UFO

Űrrepülőteret építenek a britek

ParaHIR.HU - 2018, július 16 - 17:11
Nagy BritanniaKategória: Mainstream

Skócia északi partjainál, Sutherland megyében épülhet meg az első brit űrrepülőtér, írja az MTI a BBC cikke alapján. A műholdakat szállító rakéták függőleges irányú fellövésére a legalkalmasabbnak az A’Mhoine-félszigetet találták – olvasható a brit űrkutatási hivatal (UK Space Agency) vasárnapi közleményében.

Az űrügynökség 2,5 millió fontot (912 millió forint) biztosít az űrkikötő építésére a Highlands and Islands Enterprise-nak. Minél hamarabb, már a 2020-as években el akarják indítani az első rakétákat.

A brit földről induló első űrrakéta visszaszámlálása ezennel megkezdődött. Az Egyesült Királyság szándéka, hogy az ország űrszektora a világ űriparának 10 százalékát tegye ki 2030-ra. Büszkék vagyunk, hogy bennünket választottak, hogy segítsük a célt megvalósítani”

– mondta Patrick Wood, az együttműködésben részt vevő amerikai repülőóriás, a Lockheed Martin képviseletében.

Miért fontos ez?

Az Egyesült Királyság egyedi helyzetben van ezen a téren – magyarázza bővebben a BBC cikke. A Surrey Satellite Technology Limited és a AAC Clyde Space cégek kutatásainak köszönhetően az ország élen jár a kisméretű műholdak fejlesztésében. Az alacsony árú, miniatürizált fogyasztói elektronikai eszközök forradalmasítják a műholdak piacát is, egy kicsi dobozba rengeteg elektronika fér el.

Az űrrepülőtérrel a brit piac számára lehetővé válik, hogy a különféle műholdak tervezése, gyártása és felbocsátása egy szolgáltatásként lehessen eladó az ügyfelek számára. A szateliteket számos célra használhatják fel a cégek: időjárás megfigyelésére, kommunikáció közvetítésére, vagy felvételek készítésére.

Forrás: 24.hu
Kategóriák: UFO

NASA négy évtizede éve véletlenül (?!) megsemmisíthette a marsi élet nyomait

ParaHIR.HU - 2018, július 13 - 21:27
NASAMarsKategória: Mainstream

Egy 1976-os Mars-misszió során a NASA véletlenül megsemmisíthette a Marson talált első szerves molekulákat – írja a Space.com a New Scientist cikke alapján.

A Marson először 2014-ben találtak szerves molekulákra utaló nyomokat, és éppen idén júniusban jelentette be a NASA, hogy a Curiosity marsjáró szerves anyagot azonosított a bolygón – ami nem azt jelenti, hogy ott biztosan volt élet is, de azt igen, hogy ennek a feltételei valamikor adottak lehettek.

A marsi élet utáni kutatás viszont már jóval korábban kezdetét vette. A NASA 42 évvel ezelőtt két űrszondát is küldött a Marsra: a Viking–1 és Viking–2 leszállóegységei landoltak először a szomszédos bolygón. A Vikingek azonban semmit nem találtak – ami meglepte a kutatókat, mert arra számítottak, hogy a bolygóra hulló meteoritok biztosan szállítottak oda szerves anyagot.

A Viking-1 1975-ös startja

A Viking-1 1975-ös startja

Fotó: Science Society Picture Library / Getty Images Hungary
 

A Curiosity a közelmúltban azonosított anyagok között viszont klórbenzolt is talált, ami akkor is keletkezhet, ha szénmolekulák perkloráttal égnek, ami újabb lendületet adott a fenti elméletnek: a Vikingek begyűjtötték a mintát, abban széntartalmú szerves vegyület volt, de az a felmelegítés hatására berobbanó perkloráttól elégett, és a kölcsönhatásban klórbenzol jött létre. Mindennek hatására a kutatók megint elővették a témát, és júniusban meg is jelent egy tanulmány a Journal of Geophysical Research: Planets szaklapban, amely megállapította, hogy már a Vikingek is találtak klórbenzolt.

Mindez továbbra se bizonyítja minden kétséget kizáróan, hogy már 1976-ban is találtunk szerves molekulákat a Marson, csak éppen nem tudtunk róla, mert azzal a lendülettel el is pusztítottuk – viszont minden korábbinál nagyobb valószínűséget ad ennek a forgatókönyvnek. A kutatókat is megosztja a kérdés, a tanulmányban is közreműködő Melissa Guzman, a franciaországi LATMOS kutatóintézet munkatársa például elképzelhetőnek tartja, hogy a szóban forgó anyagokat mind a földi műszerek juttatták a Marsra. Daniel Glavin, a NASA Goddard Űrközpontjának asztrobiológusa szerint viszont úgy gondolja, hogy a tanulmány – amelyben ő nem vett részt – végleg eldöntötte a kérdést.

Forrás: IndexKapcsolódó: Óriási fotó - itt a marsi élet bizonyítéka?A marsi bór azt bizonyítja, hogy kialakulhatott az élet a vörös bolygónMarsi mintákat szállítana a Földre a NASA és az ESATitokzatos marsi lyuk késztette fejvakarásra a NASA-tVideó: Ilyen elrepülni egy hatalmas marsi kráter felett
Kategóriák: UFO

Jégkockával találták meg a rejtélyes részecskék keletkezési helyét

ParaHIR.HU - 2018, július 13 - 21:22
tudományKategória: Mainstream

Először sikerült meghatározniuk a kutatóknak a Naprendszeren kívüli, hatalmas energiájú neutrínók egyik keletkezési helyét a világűrben.

Az Antarktiszon működő IceCube (Jégkocka) neutrínóobszervatórium kutatói a Déli-sarkvidék érintetlen jegében észlelték a nagy energiájú neutrínókat. Az elemi részecskék űrbéli útját visszakövetve aztán eljutottak egy hatalmas elliptikus galaxishoz (blazár) - belsejében egy masszív, gyorsan forgó fekete lyukkal -, amely 3,7 milliárd fényévre található a Földtől.

A neutrínók új ablakot nyitnak számunkra az univerzum megismeréséhez"- mondta Darren Grant, a kanadai Albertai Egyetem fizikusa. A szakember szerint a neutrínók sok szempontból a természet tökéletes csillagászati hírvivői. Könnyedén elszabadulnak keletkezési helyükről és az egész kozmoszon át magukkal hozzák a tudomány számára rendkívül értékes információkat keletkezésük körülményeiről (impulzus, energia, a keletkezési helyhez mutató irány).

Az IceCube neutrínódetektror valódi képen alapuló művészi ábrázolása

FORRÁS: ICECUBE/NSF

A Science című tudományos folyóiratban publikált friss eredményekkel a világegyetemen átszáguldó neutrínók és kozmikus sugarak forrásának - a tudósokat 1912 óta foglalkoztató - rejtélye oldódott meg.A jelek szerint mindkettő az univerzum legzordabb szegleteiből származik.

A Wisconsini Egyetem fizikusa, Francis Halzen, a neutrínóobszervatórium vezető kutatója szerint ugyan a hatalmas energiájú neutrínók és a kozmikus sugarak forrása közös, mégis óriási különbség közöttük, hogy a töltött részecskékkel teli kozmikus sugárzás útját nem lehet közvetlenül visszakövetni a forrásig, mivel az űrben lévő erős mágneses mezők befolyásolják a pályáját.

Ezzel szemben a neutrínónak nincs elektromos töltése, semleges, emiatt elektromágneses kölcsönhatásban sem vesz részt. Ez a magyarázata annak, hogy a neutrínó rendkívül közömbös az anyaggal szemben: egy fényév vastagságú ólomfalon a neutrínóknak mintegy fele haladna át úgy, hogy akár egyetlen atommal ütközne.Mindennek köszönhetően keletkezési helyétől egyenes vonalban érkezik meg a detektorhoz.

Az egy köbkilométeres Jégkocka több mint ötezer szenzora az Antarktisz jegét felhasználva 1,5-2,4 kilométer mélyen detektálja a részecskét. A Jégkocka által vizsgált területen trilliónyi neutrínó halad át, és amikor egyikük ütközik egy oxigénatommal a jégben, kék fény keletkezik. A tudósok a fényvillanás alapján számítják ki, hogy milyen iránya és energiája volt a neutrínónak, amikor a detektorba lépett.

Az IceCube neutrínóobszervatórium 1,5-2 km mélyen helyezkedik el az Antarktisz jege alatt

FORRÁS: MARTIN WOLF (REDFURWOLF)/MARTIN WOLF (REDFURWOLF)

A mostani felfedezéshez vezető észlelés 2017. szeptember 22-én történt, majd a szakemberek elkezdték visszakövetni a neutrínó útját egészen a blazárig. A kutatók később megállapították, hogy a Jégkocka révén korábban észlelt neutrínók egy részének is ugyanez a blazár volt a forrása.

