UFO

Két új bolygót fedezett fel a NASA exobolygóvadász űrszondája

ParaHIR.HU - 2018, szeptember 21 - 19:06
CsillagászatTESSKategória: Mainstream

Két új bolygót is fedezett fel a NASA exobolygóvadász űrszondája a héten: egy szuperföldet és egy forró földet. Ezek a NASA által áprilisban útnak indított műhold első felfedezései. 

60 fényévnyi távolságra felfedezték a Pi Mensae C nevű szuperföldet, ami 6,3 naponta kerüli meg csillagát. Az LHS 3844 B egy 49 fényévre található forró föld, ami 11 óránként tesz egy kört a csillaga körül és túl nagy a forróság rajta ahhoz, hogy élet lehessen rajta.

A Kepler utódja

A TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) két éven át tartó, 337 millió dollárba kerülő missziójának célja, hogy a csillagászok kibővítsék az exobolygók, a naprendszerűnkön kívüli bolygók listáját, írja az MTI. Elődje, az üzemanyagból hamarosan kifogyó Kepler űrteleszkóp munkáját folytatja, ami 3700 exobolygót dokumentált az elmúlt 20 évben.

A TESS űrszonda az úgynevezett tranzitmódszerrel vizsgálja az egész égboltot. A fedélzetén működő detektorok a csillagok fényességét mérik, és azt az átmeneti elhalványodást keresik, ami olyankor következik be, amikor a csillag körül keringő bolygó éppen a csillag előtt halad át. 

A TESS

A TESS

Fotó: NASA

Az autó nagyságú űrszonda fedélzetén négy nagy látószögű távcsövet helyeztek el. A négy távcsőbe eltérő irányú, de egymással szomszédos területekről érkezik a fény, és együtt 400-szor nagyobb területet észlelnek egyidejűleg, mint a Kepler űrszonda által eredetileg vizsgált égboltrészlet.

AZ ŰRSZONDA EGY OLYAN BOLYGÓKATALÓGUS LÉTREHOZÁSÁT TESZI LEHETŐVÉ, AMINEK SEGÍTSÉGÉVEL  A FÖLDÖN ÉS AZ ŰRBEN LÉVŐ TÖBBI TELESZKÓP SOKKAL RÉSZLETESEBBEN TUDNI VIZSGÁLNI EGY-EGY ÉGITESTET. 

A felfedezett bolygók további tanulmányozásának kulcsszereplője valószínűleg a Hubble űrteleszkóp utódja, a James Webb űrtávcső lesz, ami a tervek szerint 2020-ban kezdi meg működését. Az infravörös tartományban érzékelő eszköz képes lesz az exobolygók légkörének tanulmányozására is, olyan gázok után kutatva, amelyek a földi értelemben vett élet jelenlétére utalhatnak.

Forrás: IndexKapcsolódó: 200 ezer csillag fér el a TESS első fotójánPáratlan részletességű kép készült egy idegen csillagról
Kategóriák: UFO

Ausztrál csillagászok szerint kannibál volt nagy Magellán-felhő

ParaHIR.HU - 2018, szeptember 19 - 21:06
CsillagászatKategória: Mainstream

A Tejútrendszerhez legközelebb fekvő két galaxisnak, a Nagy és a Kis Magellán-felhőnek létezhetett egy harmadik társa, amelyet a Nagy Magellán-felhő bekebelezett - állapították meg az ausztrál Nemzetközi Rádiócsillagászati Kutatóközpont (ICRAR) csillagászai kedden bemutatott tanulmányukban.

 

Nincsenek középkorú csillagok a furcsa galaxisban

A Nagy és a Kis Magellán-felhő 160, illetve 200 ezer fényévnyi távolságra van a Tejútrendszertől, éjszaka szabad szemmel is jól láthatóak. A csillagászokat régóta foglalkoztatta az a jelenség,

hogy a Nagy Magellán-felhőben vannak nagyon fiatal és nagyon régi csillaghalmazok is,

de a kettő közötti átmeneti időszakból származó csillagok nincsenek.

Az LH 95jelű csillagbölcső a Nagy Magellán-felhőben

FORRÁS: NASA/ESA

"Ez a korhézag problémájaként ismert jelenség" - mondta Benjamin Armstrong, az ICRAR kutatója.

Normális esetben a galaxisokban a csillaghalmazok hasonló korúak,

a Tejútrendszerben például a csillagok mind nagyon régiek.

Bekebelezett egy fényes galaxist

A Nagy Magellán-felhő egy másik jelenséggel is feladta a leckét a csillagászoknak: miközben a csillagok többsége az óra járásának megfelelően forog a középpontja körül, néhány az ellenkező irányba teszi ezt.

A Nagy Magellán-felhő teleszkópos képe

FORRÁS: NASA/AMES RESEARCH CENTER

Egy ideig azt hitték, hogy ezek a csillagok a másik galaxisból, a Kis Magellán-felhőből származnak

- mondta Armstrong. Hozzátette: az volt az elméletük, hogy ezek a csillagok a múltban egy másik galaxissal való egybeolvadásból származnak. Armstrong számítógépes modellezéssel szimulálta a galaxisolvadást.

A rendszer másik tagja a Kis Magellán-felhő típusát tekintve szintén szabálytalan galaxis

FORRÁS: ESO/VISTA VMC

A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy egy ilyen típusú összeolvadás elég erőteljes ellenrotációt eredményezhet.

A bizonyítékok alapján a szakértők úgy vélik, hogy mintegy 3-5 milliárd évvel ezelőtt a Nagy Magellán-felhő egy másik fényes galaxist kebelezett be, így alakult ki a ma létező galaxis.

Forrás: MTIKapcsolódó: Az első valódi felvétel egy csillagot bekebelező fekete lyukrólAz eddigi legtávolabbi galaxist találták megAz univerzum fekete szörnyei felzabálják a nagytömegű galaxisokat
Kategóriák: UFO

Lakható lehet a legközelebbi exobolygó

ParaHIR.HU - 2018, szeptember 19 - 20:12
CsillagászatKategória: MainstreamA legközelebbi idegen csillag, a Proxima Centauri közelében fekszik egy közel Föld-nagyságú bolygó, a Proxima Centauri b. Az objektum 2016-os felfedezése óta folyik a szakmai vita arról, hogy vajon kialakulhatott-e az élet az égitesten.  

Szakértők egy csoportja számítógépes modellek segítségével megállapította, hogy a Proxima Centauri b-n változatos körülmények közt maradhat meg nagy mennyiségű víz – írja a Live Science. Ez kedvező lehet az élet kialakulásának szempontjából.

Szimulációink fő üzenete, hogy elég jó esély van rá, hogy a bolygó lakható lehet

– nyilatkozta Anthony Del Genio, a NASA Goddard Űrtudományi Intézet munkatársa és a csapat vezetője.

A Proxima Centauri egy apró, hideg vörös törpe, amely a Naptól mintegy 4,2 fényévre fekszik. Bár az objektum viszonylag közel található, a csillagászok így is csak keveset tudnak bolygójáról.

Annyi bizonyos, hogy az égitest 1,3 földtömegű, keringési ideje pedig 11 nap. Éppen ezért Del Geniónak és kollégáinak sok esetben becslésekre kellett hagyatkozniuk a vizsgálat során. A kutatók például feltételezték, hogy az objektum rendelkezik atmoszférával és felszíni óceánnal.

A Proxima Centauri b csillaga lakható zónáján belül kering: ez azt jelenti, hogy elegendő hőt kap ahhoz, hogy felszínén folyékony állapotban maradhasson fenn a víz. Az égitest ugyanakkor rendkívül közel fekszik csillagához, így elképzelhető, hogy a gravitációs erők hatására kötött tengelyforgásúvá vált, azaz mindig egyazon oldalát világítja meg a Proxima Centauri. Éppen ezért egyes kutatók azt feltételezik, hogy a bolygó egyik oldalán perzselő hőség, míg a másikon dermesztő hideg uralkodik.

