretű minták a Rosetta-misszió különböző szakaszaiból származnak.  "Elemzésünk szerint mindegyik porszemcse összetétele nagyon hasonló" - mondta Martin Hilchenbach, a Cosima-csoport vezetője. A kutatók következtetése szerint az üstökös pora ugyanolyan összetevőkből áll, mint a magja.

A tanulmány szerint az összetevők élén a szerves molekulák állnak, ezek felelősek a szilárd anyag súlyának mintegy 45 százalékáért. "Az üstökös így a Naprendszer szénben leggazdagabb ismert objektumai közé tartozik" – mondta Oliver Stenzel, az MPS munkatársa, a Cosima-csapat tagja. A teljes súly másik részét, 55 százalékát ásványi anyagok, többnyire szilikátok alkotják. Meglepő módon szinte kizárólag olyan ásványok,a melyekből hiányzik a víz alkotóelem.

"Természetesen a 67P/Csurjumov-Geraszimenko tartalmaz vizet, mint minden más üstökös is. De mivel az üstökösök szinte minden idejüket a Naprendszer jeges peremén töltik, szinte mindig le vannak fagyva, a fagyott víz pedig nem tud kölcsönhatásra lépni az ásványokkal" – közölte Hilchenbach.

Forrás: MTIKapcsolódó: Az élet építőköveit találták az üstökösönAz élethez szükséges molekulákat találtak "Csuri" üstökösönElőször figyeltek meg hegyomlást üstökösönMegörökítették az üstökös halálát (+videó)
Kategóriák: UFO

A jövő elkezdődött: robotok javítják a műholdakat

ParaHIR.HU - 2017, december 6 - 18:45
műholdKategória: Mainstream

Sok-sok százmillió dollár kering a fejünk felett busz méretű műholdak formájában, nélkülük mai, modern életünk már elképzelhetetlen. Ha viszont meghibásodnak, kifogynak az üzemanyagból, sorsuk megpecsételődött. Sőt, ha a gondos előkészületek dacára eleve meg sem kezdik a működésüket, akár olyan apróság miatt mint például egy beragadt antenna, máris hihetetlen összeg megy a kukába.

Szervizrobotok az űrben

Ezen segítene egy viszonylag régi ötlet, aminek megvalósulása most civil cégek bevonásával válik elérhetővé: műholdjavító műholdakat küldenének az űrbe.

A robotok gyakorlatilag önjáró, önműködő szervizként funkcionálnának, műholdról-műholdra járva elvégeznék a javításokat feltöltenék őket üzemanyaggal.

Utóbbi elsősorban a drága kémműholdakat érinti. A jó minőségű képekhez alacsonyabb pályára kell ereszkedniük, majd jelentős mennyiségű üzemanyag elégetésével vissza is kell térniük, hiszen a nagyobb légellenállás miatt az alsó régiókban hamar elveszítenék sebességüket.

Rengeteg munkájuk lesz

A robotszervíz piaci alapon is megtérülő befektetés, az első robot már jövőre elkészül, ám szakértők szerint még 10 évre van szükség, míg a technológia a mindennapok részévé válik. Az óvatosság nem véletlen, az űrben csak egyszer lehet hibázni. A technika ugyan készen áll, de finomhangolásra van szükség, ráadásul az űripar nem szeret kapkodni, tesztek sorát kell még elvégezni.

Igény viszont van bőven, sőt az idő is sürget, hiszen csak 2016-ban 1400 új műholdat állítottak pályára, többségük programozható, 10-15 éves élettartamuk alatt szoftvereik frissíthetők.

Forrás: 24.huKapcsolódó: A Black Knight Satellite - egy 13 ezer éve a Föld körül keringő műhold története (+videó)Fekete lyukakra vadászik a NASA új csillagászati műholdjaKannibál műholdat épít a PentagonVideó a fedélzetről: így lőttek fel egyetlen rakátéval 104 műholdat az űrbe
Kategóriák: UFO

Jött egy fotó a Jupiterről, ami mindent visz – nézze csak meg teljes méretben

ParaHIR.HU - 2017, december 4 - 18:58
CsillagászatJupiterKategória: Mainstream

A Jupiter viharairól a NASA nemrég egy távoli képet mutatott, már az is olyan volt, mintha egy élő festmény lenne, de azóta másodszor tesznek rá egy lapáttal a látványra. Mutatjuk a legújabb “műalkotást”.