Neutrínók többféle forrásból is származhatnak, a tudósok a távoli világegyetemből érkezők mellett megkülönböztetnek mesterséges (atomerőművekben keletkező), földi (terresztrális), légköri (atmoszferikus) és napneutrínókat (szoláris neutrínók).

Grant szerint valószínűleg nem a blazárok az egyedüli forrásai a világegyetem messzi részeiből érkező hatalmas energiájú neutrínóknak, vagy nagy energiájú kozmikus sugaraknak, hanem más aktív galaxismagok, kvazárok, gammakitörések és szupernóvák is lehetnek a forrásaik.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Féldrágakőre bukkantak az antarktiszi meteoritbanMagyarok kutatják a rejtélyes részecskétÚj elemi részecske létezését sikerült bizonyítani
Kategóriák: UFO

Felavatták a déli félteke legerősebb rádióteleszkópját

ParaHIR.HU - 2018, július 13 - 21:18
CsillagászatKategória: Mainstream

Felavatták a MeerKAT rádióteleszkópot pénteken a Dél-afrikai Köztársaság déli-délnyugati részén elterülő, félsivatagos Karoo régióban.

 

A modern kori asztrofizika kulcskérdéseire keresi a választ

A 4,4 milliárd dél-afrikai randból (92 milliárd forint) megvalósult, 64 antennából álló teleszkóp,

amely típusának legerősebb rádióteleszkópja a déli féltekén,

a Négyzetkilométeres Hálózat (SKA) elnevezésű, multikontinentális rádióteleszkóp-rendszer része lesz.

A MeerKAT rádiótávcső-rendszer egyik antennája

FORRÁS: UNIVERSITY OF OXFORD

"A MeerKAT a modern kori asztrofizika olyan kulcskérdéseire keresi majd a választ, mint hogy hogyan keletkeztek a galaxisok, hogyan fejlődnek, és persze mi magunk hogyan kerültünk ide" – mondta el Fernando Camilo, a teleszkópot megépítő és működtető Dél-afrikai Rádiócsillagászati Obszervatórium (SARAO) vezető kutatója, hozzátéve,

hogy e kérdések megválaszolására jelenleg a MeerKAT a világ legalkalmasabb eszköze.

A most felavatott erős rádiótávcső segítségével az asztrofizika nagy kérdéseire keresik a választ

FORRÁS: REUTERS/MIKE HUTCHINGS

A Dél-Afrikai Köztársaság isten háta mögötti Carnarvon térségében megépített rádióteleszkóp pénteki avatóünnepségén, amelyen a dél-afrikai kormány magas rangú illetékesei, valamint külföldi méltóságok is részt vettek,

a kutatók közzé tették azokat a legfrissebb felvételeket,

amelyeket a MeerKAT készített a Tejútrendszer közepén található nagyon nagy tömegű - szupermasszív - fekete lyukat körülölelő területről.

Pillantás a galaxis titokzatos magjába

"A Tejútrendszer közepe 25 ezer fényévnyire van a Földtől és folyamatosan gáz- és porfelhők takarják el, lehetetlenné téve, hogy hagyományos teleszkópokkal szemléljük a területet a Földről" - magyarázták a kutatók.

A Tejútrendszer centrumának képe

FORRÁS: SUSAN STOLOVY (SSC/CALTECH) ET AL., JPL-CALTECH, NASA

Hozzátették: "az infravörös, a röntgen- és különösen a rádióhullámok azonban képesek áthatolni mindezen, és ablakot nyitni számunkra erre a régióra" és a benne lévő fekete lyukra.

Galaxisunk központja 25 ezer fényévre fekszik a Földtől

FORRÁS: PHOTO BY BRETT A. MCGUIRE. FOREGROUND: P. BRANDON CARROLL

A MeerKAT önállóan fog üzemelni egészen 2023-ig, amikor a tervek szerint beépítik az SKA projektbe.

Olyan találós kérdésekre is választ keres, mint a sötét energia

A Négyzetkilométeres Hálózat (SKA) a tervek szerint a 2020-as évek végétől fog teljes gőzzel üzemelni a világ legnagyobb és legerősebb rádióteleszkóp-rendszereként.

2020-as évek végétől fog teljes gőzzel üzemelni a dél-afrikai Karoo régióban ma átadott rádiótávcső-rendszer

FORRÁS: ITWEB

Az Afrikában és Ausztráliában felállított háromezer antennája révén tízezerszer gyorsabban

és ötvenszer nagyobb érzékenységgel fogja tudni vizsgálni az égboltot, mint bármely másik teleszkóp,

olyan felvételeket produkálva, amelyek felbontása lekörözi a Hubble-űrtávcső képeinek minőségét.

Az új szupererős rádióteleszkópot beveti a  fekete lyukak kutatásába is

FORRÁS: JOSH VALENZUELA / UNM

Az SKA a Földön kívüli élet esetleges jeleit és a világegyetem létrejöttének körülményeit próbálja majd felderíteni, valamint olyan csillagászati találós kérdések kutatására is szolgál egyebek között, mint a fekete lyukak és a sötét energia.

Forrás: MTIKapcsolódó:  Megalkották a világ legnagyobb optikai teleszkópját1200 új galaxis: durván teljesít a világ legerősebb rádióteleszkópjaAz Alpha Centaurinál keres bolygókat a chilei óriásteleszkópHallani fogjuk a világűrt: igen érzékeny "fület" szereltek fel a hatalmas rádióteleszkópraKína nem szórakozik: felküldtek az űrbe egy röntgenteleszkópotMegkezdődött a világ legnagyobb optikai teleszkópjának építése
Kategóriák: UFO

Űrhangokat fogott be a NASA

ParaHIR.HU - 2018, július 13 - 21:08
SzaturnuszEncladusKategória: Mainstream

A NASA Cassini űrszondája rendkívül szokatlan és váratlan eredményt közölt: a Szaturnuszból a gyűrűk és a bolygó egyik holdja, az Enceladus felé vezető plazmahullámokat. Olyan, mint egy elektromos áramkör, az energia oda-vissza áramlik – írja a Huffingtonpost.com.

A kutatók hangfájllá alakították ezeket a hullámokat elmondásuk szerint úgy, ahogy a rádió alakítja hanggá az elektromágneses hullámokat. A Szaturnusz tehát így „énekel” az Enceladusnak, de őszintén szólva ettől a daltól megfagy ereinkben a vér.

A plazma olyan, mint a levegő vagy a víz, az anyag negyedik állapota, hullámokat generál. A felvételt a Radio Plasma Wave Science (RPWS) eszköz fogta 2017. szeptember 2-án, két héttel azelőtt, hogy a Cassini a bolygó légkörébe érve szétégett.

Forrás: 24.huKapcsolódó:  Hatalmas óceán rejtőzik a Szaturnusz holdjának felszíne alatt Sarki fény ragyog délben a SzaturnuszonAranyszínűvé vált a Szaturnusz híres légköri képződményeFantasztikus közeli fotó a Szaturnusz külső gyűrűjérőlKísérteties hangokat rögzített a Cassini (+videó)
Kategóriák: UFO

Rejtőzködő galaxismagot fedezett fel az ALMA távcsőrendszer

ParaHIR.HU - 2018, július 12 - 19:10
CsillagászatKategória: Mainstream

Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) által működtetett ALMA távcsőrendszer felvétele az NGC 5643 katalógusjelű galaxis központi vidékét ábrázolja. Ez a Seyfert-típusú galaxis tőlünk 55 millió fényévre, a Farkas csillagkép irányában látható. A Seyfert-galaxisok középpontja rendkívül fényes, az elméletek szerint az ott található szupernagy tömegű fekete lyuk által elnyelt anyagnak köszönhetően. A központot azonban vastag por- és galaxisközi anyagfelhők takarják el a tekintetünk elől. Így aztán nem könnyű a Seyfert-galaxisok aktív magjának a megfigyelése.

Az NGC 5643 ráadásul további nehézségeket is tartogat; nagy hajlásszögből tekintünk rá, ami tovább nehezíti a központi régió működésének megfigyelését. A csillagászok azonban az ALMA megfigyelései, valamint az ESO Nagyon Nagy Távcsövén (Very Large Telescope, VLT) működő Multi Unit Spectroscopic Explorer (MUSE) műszer korábbi adatai segítségével most tökéletes bepillantást nyerhettek az NGC 5643 magjába. A különleges felvételen még a magból a világűrbe kiáramló nagy energiájú ionizált gázsugarak is látszanak.

Az ALMA felvétele az NGC 5643 katalógusjelű Seyfert-galaxis központi vidékéről.

Forrás: ESO/A. Alonso-Herrero et al.; ALMA (ESO/NAOJ/NRAO).