Az új szimulációkban azonban a szakértők olyan óceánnal számoltak, amely keringése során képes eloszlatni a hőt az égitest felszínén. Hasonló módon működnek a Földön is az óceáni áramlatok.

A csapat 18 különböző szimulációt futtatott le, hogy felmérjék, miként viselkedne egy efféle óceán az eltérő körülmények között. Az eredmények alapján a Proxima Centauri b-n szinte minden helyzetben képes fennmaradni a víztömeg.

Amennyiben a bolygón valóban nagy mennyiségben van jelen folyékony víz, az mai tudásunk szerint nagyban növelheti az élet kialakulásának esélyét.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Támogathatja az életet a Proxima B bolygó klímája
Kategóriák: UFO

Művészeket vinne magával a SpaceX Hold körüli utazásának első ügyfele

ParaHIR.HU - 2018, szeptember 18 - 17:28
CsillagászatSpaceXKategória: Mainstream

Miután bejelentették, hogy Mezava Juszaku japán milliárdos a SpaceX 2023-ra tervezett Hold körüli utazásának első magánügyfele, a férfi elmondta, hogy az egyhetes utazásra 6-8 művészt hív meg magával, hogy az építészek, dizájnerek és más kreatív emberek ihletet kapjanak a különleges élménytől.

Mint elmondta, ezek a művészek így "inspirálhatnák a mindannyiunkban élő álmodozót".

A 42 éves Mezava a tervek szerint a még fejlesztés alatt álló Big Falcon Rocket (BRF) nevű rakétával tesz majd egy fordulót a Hold körül, amelyet mintegy 200 kilométerre fog megközelíteni.

Elon Musk, a cég alapítója azt nem árulta el, hogy mennyibe kerül az út, csak annyit mondott, hogy Mezava rengeteg pénzt fizet, amit a BRF fejlesztésére fordítanak. Hozzáfűzte: Mezava bátorságot, eltökéltséget és kalandvágyat mutatott, amikor önként jelentkezett.

A Big Falcon Rocket fantáziarajza

FORRÁS: NASA

Nem akarok egyedül átélni egy ilyen fantasztikus élményt"- mondta Mezava. Hozzátette: gyakran tűnődik azon, vajon az olyan művészek, mint Basquiat vagy Andy Warhol mit alkottak volna, ha elutazhattak volna az űrbe.

Mezava nem árulta el, ki áll az űrutazás vendéglistáján, de újságírói kérdésre elmondta, gondolkodik azon, hogy elhívja Elon Muskot. "Talán mindketten ott leszünk a gépen" - reagált mosolyogva Musk.

A cégalapító elmondta, a BRF folyamatos fejlesztés alatt áll és több legénység nélküli kilövést fognak végezni, mielőtt utas kerül a fedélzetre. A 118 méteres, újra felhasználható rakétának külön utasszállító hajója lesz, ez a fejlesztés várhatóan ötmilliárd dollárba kerül.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Valaki hamarosan megkerüli a HoldatElőször indítottak SpaceX rakétát a tavalyi kudarc ótaJövőre újabb forradalmat indítana a SpaceX a rakéták világábanKészen áll a kilövésre az új SpaceX rakétaLélegzetelállító videó készült a SpaceX hordozórakétájának landolásáról
Kategóriák: UFO

Találtak valamit, aminek nem volna szabad léteznie

ParaHIR.HU - 2018, szeptember 17 - 16:15
CsillagászatKategória: Mainstream

Egy távoli pulzár olyan lassan forog, hogy az ellentmond az objektumról alkotott ismereteknek. A pulzárok a hivatalos definíció szerint olyan gyorsan forgó, erős mágneses térrel rendelkező neutroncsillagok, amelyek erőteljes rádióhullámokat bocsátanak ki. Az újonnan felfedezett pulzár, azonban egyáltalán nem ilyen – írja a New Scientist tudományos magazin.

Chia Min Tan, a Manchesteri Egyetem kutatója a szokatlanul lassan forgó égitestet a holland Low-Frequency Array (LOFAR) rádiótávcső-hálózattal találta meg.

A PSR J0250+5854 katalógusjelű pulzár 23,5 másodperc alatt tesz meg egy teljes fordulatot a saját tengelye körül.Ez első látásra valóban gyorsnak tűnik, ám a többi pulzárhoz viszonyítva a frissen felfedezett neutroncsillag rendkívül lassú. Összehasonlításképpen az egyik legismertebb ilyen jellegű égitest, a Rák-pulzár periódusamindössze 33 ezredmásodperc.

Egy pulzár felől érkező rádiójel olyan, akár a világítótorony fénye – csak akkor látni a szignált, ha az közvetlenül felénk irányul"– magyarázta Tan – „a hosszabb periódusú pulzár rádiósugár-nyalábja sokkal keskenyebb, mint a gyorsan forgó pulzároké, emiatt nehezebb is detektálni őket."

Ráadásul nem csak megtalálni nehéz ezeket a képződményeket, jelenlegi ismereteink alapján létezésüket sem lehet megmagyarázni.A tudomány jelen állása szerint a pulzárok rádióhullám-kibocsátásához elengedhetetlen, hogy a forgó neutroncsillag mágneses mezeje felgyorsítsa a töltött részecskéket.Ehhez viszont jóval gyorsabb forgás szükséges, mint a PSR J0250+5854 esetében.

FORRÁS: LEEMAGE/©DON DIXON/NOVAPIX/LEEMAGE/DON DIXON

Mindez arra mutat rá, hogy a pulzárok mágneses mezejét az eddig ismertnél jóval komplexebb folyamatok befolyásolják. „Egészen biztos, hogy a most megfigyelt pulzár nem jöhetett volna létre a mágneses mező további torzítása nélkül" – mondta Alice Harding, a NASA Goddard Űrközpontjának egyik munkatársa. A jelenség megértéséhez természetesen további hasonló égitestek megfigyelésére lenne szükség.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Megvan az eddig ismert legfényesebb és legtávolabbi pulzár
Kategóriák: UFO

A felhők fölé magasodhat a Szaturnusz híres hexagonja

ParaHIR.HU - 2018, szeptember 16 - 18:30
SzaturnuszKategória: Mainstream

Meglepő formáról számolnak be a Szaturnusz nyárba forduló északi pólusvidékénél a NASA Cassini űrszondájának hosszú távú mérési adataiból készített új tanulmányban. Egy egyre melegebb, hatszög alakú örvény alakul nagy magasságban, hasonló ahhoz a híres hexagon formához, amelyet mélyebben a Szaturnusz felhőiben már megfigyeltek.

Amikor a Cassini 2004-ben megérkezett a Szaturnuszhoz, a déli féltekén nyár volt, míg az északi épp a tél közepében járt. Az űrszonda kiterjedt, meleg, nagy magasságú örvényt vett észre a Szaturnusz déli sarkánál, az északinál azonban nem látott ilyet. Az új tanulmány szerint az északi poláris vortex kialakulásának első jelei már megfigyelhetőek magasan az atmoszférában, ahogyan az északi féltekére is beköszönt a nyár. Ez a váratlan meglepetést okozó meleg örvény több száz kilométerrel a felhők fölött, a sztratoszférában helyezkedik el.

Mozgásban a Szaturnusz északi pólusának hexagonális örvénye (NASA/JPL-Caltech/SSI/Hampton University)

“Az újonnan felfedezett örvény körvonalai alapján hatszögnek tűnik, pontosan úgy, mint a híres és bizarr hexagonális felhő mintázat, amit mélyebben látunk a Szaturnusz atmoszférájában.” – mondta Leigh Fletcher (University of Leicester), a tanulmány vezetője.