A Juno űrszondát lassan a NASA benevezhetné egy fotóversenyre, legújabb képe alapján ebben már biztosak vagyunk. A történet november közepén kezdődött, amikor a NASA olyan fotót tett közzé a Jupiterről, amelyen jól látszanak az óriási tomboló viharok. A Juno űrszondával készítettek is egy még közelebbi képet a csodás természeti jelenségről. És most jött ez a fotó, ami mindent visz. (Ha a fotóra kattint, teljes méretben is megnézheti – érdemes.)

A NASA is tudja, ez egy fantasztikus felvétel lett, ezért meg is magyarázta, nehogy azt higgyük, hogy a Photoshop műve. Közleményük szerint ez a fotó egy szerencsés egybeesés műve, ugyanis a Juno űrszonda, a Jupiter és a Nap fényeinek szöge is tökéletes volt a fényviszonyokhoz, ráadásul magasan helyezkedő felhők alakultak ki, amelyek így most látszanak igazi pompájukban.

Mielőtt azt gondolná, hogy a képen egy pici részlet látható egy apró vihar szerencsés felhőzetéről: a fotón 1 pixel 12,5 kilométert fed le...

Forrás: HVGKapcsolódó: A Jupiter elbújhat a most felfedezett gázóriás mögöttAlvilági lávajáték a Jupiter tüzes holdjánFotók a Jupiter holdját becserkésző UFO-rólHátborzongató hangok érkeztek a Jupiterről
Kategóriák: UFO

Ha van is élet a közeli bolygókon, képtelenek leszünk megtalálni

ParaHIR.HU - 2017, december 3 - 18:30
CsillagászatKategória: MainstreamEgy új kutatás szerint sokkal nehezebb lesz azonosítani a Naprendszeren kívüli életet, mint eddig hittük.  

A szakértők olyan mechanizmust fedeztek fel, amely jelentősen megnehezítheti az idegen élet felfedezését. Az új generációs eszközökkel – például a James Webb űrtávcsővel – tanulmányozni tudják majd az exobolygók atmoszféráját,így megtalálhatják az élet biológiai nyomait.Sok égitestet viszont még az új teleszkópokkal is kifejezetten nehéz lesz megfigyelni.

A galaxisban, valamint a Nap környékén a leggyakoribb csillagok a vörös törpék. Éppen ezért, ha a közelünkben akarunk idegen életre bukkanni, többségében ilyen objektumok rendszereit kell vizsgálnunk. Már napjainkban is vannak jó jelöltjeink, gondoljunk csak a Proxima Centauri b-re, vagy a TRAPPIST-1 bolygóira.

Mivel a vörös törpék kevést fényt adnak, a körülöttük található objektumoknak igen közel kell keringeniük csillagukhoz, hogy kellően felmelegedjenek. Ilyen közelségben viszont a legtöbb égitest kötött tengelyforgásúvá válik, azaz mozgása közben mindig egyazon oldalát mutatja a csillaga felé. Az élet nagy valószínűséggel a vörös törpék rendszerében csak egy nagyon szűk régióban alakulhat ki, elég közel ahhoz, hogy az adott bolygó fényt kapjon, de kellően távol, nehogy túlmelegedjen. Ludmila Carone, a Max Plank Intézet munkatársa éveket töltött azzal, hogy modellt készítsen a kötött tengelyforgású objektumok légkörvizsgálatához.

Napjainkban komoly szakmai vita folyik arról, hogy a vörös törpék környékén kialakulhat-e egyáltalán az élet. Carone elemzése során arra jutott: ha ezeken az exobolygókon meg is jelentek valamiféle létformák, mai technológiánkkal esélytelen, hogy megtaláljuk őket.

