Hírolvasó

Elkezdett széthullani a rendszerünkön áthaladó csillagközi objektum

ParaHIR.HU - 2020, április 4 - 20:03
CsillagászatKategória: Mainstream

2017 októberében a szakértők felfedezték az első ismert csillagközi objektumot a Naprendszerben. Ez volt az ‘Oumuamua nevű égitest, amely azonosítása után nem sokkal el is hagyta rendszerünket. 2019 augusztusában aztán újabb objektumot észleltek. A 2I/Borisov üstökös különlegessége, hogy igen korán megtalálták, így a szakértők rengeteg értékes adatot gyűjthetnek róla, mielőtt eltűnne.

A Hubble űrtávcső felvételei alapján az üstökös magja elkezdett szétesni – írja a Space.com. David Jewitt, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem munkatársa szerint az égitest két darabja hasonlóan fényes, de méretük nem feltétlenül azonos. Az üstökösök szétesésekor általában megmarad egy nagyobb mag, és erről válnak le a kisebb részek.

Az objektum nagy mennyiségű jeget és egyéb illékony anyagokat tartalmazhat. Amikor a Naphoz közeledve ezek felmelegednek, elkezdenek párologni. Elképzelhető, hogy ez áll a szétdarabolódás hátterében.

Jewitt szerint a 2I/Borisov szétesése egyelőre nem túl látványos, eddig tömege 0,1-1 százalékát veszthette el, de további vizsgálatokra lesz szokség, hogy felmérjék a folyamatot.

A 2I/Borisov még nem hagyta el a Naprendszert, így a szakértők egy darabig még megfigyelhetik. Problémát jelent ugyanakkor, hogy a koronavírus-járvány miatt több földi obszervatóriumot is be kellett zárni, így csak korlátozott eszközökkel tanulmányozható az üstökös.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Kettős csillagrendszerből szökhetett el az 'OumuamuaLehetséges magyarázatot találtak az Oumuamua alakjáraMégse idegen űrhajó az OumuamuaMesterséges rádiójelek igazolhatják, hogy idegen űreszköz az Oumuamua
Kategóriák: UFO

A hatalmas napviharokat tanulmányozó missziót indít a NASA

ParaHIR.HU - 2020, április 2 - 18:57
CsillagászatNASAKategória: Mainstream

A SunRISE (Sun Radio Interferometer Space Experiment - Nap rádióinterferométeres űrkísérlet) nevű misszió segíthet megérteni, hogyan működik a Naprendszer és milyen hatással van a Nap rádiósugárzása az űrkörnyezetre. Ezek az ismeretek segíthetnek megvédeni az űrbe utazó asztronautákat.

Örömünkre szolgál, hogy űrhajóflottánkat újabb misszióra indíthatjuk, amely segít jobban megérteni a Napot és azt, hogy csillagunk milyen hatással van a bolygók közötti űrkörnyezetre"- mondta Nicky Fox, a NASA munkatársa.

Hozzátette: "minél többet tudunk az űrbéli időjárási jelenségek formájában is megnyilvánuló napkitörésekről, annál jobban tudjuk mérsékelni az űrhajóra és a legénységre gyakorolt hatásukat". A misszió alapját hat - kenyérpirító méretű - miniműhold (CubeSat) adja, amelyek mindegyike folyamatos megfigyelést végez. A naptevékenységből származó alacsony frekvenciájú rádiósugárzást figyelik, az adatokat pedig a NASA Deep Space Network nevű űrhálózatán keresztül továbbítják. Ez a NASA-hoz tartozó nemzetközi óriási antennahálózat, amely a bolygóközi űrmissziók munkáját támogatja.

Az egyetlen nagy rádióteleszkópként együttműködő hat CubeSat háromdimenziós térképet fog készíteni, amely megmutatja, hol alakultak ki a Nap felszínén hatalmas részecskekitörések, hogyan fejlődtek és formálódtak tovább.Ez lesz az első alkalom, hogy sikerül feltérképezni a Napból érkező mágneses mezők mintázatát- közölte a NASA.

