UFO

Ennyi ember kellene a Mars meghódításához

ParaHIR.HU - 2020, július 2 - 18:42
MarsKategória: Mainstream

Jean-Marc Salotti, a Bordeaux-i Nemzeti Műszaki Intézet informatikusa tanulmányában egy komplex egyenletrendszerrel számolta ki, hogy hány fős lehetne a legkisebb marsi telep – írja a Futurism. A szakértő arra jutott, hogy 110 ember már elég lehet egy kolónia fenntartásához.

A kutató úgy véli, hogy egy ilyen telepet alapvetően az határoz meg, hogy mennyi az elvégzendő feladat, illetve mekkora a kolónia létszáma. Bár kevesebb lakónak a szükségletei is kisebbek, bizonyos munkafeladatokat csak lassabban tudnak ellátni.

Salotti számítása leegyszerűsített, rengeteg fontos tényezővel nem kalkulált. Ennek ellenére bízik benne, hogy modelljei a Mars meghódítása során hasznosnak bizonyulhatnak.

A SpaceX jelenleg is fejleszti Spaceship nevű rakétarendszerét. A tervek szerint az űreszközzel a jövőben többek közt a Marsot is elérheti majd az emberiség. A Spaceship egyik különlegessége mérete lesz: az űrhajó akár száz embert is szállíthat majd. Ha a rakétarendszert sikerül létrehozni, 

Forrás: ORIGOKapcsolódó: A Mars kérgéből származhat a bolygó légkörének egy részeA marsi egyenlítőhöz küldhetik az ExoMars űrexpedíció kutatórobotjátA marsi élet nyomaira bukkanhattak a magyar kutatókAlagútfúrással kezdődhet az élet a MarsonAz élet lehetséges nyomára bukkantak a Marson
Kategóriák: UFO

Nyom nélkül tűnt el egy hatalmas csillag

ParaHIR.HU - 2020, július 1 - 19:24
CsillagászatKategória: Mainstream

Nyom nélkül tűnt el a kutatók szeme elől egy nagy tömegű, instabil csillag – írja a Space.com. A szakértők egyelőre nem tudják, hogy az objektum csendesen fekete lyukká alakult-e, vagy csak elbújt egy hatalmas porfelhő mögé.

 

Az égitest a mintegy 75 millió fényévre fekvő Kinman-törpegalaxisban található. Az objektum egy végső stádiumú nagy fényteljesítményű kék változócsillag (LBV). Ezek az égitestek életük végén járnak, és igen látványos ingadozásokat képesek produkálni. A csillag jele 2001 és 2011 között volt észlelhető, 2019-ben ugyanakkor az Európai Déli Obszervatórium Very Large Telescope-ja már képtelen volt kimutatni. Meglepő módon azonban az LBV-k halálát jelző szupernóva-robbanást sem érzékeltek a törpegalaxisban.

Ez alapján elképzelhető, hogy az égitest látványos megsemmisülés nélkül alakult fekete lyukká.

Andrew Allan, a Trinity College Dublin PhD-hallgatója és a friss tanulmány vezető szerzője szerint meglepődve tapasztalták a csillag eltűnését. Ez lehet az első alkalom, amikor sikerült dokumentálni, hogy egy ennyire hatalmas objektum ilyen módon tűnjön el.

Kép: ESO/L. Calçada

A csapat a 2002 és 2009 közötti adatokat elemezve megállapította, hogy az érintett időszakban az égitest látványos kitöréseket produkált. Ez az aktív periódus 2011 után érhetett véget. A folyamat hatására az LBV rengeteg anyagot veszíthetett, és átmenetileg fényereje is látványosan nőhetett.

Azt nem tudni, hogy ezt követően mi történt. Elképzelhető, hogy a csillag fényereje hirtelen lecsökkent, és eltakarta a törpegalaxisban lévő por, de az is lehetséges, hogy csendesen megsemmisült. Bármi is történt, a csillagászok szerint különleges eseményről van szó, éppen ezért tovább gyűjtik az adatokat.

Forrás: 24.huKapcsolódó: 200 ezer csillag fér el a TESS első fotójánA csillagászat élő dinoszauruszára bukkanhattakA legtávolabbi galaxiscsoportot fedezték fel csillagászokA NASA elkapott egy vámpír csillagotA szakértők sem értik, mi történik ezeknél a csillagoknál
Kategóriák: UFO

Hihetetlen: a Nap tíz évét egyetlen órában mutatja be ez a videó

ParaHIR.HU - 2020, június 30 - 21:09
CsillagászatKategória: Mainstream

Tíz év valószínűleg semmiség a 4,6 milliárd éves Nap történetében: körülbelül annyit jelent, mint egy másodperc milliomod része számunkra. Ennek ellenére minden évtized látványos, gyakran turbulens változásokat mutat be. Ezeket rögzítették a NASA Solar Dynamics Observatory (SDO) műholdjának adatai, amelyekből a szakemberek egy tetszetős videót állítottak össze.

LiveScience online tudományos portál által bemutatott, lenyűgöző videó „A Nap egy évtizede" címet kapta, amelyben a csillagászok 425 millió, nagy felbontású képet állítottak össze a Napról, 0,75 másodpercenként egy-egy képet megjelenítve, amelyeket 2010. június 2. és 2020. június 1. között rögzítettek. Végül ezekből alakítottak ki egy nagyjából egyórás felvételt.

Az így elkészült videó minden egyes másodperce egy napot mutat be az égitest életéből, egy egész évtizedet néhány perc alatt bemutatva a nézőknek.

A felvételt összeállító szakemberek szerint egyetlen évtized alatt a Nap számos változáson ment keresztül: a csillag különösen 2014-ben volt aktív, akkor érte el a „szoláris maximumát", amikor a felszínén hatalmas napfoltok jelentek meg, miközben a napkitörések is gyakoribbá váltak.

A kutatók arra is felfigyeltek, hogy körülbelül 11 évente a Nap mágneses pólusai hirtelen helyet cserélnek,

a periódus végén a csillag hirtelen lenyugszik, amikor „a Nap felszíne úgy néz ki, mint egy nyugodt, sárga tüzes víz". Ezt a relatív nyugalmi periódust a „napenergia minimumnak" is nevezzük.

Az érzékeny műszer szabad szemmel nem látható eseményeket is képes észlelni

Ezeket a változásokat a Földről nézve szabad szemmel nehéz észlelni, bár néha a világ több részén is jól látható északi fény jelenségeket eredményezhet.

A NASA SDO megfelelő, műholdas műszereivel azonban jól megfigyelhető a folyamat. A tudósok egyetértenek abban, hogy a „látvány kétségtelenül lenyűgöző".

Forrás: ORIGOKapcsolódó: 2050-re jelentősen lehűlhet a Nap350 ezer csillag segítségével keresik a Nap elveszett testvéreitA Nap hívhatta életre a furcsa marsi képződménytA Nap koronájába merült a NASA űrszondájaA Naprendszeren kívül is találtak vízfelhőket
Kategóriák: UFO

Óceán hullámzott a Plútó felszínén

ParaHIR.HU - 2020, június 29 - 19:21
PlutoKategória: Mainstream

A Plútóról hagyományosan azt gondolták, hogy jéggombócként kezdte karrierjét, majd a radioaktív bomlás termelte hő belül lassan megolvasztotta. Most viszont a bolygóról készült felvételek alapján inkább úgy tűnik, hogy eredetileg nagy óceánok lehettek rajta, amelyek idővel kívül jéggé kérgesedtek.

A Kaliforniai Egyetem Santa Cruz-i kampuszának (UCSC) legújabb kutatásai szerint a Plútó – a Naprendszer határvidékét alkotó Kuiper-öv más nagyobb objektumaival egyetemben – folyékony óceánokat hordozhatott a felszínén, amelyek csak lassan dermedtek jéggé. A bolygóról készült felvételek és a számítások alapján a Plútó kialakulása közben az akkréció – az égitestet alkotó anyag összesűrűsödése – elegendő hőt termelhetett ahhoz, hogy a víz folyékony formában legyen jelen.

Sőt, az óceán az időközben kialakult vastag jégpáncél alatt mind a mai napig létezhet, dacára annak, hogy a törpebolygó a Naprendszer peremvidékén, csillagunk melegétől oly távol rója égi útját.  

Naprendszerünknek azon a környékén nagyon más viszonyok uralkodnak, mint amilyenekhez itt, a Nap melengető közelségében hozzászoktunk. A Plútó egén örök éjszaka honol, hiszen a Nap méretével és fényével alig tűnik ki a többi csillag közül. A főleg nitrogénből, metánból és szén-monoxidból álló légkör nyomása legfeljebb százezrede a földiének, a felszíni hőmérséklet pedig -200°C alatti, tehát nemhogy a víz kőkemény jéggé dermed ott, de még a légkör gázai is folyékony vagy szilárd formában vannak jelen.