“Bár számítottunk valamilyen örvény megjelenésére a melegedő északi sarkon, de a formája meglepett minket. Vagy két megegyező hexagon jelent meg spontán két különböző magasságon, egy alacsonyabban a felhőszinten és egy magasan a sztratoszférában; vagy ez a hexagon valójában egy óriási struktúra, amely több száz kilométer magas lehet.”

A sztratoszférában látható hexagonális örvény fényességi hőmérsékleteloszlásának változása. (NASA/JPL-Caltech/University of Leicester/GSFC/L.N. Fletcher et al. 2018)

A Szaturnusz időjárási jelenségei főképp a felhőszinten figyelhetőek meg, beleértve a már létező északi poláris hexagon formát is. Ezt a NASA Voyager űrszondája fedezte fel még az 1980-as években és már évtizedek óta tanulmányozzák. Jelenlegi álláspontok szerint egy hosszú életű hullám, mely potenciálisan a Szaturnusz forgásához köthető. Hasonló jelenségek a Földön is megfigyelhetőek, ilyen például a poláris futóáramlat (videó).

A hatszög tulajdonságait a Cassini mérései részletesen feltárták, az ultraibolyától az infravörösig több hullámhosszon vizsgálódott. Az egyik ehhez használt eszköze a Composite Infrared Spectrometer (CIRS), mely a küldetésének kezdetén nem tudott magasabban felnézni az északi sztratoszférába. Az ottani hőmérsékletek akkor túl alacsonyak voltak a megbízható CIRS IR adatokhoz, emiatt ezek a magasabb régiók hosszú évekig relatíve felderítetlenek maradtak.

“A hexagon mérete, csak úgy, mint a misztikuma, folyamatosan növekedik, még a Cassini 13 évig tartó keringése után is tartogat meglepetéseket.”

– mondta Linda Spilker, a Cassini projektkutatója. “Kíváncsian várom, hogy még milyen új felfedezések váratnak magukra a Cassini adatokban”.

Forrás: csillagaszat.huKapcsolódó:  Hatalmas óceán rejtőzik a Szaturnusz holdjának felszíne alatt Sarki fény ragyog délben a SzaturnuszonAz élet alapanyagait találták meg a Szaturnusz holdjánFantasztikus közeli fotó a Szaturnusz külső gyűrűjéről
Kategóriák: UFO

Valaki hamarosan megkerüli a Holdat

ParaHIR.HU - 2018, szeptember 15 - 10:56
CsillagászatSpaceXKategória: Mainstream

A SpaceX amerikai űripari vállalkozás szerződést írt alá első magán ügyfelével Hold-körüli utazásról - jelentette be csütörtökön rövid Twitter-üzenetben a cég.

 

Az első Hold-körüli turistaútra azonban még éveket kell várni, mert a szállítójármű, a Big Falcon Rocket (BRF) nevű szuperrakétát még fejlesztik.

Mindeddig összesen 24 ember járt a Holdnál, és az utolsó, 1972-es NASA-misszió, az Apollo-17 óta senki sem utazott oda - mutatott rá a közlemény. A társaság nem közölte, hogy ki az első, aki befizetett a Hold-körüli utazásra,Elon Musk cégfőnök azonban rákérdezésre egy japán zászlóval jelezte az üzenőportálon, hogy egy japán utasról lehet szó.

Sokan ebből sietve kikövetkeztették, hogy az első utas Enomoto Daiszuke 47 éves japán üzletember lehet, aki már közölte, hogy az első ázsiai űrturista akar lenni, és e célból már kiképzésen is részt vett a Moszkva melletti Csillagvárosban.

FORRÁS: SPACEX

A SpaceX 2017 elején bejelentette, hogy 2018-ban két utast visz Hold-körüli utazásra Falcon Heavy rakétájával, erre a turistaútra azonban nem került sor. A minden korábbi rakétánál nagyobb teljesítményű BFR a tervek szerint egyesíti magában a rakétát és az űrhajót.

Forrás: MTIKapcsolódó: Először indítottak SpaceX rakétát a tavalyi kudarc ótaFebruár hatodikán indul a SpaceX óriás Mars-rakétájaJövőre újabb forradalmat indítana a SpaceX a rakéták világábanKészen áll a kilövésre az új SpaceX rakétaSikerrel tesztelték a SpaceX Mars-rakétáját (+videó)
Kategóriák: UFO

Lézerrel lőnek a Földre a NASA műholdjai

ParaHIR.HU - 2018, szeptember 14 - 17:36
CsillagászatműholdKategória: Mainstream

Vasárnap felbocsátja a világűrbe a NASA az ICESat-2 műholdat, a rajta lévő hat hatalmas űrlézerágyú azonban teljesen békés célokat szolgál, a földfelszín feltérképezésén dolgozó tudósok munkáját fogja segíteni.

A lézeres magasságmérő olyan részletes képet készít a felszínről, hogy mindent tudni fogunk a gleccserek és a tengeri jég változó vastagságáról.

1280px-Icesat2 in orbit

MÁSODPERCENKÉNT 10 000 LÉZERIMPULZUST BOCSÁT MAJD KI A MŰHOLD

Minden egyes lövéssel 20 000 milliárd foton indul majd el a Föld felé, hogy aztán megmérje, hogy mennyi idő alatt térnek vissza onnan.  Hasonló lézeres műszer van az európai Aeolus műholdon, amely a földi időjárást fürkészi szakadatlanul.

Az előző, 2003 és 2010 között felbocsátott ICESat műhold is ugyanezt tudta, de a műszerek azóta rengeteget fejlődtek. Az akkori lézer még csak 40 impulzust tudott leadni másodpercenként.

Forrás: IndexKapcsolódó: A Hold sötét oldalát fogja kutatni az új kínai műholdA jövő elkezdődött: robotok javítják a műholdakatFellőttek egy új műholdat: színes és éles videók jönnek majd a világűrbőlKannibál műholdat épít a Pentagon
Kategóriák: UFO

Újra bolygó lehet a Pluto

ParaHIR.HU - 2018, szeptember 13 - 17:00
CsillagászatPlutoKategória: MainstreamA Közép-Floridai Egyetem új kutatása szerint tévedés volt, hogy a Plutót törpebolygóvá nyilvánították.  

A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) 2006-ban vezette be azt a definíciót, mely szerint a bolygók olyan égitestek, melyek tisztára söpörték a pályájukat övező térséget – más szóval a legnagyobb gravitációs erőt képviselik a pályájukon.

Mivel a Neptunusz hat a Pluto és egyéb Kuiper-övben fekvő objektumokra, a Pluto 2006-ban elvesztette bolygó státuszát, és törpebolygóvá nyilvánították. Egy új tanulmányban azonban a Philip Metzger vezette csapat azt írja, az IAU hibás döntést hozott – számol be az EurekAlert.

A kutatók szerint a szervezet által bevezetett definíciónak nincsenek hagyományai. A szakértők az elmúlt bő 200 év csillagászati szakirodalmát elemezték, és csupán egyetlen olyan tanulmányt találtak, amelyben a pályasöprést a bolygó kritériumának tekintették a szerzők. Az érintett dolgozatban ráadásul egy azóta cáfolt érvelést használtak fel.

Az IAU indoklásában szerint a pályasöprés régóta standard kritériumnak számít a bolygók és aszteroidák megkülönböztetésekor, a szakértők azonban nem találtak erre vonatkozó bizonyítékot.

Az IAU definíciója alapján a bolygótudomány alapvető objektumát, a bolygót, egy olyan koncepció alapján kéne meghatározni, melyet senki sem használ a kutatásaiban

– mondta Metzger. A szakértő hozzátette, száz olyan jelenlegi bolygótudományi példát ismernek, ahol a kutatók nem az IAU definíciójának megfelelően használják a bolygó kifejezést.

Metzger csapata úgy véli, sokkal célszerűbb lenne, ha valamilyen stabilabb tényezőt vennének alapul a bolygók meghatározásakor. A pálya ugyanis változhat az idővel, így nem magát az objektumot, hanem aktuális állapotát jellemzi.