Az űrügynökség 62,6 millió dollárt (21 milliárd forintot) különített el a SunRISE megtervezésére, megépítésére. A miniműholdakat 2023. július elsején tervezik indítani a világűrbe.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: A Nap koronájába merült a NASA űrszondája25 év után ismét bekapcsolódhat a NASA az idegen intelligencia keresésébe47 éve érintetlen holdkőzetmintát nyitott fel a NASAA Földön kívüli élet kutatására kell a NASA-nak koncentrálnia
Kategóriák: UFO

Egészen bizarr módon építenék fel a leendő holdbázist

ParaHIR.HU - 2020, április 1 - 19:54
holdKategória: Mainstream

Az asztronauták vizelete is segíthet megépíteni a Holdon az alapbázist: a benne lévő karbamid lágyítóként alkalmazható a szerkezetek betonjában - vélik európai kutatók.

Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA), az Európai Űrügynökség (ESA) és kínai űrügynökség (CNSA) is azt tervezi, hogy a következő évtizedekben bázist épít ki a Holdon egy a távolabbi űrt feltérképező terv részeként, amely aztán még messzibb célok felé, például a Marsra is eljuttathat embereket.

A Hold betelepítése olyan problémákat vet fel, mint a magas sugárzás, a szélsőséges hőmérsékletek, a meteoritbombázások veszélye. Emellett logisztikai kérdések is adódnak: hogyan szállítsanak fel a Holdra építőanyagot, ha egyáltalán szükséges.

A Földről 0,45 kilogrammnyi teher Holdra szállítása mintegy 10 ezer dollárba (3,2 millió forintba) kerül, tehát egy teljes modul megépítése az égitesten nagyon költséges lenne.

Ezért az űrügynökségek igyekeznek hasznosítani a Hold felszínének nyersanyagait vagy éppen azokat, melyeket maguk az asztronauták szolgáltathatnak, például vizelet formájában.

Norvég, spanyol, holland és olasz kutatók az ESA-val együttműködve számos kísérletet végeztek annak kiderítésére, használható-e a vizeletben lévő karbamid lágyítóként. Ez az adalékanyag a betonhoz adva lágyítja az eredeti keveréket, így megkeményedése előtt formálhatóvá teszi azt. A tudósok eredményeiket a Journal of Cleaner Production című tudományos folyóiratban mutatták be.

A Holdon használható geopolimer beton készítéséhez az elképzelés szerint azt lehetne használni, ami ott megtalálható: regolitot (a Hold törmelékes kőzetrétegét) és a néhány területen megtalálható jégből származó vizet

- magyarázta a tanulmány egyik szerzője, Ramón Pamies, a spanyolországi Cartagenai Műszaki Egyetem professzora.

A vizsgálatok során kiderült, hogy az olyan melléktermékek, mint a holdbázis építésével foglalkozók vizelete, szintén használhatók.

Ennek a testnedvnek a két fő összetevője a víz és a karbamid, amely molekula lehetővé teszi a hidrogénkötések megszakadását és ezáltal csökkenti sok vizes keverék viszkozitását - fejtette ki Pamies.

A leendő bázis illusztrációja

FORRÁS: ESA, FOSTER AND PARTNERS

Az ESA által kifejlesztett, a Hold regolitjához hasonlatos anyagból, karbamidból és különböző lágyítókból 3D-s nyomtatóval különböző építményeket készítettek és összehasonlították az eredményt.

A norvégiai Ostfold Egyetemen végzett vizsgálat szerint a karbamidot tartalmazó minták nagy súlyokat is elbírtak, formájukat stabilan megőrizték. Felmelegítve 80 Celsius-fokra, tesztelték ellenállásukat is, amely tovább nőt, amikor a Holdra jellemző nyolc fagyás-olvadás ciklus hatásának vetették alá.

Azt még nem találtuk ki, hogyan lehet kivonni a karbamidot a vizeletből és azt is vizsgáljuk, valóban szükséges-e, mert lehetséges, hogy a vizelet egyéb alkotóelemei is hasznosíthatók a geopolimer beton kialakításához

- mondta el Anna-Lena Kjoniksen norvég kutató.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: 285 milliót ér egy darab a HoldbólA Hold és a Mars lehet az emberiség mentsváraA Hold sötét oldalát fogja kutatni az új kínai műholdA Holdra szállhat egy magáncég - Eljött a nagy cégek ideje az űrkutatásban?Annyi jeget találtak a Holdon, amennyi elég lehet egy bázisnakAz első amerikai űrhajósok eltévedtek a Holdon
Kategóriák: UFO

Két különböző forrásból származik a marsi víz

ParaHIR.HU - 2020, március 31 - 19:13
MarsKategória: Mainstream

Két különböző forrásból származik a marsi víz - állapították meg kutatók a vörös bolygóról származó meteoritok elemzése révén.