Sok tudós úgy véli, hogy az égitestek atmoszférájának tanulmányozásával, illetve a biológiai nyomok felfedezésével következtetni lehet majd az élet jelenlétére. A kutatók szerint a kimondottan reaktív ózon vizsgálata kifejezetten jó eszköz, ennek jelenléte ugyanis azt mutatja, hogy valamilyen források – például mikroorganizmusok – pótolják a gyorsan átalakuló gázt.

Carone új tanulmányában azonban azt írja, nem lesz könnyű feladat az ózon azonosítása a kötött tengelyforgású égitesteken. Az efféle bolygókon ugyanis a két oldal közti állandó hőmérsékletkülönbség miatt rendkívül erős szelek alakulnak ki. A szakértő több ismert vörös törpe körül keringő objektum, így a Proxima Centauri b, a TRAPPIST-1b és -1d, illetve a GJ 667 Cf légkörmodelljét is elkészítette.

Carone kollégáival arra jutott, hogy azokon az égitesteken, melyeknek keringési ideje 25 napnál kevesebb, az aeroszolok és az ózonhoz hasonló gázok mind az egyenlítőhöz sodródnak. Ebben a régióban pedig mind a mai, mind a közeljövőben elkészülő távcsövekkel nehéz lesz tanulmányozni a gázokat.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Kőzetbolygó a TRAPPIST-1 hóhatárán túlLehet, hogy van víz a TRAPPIST-1 bolygóinSaját csillaga rontja a TRAPPIST-1 rendszer lakhatóságátTúl öreg lehet a TRAPPIST-1, hogy élet legyen rajta
Kategóriák: UFO

Voyager-1: 37 év után begyújtotta a hajtóműveit

ParaHIR.HU - 2017, december 3 - 18:12
CsillagászatVoyager 1VoyagerKategória: Mainstream

Meglepetésekkel teli az űripari mérnökök élete. Képzeljük csak el, hogy pár éven át dolgoznak egy projekten, felbocsátanak ezt-azt a világűrbe, közben családot alapítanak, nyugdíjba mennek, lesznek unokák, aztán egyszer csak jön egy telefon a központból, hogy vajon emlékeznek-e még a beállításokra, mert hozzá kéne nyúlni ahhoz az űrben száguldozó géphez.

A Voyager-1 űrszonda hajtóműveit 37 év kihagyás után kapcsolták be újra.   NASA / illusztráció NASA / illusztráció

Ez a NASA legtávolabbi és leggyorsabban száguldó űrbéli szerkezete, de még így is sikeresen végrehajtották az akciót. Az űrszonda a hajtóművek segítségével tud elfordulni, hogy jó irányba álljanak az antennái, és kommunikálni tudjon a Földdel. Az űrkutatók most négy tartalék hajtóművet használtak, ezeket 1980. november 8. óta egyszer sem kapcsolták be.

A NASA JPL mérnökei 2014-ben vették észre, hogy a Voyager-1 helyzetét irányító fő hajtóművek romlani kezdtek, és egyre nehezebben adnak le adott egységnyi energiát. Ahogy a NASA fogamazott az erről beszámoló cikkében,

21 milliárd kilométerre a Földtől nincsenek szerelőműhelyek, ahol beállíthatnák a szondát

Az űrhivatal által összehívott szakértői csoportnak elő kellett keresnie az évizedekkel ezelőtti leírásokat, hogy megtudják, várhatóan miként reagál majd az űrszonda az utasításaikra. Olyan extra kihívásokkal is meg kellett küzdeni, hogy a Voyager rendszere a már teljesen elavult assembly kódban lett megírva, amit ma már elég kevesen ismernek.

November 28-án kedden kezdték tesztelni a tartalék hajtóműveket, és minden egyes próbaindítás eredményeire 19 órát és 35 percet kellett várni, ennyi idő alatt jutnak el a jelek az űrszondáról a földi antennákhoz. November 29-re kiderült, hogy a hajtóművek jól használhatók, úgyhogy januárban teljesen átállnak erre a tartalék rendszerre.