A Plútó a Charon felszínéről (illusztráció)

Forró kezdet

A Nature Geoscience legutóbbi számában felvázolt „forró kezdet" forgatókönyv gyökeresen különbözik a Plútó eredetéről vallott hagyományos felfogástól. Az eredeti elképzelés szerint a Naprendszer legkülső bolygója jég- és kőgolyóként indult, és a belsejében zajló radioaktív bomlás termelte azt a hőt, amely idővel az örökké fagyos jégkéreg alatt megolvasztotta a vizet, és felszín alatti óceánokat hozott létre.

A Plútó hőmérsékleti viszonyainak alakulása, benne a lehetőséggel, hogy egy óceán a mai napig létezhet a bolygón, régóta foglalkoztatja a szakmát

– mondta el a Francis Nimmo, a UCSC föld- és bolygótudományi professzora és a cikk egyik szerzője. – Most, hogy a NASA New Horizons missziója révén nagyfelbontású képekkel rendelkezünk a Plútó felszínéről, összevethetjük a látottakat a különböző hőfejlődési modellek jóslataival."

Mivel a víz fagyáskor kitágul, olvadáskor pedig zsugorodik, a „forró kezdet" és a „hideg kezdet" forgatókönyvek várhatóan másképp alakították a bolygó tektonikáját és a belőle eredő felszíni képződményeket – magyarázta a cikket első szerzőként jegyző Carver Bierson, a UCSC doktorandusza.

„Ha hideg volt az indulás, és a jég időközben olvadt meg belül, a Plútónak össze kellett húzódnia, és ennek a jegyeit hordozná a felszínén. Ha viszont melegen indult, tágulnia kellett, ahogy az óceán megfagyott, és a felszín a tágulás jegyeit mutatná – fejtette ki Bierson. – Mármost számos tágulásra utaló jelet látunk, de zsugorodásra semmi bizonyíték nem utal, ezért a megfigyelések inkább azt erősítik, hogy

a Plútó folyékony óceánnal a felszínén kezdte karrierjét.

A hideg indulás esetében a hőmérsékleti és tektonikus fejlődés kicsit komplikáltabb pályát írt volna le, ugyanis egy kezdeti fokozatos olvadás után a felszín alatti óceán újra fagyásnak indulhatott. Ezért a felszín eleinte zsugorodott, majd később tágult volna. A meleg indulás esetében viszont a Plútó teljes történetét a tágulás jellemezhette.

A Plútó legkorábbi felszíni jellemzőire nehezebb következtetni, de úgy tűnik, hogy a felszín az ősidőkben és újabban egyaránt tágulhatott

– szögezte le Nimmo.

Fagyott tó a Plútó felszínén (Illusztráció)

Más égitestek karrierje is hasonlóan indulhatott

A következő kérdés az, hogy vajon elegendő energia állt-e rendelkezésre a meleg indulás megvalósulásához. A két szóba jöhető energiaforrás a kőzet radioaktív elemeinek bomlásából származó hő, illetve a protobolygót bombázó anyagdarabok becsapódásakor felszabaduló gravitációs energia.

Bierson számításai azt mutatták, hogy ha a gravitációs energia egésze hő formájában őrződött volna meg, a keletkező bolygó felszínén óhatatlanul folyékony óceán alakult volna ki. A gyakorlatban viszont ennek a hőnek egy jelentős része az űrbe sugárzódhatott ki, különösen ha a gyarapodó anyag akkréciója lassan zajlott.

„Nagyban meghatározta a bolygó hőmérsékleti evolúcióját a kialakulásának pontos mikéntje – hangsúlyozta Nimmo. – Ha lassan állt össze, a felszíni becsapódások hője kisugárzott az űrbe, ha viszont elég gyorsan, a hő a bolygón rekedt."

A Sputnik Planum (bal oldalt) és a síkságot körülölelő hegyek (jobb oldalt)

FORRÁS: NASA / NEW HORIZONS

A kutatók számításai szerint ha a Plútó 30 ezer évnél rövidebb idő alatt alakult ki, akkor a „forró kezdet" forgatókönyv volt a legvalószínűbb. Ha viszont az akkréció évmilliókig elhúzódott, akkor a forró kezdet csak úgy valósulhatott meg, ha néhány jelentős tömegű objektum csapódott be a keletkező bolygóba, és a belőlük származó energia mélyen a planéta belsejében tárolódott.

Az új eredményekből az is következik, hogy a Kuiper-öv más méretesebb égitestjei is melegen, folyékony vízzel a felszínükön indulhattak neki pályafutásuknak, és akár óceánokat is hordhattak felszínükön. Közülük a legnagyobbakon, így az Eris és a Makemake törpebolygókon akár a mai napig fennmaradhattak ezek az óceánok.

Még ebben a Naptól távoli, hideg környezetben is előfordulhatott, hogy gyorsan és forrón, folyékony óceánokkal a felszínükön alakultak ki világok

– szögezte le Nimmo.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Az eddigi legjobb képek érkeztek a PlútórólCsinált egy videót a NASA: ilyen látvány lesz leszállni a PlútóraEgy fizikus szerint élet lehet a Plútó felszín alatti óceánjaibanElküldte az utolsó adatokat a Plutóról a NASA űrszondájaFolyékony óceán rejtőzhet a Pluto jeges felszíne alatt
Kategóriák: UFO

Ufójelentés közzétételére kényszerítenék a Pentagont

ParaHIR.HU - 2020, június 25 - 17:02
USAPentagonKategória: U.F.O.

Az Egyesült Államok Szenátusának hírszerző bizottsága szerint a Pentagonnak egy nyilvános jelentést kellene készítenie az ufókról – írja a Live Science. A csoport azt is szabályozná, hogy a Védelmi Minisztérium miként oszthat meg információkat az észlelésekről.

Világszerte egyre több helyen mutatnak be korábban titkosított, azonosítatlan lepülő objektumokról, azaz ufókról szóló dokumentumok. A Pentagon például áprilisban három ilyen videót is közzétett, de már az Egyesült Királyságban is feloldottak vonatkozó aktákat.

A Szenátus bizottsága a 2021-es hírszerzési meghatalmazási törvény keretében szabályozná a Pentagon ufókra vonatkozó munkáját. A cél az, hogy egységesítsék a dokumentumok gyűjtését és bemutatását, illetve megismerjék, hogy az egyes azonosítatlan objektumok köthetőek-e ellenséges országokhoz, és ha igen, mekkora veszélyt is jelentenek.

A Haditengerészet Hírszerzési Hivatala sajtóértesülések szerint még mindig szisztematikusan vizsgálja az ufókat, noha szövetségi tisztviselők korábban bejelentették, a különleges program 2012-ben véget ért.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Beismerték: titokban UFO-k után kutatott a PentagonBombaként ható beismerés: a Pentagon ufók után kutatottHárom ufóvideót tett közzé a Pentagon (+videó)Kannibál műholdat épít a Pentagon
Kategóriák: UFO

Rejtélyes égitest ütközött egy fekete lyukkal

ParaHIR.HU - 2020, június 23 - 18:43
CsillagászatFekete lyukKategória: MainstreamA Virgo és a LIGO bejelentette, hogy felfedeztek egy kompakt égitestet, amelynek tömege a Nap tömegének körülbelül 2,6-szorosa, ami a valaha látott legnehezebb neutroncsillag és legkönnyebb fekete lyuk között helyezkedik el. Ez az égitest 800 millió évvel ezelőtt összeütközött egy 23 naptömegű fekete lyukkal, aminek következtében erős gravitációs hullámot bocsátott ki. Egyedül a hullámjel alapján, amit 2019 augusztusában észleltek a Földön, nem lehet eldönteni, hogy az égitest fekete lyuk vagy neutroncsillag, ezért pontos jellege rejtély marad.

A csillagászokat hosszú ideje foglalkoztatja a 2,5–5 naptömegű égitestek megfigyelésének hiánya. Ezt a titokzatos területet „tömegrésnek” hívják, ahol az égitestek látszólag túl könnyűek ahhoz, hogy fekete lyukak, és túl nehezek ahhoz, hogy neutroncsillag legyenek. Mind a neutroncsillagok, mind a fekete lyukak akkor alakulnak ki, amikor a nagy tömegű csillagok kifogynak nukleáris üzemanyagukból és szupernóvákként felrobbannak.

A keletkező égitest jellegét az határozza meg, hogy a csillag magjának mekkora része marad meg a robbanás után. A könnyebb magokból neutroncsillagok keletkeznek, míg a nehezebbekből fekete lyukak alakulnak ki. A kutatókat hosszú ideje foglalkoztatja az a kérdés, hogy

vajon tényleg létezik-e tömegrés az említett tartományban, és hogy ennek mi az oka.