Ezek a lenyűgöző anyagkiáramlások a galaxis mindkét oldalán megfigyelhetőek. A kiáramlásokat az NGC 5643 magjában lévő szupernagy tömegű fekete lyuk körüli akkréciós korongról kidobódó anyagcsomók hozzák létre. Az ALMA és VLT mérési adatai együttesen azt mutatják, hogy a galaxis központi régiója két elkülönült összetevőből áll össze: egy vörös színnel ábrázolt spirálozó, forgó korongból, amit a szén-monoxid-tartalma által kimutatott hideg molekuláris gáz alkot, valamint a felvételen az ionizált oxigén- és hidrogéntartalma miatt láthatóvá váló, a magot körülvevő korongra merőleges irányban kiáramló gázokból (kék és narancs színben ábrázolva).

Forrás: csillagaszat.huKapcsolódó: Egy csillagbölcső mélye az ALMA felvételén
Kategóriák: UFO

Űrhajót tervez a Holdra juttatni Izrael 2019-ben

ParaHIR.HU - 2018, július 11 - 18:16
holdIzraelKategória: MainstreamA SpaceIL izraeli nonprofit szervezet pilóta nélküli űrhajót tervez a Holdra juttatni 2019-ben.  

Az Israel Aerospace Industries állami cég által kedden bemutatott jármű körülbelül másfél méter magas és 585 kilogramm tömegű. Négy szénszálas lábbal rendelkezik, tömegének kétharmadát az üzemanyag teszi ki.

Az űrjárművet decemberben fogja útnak indítani a floridai Cape Canaveralból Elon Musk amerikai nagyvállalkozó cége, a SpaceX Falcon 9 hordozórakétája. A kilövés után az űrhajó a Föld felszínétől körülbelül 60 ezer kilométerre Föld körüli pályára áll, majd fokozatosan halad a Hold felé egy Föld körüli elliptikus pályáról – idézi az MTI.

A SpaceIL szerint a pilóta nélküli űrhajó 2019 februárjában éri el a Holdat és hajtja végre a leszállást:

Attól a pillanattól kezdve, hogy eléri azt a pontot, ahol megkezdi a leszállást, az űrhajó teljes mértékben önálló irányításra tér át

– mondta Ido Anteby, a SpaceIL vezérigazgatója.

Ha a küldetés sikeres lesz, Izrael lesz a negyedik ország, amely sima landolást hajt végre egy pilóta nélküli járművel a Holdon, az egykori Szovjetunió, az Egyesült Államok és Kína után.

  Forrás: 24.huKapcsolódó: A Holdra szállhat egy magáncég - Eljött a nagy cégek ideje az űrkutatásban?Az oroszok elkezdték építeni a Holdra utazó űrhajójukatIndia is megy a HoldraJapán embert küld a HoldraEmberes holdmisszióra készül Kína - Kína fogja gyarmatosítani égi kísérőnk?
Kategóriák: UFO

10 dolog, amit csak kevesen tudnak az aszteroidákról

ParaHIR.HU - 2018, július 10 - 18:59
CsillagászatAszteroidaKategória: Mainstream

Évente átlagosan egy autóméretű meteorit bekerül a Föld légkörébe, kétezer évente pedig a Földbe csapódik egy futballpálya-méretű aszteroida. Jó hír azonban, hogy ma már rendelkezünk olyan fejlett technológiával, amivel felismerhetjük és követhetjük az útjukat, ráadásul a bolygónkra veszélyes darabokat akár el is téríthetjük. Nemrég volt az aszteroida világnap, ennek apropóján a SES Astra összegyűjtött pár érdekességet az aszteroidákról, amit mindenkinek érdemes tudnia.

 


 

  1. Az első aszteroidát, a Cerest 1801-ben fedezte fel egy olasz csillagász. A közel 950 km átmérőjű égitestet azóta 2006-ban törpebolygónak minősítették.
  2. Az aszteroidák olyan sziklás képződmények, amik a bolygók keletkezése során keletkezett egyfajta maradékként keringenek naprendszerünkben.
  3. A naprendszerünkben eddig ismert több mint 600 000 aszteroidán túl milliónyi azonosítatlan darab van körülöttünk, amik a Föld nagyobb városait veszélyeztethetik. Júniusban például egy aszteroida Botswana fölött lépett be a Föld légkörébe úgy, hogy csupán pár órával a becsapódás előtt azonosították a szakemberek.
  4. Az aszteroidák mérete igen változó, míg egyes darabok csupán 10 méter átmérőjűek, mások akár több száz kilométeres átmérővel rendelkeznek. (10 méteres átmérő alatt meteoritokról beszélhetünk.)
  5. A legtöbb aszteroida formája szabálytalan, ugyanis túl kicsik ahhoz, hogy a gravitáció révén gömbölyded formát ölthessenek.
  6. Átlagosan egy autóméretű meteorit minden évben bekerül a Föld atmoszférájába. Ezt általában tűzgolyóként érzékeljük, ám a meteoritok többnyire még azelőtt elégnek, mielőtt földet érnének.
  7. 65 millió évvel ezelőtt sokak szerint egy aszteroida becsapódása idézte elő a dinoszauruszok kipusztulását.
  8. Kétezer évente a Földbe csapódik egy futballpálya-méretű aszteroida.
  9. 2017-ben a SES közreműködésével az Aszteroida Alapítvány bemutatta a világ első 24 órás élő közvetítését az űrből Stephen Hawking és más neves tudósok, illetve asztronauták közreműködésével. 2018-ban a közvetítést 48 órásra bővítették, és a beszélgetésekben Bill Nye tudományos előadó, az Agymenők sztárja, valamint az Európai Űrügynökség, az ESA főigazgatója, Jan Wörner is részt vett.
  10. Az aszteroida világnap egyik alapítója dr. Brian May, a Queen vezető gitárosa, aki asztrofizikus.


 

Az aszteroida világnapot minden évben az 1908-as tunguszkai események évfordulóján, június 30-án rendezik meg. A Szibéria egy szórványosan lakott területén bekövetkezett robbanás közel 2000 km2-nyi erdős területet tarolt le akkor.

Forrás: HVGKapcsolódó: 2018-ban visszatér a hírhedt koponyaformájú aszteroida6 kilométeres aszteroida fenyegeti a FöldetAszteroida lépett a Föld légkörébe, de megsemmisültAszteroidákból faragnának űrhajókat
Kategóriák: UFO

Teljes napfogyatkozás nézésére árulnak jegyeket elővételben a neten

ParaHIR.HU - 2018, július 9 - 19:08
napfogyatkozásNapCsillagászatKategória: Mainstream

2019. július 2-án a természet leglenyűgözőbb jelensége lesz látható Chilében, az ESO La Silla Obszervatóriumában – egy teljes napfogyatkozás. Mivel ez a jelenség ritkán fordul elő – a legközelebbi 212 év múlva lesz látható La Sillából - az ESO megfigyelési kampányt és ismeretterjesztő programokat szervez a helyszínen, hogy a nagyközönség megtapasztalhassa ezt a látványos jelenséget. Jegyek vásárolhatók 2018. július 13-a péntek 13:00 órától.

2019. július 2-án a Hold eltakarja majd a Napot egy teljes napfogyatkozás alkalmával egy közel 150 km-es sávban Chile északi részén, a nappalt éjszakává változtatva ezáltal. A világ minden tájáról ezrek fognak erre a területre utazni, hogy megtapasztalhassák ezt a jelenséget, amihez drámai hátteret kínál a chilei tájkép.

A fogyatkozás az ESO's La Silla Obszervatóriumából, Chiléből is megfigyelhető, ugyanabban az évben, amikor az obszervatórium működésének 50. évfordulóját ünnepli. Ennek a különleges egybeesésnek a megünneplésére az ESO La Silla Obszervatóriuma egy2019 Teljes Napfogyatkozás eseményt szervez a fogyatkozás napjára.Mivel maga a jelenség csak a késő délutáni időszakban következik be, a nap többi részét számos különböző elfoglaltságnak szentelik, mint pl. a La Silla-i távcsövek megtekintése, előadások és workshopok. A fogyatkozás megfigyelhetősége természetesen függ az időjárástól, amit lehetetlen teljes bizonyossággal előre jelezni.

Ilyen lesz 2019-es teljes napfogyatkozás a művészi elképzelés szerint a La Silla obszervatórium felől

FORRÁS: ESO

Az ESO-eseményről további információk jelenleg itt érhetőek el.300 jegy kapható majd az ESOshopon  keresztül július 13-ától, magyar idő szerint 13 órától.A jegyek 200 euróba kerülnek, és magában foglalják a közlekedést a La Silla hegy lábától az obszervatóriumig, a fogyatkozást néző védőszemüveget és a belépőt a helyszíni eseményekre és tevékenységekre.A jegyeket érkezési sorrendben árulják.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: A Biblia segítségével azonosították a legkorábbi ismert napfogyatkozást
Kategóriák: UFO

Utolsó képeit őrzi a Kepler űrtávcső

ParaHIR.HU - 2018, július 8 - 18:54
KeplerCsillagászatNASAKategória: Mainstream

Majdnem az összes üzemanyag elfogyott a Kepler űrtávcsőből, így a NASA irányítói hibernálták a műholdat. Legközelebb augusztus elején ébresztik fel, akkor lesz lehetőség letölteni a fotókat, amelyeket a csillagokról készített.