Forrás: IndexKapcsolódó: 40 éve indult el, most 21 000 000 000 km-re van tőlünk a Voyager-1 A Naprendszer határához közeledik a Voyager-1 űrszonda
Kategóriák: UFO

Furcsa képződményeket vettek észre a Marson

ParaHIR.HU - 2017, december 1 - 16:17
MarsCsillagászatKategória: Mainstream

Furcsa, méhsejtszerű struktúrákat vett észre a NASA MRO (Mars Reconnaissance Orbiter) űrszondája a Mars felszínén.

A képet az MRO HIRISE nevű kamerája készítette a Hellas Planitia nevű régió északnyugati részéről. Ez a terület az egyik legnagyobb és legősibb becsapódási medence a vörös bolygón.

A "méhsejtek" tulajdonképpen négyszögletes alakban elrendeződött hegygerincek, amik a Marsra jellemző felszíni formák. Korábban is láttak már hasonlókat, az új képen azonban még a korábbiaknál is jobban megfigyelhetők. A képződmények szélessége 5 és 10 kilométer között változik.

Forrás: NASA/JPL-Caltech/Univ. of Arizona

Nem tudni pontosan, miként keletkeztek ezek a felszíni formák, de az egyik legvalószínűbb elmélet szerint részben a szél és vulkáni folyamatok formálták őket ilyenné. A „méhsejteket" legelőször 1972-ben figyelték meg, jellemző módon az összeesküvés elméletek hívei kezdetben marsi városoknak gondolták a képződményeket.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: A marsi bór azt bizonyítja, hogy kialakulhatott az élet a vörös bolygónA Nap hívhatta életre a furcsa marsi képződménytFurcsán kéklő foltok a marsi kráterekbenTitokzatos marsi lyuk késztette fejvakarásra a NASA-t
Kategóriák: UFO

Egy új tanulmány szerint nem volt ősrobbanás

ParaHIR.HU - 2017, december 1 - 16:10
CsillagászatKategória: MainstreamJuliano César Silva Neves, a Campinasi Egyetem fizikusa szerint Univerzumunk nem az ősrobbanásnak köszönhetően alakult ki. Ehelyett úgy véli, hogy a Világegyetem egy összeomlást követő tágulással született meg.  

Az elképzelés nem teljesen új, de Juliano César Silva Neves az első, akinek egy 50 éves, a fekete lyukakra vonatkozó matematikai modellel is sikerült bizonyítania, hogy az Univerzum kialakulásához nem feltétlenül volt szükség ősrobbanásra – számol be a Science Alert.

Elsőre úgy tűnhet, hogy a Világegyetem és a fekete lyukak nem sokban hasonlítanak egymásra. Ugyanakkor mindkettőben van valami közös: a szingularitás, mely szerint vannak olyan pontok, ahol az általunk ismert fizika egyszerűen nem működik.

A szingularitásnak két típusa van, az egyik a feltételezett ősrobbanás, azaz a kozmológiai szingularitás, a másik pedig a fekete lyukak eseményhorizontja mögött található.

Különleges természetük miatt a szingularitások rengeteg fejfájást okoznak a tudósoknak. Ha például gondolatban visszafordítjuk a Világegyetem tágulását, a folyamat végén, a „Nagy Bumm” pillanatában, egy olyan felfoghatatlanul sűrű ponthoz jutunk, amely az összes tömeget és energiát tartalmazza.

Néhány fizikus azonban úgy gondolja, van megoldás a helyzetre. 1968-ban egy amerikai kutató, James Bardeen, egy új ötlettel állt elő. A szakértő olyan módszert dolgozott ki, mellyel a szingularitás szükségessége nélkül írhatóak le a fekete lyukak. Bardeen ötletének alapja az volt, hogy az objektumok középpontjának tömege nem állandó.

Neves új tanulmányában azt írja, Bardeen elméletét nem csupán a fekete lyukakra, de az ősrobbanásra is alkalmazni lehet.

A kutató számításai során arra jutott, hogy nem a Nagy Bumm jelentette a Világegyetem kezdetét.