Újabb ismeretlen területek a gravitációshullám-megfigyelésekben

Az Advanced Virgo detektort Olaszországban, Pisa közelében üzemeltető Európai Gravitációs Obszervatórium (EGO), és a két Advanced LIGO detektor az Egyesült Államokban bejelentette, hogy egy körülbelül 2,6 naptömegű égitestet fedeztek fel, ami megkérdőjelezi a tömegrés létezését. Maga az égitest jellege továbbra is rejtély, mivel a gravitációs hullám megfigyelése önmagában nem teszi lehetővé annak eldöntését, hogy fekete lyukról vagy neutroncsillagról van szó. Körülbelül 800 millió évvel ezelőtt az égitest összeütközött egy 23 naptömegű fekete lyukkal, és egy 25 naptömegű fekete lyuk alakult ki. Az ütközés erős gravitációs hullámot keltett, amit 2019. augusztus 14-én észlelt a hálózat három detektora, innen a GW190814 elnevezés. A felfedezést nemrég tették közzé az Astrophysical Journal Letters folyóiratban.

„A gravitációshullám-megfigyelések ismét újabb ismeretlen területeket fednek fel. A megfigyelt rendszer könnyebb komponensének akkora a tömege, amelyet eddig még nem figyeltek meg”- mondja Giovanni Losurdo, az olasz Nemzeti Nukleáris Fizikai Intzézet (INFN) kutatója és a Virgo együttműködés szóvivője. „Egy új felfedezés, ami új kérdéseket vet fel. Mik a fő jellemzői? Hogyan alakult ki egy ilyen kettős rendszer? A Virgo, a LIGO, és a hamarosan csatlakozó japán Kagra továbbra is keresi a válaszokat, és tovább bővíti ismeretinket a világegyetemről, amiben élünk.”

A megfigyelt esemény egy másik érdekessége, hogy az összeütköző égitestek tömegaránya is különleges az eddig megfigyelt kettős rendszerek között. A nagyobb tömegű égitest körülbelül 9-szer nehezebb, mint kisebb társa.

„Egy ilyen új eseményosztály felfedezése mind az elméleti modellek, mind az elemző eszközök határait tágítja” – mondta Ed Porter a Virgo együttműködésből, aki a CNRS kutatója és a LIGO-Virgo együttműködés kompakt kettős rendszerek összeütközését elemző csoportjának társelnöke. „Noha még mindig sokat nem tudunk erről a rendszerről, az a tény, hogy olyan jellegzetes rendszereket figyelünk, mint például a GW190814, a tudomány története során először teszi a gravitációshullám-csillagászatot olyan izgalmassá.”

A jelet három detektor, a két Advanced LIGO és az Advanced Virgo nagy pontossággal észlelte, a teljes jel-zaj arány 25 volt. A hullámjel három detektorba való beérkezési idejének különbségéből a detektorhálózat képes volt 19 négyzetfok pontossággal meghatározni a forrás égi helyzetét.

A Virgo detektor 3 kilométer hosszú karja. Kép: CLAUDIO GIOVANNINI / AFP

Amikor a LIGO és a Virgo kutatói észlelték az összeütközést, azonnal riasztást küldtek a csillagász közösségnek. Számos földi és űrtávcső a fényjel és más elektromágneses hullámok keresésébe kezdett, de ellentétben a sokcsatornás csillagászat megszületését eredményező híres 2017 augusztusában felfedezett két neutroncsillag összeütközésével, egyikük sem észlelt jeleket.

Magyarországról három kutatócsoport is részt vesz a LIGO-Virgo együttműködések munkájában, és hozzájárul a fentihez hasonló eredmények eléréséhez. Az Eötvös Gravity Research Group (EGRG) a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen működik, 2007 óta az LSC tagja, a csoport vezetője Dr. Frei Zsolt. Szintén a LIGO együttműködés tagja a Szegedi Tudományegyetem gravitációs hullámok kutatásával foglalkozó, Dr. Gergely Árpád László vezette kutatócsoportja, mely 2009-től az ELTE csoport külső tagjaként, 2014-től pedig önállóan vesz részt a kutatásokban. A Virgo együttműködésnek pedig a Dr. Vasúth Mátyás vezette, a Wigner Fizikai Kutatóközpontban működő Gravitációfizikai Kutatócsoport a tagja 2010-től.

Rejtély, mit érzékeltek a detektorok

A Virgo és a LIGO kutatói szerint a 2019. augusztusi eseményt néhány lehetséges ok miatt nem lehetett elektromágneses hullámok segítségével észlelni. Egyrészt, ez az esemény hatszor távolabb volt, mint a GW170817, így nehezebb volt a fényjelek észlelése. Másrészt, ha két fekete lyuk ütközött össze, akkor valószínűleg nem bocsátottak ki elektromágneses jeleket. Továbbá, ha a rendszerben lévő kisebb égitest valójában egy neutroncsillag volt, akkor a kilencszer nehezebb fekete lyuk partnere egészben nyelhette el; és egy neutroncsillag, amit egy fekete lyuk nyel el, nem bocsát ki fényt.

„A Pac-Man jut eszembe, ahogy egy kis háromszöget fal fel” – mondja Vicky Kalogera a LIGO együttműködés kutatója, a Northwestern University professzora. „Ha a tömegek erősen aszimmetrikusak, akkor a kisebb neutroncsillagok egy harapással felfalhatók.”

A 2019. augusztus 14-én észlelt égitest jellege továbbra is rejtély marad.

„Nehéz megmagyarázni, hogy hogyan alakult ki az észlelt kettős rendszer. Az égitestek tömege és tömegarányuk egyedi kombinációja ellentmond minden jelenlegi asztrofizikai modellnek”- magyarázza Mario Spera a Virgo együttműködésből, aki a Padova Egyetem, és jelenleg a Northwestern University kutatója. „Ezen kívül azt feltételezzük, hogy bizonyos asztrofizikai környezetekben, mint például sűrű és fiatal csillaghalmazokban és aktív galaxismagokban megnőhet az ilyen szélsőséges tömegarányú összeütközések száma. Amit viszont biztosan tudunk, az az, hogy a világegyetem határozottan azt mondja nekünk, hogy a kompakt égitestek kialakulásáról és fejlődéséről szóló tudásunk még hiányos, és valószínűleg felül kell vizsgálnunk a kompakt csillagok kialakulásának jelenlegi elméleteit. ”

A Virgo, a LIGO és más további távcsövek jövőbeli megfigyelései hasonló eseményeket észlelhetnek, és segíthetnek megválaszolni a GW190814 észlelés által felvetett számos kérdést.

Forrás: 24.huKapcsolódó: A fekete lyukak nagyobb étvágyúak, mint hittükÁprilisban elkészülhet az első kép egy fekete lyukrólElnevezték a megörökített fekete lyukatElőször találtak szökött fekete lyukat
Kategóriák: UFO

Betyár napfoltokat vizsgálnak az ELTE kutatói

ParaHIR.HU - 2020, június 22 - 20:09
CsillagászatNapKategória: MainstreamNemcsak a műholdak miatt fontos a Nap tevékenységének megfigyelése, életek is múlhatnak rajta, ha elindulunk hosszabb emberes űrutazásokra. Az ELTE kutatói most nemzetközi támogatással vizsgálhatják a témát, köztük az általuk felfedezett betyár napfoltokat is.  

Az időjárás-előrejelzés még a Földön is elég megbízhatatlan dolog, a modellezési folyamatok ugyan állandóan fejlődnek, de teljesen biztosra nagyon nehéz megmondani, milyen idő lesz másnap, egy hét múlva vagy az adott hónapban. Még nehezebb dolguk van azoknak, akik nem is a földi, hanem az űrbéli időjárást akarják megjósolni: ez ugyanis még bizonytalanabb, mint a hagyományos meteorológia, pedig jó lenne rövid és hosszú távon is megjósolni a naptevékenység változásait, hogy

a földi és űrbéli elektromos rendszereket biztonságban tudhassuk.

Az ELTE kutatói most fontos támogatást nyertek az űridőjárás vizsgálatához: a nemzetközi SWATNET konzorcium, aminek az egyetem kutatócsapata, valamint a gyulai központú Magyar Napfizikai Alapítvány is tagja, a Marie Skłodowska-Curie Actions Innovative Training Networks for joint PhD programmes 2020-as nyertesei közé került, Európából egyedül csillagászati témájú pályázattal. A négyéves konzorciumi projekt összköltségvetése közel 3,2 millió euró, a cél pedig a Nap űridőjárást befolyásoló tevékenységének minél pontosabb, megbízhatóbb előrejelzése, és a segítő módszerek kidolgozása.

