UFO

Eltűnnek a Szaturnusz gyűrűi

ParaHIR.HU - 2019, január 19 - 14:39
CsillagászatSzaturnuszKategória: Mainstream

A Szaturnusz gyűrűi, melyek a Naprendszer legkülönlegesebb látványosságai közé tartoznak, a NASA kutatói szerint nagyon fiatalok: 10-100 millió évesek lehetnek. Eközben maga a Szaturnusz a Naprendszer többi bolygójához hasonlóan 4,5 milliárd éves, tehát a gyűrűk kialakulása a Naprendszer történetében „a tegnapi napnak számít”.

A kutatók a Cassini űrszonda által küldött adatokat elemezve jutottak erre a következtetésre. A robot még azelőtt gyűjtötte az adatokat, hogy 2017-ben kifogyva az üzemanyagból, a gázóriás légkörébe zuhanva megsemmisült. A kutatók a bolygó gravitációs mérései alapján kalkulálták a gyűrűk tömegét.

Az eredmények ellentmondanak annak az elméletétnek, mely szerint a gyűrűk nem sokkal a Szaturnusz kialakulása után alakultak ki.Mások szerint a gyűrűk sokkal fiatalabbak, eddig azonban hiányoztak lényeges – többek között a tömegre vonatkozó – adatok, melyek alapján megbízhatóan meghatározható lehet a gyűrűk kora.

Szeretem a gyűrűket és káprázatos dinamikájukat, akár fiatalok, akár idősek– mondta Luciano Iess, a római Sapienza Egyetem kutatója, a Science című tudományos lapban megjelent tanulmány vezető szerzője.

A Szaturnusz a Naptól számított hatodik bolygó, a Naprendszerben a Jupiter után a második legnagyobb. Mind a négy gázbolygó – Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz – rendelkezik gyűrűkkel, de a Szaturnusz gyűrűi a legnagyobbak és leglátványosabbak. Átmérőjük mintegy 282 ezer kilométer. A számtalan vékony gyűrű 99 százalékban jégből és egy százalékban a bolygóközi törmelékből származó szilikátrészecskékből áll.

Tömegük 45 százalékkal kevesebbnek mutatkozik, mint ahogyan korábban a NASA Voyager űrhajójának 1980-as évekbeli adatai alapján becsülték. A kisebb tömeg fiatalabb korra utal, a most is fényes gyűrűk a törmelék hatására már sötétebbekké váltak volna hosszabb időszak elteltével – közölték a kutatók.A tudósok úgy vélik, hogy a gyűrűk akkor alakulhattak ki, amikor egy nagy, jeges üstökös vagy hold túl közel került a Szaturnuszhoz, és a gravitációs erő összezúzta azt, vagy a röppályán holdak ütköztek egymásnak.A Szaturnusznak 62 ismert holdja van.

A gyűrű eredetéről és koráról nem létezik pontos válasz addig, amíg a kutatók nem tudnak a gyűrűk anyagából vett mintákat laboratóriumukban vizsgálni és a radioaktív bomlás révén meghatározni a korukat – fejtette ki Phil Nicholson, a Cornell Egyetem csillagásza, a tanulmány társszerzője. A Cassini missziója betekintést nyújtott a Szaturnusz belső szerkezetébe, ezen belül a magjába is, mely 15-18-szor nagyobb tömegű, mint a Földé.

Eltűnőben vannak a gyűrűk

A kutatócsoport kalkulációi egybecsengenek azokkal az eredményekkel, melyekre egy másik szakértői vizsgálat jutott az elmúlt hónapban.E szerint a Szaturnusz mágneses mezeje lassan felemészti a jéggyűrűket, melyek eltűnőben vannak.A „gyűrűeső” annyi csapadékot bocsát ki, amennyi fél óra alatt megtöltene egy olimpiai méretű úszómedencét.

A szakértők szerint a teljes gyűrűrendszer 300 millió év alatt eltűnik, és tekintve a bolygó egyenlítőjére hulló anyagmennyiséget, melyet a Cassini űrszonda észlelt, maguknak a gyűrűknek akár kevesebb mint 100 millió évük lehet hátra. Az apró részecskék, melyek korábban stabil helyzetben voltak a gravitációnak és saját keringési sebességüknek köszönhetően, a Napból érkező ibolyántúli fény vagy a kis meteoritbombázásokból érkező plazmafelhő hatására elektromosan feltöltődhetnek, ami drámaian megváltoztatja az egyensúlyt – olvasható a tanulmányban.

A gyűrű részecskéi így belezuhannak a Szaturnusz felső légkörébe, ahol elpárolognak, a víz pedig kémiai reakcióba lép a Szaturnusz ionoszférájával.Ez a reakció megnöveli az elektromosan töltött részecskék élettartamát. A napfény által energizált ionok infravörös fényben ragyognak.

Forrás: ORIGOKapcsolódó:  Sarki fény ragyog délben a SzaturnuszonA felhők fölé magasodhat a Szaturnusz híres hexagonjaAranyszínűvé vált a Szaturnusz híres légköri képződményeBúcsú a Szaturnusztól: íme a Cassini egyik utolsó felvételeFelfalt égitestek maradványai lehetnek a Szaturnusz gyűrűi
Kategóriák: UFO

Kristálygömbbé fog dermedni a Nap

ParaHIR.HU - 2019, január 18 - 17:24
CsillagászatNapKategória: Mainstream

Életük vége felé fémes oxigénből és szénből álló kristállyá alakul a csillagok belseje – bizonyították elsőként brit csillagászok. A mi Napunkra is ez vár tízmilliárd év múlva.

Éppen ötven évvel azután, hogy csillagászok megjósolták a jelenséget, a Warwick-i Egyetem kutatói most először találtak közvetlen bizonyítékot arra, hogy a fehér törpék – tüzelőanyagukat elhasznált, kiégett és összeroskadt csillagok – magja valóban kristállyá szilárdul. És ez nem valamiféle egzotikum a galaxisban:az ég tele van ezekkel a megdermedt kristálygömbökkel.Mintegy tízmillárd év múlva a mi Napunk is így végzi majd.

A felfedezés fontos aspektusa, hogy a kristályosodási folyamat lassítja a lehűlést, ezért a kristályosodáson átesett csillagok évmilliárdokkal idősebbek lehetnek, mint ahogy korábban gondoltuk.A legidősebb fehér törpék, amelyek csaknem egykorúak a Tejúttal, valószínűleg majdnem teljes egészükben kristályosak.A fázisátalakulás, amely a csillagok életciklusának vége felé történik, és a szénből és oxigénből álló magot érinti, némiképp hasonló a víz fagyásához, csak sokkal magasabb hőmérsékleten és nyomáson megy végbe.

A felfedezést a Warwick-i Egyetem fizika tanszékének Pier-Emmanuel Tremblay vezette csoportja a Nature-ben publikálta, és az alapjául szolgáló megfigyelések jobbára az Európai Űrkutatási Ügynökség Gaia műholdjától származnak.

Fehér törpe kristályosodásának megindulása

FORRÁS: DR MARK A. GARLICK / SPL/ALL RIGHTS RESERVED. COPYRIGHT MARK A. GARLICK./DR MARK A. GARLICK

50 éve megjósolt kikristályosodás

Világegyetemünk legidősebb égitestjeinek némelyike a fehér törpék közül kerül ki. E csillagmaradványok rendkívül praktikusak a csillagászok számára, mert kiszámítható életciklusuknak köszönhetően nagy pontosságú kozmikus óraként használhatók az őket magukba foglaló csillagcsoportosulások életkorának meghatározásához. A fehér törpék valójában néhai vörös óriások – tüzelőanyaguk végét felemésztő, felfúvódó csillagok – visszamaradt magjai.A pusztuló vörös óriások levetik magukról külső rétegeiket, és csak lassan kihűlő magjukat hagyják hátra, amely évmilliárdok alatt fokozatosan kisugározza a benne tárolt hőt.

A csillagászok a Gaia által készített felvételekből 15000 feltételezett fehér törpét választottak ki, amelyek a Föld mintegy 300 fényéves körzetében találhatók, és elemezték a csillagok fényességét és színét. Azt találták, hogy a fényesség és szín egy bizonyos tartományában több csillag tartózkodik a vártnál, és az ilyen jellegzetességet mutató csillagok nem köthetők egyetlen mérethez vagy korosztályhoz. A csillagok életciklus-modelljével összevetve a felhalmozódás egy olyan állapotnak felel meg, amelyben a modell jóslata szerint a csillagokban nagy mennyiségű látens hő szabadul fel, ami lassítja a lehűlési folyamatot. Egyes esetekben a lassulás mértéke elérheti a 2 milliárd évet, vagyis galaxisunk életkorának 15 százalékát.

Ez az első közvetlen bizonyíték arra, hogy a fehér törpék kikristályosodnak, vagyis folyékonyból szilárd halmazállapotúba mennek át– jelentette ki Tremblay. „Pont ötven éve jósolták meg, hogy egy bizonyos fényesség- és színértéknél felhalmozódást kellene tapasztalnunk a fehér törpék körében, de most először sikerült ezt megfigyelésekkel is alátámasztani.”

Illusztráció egy fehér törpéről, a csillagmaradvány körül törmelékmező látható

FORRÁS: NASA, ESA, STSCI, AND G. BACON (STSCI)

Milliárdnyi kristálygömb

„Fejlődése valamely pontján minden fehér törpének át kell esnie a kristályosodáson, bár a nagyobb tömegűekkel ez hamarabb történik– folytatta a kutató. –Ez azt jelenti, hogy a mi galaxisunkban már milliárdnyi fehér törpe fejezte be ezt az átalakulást, így ezek lényegében kristálygömbök az égen.Maga a Nap is kristályos fehér törpeként végzi majd mintegy 10 milliárd év múlva.”

A kristályosodás az a folyamat, melynek során az anyag halmazállapota folyékonyról szilárdra vált, s ennek során atomjai szabályos szerkezetbe rendeződnek. A fehér törpék magjában uralkodó extrém nyomásviszonyok közepette az atomok annyira szorosan egymáshoz préselődnek, hogy elektronjaik szabaddá válnak, és a kvantumfizika szabályainak engedelmeskedő áramvezető elektron-gázként hatják át a pozitív töltésű atommagok alkotta folyadékot. Amint azonban a mag nagyjából 10 millió fokosra hűl, a kisugárzott energia már elég ahhoz, hogy a folyadék szilárdulni kezdjen, s belőle szénben dús köpeny által körülvett fémes mag alakul.