Az égitest nagysága ezzel szemben sokkal fontosabb: ha egy objektum gravitációja elég erős, az adott égitest gömbölyded formát vesz fel. Ez komoly mérföldkő a bolygók életében, hiszen a gömbölyűvé alakulás geológiai folyamatokat indít be.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Az eddigi legjobb képek érkeztek a PlútórólCsinált egy videót a NASA: ilyen látvány lesz leszállni a PlútóraEgy fizikus szerint élet lehet a Plútó felszín alatti óceánjaibanElküldte az utolsó adatokat a Plutóról a NASA űrszondájaElmozdult a Plútó szíve
Kategóriák: UFO

Lenyűgöző gyöngyszem tündöklik az égen

ParaHIR.HU - 2018, szeptember 12 - 16:56
CsillagászatKategória: Mainstream

Az ESO Nagyon Nagy Távcsövén működő FORS2 műszer a maga teljes pompájában örökítette meg az NGC 3981 jelű spirálgalaxist. A felvételt az ESO Kozmikus Gyöngyszemek (Cosmic Gems) nevű megfigyelési programja keretében készítették. Ebben a programban olyankor használják a távcsöveket, amikor a körülmények nem teszik lehetővé a tudományos megfigyeléseket. E látványos felvételek elkészítésével tökéletesen kihasználják az ESO távcsöveit.

 

Ez a csodás fénykép a kozmosz fekete bársonya előtt fényesen ragyogó NGC 3981 katalógusjelű spirálgalaxist örökíti meg.

A Serleg (Crater) csillagkép irányában látszó égitestről 2018 májusában készült felvétel az ESO Nagyon Nagy Távcsövén (Very Large Telescope – VLT) működő FOcal Reducer and low dispersion Spectrograph 2 (FORS2) műszerrel.

Az ESO Nagyon Nagy Távcsövén működő FORS2 műszer a maga teljes pompájában örökítette meg az NGC 3981 jelű spirálgalaxist. A felvételt az ESO Kozmikus Gyöngyszemek (Cosmic Gems) nevű megfigyelési programja keretében készítették. Ebben a programban olyankor használják a távcsöveket, amikor a körülmények nem teszik lehetővé a tudományos megfigyeléseket. E látványos felvételek elkészítésével tökéletesen kihasználják az ESO távcsöveit.

FORRÁS: ESO

A FORS2 a VLT távcsőegyüttes Unit 1 (Antu) távcsövén teljesít szolgálatot Chilében, az ESO Paranal Obszervatóriumában. A VLT négy távcsőtagján működő tudományos műszerek seregéből a FORS2 rendkívüli sokoldalúságával emelkedik ki.A csillagászati műszereknek ez a „svájci bicskája" számtalan fajta égitestet tud megörökíteni sok különböző módszerrel. Így például a fentihez hasonló csodaszép képek is készíthetőek vele.

Feltárulnak a rejtett tartományok

A FORS2 érzékeny szeme előtt nem maradhatnak rejtve az NGC 3981 hatalmas porsávok és csillagkeletkezési régiók által átszőtt spirálkarjai, valamint a forró, fiatal csillagokból álló feltűnő korong sem. A galaxis lapjával fordul felénk, ami látni engedi a galaxis fényes központi régióját, ahol rendkívül energikus folyamatok zajlanak egy szupernagy tömegű fekete lyuk környezetében. A térbeli irányultság miatt szintén kitűnően megfigyelhető a galaxis spirálkarjainak szerkezete, melyek némelyike messzire kinyúlik a galaxisból, feltehetően egy másik galaxis korábbi szoros megközelítésekor fellépő gravitációs árapályhatás következményeként.

Az NGC 3981-nek természetesen számos galaktikus szomszédja van. A Földtől hozzávetőleg 65 millió fényévre lévő égitest az NGC 4038 csoport tagja, amihez a jól ismert Csáp-galaxisok is tartoznak. A csoport a nagyobb Crater-felhő része, ami maga is csak egy darabkája a saját galaxisunkat is magába foglaló gigászi Virgo-szuperhalmaznak.

A képen nem az NGC 3981 az egyetlen érdekes objektum.Az előtérben néhány egyedi csillag is látható a saját Tejútrendszerünkből, továbbá egy, az égboltot szelő kóbor kisbolygó halvány nyoma is rákerült a fénykép felső részére.Ez a bizonyos kisbolygó akaratlanul is szemlélteti a csillagászati fényképek készítésének menetét. Ehhez három felvétel készült egymás után kék, zöld és vörös színekben, amit az aszteroida színes nyoma tesz nyilvánvalóvá.

A felvétel az ESO Kozmikus Gyöngyszemek (Cosmic Gems) programjának keretében készült. Ennek a tudománynépszerűsítő és ismeretterjesztő kezdeményezésnek érdekes és látványos égitestek megörökítése a célja. A program az ESO távcsöveit használja ki olyankor, amikor a körülmények nem alkalmasak tudományos munkára. Ennek ellenére a felvételek később esetleg tudományos kutatásokban is felhasználhatóak lehetnek, ezért ezeket az ESO a Tudományos Archívumában megőrzi, és minden csillagász számára elérhetővé teszi.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: 15 titokzatos jel érkezett egy távoli galaxisbólA Földnél is fiatalabb a legközelebbi idegen galaxisA Hubble kiszúrta az eddigi legtávolabbi galaxistA Tejút fele távoli galaxisokból származikAz összeolvadás állapotában lévő törpegalaxisokat észleltek
Kategóriák: UFO

Mesterséges intelligencia találta meg egy idegen galaxis rejtélyes jeleit

ParaHIR.HU - 2018, szeptember 11 - 17:42
SETICsillagászatKategória: Mainstream

A földönkívüli élet nyomait kutató tudósok ma már mesterséges intelligenciát (AI) is használnak, hogy átnézzék a rádióteleszkópok által begyűjtött adatokat, és találtak is 72 furcsa jelet, amelyek egy idegen galaxisból érkeztek. A SETI tudósai 400 terabájt adatra eresztették rá az AI algoritmusát.

A tőlünk 3 milliárd fényévre lévő galaxis jeleit még nem sikerült értelmezni. A gyors rádiókitörések (Fast Radio Bursts, FRB-k) jelenségét 2007-ben fedezték fel először, és nemcsak a SETI jeleivel kapcsolat találgatnak a tudósok, úgy általában sem ismert, hogy mi okozza a kozmikus rádióhullámoknek ezeket a rövid, de nagyon erős löketeit.

A Green Bank Teleszkóp

A Green Bank Teleszkóp

Fotó: John B. Carnett

Vannak olyan elkézelések, hogy  a földönkívüliek irányított energiasugarai okozzák, amiket a fényvitorlás űrhajók meghajtására használnak, de az is lehet, hogy csak  extrém erős mágneses mezejű forgó neutroncsillagok kitöréseiről van szó.

A SETI jeleit a Green Bank Teleszkóp gyűjtötte be, amely az Egyesült Államok rádiócsendes zónájában található, ahol tiltott minden vezeték nélküli eszköz használata, nehogy megzavarják azokkal az űrt kémlelő műszereket. Az AI algoritmust Gerry Zhang fejlesztette ki, a Berkeley egyetem tanulója.

Forrás: IndexKapcsolódó: Rejtélyes jelet fogott a SETI - idegen civilizáció üzenhetett?
Kategóriák: UFO

Kapaszkodjon meg, jelentős napvihar közeleg!

ParaHIR.HU - 2018, szeptember 11 - 17:23
napszélCsillagászatKategória: Mainstream

Hatalmas lyuk nyílt a napkoronán, ami azt jelenti, hogy geomágneses vihar közeleg. A sarki fények szerelmesei most biztosan el lesznek kényeztetve.

A Nemzeti Óceáni és Légkör Szervezet (NOAA) adta ki a figyelmeztetést szeptember 11-én a G2-es erősségű napviharról. Ez az ötfokozatú skálán nagyjából egy közepes erősségű viharnak feleltethető meg.