A Kepler 2009 májusában kezdte meg a munkát, fő feladata az exobolygók keresése volt. Adatai alapján eddig 2650 Naprendszeren kívüli bolygót azonosítottak a csillagászok, ezek között olyan is van, amelyen elvileg létezhet élet. Az űrtávcső nem Föld körüli, hanem a Földével megegyező pályán, a bolygónktól kissé lemaradva kering. Innen pásztázta a világegyetem csillagait, amelyek apró fényességváltozásaiból kikövtkeztethető bolygóik száma, azok mérete és pályája.

Az űreszköz túlélte tervezett élettartamát, és azután is képes volt folytatni a megfigyelést, hogy négy giroszkópjából kettő felmondta a szolgálatot. Utódja, a TESS már a helyén van, és jóval nagyobb teljesítményre lesz képes.

A Kepler egyik legismertebb felfedezése a KIC 8462852 jelű csillag. Ennek szokatlan fényváltozásaira nincs egyértelmű magyarázat: míg a szkeptikus indoklás különös porfelhőknek vagy üstökösrajnak tulajdonítja a jelenséget, a bátrabb feltételezés szerint egy szuperfejlett civilizáció megastruktúrái, úgynevezett Dyson-gyűrű okozhatja a fluktuációt. Másik híres felfedezettje a Kepler-452b nevű bolygó, amely nagyon hasonló a Földhöz.

Forrás: HVGKapcsolódó: A Kepler lefilmezte a Neptunuszt (+videó)A Kepler-űrtávcső kezd kifogyni az üzemanyagábólIdegen galaxist vizsgál a magyar kutatócsoport a Kepler-űrtávcsővelKomoly bajban a KeplerSzupernóva-robbanások első pillanatait figyelte meg a Kepler-űrtávcső (+videó)Új élhető bolygót találtak? - Fontos Kepler-bejelentésre készül a NASA
Kategóriák: UFO

Elkészítették a világ legnagyobb csillagászati adatbankját

ParaHIR.HU - 2018, július 7 - 14:38
CsillagászatTejútKategória: Mainstream

A világ legnagyobb csillagászati adatbankját készítették el kínai tudósok a LAMOST teleszkóp megfigyelései alapján. Az adatbázis segítheti a Tejútrendszer megértését, valamint a távoli galaxisok és az univerzum fejlődésének tanulmányozását.

A csillagászok évtizedeken át mintegy 50 ezer fényévben állapították meg a galaxis átmérőjét, méréseik szerint a Nap 25 ezer fényévnyi távolságra található a Tejútrendszer középpontjától. Kínai tudósok most újrakalkulálták a Tejútrendszer méretét a teleszkóp megfigyelései alapján: a galaxis csillagok alkotta lemeze valószínűleg az eddig véltnél távolabbra nyúlik.

A galaktikus csillaglemez szélén egy tiszta határvonal látható, melyen túl hirtelen csökken a csillagok száma. Az elmúlt években azonban egyre több csillagot fedeznek fel ezen a feltételezett határvonalon túl.

A Kínai Tudományos Akadémia Állami Csillagvizsgáló Intézetének (NAO) LAMOST (The Large Sky Area Multi-Object Fiber Spectroscopic Telescope) teleszkópja egyszerre mintegy 4000 égitestet képes észlelni, ezzel jelentősen hozzájárult a galaxis szerkezetét vizsgáló kutatáshoz.

Liu Csiao, a NAOC csillagásza szerint a csillagok ritkulnak a peremen túl, de 50 ezer fényévnyire a közepétől nem maradnak el teljesen. A kínai szakértők spanyol kutatókkal kiegészülve nemrég arra jutottak, hogy a galaxis csillaglemezének sugara legalább 100 ezer fényévnyi lehet.

A Tejútrendszerről tavasszal egy igen részletes térképet is közzétettek: az eddigi legnagyobb 3D-térképen több mint 1,5 milliárd csillag látható.

Forrás: MTIKapcsolódó: A Tejútrendszer leggyorsabb csillagai a szomszédból szöktek megEgy lépéssel közelebb kerültünk a Tejútrendszer feltérképezéséhezElképesztően hatalmas a Tejútrendszer galaktikus korongjaEzerszer fényesebb, mint a TejútrendszerFelfedezték a Tejútrendszer leghalványabb törpegalaxisátFelfedeztek valami nem odaillőt a Tejútrendszerben
Kategóriák: UFO

Belenézett a Napba minden idők legjobb bolygóvadásza

ParaHIR.HU - 2018, július 6 - 19:22
CsillagászatKategória: Mainstream

Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) és a Genfi Obszervatórium kutatói idén áprilisban üzembe helyezte a HELIOS (HARPS Light-Integrated Over The Sun) naptávcsövet a La Silla Obszervatóriumban. A HELIOS távcső fényét a HARPS (High Accuracy Radial velocity Planet Searcher) eszközbe juttatják, ami alapesetben az ESO 3,6 méteres távcsövének a spektrográfja. A műszer korunk egyik legjobb bolygóvadásza.

Az éjszakák többségében a csillagok akár perces időskálájú, exobolygók jelenlétére utaló jeleit rögzíti. A HARPS egy páratlanul pontos eszköz, és rendszeresen kap olyan eredményeket, amik új kihívások elé állítják a jövő óriás távcsöveit, például az ESO Extrém Nagy Teleszkópját.

A HELIOS távcső hátterében La Silla hegyeivel

A HELIOS távcső hátterében La Silla hegyeivel

Fotó: T. Wildi / European Southern Observatory

A HELIOS fénye a HARPS műszerbe irányítható, így nagyon nagy pontosságú spektroszkópia érhető el a Napról. A HELIOS projekt céljai között szerepel egyrészt a Nap alaposabb megismerése, másrészt általában a csillagaktivitás jobb megértése, valamint az exobolygó felfedezési módszerek fejlesztése.

A nagy mennyiségű HELIOS adattal nagy részletességben lehet vizsgálni a HARPS eszközt terhelő műszeres effekteket. Az itt szerzett ismereteket felhasználhatjuk az ESPRESSO (Echelle SPectrograph for Rocky Exoplanet and Stable Spectroscopic Observations) spektrográf esetében is, amely a HARPS utódja, és az ESO Nagyon Nagy Teleszkópjának (VLT) műszere lesz.

Forrás: csillagaszat.huKapcsolódó: Sikeresen útnak indult az új bolygóvadász űrtávcsőÚj törpebolygóval gyarapodott a NaprendszerA HAARP áll a rossz időjárás mögött?
Kategóriák: UFO

A világűrben tesztelték a relativitáselméletet

ParaHIR.HU - 2018, július 5 - 16:36
CsillagászatKategória: Mainstream

Egy hat évig tartó kísérletben égitestekkel tesztelték Albert Einstein általános relativitáselméletét. Az ausztrál közreműködéssel zajló kutatásban a Bika csillagképben egy három csillagból álló, a Földtől 4200 fényévnyire lévő rendszer 1200 órányi megfigyelési adatait elemezték, eredményeiket a Nature tudományos folyóiratban tették közzé.

A kutatás rendkívül összetett volt, de a kísérlet mögött igen egyszerű koncepció állt. 1589-ben Galileo Galilei két különböző súlyú ágyúgolyót dobott le a pisai ferde toronyból, hogy bizonyítsa: egyszerre fognak földet érni. Einstein később erős bizonyítékként hivatkozott erre a kísérletre, amit az Apollo 15 űrhajósa, David Scott is megismételt a Hold felszínén, amikor egy kalapácsot és egy tollat ejtett a Hold felszínére.

A Puerto Ricó-i Arecibo, az amerikai Green Bank és a hollandiai Dwingeloo Obszervatórium kutatói egy 2012-ben felfedezett, három csillagból álló rendszert kezdtek vizsgálni, hogy az elméletet az égitestek szintjén is alátámasszák. A rendszer közepén egy rendkívül sűrű neutroncsillag helyezkedik el, ami 1,4-szer nehezebb a Napnál. Egy fehér törpe van a vonzáskörzetében; ennek tömege a Nap ötöde. A pártól távolabb egy másik fehér törpe kering.

Ők hárman teszik ki az álomcsapatot, amelyen tesztelni lehet a relativitáselméletet.

– mondta Adam Deller, a Swinburne Egyetem Asztrofizikai Kutatóközpontjának munkatársa a Phys.org-nak.