Egy fehér törpe belseje (illusztráció)

FORRÁS: STÉPHANE CHARPINET

Nemcsak hogy bizonyítékot találtunk a szilárdulás során zajló hőkibocsátásra, de lényegesen nagyobb hőkibocsátást kell feltételeznünk ahhoz, hogy a tényleges megfigyeléseinket megmagyarázzuk– tette hozzá Tremblay. – Úgy véljük, ez a többlet onnan származik, hogy először az oxigén kristályosodik ki, majd lesüllyed a mag mélyére, olyasformán, ahogy a földi folyók medrében lesüllyed az üledék. A mélybe szálló oxigén felfelé nyomja a szenet, és ez a szétválás gravitációs energiát szabadít fel."

Nagy lépést tettünk a hidegebb fehér törpék, s velük a Tejút összes öreg csillagának pontos kormeghatározása felé– foglalta össze a tudós. „A felfedezést jelentős részben a Gaia megfigyeléseinek köszönhetjük. Hála azoknak a precíz méréseknek, amelyekre ez a műhold képes, soha nem remélt alapossággal sikerült megértenünk a fehér törpék belső szerveződését. A Gaia előtt úgvy 100-200 fehér törpének ismertük a pontos távolságát és fényességét; ez a szám immár 200 ezerre gyarapodott. Ami a fehér törpékben zajlik, az egy olyan kísérlet az ultrasűrű anyaggal, amilyet földi laboratóriumban egyszerűen lehetetlen lenne elvégezni.”

Forrás: ORIGOKapcsolódó: 2050-re jelentősen lehűlhet a Nap350 ezer csillag segítségével keresik a Nap elveszett testvéreitA Nap koronájába merült a NASA űrszondája
Kategóriák: UFO

Földönkívüliek üzenhetnek a titokzatos rádiójelekkel

ParaHIR.HU - 2019, január 17 - 18:32
CsillagászatRádióKategória: Mainstream Időről időre felbukkannak olyan hírek, amelyekben a kutatók idegen galaxisokból érkező gyors rádiókitörések észleléséről számolnak be, ami nagyon misztikusan hangzik - de vajon tényleg az is? Az igazság az, hogy egyelőre nagyon keveset tudunk a szaknyelvben csak FRB-knek nevezett kitörésekről, de az biztos, hogy olyan erőteljes forrásból kell érkezniük, amely egy ezredmásodperc alatt termel annyi energiát, mint a Nap 80 év alatt. Ez pedig, bármilyen furcsán is hangzik, még a szakma szerint is lehet akár földönkívüli civilizáció.  

Valahol, több millió, sőt, több milliárd fényévnyire tőlünk egy idegen civilizációnak sikerült rendkívül erős mágneses energiamezőt fejlesztenie, amely segítségével olyan erőteljes rádióhullámokat tudnak kibocsájtani, hogy azok még a mi Földünket is elérik. Az idegenek szeretnék megtudni, hogy egyedül vannak-e az univerzumban, ezért mindenféle irányba elindítanak ilyen ismétlődő rádiókitöréseket, hátha valaki válaszol majd rájuk, talán egy olyan fejlett társadalom, mint amilyen az övék is. A rádiójelek elindulnak a világűrben, és egyszer csak elérik a Földet, ahol a rádióteleszkópok fogják az adást.

Ez a történet nem egyszerű sci-fi: az eshetőség tényleg szerepel a csillagászok listáján, amikor arról vitáznak, hogy mi okozhatja azokat a nagy energiájú gyors rádiókitöréseket, amelyeket csak az elmúlt néhány évben kezdtünk el tömegesebben felfedezni. Ezeket a hullámokat egészen 2007-ig egyszerű anomáliaként kezelték, és senki nem is foglalkozott velük, ma viszont az űrkutatás egyik legnagyobb rejtélyeként tartják őket számon,

hiszen egyelőre fogalmunk sincs, hogy mi okozza őket. Elméletek persze azért vannak.

MINDENHONNAN JÖNNEK RÁDIÓHULLÁMOK, CSAK NEM ILYEN FURCSÁK

A gyors rádiókitörések (angolul fast radio bursts, azaz FRB-k) kozmikus rádióhullámok gyors, de nagyon erőteljes löketeit jelentik. Rádióhullámnak azt az elektromágneses sugárzást nevezzük, amelynek a frekvenciája 3 Hz-nél nagyobb és 300 GHz-nél kisebb. Egész tudományág épül az űrből érkező ilyen hullámok detektálására: a rádiócsillagászat, amely a kozmikus rádiósugárzást vizsgálja olyan forrásokból, mint például a csillagok, galaxisok, rádiógalaxisok, kvazárok, pulzárok vagy csillagászati mézerek. A rádiócsillagászatnak köszönhető a kozmikus háttérsugárzás felfedezése, amely a Nagy Bumm elmélet kialakulásához vezetett.

Landscape of Very Large Array of Radio Telescopes in New Mexico, USA.

Fotó: Thinkstock

Az FRB-k azonban még a tudományág szakértői számára is óriási rejtélyt jelentenek. A lökések mindössze néhány ezredmásodpercig tartanak, viszont rendkívül erőteljesek, egy lökésben például lehet annyi energia, amennyit a saját Napunk termel egy egész nap. Pontosan rövidségük miatt senki nem is figyelt rájuk, egészen 2007-ig, amikor a Nyugat-Virginiai Egyetem kutatója, Duncan Lorimer átnézte a Parkes rádióteleszkóp archívumát, és észrevett egy szokatlan jelet – az első FRB-t, amit valaha azonosítottak.

Korábban senkinek nem tűnt fel ilyesmi, minden jelet apró hibának vagy lényegtelen rádióhullámnak gondoltak, Lorimer viszont látta, amit más nem: a kitörések forrásai nagy energiájú asztrofizikai folyamatok kell, hogy legyenek. Azt viszont senki nem tudta, és nem tudja a mai napig sem, hogy pontosan milyen folyamatok ezek.

An FRB’s journey to Earth from ICRAR on Vimeo.

 

AZ EGYIKRŐL AZT IS TUDJUK, HOGY PONTOSAN HONNAN ÉRKEZIK

A következő néhány évben több FRB-t azonosítottak korábbi adatok átvizsgálása során, 2015-ben aztán az ausztrál Közösségi Tudományos és Ipari Kutatószervezet (Commonwealth Scientific and Industrial Research Organisation, CSIRO) először élőben is detektált ilyen kitörést. Ennél viszont nagyobb hír, hogy kicsit korábban, 2012-ben sikerült felfedezni az első ismétlődő FRB-t, ami lehetővé tette, hogy komolyabban megfigyeljük ezeket a furcsa, nagy energiájú kitöréseket és azok forrását is.

Néhány elkapott kitöréssel ugyanis nem igazán tudnak mit kezdeni a kutatók, hiszen véletlenszerűen bukkannak fel, és teljesen különböző irányokból érkeznek a Földre. Mivel nem lehetett megjósolni, hogy honnan jön a következő, az eget kémlelő rádióteleszkópokat nem lehetett egy adott helyre irányítani, egészen 2012-ig, amikor

a Puerto Ricó-i Arecibo teleszkóp el nem fogta az azóta világhíressé vált FRB 121102 névre keresztelt, szabálytalanul ismétlődő kitörést.

Később ez az FRB lett az első, amelynek kutatók képesek voltak meghatározni a forrását. A nagy áttörés 2018 elején érkezett el, amikor a Holland Rádiócsillagászati Intézet gondozásában egy nemzetközi kutatócsoport visszavezette az FRB 121102 forrását egy távoli, hárommilliárd fényévnyire lévő törpegalaxisig. Az igazán elképesztő mégis az, hogy a kutatók meg tudták mondani, hogy ebben a nagyon messzi galaxisban milyen tíz négyzetkilométeres (!) területről érkezhetnek a jelek. A környékről ráadásul tudják a csillagászok, hogy tele van extrém mágneses forró gázokkal, amelyek gyakran találhatók meg fekete lyukak környékén. A kutatók úgy vélik, hogy az FRB 121102 egy fiatal neutroncsillag által kiadott jel lehet, amit egy korábbi szupernóva-robbanás során keletkezett gáz és por vesz körül.

2012 óta csak egyetlen másik ismétlődő FRB-t sikerült felfedezni: pár napja jelentette be a Brit Columbiai Egyetem, hogy kutatócsoportjuk 13 új rádiókitörést észlelt, közöttük egy olyat, amely az FRB 121102-höz hasonlóan szabálytalanul ugyan, de ismétlődik. A felfedezést a CHIME (Canadian Hydrogen Intensity Mapping Experiment) névre hallgató kanadai teleszkóppal tették, nagyjából 20 százalékkal megemelve a ma ismert FRB-k számát. A nem túl laikusbarát nevű FRB 180814.J0422+73 ismétlődő rádiólökés a szakértők szerint 1,5 milliárd fényévre található forrásból ered, de egyelőre nem tudni, hogy pontosan milyen történés következménye – a legtöbben azt gyanítják, hogy neutroncsillagokból, azaz nagy mennyiségű szabad neutront tartalmazó maradványcsillagokból származhat.

MÉG NEM KELL TEMETNI A FÖLDÖNKÍVÜLI ELMÉLETET

A földönkívüliek mellett a neutroncsillagokra voksolnak egyébként is a legtöbben, ha az FRB-k forrását kell megnevezni. Amikor nem ismétlődő kitörésekről van szó, sokkal nagyobb a lehetőségek tárháza: ilyenkor két nagyon nagy tömegű objektum összeütközése is okozhat ilyen nagy energiájú rádiólöketet, de pulzárok összeomlására, Kerr-Newman fekete lyukakra, sötét anyagra, magnetárokra és szupernóvákra is voksolnak kutatók. A legegzotikusabb elképzelés, az idegen civilizáció által kibocsájtott FRB-k esélye azonban felfedezésről felfedezésre csökken, hiszen minél gyakrabban fordul elő valami a világűrben, annál kisebb az esélye, hogy mesterséges eredete legyen.