A kutatási terület sci-fibe illőnek tűnhet, de a mindennapi életben is nagyon fontos, ráadásul egyre fontosabb lesz, ahogy az űrutazás fejlődik, és a hosszabb emberes űrmissziók valósággá válnak.

„A világűr a közhiedelemmel ellentétben egyáltalán nem üres, hanem egy nagyon ritka, ionizált gáz, úgynevezett plazma tölti ki, ami ugyan tízszer kisebb sűrűségű, mint a földi laboratóriumban előállítható legjobb vákuum, de az óriási méretek miatt mégis nagyon nagy mennyiségű anyagot jelent” – mondta a 24.hu-nak Petrovay Kristóf, az az ELTE Csillagászati Tanszék vezetője.

„Ennek a plazmának a Föld környezetében a legfőbb forrása a Nap, a csillag légköréből folyamatosan áramlik ki, ezt nevezzük napszélnek. Ez tényleg a szó szoros értelmében egy szél, ami állandóan fúj a Napból, és ahogyan a földi megfelelőjének, ennek is változik a sebessége, a sűrűsége, a nyomása, az iránya, és erősen mágnesezett is, tehát benne a mágneses tér is folyamatosan ingadozik. Ezek a változások alkotják az űridőjárást.”

Kép: ESA

Komoly gazdasági károkat okozhat egy napkitörés

Fontos, hogy az űridőjárást minél pontosabban és hosszabb távra meg tudjuk becsülni, hiszen már most óriási az emberiség jelenléte a világűrben: a szondákat, ideértve a kutatóműholdakat, a GPS-t és a további kommunikációs eszközöket, akár teljesen tönkre is teheti egy-egy jelentősebb napszélesemény.

„Az életünk egyre nagyobb mértékben támaszkodik az űrszondákra, elég a kommunikációt, a telefonon használt GPS-t, a tévét, az internetet, a meteorológiai előrejelzéseket, említeni, a műholdaktól alapvetően függünk” – mondta Petrovay Kristóf. Az űridőjárás a földi életünkre is hatással lehet, annak ellenére, hogy a magnetoszféra azért némi védelmet nyújt a Nap aktivitásával szemben. Ez a mágneses védőtér azonban ideiglenesen kilyukadhat, a napszelek a földi elektromos hálózatokban áramot indukálhatnak, ezzel berendezéseket károsíthatnak, áramkimaradásokat okozhatnak.

Az űridőjárás a műholdak élettartamát is megrövidítheti: a napszél a Föld légkörét felfűtheti, ami ettől kiterjed, és jobban fékezi a műholdakat, megrövidíti a működési időszakukat. Ez súlyos gazdasági károkat is okozhat amellett, hogy akár a mindennapi életünket is megzavarhatja.

Ahogy pedig a hosszabb távú emberes űrutazás egyre inkább valósággá válik, az űridőjárás fontossága is felértékelődik: életek múlhatnak azon, mennyire tudjuk előre jelezni a nagyobb eseményeket.

Az űrhajósok jelentős sugárdózist kaphatnak, a nagy napkitörések esetében ugyanis részben röntgensugárzásra lehet számítani, részben pedig nagy energiájú kozmikus sugarakra, ami nem jelent ugyan magában nagy sugárdózist, de mégis figyelembe kell ezt is venni, mivel egy többéves Mars-utazás esetében például halmozódik, összeadódik

– mondta Petrovay Kristóf.

Az űrhajósok biztonságát az is befolyásolhatja, hogy az űrhajó elektronikája károsodhat egy-egy nagyobb napkitörés során, ami egy űrhajóban a létfenntartó eszközök épségének kockázatát is jelentheti.

Űridőjárás mellett űréghajlat is van

Az űridőjárás-előrejelzés jelenleg még a szintén nem túl pontos földi meteorológiánál is bizonytalanabb. „Ahogy a földi időjárás esetében szeretnénk tudni, hogy holnap milyen idő lesz, de azt is szeretnénk előre látni, hogy a következő években, évtizedekben az éghajlat hogyan alakul, például a mezőgazdaságban mire kell számítanunk, az űrben is igyekszünk megtudni, hogy a következő nagy napkitörés mikor érkezik, legalább néhány órával előtte”  – mondta a szakértő.

De hosszabb távon is szeretnénk tudni, hogy a következő években, évtizedekben hogyan alakul a Nap aktivitása.

Csillagászati szempontból is létezik ugyanis űréghajlat: hosszú távú előrejelzéseket is lehet készíteni a Nap aktivitásáról. Jelenleg a kutatók egy-két órával előre tudják megmondani, ha nagyobb napkitörés érkezik, ami azért fontos, hogy a műholdakat ilyenkor ki lehessen kapcsolni, át lehessen állítani úgy, hogy csak minimális kár keletkezzen bennük. De arra is volt már példa, hogy a végfelhasználók, például áramszolgáltatók szerették volna tudni, pontosan mi fog történni az eseménynél, nemcsak azt, hogy mikor fog bekövetkezni. Az idő függvényében a mágneses tér irányát és erősségét hasznos ilyenkor tudni, hiszen ennek is hatása lesz a berendezésekre.

Nekünk nemcsak azt kell tudni megjósolni, hogy mikor következik be egy esemény és mekkora, hanem ennek a részleteit is.

A Solar Orbiter. Kép: ESA

Betyár aktív vidékek a Napon

Azt már tudjuk, hogy a Föld körüli űridőjárást leginkább a Nap felszínén megjelenő, nagyobb méretű aktív vidékek befolyásolják, amelyek jellemzően napokig, hetekig, sőt, esetenként akár hónapokig is megmaradhatnak. Ezek erősen mágnesezett területek, itt jelentkeznek a napfoltok, a napkitörések és a naptevékenységgel kapcsolatos összes esemény.

„Nagy hatása a nagyobb aktív vidékeknek lesz, de ezek közül sem mindnek, vannak nagyon nagy aktív vidékek, amelyek jól viselkednek, nem csinálnak nagyobb problémát” – mondta Petrovay Kristóf.

Ugyanakkor vannak olyanok is, amelyek a többitől eltérő, szokatlan tulajdonságokkal rendelkeznek, ezek a fő felelősei a nagy űridőjárási eseményeknek, és az utóbbi időben az is kiderült, hogy fontos szerepük van az űréghajlat befolyásolásában.

Ezeket az ELTE kutatói pár éve vizsgálják, ők adták a nevüket is: a betyár aktív vidékek akkora hatást kelthetnek a naptevékenységre, hogy akár évtizedekig tartó zavarokat is okozhatnak, az űréghajlatot is hosszú távon befolyásolhatják.

Űridőjárás: a Napból (a kép jobb szélén) a Föld (bal szél) felé áramló változó állapotú plazmáról készült pillanatkép a STEREO-A űrszonda több műszerével készült felvételekből összeállítva.

Kép: Petrovay Kristóf

Az űridőjárás és a naptevékenység kutatása nemzetközi terület. Az európai együttműködésben felépülő nagy napteleszkóp az EST előkészületi fázisában Magyarország is részt vesz. A földfelszíni vizsgálatok mellett több űrszonda is vizsgálja a Nap tevékenységét, ilyen például az amerikai SOHO, ami már 25 éve működik, és folyamatosan monitorozza a csillagunkat, a szintén USA-hoz tartozó SDO obszervatórium pedig föld körüli pályán kering.

De elindult két új projekt, a NASA Parker Space Probe űrszondája, ami a Nap koronájáig elmerészkedik, és az Európai Űrügynökség Solar Orbitere, ennek az a különlegessége, hogy a Merkúrnál is közelebb kerül a Naphoz, ráadásul olyan szögben kering majd, ami a sarki területek megfigyelését is lehetővé teszi. Az űridőjárás-kutatók a szondák által begyűjtött, egyébként teljesen nyilvános adatokat elemzik – sok az adat, de kevés a kutató, főleg itt, Magyarországon.

Itthon még mindig kevés a természettudományos szakember

Egyébként is jellemző, hogy itthon hiány van a természettudományos és műszaki szakemberekben, ezért is olyan fontos a SWATNET által elnyert pályázat, aminek fő profilja a képzés 

– mondta Petrovay Kristóf.

Az a cél, hogy európai léptékben új szakembereket képezzünk, akik ezen a szakterületen avatott módon tudnak dolgozni. Az űrtudományok területén ez a hiány különösen fájó, hiszen most már kormányszinten is van törekvés arra, hogy Magyarország űrtevékenységét legalább az európai átlag szintjére hozzuk. Itthon ezt a területet még a környező országokhoz képest is sokáig nagyon elhanyagolták.