Ősi meteoritok vallanak a vörös bolygó múltjáról

Az Arizonai Egyetem hold- és bolygókutató laboratóriumában dolgozó Jessica Barnes és kollégái két marsi meteoritot, a Northwest Africa 7034 jelzésű kőzetet, becenevén a Fekete Szépséget, valamint az ALH 84001-et (Allan Hills) vetették alá vegyi analízisnek,

hogy feltárják a planéta múltját, beleértve kialakulásának folyamatát és vízkészletének forrását.

A Mars bolygót egykor kiterjedt hidroszféra boríthatta

FORRÁS: SCIENCE PHOTO LIBRARY/SEBASTIAN KAULITZKI/SCIENCE PHOTO LIBRARY/SEBASTIAN KAULITZKI/SCIENCE PHOT

A szakemberek a Nature Geoscience című folyóiratban ismertették az eredményeiket - olvasható a CNN hírtelevízió internetes oldalán.

A kutatók kétféle hidrogénizotópra fókuszáltak a vizsgálatuk során: a könnyűhidrogénre (prócium) és a nehézhidrogénre (deutérium), ugyanis ezek aránya alapján fel lehet térképezni a kőzetekben található víznyomok eredetét.

Soha nem keveredtek össze teljesen

A két marsi meteorit izotópvizsgálatának eredményei azt sugallják, hogy a marsi víz két különböző forrásból származik.

A Mars belsejében lévő, két eltérő forrásból származó víz elárulhat nekünk valamit azokról az objektumokról, amelyeknek ütközéses összeállásából létrejöttek a belső kőzetbolygók

- mondta Barnes.

A Mars északi pólusán elterülő jégsapka

FORRÁS: NASA/JPL

Hozzátette:

mindennek fontos szerepe van a Mars esetleges múltbeli lakhatóságának és asztrobiológiájának megértésében is.

Az eredményeik alapján a szakemberek arra jutottak, hogy a Mars esetében két különböző, egymástól jelentősen eltérő vízkészlettel rendelkező bolygócsíra (planetezimál) ütközhetett egymással, és soha nem keveredtek össze teljesen.

Forrás: MTIKapcsolódó: A koronavírus a Mars-expedíciót is hátráltatjaA Curiosity nagy meredélyre kaptatott fel a Marson540 km/órával csapódott a Marsba az európai szondaA marsi élet nyomaira bukkanhattak a magyar kutatókA marsi bór azt bizonyítja, hogy kialakulhatott az élet a vörös bolygón
Kategóriák: UFO

Fiatalabb lehet a Ryugu kisbolygó, mint hitték

ParaHIR.HU - 2020, március 30 - 19:46
CsillagászatKategória: Mainstream

Fiatalabb lehet a Ryugu, mint azt eddig feltételezték. A japán szakértők a Science című tudományos lapban mutatták be azokat az információkat, melyekre a Hajabusza-2 japán űrszonda segítségével végzett vizsgálatok során jutottak.

Az elmúlt évben a Hajabusza-2 egy különleges mechanizmussal fémlövedéket lőtt ki a talajba, hogy a becsapódás következtében felszálló porból és törmelékből mintát vehessen beépített "porszívójával". A lövedékkel krátereket robbantott a felszínen.

A tudósok ennek során a kisbolygó sziklás felszíne alatt homokszerű anyagot találtak.

Ez alátámasztotta azokat az elméleteket, melyek szerint a Ryugu az aszteroidáknak a "kőtörmelékkupac" kategóriájába tartozik, tehát olyan anyagokból alakult ki, melyek akkor maradtak hátra, amikor egy nagyobb test egy másik testtel összeütközött.

A homokszerű anyag felfedezése arra is utal, hogy a Ryugu jóval fiatalabb objektum, mint azt a Hajabusza-2 missziója előtt vélték. A szakértők szerint nagyjából 9 millió éves lehet.

A tudósok azt is megállapították, hogy az ütközési kráter kialakulását nem a felszíni erő, hanem a gravitáció akadályozta, ami szintén arra utal, hogy az aszteroidát törékeny, porózus anyag alkotja. Rámutattak, hogy a lövedék hatására keletkezett kráter nagyjából hétszer nagyobb volt, mint amekkora a Földön lett volna, ahol sokkal keményebb a felszín.

A kráter alakja nem kerek, hanem inkább félhold alakú, amiből arra lehet következtetni, hogy egyik pereme alatt egy nagy és kemény szikla húzódik, mely nem tört szét a lövedék hatására sem.