Még a földönkívülieket sem szabad kizárni a lehetőségek közül, bár egyre kisebb a valószínűségük – forrás: Pixabay

Ettől függetlenül az UFO-hívők se temessék azonnal a lehetőséget, hiszen jelenleg nagyon nincs más olyan jelenség a világűrben, amit ismerünk, és ami a földönkívüliek munkájára utalhatna – ezeken kívül. Persze nagyobb a valószínűsége annak, hogy valami olyan természetes folyamat eredményei, amely elképesztő energiákat szabadít fel – elég abba belegondolni, hogy egy ilyen kitörés forrása ezredmásodperc alatt annyi energiát generál, mint a Nap 80 év alatt.

Forrás: 24.huKapcsolódó: A NASA vezetője kijelentette: létezik földönkívüli életEzért nem hallhattunk még a földönkívüliekrőlFöldönkívüliről találtak fényképeket Arizónában?Földönkívüli vasat találtak Tutanhamon fáraó tőrjében1.5 milliárd fényévről érkező, rejtélyes rádiójeleket fogtak a tudósok
Kategóriák: UFO

Ilyen lehet az első találkozásunk a földönkívüliekkel

ParaHIR.HU - 2019, január 16 - 16:32
tudományföldönkívüliKategória: Mainstream Avi Loeb fizikus nem kispályás, ha a csillagászatról van szó: ő a Harvard csillagászati tanszékének elnöke, és igencsak otthon van az asztrofizikában és a kozmológiában. A professzor a német Der Spiegelnek fejtette ki, mi fog történni szerinte, ha először találkozunk földönkívüli életformákkal.  

Loeb korábban már kifejtette a véleményét a távoli galaxisokból érkező titokzatos rádiójelekről, a különleges, földönkívülieknek is tulajdonított megastruktúráról, és amellett foglalt állást, hogy a Naprendszerünket átszelő furcsa objektum valójában idegen életforma műve volt. Most a német Der Spiegelnek arról mesélt, szerinte milyen lenne egy földönkívüliekkel való találkozás.

A kutató kifejtette, hogy valójában a földönkívüli életforma felfedezése lenne a logikus következő lépés az emberiség fejlődésében. „Ha az emberi történelemre gondolok, a perspektívánk mindig változott, ahogyan fejlődtünk” – nyilatkozta. „Az egyéntől eljutottunk a családig, a törzsig, aztán az országig, majd végül találtunk olyan kontinenseket, amelyekről nem tudtunk korábban, és ahol szintén éltek emberek.

Ha a Földön kívül is találnánk élőlényeket, az lenne az eddigi legnagyobb lépés.

A kutató szerint amekkora lépés, akkora sokk is lenne egy ilyen találkozás, hiszen nagyon korlátolt az elképzelésünk arról, hogyan milyenek is lehetnek ezek a földönkívüliek. Nagyjából lehetetlen megjósolni, hogyan nézhetnek ki ezek a lények, mert a bolygónkon kívül annyiféleképpen fejlődhettek – ezeknek a lehetőségeknek a nagy részét még csak el sem tudjuk képzelni.

“Úgy gondoljuk, hogy az idegen lények hasonlítanak hozzánk” – nyilatkozta. “De könnyen lehet, hogy radikálisan mások.”

Így az első találkozás valószínűleg egy olyan élmény lesz számunkra, amit lehetetlen előre felfesteni: a saját tapasztalataink és tudásunk limitálják, hogy el tudjuk képzelni, mennyiféle élőlény létezhet a bolygónkon kívül.

  Forrás: 24.huKapcsolódó: "Halálos ágyán" vallott a földönkívüliekről az egykori CIA tiszt (magyar videóval) A NASA vezetője kijelentette: létezik földönkívüli életEgy brit hacker állítja: a NASA egy földönkívüli háborúra készülEzért nem hallhattunk még a földönkívüliekrőlFöldönkívüli bázist találtak Észak-Amerikában?
Kategóriák: UFO

Növények teremnek a Holdon

ParaHIR.HU - 2019, január 15 - 17:11
holdKínaKategória: Mainstream A kínai lander, a Csange-4 nemcsak azzal írt történelmet, hogy elsőként leszállt a Hold túlsó oldalán, majd fotókat is küldött vissza róla, hanem azzal is, hogy életet vitt a kísérőnkre: egy dobozban mesterséges ökoszisztémát akar kialakítani növényekkel és selyemhernyókkal, ami, egyelőre, sikeresnek bizonyul. Az egyik gyapot ugyanis kihajtott, és rügyezni kezdett.  

Ez az első eset, hogy bármilyen biológiai élőlény növekedni kezdett a Holdon: a kínaiak Csange-4 holdlandere egy olyan dobozkát rejt, amiben jelenleg egy gyapotnövény nődögél – írja a BBC. Kína ezzel kétszer is történelmet írt: ők voltak az elsők, akik leszálltak a Hold túlsó oldalán, és működő robotot is indítottak a felszínen; és abban is megelőztek mindenkit, hogy növényeket termesszenek a kísérőnkön.

A Csange-4 leszállóegységhez tartozó apró, 0,8 literes dobozban mesterséges ökoszisztéma található, amelyben burgonya- és virágmagvakat, élesztőgombákat, illetve selyemhernyópetéket tárolnak. Az egyik ilyen virágmag kezdett most el nőni, jól látszik a Kínai Nemzeti Űrügynökség által nyilvánosságra hozott fotón.

A tartályba egyébként egy csövön keresztül juttatják a napfényt, benne pedig vizet, termőföldet és tápanyagokat is elhelyeztek. A növényeket azért rakták a dobozba, hogy oxigént biztosítsanak a hernyóknak, a rovarok pedig anyagcseréjük révén állítják majd elő a növényeknek nélkülözhetetlen szén-dioxidot és tápanyagokat.

This handout photograph taken on January 12, 2019 and received from Chongqing University on January 15 shows a cotton sprout (L) growing in an experiment inside the Chang'e-4 moon probe on the far side of the moon. - Cotton seeds carried by China's Chang'e-4 lunar lander have germinated inside the probe on the far side of the moon, becoming the first shoots to grow on Earth's natural satellite, a scientist on the project said on January 15. (Photo by HANDOUT / CHONGQING UNIVERSITY / AFP) / RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO / CHONGQING UNIVERSITY" - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS == NO ARCHIVE

A bal oldalon ott nődögél a kis gyapot – fotó: HANDOUT / CHONGQING UNIVERSITY / AFP

A kutatók azért döntöttek a burgonya mellett, mert a jövő űrmissziói során ez a növény alapvető élelmiszerré válhat. Az ökoszisztémában megtalálható egyik virágra, az Arabidopsis thalianára pedig azért esett a választás, mert gyorsan fejlődik és könnyű megfigyelni a növekedését.

A kísérlet elsődleges célja az, hogy a kutatók rájöjjenek: van-e valami akadálya annak, hogy a világűrben, elzárt környezetben növényeket termesszünk, amelyek később elengedhetetlenek lehetnek egy emberes űrmisszióhoz. Egyelőre úgy tűnik, hogy nincs semmiféle akadálya a hagyományos termesztésnek – a burgonya persze még nem szakadt szárba, pedig ez lenne a legfontosabb, így a teljes siker elkönyveléséig még várni kell.

A Hold tökéletes kísérleti állomás lehet a későbbi, távolabbi űrmissziókhoz az emberiség számára, mivel közel van a Földhöz, ugyanakkor tökéletesen lehet rajta modellezni, hogy mihez kezdhetünk egy szinte semmiféle légkörrel nem rendelkező égitest felszínén a túlélésünk érdekében.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Kína virágot termesztene a Hold túlsó felénA Hold sötét oldalát fogja kutatni az új kínai műholdEmberes holdmisszióra készül Kína - Kína fogja gyarmatosítani égi kísérőnk?Kínai kutatók megdöntötték a teleportálás rekordját
Kategóriák: UFO

Valami nagyon furcsa történik a Föld mágneses mezejével

ParaHIR.HU - 2019, január 14 - 19:26
FöldKategória: MainstreamA szakértőknek példátlanul korán, a tervezettnél egy évvel előbb kell frissíteniük a hajók, repülők és tengeralattjárók navigációját segítő mágneses modellt az Északi-sarkvidéken a Föld északi mágneses pólusának gyors vándorlása miatt.  

A száz évvel ezelőtt még az észak-kanadai partoknál lévő pont napjainkra elmozdult a Jeges-tenger közepe felé – írja az MTI. A pont folyamatosan halad tovább Oroszország irányába.

Nagyjából 50 kilométert mozdul el évente. 1900 és 1980 között nem vándorolt sokat, ám az elmúlt 40 évben nagyon felgyorsult”

– nyilatkozta Ciaran Beggan, az edinburgh-i Brit Földtudományi Központ (British Geological Survey) munkatársa.

Az ötévenként módosított Mágneses Világmodellt (World Magnetic Model) eredetileg 2020-ban kellett volna módosítani, ám az Egyesült Államok hadereje nemrég a modell példátlanul korai aktualizálását kérte. A BGS és az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) mágneses modelljét többek közt a NATO, illetve az amerikai és a brit haderő is használja. A vándorló pólust a Föld belsejében lévő olvadt vas megjósolhatatlan változásai irányítják.

Beggan szerint az északi mágneses sarok elmozdulása befolyásolja a navigációt, elsősorban a Jeges-tenger Kanadától északra eső részén. Arnaud Chulliat, a Coloradói Egyetem szakértője hozzátette, a pólus gyors mozgása miatt ebben a régióban nagyobb az esély a jelentős navigációs hibákra.

Beggan szerint az északi mágneses sarok mostani elmozdulásait nem fogja észlelni az Északi-sarkvidéken kívül élők többsége, például ha New Yorkban, Pekingben vagy Londonban okostelefont használnak, mivel az autókban és mobiltelefonokban lévő navigációs rendszerek a műholdakból érkező rádióhullámokra épülnek.

Azt egyelőre nem sikerült kideríteni, hogy mi is áll a szokatlanul gyors pólusvándorlás hátterében.