Jelenleg a szoláris minimum felé tartunk, ami a Nap 11 éves ciklusának legkevésbé aktív periódusa. Ez azt jelenti, hogy az elkövetkezendő időszakban központi csillagunk tevékenysége a minimálisra szorul vissza, és a napfoltok száma is drasztikusan visszaesik.

Ennek ellenére lyukak továbbra is képződhetnek a napkoronán. A rések hűvösebb, kevésbé sűrű plazmarégiók a Nap atmoszférájában.A lyukak lehetővé teszik, hogy a napszél könnyebben kiszabaduljon, nagysebességű elektromágneses sugárzást bocsátva ki az űrbe.

Ha a lyuk a Föld felé tekint, a napszelek egyenesen felénk áramlanak.Sebességük egyes becslések szerint a 600 kilométer per másodpercet is elérheti.A szakértők szerint nem kell tartani attól, hogy a földi elektromos berendezésekben, illetve erőművekben a jelenség jelentősebb károkat okozzon. Ideiglenes zavarok egyes helyeken ugyanakkor előfordulhatnak.

A sarki fények azonban mindenképpen látványosak lesznek. Az aurora a Föld északi és déli pólusain egyaránt előforduló látványos magas légköri fényjelenség, amelyet a mágneses pólusoknál a magnetoszférába behatoló napszél töltött részecskéi (elsősorban protonok és elektronok) okoznak. A várakozások alapján mind az északi, mind a déli féltekén látni lehet majd a fényeket.

Az érintett régiók a NOAA térképén tekinthetők meg.

FORRÁS: NOAA

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Napviharok a semmiből?"Betyár" napfoltok gátolhatják az űridőjárás előrejelzésétEltűntek a napfoltok, újabb jégkorszak közelít?
Kategóriák: UFO

Lassan elveszítjük a rekorder űrszondát

ParaHIR.HU - 2018, szeptember 10 - 16:18
CsillagászatKategória: MainstreamA Dawn két Földön kívüli objektum körül is keringett, feltérképezte a Ceres törpebolygót. Most kifogy az üzemanyagból.    

A NASA Dawn űrszondája várhatóan szeptember közepe és október közepe között fogy ki a hidrazinból, az egyik kulcsfontosságú üzemanyagból. A kutatók ekkortól nem fognak tudni kommunikálni az eszközzel, ám az még évtizedeken át a Ceres törpebolygó körüli jelenlegi pályáján marad.

Még ha szomorú is lesz búcsút venni a Dawntól, nagyon büszkék vagyunk mindarra, amit elért

– idéti az MTI Lori Glaze-t, a NASA menedzserét.

Ismeretlen világokat mutatott be

A Dawn 2015-ben a világon elsőként érte el egy törpebolygó röppályáját, azóta keringett a Ceres körül. Korábban összesen 470 millió dolláros (132 milliárd forintos) missziója keretében már meglátogatta a Vesta aszteroidát. Ezzel a teljesítményével ez az eddigi egyetlen szonda, amely két Földön kívüli objektum körül is keringett.

Olyan ismeretlen világokat mutatott nekünk a Dawn, amelyek két évszázadon át csak fénypontok voltak a csillagok között. És nagyon részletes, intim képet mutatott be, miközben egzotikus, titokzatos és összehasonlíthatatlan tájakat fedezett fel

– mondta Marc Rayman, a NASA kutatója.

A Mars és a Jupiter között

A Dawn űrszonda a NASA Discovery-programjának kilencedik űrszondája. 2007. szeptember 27-én indult a Földről, hogy közelről vizsgálja a Vesta kisbolygót és a Ceres törpebolygót. 2011 júliusában állt pályára a Vesta körül, és csaknem ötmilliárd kilométer megtétele és 7,5 évnyi utazás után 2015 márciusában érkezett a Cereshez.

Akkor azt tervezték, hogy mintegy 16 hónapon át vizsgálja, de a missziót többször meghosszabbították. 2015 októberében a Dawn felvételei segítségével a kutatók a törpebolygó legrészletesebb térképét készíthették el. A Ceres csaknem ezer kilométeres átmérőjével a Mars és a Jupiter közötti kisbolygóöv legnagyobb égiteste, 1801-ben fedezték fel, a földművelés római istennőjéről nevezték el.

Forrás: 24.huKapcsolódó: A NASA meghosszabbította a Dawn űrszonda misszióját
Kategóriák: UFO

Kamu volt a neten keringő szenzációs NASA-felvétel

ParaHIR.HU - 2018, szeptember 9 - 18:17
CsillagászatNASAKategória: Mainstream

Narancssárga színben tündöklő fényeket, bolyhos felhőket, már-már mennyei látképet mutat az a „felvétel”, ami a Cassini-űrszonda utolsó pillanataiban készült. Legalábbis így propagálják azt a képet, amiről utólag kiderült, művészi illusztráció csupán. Ennek ellenére az internet népének nagy része felült a megtévesztésnek.

Sok ezren osztották meg azt a művészi víziót, ami a Cassini halálos útját örökíti meg. A nemes szándék nem feltétlenül probléma, szükség van az űrkutatás népszerűsítésére, az egyetlen „aprócska” gond a tálalással van; a művet egyesek hiteles fotóként reklámozzák a nagyközönségnek.

„Nagyra értékelem a csillagászattal kapcsolatos műalkotásokat, és azt, hogy ezekkel igyekeznek közelebb hozni az emberekhez a tudományt, illetve az univerzumot.Baj akkor van, ha egy képet másnak állítanak be, mint ami, és helytelenül jelölik meg a valódi forrást– fakadt ki Twitteren dr. Katie Mack asztrofizikus, aki egyúttal arra kérte az internetezőket, hogy körültekintőbben népszerűsítsék a világhálón fellelhető illusztrációkat.

Az ehhez hasonló illusztrációk ugyan látványosak, mégis sokakat megtévesztenek

FORRÁS: NASA\JPL-CALTECH

A valódi képek nem ilyen látványosak, de rendkívül fontosak a tudomány számára

A Cassini még 2017 szeptemberében lehelte ki mechanikus lelkét, amikor a korábban végrehajtott pályamódosítások hatására belépett a Szaturnusz légkörébe. Az űreszköz meteoritként felizzva hullott darabjaira a gázóriás atmoszférájában.Megsemmisítésére azért volt szükség, mert a kutatók nem szerették volna beszennyezni a környező holdakat a szonda felületén megtelepedő esetleges földi organizmusokkal.A gigászi bolygó holdjai közül a legérdekesebb az Europa, ahol több szakértő is életet feltételez a jégpáncél alatt.

A Cassini valódi felvételei nem olyan drámaiak, mint a fenti képen ábrázolt felhőrengeteg, mégis fontos információkkal szolgálnak a Szaturnuszról. Utolsó képét akkor lőtte, amikor 634 000 kilométerre volt a bolygótól, ez nagyjából kétszerese a Föld-Hold távolságnak.

Az egyik utolsó - valódi, hiteles - kép a Cassinitől

FORRÁS: NASA/JPL-CALTECH/SPACE SCIENCE INSTITUTE

Nem szabad elfelejteni, hogy a Szaturnusz kívülről rendkívül homályos, a látható fény tartományában nem lehet olyan művészi hatású felvételeket készíteni róla, mint amilyeneket a Juno űrszonda csinál a Jupiterről.Amennyiben viszont infravörös képek látnak napvilágot a gázóriásról, feltárulnak a hideg, sötét felhők, amik blokkolják a planéta belseje felől érkező hőt.

Infravörös tartományban előbukkannak a rejtőzködő felhők is

FORRÁS: NASA/JPL-CALTECH/UNIVERSITY OF ARIZONA

A Szaturnuszról egyébként számtalan képet találni a NASA archívumában, az utolsó teljes portré két nappal a Cassini halála előtt készült a Naprendszer második legnagyobb bolygójáról.