Az ELTE csillagászati tanszékének kutatói a SWATNET keretein belül maradnak a fő kutatási területüknél, a betyár napfoltoknál, ezek hosszú távú hatásait szeretnék továbbra is vizsgálni. Ugyanezt a témát kutatja Petrovay Kristóf a berni székhelyű Nemzetközi Űrtudományi Intézetben is, és ugyanezen a területen fog dolgozni az a fiatal kutató is, akit az európai hálózat keretében fel tudnak venni.

A támogatást nyújtó hálózat további előnye egyébként, hogy nemcsak egyetemeket és kutatóintézeteket köt össze, hanem ipari szereplőket is, ahol a fiatal kutatók majd részképzést kaphatnak, és szorosabb kapcsolatot alakíthatnak ki az űripar szereplőivel is.

Forrás: 24.huKapcsolódó: "Betyár" napfoltok gátolhatják az űridőjárás előrejelzését2050-re jelentősen lehűlhet a Nap
Kategóriák: UFO

Nézze meg nagyban: a NASA robotja lefotózta a Földet a Marsról

ParaHIR.HU - 2020, június 20 - 18:29
MarsKategória: Mainstream

A NASA Curiosity marsjárója megint erős fotóval jelentkezett. Fókuszban a Föld és a Vénusz.

Egyetlen parányi pontnak tűnik a Marsról nézve a Föld a Curiosity marsjáró legújabb felvételén. A Mars felszínén kémiai és biológiai vizsgálatokat végző szerkezet 2012 augusztásában érkezett meg a planétára, és azóta is aktív.

A robot a 2784. marsi napon (Sol), június 5-én, nagyjából 75 perccel naplemente után készített fotót az éjszakai égboltról – rajta a Földdel és a Vénusszal, mert ez utóbbi szintén megpillantható rajta. Igaz, nem túl nagyban:

Fent a Föld, lent a Vénusz

Az ide kattintva nagyobb méretben is megtekinthető fotó érdekessége, hogy valójában két fénykép eredménye, amelyet a szakértők utóbb összeillesztve egy panorámaképpé alakítottak. Az égbolt egyébként nem mindig ilyen, csak most, mert az év ezen időszakában sokkal több por a Mars légkörében.

Forrás: HVGKapcsolódó: Történelmi fotó érkezett a MarsrólFöldszerű panorámát fotózott a Curiosity a MarsonFurcsa marsi kőkör a Curiosity felvételén
Kategóriák: UFO

Égi robbanás pusztíthatta el az ősi települést

ParaHIR.HU - 2020, június 19 - 16:45
CsillagászattörténelemüstökösAszteroidaKategória: Mainstream

Egy friss tanulmány alapján egy üstökös törmeléke pusztíthatott el egy őskori közel-keleti települést – írja a Space.com. A 13 ezer éve megsemmisült Tell Abu Hurejra Szíria északi részén fekszik. A lelőhelyet azt megelőzően tárták fel 1972-1973-ban, hogy megépült volna az Eufráteszhez tartozó Tabaka-gát. A település ma az Aszad-tó mélyén található.

A gyorsan elvégzett, átfogó ásatás során szénben és kénben gazdag, a talaj olvadása során keletkező üveget, olvadt vasat, illetve nanogyémántokat tartalmazó mintákat gyűjtöttek be.

Ezek az anyagok extrém hőre utalnak, olyan forróságra, amelyet többek közt egy levegőben felrobbanó objektum idézhet elő.

A mostani vizsgálatot Andrew Moore, a Rochester Műszaki Intézet munkatársa vezette, aki az 1970-es években a Tell Abu Hurejra-i ásatásokat is irányította. A szakértők most átfogóbb elemzés alá vetették a begyűjtött mintákat, emellett kísérleti módszereket is kifejlesztettek, hogy lemásolják a feltárt anyagokat. Ez lehetővé tette, hogy felmérjék, hogyan jött létre az olvadt üveg, illetve miként semmisültek meg a helyi növények és egyéb anyagok.

A talajban található ásványok megolvadásához legalább 2000 Celsius-fokos hőre van szükség. Moore szerint a kozmikus becsapódáson kívül nincs más természetes folyamat, amely magyarázatot adna a minták tulajdonságaira.

Tell Abu Hurejra eredeti lakói vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak, majd egy extrém szárazság vette rá őket a mezőgazdaságra. A település lett az első ismert lelőhely, ahol igazoltan növényeket termesztettek. 13 ezer éve aztán valami pusztító csapás érte Tell Abu Hurejrát, amely egy vastag szénréteget hagyott hátra. Régóta folyik a szakmai vita arról, hogy mi is hozhatta el a település vesztét, egyes szakértők egy hatalmas tűzre gyanakodtak.

Moore már egy 2012-es tanulmányban felvetette, hogy egy levegőben felrobbanó objektum pusztította el Tell Abu Hurejrát. A szakértő úgy véli, hogy egy nukleáris fegyver erejével semmisülhetett meg az atmoszférát elérő üstökös, és még a településtől több tíz kilométerre állók is láthatták a vakító fényt, illetve érezhették a detonáció hőjét.

A csapat a Tell Abu Hurejránál talált anyagokat egyéb, bizonyítottan becsapódás sújtotta lelőhelyek mintáival is összevetette. Az elemzés során számos hasonlóságot mutattak ki. Moore-ék arra jutottak, hogy mintegy 12 800 évvel ezelőtt Európa- és Észak-Amerika szerte összesen mintegy 40 területen hullottak le üstökösök darabjai.

Forrás: 24.huKapcsolódó: New Yorkot is elpusztíthatta volna a semmiből feltűnt kisbolygó10 dolog, amit csak kevesen tudnak az aszteroidákrólA jövő nagy reménysége az aszteroidabányászatA tudósokat is megdöbbentette a Földre legveszélyesebb aszteroidaAszteroidák szétrobbantásával küzdhetünk a globális felmelegedés ellen
Kategóriák: UFO

Lehet, hogy megtalálták a sötét anyagot

ParaHIR.HU - 2020, június 18 - 19:10
Csillagászatsötét anyagKategória: Mainstream

Egy fizikusokból álló nemzetközi kutatócsoport bizonyítékot találhatott egy régóta keresett szubatomikus részecske, az axion létezésére – írja a Futurism tudományos portál. Azt gyanítják, ez lehet a régóta keresett sötét anyag – vagy legalábbis valamilyen módon hozzájárulhatott annak létrejöttéhez.

Az axion létét még az 1970-es években vetették fel a tudósok, ha megtalálnák, a fizika két nagy rejtélyére is magyarázatot kapnánk: a kvarkokat nukleonokká kovácsoló erős kölcsönhatás szokatlan szimmetriájára és az univerzum tömegének 85 százalékát adó sötét anyag mibenlétére. 

A részecskét a XENON1T kísérlet keresi, amely egy nagyon érzékeny detektort takar. Hogy a kozmikus sugárzás zavaró hatását kiszűrjék, a berendezést – ami tulajdonképpen két tonna, rendkívül tiszta, cseppfolyósított xenont tartalmazó tartály – az olaszországi Gran Sasso d'Italia hegy mélyére telepítették.

A detektor

FORRÁS: XENON EXPERIMENT

A xenon egy nemesgáz, extrém stabil, így ideális arra, hogy a rajta keresztülhaladó részecskéket detektálni tudják. Ha egy részecske a xenonnal kölcsönhatásba lép, apró fényvillanások jönnek létre. A kutatók ebből meg tudják határozni a kölcsönhatás helyét és a részecske energiáját, és megállapíthatják, hogy sötét anyag volt-e. 

Az eddig detektált részecskék a kutatók számára már jól ismertek voltak, a most észlelt új villanások azonban olyan „szereplőről" árulkodnak, amit nem tudtak a fizika jól ismert standard modelljével magyarázni. 

A váratlan esemény a tudósok szerint három módon magyarázható:

  • A tartály szennyeződésével,
  • egy már ismert részecskével, a neutrínóval,
  • vagy a régóta keresett axionnal.

A sötét anyag hálózata (kék színnel) mentén csomósodó fénylő gázanyag

FORRÁS: MIT/ILLUSTRIS, NATURE

Ha beigazolódik, az a fizika e területének legnagyobb eredménye lenne a kozmikus gyorsulás felfedezése óta 

– nyilatkozta a Live Science magazinnak Chanda Prescod-Weinstein, a New Hampshire-i Egyetem munkatársa. Kai Martens, a Tokiói Egyetem fizikusa szerint is van ok az optimizmusra, úgy gondolja, mindössze 2 a 10 000-hez az esélye annak, hogy a detektált jelenséget a kozmikus háttérsugárzás, és nem az axion okozza. 