FORRÁS: AFP/HANDOUT

A Japán Űrügynökség (JAXA) űrszondája különböző missziókat teljesített, hogy minél több információt szolgáltasson a földközeli Ryuguról. Mióta megérkezett a kisbolygó felszínére 2018 júniusában, a legénység nélküli szonda mintákat vett és nagyszámú felvételt készített az aszteroidáról. A kutatók remélik, hogy ezek segítenek megérteni a Ryugu kialakulását és történetét.

A 2014 decemberében útnak indított űrszonda az elmúlt évben már sikeresen az aszteroida fedélzetére bocsátott három kutatórobotot. A robotok azóta is folyamatosan küldik az adatokat a földi űrközpontba, felvételeket készítenek az aszteroidáról és mérik a felszíni hőmérsékletet.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Különleges felfedezés a Ryugu aszteroidárólTöbb mint 10 krátert robbantott a Ryugu kisbolygón a Hajabusza-2Végrehajtotta második leszállását is a Hajabusza-2 a Ryugu kisbolygón
Kategóriák: UFO

Halott csillag pulzál egy különleges csillagrendszerben

ParaHIR.HU - 2020, március 29 - 16:26
CsillagászatKategória: Mainstream

Egy csillag pulzáló maradványait fedezték fel egy különleges kettős csillagrendszerben, amely a kutatóknak fontos információkkal szolgál arról, hogyan alakulhatott ki a Nap, és hogyan fog egyszer meghalni - írja a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

A Sheffieldi Egyetem tudósai elsőként fedeztek fel egy pulzáló fehér törpét egy úgynevezett fedési kettőscsillag-rendszerben. Ez a felfedezés elsőként teszi láthatóvá a kutatók számára, hogyan befolyásolta a bináris fejlődés egy fehér törpe belső szerkezetének változásait. A fedési kettőscsillag-rendszerek két egymás körül keringő csillagból állnak, amelyek a Földről nézve periodikusan haladnak el egymás előtt.

A fehér törpék tulajdonképpen a Naphoz hasonló csillagok meghalása után hátramaradt kiégett magok.

Ez a most megismert fehér törpe elsőként nyújthat betekintést ezeknek a csillagoknak a szerkezetébe, fejlődésébe és halálába.

A legtöbb fehér törpéről úgy vélik, hogy elsősorban szénből és oxigénből állnak, ezt a fehér törpét azonban főként hélium alkotja. A kutatók úgy vélik, ennek az lehet az oka, hogy a bináris kettősben lévő társa korán vetett véget a csillag fejlődésének, még mielőtt a hélium szénné és oxigénné alakult volna.

Hogyan találták meg?

A csillag pulzálását a HiPERCAM, a Sheffieldi Egyetem kutatói által kifejlesztett forradalmi, nagy sebességű kamera segítségével észlelték. A szerkezet milliszekundumonként képes egy képet öt különböző színben elkészíteni. A Kanári-szigetekhez tartozó La Palma szigeten található 10,4 méteres Gran Telescopio Canarias (GTC), a világ legnagyobb optikai teleszkópja tetején helyezkedik el. Ez észlelte a fehér törpe gyors és finom pulzálását.

A szakértők két módszer, az asztroszeizmológia és az ekliptika segítségével vontak le következtetéseket a csillag szerkezetéről. Az asztroszeizmológia révén azt mérték, milyen gyorsan haladnak át a hanghullámok a fehér törpén.

A kutatást vezető Steven Parsons elmondta, az ilyen égitestek összetételének meghatározása nem egyszerű, mivel tömegük nagyjából a Nap tömegének fele, méretük a Földéhez hasonló.

Ez azt jelenti, hogy a fehér törpén rendkívül erős a gravitáció, nagyjából egymilliószor nagyobb, mint a Földön.

Egy ilyen törpe felszínén egy átlagos ember hatvanmillió kilogrammot nyomna. A gravitáció hatására minden nehéz elem a fehér törpe közepe felé süllyed, csak a könnyű elemek maradnak a felszínen, így a valódi összetétele rejtve marad a felszín alatt.