Forrás: 24.huKapcsolódó: A Föld belsejében lassabb az idő, mint a felszínénA Föld eredeti kérgének nyomaira bukkantak - a kőzet 4,3 milliárd éves! (+videó)A Föld valójában két bolygóból áll
Kategóriák: UFO

Elállt a kutatók szava, mikor kiderült, mi villant fel az égen

ParaHIR.HU - 2019, január 13 - 18:23
CsillagászatKategória: Mainstream

Először sikerülhetett megfigyelni egy fekete lyuk születését. Tavaly nyáron egy titokzatos, fényes objektum ragyogta be az éjszakai égboltot, a kutatók szerint a jelenség valójában egy fekete lyuk vagy neutroncsillag születése lehetett. Az erős fény – ami a Földtől 200 millió fényévre található régióból érkezett – nagy valószínűséggel egy nagyobb csillag maradványa, ami egy fekete lyuk szélén örvénylik.

A váratlanul felbukkanó, majd eltűnő anomáliát a tudósok még júniusban figyelték meg először. Az objektum az AT2018cow nevet kapta. A „cow" vagyis a tehén végződés pusztán a véletlen műve – először az Astronomer's Telegram című weboldalon tették közzé, itt a jelenségek három betűből álló címkét kapnak, és az ábécésorrend alapján a felvillanásnak ez az elnevezés jutott.

Kezdetben a csillagászok nem voltak tisztában vele, pontosan mire is sikerült rátalálni, úgy gondolták, egy csillag szupernóva robbanással lehelte ki a lelkét. Az adatok hosszas elemzése és kombinálása alapján végül a NASA kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy valójában egy csillag kompakt objektummá történő összeomlásának lehettek tanúi.Ez az objektum pedig véleményük szerint két dolog lehet – vagy egy fekete lyuk, vagy egy neutroncsillag.

A felfedezés azért is jelentős, mert hasonló eseményt még nem sikerült élesben megfigyelni, így tanulmányozásával jelentős lépést tehet a tudomány a hasonló égitestek keletkezésének megértése felé.Eddig csak az elméletek mutatták, hogy egy csillag halálával fekete lyukak és neutroncsillagok keletkezhetnek, de születésüket még sosem láthattuk saját szemeinkkel. Soha"– nyilatkozta Raffaella Margutti, a kutatás vezetője, a Northwestern University munkatársa.

FORRÁS: RAFFAELLA MARGUTTI/NORTHWESTERN UNIVERSITY

Belepillantani egy fekete lyuk centrumába

Már a kezdetek kezdetén gyanús volt, hogy a képződmény nem viselkedett hagyományos csillagként – 100-szor fényesebben ragyogott, mint ahogy a szupernóvák szoktak, ráadásul rövid idő alatt fénylett fel, majd tűnt el. Az egész esemény nem tartott 16 napnál tovább.

Azonnal tudtuk, hogy a forrás az inaktivitástól a csúcsfényességig mindössze néhány nap alatt jutott el"– mondta Margutti. Hozzátette: ez rendkívül szokatlan és csillagászati mértékkel mérve viszonylag közeli esemény volt.

A látható hullámhosszokon túl röntgentartományban is megvizsgálták az objektumot, hogy az eltűnése után visszamaradt jeleket is tanulmányozni tudják.

Rendszerint a fiatal fekete lyukak fontos, központi részét az anyag eltakarja a kíváncsi szemek elől,a „tehén" esetében ugyanakkor ez a régió viszonylag tiszta, emiatt pedig a kutatók képesek egyenesen belepillantani a fekete lyuk szívébe.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: A fekete lyukak nagyobb étvágyúak, mint hittükA szomszédos csillag buktatta le a rejtőzködő fekete lyukatAz első valódi felvétel egy csillagot bekebelező fekete lyukrólBolygóméretű gázcsomókat dobálhat a központi fekete lyukFekete lyukak vetnek véget a ma ismert univerzumnak
Kategóriák: UFO

A laposföldesek megint mellényúltak

ParaHIR.HU - 2019, január 12 - 14:54
laposföldKategória: MainstreamA laposföldesek 2019-es találkozóját egy hajón fogják megrendezni, a helyszínválasztással azonban van egy kis gond.  

A Nemzetközi Lapos Föld Konferenciát (Flat Earth International Conference, azaz FEIC) idén novemberben fogják megtartani egy hajón – írja az IFLScience. A rendezvény független a hírhedt Lapos Föld Társaságtól, célja pedig az, hogy felfedjék és eloszlassák a „pszeudo-tudományos” megállapításokat, és bemutassák a „valódi” tényeket.

Eltekintve a laposföldesek elméleteitől, az összejövetellel van még egy probléma: a helyszínválasztás.

A hajók navigációja azon az elven alapszik, hogy a Föld gömbölyű

– nyilatkozta Henk Keijer veterán kapitány. A férfi hozzátette, eleve a tengerészeti térképeket is ezen felfogás alapján készítették.

Keijer szerint a GPS-ek már önmagukban bizonyítják, hogy bolygónk gömbölyű. A navigációs rendszerek működéséhez alacsony Föld körüli pályán keringő műholdakra van szükség. Amennyiben bolygónk lapos lenne, már három műhold elég lenne a GPS-ek üzemeléséhez – ehhez képest csak az Egyesült Államoknak legalább 24 GPS-műholdja van.

Az ellentmondásra az FEIC szervezői egyelőre nem reagáltak.

Az egyszeri laposföldes fejében persze az is megfordulhat, hogy veszélyes egy hajóra szervezni a találkozót, hiszen a jármű a bolygó pereméhez érve lezuhanhat. Szerencsére az FEIC legelfogadottabb álláspontja, amely szerint a Föld peremét a tudomány által csak sarkoknak nevezett jégtakaró öleli körbe, megóvva a hajókat a leeséstől, megnyugtathatja az aggódókat.

Forrás: 24.huKapcsolódó: A laposföldesek kiakadtak az űrben lebegő autó miattPénteken (most már tényleg) elkezdik bebizonyítani, hogy a Föld laposVége a dalnak: nekiállnak bebizonyítani, hogy mégis lapos a Föld
Kategóriák: UFO

Teóriák: Hogyan lesz vége a világnak?

ParaHIR.HU - 2019, január 11 - 16:27
tudományKategória: Mainstream

Mert hogy vége lesz, ez nagyjából biztos. Szinte az összes kozmológiai modell arra a következtetésre jut, hogy az univerzumot vezérlő folyamatok nem tarthatják fenn örökké az általunk ismert világot, így egyszer csak mindennek csúnya vége lesz. Ezt pedig az univerzum egyetlen atomja sem élheti túl, így mind meg fogunk halni. De szerencsére a totális világvégétől nem kell félnünk, hiszen a földi élet már sokkal korábban ki fog pusztulni.

Az univerzum nem holnap, hanem milliárd évek múlva fog véget érni. Ugyanakkor nem nehéz olyan kozmikus eseményeket sorolni, amelyek - ha eléggé pechesek vagyunk - egy csapásra eltörölhetik a földi életet. Okozhatja ezt egy különösen cudar napvihar, gammasugár-kitörések, szupernóva-robbanás, vagy Hollywood kedvence, a kisbolygó-becsapódás is. De még csak efféle előreláthatatlan események sem kellenek hozzá. A Nap sugárzása ugyanis egymilliárd év alatt 10 százalékot növekszik. Márpedig egy 10 százalékkal fényesebb Nap uralta Naprendszerben a bolygók lakható zónája (ahol nincs sem túl meleg, sem túl hideg ahhoz, hogy a felszínen folyékony víz lehessen) is kijjebb tolódik, és a Föld kikerül belőle (viszont eljöhet a marsi élet aranykora).

A NASA Nap- és Helioszférikus Megfigyelőközpontja által 2003. november 18-án rögzített felvétel egy napkitörésről

A NASA Nap- és Helioszférikus Megfigyelőközpontja által 2003. november 18-án rögzített felvétel egy napkitörésről

Fotó: Nasa

Tehát – hacsak nem települünk át más bolygóra, vagy inkább más naprendszerbe – minket az alábbi események már nem érintenek. Mégsem érdektelen kérdés, hogy hogyan ér majd véget az univerzum története. Alapvetően négy forgatókönyv mutatkozik lehetségesnek, sajnos azonban népszerű elnevezéseik (amelyek az ősrobbanás angol elnevezése, a nagy bumm kaptafájára születtek) csalódáskeltően fantáziátlanok.

A nagy szétszakadás (Big Rip)

Talán ez a legnépszerűbb modell, amiben jelentős szerepet játszik az is, hogy nevében a nyugodj békében angol rövidítése is felfedezhető. Az elmélet azon alapszik, hogy az univerzum egyre gyorsulva tágul, és e gyorsulás hátterében a rejtélyes sötét energiát sejtik. Ha e gyorsuló tágulás a végtelenségig folytatódik, akkor egy idő (nagyjából 22 milliárd év) múlva a csillagok, az égitestek, illetve maguk az anyagot alkotó atomok is olyan távol kerülnek már egymástól, hogy nem lesznek képesek együttmaradni. Minden szét fog szakadni, az atomok elemi részecskékre esnek szét. Napunk már jóval ezelőtt átesik a vörösóriás-fázison, és porrá égeti a Földet.

A nagy fagyás (Big Freeze)

Másutt fagyhalálnak is nevezik e forgatókönyvet, de ezt a nevet ritkán használják, hiszen nem naggyal kezdődik. Sok elemében hasonlít a nagy szétszakadáshoz, de azt jövendöli, hogy az egymástól túlságosan eltávolodó égitestek miatt az univerzumban eloszló hő sűrűsége végletesen lecsökken. A csillagok fénye már nem jut el a szomszédos bolygókra sem, így ha akkoriban felnéz majd valaki az égre, csak a teljes, vak sötétséget látja majd. Végül az újonnan születendő csillagokhoz szükséges anyag sem lesz többé elérhető, így a fény végleg megszűnik. A világ pedig sötét, hideg, halott hely lesz mindörökre. Sok kutató ezt tartja a legvalószínűbbnek.