PSR J0337+1715 hármas naprendszer művészi ábrázolása

PSR J0337+1715 hármas naprendszer művészi ábrázolása

Fotó: NRAO/AUI/NSF; S. Dagnello / phys.org

A tudósok megvizsgálták a neutroncsillagból származó rádióhullámokat, hogy megtudják, a gravitációs tömeg azonos-e a tehetetlenségi tömeggel, ahogy Einstein elmélete állítja.

A csillagból lüktető rádióhullámok kozmikus óraként ketyegnek. Az óra igen kiszámíthatóan működik, és mindannyiszor, amikor a Föld mellett halad el, látunk egy kis jelet, a rádióhullám kibocsátásának jelét, amelyet értelmezhetünk úgy, mint az óra ütését.

A pulzáló csillag mozgását követve a kutatók megvizsgálták, hogy a csillag és kisebb sűrűségű társa ugyanúgy halad-e a harmadik, távoli társuk felé, ahogy az általános relativitás elmélete állítja. Nem találtak semmilyen különbséget. A kutatócsoport 27 194-szer érzékelte a rádióhullám jelét a Föld különböző pontjairól, majd számítógépes elemzéssel vizsgálták meg az adatokat. Az eredmény gigászi, kozmikus léptékben is alátámasztotta Einstein elméletét és Galileo kísérletét.

Forrás: MTIKapcsolódó: Cáfolja Einstein elméletét utolsó munkájában HawkingEinstein azt mondta, lehetetlen, most megcsináltákEinsteinnek megint igaza voltGigantikus galaxisgyűrű kérdőjelezi meg Einstein elméletét
Kategóriák: UFO

Frontális ütközés változtatta meg galaxisunkat

ParaHIR.HU - 2018, július 5 - 16:28
CsillagászatgalaxisokKategória: Mainstream

Frontálisan ütközött a Tejútrendszer egy másik galaxissal 8-10 milliárd éve, ez változtatta meg a külső és belső szerkezetét - írta a Science Daily több új tanulmányra hivatkozva.

A drámai erejű ütközést felfedező nemzetközi csillagászcsoport szerint az eddig ismeretlen törpegalaxis, amelyet Sausage-nak (kolbász) neveztek el, nem élte túl a karambolt, gyorsan szétesett, romjai mai is itt vannak körülöttünk - írták a tanulmányokban.

A kutatások a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society, a The Astrophysical Journal Letters és az arXiv.org című szaklapok aktuális számában jelentek meg. Több kutatást vezetett GyuChul Myeong, a Cambridge-i Egyetem végzős hallgatója, munkatársaival az Európai Űrügynökség (ESA) Gaia műholdjának adatait használta. A Gaia galaxisunk csillagait térképezi fel, rögzíti, ahogy a Tejútrendszerben mozognak. Adatainak köszönhetően a csillagászok példátlan pontossággal ismerték meg égi szomszédaink pozícióját és pályáját.

A galaktius ütközésből megmaradt csillagok pályája miatt nevezték el a Tejútnak rohanó rendszert Gaia Sausage-nak - magyarázta Wyn Evans cambridge-i csillagász.Ábrázoltuk a csillagok sebességét és azonnal feltűnt a kolbászalak. Amint a kisebbik galaxis darabokra hullott, csillagai sugárirányú, hosszú pályára lökődtek, nagyjából a galaxis központjától azonos távolságra +fordulnak vissza+, ezzel hosszú, vékony, kolbászalakú pályát írnak le. Csak ezek a Sausage-csillagok maradtak meg a Tejútrendszer utolsó nagy ütközéséből"- mondta Evans.

FORRÁS: PHOTO BY BRETT A. MCGUIRE. FOREGROUND: P. BRANDON CARROLL

Más galaxisokkal - például a törpe Sagittariusszal - később is találkozott a Tejútrendszer, ám a Sausage lényegesen nagyobb volt náluk, gázai, csillagai és sötét anyaga a Napnak több mint tízmilliárdszorosa lehetett. Amikor a Sausage a még fiatal Tejútba rohant, a Tejút korongja valószínűleg felfúvódott vagy szét is töredezett. A Sausage törmeléke szétszóródott a Tejútrendszer belső vidékein, növekedést, domborulatot hozva létre a közepén, mely sűrűbbé is vált, külső részein pedig csillagokból álló "holdudvart", vagyis halót alkotva.

A karambol numerikus szimulációi ugyanezeket a jelenségeket mutatták - mondta Denis Erkal, a Surrey-i Egyetem csillagásza. A kutatások legalább nyolc nagy, gömbszerű csillaghalmazt, úgynevezett globuláris klasztert is azonosítottak, melyeket a Sausage hozott a Tejútrendszerbe. A kis galaxisoknak általában nincsenek saját gömbhalmazaik, a Sausage azonban akkora lehetett, hogy voltak ilyen csillagrendszerei.

Élete során sok törpegalaxis ütközött a Tejútnak, ám a Sausage volt a legnagyobb közülük"- mondta Sergey Koposov, a Carnegie Mellon Egyetem kutatója, aki a Sausage csillagainak mozgását és a gömbklaszterek tulajdonságait tanulmányozta.

Forrás: MTIKapcsolódó: A Hubble kiszúrta az eddigi legtávolabbi galaxistAz univerzum fekete szörnyei felzabálják a nagytömegű galaxisokatA Földnél is fiatalabb a legközelebbi idegen galaxisHatalmas hideg gázfelhőkből alakulhattak ki az óriásgalaxisokA Tejút fele távoli galaxisokból származik
Kategóriák: UFO

Miért fekete a világűr, ha tele van csillaggal?

ParaHIR.HU - 2018, július 4 - 16:36
CsillagászatKategória: Mainstream

Az ég kék, a fű zöld, a világűr fekete. Ezek olyan egyértelmű tények, hogy eszünkbe se jut megkérdőjelezni őket. Pedig gyakran a legegyszerűbbnek tűnő kérdéseket a legnehezebb megválaszolni. Azon például neves tudósok egész sora törte a fejét, hogy mégis miért koromsötét az űr, miközben telis-tele van fénylő csillaggal.

Kezdjük azzal, hogy miért kék a nappali égbolt. Azért, mert a közeli Nap fénye a Föld légkörének molekuláiba ütközik, és azokról szanaszét szóródva hozza létre az ég jellegzetes színét. Az éjszakai égbolt pedig azért fekete, mert nincs napfény, ami szétszóródhatna. A Holdon viszont a nappali ég is fekete, mert ott meg légkör nincs, amin szét tudna szóródni a Nap fénye.

Az tehát megvan, hogy honnan a fekete szín. Na de miért van egyáltalán sötét, ha közben milliónyi távoli csillag ragyog az égen, amelyek akkor már simán be is világíthatnák.

GettyImages-664032192 Fotó: George Rose / Getty Images Hungary

Ha a világegyetem végtelenül idős és végtelenül nagy lenne, vakító fényárban kellene úsznia, ehelyett mégis vaksötét van. Ezt az ellentmondást hívják Olbers-paradoxonnak, és a feloldására több magyarázat is létezik. A jelenlegi legelfogadottabb szerint a sötétség oka, hogy az univerzum nem végtelenül idős, csak olyan 13,8 milliárd éves, így ma még csak azokat az objektumokat látjuk, amelyek 13,8 milliárd fényévnyire vagy annál közelebb vannak hozzánk. Az ennél távolabbról érkező fény egyszerűen még nem ért ide.

Egy másik lehetséges ok az univerzum tágulása. Emiatt ugyanis az égitestek folyamatosan távolodnak egymástól, így tőlünk is, így a hozzánk elérő fényük hullámhossza is megnyúlik. A nagyobb hullámhossz pedig azt jelenti, hogy a fényük színképe először eltolódik a vörös felé (ezt hívják stílszerűen vöröseltolódásnak, ami éppen a világegyetem tágulására utaló egyik legfontosabb jel), majd ahogy még jobban elnyúlik, végül ki is esik a látható tartományból, és a fény helyén csak süket sötétség marad.

Forrás: IndexKapcsolódó: 200 ezer csillag fér el a TESS első fotóján200 milliárd csillagból 1,15 milliárdot feltérképeztek350 ezer csillag segítségével keresik a Nap elveszett testvéreit580 év után most sikerült megfejteni a rejtélyt: mi volt az a 14 napon át látható csillagrobbanás?A csillagászat élő dinoszauruszára bukkanhattak
Kategóriák: UFO

Először készült kép egy bébibolygóról

ParaHIR.HU - 2018, július 3 - 19:07
CsillagászatKategória: Mainstream

A csillag a PDS 70 katalógusjelet kapta és a szakértők már jó ideje gyanítják, hogy egy bolygó keringhet körülötte. A gyanú most beigazolódott, az újonnan felfedezett planéta a PDS 70b nevet kapta. Habár részletes és meggyőző modellek állnak rendelkezésre a bolygókeletkezésről, nehéz bizonyítékot szerezni az elméletek helyességéről.