Illusztráció egy fehér törpéről

FORRÁS: NASA, ESA, STSCI, AND G. BACON (STSCI)

Ez az általunk felfedezett pulzáló fehér törpe különösen fontos, mivel meg tudjuk mérni a tömegét és rádiuszát, ami segít meghatározni, mi alkotja.Még érdekesebb, hogy ennek a kettős csillagrendszernek a tagjai a múltban kölcsönhatásba léptek egymással, tehát oda-vissza adtak egymásnak anyagokat.Láthatjuk, hogyan hatott ez a bináris fejlődés a fehér törpe szerkezetére, korábban ezt nem tudtuk vizsgálni

- mondta el Parsons.

A kutatók eredményeikről a Nature Astronomy című szaklapban számoltak be.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Megvan az eddig ismert legfényesebb és legtávolabbi pulzárSzupernóvából menekülő pulzárt találtak (+videó)Belenéztek egy fehér törpecsillagba, nem hitték el, amit találtakGalaxisunk legforróbb fehér törpecsillagát találták megÖnkéntes kutató találta meg a legöregebb fehér törpét
Kategóriák: UFO

Tizenegymillió ember neve juthat el nyáron a vörös bolygóra

ParaHIR.HU - 2020, március 28 - 15:48
MarsKategória: Mainstream

Csaknem tizenegymillió ember nevét viszi magával az űrbe az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA következő marsjárója, a Perseverance.

A NASA pénteki bejelentése szerint 10 932 295 válasz érkezett a felhívásra, amelyben arra kérték az embereket szerte a világon, küldjék el nevüket, hogy feljuttathassák a vörös bolygóra. A neveket lézerrel ráégették három körömnagyságú chipre, amelyet egy alumíniumlaphoz erősítettek.

Megjárja a Marsot annak a 155 diáknak a neve is, aki bejutott a marsjáró névadási pályázatának döntőjébe.

28 ezer javaslattevő közül Alexander Mather hetedikes virginiai diák nyert az állhatatosságot jelentő Perseverance szóval. A NASA szerint a névadással a fiúnak sikerült "a legjobban eltalálnia a marsi küldetés szellemiségét".

Ha a koronavírus-járvány nem zilálja szét a terveket, az egytonnás marsjáró robot júliusban vagy augusztusban indul útnak a floridai Cape Canaveralból, és februárban érkezik meg a Marsra,

hogy tanulmányozza a klímáját és geológiáját, valamint esetleges korábbi mikrobiális élet nyomai után kutasson.

Az előző hasonló járműveknek - a Sojournernek, a Spiritnek, az Opportunitynek és a Curiositynek is - gyerekek adtak nevet.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: A koronavírus a Mars-expedíciót is hátráltatjaA Curiosity nagy meredélyre kaptatott fel a MarsonA Hold és a Mars lehet az emberiség mentsváraA marsi élet nyomaira bukkanhattak a magyar kutatók
Kategóriák: UFO

Teljes részletességgel a Földre legveszélyesebb aszteroida

ParaHIR.HU - 2020, március 27 - 21:19
bennuAszteroidaCsillagászatKategória: Mainstream

Amíg itt a Földön a koronavírussal vagyunk elfoglalva, addig tőlünk több tízezer kilométerre az OSIRIS-REx űrszonda éppen a jelenleg bolygónkra legveszélyesebb aszteroidát, a Bennut vizsgálja. Már csak néhány hónap, és a szonda leszáll az égitestre, hogy mintát hozzon haza belőle.

Addig is a NASA eszköze az aszteroida minden centiméterét feltérképezi, így lehet az, hogy most olyan részletes kép készült az objektumról, amilyet eddig még soha nem láthattunk. Az új fotó nem is fotó, hanem inkább egy részletes térkép, 2155 képből rakták össze a kutatók.

A kép nemcsak a Bennuról elképesztően részletes: ez a legnagyobb felbontású térkép, amit ember valaha a Földön kívüli űrobjektumról valaha készített.

Kép: NASA

A felhasznált fotók tavaly március 7. és április 19. között készültek, amikor az űrszonda a legközelebb keringett az aszteroida körül.

Az 500 méter átmérőjű Bennu igen kivételes objektum: a szakértők úgy vélik, hogy az aszteroida összetétele többé-kevésbé állandó maradt a Naprendszer megszületése óta. Az égitest vizsgálata és a Bennuból vett minták ezért sokat segíthetnek a kutatóknak abban, hogy jobban megértsék rendszerünket. „Az aszteroida története a Naprendszer története is” – nyilatkozta korábban Bashar Rizk, aki az OSIRIS REx projekt egyik szenior kutatója. „Ha megértjük a Bennut, akkor megértünk valami nagyon fontosat a Naprendszerünkkel kapcsolatban is.”