A nagy reccs (Big Crunch)

Vannak szcenáriók, amelyek azt feltételezik, hogy az univerzum tágulása nem tarthat örökké. Elérkezik majd (talán több billió év múlva) egy pont, amikor megfordul a tágulás, és a világmindenség - az ősrobbanás folyamatát visszafelé megismételve - összezuhan egy hihetetlen tömegű szingularitássá. Egyes elméletek szerint mindez a múltban már számtalanszor lejátszódott, és a mi ősrobbanásunk csak egy korábbi világmindenség megsemmisülése után vált lehetségessé.

DevotedElectricGypsymoth-size restricted.gif   A nagy szürcsölés (Big Slurp)

Ez a legfiatalabb armageddonelmélet mind közül, mindössze hat évvel ezelőtt publikálták kifejlesztői. Ők a Higgs-bozon felfedezése kapcsán jutottak arra a következtetésre, hogy az univerzumban uralkodó vákuum állandó metastabil állapotban leledzik. Ez azt jelenti, hogy könnyen kibillenthető stabil állapotából, amelynek a teljes megsemmisülés lehet a következménye. A teória szerint bárhol létrejöhet egy másfajta stabil állapotot felvevő alternatív univerzum alkotta buborék (évmilliárdok múlva, ha egyáltalán), amely fénysebességgel fog tágulni, és minden útjába eső protont lebont majd. És ez nagyon nem jó hír.

Forrás: IndexKapcsolódó: Megint elmaradt egy világvégeKészülj, pár napod van még a világvégéig - de komolyan!Két és fél perc múlva világvégeEgy új megfigyelés megkérdőjelezi, amit az univerzum keletkezéséről gondolunkKis tömegű szupernóva indíthatta el a Naprendszer keletkezésétŐsi csillagpor vall az első csillagok keletkezéséről és haláláról
Kategóriák: UFO

1.5 milliárd fényévről érkező, rejtélyes rádiójeleket fogtak a tudósok

ParaHIR.HU - 2019, január 10 - 18:24
CsillagászatKategória: Mainstream

Egy csillagászcsapat immár másodszor detektált a Tejútrendszeren kívülről érkező rádiójeleket. A rövid, de ismétlődő frekvenciákat még tavaly nyáron azonosították tudósok a CHIME névre hallgató kanadai teleszkóppal, de az eredményeket csak szerdán publikálták a Nature nevű tudományos magazinban, írja a Mashable.

A rádiójelek rendkívül távolról, körülbelül 1.5 milliárd fényévről érkeznek, de a forrásuk egyelőre rejtély. Az új felfedezés további kérdéseket vet fel az úgynevezett gyors rádiókitörésekkel (Fast Radio Bursts, azaz FRB) kapcsolatban. Ezek a néhány milliszekundumos jelek hatalmas távolságot tesznek meg az űrben, mire elérik a Földet. A tudósok egyelőre nem tudják, hogy a következő FRB-k pontosan honnan, miért és mikor érkeznek majd, de rendszeresen észlelik őket.

Bár a csillagászok mostanáig több mint 60 alkalommal azonosítottak ezredmásodpercekig tartó rádiófrekvenciákat, ez mindössze a második jel, amely ismétlődött. A legtöbben azt gyanítják, hogy neutroncsillagokból, azaz nagy mennyiségű szabad neutront tartalmazó maradványcsillagokból származhatnak.

Az űrben rengeteg dolog tud rádiójeleket kibocsátani, és közülük sok el is éri a Földet. Például a Nap és a fekete lyukak is rádióhullámokat bocsátanak a kozmoszba.

A CHIME feladata, hogy feltérképezze a leggyakoribb elem, a hidrogén eloszlását a világűrben. A távcső 16 000 különböző frekvencián fogja a rádiókibocsátást, így másodpercenként 130 milliárd bit adatot vizsgálhat. Mikor a teleszkóp gyanús jeleket azonosít, az információkat továbbítja a kutatóknak, akik alaposabban is elemzik az adatokat.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Megtalálhatták a rejtélyes mikrohullámú sugárzás forrásátMesterséges rádiójelek igazolhatják, hogy idegen űreszköz az Oumuamua
Kategóriák: UFO

Pokoli szökőárat okozott a hatalmas aszteroida

ParaHIR.HU - 2019, január 9 - 18:49
CsillagászatKategória: MainstreamMikor 65 millió évvel ezelőtt a dinoszauruszokat kipusztító aszteroida a Földbe csapódott, pokoli láncreakciót indított el. Az esemény hatására többek közt egy óriási, kezdetekben 1,5 kilométer magas szökőár is kialakult.  

Az új kutatásban a szakértők elsőként modellezték, hogy mekkora lehetett az objektum által elindított szökőár – írja a Live Science.

A Chicxulub aszteroida a becslések alapján 14 kilométer széles volt, és a Mexikói-öbölben ért földet nagyjából 65 millió évvel ezelőtt. A katasztrófa hatására pusztító láncreakció indult el, a légkörbe áramló korom miatt például több mint egy évre elsötétült az ég.

Molly Range, a Michigani Egyetem munkatársa kollégáival elsőként mérte fel a becsapódás egyik kevéssé tanulmányozott következményét, a hatalmas cunamit.

A szakértők először azt vizsgálták, hogy mi is történt percekkel a becsapódást követően. A kutatók tudták, hogy az aszteroida viszonylag sekély vízbe hullott, és nemcsak magával a becsapódással, hanem a kéreg eldeformálódásával, a kialakult kaotikus hullámokkal, illetve a visszahulló törmelék erejével is számolniuk kell.

Az ütközés olyan erővel bírt, hogy még 10 perccel a becsapódást követően sem volt víz a kialakult kráterben.

A számítások alapján az aszteroida pokoli szökőárat idézett elő.

A cunami eredetileg az 1,5 kilométeres magasságot is elérhette, és 143 kilométer per órával haladhatott. A szökőár idővel a világ minden óceánján áthaladt, igaz, a Csendes-óceán északi részére érve már „csak” 4 méteres volt.

A szakértők szerint ehhez hasonló cunami nem alakult ki a modern történelemben. Az esemény erejét nehéz meghatározni, de a 2004-es, legalább 225 ezer halálos áldozatot követelő indiai-óceáni szökőárnál akár 29 ezerszer is pusztítóbb lehetett.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Hatalmas pechjük volt a dinoszauruszoknak az óriási aszteroidávalMeteoritbecsapódás hozta el a dinoszauruszok uralmátCunamik tombolhattak az ősi Marson
Kategóriák: UFO

Létezik a világunknak egy tükörképe, ahol az idő visszafelé halad

ParaHIR.HU - 2019, január 8 - 19:02
CsillagászatKategória: Mainstream

Az univerzumnak létezik egy tükörképe, ahol az idő nem előrefelé, hanem visszafelé halad – írja egy most megjelent új tanulmány. Ez az anti-univerzum az ősrobbanás előtt létezett.

Bizonyos nézőpontból szemlélve a világegyetem olyan, mintha aszimmetrikus lenne; ahogy az univerzum tágul, az idő előrefelé halad, és a mindenséget az anyag tölti ki. Ez a tapasztalat ugyanakkor ellentmondani látszik az úgynevezett CPT-szimmetria elvének. A CPT-szimmetria érvényesülése azt jelenti, hogy az anyagot antianyagra cserélve, a világegyetemet tükörben nézve és az idő irányát megfordítva a fizikai kísérletek ugyanahhoz az eredményhez vezetnek, mint valódi világunkban.

Hogy a kozmosz egyensúlyba kerüljön, három kanadai kutató, Latham Boyle, Kieran Finn, és Neil Turok azt feltételezi, az ősrobbanás nemcsak a világunknak, hanem egy antivilágnak is a kezdőpontja volt.Ebben az antivilágban az idő visszafelé halad és az antianyag domináns.Azt is kimutatták, hogy a CPT-szimmetrikus modell nemcsak összhangban van a kozmosz tágulásának ismert történetével, de egyszersmind világos magyarázattal szolgál a sötét anyagra is.

Nem kell új fizikát feltalálni hozzá

A CPT-szimmetria az inflációs elmélet egy alternatívája. Utóbbi azt mondja ki, hogy az univerzum rögtön az ősrobbanás után exponenciális táguláson ment keresztül. A teóriával magyarázni lehet egy sor megfigyelést, ugyanakkor bizonyításához hipotetikus kvantumterek létezésének igazolására lenne szükség, ami egyelőre nem történt meg. Boyle és társainak elmélete azért is nagyszerű – áll a kiadott közleményben-, mert a korai kozmikus evolúció magyarázatához nincs szükség ismeretlen fizikai tényezőkre.A CPT-szimmetria modellje szerint idő és tér folytonosan áramlik az ősrobbanáson keresztül, és az anti-világegyetem, ami az ellentétes időirányba halad pontosan úgy viselkedik, mint a mi univerzumunk tükörképe.

A kutatócsoportnak modelljükkel természetesen reprodukálnia kell ugyanazokat a megfigyeléseket, amiket az inflációs-teória magyaráz – ilyen például a kozmikus uniformitás.

A CPT-szimmetria nagy előnye, hogy magyarázatot ad a sötét anyag létezésére: egy CPT-szimmetrikus univerzum jelentős mennyiségű nagytömegű steril neutrínó otthonául szolgálna. Az ilyen szupernehéz neutrínók lehetnek a nemrégiben megfigyelt nagyenergiájú részecskezáporok forrásai is.

A publikáció a Physical Review Letters folyóiratban jelent meg.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Fejünk fölött kering az Univerzum leghidegebb helyeElkészült az univerzum legrészletesebb szimulációja (+videó)Egy új kutatás szerint az élet gyakori lehet az UniverzumbanAz univerzum fekete szörnyei felzabálják a nagytömegű galaxisokat
Kategóriák: UFO

Rejtőzködő holdakat keres a New Horizons

ParaHIR.HU - 2019, január 7 - 17:29
CsillagászatNew horizonsKategória: Mainstream

A NASA New Horizons űrszondája az Ultima Thule kisbolygót elhagyva holdak után kutat tovább a Kuiper-övben, a Naprendszer legtávolabbi sarkában - jelentették be a missziót irányító tudósok.