Jelenlegi ismereteink szerint a bolygókeletkezés folyamata a következőképpen néz ki: a születő csillagok körül gázból és porból álló anyagkorongok vannak (protoplanetáris korongok). A porszemek és kisebb-nagyobb kőzetszemcsék összetapadásával fokozatosan egyre nagyobb anyagcsomók, úgynevezett bolygócsírák (planetezimálok) állnak össze. A néhány száz vagy ezer kilométeres bolygócsírák idővel bolygóembriókká nőnek, végül a bolygóembriók összeütközésével és összeállásával születnek meg a bolygók. Amikor a fiatal csillag kora eléri a néhány millió évet, az anyagkorong nagyrészt „szertefoszlik", a bolygókeletkezés pedig befejeződik.

Napjainkig már számos felvétel készült protoplanetáris korongokról, az ezekben felfedezhető hézagok pedig formálódó planéták jelenlétéről árulkodnak. Ám újszülött bolygóról még egyetlen alkalommal sem lőttek közvetlenül képet, nem véletlenül:a Naprendszeren túli bolygók távol vannak és annyira haloványak, hogy az optikai teleszkópok számára gyakorlatilag láthatatlanok,főleg akkor, ha a bolygóról visszaverődő fényt a csillaga fényessége miatt nem lehet észrevenni. Ezért sem látjuk például nappal a távoli csillagokat.

Nem egyszerű egy újszülött bolygót lencsevégre kapni

Mivel a PDS 70 protoplanetáris korongjában volt egy nagyobb hézag, a Max Planck Intézet és az Európai Déli Obszervatórium (ESO) munkatársai úgy gondolták, itt az idő tüzetesebben is megvizsgálni a gyanús régiót.

Ezek a fiatal csillagok körüli korongok a bolygók bölcsői, de ez idáig csak nagyon kevés közvetett megfigyelés született arról, hogy bébi planéták rejtőzhetnek bennük"– mondta a kutatásban résztvevő egyik csillagász, Miriam Keppler. -A korábbi hasonló bolygójelöltek lehetnek egyéb képződmények is a korongban."

A PDS 70 korongjában azonban számos olyan hely van, ahol feltételezhető fiatal bolygó jelenléte. A gáz- és poranyag korongja óriási területet foglal el, sugara eléri a 130 csillagászati egységet. (Egy csillagászati egység a Föld Naptól mért távolsága, azaz 150 millió kilométer körül van).

A narancsszínű törpék tömege kisebb a Napénál, ráadásul nem is annyira fényesek. Mivel a PDS 70 is ilyen, ez a tény segítette a megfigyelést, amit az úgynevezett koronográf segítségével végeztek el. A koronográf kitakarja a csillag fényes korongját, így a körülötte lévő objektumok láthatóvá válnak a megfigyelő számára. Ez önmagában természetesen még nem elég, szükség volt bizonyos hullámhosszú sugarak blokkolására is, hogy a korong képződményeit alaposabban is vizsgálni lehessen. Ezen túl még számos észlelési és adatfeldolgozási technikát is igénybe kellett venni.

A kulcsszerepet az ESO Nagyon Nagy Teleszkópja (Very Large Telescope; VLT) és a rajta lévő SPHERE műszer játszotta, amely képes a távoli, fiatal csillagok körül formálódó törmelékhalmazokat figyelni.A SPHERE alkalmazásával a tudósok megtalálták azt, amit régóta kerestek: az egyik hézagban egy hatalmas bolygó van, aminek formálódása nagy valószínűséggel még nem fejeződött be, tovább „építi magába" a környezetében található anyagokat.

Ez az első felvétel, amelyen tisztán látható egy éppen keletkezőben lévő bolygó, amely a PDS 70 katalógusjelű fiatal törpecsillag körül kering. A bolygó fényes pontja jól látható a felvétel elsötétített középpontjától jobbra. A sötét folt a koronográf maszkja, ennek a feladata a központi csillag vakító fényének kitakarása

FORRÁS: ESO/A. MÜLLER ET AL.

Forróbb, mint a Naprendszer bármelyik bolygója

A vizsgálatok szerint az újszülött bolygó tömege a Jupiter tömegének sokszorosa, és körülbelül hárommilliárd kilométerre kering a csillagtól, ami nagyjából a Nap–Uránusz távolságnak felel meg.A PDS 70b 120 földi év alatt kerüli meg egyszer a csillagát, felszíni hőmérséklete megközelíti az 1000 Celsius-fokot, sokkal forróbb tehát, mint a Naprendszer bármelyik bolygója.

„Kepplerék eredményei új utat nyitnak a bolygófejlődés bonyolult és kevéssé értett korai szakaszának jobb megismeréséhez." – teszi hozzá André Müller, a fiatal bolygót vizsgáló másik kutatócsoport vezetője. – „A bolygókeletkezés jobb megértéséhez szükséges a fiatal csillagok korongjába még beágyazott bolygók megfigyelése." A bolygó fizikai és légköri tulajdonságainak meghatározása révén a csillagászok ellenőrizni tudják a bolygókeletkezési elméleteket.

A csillagászok az ESO Nagyon Nagy Távcsövén (VLT) működő SPHERE műszer segítségével elsőként készítettek egyértelmű képfelvételt egy fiatal csillag poros környezetében éppen születőben lévő bolygóról. A fiatal bolygó rést nyitott a központi csillag körüli, a keletkezéséhez is anyagot szolgáltató gáz- és poranyagban. Az adatok szerint a bolygó légkörében felhők is úsznak.

Az eredmények az Astronomy & Astrophysics című csillagászati szakfolyóiratban láttak napvilágot.

Forrás: 24.huORIGOKapcsolódó: Mit csinálnak a bébigalaxisok, ha nem látjuk őket?Még sosem láttál ilyet: más bolygókról ilyen panoráma nyílik a Napra
Kategóriák: UFO

Sötét titkot rejtenek az ősi galaxisok magjai

ParaHIR.HU - 2018, július 2 - 17:24
CsillagászatgalaxisokKategória: Mainstream

A „vörös rögöknek" nevezett objektumok a galaxisok különleges, ritka típusát alkotják, ezek az ősrobbanás utáni első évmilliárdban létrejött, első nagy tömegű galaxisok maradványai. Legtöbbjük a világegyetem története során összeolvadt más galaxisokkal, néhány azonban megmaradt ősi állapotában. Legújabban az egyik MTA–ELTE Lendület kutatócsoport vezetője egy nemzetközi csapattal a Chandra-röntgentávcső megfigyelései alapján kimutatta, milyen hatással vannak a „vörös rögök" magjában lévő fekete lyukak a csillagok kialakulására.

A csillagászok egy évtizeddel ezelőtt fedezték fel a galaxisoknak azt a nagy tömegű egyedekből álló, kicsiny populációját, amelyet „vörös rögöknek" (red nuggets) neveztek el. A nagyon távoli objektumokat először a Hubble-űrtávcső felvételein azonosították, távolságuk az ősrobbanás utáni három–négy milliárd évvel ezelőtti állapotot jelez.Kiderült, hogy a vörös rögök az első, nagy tömegű galaxisok maradványai, amelyek az ősrobbanást követő egymilliárd év során jöttek létre.Egyúttal feltételezik, hogy a vörös rögök lehetnek azoknak az óriás elliptikus galaxisoknak az ősei, amelyeket a Világegyetem közelebbi részein figyelhetünk meg. A vörös rögök tömege hasonló ezeknek az óriás elliptikus galaxisoknak a tömegéhez, méretük azonban csupán körülbelül ötöde azokénak.

A legtöbb vörös rög az évmilliárdok során egyesült más galaxisokkal, kis hányaduk azonban átvészelte az univerzum történelmét anélkül, hogy közelebbi kapcsolatba került volna más galaxisokkal, így lényegében érintetlen állapotukban maradtak meg.Következésképpen az aranyrögökről elnevezett galaxistípus tagjai valóban igazi kincsesbányát jelentenek a csillagászoknak, amikor arra kíváncsiak, hogyan fejlődtek a galaxisok és a magjukban lévő, szupernagy tömegű fekete lyukak az évmilliárdokon át tartó elszigeteltségben.

Fantáziarajz az MRK 1216 „vörös rög" típusú galaxisról, közepén a szokásosnál is nagyobb óriás fekete lyukkal. A kis kép a galaxisnak a Chandra-röntgentávcső megfigyelései alapján előállított képét mutatja

FORRÁS: NASA/CXC/MTA-EÖTVÖS UNIVERSITY/N. WERNER ET AL.; GRAFIKA: NASA/CXC/M. WEISS

Mohó fekete lyukak a középpontban

A NASA június végén sajtóközleményben adott hírt egy, a vörös rögökre vonatkozó új kutatási eredményről, amely szerint a galaxisok magjában található óriás fekete lyukak ezekben a galaxisokban elfojtják a csillagok keletkezését, miközben a csillagok felhasználatlan üzemanyagát magukévá téve szokatlanul nagyra híznak.