A Szaturnusz teljes pompájában

FORRÁS: NASA/JPL-CALTECH/SPACE SCIENCE INSTITUTE/JASON MAJOR

Forrás: ORIGOKapcsolódó:  Hatalmas óceán rejtőzik a Szaturnusz holdjának felszíne alatt Sarki fény ragyog délben a SzaturnuszonAz élet alapanyagait találták meg a Szaturnusz holdjánAz első képek a Szaturnusz gyűrűiben lubickoló CassinitőlBúcsú a Szaturnusztól: íme a Cassini egyik utolsó felvétele
Kategóriák: UFO

A Földön kívüli élet kutatására kell a NASA-nak koncentrálnia

ParaHIR.HU - 2018, szeptember 8 - 12:10
CsillagászatNASAKategória: Mainstream A NASA-nak több pénzből nagyobb űrtávcsöveket kell építenie a jelenlegieknél a még hatékonyabb bolygókutatáshoz és a Földön kívüli élet felleléséhez – állapítja meg egy friss amerikai kongresszusi jelentés.    

Az amerikai tudományos akadémia jelentése korszakváltást jelent a kommentárok szerint.

 

Az emberiség évszázadok vagy inkább évezredek óta szeretnék kifürkészni, hogy van-e élet a Földön kívül. Most itt a lehetőség, hogy húsz éven belül választ találjunk erre a kérdésre

– mondja David Charbonneau a Harvard Egyetem csillagásza.

A jelentés úgy fogalmazza meg a NASA előtt álló prioritásokat, hogy azok elsősorban ezt, az exobolygó-kutatást segítsék elő. Ennek érdekében olyan nagy hatótávolságú űrtávcsövek és földi távcsövek építését szorgalmazzák, melyekkel közvetlenül lehet megfigyelni a Naprendszeren kívüli bolygókat.

Ez rendkívül költséges, amit főleg annak fényében nehéz átverni az amerikai költségvetésen, hogy a mostani hasonló nagyprojekt, a Webb-űrtávcső építése jóval lassabban halad (most 2021 a céldátum) és jóval költségesebb az eredetileg tervezettnél.

A Webb-űrrtávcső egy látványterven

A Webb-űrrtávcső egy látványterven

Fotó: Astrium

A mostani jelentés a bolygókutatás tágabb céljai között kifejezetten szorgalmazza a földön kívüli élet, valamint a potenciálisan lakható bolygók keresését.

Forrás: IndexKapcsolódó: A NASA jégbe fagyasztotta a James Webb űrteleszkópotIsmét elhalasztották a James Webb űrtávcső felbocsátásátIsmét késhet a James Webb űrtávcső indításaMég tovább késik a James Webb űrtávcső indításaÚjabb problémák jelentkeztek a James Webb űrtávcső tesztelése során
Kategóriák: UFO

Különös folt terpeszkedik a holdon, ahol életet sejtenek

ParaHIR.HU - 2018, szeptember 7 - 19:18
CsillagászatJupiterEuropaKategória: Mainstream

Kétségtelenül a Naprendszer egyik legizgalmasabb égiteste a Jupiter jeges holdja, az Europa. Főként azért terelődött rá az utóbbi időkben a figyelem, mert a jégpáncél alatt rejtőző globális óceán akár különböző életformákat is rejthet, nem csoda, ha egyre több küldetést, valamint kutatást terveznek alapos felderítésére. Nemrég elkészítették a jégvilág hőtérképét is, ami ugyancsak tartogat izgalmas meglepetéseket. Leginkább az a hatalmas, körülbelül 300 kilométeres kiterjedésű „hidegzóna” birizgálja a kutatók fantáziáját, aminek eredetére egyelőre nem találtak minden igényt kielégítő magyarázatot.

Samantha Trumbo, a Kaliforniai Műszaki Egyetem kutatója és kollégái az ALMA (Atacama Large Millimeter Array) nevű, 50 teleszkópot magába foglaló távcsőhálózattal vizsgálták az Europa felszíne által kisugárzott hőt. A műszerek négy, egymást átfedő hőképet szolgáltattak, amelyek együttesen kirajzolták az égitest teljes hőtérképét.

Nem igazán a hideg foltok érdekeltek minket, inkább a forrópontokra voltunk kíváncsiak, a hidegpontok ugyanis geológiai aktivitásra utalnak– mondta Trumbo. Akadt viszont egy hidegfolt, ami felkeltette a kutatók érdeklődését. A terület csupán 9 Celsius-fokkal volt hűvösebb, mint a környező régiók, a szakértők szerint az eltérés mégis jelentősnek mondható.

Az Europa felszíne egy művészi illusztráción

FORRÁS: LEEMAGE/©RON MILLER/NOVAPIX/LEEMAGE/RON MILLER

A hidegfoltot övező rejtélyt jelen pillanatban két elmélettel próbálják magyarázni:vagy egyszerűen arról van szó, hogy az itteni felszín kevesebb hőt sugároz ki, vagy tovább tart felmelegítenie a napfénynek, mint a hold többi részét.

Ott van-e a folt, vagy csupán „illúzió”?

A jelenség hátterében az állhat, hogy a 300 kilométeres kiterjedésű térség jegének összetétele markánsan eltér a hold többi részétől, emiatt pedig a hő nehezebben jut keresztül rajta. Egy másik teória szerint viszont a helyi felszín textúrája az, ami a jelet eredményezi.

„Ha a folt valódi, akkor egy nagyobb jégtakarónak kell lennie, talán fiatalabb is, mint a felszín többi része, mert még nem töredezett szét” – véli Jessica Noviello, az Arizonai Állami Egyetem munkatársa. „Az Europán inkább valami fiatalabb képződményt tanulmányoznék, mert az igen sokat elmondana a hold korábbi állapotáról, és annak változásáról” – tette hozzá a kutató.

A Trumbo és csapata által alkalmazott modell a Galileo-űrszonda limitált adatkészletén, valamint a hold felszínének albedóján, azaz fényvisszaverő képességén alapult.Éppen ezért több szakértő megkérdőjelezi a most detektált hidegfolt létezését.

Egy dolog azonban biztosra vehető: az eredmények megerősítéséhez további kutatásokra lesz szükség. A tanulmányról bővebben az alábbi linkre kattintva lehet olvasni.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: A NASA életet keres az EuropánAz Europa jobban hasonlíthat a Földre, mint gondoltákSzokatlan, radioaktív sugárzás jelent meg Európa felett - a forrás ismeretlen
Kategóriák: UFO

Csillagok háborúja a por ellen

ParaHIR.HU - 2018, szeptember 6 - 18:19
CsillagászatKategória: Mainstream

Az éjszakai égbolt egyik legnagyobb és legfényesebb ködéről, a Carina-ködről az ESO chilei Paranal Obszervatóriumában működő VISTA távcsővel készítettek gyönyörű felvételt. Az infravörös tartományban észlelő VISTA a ködöt kitöltő forró gázon és sötét poron áthatolva csillagok miriádjait mutatja meg nekünk, éppen most születetteket és a haláltusájukat vívókat is.

A Carina (Hajógerinc) csillagkép irányában, tőlünk 7500 fényévre van egy köd, amelyben jól megférnek egymással az éppen születő és a pusztulásuk előtt álló csillagok.A drámai események által formált Carina-köd finoman szétterülő csillagközi gáz és por dinamikusan fejlődő egysége.

A kozmikus buborék belsejét uraló nagy tömegű csillagok intenzív ultraibolya sugárzást bocsátanak ki, ez készteti fénylésre a környező gázt. Ezzel szemben a köd más részeiben sötét poroszlopok figyelhetők meg, amelyek most született csillagokat takarnak. A Carina-ködben ádáz csata dúl a csillagok és a por között, amelyet az új csillagok nyernek – nagy energiájú sugárzásuk és csillagszelük elpárologtatja és szétoszlatja a csillagbölcsőt, amelyben megszülettek.