A zongora nagyságú űrszonda kedden haladt el a Kuiper-övben található jeges égitest, a hóember formájú Ultima Thule mellett, 6,5 milliárd kilométerre a Földtől. A szonda azóta már ötmillió kilométerre távolodott el a különleges alakú bolygókezdeménytől, amely a tudósok szerint két jeges űrszikla fúziójából keletkezett sok milliárd évvel ezelőtt.

A sajtótájékoztatón az Ultima Thule három dimenziós képét is bemutatták, hogy a városnyi nagyságú kozmikus testet alaposabban meg lehessen tekinteni. A sztereóképet Brian May asztrofizikus, a Queen gitárosa készítette, aki a misszió irányítóival a marylandi Laurelben, a Johns Hopkins Egyetem Alkalmazott Fizikai Laboratóriumában ünnepelte az űrszonda elhaladását az Ultima Thule mellett.

Mark Showalter, a kaliforniai SETI Intézet tudósa elmondta, hogy amint jobb képek érkeznek az űrszondától, néhány héten vagy hónapon belül kiderülhet, vannak-e az Ultima Thulénak apró holdjai, esetleg halvány, keskeny gyűrűje.Hozzátette, hogy feltételezése szerint legalább néhány hold kering a "hóember" körül néhány száz kilométer távolságban.Az erről a területről gyűjtött adatok azonban még a szonda fedélzetén vannak.

Alan Stern, a misszió vezető tudósa arról beszélt, csodálkozna, ha nem lennének becsapódásból származó kráterek a kisbolygón.Ha sikerülne ezeket felfedezni, az óriási jelentőségű lenne, hiszen betekintést engednének a kisbolygó belsejébe.A következő napokban átmenetileg leáll az adattovábbítás a szondáról, mivel a Nap jelenleg a kisbolygó és a Föld közötti pozícióban van és ez zavarja a rádiójeleket.

FORRÁS: NASA/JHUAPL/SWRI

Az amerikai űrszonda már nagyon mélyen jár a Kuiper-övben, a Földtől való óriási távolsága miatt csaknem két évbe telik majd, hogy minden adatot visszaküldjön. Utazása tovább folytatódik, közben újabb égitesteket figyel meg és méréseket végez. A kisbolygóövben mintegy 800 ismert objektum van, amelyek kulcsként szolgálhatnak ahhoz, miként jöttek létre az égitestek mintegy 4,6 milliárd évvel ezelőtt.

A New Horizons űrszondát 2006. január 19-én indították útnak, elsődleges feladata a Plútó kutatása volt, 2015. július 14-én haladt el a törpebolygó mellett, minden eddiginél közelebb jutva hozzá.
Az Ultima Thulét 2014-ben a Hubble teleszkóp fedezte fel, a NASA 2015-ben döntött úgy, hogy a New Horizons misszióját kiterjesztik a kisbolygó vizsgálatára.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Íme a felvétel a Naprendszer legtávolabbi égitestjérőlElértük az eddig vizsgált legtávolabbi égitestet - Dal is született az utazásról!
Kategóriák: UFO

A Naprendszert kétmilliárd év múlva kilökhetik a galaxisából

ParaHIR.HU - 2019, január 6 - 18:29
CsillagászatgalaxisokTejútKategória: Mainstream

Galaxisunk, a Tejútrendszer jóval korábban ütközhet egy másik galaxissal, mint eddig gondoltuk, a találkozás pedig a Naprendszert se hagyja érintetlenül: könnyen lehet, hogy csillagrendszerünk kilökődik majd a galaxisból – írja CNET egy új tanulmány alapján.

A szóban forgó másik galaxis a Tejútrendszer körül keringő Nagy Magellán-felhő (LMC) nevű törpegalaxis, az ütközés pedig 2 milliárd év múlva történhet. Ez emberi léptékkel még mindig beláthatatlan időtáv, viszont egyrészt kozmikus mércével viszonylag közeli, másrészt jóval korábbi, mint az eddigi jóslatok. Az eddigi becslések szerint a legkorábbi ütközés csak 8 milliárd év múlva következett volna be a szomszédos Andromeda galaxissal.

A hamarabbra becsült ütközés oka, hogy újabb számítások szerint az LMC-ben a korábban gondoltnál kétszer több a sötét anyag, ez az eddig ismeretlen tömeg pedig úgy lelassíthatja a törpegalaxist, hogy nem fog tudni ellenállni a Tejútrendszer gravitációs vonzásának.

Van rá egy kis esély, hogy nem ússzuk meg sértetlenül a két galaxis ütközését, ami kilökhet minket a Tejútrendszerből, bele a csillagközi térbe

– mondta Marius Cautun, a brit Durham Egyetem kutatója, a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society folyóiratban megjelenő tanulmány vezető szerzője.

A kutatók szerint az ütközés felébresztheti a Tejútrendszer közepén szunnyadó szupermasszív fekete lyukat is, amely rögtön el is kezdené magába vonzani a közeli gázt, és gyorsan egy nagyságrendnyi növekedésen esne át. Ha az utódaink a Földön élnek még akkor, és az ütközés sem bizonyul végzetesnek, a kutató szerint látványos tűzijátékban lehet majd részük, ahogy az újra aktív fekete lyuk extrém fényes sugárnyalábok kibocsátásába kezd. Ha minden igaz, mindez elég távol fog zajlani a Földtől ahhoz, hogy ne okozzon problémát a lakóinak, ha lesznek még akkor.

Forrás: IndexKapcsolódó:  Százmilliárd Föld-szerű bolygó létezhet a TejútonA Tejútrendszer leggyorsabb csillagai a szomszédból szöktek megFelfedezték a Tejútrendszer leghalványabb törpegalaxisátFeltérképezték a fényenergia eloszlását a Tejútrendszerben
Kategóriák: UFO

Magáncégek veszik át a világűrt 2019-ben

ParaHIR.HU - 2019, január 5 - 14:01
űrkutatásSpaceXKategória: Mainstream 2018 kifejezetten izgalmas év volt az űrkutatás terén, de úgy tűnik, 2019 sem lesz unalmas - igaz, idén kevésbé a nagy űrkutató szervezetek, inkább a magánvállalatok kezében lesz az irányítás. Persze azért a NASA és az ESA is fog villantani, becsatlakozik a sorba az indiai ISRO, és Kína sem marad el az űrmissziók terén. Nézzük, mi várható idén az űrkutatásban.   Az idei év két komoly űrkutatási mérföldköve már meg is történt január első napjaiban: a NASA New Horizons űrszondája odaért a valaha meglátogatott legtávolabbi objektumhoz, az Ultima Thuléhez, és leszállt a Hold Földről nem látható túloldalán a Csang’o-4 kínai űrszonda, elsőként a világűr kutatásának történetében. Az Ultima Thuléról már most érkeznek adatok, de még két évig fog tartani, hogy mindent kielemezzenek a kutatók, a Csang’o-4 segítségével pedig a kínaiak alacsony frekvenciájú rádiócsillagászati megfigyeléseket végeznek majd, vizsgálni fogják a Hold felszínét és felszíni formáit, ásványi összetételét, a neutronsugárzás mértékét és más környezeti viszonyokat.  

VÉGRE EMBERT VIHET AZ ŰRBE A SPACEX

Január első néhány hetében várható a SpaceX első nagy dobása is idén: végre útnak indulhat a Crew Dragon kapszula, ami az amerikai Space Shuttle flottát hivatott pótolni, és kiváltaná a drága orosz Szojuzt – utóbbi az egyetlen lehetőség jelenleg ugyanis, hogy embereket juttassunk a világűrbe.

A Crew Dragon egy újrahasznosítható űrkapszula, ami sokkal olcsóbban és hatékonyabban fog működni a NASA szolgálatában, mint a korábbi megoldások. Az első fellövés természetesen még asztronauták nélkül zajlik majd, az űrjárművet szállító Falcon-9-es rakéta épp a napokban gördült ki a kilövőállásra. A kapszula feladata az első teszten annyi lesz, hogy dokkoljon a Nemzetközi Űrállomásra, majd épségben visszatérjen a Földre.

Fotó: NASA/SpaceX

Ha minden jól megy, a SpaceX az év további részében két emberes tesztet is végre fog hajtani. Az egyiket júniusban, és ha tényleg minden az előzetes számítások szerint történik, akkor Dough Hurley és Bob Behnken űrhajósok fognak elindulni a kapszulában, a magánűrvállalat első emberes missziójában.

IZRAEL ÉS INDIA A HOLDAT CÉLOZZA

Januárban készül indulni a SpaceIL izraeli űrvállalat is, amely a Holdra készül, a magáncégek közül elsőként. A SpaceIL még a Google X Prize versenyében indult el, ami végül eredménytelenül zárult, mert a határidőn belül senki nem tudta teljesíteni a holdraszállást. A SpaceIL azonban még így is el akar jutni a kísérőnkre, méghozzá egy Falcon-9-es rakéta segítségével, amin egy indonéziai kommunikációs műholddal osztozik.

Január 30-ára tervezik egy másik ázsiai Hold-misszió, az indiai Chandrayaan-2 fellövését is, ami a szebb napokat látott, 2008-ban indult Chandrayaan-1-et hivatott kiváltani, ez ugyanis képtelen volt leszállni a Hold felszínére. Az elveszett landert csak 2017-ben találta meg a NASA, miután az indiaiak 2009-ben elvesztették vele a kapcsolatot. A Chandrayaan-2 lesz az ország űrügynökségének, az ISRO-nak a második missziója a Föld kísérőjére.

A BRITEK ÉS A BOEING IS BESZÁLLNAK

Februárban ismét a magánűrszektoré a pálya: a londoni OneWeb vállalat fellövi az első tíz műholdját, amit augusztusban még tíz követ majd. A projekt célja az, hogy az egész bolygón gyors és könnyen hozzáférhető internetet biztosítson. A OneWeb komoly vetélytársa a SpaceX hasonló terveket szövő projektjének, ami 12 ezer műholddal számol, ám

a Starlinknek egyelőre még nincs olyan pontos indulási időpontja, mint a OneWebnek.

Hasonlóan 2019 a belőtt időpont, de pontosabb információkról még nem tudunk.