A szakértő új tanulmánya egy nagyjából 100 éves elméletet, a „Nagy Visszapattanás” (Big Bounce) hipotézisét igazolja, mely alapján az Univerzum hol kitágul, hol összehúzódik. Az elmélet szerint a Világegyetemben tapasztalható tágulás egy korábbi összeomlás utáni folyamat. A sok tudós által ősrobbanásnak vélt esemény pedig valójában egy korábbi Univerzum végét jelentette.

Neves úgy véli, hogy az előző összehúzódás egyes nyomai még ma is megfigyelhetőek körülöttünk. Ezen maradványok felfedezése hatalmas áttörést jelentene a fizikában.

Amíg nem találjuk meg ezeket a nyomokat, a Nagy Visszapattanás modellje valószínűleg a kevésbé népszerű elméletek között fog maradni. A szingularitás problémáját mindenesetre idővel meg kell oldaniuk a tudósoknak, Neves módszere pedig ígéretes megközelítésnek tűnik.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Túl a határokon: az Ősrobbanás-elmélet titokzatos kérdései I.rész2 billió galaxisból áll az univerzumMinden eddiginél mélyebbre néztek csillagászok az univerzumba
Kategóriák: UFO

Minden eddiginél mélyebbre néztek csillagászok az univerzumba

ParaHIR.HU - 2017, november 30 - 18:51
CsillagászatKategória: Mainstream

A korábbiaknál sokkal mélyebbre pillantottak az univerzum titkaiba csillagászok az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory, ESO) chilei teleszkóprendszerével. A kutatók a VLT (Very Large Telescope, nagyon nagy távcső) MUSE (Multi Unit Spectroscopic Explorer) fényspektroszkópos műszerével dolgoztak, és minden eddiginél részletesebb adatokat kaptak az égboltnak arról a pici szeletéről, amire 2003-2004-ben a Hubble űrtávcső irányult.

A Hubble Ultra Deep Field (HUDF) a Fornax csillagképben az űr egy kis részéről készült felvétel: a Hubble csaknem négy hónapig "exponált”, és az ez idő alatt befogott fény feltárta, hogy az amúgy tökéletesen üresnek, feketének látszó kis terület körülbelül tízezer galaxist rejt magában. A HUDF adatai a 13 milliárd évvel ezelőtti, fiatal állapotát mutatták meg az univerzumnak, amilyen nagyjából 400-800 millió évvel az ősrobbanás után lehetett.

Az elmúlt időszakban az ESO csillagászai (a Roland Bacon vezette MUSE HUDF Survey team) a VLT földi távcsővel pásztázták ugyanazt a területet, és eredményeik már tíz tanulmányban jelentek meg, valamint különszámot szentelt nekik az Astronomy & Astrophysics szaklap. Az ESO kutatói összesen 1600 galaxis fényére tudtak fókuszálni a MUSE spektroszkópos szemével, elemezve a tulajdonságaikat és megmérve a távolságukat, és mindeközben 72 új galaxist fedeztek fel. Hogy az 1600 galaxis mekkora szám, jól érzékelteti, hogy korábban csak tízedénnyi galaxist tudtak megfigyelni földi teleszkópokkal a HUDF területén.

Külön érdekes, hogy a 72 újonnan felfedezett galaxis fénye – az úgynevezett Lyman-alfa fény – százszor halványabb, mint az eddigi kutatások során talált távoli galaxisoké. Azt még nem teljesen értik a tudósok, hogy miképp születtek a csillagok ezekben a galaxisokban, amik különleges módon a fénynek csak ebben az egy színében ragyognak, és csak a MUSE szemével váltak láthatóvá.

A MUSE felvétele a HUDF mezőről, és a Lyman-alfa fényt sugárzó galaxisok

A MUSE felvétele a HUDF mezőről, és a Lyman-alfa fényt sugárzó galaxisok

Fotó: ESO/MUSE HUDF collaboration

“A MUSE képes valamire, amire a Hubble nem – felbontja a kép minden egyes pontjából érkező fényt összetevőire, megalkotva ezzel azok spektrumát. Ennek segítségével képesek vagyunk az összes galaxis távolságát, színét megmérni, olyanokét is, amik a Hubble számára láthatatlanok” – magyarázta Roland Bacon, a lyoni asztrofizikai kutatóközpont csillagásza.