A Bennu egy potenciálisan veszélyes objektum a Földre nézve,

mert pályájának vannak pontjai, amelyek összeérnek a Föld keringési pályájával. Nagyon kicsi az esélye annak, hogy valójában megtörténik az ütközés, és ha így is lenne, arra csak a 22. században kell számítani – de ez a misszió most segíthet megelőzni a katasztrófát, ha mégis megtörténne.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Rekordközelségbe került a Bennu kisbolygóhoz az OSIRIS-REx űrszondaVizet találtak a Bennu aszteroidán
Kategóriák: UFO

600 millió évente libben egyet a Tejút szoknyája

ParaHIR.HU - 2020, március 24 - 18:29
TejútCsillagászatKategória: Mainstream

Évtizedek óta tudjuk, hogy galaxisunk pereme hajlott. Most már azt is követni tudjuk, ahogy ez a görbület elfordul a Tejútrendszer központja körül.

A képek becsapósak. A közeli és távolabbi galaxisokról készült felvételeken hatalmas spirálok, ellipszisek és szabálytalan galaxisok úgy látszanak, mintha megfagytak volna az időben. A valóságban ezek a galaxisok folyamatos mozgásban vannak.

A Nap például nagyjából másodpercenként 230 kilométeres sebességgel (828 ezer km/h!) száguld a galaxis központja körül. A galaxisunk más csillagai is nagyrészt a központ körül írnak le köröket – de nem mindegyik.

A Tejútrendszer központtól távol eső része görbült – az egyik részén felfelé hajlik, míg a másikon lefelé. A peremvidék csillagai követik ezt a mintát – úgy ringatóznak fel és le, mint a hullámokon a csónak. A kutatók nemrég az Európai Űrügynökség Gaia űrszondájának segítségével megmérték azt a sebességet, amellyel galaxisunk hullámzó pereme a központ körül forog. Az eredményeket március 2-án tették közzé a Nature Astronomy folyóiratban.

A csillagászok rég tudják, hogy míg a Tejút belső 20 ezer fényévnyi területe lapos, mint egy palacsinta, a külső széle fel- és lehajlik. A Nap épp a lapos, középső régió mellett kering. Ha éjszaka felnézünk az égre, a Nyilas csillagképben látható galaktikus központtal ellentétes irányba, akkor a galaxis külső vidékei felé látunk, oda, ahol a hullámzás indul.

A görbült Tejútrendszer. (Forrás: Stefan Payne-Wardenaar; Magellanic Clouds: Robert Gendler / ESO)

 

Ez a hullámzás olyannyira finom, hogy a csillagászok először csak a galaxis peremvidékén lévő semleges hidrogéngáz segítségével észlelték, mert az nagyobb távolságból könnyebben követhető, mint a csillagok.  

Most már van Gaia űrobszervatóriumunk , amellyel több mint egymilliárd csillag helyzetét és mozgását térképezhetjük fel a Tejútrendszerben. Tavaly a kutatók a cefeida változócsillagokról rögzített Gaia-adatok alapján ábrázolták a Tejút görbült síkját. Eloisa Poggio (National Institute of Astrophysics, Olaszország) és munkatársai most ismét a Gaiahoz fordultak, hogy megtudják, hogyan változik ez a görbület, ahogy a galaktikus központ körül forog.

A kutatók először kiválasztottak több mint 12,6 millió óriáscsillagot a Gaia adatbázisából, hogy megnézzék, hogyan mozognak felfelé vagy lefelé a galaktikus síkhoz képest. Annak ellenére, hogy csak egy rövid időszakból álltak rendelkezésre adatok a csillagok mozgásáról, ezek az adatok elég információval látták el a csillagászokat ahhoz, hogy megjósolják a görbület jövőbeli mozgását.

„Olyan ez, mint rövid ideig megfigyelni egy autó gyorsulását és irányát, aztán a kapott értékek alapján kiszámítani a múltbéli és jövőbeni pályáját.” – magyarázza Ronald Drimmel (Torinói Asztrofizikai Obszervatórium), a tanulmány társszerzője. „Ehhez hasonlóan azzal, hogy megmérjük több millió csillag látszólagos mozgását, modellezhetjük az olyan nagyszabású folyamatokat, mint a görbület mozgása.”