A SpaceX 2019 első felére egy újabb Falcon Heavy-indítást is tervez az ominózus Tesla-röptetés után. A Space Test Program-2 névre keresztelt fellövés során katonai műholdakat visznek majd pályára, és a NASA kísérleti űrbéli atomóráját ( Deep Space Atomic Clock, DSAC), ami a mélyűri navigációt fogja pontosabbá tenni.

Márciusban elindulhat a Boeing első űrhajójának tesztje, a CST-100 Starliner egyelőre űrhajós nélkül fog dokkolni a Nemzetközi Űrállomásra, majd visszatér a Földre – legalább is akkor, ha minden a tervek szerint alakul. Ennek az űreszköznek is hasonló a célja, mint a SpaceX Crew Dragonjának: hogy olcsó és hatékony alternatívát adjon az oroszok Szojuzára.

Fotó: Boeing

Júniusban tervezi Kína, hogy elindítja az első emberes űrmissziójának tesztkörét, amit a tervek szerint a Long March 5B rakéta fog a világűrbe juttatni. Az első alkalommal nem kell emberes utazásra számítani, csak arra, hogy a tervezett kínai űrállomás egy-egy darabja jut majd fel a világűrbe.

EXOBOLYGÓK UTÁN KUTAT AZ ESA

Az Európai Űrügynökség CHEOPS szondája október-novemberben indul útnak, ez lesz az ESA első kis osztályú tudományos küldetése. A célja az, hogy exobolygókat vizsgáljon az úgynevezett tranzitmegfigyelések segítségével. Érdekesség, hogy a projektben magyarok is részt vesznek: a CHEOPS-hoz épülő ultraprecíz műhold két radiátorát szállítja a magyar Admatis Kft.

De három másik műholdat is a világűrbe repít az ESA, ha minden jól megy: az egyik hajókat fog monitorozni az óceánokon (sat-ais), a második egy új generációs távközlési műhold (neosat), a harmadik pedig egy újraprogramozható műhold (Quantum).

KÍNA DUPLÁZIK A HOLDON

2019 végére Kína elindítaná a Csang’o-5-öt, ami a Hold túlsó oldalára leszálló szonda nagy testvére lesz, a célja pedig az, hogy mintákat is hozzon vissza a Hold felszínéről. A tervek szerint legalább két kilónyi regolitot és más törmeléket fog kiásni, majd visszavinni a Földre, hogy végre Kínának is lehessenek kutatható holdi mintái.

Szintén az év végére ígéri Elon Musk és csapata azt, hogy végre kipróbálja, hogyan működik Starship-Super Heavy, leánykori nevén a Kibaszott Nagy Rakéta, vagyis Big Fucking Rocket (BFR), Ezt a SpaceX azonban húzza már egy ideje, így egyáltalán nem biztos, hogy 2019-ben még sikerrel jár.

Forrás: 24.huKapcsolódó: A Holdra szállhat egy magáncég - Eljött a nagy cégek ideje az űrkutatásban?A jövő magánűrhajói
Kategóriák: UFO

Megérkeztek az első képek a hold túlsó oldaláról

ParaHIR.HU - 2019, január 4 - 16:11
holdCsillagászatKínaKategória: Mainstream

Kigördült a Jade Nyúl 2 elnevezésű holdjáró a Csang'o-4 kínai űrszondából, amely csütörtökön, elsőként az űrkutatás történetében, a Hold sötét oldalán landolt - közölte pénteken az űrszonda által továbbított képet is megosztva a kínai űrkutatási hivatal.

A Kínából december 8-án útnak indított űrszonda, amely egy leszállóegységből és egy holdjáróból áll, a júniusban pályára állított Csüecsiao (Szarka-híd) műhold segítségével tartja a kapcsolatot a Földdel.

A Csang'o-4 csütörtökön hajnalban a Hold sötét oldalán, a 10 kilométer magas hegyekkel övezett, Tódor Kármán magyar-amerikai fizikus, repülőmérnök nevét viselő Von Kármán-kráterben landolt.

A kínai állami média pénteken hajnalban tájékoztatott arról, hogy csütörtök este a Jade Nyúl 2 kigördült a Hold felszínére a leszállóegységből, amely erről képeket is küldött a Földre a műhold közvetítésével.

A Hold sötét oldaláról készített első felvétel

FORRÁS: MTI/EPA/KÍNAI NEMZETI ŰRÜGYNÖKSÉG/

A rover a Hold felszínét kutatja, és számos kísérletet is végez majd. A tervezett kísérletek között szerepel a Holdon tapasztalható sugárzás mérése a Lunar Lander Neutron Dosimetry (LND) elnevezésű eszközzel, amelyet egy német kutatócsoport fejlesztett ki.A Csang'o-4 magokat is vitt magával, hogy a Hold felszínén, zárt környezetben zöldségtermesztéssel kísérletezzen.

A kínai holdkutatási program nemzetközi együttműködésben valósul meg. A misszió négy tudományos programjának műszereit holland, német, svéd és szaúd-arábiai kutatók fejlesztették.

Okos szerkezet

Elődjéhez hasonlóan a Jáde Nyúl 2 is rendelkezik a felszín alá hatoló radarral a felszínközeli struktúrák kitapogatására és infravörös spektrométerrel a Holdon található anyagok összetételének elemzésére. Két, szemhez hasonló panorámakamerájával nagyfelbontású színes fotókat tud készíteni.

A holdjáró akár 20 centiméteres köveken is át tud mászni, maximális sebessége óránként 200 méter.Élettartamát három hónapra tervezték.

FORRÁS: XINHUA/XINHUA NEWS AGENCY/XINHUA

A Jáde Nyúl-1-től eltérően, amelyet esténként a földi irányítóközpontból állítottak le és helyeztek újra üzembe napfelkeltekor,a Jáde Nyúl-2 automatikusan helyezi magát alvó vagy éber állapotba a napfény mennyiségétől függően.Ezt az automatizmust azért kellett beépíteni a szerkezettel, mert a Hold túloldalán lévő eszközzel sokkal nehezebb a kapcsolattartás, mint az innenső oldalival.

Öt évvel ezelőtt az első kínai holdjáró 114 méter megtétele után műszaki hiba miatt elakadt. A Kínai Űrtechnológiai Akadémia kutatói több technikai újítást is eszközöltek egy hasonló kudarc megelőzése céljából.

A Hszinhua szerint a kínai tudósok remélik, hogy a Jáde Nyúl 2 hosszú utat tesz meg a Hold "sötét" oldalán, számos fotót készít az ismeretlen vidékről, "meghallgatja az ősi kövekbe rögzült sztorikat" és újabb nyomait fedezi fel a Hold és a Naprendszer korai történetének.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: A Hold sötét oldalát fogja kutatni az új kínai műholdKína missziót tervez a Hold sötét oldaláraKína virágot termesztene a Hold túlsó felénÖnfenntartó űrállomásra tervezett technológiákat tesztelnek Kínában
Kategóriák: UFO

Íme a felvétel a Naprendszer legtávolabbi égitestjéről

ParaHIR.HU - 2019, január 3 - 16:17
NASANew horizonsCsillagászatKategória: Mainstream

A New Horizons újabb felvételeket küldött a Naprendszer eddig vizsgált legtávolabbi égitestjéről, a 2014 MU69 jelű, nem hivatalosan Ultima Thule nevű kisbolygóról, amely felett kedd hajnalban repült át az amerikai űrszonda.

A NASA kutatói szerint az átrepülés idején készült részletes felvétel megerősítette azt, hogy a kicsiny égitest valaha két objektum volt, amely egyesült, és emiatt hasonlít alakja egy „hóember” formájához – adta hírül a BBC honlapja.

A Kuiper-övben található jeges bolygókezdemény 6,5 milliárd kilométerre van a Földtől. A kisbolygóövben mintegy 800 ismert objektum van, amelyek kulcsként szolgálhatnak ahhoz, miként jöttek létre az égitestek mintegy 4,6 milliárd évvel ezelőtt.

Az Ultima Thulét 2014-ben a Hubble teleszkóp fedezte fel. A tudósok három évvel később jöttek rá arra, hogy nem gömbölyű, hanem feltehetően hosszúkás, sőt az is lehet, hogy két különböző objektum.
Jeff Moore, a NASA Ames Kutatóközpontjának munkatársa elmondta, hogy a két égitest valaha nagyon alacsony, óránkénti 2-3 kilométeres sebességgel ütközött egymásba.

A NASA által 2019. január 2-án közreadott ábra a 2014 MU69 jelű, nem hivatalosan Ultima Thule nevű kisbolygónak, a Naprendszer eddig vizsgált legtávolabbi égitestjének méretéről és alakjáról. A Földtől 6,5 milliárd kilométerre lévő kisbolygó fölött 2019. január 1-jén repült át a New Horizons amerikai űrszonda

FORRÁS: MTI/AP/NASA/

A New Horizons űrszondát 2006. január 19-én indították útnak, elsődleges feladata a Pluto kutatása volt, 2015. július 14-én haladt el a törpebolygó mellett, miden eddiginél közelebb jutva hozzá.

Forrás: MTIKapcsolódó: Elértük az eddig vizsgált legtávolabbi égitestet - Dal is született az utazásról!
Kategóriák: UFO

Nem volna szabad léteznünk, mégis itt vagyunk

ParaHIR.HU - 2019, január 2 - 19:11
CsillagászatKategória: Mainstream

A legtöbb elmélet alapján az anyagnak már születése pillanatában meg kellett volna semmisülnie, mégsem ez a forgatókönyv következett be. Mi lehet ennek az oka? A rejtély kulcsát egyes tudósok szerint egy titokzatos részecske, a neutrínó jelentheti.

Az elektromágneses, a gyenge és erős kölcsönhatást, valamint az alapvető elemi részecskéket leíró kvantumtérelmélet, az úgynevezett standard modell szerint nem volna szabad léteznünk. Azért állítja ezt, mert a modell alapján közvetlenül az ősrobbanást követően anyagnak és ellenpárjának, az antianyagnak azonos mennyiségben kellett volna létrejönnie. Ha anyag és antianyag találkozik, gammasugárzás kíséretében kioltja egymást, éppen ezért az ősrobbanást követő pillanatban szinte azonnal megsemmisült volna minden, és nem maradt volna más hátra, csak a mindenséget betöltő irdatlan fényáradat.