Az új adathalmaz segítségével a csillagászok minden eddiginél behatóbban tanulmányozhatják többek között azt, hogy miképp keletkeztek a csillagok a világegyetem korai szakaszában, milyen az anyagösszetételük, vagy hogy miképp mozognak a galaxisok. Az új felvétellel ezen kívül a galaxisok körül észlelt fénylő hidrogéngyűrűket is behatóan vizsgálhatják, amivel betekintést kaphatnak abba, hogy miképp mozgott az anyag ki és be a galaxisokban a keletkezésükkor.

Forrás: IndexKapcsolódó: 1200 új galaxis: durván teljesít a világ legerősebb rádióteleszkópja15 titokzatos jel érkezett egy távoli galaxisból2 billió galaxisból áll az univerzumAz eddigi legtávolabbi galaxist találták megExtrém halvány ősgalaxist fedeztek fel
Kategóriák: UFO

Egy orosz űrhajós szerint életet találtak az űrben

ParaHIR.HU - 2017, november 29 - 19:47
CsillagászatKategória: MainstreamEgy orosz űrhajós szerint élő baktériumokat találtak a Nemzetközi Űrállomás külső borításán. Mivel a mikroorganizmusok az első modul 1998-as indításakor még nem volt jelen, a felfedezés mindenképp különös.  

A kozmonauták egy űrséta során vattapálcák segítségével gyűjtöttek be mintákat a Nemzetközi Űrállomásról. A szakértők többek között a hajtóművek környékét is vizsgálták, ahol gyakran csapódik le az elhasznált üzemanyag. A mintákat később földi laboratóriumokban elemezték, ekkor derült ki, hogy valami különös található a pálcákon.

Anton Skaplerov kozmonauta egy orosz hírügynökségnek, a TASS-nak azt mondta, a mintákban olyan baktériumokat azonosítottak, melyek nem voltak jelen az űrállomás moduljának indításakor. Az űrhajós szerint ez azt jelenti, hogy a mikroorganizmusok a világűrből érkeztek.

Már tanulmányozzák őket egy ideje, és úgy tűnik, hogy nem jelentenek veszélyt

– tette hozzá Skaplerov.

A baktériumok pontos eredete egyelőre nem ismert, de nem tűnik valószínűnek, hogy az élőlények földön kívüli létformák.

A Nemzetközi Űrállomás belsejében korábban többször is azonosítottak már mikroorganizmusokat, melyek feltehetőleg embereken és berendezéseken utaztak az űrbe. Nem lehetetlen, hogy a közelmúltban kimutatott baktériumok is egy későbbi rakománnyal jutottak a külső borításra.

Ha a mikrobák nem is földön kívüli eredetűek, a felfedezés így is érdekes lehet. A baktériumok ugyanis éveken át életben maradtak a szélsőséges körülmények között. A Nemzetközi Űrállomás 435 kilométer magasan kering, szinte teljes vákuumban, felületén pedig 121 és -157 Celsius-fok között ingadozik a hőmérséklet.

Érdemes fenntartásokkal kezelni

2014-ben, amikor az orosz űrhajósok állítólag planktonokra bukkantak az űrállomás külső felületén, a NASA szakértői arra jutottak, hogy amennyiben az élőlények valóban jelen vannak, úgy az indítás során kerülhettek az űrállomásra.

Érdekes, hogy az orosz eredményekről azóta nem hallani sokat, és a NASA sem igazolta a planktonok felfedezését.

Nagyjából egy hónappal a 2014-es bejelentés után a Német Légügyi és Űrkutatási Központ (DLR) részben cáfolta az orosz eredményeket. A DLR szóvivője akkor azt mondta, az űrállomásról begyűjtött mintákban nem planktonokat, hanem baktériumoktól származó DNS-t találtak. Könnyen elképzelhető, hogy az érintett mikroba még csak nem is élt az elemzés elvégzésekor.