Természetesen azt a szakemberek is hozzáteszik, hogy a felfedezést egy nagyobb, érzékenyebb kísérletnek is igazolnia kell, és a megfigyelésnek át kell mennie egy szigorú szakmai ellenőrzésen, hogy a szaklapokban is publikálható legyen.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: A sötét anyag megöli a galaxisokatAz eddigi legpontosabb térkép az univerzumban lévő sötét anyagrólAzt hitték megoldották a sötét anyag rejtélyét, de tévedtekMeghalt a sötét anyagot felfedező tudósSötét anyag nélküli távoli galaxist észleltek
Kategóriák: UFO

Azonosítatlan bolygó rejtőzhet a Naprendszerben

ParaHIR.HU - 2020, június 17 - 19:01
CsillagászatnaprendszerKategória: Mainstream

Paul M. Sutter, a Stony Brook Egyetem munkatársa a Space.comon mutatta be az utóbbi évek egyik legnagyobb csillagászati talányát. Néhány éve egy tanulmányban felvetették, hogy a Neptunusz pályáján túl, a Naprendszer külső régiójában egy eddig azonosítatlan, kilencedik bolygó keringhet.

A Pluto 1930-as véletlenszerű felfedezését leszámítva 1992-ig nem sokat változott a Naprendszerről kialakított tudományos kép, ekkor azonosították a Neptunuszon túl fekvő Kuiper-öv első objektumait. Azóta a kutatók több ezer kisebb égitestet találtak itt, ezek közül a feltételezett kilencedik bolygó szempontjából az extrém transzneptun objektumok, azaz az ETNO-k az érdekesek.

Az egyik legizgalmasabb ilyen égitestet, a Sednát 2003-ban azonosították. A kisbolygó nagyjából fele akkora, mint a Pluto, és igen egyedi pályát ír le: 11 ezer éves keringése során 76-900 csillagászati egységre jár a Naptól. (Egy csillagászati egység nagyjából a Nap-Föld közepes távolságával egyenlő.) Utóbb a szakértők további furcsa pályájú ETNO-kat is észleltek.

Az egészet úgy érdemes elképzelni, mint egy virágot, amelyen bizonyos szirmok egy helyen csoportosulnak. Az ember ilyenkor feltételezi, hogy valami befolyásolta a szirmok növekedését.

Hasonló a helyzet az ETNO-kkal is: egyes kutatók arra gyanakodnak, hogy egy nagyobb égitest, talán egy azonosítatlan bolygó gravitációja hat az objektumokra.

Az elképzelés nem példátlan, az Uránusz különös pályájának köszönhetően találták meg a 19. században a Neptunuszt.

A szakértők évek óta próbálnak a feltételezett kilencedik bolygóra bukkanni, eddig sikertelenül. Amennyiben az égitest valóban létezik, meglehetősen kicsi, ráadásul igen távol fekszik, ami komolyan megnehezíti a megfigyelését. Más szakértők azon az állásponton vannak, hogy a kilencedik bolygó nem létezik, a furcsa ETNO-k pedig valójában ritka kivételek. Elképzelhető, hogy műszereink egyszerűen nagyobb eséllyel észlelik az ilyen objektumokat, míg a többi, normál pályán keringő égitest azonosítatlan marad.

Forrás: 24.huKapcsolódó: A Földnél tízszer nagyobb, eddig felfedezetlen bolygó a Naprendszerben?A Naprendszer legtávolabbi tagja furább, mint gondoltákCsillagközi objektumot találhattak a NaprendszerbenEddig ismeretlen bolygó bujkálhat a Naprendszerben
Kategóriák: UFO

Kísérteties zöld fényt észleltek a Mars légkörében

ParaHIR.HU - 2020, június 16 - 20:42
CsillagászatMarsKategória: Mainstream

Zöld fényt észleltek a Mars légkörében - számolt be róla a BBC hírportálja. Hasonló fényt látnak időnként az asztronauták, amikor a Föld korongjának peremére tekintenek. A fény az oxigénatomok és a napfény reakciójából születik. A jelenségről régóta sejtették, hogy más bolygóknál is létezhet, az európai-orosz Trace Gas Orbiter (TGO) nevű űrszonda azonban az első, mely ilyen megfigyelést tett a Földön kívül.

A most megfigyelt fény különbözik a klasszikus sarki jelenségektől, mint amilyen az északi vagy déli fény. A fénykibocsátás a légköri molekulák és a Napból érkező töltött részecskék ütközéseinek eredménye. A Földön ezt a kölcsönhatást jelentősen befolyásolja a bolygó erős mágneses mezeje, mely ezeket a részecskéket a sarkok felé vonzza.

A fény a Marson nem így fókuszálódik, mivel ennek a bolygónak nincsen globális mágneses mezeje, ennek ellenére a fényjelenség létezik.

A marsi zöld fényjelenség művészi ábrázolása

FORRÁS: ESA

A Föld peremén látható és a TGO által a Marsnál észlelt zöldes fény eredete ugyanis eltérő. A napfény mindkét esetben teszi a dolgát: megnöveli az oxigénatomok energiaszintjét, majd amikor azok visszakerülnek nyugalmi állapotukba, fényt bocsátanak ki.

A Föld bőségesen tartalmaz oxigént a légkörében, a Marson azonban jórészt csak a szén-dioxid lebomlásának termékeként van jelent. A napfény a szén-dioxid egyik oxigénatomját szabadítja fel, és ennek az atomnak az áthelyeződése okozza a zöldes fényt - írja a BBC.com.

A TGO az oxigénatomot Nomad spektrométerével észleli, mely nagyon különleges magasságban végzi a megfigyelést, 80-120 kilométerrel a felszín felett. A pontos magasság a szén-dioxid nyomásától függ.

A földi sarkifény-jelenség az űrből

FORRÁS: NASA

A fénykibocsátás magasságának megfigyelése alapján meg lehet mondani, milyen vastag a légkör és hogyan változik

- mondta Manish Patel, a brit Open University kutatója.

Ezek az információk segíthetik a következő missziókat is, a zöld fény megfigyelése ugyanis segítheti azokat az eszközöket, melyek a Mars-szondák légkörbe való belépését, süllyedését és landolását irányítják.

A kutatók eredményeikről a Nature Astronomy című tudományos lapban számoltak be.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: A felszín közelében találtak jeget a MarsonA koronavírus a Mars-expedíciót is hátráltatjaA marsi egyenlítőhöz küldhetik az ExoMars űrexpedíció kutatórobotjátA marsi bór azt bizonyítja, hogy kialakulhatott az élet a vörös bolygón
Kategóriák: UFO

Több mint 30 idegen civilizáció élhet a galaxisunkban

ParaHIR.HU - 2020, június 15 - 20:36
CsillagászatűrkutatásIdegenekKategória: Mainstream

A Nottinghami Egyetem kutatói szerint akár 30 intelligens, kommunikálásra képes idegen civilizáció is lehet a galaxisunkban, ha azt feltételezzük, hogy az élet más bolygókon ugyanúgy fejlődött ki, mint a Földön – írja az EurekAlert. A neves The Astrophysical Journal tudományos szaklapban megjelent tanulmány az evolúciót követte végig, csak kozmikus léptékben, és megállapította, hogy legalább pár tucat intelligens civilizáció élhet mellettünk.

Az egyetem asztrofizikus professzora, Christopher Conselice a sajtóközleményben elmondta, hogy azzal számoltak: idegen bolygókon is nagyjából ötmilliárd évre van szüksége az életnek ahhoz, hogy kialakuljon. Az úgynevezett Asztrobiológiai Kopernikuszi Limiteket számolva (mennyi ideje van az intelligens életnek a kialakulásra, ahogy a Földön is 4,5 milliárd évre volt hozzá szükség), összevetve azzal, hogy milyen a bolygó körüli csillag fémtartalma, és hogy milyen fejlettnek kell lennie egy civilizációnak, hogy kommunikálni tudjon (a miénk nagyjából 100 éve képes rá), a brit kutatóknak

36 kommunikálásra képes civilizáció jött ki a számításokból.

Bár a kutatók elmélete szerint ezek a civilizációk megpróbálnak velünk kommunikálni, átlagosan 17 ezer fényévnyire lehetnek tőlünk, így nem érnek el minket a jeleik. Ezért lehet, hogy nem sikerült még egyiküket sem felfedeznünk. A modellezés alapján az is lehet, hogy mi vagyunk egyedül a galaxisban, annak ellenére, hogy korábban voltak már mások – az ő civilizációjuk túlélési ideje azonban rövidebb volt, és nem húzták ki addig, amíg mi megjelentünk a megfelelő műszereinkkel.

A kutatók szerint az, hogy nem találunk másik civilizációt, rossz jel a sajátunkra nézve, mert azt is jelentheti, hogy néhány száz évnél tovább nem fogunk túlélni – legalábbis olyan technológiával nem, ami képes üzeneteket adni távoli bolygók számára. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a brit szakértők csak matematikai modellen alapuló számításokat végeztek – egyelőre semmilyen információnk nincs idegen civilizációkról nemhogy a galaxisunkban, de azon túl sem.