Az hogy nem ez történt, és kialakulhattak a csillagok, galaxisok, bolygók, valamint az élet, azt jelenti, hogy valami hibádzik az elképzelésben és az anyag győzedelmeskedhetett. A fizika egyik legnagyobb rejtélye ez.

Több elképzelés is született azzal kapcsolatban, hogy mi történhetett az antianyaggal.Az egyik szerint nem tűnt el teljesen, csupán elrejtőzött; valamennyi antirészecske a világegyetem hűlésével és tágulásával a kozmosz távoli tartományaiba került, megúszva a totális annihilációt.Ha ez a feltételezés igaz, akkor léteznie kell csillagoknak, galaxisoknak, amik kizárólag antianyagból állnak össze. Ilyeneket egyelőre még nem sikerült találnia a tudósoknak.

A bizonyítékok hiánya miatt a kutatóknak azt a teóriát kell elővenniük, hogy valami titokzatos tényező felboríthatta az újszülött univerzum egyensúlyát.

Ismert, hogy az anyag-antianyag interakciók végkimeneteleiben apró eltérések tapasztalhatóak (ezt CP-sértésnek nevezik), csakhogy e különbségek túlságosan parányiak ahhoz, hogy magyarázhassák azt a kozmikus egyensúlyhiányt, ami az anyag diadalához vezetett.

A táguló univerzum modellje az ősrobbanástól napjainkig

FORRÁS: NASA

Részecskék, amik egyszerre anyagok és antianyagok?

A fizikusok abban reménykednek, hogy a kicsiny neutrínók segíthetnek a nagy rejtély megfejtésében. Az alakváltó részecskék háromféle „ízben" – elektronokként, müonokként és tau-neutrínókként – fordulnak elő a természetben.

Amikor a kutatók azt mérték, hogy a neutrínók és ellenpárjaik milyen gyakran váltogatják állapotaikat, miközben keresztülszáguldanak bolygónkon, szignifikáns CP-sértésre utaló jeleket találtak. Mindemellett sikerült nagyon kicsiny tömeget is kimutatni, ami ugyancsak ellentmond a standard modell előrejelzéseinek, miszerint a neutrínóknak nincsen tömegük.

Neutrínók számítógépes illusztrációja

FORRÁS: SCIENCE PHOTO LIBRARY/VICTOR HABBICK VISIONS/SCIENCE PHOTO LIBRARY/VICTOR HABBICK VISIONS

Az ellentmondás feloldását a szakértők az úgynevezett steril neutrínókkal próbálták elérni. E feltételezett részecskék a neutrínók negyedik állapotát képviselhetik és egy matematikai „trükk", a mérleghinta-mechanizmus révén tömeget adhatnak könnyebb unokatestvéreiknek.

Ahhoz, hogy az aszimmetria magyarázható legyen, a neutrínóknak tulajdonképpen részecskéknek és antirészecskéknek kellene lenniük egyben.Ha ez bebizonyosodna, azt jelentené, hogy a világegyetem korai időszakában a steril neutrínók bomlása során idővel a hagyományos neutrínók (a CP-sértés miatt) többségbe kerülhettek ellenpárjaikkal szemben, eltüntetve az antianyagot, egyúttal biztosítva az anyag kizárólagos uralmát az univerzum fölött.

A neutrínók CP-sértésének bizonyításához vagy éppen cáfolásához azonban évtizedekre van még szükség, továbbá alapvető fontosságú lenne rálelni a steril neutrínókra. Nem könnyíti meg a fizikusok dolgát, hogy egy korábbi kísérlet 99 százalékos bizonyossággal kizárta a nagyobb tömegű neutrínók létét, ami alapvető csapást jelenthet a fent ismertetett elképzelésre.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: 2 billió galaxisból áll az univerzumAz eddigi legpontosabb térkép az univerzumban lévő sötét anyagrólAz univerzum legrégebbi oxigénforrására bukkantak csillagászokEgy miénknél ősibb univerzum nyomaira találhattak rá
Kategóriák: UFO

Elértük az eddig vizsgált legtávolabbi égitestet - Dal is született az utazásról!

ParaHIR.HU - 2019, január 1 - 19:11
CsillagászatNew horizonsKategória: MainstreamA New Horizonstól kapott jelek megerősítik, hogy a NASA űrszondája átrepült a Naprendszer eddig vizsgált legtávolabbi égitestje, a 2014 MU69 jelű, nem hivatalosan Ultima Thule nevű aszteroida felett kedd hajnalban – jelentette kedden az amerikai űrhajózási hivatal.    

A NASA tudósai szerint a New Horizons „egészséges” állapotban van órákkal az után, hogy 4729 napig tartó útja után átrepült a Kuiper-övben található jeges bolygókezdemény fölött, amely

6,5 milliárd kilométerre van a Földtől.

A jeleket a NASA űrkommunikációs hálózatának Madridban lévő antennái fogták. Az első rádióüzenetek az űrszonda állapotáról is küldtek adatokat.

Alan Stern, a tudományos misszió igazgatója elmondta, hogy az űrszonda minden műszere pontosan működik, és megérkeztek az első felvételek is az Ultima Thuléről, amelyeket még az átrepülés előtt készített a New Horizons. Ezek megerősítették, hogy

az aszteroida egy mogyoró formához hasonló, nyújtott alakú, felső része keskenyebb, mint az alsó. A tudósok azt sem zárják ki, hogy esetleg két egymás melletti égitestről van szó.

Az átrepüléskor készült első felvételek, amelyek szerdán érkeznek a Földre, fogják megerősíteni, hogy egy vagy két keringő égitestről van szó. Stern hozzátette, hogy az adatok a fény sebességével érkeznek a Földre.

A New Horizons 3540 kilométerre közelítette meg a középkori irodalomban szereplő „távoli szigetről” elnevezett aszteroidát. Számítások szerint az űrszonda sebessége az Ultima Thuléhoz viszonyítva másodpercenként mintegy 11 kilométer volt.

A tudósok nem ismerik az égitest pontos méretét, becsléseik szerint százszor kisebb, mint a Plútó törpebolygó, amelynek az átmérője mintegy 2400 kilométer. Az aszteroida körül fagypont alatti a hőmérséklet, így a tudósok feltételezik, hogy megőrizte eredeti állapotát.

Brian May a Queen zenekar egyik frontembere, civilben asztrofizikus, a New Horizons indulásának évfordulójára egy dalt is komponált, hogy ezzel is tisztelegjen az űrszonda teljesítménye előtt.    

Alan Stern korábban kifejtette, hogy

a Naprendszer e Naptól távoli térségének kutatása azért olyan fontos a tudósok számára, mert itt megmaradtak a 4,5 milliárd évvel ezelőtti állapotok.

A szonda az Ultima Thule felett elhaladva 900 felvételt készít, amelyek révén várhatóan először sikerül majd megismerni a kisbolygó formáját és összetételét.

A 2006-ban indított New Horizons elképesztő felvételeket továbbított a Plútóról 2015-ben, amelyek közül több korábban soha nem látott, szív alakú képződményt ábrázolt.

Az Ultima Thulét 2014-ben a Hubble teleszkóp fedezte fel. A tudósok három évvel később jöttek rá, hogy nem gömbölyű, hanem feltehetően hosszúkás, sőt az is lehet, hogy két különböző objektum. Alan Stern még az aszteroida megközelítése előtt reményét fejezte ki, hogy nem ez lesz a New Horizons utolsó küldetése, újabb objektumokat is felfedezhet a Kuiper-övben és 2020-ra még távolabbra jut el.

A találkozás alkalmából az Ultima Thule külön himnuszt is kapott, amelyet a Queen együttes asztrofizikai doktorátussal is rendelkező gitárosa, Brian May komponált.

Forrás: MTIKapcsolódó: Félúton van a Pluto és következő úti célja között a New HorizonsSaját holdja lehet a New Horizons űrszonda új célpontjánakÚjabb képet küldött a Plútóról a visszatért New Horizons
Kategóriák: UFO

Elon Musk: Gépek lehetnek a Mars első telepesei

ParaHIR.HU - 2018, december 30 - 18:27
MarsKategória: MainstreamA SpaceX-vezér Elon Musk és vállalata azon dolgozik, hogy 2030 előtt létrejöjjön az első Mars-bázis. A vörös bolygó első lakója Musk szerint akár egy mesterséges intelligencia is lehet.  

Elon Musk egy Twitteren feltett kérdésre azt válaszolta, hogy nagyjából 30 százalék esélyt lát arra, hogy az első telepes egy mesterséges intelligencia (MI) legyen – írja az Inverse.

A SpaceX jelenleg azon dolgozik, hogy 2022-re eljuttasson két Kibaszott Nagy Rakétát, pardon, Starship-Super Heavyt a Marsra. 2024-ig újabb két rakétával felszereléseket, további két űreszközzel pedig embereket szállítanának a vörös bolygóra.

Novemberben Musk azt mondta, hogy az első kolónia 7-10 éven belül épülhet ki.

Bár a Marson tanyázó MI ötlete elsőre sci-fibe illőnek tűnhet, valójában nem ez lenne az első alkalom, amikor mesterséges intelligenciát alkalmaznak a vörös bolygón.

A NASA már többször bízott kisebb feladatokat az MI-re: mesterséges intelligenciával terveztek olyan kódot a Curiosity rover számára, amellyel csökkenthették a marsjáró kerekeire nehezedő nyomást, a Neurala vállalat pedig olyan szoftvert hozott létre, amely a Curiosity navigációját segíti.

Az MI-ben ugyan rengeteg lehetőség rejlik, sokan viszont óvatosan állnak a témához. Musk például 2017 júliusában arról beszélt, hogy az MI az egész civilizációra veszélyt jelenthet, ezért törvénnyel kell szabályozni.

  Forrás: 24.huKapcsolódó: A Marson még hamarabb is lehetett élet, mint a FöldönA Marson akár helyben előállíthatjuk az oxigéntA marsi egyenlítőhöz küldhetik az ExoMars űrexpedíció kutatórobotját
Kategóriák: UFO

Oldalak