Mivel a TASS cikkéből nem derül ki, hogy a kozmonauták pontosan mikor gyűjtötték a mintákat, nem lehetetlen, hogy Skaplerov valójában a 2014-es vizsgálatra utalt.

Forrás: 24.huKapcsolódó:  Titokzatos objektumot találtak az űrbenA NASA vezetője kijelentette: létezik földönkívüli élet
Kategóriák: UFO

Ilyen naplementét még biztosan nem látott

ParaHIR.HU - 2017, november 28 - 19:52
CsillagászatKategória: MainstreamA NASA marsjárója, a Curiosity már számtalan lenyűgöző képet küldött a vörös bolygó felszínéről. Egy közelmúltban bemutatott felvételen azonban nem a talajt, hanem az eget érdemes figyelni.  

A képen a marsi napnyugta látható egy helyi domb felett – számol be az IFLScience. A felvételt a közelmúltban osztotta meg a NASA, és egy Reddit-felhasználó, Pluto_and_Charon lett rá figyelmes.

A kép amellett, hogy lenyűgöző, néhány érdekes dologról is árulkodik. Míg a Földön az ég nappal kék, alkonyatkor és hajnalban pedig vöröses, a Marson épp fordított a helyzet.

Ennek oka az, hogy a bolygónk légkörében található levegőmolekulákon és szennyeződéseken nappal a rövidebb hullámhosszú sugarak, elsősorban a kék fény szóródik. Napkeltekor és napnyugtakor viszont a sugaraknak vastagabb levegőrétegen kell áthaladniuk, így a hosszú hullámhosszú sugarak, azaz a narancssárga és vörös fény válik dominánssá. A Mars atmoszférájának azonban eltérő a felépítése. A helyi légkörben a por az uralkodó, amely egészen másként szórja a fényt.

A Curiosity a fenti képet a Mastcam nevű eszközével készítette. A berendezés egyike a marsjáró négy kamerájának, melyekkel a felszínt és a tudományos szempontból érdekes objektumokat fotózzák.

Néha azonban a kamerák segítségével a laikusok számára is izgalmas felvételek születnek. Nem ez volt az első alkalom, amikor a Curiosity a helyi naplementét örökítette meg, 2015-ben például létrehozott már egy hasonló fotót.

Mark Lemmon, a marsjáró tudományos csapatának tagja akkor azt mondta, a naplemente egyedi színét a légkörben található parányi porszemcsék adják, melyek elég kicsik ahhoz, hogy a kék fény át tudjon haladni az atmoszférán. A kék fény napnyugtakor a napkorong közelében lesz domináns, míg az ég többi része továbbra is vörös és narancssárga marad, egészen sötétedésig.

A Curiosity 2013-ban egy napfogyatkozást is megörökített a vörös bolygón, ekkor egy helyi hold, a Phobosz haladt el a Mars és csillaga között.

Sőt, a marsjáró korábban már a helyi szürkületről is készített képet. Ezen a felvételen a Phobosz is feltűnik az égen.

A Curiosity 2012 augusztusában érkezett meg a Marsra, és azóta számtalan lélegzetelállító képet küldött. A szerkezet jelenleg a landolás pontjától nem messze, a Gale-kráterben található 5,5 kilométer magas hegyen, az Aeolis Monson kapaszkodik felfelé.

Forrás: 24.huKapcsolódó: A "Sas" leszállt! Célba ért a Curiosity!A Curiosity kilenc hónapja egy percbenFöldszerű panorámát fotózott a Curiosity a MarsonNaplementét fotózott a Curiosity a Marson
Kategóriák: UFO

Óriási aszteroida fog elhaladni a Föld mellett december közepén

ParaHIR.HU - 2017, november 27 - 19:15
CsillagászatAszteroidaKategória: MainstreamNem kell félni: bár az objektum meglehetősen nagy, biztonságos távolságban fog elhaladni. Az égitest december 16-án jár majd a legközelebb bolygónkhoz.    