Forrás: 24.huKapcsolódó: A NASA szerint hamarosan megtaláljuk az idegeneketAz Apollo küldetés űrhajósa állítja: "az idegenek köztünk vannak és békepártiak"Azért nem válaszolnak az idegenek, mert már halottak?
Kategóriák: UFO

Ez lehet a sci-fibe illő kulcsa a hosszú távú űrutazásoknak

ParaHIR.HU - 2020, június 13 - 13:33
űrkutatásKategória: Mainstream

Hibernációszerű állapotot idéztek elő rágcsálóknál az idegsejtjeik stimulálásával japán kutatók, akik szerint az eredményeik az emberi gyógyászat és a távoli világűr kutatásának területén is hasznosíthatók lehetnek.

A Cukubai Egyetem és a Riken Kutatóintézet szakemberei a Nature című tudományos folyóirat internetes kiadásában publikálták a tanulmányukat.

A hibernáció állapotában a test sejtjeinek tevékenysége drasztikusan lelassul. Az állatok, köztük egyes emlősök körében ehhez hasonló állapot a téli álom, amelyet az alacsony testhőmérséklet és a lelassult anyagcsere jellemez a táplálékszegény hónapokban.

Egér éber (balra) és hibernált állapotban (jobbra). Alul a test hőtérképe látható

FORRÁS: UNIVERSITY OF TSUKUBA

Az egerek és a patkányok nem alszanak téli álmot. Korábbi tanulmányok azt mutatták, hogy a központi idegrendszer szerepet játszik a hibernáció állapotában, de a pontos mechanizmus nem ismert.

A mostani vizsgálatban a kutatók gyógyszerekkel stimulálták a laboratóriumi egerek hipotalamuszában lévő úgynevezett Q idegsejteket, amelynek hatására a rágcsálók normál, nagyjából 37 Celsius-fokos testhőmérséklete 24 Celsius-fokra csökkent, az oxigénszükségletük pedig a normális szint 10-20 százalékára.

Az anyagcseréjük szabályozására irányuló képességük megmaradt. Patkányokon végzett azonos kísérletek hasonló eredményeket hoztak. A kutatók szerint az eredményeik előre fogják vinni az emberi hibernációval foglalkozó kutatásokat.

Űrutazók hibernációs kapszulában (művészi illusztráció)

FORRÁS: SCIENCE PHOTO LIBRARY VIA AFP/VICTOR HABBICK VISIONS/SCIENCE PHOTO LIBRARY/SCIENCE PHOTO LIBRARY

Mint elmondták, nagy az esély rá, hogy az embereknek is vannak Q idegsejtjei, amelyek megfelelő manipulálásával előidézhető lenne egy mesterséges hibernált állapot, megnyitva az utat különböző humán gyógyászati alkalmazások, például a szívroham utáni szövetkárosodás csökkentése felé.

Az űrkutatásban egy hibernációszerű állapot lehetővé tenné az asztronauták számára, hogy alacsony oxigénszint és táplálékbevitel mellett vészeljék át a hosszú űrutazásokat.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Az idei év hozhatja az áttörést az űrutazásbanAz űrutazás örökre megváltoztatja az asztronauták testétJelentős mérföldkőhöz érkezett az űrutazás
Kategóriák: UFO

Rejtélyes szívdobbanások jönnek az univerzum mélyéről

ParaHIR.HU - 2020, június 11 - 20:37
CsillagászatKategória: Mainstream

Ismét észlelték egy nagytömegű fekete lyuk "szívverését", miután a gigantikus méretű objektum éveken át a Nap takarásában volt.

Óránként sugározza a röntgenjeleket

Egy mintegy 600 millió fényévnyi távolságra lévő galaxis közepén található szupernagytömegű fekete lyuk nagyjából óránként bocsát ki röntgenjeleket. A még nem teljesen megértett jelenséget először 2007-ben észlelték, 2011 óta azonban kitakarta a Nap.

Anyagot magába nyelő fekete lyuk művészi illusztrációja

FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS/ESA - EUROPEAN HOMEPAGE FOR THE NASA/ESA HUBBLE SPACE TELESCOPE

A Monthly Notices of the Royal Astronomical Society című brit tudományos lapban számolt be Csecsuan Csin, a Kínai Tudományos Akadémia kutatója és csapata a "szívdobbanások" újbóli felfedezéséről, amelyet az XMM-Newton európai röntgenműhold segítségével tettek 2018-ban.

A friss megfigyelések szerint a szupertömegű fekete lyukak rendkívül erős röntgenjeleket sugároznak

FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS/NASA/ESA

Ez a szívverés bámulatos. Bizonyítja, hogy a szupernagytömegű fekete lyukak jelei nagyon erőteljesek és kitartóak lehetnek

- idézi Csint az együttműködésben résztvevő Durhami Egyetem közleménye.

Hullámszerűen zuhanhat az anyag a fekete lyukba

A fekete lyuk az RE J1034 396 katalógusszámú galaxishoz tartozik, melyet egy úgynevezett akkréciós korong vesz körül. Ezen gyűlik össze az anyag, mielőtt örökre eltűnik a fekete lyukban. A fekete lyukba belezuhanó anyag olyan erősen felhevül, hogy röntgentartományban fényesen világít.

Óránkénti periódussal bocsátja ki a röntgensugarakat

FORRÁS: CHINESE ACADEMY OF SCIENCES AND NASA / GODDARD SPACE FLIGHT CENTER CONCEPTUAL IMAGE LAB.

A szívdobbanásszerű jelek keletkezéséről szóló fő elmélet szerint az akkréciós korong belső területei kitágulnak és összehúzódnak, így az anyag hullámszerűen zuhan a fekete lyukba.

A fekete lyuk eseményhorizontjának művészi ábrázolása. Az eseményhorizont az a határ, amelyen belül már kizárólag a fekete lyuk gravitációs ereje érvényesül

FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS

Az egyes "dobbanások" között eltelő idő jelezheti, mennyi és milyen szerkezetű anyag található a fekete lyuk közvetlen közelében.

Ismét fogták a titokzatos jeleket

Az RE J1034 396 galaxis 2011 óta túl közel tartózkodott a Naphoz ahhoz, hogy a röntgenműholddal megfigyelhessék, mivel a műhold érzékeny műszereinek állandóan a Nappal ellentétes irányba kellett nézniük.

Az XMM-Newton röntgenteleszkóp művészi ábrája

FORRÁS: ESA

Az XMM-Newton csak 70 fok és 110 fok közötti szögtartományból figyelheti meg a Napot. Ami ettől északra vagy délre van, az nem elérhető a műhold számára. A fekete lyuk ennek következtében csak 2018-ban került ismét megfigyelhető területre.

A fekete lyuk közelébe került csillagközi anyagot az égitest nagy gravitációs ereje miatt beszippantja

FORRÁS: X-RAY: NASA/CXC/UMASS/D. WANG ET AL.; OPTICAL: NASA/ESA/STSCI/D.WANG ET AL.; IR: NASA/JPL-CALTECH/SSC/S.STOLOVY/CHANDRA X-RAY OBSERVATORY CENTER

Addig nem volt világos, vajon még mindig létezik-e a "szívdobbanás", ez az általában rövid életű jelenség. Ismételt felfedezése alkalmat nyújt arra, hogy pontosabban megvizsgálhassák ezeknek a jeleknek az eredetét és természetét.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: 1.5 milliárd fényévről érkező, rejtélyes rádiójeleket fogtak a tudósokAzonosították a titokzatos rádiókitörések forrásátFöldönkívüliek üzenhetnek a titokzatos rádiójelekkelMeghatározták kozmikus rádióhullámok kitörésének pontos helyét
Kategóriák: UFO

Hatalmas robbanásokat figyeltek meg a világűrben

ParaHIR.HU - 2020, június 9 - 18:39
CsillagászatKategória: Mainstream

2018-ban a csillagászok egy hatalmas robbanást figyeltek meg, egészen mostanáig azonban nem tudták megállapítani, hogy milyen típusú detonációval is volt dolguk. A szakértők a közelmúltban két hasonló eseményt is felfedeztek, ezek alapján pedig arra jutottak, hogy a kozmikus robbanások egy egészen új fajtáját dokumentálták – írja a ScienceAlert.

Az efféle detonációk rendkívül gyorsak, és óriási mennyiségű energia felszabadulásával járnak.

A kutatók az eseményeknek a gyors kék optikai tranziens (FBOT) nevet adták.

Anna Ho, a Kaliforniai Műszaki Egyetem munkatársa csapatával új tanulmányában arra jutott, hogy a 2018-as, AT2018cow jelű esemény egy 200 millió fényévre fekvő galaxisban történt. A másik két FBOT-t korábbi adatok elemzése során fedezték fel, az egyik robbanás, a ZTF18abvkwla 3,4 milliárd, a másik, a CSS161010 pedig 500 millió fényévre zajlott.