Az Európai Űrügynökség Gaia küldetésének adatai azt mutatják, hogy a Tejút korongjának kihajlása precesszál, hasonló módon, mint egy imbolygó búgócsiga. A kutatócsoport a galaxis központjától 52 ezer fényévre lévő óriáscsillagok adataiból dolgozott. (Forrás: Stefan Payne-Wardenaar; Inset: NASA / JPL-Caltech; Layout: ESA)

A kutatók azt találták, hogy a korong kihajlása úgynevezett prográd mozgást végez, vagyis a galaxis forgásával megegyező irányban forog a galaktikus központ körül. A mért sebesség annál nagyobb, minél messzebb van egy adott csillag a központtól: nagyjából kiloparszekenként 10 kilométer/másodperc. Ott, ahol a Nap van, vagyis 26 ezer fényévre (8 kiloparszekre) a galaktikus központtól, a görbület 80 kilométeres másodpercenkénti sebességgel halad, így csillagunk gyorsan lehagyja a hullámot, amelyen lovagol. Míg a Napnak csak 250 millió évbe telik megtenni egy kört a központ körül, a görbületnek jóval több, nagyjából 600 vagy 700 millió év kell ehhez.

A görbület így is sokkal gyorsabb, mint ahogy egyes elméletek jósolták. Bár a forgás sebességére vonatkozó adatokban némi bizonytalanság mutatkozik, az eredmények elég megbízhatóak ahhoz, hogy tudjuk, a görbület nem létezett mindig. Talán egy törpegalaxissal való kölcsönhatás – amelyre számos megfigyelés utal – libbenthette fel galaxisunk szoknyáját.

Forrás: csillagaszat.huKapcsolódó:  Százmilliárd Föld-szerű bolygó létezhet a TejútonEgy lépéssel közelebb kerültünk a Tejútrendszer feltérképezéséhez
Kategóriák: UFO

A Curiosity nagy meredélyre kaptatott fel a Marson

ParaHIR.HU - 2020, március 23 - 18:36
MarsCuriosityKategória: Mainstream

A Curiosity az általa eddig megjárt legmeredekebb emelkedőre kaptatott fel a Marson. A NASA marsjárója előbb még egy újabb szelfit is készített magáról.

A Curiosity a Greenheugh-oromra mászott fel, amely egy domb tetején elhelyezkedő széles kőlap. Előtte szelfit készített, amelyen látható a Greenheugh alatt elterülő táj. A felvételen a rover előtt látható egy lyuk, amelyet ahhoz fúrt, hogy kőzetmintát gyűjtsön a Hutton nevű formációból - írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

A szelfi egy 360 fokos panorámakép, amelyet a Földre lejuttatott 86 felvételből állítottak össze a NASA kutatói. A felvételen a Curiosity mintegy 3,4 méterrel azon pont alatt áll, ahova végül felmászott. Az emelkedő tetejére március 6-án jutott fel, több szakaszban.

A Curiosity legújabb szelfije

A Curiosity 2014 óta már felment a Gale-kráter közepében álló 5 méter magas Sharp-hegyre is. A NASA bolygókutató intézete, a Jet Propulsion Laboratory szakértői minden egyes utat alaposan leképeznek előre, hogy szavatolják a marsjáró biztonságát. A Curiosityt sohasem fenyegeti az a veszély, hogy annyira megbillen, hogy felboruljon. Billenő forgóalvázas kerékrendszere lehetővé teszi, hogy akár 45 fokban is biztonságosan megdőljön, a meredek út azonban kipörgetheti a kerekeket.

A Curiosity missziójának célja annak tanulmányozása, hogy a marsi környezet vajon támogathatta-e évmilliárdokkal ezelőtt a mikrobiális élet létét. Ennek egyik eszköze a MAHLI, a robotkarja végén lévő különleges kamera, amely a porszemek és a kőzetek textúráját közelről képes megvizsgálni, hasonlóképpen ahhoz, ahogyan egy geológus használja a nagyítót.

Ennek a kamerának az elmozgatásával tudja a kutatócsoport megmutatni magát a marsjárót is. Mivel a MAHLI által készített minden egyes felvétel csak egy kis területet fed le, sok képhez és a kar sok különböző pozícióba helyezéséhez van szükség ahhoz, hogy kép szülessen a roverről és környezetéről - mondta el Doug Ellison, a Curiosity kamerájának kezelője.

Forrás: ORIGOKapcsolódó:  A Curiosity búcsút vett a Vera Rubin hegyvonulattólA Curiosity kilenc hónapja egy percbenFöldszerű panorámát fotózott a Curiosity a MarsonMintát vett a marsi agyagból a Curiosity
Kategóriák: UFO

Hogyan fog meghalni a Nap?