A 3200 Phaethon nevű földközeli kisbolygót 1983-ban fedezték fel a NASA szakértői. Az égitest nevét a görög napisten, Héliosz egyik fiáról kapta.

Bár egy mitológiai történet szerint Phaetón apja szekerét hajtva kis híján teljesen felperzselte a Földet, az aszteroida nem fenyeget minket, biztonságos távolságban fog elhaladni. Az égitest december 16-án jár majd a legközelebb bolygónkhoz, a szakértők pedig úgy vélik, hogy ekkor alaposabban is tanulmányozhatják az objektumot.

Felfedezése óta a kisbolygó most kerül majd a legközelebb hozzánk, ezért az elhaladás különleges lehetőséget biztosít a megfigyelésre. A NASA kutatói bíznak benne, hogy az elemzés során részletes felvételeket készíthetnek a 3200 Phaethonról. A képek alapján a szakértők 3D-s modellt akarnak létrehozni a kisbolygóról. Az égitest óriási, mintegy 5 kilométer széles, ezzel ez a harmadik legnagyobb földközeli, potenciálisan veszélyes aszteroida. Az objektum utoljára 2007-ben járt a Föld közelében.

A kutatók úgy vélik, hogy a 3200 Phaethon a forrása a minden évben december 14-e körül jelentkező Geminidák meteorrajnak. Az aszteroida és a raj közti kapcsolat különleges, ugyanis a meteoresőket általában nem kisbolygók, hanem üstökösök okozzák. Éppen ezért nem lehetetlen, hogy a 3200 Phaethon épp szétesőben van, vagy valójában nem is kisbolygó.

Az aszteroida az elkövetkező évszázad során többször is el fog haladni bolygónk mellett. A Földhöz legközelebb 2093. december 14-én jár majd, igaz, akkor is nagyjából 3 millió kilométer fog elválasztani minket az égitesttől.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Aszteroidabecsapódástól fél egy cseh kutatócsoportAszteroidákból faragnának űrhajókatEgy nagy aszteroida repül el nagyon közel a Föld mellettFrissen felfedezett aszteroida száguldott el a Föld mellett
Kategóriák: UFO

Vége a dalnak: nekiállnak bebizonyítani, hogy mégis lapos a Föld

ParaHIR.HU - 2017, november 26 - 15:49
BulvárKategória: Mainstream

Mintegy 550 méter magasra szeretne eljutni saját építésű, gőzzel hajtott rakétájával egy amerikai laposföld-hívő férfi, hogy bizonyítsa, valóban lapos a Föld.

"Eljött végre a Nagy Pillanat! Lehull a lepel! Vége a dalnak!" – gondolhatják most magukban a laposföld-hívők, nem véletlenül. A 61 éves kaliforniai Mike Hughes ugyanis saját rakétát épített, amivel szeretné magát kilőni, és amivel szeretné bebizonyítani, hogy a Föld valójában nem gömb alakú.

Az NBC beszámolója szerint a férfi nem hisz az "úgynevezett tudományban", éppen ezért inkább egy saját maga által készített, gőzhajtású rakétával szeretne a magasba jutni, most szombatra tűzte ki a felszállást. Egész pontosan 550 méter magasra. Bár nem tudjuk, hogy mennyit költött a rakéta építésére, vélhetőleg egy replőjeggyel olcsóbban juthatott volna jóval magasabbra. Ugyanakkor a legfőbb célja, hogy reklámozza azt a laposföld-hívő csoportot, amelyik segített neki pénzt szerezni a kísérletre.

A férfi saját elmondása szerint bolond lenne, ha nem félne, de "egyszer úgyis mindenkinek meg kell halnia". A kalandvágyó férfinak nem ez lesz az első ilyen próbálkozása, 2014-ben egyszer már repült egy hasonló szerkezettel, akkor nagyjából 420 métert tett meg. Azután jó darabig lábadozott. Mutatjuk, mi történt.

Forrás: HVG.hu
Kategóriák: UFO

Oldalak