A szakértők számos különböző típusú kozmikus detonációt ismernek, ezek közül a legismertebbek az úgynevezett szupernóva-robbanások, melyek bizonyos csillagok megsemmisülésekor alakulnak ki. Hóék szerint az FBOT-k legalább tízszer erősebbek egy átlagos szupernóvánál, és jóval gyorsabbak is.

A kutatók egyelőre nem tudják, mik idézhetik elő az óriási detonációkat. Elképzelhető, hogy különleges szupernóvák vagy égitesteket elnyelő fekete lyukak állnak a háttérben.

Forrás: 24.huKapcsolódó: 15 titokzatos jel érkezett egy távoli galaxisbólA Földnél is fiatalabb a legközelebbi idegen galaxisA legtávolabbi galaxiscsoportot fedezték fel csillagászokA sötét anyag megöli a galaxisokat
Kategóriák: UFO

Különös jelek érkeztek egy távoli galaxisból

ParaHIR.HU - 2020, június 8 - 19:47
galaxisokCsillagászatKategória: Mainstream

Szakértők egy csoportja ismétlődő rádiójeleket, úgynevezett gyors rádiókitöréseket (FRB) vizsgált, melyek egy 3 milliárd fényévre fekvő törpegalaxisból érkeztek – írja a Forbes. A kutatók 2007 óta számos hasonló, néhány milliszekundumos jelet azonosítottak, egyelőre azonban nem tudni, mi is hozza létre őket.

A legtöbb FRB egyszeri, akadnak azonban olyan források is, amelyek ismétlődően bocsátják ki a jeleket. Az angliai Jodrell Bank Csillagvizsgáló csapata a közelmúltban az FRB 121102 jelű forrást figyelte meg, és öt év alatt további 32 jelet azonosítottak nála. Az adatok alapján az FRB 121102-ből származó egy-egy jelsorozat 90 napig tartott, majd 67 napos szünet következett.

A szakértőknek korábban egyetlen FRB esetén sem sikerült hasonló mintát megfigyelniük.

Kaustubh Rajwade, a Manchesteri Egyetem munkatársa és kollégái bíznak benne, hogy felfedezésük segíthet jobban megérteni a gyors rádiókitöréseket.

A legtöbb kutató szerint a hasonló jeleket nagy tömegű csillagok, neutroncsillagok vagy fekete lyukak hozhatják létre. A friss eredmények alapján a szakértők úgy vélik, nem valószínű, hogy az FRB 121102 hátterében egy neutroncsillag áll, az ismétlődés ugyanis nincs összhangban azzal, ami egy ilyen objektumtól elvárható.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Periodikusan ismétlődő rejtélyes rádiókitöréseket fogtak az űrből1.5 milliárd fényévről érkező, rejtélyes rádiójeleket fogtak a tudósokAzonosították a titokzatos rádiókitörések forrásátFöldönkívüliek üzenhetnek a titokzatos rádiójelekkelMeghatározták kozmikus rádióhullámok kitörésének pontos helyét
Kategóriák: UFO

Kiderült, mikor indul a Marsra a NASA legújabb marsjárója

ParaHIR.HU - 2020, június 7 - 18:17
MarsNASAKategória: Mainstream

Július 17-én indul a Marsra az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA legújabb marsjárója, a Perseverance (Állhatatosság).

A robotot a tervek szerint közép-európai idő szerint 15 órakor bocsátják fel egy Atlas V rakétával a floridai Cape Canaveral űrállomásról - közölte szerdán az űrkutatási hivatal.

Ha valamiért nem sikerül az indulás ezen a napon, három hét marad tovább kísérletezni a fellövéssel, hogy a Perseverance a terveknek megfelelően 2021 februárjában leszállhasson a Mars felszínén. Megfigyelők korábban attól tartottak, hogy a koronavírus-járvány esetleg teljesen felborítja az új marsjáró tervezett menetrendjét.

Az új marsjáró egy művészi illusztráción

FORRÁS: IMAGE CREDIT: NASA/JPL-CALTECH

Az egytonnás, nagyjából személygépkocsi-méretű marsjáró mikrobiális élet nyomai után kutat a vörös bolygón, tanulmányozza a planéta éghajlatát és geológiáját, valamint kőzet- és talajmintákat gyűjt.A marsjáróval együtt a Marsra érkezik az Ingenuity nevű kísérleti Mars-helikopter is, amely tesztrepüléseket végez majd. Ha a napenergiával hajtott, 2 kilogramm súlyú helikopter túléli a hideg marsi éjszakákat, az azt jelenti, hogy a jövőbeli missziókat ki lehet bővíteni a levegőből végzett vizsgálatokkal.

A NASA animációja a robot működését mutatja be.

A NASA szerint a Mars-helikopterek alkalmasak lehetnek sziklafalak, barlangok és mély kráterek feltérképezésére, továbbá tudományos műszerek szállítására, valamint felderítőként segíthetik az emberek és a robotok munkáját.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Megvan, mikor indulnak a kínaiak a Marsra
Kategóriák: UFO

Megtalálták a Föld tükörképét

ParaHIR.HU - 2020, június 6 - 14:49
CsillagászatKategória: Mainstream

Szakértők egy csoportja egy Nap-szerű csillag körül keringő Föld-szerű exobolygóra bukkant – írja a Futurism. Azt egyelőre nem tudni, hogy a KOI-456.01 jelű égitesten adottak-e a körülmények az élet számára, a Max Planck Naprendszerkutató Intézet munkatársai ugyanakkor bizakodóak.

A szakértők a rendszerre a Nap és a Föld tükörképeként hivatkoznak.

Az exobolygó a Kepler-160 körül kering, a csillag nagyjából 3 ezer fényévre található. A csillag az eddigi vizsgálatok alpján barátságosnak tűnik, elképzelhető, hogy a környezetében kialakulhatott az élet is.

A Föld-szerű kifejezés nem a bolygó méretére utal, az égitest majdnem kétszer akkora, mint a Föld. René Heller, a csapat tagja szerint a KOI-456.01 nagyobb, mint a legtöbb potenciálisan lakható égitest, a rendszer azonban elsősorban azért különleges, mert egy Nap-szerű csillag és egy Föld-szerű exobolygó is megtalálható benne.

Forrás: 24.huKapcsolódó: 20 új földszerű exobolygóra bukkanhattakFöldszerű panorámát fotózott a Curiosity a MarsonLehet, hogy egy földszerű bolygó van nagyon közel hozzánkMinden eddiginél közelebb találtak földszerű bolygót csillagászok (+videó)
Kategóriák: UFO

Fénylő égi jelenséget nézhettek éjszakánként őseink

ParaHIR.HU - 2020, június 4 - 20:26
CsillagászatKategória: Mainstream

A Tejútrendszer közepén található szupermasszív fekete lyuk, a Sagittarius A* egy viszonylag csendes objektum. A Sagittarius A* időnként produkál kitöréseket, de összességében így is kevésbé aktív, mint a szupermasszív fekete lyukak többsége. A távoli múltban ugyanakkor egészen más lehetett a helyzet: egy friss tanulmány alapján nagyjából 3,5 millió évvel ezelőtt az objektum látványos folyamatot indított be – írja az IFLScience. A kutatásban a szakértők a Hubble űrtávcső adatait elemezték.

Andrew Fox, a Baltimore-i Űrtávcső Tudományos Intézet munkatársa és kollégái szerint 3,5 millió éve egy 100 ezer naptömegű hidrogénfelhő lépett be a Sagittarius A* körüli akkréciós korongba. Ennek hatására az objektumból nagy mennyiségű plazma és fény távozott.

Kép: NASA, ESA, G. Cecil (UNC, Chapel Hill), and J. DePasquale (STScI)

A folyamat alakította ki a ma is látható Fermi-buborékat, melyek a Tejútrendszer síkja alatt és felett helyezkednek el. A fekete lyukból felszabaduló anyag a Kis és Nagy Magellán-felhő nevű törpegalaxisok által hátrahagyott gázt is elérte, és ionizálta azt.

A szakértők szerint ez a jelenség az éjszakai égbolton is megfigyelhető lehetett.

A hatalmas fénylő foltot évmilliókon át át láthatták Afrikában élő őseink a Nyilas csillagképben.

Forrás: 24.huKapcsolódó: A fekete lyukak nagyobb étvágyúak, mint hittükÁprilisban elkészülhet az első kép egy fekete lyukrólAz eddig ismert legközelebbi fekete lyukat fedezték felElnevezték a megörökített fekete lyukat
Kategóriák: UFO

Oldalak