A felfedezést az a nemzetközi kutatócsoport tette, amelynek vezetője (és a felfedezésről hírt adó tudományos publikáció első szerzője) Werner Norbert, az ELTE Fizikai Intézetében 2016 óta működő MTA–ELTE Lendület Forró Univerzum Kutatócsoport vezetője, aki emellett a brnói Masaryk Egyetem Elméleti Fizikai és Asztrofizikai Tanszéke, valamint Hirosimai Egyetem Természettudományi Karának munkatársa is. Egyik szerzőtársa, Kiran Lakhchaura részben ugyanebben a Lendület csoportban, részben az új Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program keretében dolgozik. Rajtuk kívül japán és amerikai egyetemeken dolgozó csillagászok vettek részt a munkában. Kutatásaikhoz a NASA röntgencsillagászati űrobszervatóriuma, a Chandra méréseit használták. Eredményeiket ismertető publikációjuk a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society című folyóiratban idén márciusban jelent meg.

A Chandra-űrtávcsővel két ilyen elszigetelt galaxisban (MRK 1216 és PGC 032673) vizsgálták a forró gáz tulajdonságait. Bár a legrégebbi vörös rögök több milliárd fényév távolságban vannak, a két vizsgált objektum távolsága „mindössze" 295 millió, illetve 344 millió fényév. A két galaxis mintegy 13 milliárd év óta létezik, méghozzá anélkül, hogy eközben más galaxisokkal kölcsönhatásba kerültek volna, ami ritkaság, mert a galaxisok közötti kölcsönhatások, ütközések, összeolvadások meglehetősen gyakoriak a Világegyetemben. A termikus röntgensugárzást kibocsátó, vagyis több millió fokos hőmérsékletű gáz vizsgálata betekintést nyújt azokban a folyamatokba, amelyeket a galaxisokban lévő óriás fekete lyuk generál.

Megállapítottuk, hogy a fekete lyukak elhatalmasodnak ezekben a galaxisokban, ami nem kedvez a csillagok kialakulásának"– fogalmazott Werner Norbert a NASA sajtóközleményében.

Pusztító forróság, galaktikus étvágy

A csillagászok régóta tudják, hogy a fekete lyukba behulló anyagot az erős gravitációs és mágneses tér kifelé térítheti. Az így kialakuló nagy sebességű gázkilövellések (jetek) elfojtják a csillagkeletkezést, mert a fekete lyuk közelében lejátszódó, heves folyamatok intenzív energiaforrást jelentenek, kisugárzott hőjük pedig megakadályozza, hogy a galaxisban a csillagközi gáz eléggé lehűljön ahhoz, hogy tömegesen csillagok keletkezhessenek belőle.

Az MRK 1216 „vörös rög” galaxis képe az optikai (Hubble-űrtávcső) és a röntgen (Chandra-röntgentávcső) tartományban

FORRÁS: NASA/CXC/MTA-EÖTVÖS UNIVERSITY/N. WERNER ET AL.; OPTIKAI: NASA/STSCI

Az MRK 1216 galaxis középpontjában a gáz forróbb a környezeténél, ami a fekete lyuk közelmúltbeli fűtő hatását mutatja. A galaxis középpontjából rádiósugárzás is érkezik, ami a fekete lyukból kiinduló gázkilövellések jele. Végül, a fekete lyuk közelében a röntgensugárzás mintegy százmilliószor gyengébb a fekete lyukak maximális növekedési sebességét megszabó elméleti határnál (az úgynevezett Eddington-határnál), ahol a kifelé ható sugárnyomás egyensúlyt tart a gravitációs vonzással.Mindezen megfigyelési tények együttesen határozottan azt bizonyítják, hogy ezekben a vörös rögökben a központi fekete lyuk aktivitása elnyomja az új csillagok keletkezését.

A fekete lyukak és a forró gáz között másfajta kapcsolat is lehet. A szerzők véleménye szerint a két galaxisban lévő fekete lyuk tömegének jelentős hányada a galaxisokat körülvevő gázból származik. Az MRK 1216 és a PGC 032873 galaxisokban található fekete lyukak az ismert legnagyobbak közé tartoznak, a középpontjuk közelében lévő csillagok sebességének optikai megfigyelése alapján becsült tömegük körülbelül 5 milliárd naptömeg lehet. Továbbá, az MRK 1216-ban lévő fekete lyuk tömege biztosan, a PGC 032873-ben lévőé pedig valószínűleg a galaxisok központi tartományában található csillagok együttes tömegének néhány százalékát teszik ki, míg ugyanez az arány a legtöbb galaxisban körülbelül egy nagyságrenddel kisebb.Úgy tűnik tehát, hogy a fekete lyukak nemcsak gátolják a csillagok keletkezését, hanem a galaxis anyagának egy részét is magukba szippantják.

Végül azt is megállapították, hogy a PGC 032873-ban és körülötte található forró gáz mintegy tízszer halványabb, mint az MRK 1216 körül megfigyelhető gáz. Mivel mindkét galaxis másoktól elszigetelten fejlődött az elmúlt 13 milliárd évben, az eltérést feltételezhetően az okozhatja, hogy a PGC 032873-ban lévő fekete lyuk a múltban sokkal hevesebb kitöréseket produkálhatott, ami elfújta a forró gázt.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: A sötét anyag megöli a galaxisokatA Tejút fele távoli galaxisokból származikAz összeolvadás állapotában lévő törpegalaxisokat észleltekAz univerzum fekete szörnyei felzabálják a nagytömegű galaxisokat
Kategóriák: UFO

A NASA vitorlázó gépet küldene a Vénuszra

ParaHIR.HU - 2018, július 2 - 17:14
NASAVénuszKategória: MainstreamA NASA egy magáncéggel kötött megállapodást a vitorlázó szerkezet létrehozásáról. Az eszközzel a Vénusz forró atmoszféráját vizsgálnák.  

A Black Swift Technologies (BST) feladata az lesz, hogy létrehozzon egy légi eszközt, amely alkalmas a Vénusz atmoszférájának vizsgálatára – írja a Space.com. Jack Elston, a BST vezérigazgatója szerint a vállalat a legextrémebb földi jelenségek, így a tüzek, vulkánok, tornádók és hurrikánok légi megfigyelését biztosítja.

Ez a misszió a fókuszunk természetes kiterjesztése, csak most a Vénusz szélsőséges körülményeire koncentrálunk

– nyilatkozta Elston.

A cég már korábban is számos légi eszközt épített tudományos célra. A vállalat a Vénuszon egy olyan vitorlázó gépet használna, amely a dinamikus vitorlázás technikájával marad a levegőben. A Földön a módszert a siklógépeken kívül a tengeri madarak is alkalmazzák a nagyobb távok megtételére.

Elston szerint fejlesztésük jól elboldogul majd a bolygó szélsőségesen szeles környezetében, míg célzott mintagyűjtést folytat az atmoszférában.

A Vénusz a Naprendszer legforróbb bolygója, hőmérséklete átlagosan 467 Celsius-fok. A felszíntől 50-65 kilométerre ugyanakkor megközelítőleg olyan a hőmérséklet, mint a Föld hasonló légköri magasságában. Éppen ezért a bolygó atmoszférájának felső rétege a Naprendszer egyik leginkább Föld-szerű régiója.

A Vénusz légköri szerkezete (kép: NASA – NSSDC Photo Gallery Venus)

A Vénusz atmoszférája főként szén-dioxidból és nitrogénből épül fel, és sokkal forróbb és sűrűbb, mint a földi légkör. A felső atmoszféra további különlegessége, hogy jóval gyorsabban forog, mint maga az égitest.

Emiatt rendkívül gyors, 360 kilométer per órás szelek alakulnak ki, amelyek a mélyben egyre lassabbá válnak. A felszín közelében már inkább a 10 kilométer per órás szelek a meghatározóak.

Forrás: 24.huKapcsolódó: A Vénusz eddig sosem látott arcát ismerhetjük meg gyönyörű képekenHatalmas jelenséget figyeltek meg a VénuszonIsmét egy UFO a NASA felvételein. Állítólag a Vénusz bolygó.NASA-kutatók embert küldenének a VénuszraValaha élhető lehetett a Vénusz
Kategóriák: UFO

A Marson még hamarabb is lehetett élet, mint a Földön

ParaHIR.HU - 2018, július 1 - 17:53
MarsKategória: Mainstream

Legalább 100 millió évvel korábban szilárdult meg a Marson az a kéreg, amely a sziklás bolygókon lehetővé teszi az élet kialakulását, mint a Földön.