300 fényéves méretével a Carina-köd a Tejútrendszer egyik legnagyobb csillagkeletkezési területe, sötét égbolton szabad szemmel is könnyen megfigyelhető.Sajnos az északon élők számára nem, mivel az égi egyenlítőtől 60 fokkal délre fekszik, így csak a déli féltekéről látható.

A rendkívül érdekes köd belsejében trónol a legkülönösebb csillagrendszer, az éta Carinae. A csillaggigász – egy furcsa kettős – a terület legtöbb energiát kibocsátó csillagrendszere, az 1830-as években az égbolt egyik legfényesebb objektuma volt. Élete vége felé tartva azóta drámai módon elhalványodott, de továbbra is a Tejútrendszer egyik legnagyobb tömegű és luminozitású csillagrendszere.

A nagyobb látómezőben a Carina-ködöt övező zsúfolt szomszédság még több csillaga látható. A világ legnagyobb infravörös égboltfelmérő távcsöve, a VISTA által rögzített felvételen tanúi lehetünk a lüktető csillagváros drámai fejlődésének, amelyben egymás mellett születnek és pusztulnak el a csillagok

FORRÁS: ESO/J. EMERSON/M. IRWIN/J. LEWIS

A képen az éta Carinae a porködök által formált „V" feletti fényes folt részeként figyelhető meg. Közvetlenül az éta Carinae mellett jobbra látható a viszonylag kicsi Kulcslyuk-köd – hideg gázmolekulák alkotta apró, sűrű felhő a Carina-ködön belül –, amelyben több nagy tömegű csillag is van, és amelynek kinézete szintén drámai módon megváltozott az elmúlt évszázadok során.

A Carina-ködöt az 1750-es években fedezte fel Nicolas Louis de Lacaille a Jóreménység fokáról, a csillagászati fényképezés kezdetei óta pedig rengeteg felvétel készült róla.A VISTA (Visible and Infrared Survey Telescope for Astronomy) különlegessége, hogy nagy területről szolgáltat példátlan részletességű képeket, infravörös képességeinek köszönhetően pedig tökéletes eszköz, hogy felfedje a Carina-köd porkígyóiban rejtőző fiatal csillagokat.

2014-ben a VISTA közel ötmillió egyedi infravörös forrást mutatott ki a ködben, ebben a hatalmas „csillagtenyészetben". A VISTA a világ legnagyobb, égboltfelmérésekre épített infravörös távcsöve, nagy tükre, széles látómezeje, rendkívüli érzékenységű detektorai lehetővé teszik a csillagászok számára, hogy a déli égbolt teljesen új képét rajzolják fel.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Megoldották a hiányzó csillagpor rejtélyétŐsi csillagpor vall az első csillagok keletkezéséről és haláláról
Kategóriák: UFO

Magyar fizikusok szerint egy fekete lyukakból álló korong rejlik a galaxis közepén

ParaHIR.HU - 2018, szeptember 5 - 16:24
CsillagászatfizikaKategória: Mainstream A galaxismagban hemzsegnek a fekete lyukak: az idei év elején röntgencsillagászati módszerekkel 12 feketelyuk-kettős jelöltet fedeztek fel. Valószínűsíthető azonban, hogy ennél jóval több, akár több ezer fekete lyuk is keringhet galaxisunk magjában. Az ELTE kutatói egy most közzétett tanulmányban rámutattak, hogy ezek a fekete lyukak várhatóan egy korongba rendeződve keringenek a központi szupernehéz fekete lyuk körül.    

Csillagászati megfigyelések alapján tudjuk, hogy a legtöbb galaxis közepén található egy szupernehéz fekete lyuk. Ezen égitestek roppant gravitációjának hatására csillagok milliói és naptömegű fekete lyukak ezrei gyülemlenek össze egy sűrű, mindössze néhány fényév sugarú gömbbe. Az asztrofizikusok a galaxismagban keringő csillagok pályáinak kölcsönhatásait szimulálták, és azt találták, hogy a fekete lyukak pályái eddig nem várt módon rendeződnek. Az eredmények azt mutatják, hogy a nehezebb égitestek egy vastag korongot alkotva keringenek a központi szupernehéz fekete lyuk körül.

Korábban azt gondolták, hogy a kisebb és nagyobb tömegű objektumok egyaránt tetszőleges irányban keringhetnek a központi nagy fekete lyuk körül. Kutatásaink azonban azt igazolják, hogy a nehezebb csillagok és a fekete lyukak egyetlen korongba rendeződnek

– mondja Szölgyén Ákos, az ELTE PhD-hallgatója, aki a Physical Review Lettersben, az egyik legrangosabb fizikai szaklapban publikált kutatást vezette.

Szölgyén Ákos és témavezetője, Kocsis Bence, az ELTE Atomfizikai Tanszékén működő GALNUC ERC kutatócsoport vezetője, a most megjelent munkájuk során egy eddig nem vizsgált effektust, az ún. vektor rezonáns relaxációt is számításba vették a galaxismag numerikus szimulációjában. Ez az effektus leírja az égitestek pályái között fellépő gravitációs forgatónyomatékot, ami hosszú idő alatt összeadódik, és azt eredményezi, hogy évmilliók alatt a keringési pályák síkja fokozatosan elfordul.

Ellentétben egy méhkas körül hemzsegő méhrajjal, a csillagok sokkal rendezettebb módon keringenek a központi szupernehéz fekete lyuk körül: pályáik síkban precesszáló ellipszisek. A pályák közötti kölcsönhatás következtében a pályasíkok évmilliók alatt elfordulnak

– magyarázza Kocsis Bence.

Fantáziarajz egy gravitációs árapály erők miatt széteső csillag halmazról NASA/JPL-Caltech/R. Hurt (SSC/Caltech) munkája és a Hubble Deep Field felvétele alapján.

Fantáziarajz egy gravitációs árapály erők miatt széteső csillag halmazról NASA/JPL-Caltech/R. Hurt (SSC/Caltech) munkája és a Hubble Deep Field felvétele alapján.

Grafika: Szölgyén Ákos

Mivel a galaxismagban több millió csillag és akár több ezer fekete lyuk is keringhet, ez a hatás nagyon jelentős lehet, és alapvetően befolyásolja azt, hogy hosszú idő után milyen pályákon keringenek az égitestek. A kutatók az egyes égitestek pályáinak kölcsönhatásait a galaxismag kialakulásának pillanatától kezdték szimulálni.

„Jelenlegi ismereteink szerint a galaxisok magját alkotó sűrű csillaghalmaz alapvetően két fő módon keletkezhetett. Az egyik szerint gáz áramlott a galaxis távolabbi régióiból a középpontban lévő szupernehéz fekete lyuk közelébe. A besűrűsödő gázból pedig idővel csillagok keletkeztek. A másik modell szerint ősi csillaghalmazok hullottak be a galaxis centrumába, és ahogy bespiráloztak, majd a szupermasszív fekete lyuk árapályerejének hatására széthullottak, csillagaik benépesítették a galaxismagot. Valószínűsíthető, hogy mind a két folyamat egyaránt szerepet játszott a kialakulásban” – mondja Szölgyén Ákos.

Közös ezekben a modellekben, hogy a csillagok pályája kezdetben szintén korongokat alkothatott attól függően, hogy a gázfelhők vagy épp a behulló csillaghalmazok milyen irányból érkeztek és spiráloztak befelé a központba. Korábbi elképzelés szerint idővel ezek a csillagkorongok a gravitációs kölcsönhatás miatt elkeveredtek egymással. Azonban a nehezebb csillagok, amelyekből később a fekete lyukak keletkeznek, a gravitáció hatására lesüllyednek egy korongba úgy, ahogy a nehezebb részecskék leülepednek egy tartályban. A magyar fizikusok ezt a jelenséget fedezték fel az adatokban, és azt találták, hogy ezek a korongok hosszú ideig megmaradhatnak.

A csillaghalmazok fejlődésük során megpróbálják maximálisan kitölteni a rendelkezésükre álló teret, akárcsak a gázok egy tartályban. Azonban a nehezebb égitestekből álló komponens nem tudja elérni ezt a legrendezetlenebb, gömbszimmetrikus állapotot. Ezek a nagy tömegű objektumok a gravitáció hatására „leülepednek” és egy alacsony entrópiájú állapotot, egy korongot hoznak létre

– magyarázza Kocsis Bence. Bár még csak egy tucat fekete lyukat észleltek a galaxismagban, ezek populációja várhatóan a nehéz csillagok által alkotott korongban rejtőzik. A felfedezésnek nagy jelentősége lehet a galaxisfejlődésnek a megértésében és a gravitációshullám-források eredetének értelmezésében.

„Ha több száz vagy ezer fekete lyuk korongba rendeződik a központi szupernehéz fekete lyuk körül, akkor ezek együttesen erősen meghajlíthatják és kilyukaszthatják a gázfelhőket, amiből megfigyeljük a nagyenergiás kiáramlásokat. Ez több ezer fényévre is képes megváltoztatni a galaxis nagyskálás szerkezetét” – mondja Kocsis Bence. „A legérdekesebb kérdés, hogy vajon a most megjósolt eloszlása a fekete lyukanak megmagyarázza-e a LIGO/VIRGO detektorokkal észlelt gravitációshullám-jelek magas gyakoriságát.”

Forrás: IndexKapcsolódó: A fekete lyukak nagyobb étvágyúak, mint hittükAz első valódi felvétel egy csillagot bekebelező fekete lyukrólBolygóméretű gázcsomókat dobálhat a központi fekete lyukElőször találtak szökött fekete lyukatGigantikus fekete lyukat találtak - az új mérőszám 7 milliárd naptömegHawking szerint másik univerzumokba vezetnek a fekete lyukak
Kategóriák: UFO

Eddig ismeretlen bolygó bujkálhat a Naprendszerben

ParaHIR.HU - 2018, szeptember 4 - 18:58
CsillagászatnaprendszerKategória: MainstreamCsillagászok egy csoportja még 2016-ban vetette fel, hogy léteznie kell egy eddig azonosítatlan bolygónak a Naprendszerben. Az elmúlt időszakban egyre több közvetett bizonyítékot találtak ezen égitest létezésére, magát az objektumot azonban még nem sikerült megpillantani.  

Egy új tanulmányban a szakértők egy olyan objektumot mutatnak be, amely véleményük szerint a kilencedik bolygó létezésének újabb bizonyítéka – írja a Daily Mail. A kutatók úgy gondolják, hogy az égitestet az eddig azonosítatlan bolygó terelte jelenlegi pályájára.

Mikor 2016-ban Konstantin Batygin és Michael E. Brown felvetették, hogy léteznie kell a kilencedik naprendszerbeli bolygónak, ők is távoli, a Neptunusz pályáján túli objektumok mozgására alapoztak. Az érintett égitestek pályája azt sugallja, hogy egy nagyobb objektum gravitációja hat rájuk.

A közelmúltban bemutatott objektumot 2014-ben fedezték fel a Michigani Egyetem munkatársai. A kutatók úgy vélik, hogy az érintett égitest nagyjából akkora lehet, mint egy törpebolygó.

A 2015 BP519 jelű objektum azért keltette fel a csillagászok figyelmét, mert a legtöbb naprendszerbeli égitest síkjához képest tengelye döntött. A szakértők utóbb szimuláció segítségével mérték fel, hogy mi állhat a jelenség hátterében. Az eredmények azt mutatták, hogy a 2015 BP519 semmilyen módon sem billenhetett el, ha a Naprendszerben csak nyolc bolygó kering.

Amikor azonban a rendszerhez a kutatók hozzáadták a feltételezett kilencedik bolygót, a szimulációban a 2015 BP519 hasonlóan viselkedett, mint a valóságban.

David Gerdes, a csapat tagja szerint felfedezésük megerősíti a kilencedik bolygó létezésének elméletét.

A hipotézis alátámasztását egyelőre nehezíti, hogy a feltételezett égitest a Naprendszer peremén, egy mai műszerekkel nehezen vizsgálható régióban helyezkedhet el. Az elmúlt két évben ugyanakkor rengeteg olyan adat került elő, melyek a bolygó létezését igazolják. A Neptunusz pályáján túl például sorra bukkannak fel a különös pályán mozgó objektumok, sőt, még egyes középkori feljegyzések is azt sugallják, hogy léteznie kell a feltételezett kilencedik bolygónak.

Forrás: 24.huKapcsolódó: A Naprendszeren kívülről származhat a kilencedik bolygóEgy új kutatás szerint nincs bizonyíték a kilencedik bolygó létezéséreHa nem létezik a kilencedik bolygó, sok jelenséget nehéz lesz megmagyarázniÍgy nézhet ki a rejtélyes kilencedik bolygóKözépkori feljegyzések igazolhatják a kilencedik bolygó létezését
Kategóriák: UFO

Hatalmas sarki fény ragyogja be a Szaturnusz északi pólusát

ParaHIR.HU - 2018, szeptember 3 - 17:31
SzaturnuszKategória: Mainstream

A Földön megfigyelhetőeknél sokkal nagyobb kiterjedésű sarki fény ragyogja be a Szaturnusz északi pólusát – derült ki a Hubble-űrtávcső által készített új felvételekből.

Az Európai Űrügynökség (ESA) közleménye szerint a felvételek, amelyek 2017-ben készültek a Szaturnusz nyári napfordulóját és az azt követő időszakot felölelő hét hónapban, „az eddigi legátfogóbb képet adják a Szaturnusz északi-sarki fényéről”.

A Földön akkor jelentkezik sarki fény, vagyis auróra, amikor a Napon napkitörések keletkeznek, és az ebből származó mágneses mező töltött részecskéinek egy része a mágneses pólusok körüli tartományban bejut a Föld légkörébe. Ezek a részecskék a légkör atomjaival ütköznek, ionizálják és gerjesztik azokat, a gerjesztett atomok pedig fénykisugárzással térnek vissza alapállapotukba.

Sarki fény a Földön az északi sarkkörtől északra, valamint a déli sarkkörtől délre látható. A Földdel ellentétben azonban a Szaturnusz légkörét döntően hidrogén alkotja, amely ultraibolya (UV) fényt termel, amikor interakcióba lép a napszélben lévő részecskékkel.Ezt a fényt sem szabad szemmel, sem földi távcsővel nem lehet látni, csupán a Hubble-űrtávcsővel lehet lencsevégre kapni az űrből.

Szaturnusz

FORRÁS: ESA/HUBBLE, NASA, A. SIMON (GSFC) AND THE OPAL TEAM, J. DEPASQUALE (STSCI), L. LAMY (OBSERVATOIRE DE PARIS)

Az ESA szerint a felvételek új információkkal szolgálnak a Szaturnusz sarki fényeiről, például kiderült, hogy azok hajnalban és éjfél előtt a legfényesebbek. A Földön és a Szaturnuszon kívül a Jupiteren, a Neptunuszon, az Uránuszon és Merkúron is megfigyeltek már sarki fényt. 

Az eredményeket a Geophysical Research Letters című folyóiratban publikálták a kutatók. 

Forrás: MTIKapcsolódó:  Sarki fény ragyog délben a SzaturnuszonAranyszínűvé vált a Szaturnusz híres légköri képződményeAz első képek a Szaturnusz gyűrűiben lubickoló CassinitőlBúcsú a Szaturnusztól: íme a Cassini egyik utolsó felvételeFantasztikus közeli fotó a Szaturnusz külső gyűrűjéről
Kategóriák: UFO

Oldalak