A szakértők a Black Beauty nevű Mars-meteoritból vett cirkonszemcséket elemezve megállapították, hogy a vörös bolygó külső rétege 4,547 milliárd évvel ezelőtt szilárdult meg, tehát csak 20 millió évvel a Nap születése után.

„A Mars elsődleges kéregformálódása sokkal gyorsabban történt, mint korábban gondoltuk” – mondta Martin Bizzarro, a bolygók és csillagok kialakulásával foglalkozó dán központ, a Centre for Star and Planet Formation kutatója és a témában a Nature című tudományos magazinban megjelent tanulmány szerzője. „Eredményeink alapján a Marson jóval hamarabb lehettek óceánok és potenciális élet is, mint a Földön” – fejtette ki Bizzarro. A víz az élet alapvető előhírnöke, legalábbis a tudomány jelenlegi állása szerint.

A Mars egykor jóval Föld-szerűbb lehetett sűrű légkörrel, bőséges vízzel és globális óceánokkal. Eddig a matematikai modellek alapján azt feltételezték, hogy a vörös bolygó megszilárdulása 100 millió éven át tartott. Az új tanulmány ezt vitatja.

A vizsgálat során „egy darab Marsot” vizsgáltak, amelyet a Szaharában fedeztek fel 2011-ben. A Black Beauty 320 grammot nyomott, amikor megtalálták. A tudósok 44 grammot leválasztottak az értékes kőzetről és összezúztak 5 grammot. Így ki tudtak vonni 7 cirkondarabot, amelyet a kísérletek során használhattak. A tudósok megmérték az urániumból származó ólmot, amely a cirkonba került, amikor a fiatal Mars olvadt magmája megkeményedett. Ezáltal precízen meg tudták állapítani a kéreg korát, amelyből a cirkon kialakult. „Örülök, hogy ezt a módszert választottuk. A cirkon olyan, mint valami időkapszula” – mondta Bizzarro.

A Black Beauty névre keresztelt Mars-darab © Washington University in St. Louis

A bolygók kialakulására két fő modell létezik. Az egyik szerint ez fokozatokban történik: apró porrészecskék úgynevezett planetezimálokká - 10-100 kilométer átmérőjű kőzetekké - olvadnak össze, amelyek összeütközve planetáris embriókká, majd bolygókká alakulnak 50-100 millió év alatt.

Egy újabb elmélet szerint a bolygók növekedése sokkal gyorsabban zajlik le és a folyamat során a részecskék rétegesen egymásra halmozódnak centiméterenként, illetve méterenként és laza kötésbe kerülnek gázokkal.

A tanulmány adatai az újabb elméletet erősítik a Föld-szerű bolygók gyors formálódásáról. Bizzarro szerint ez azt sugallja, hogy valami hasonló történhetett a Föld esetében is, de csak miután a Föld "kipihente" azt a hatalmas becsapódást, amely révén kialakult a Hold mintegy 4,4 milliárd éve.

A Marsról úgy tartják, hogy sűrű fémes maggal rendelkezik, melynek átmérője mintegy 1800 kilométer, és elsősorban vasból, nikkelből és kénből áll. A magot egy nagyrészt szunnyadó köpeny veszi körül mintegy 1500 kilométer vastagságban, ezt főként szilícium, oxigén, vas és magnézium alkotja. Végül a kéreg mintegy 50 kilométeres mélységben található, és legfeljebb 125 kilométer vastag.

Forrás: MTIKapcsolódó: A NASA NAGY BEJELENTÉSE: Folyékony, sós víz van a MarsonA NASA kutatója kitalálta, hogyan lehetne feltámasztani a Marsot300 méter mély folyó volt a MarsonÓriási fotó - itt a marsi élet bizonyítéka?A Marson akár helyben előállíthatjuk az oxigént
Kategóriák: UFO

Még tovább késik a James Webb űrtávcső indítása

ParaHIR.HU - 2018, június 29 - 15:29
CsillagászatNASAJames WebbKategória: Mainstream

Pár hónappal a fellövési dátum legutóbbi módosítása után az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) ismét megváltoztatta a James Webb űrtávcső (JWST) indításának időpontját, amely a legfrissebb tervek szerint legkorábban 2021. március 30-án lesz - számolt be róla a BBC hírportálja.

A világ legnagyobb űrteleszkópjának munkálatait felülvizsgáló testület "technikai kihívásokra" hivatkozva javasolta a fellövés ismételt elhalasztását. Ezen kívül a fejlesztések becsült költségei is tovább emelkedtek, elérve a 9,66 milliárd dollárt (2700 milliárd forint).

A NASA csalódottságát fejezte ki az újabb halasztás miatt, ugyanakkor Thomas Zurbuchen, az űrhivatal vezető munkatársa hangsúlyozta, hogy az űrtávcső "megéri a várakozást".

Rámutatott: "azzal, hogy módosította a kilövés dátumát, a NASA egyetértését fejezte ki a Független Felügyelőbizottság (Independent Review Board, IRB) azon fő megállapításával, hogy a teleszkóp fejlesztését tovább kell folytatni az űreszközben rejlő óriási lehetőségek és a Webb űrbéli működésével nyerhető látványos tudományos előrelépések érdekében".

A James Webb űrtávcső tükre

FORRÁS: NASA

A kutatók már a Hubble űrtávcső 1990-es elindításakor elkezdték tervezni a következő lépést. Az annak idején még Next Generation Space Telescope néven emlegetett James Webb űrtávcső hivatalos engedélyezése előtt a projekt költségeit 1 milliárd és 3,5 milliárd dollár közé becsülték és 2007-2011 közöttre tervezték az obszervatórium fellövését, ami optimistának bizonyult.

Hét évvel ezelőtt, 2011-ben aztán az egész missziót újragondolták és 2018 októberére tűzték ki a kilövés dátumát, 8,8 milliárd dollárban maximalizálva az összköltségeket. Az új terveket azonban megint módosítani kellett, először 2019 tavaszára, majd 2020 májusára és végül 2021 elejére napolva a fellövést. A felügyelőbizottság 80 százalék esélyt lát az új határidő betartására, ám amennyiben újabb akadályok lépnek fel, akkor a projektet még egyszer felülvizsgálják.

Az újrakalkulált költségek egyébként meghaladják azt a korlátot, amelyet az Egyesült Államok kongresszusa szabott meg. A politikusok 2011-ben azt mondták, az űrtávcső megépítése nem kerülhet többe 8 milliárd dollárnál, ötéves űrbéli működtetése pedig 800 millió dollárnál. Mindez azt jelenti, hogy a NASA-nak most ismét engedélyeztetnie kell a missziót a Kongresszussal. Nem valószínű, hogy a politikusok elvetik a projektet, de az űrkutatási hivatal biztosan számíthat néhány kritikus megjegyzésre.

A James Webb elkészültét 2016 novemberében tették közzé. John C. Mather, a Webb-program Nobel-díjas tudósa akkor azt mondta, az új űrtávcső az űrkutatás teljesen új területét fogja megnyitni, "mivel ez a teleszkóp jóval hatékonyabb lesz, mint a nagy Hubble-űrtávcső".



ParaHír Könyvajánló: Nemere István: A kivégzések története

 

Különös könyv, de nem csupán az erős idegzetűeknek íródott. A kultúrtörténeti érdekességek mellett az olvasó rengeteget megtudhat belőle az utóbbi háromezer év halálbüntetési formáiról, a jogról, a törvényekről, a szokásokról.

 

Érdekelne a könyv? << KATT >>



A NASA programjában részt vesz az Európai Űrügynökség és a Kanadai Űrügynökség is.

A NASA első igazgatójáról, James Webbről elnevezett űrtávcső a Földtől mintegy másfél millió kilométerről, a Föld-Nap rendszer L2 Lagrande-pontjából fogja megfigyelni a Naprendszer objektumait és mintegy 5-10 éven keresztül készít korábban elérhetetlen érzékenységű és felbontású felvételeket. Teljesítménye százszor nagyobb lesz, mint a Hubble űrteleszkópé.

Az infravörös tartományban működő csillagászati műhold "szeme" képes lesz áthatolni a kozmikus poron és távoli égitestek igen halovány jelzéseit észlelni. Fénygyűjtő rendszerének 70-szer nagyobb a kapacitása, mint a Hubble űrteleszkópé, így a nagy tükörátmérőjének és az infravörös tartományban végzett megfigyeléseinek köszönhetően a világegyetem hőskorába kalauzol el.

Az eszköz képes lesz az exobolygók légkörének tanulmányozására is, olyan gázok után kutatva, amelyek a földi értelemben vett életre utalhatnak.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: A NASA jégbe fagyasztotta a James Webb űrteleszkópotIsmét elhalasztották a James Webb űrtávcső felbocsátásátIsmét késhet a James Webb űrtávcső indításaÚjabb problémák jelentkeztek a James Webb űrtávcső tesztelése során
Kategóriák: UFO

Oldalak