ParaHIR.HU - 2020, március 22 - 19:14
NapKategória: Mainstream

Egy csillag pulzáló maradványait fedezték fel egy különleges kettős csillagrendszerben, amely a kutatóknak fontos információkkal szolgál arról, hogyan alakulhatott ki a Nap, és hogyan fog egyszer meghalni.

A Sheffieldi Egyetem tudósai elsőként fedeztek fel egy pulzáló fehér törpét egy úgynevezett fedési kettőscsillag-rendszerben. (A fedési kettőscsillag-rendszerek két egymás körül keringő csillagból állnak, amelyek a Földről nézve periodikusan haladnak el egymás előtt.) Ez a felfedezés elsőként teszi láthatóvá a kutatók számára, hogyan befolyásolta a bináris fejlődés egy fehér törpe belső szerkezetének változásait.

A fehér törpék tulajdonképpen a Naphoz hasonló csillagok meghalása után hátramaradt kiégett magok. Ez a most megismert fehér törpe elsőként nyújthat betekintést ezeknek a csillagoknak a szerkezetébe, fejlődésébe és halálába. A legtöbb fehér törpéről úgy vélik, hogy elsősorban szénből és oxigénből állnak, ezt a fehér törpét azonban főként hélium alkotja. A kutatók úgy vélik, ennek az lehet az oka, hogy a bináris kettősben lévő társa korán vetett véget a csillag fejlődésének, még mielőtt a hélium szénné és oxigénné alakult volna.

A csillag pulzálását a HiPERCAM, a Sheffieldi Egyetem kutatói által kifejlesztett forradalmi, nagy sebességű kamera segítségével észlelték – olvasható a Nature Astronomy című szaklapban. A szerkezet milliszekundumonként képes egy képet öt különböző színben elkészíteni. A Kanári-szigetekhez tartozó La Palma szigeten található 10,4 méteres Gran Telescopio Canarias (GTC), a világ legnagyobb optikai teleszkópja tetején helyezkedik el. Ez észlelte a fehér törpe gyors és finom pulzálását.

A szakértők két módszer, az asztroszeizmológia és az ekliptika segítségével vontak le következtetéseket a csillag szerkezetéről. Az asztroszeizmológia révén azt mérték, milyen gyorsan haladnak át a hanghullámok a fehér törpén.

A kutatást vezető Steven Parsons elmondta, az ilyen égitestek összetételének meghatározása nem egyszerű, mivel tömegük nagyjából a Nap tömegének fele, méretük a Földéhez hasonló. Ez azt jelenti, hogy a fehér törpén rendkívül erős a gravitáció, nagyjából egymilliószor nagyobb, mint a Földön. Egy ilyen törpe felszínén egy átlagos ember hatvanmillió kilogrammot nyomna. A gravitáció hatására minden nehéz elem a fehér törpe közepe felé süllyed, csak a könnyű elemek maradnak a felszínen, így a valódi összetétele rejtve marad a felszín alatt.

"Ez az általunk felfedezett pulzáló fehér törpe különösen fontos, mivel meg tudjuk mérni a tömegét és rádiuszát, ami segít meghatározni, mi alkotja. Még érdekesebb, hogy ennek a kettős csillagrendszernek a tagjai a múltban kölcsönhatásba léptek egymással, tehát oda-vissza adtak egymásnak anyagokat. Láthatjuk, hogyan hatott ez a bináris fejlődés a fehér törpe szerkezetére, korábban ezt nem tudtuk vizsgálni" – mondta el Parsons.

Forrás: HVGKapcsolódó: "Betyár" napfoltok gátolhatják az űridőjárás előrejelzését2050-re jelentősen lehűlhet a Nap350 ezer csillag segítségével keresik a Nap elveszett testvéreit580 év után most sikerült megfejteni a rejtélyt: mi volt az a 14 napon át látható csillagrobbanás?A Biblia segítségével azonosították a legkorábbi ismert napfogyatkozást
Kategóriák: UFO

A koronavírus miatt késhet az újabb holdraszállás

ParaHIR.HU - 2020, március 20 - 20:35
holdvírusKategória: Mainstream

A koronavírus-járvány miatt a NASA egy fejlesztő és egy összeszerelő üzemét is átmenetileg bezárta – írja az MTI. Az intézkedés miatt csúszhat az újabb holdraszállás, melyet eddig 2024-re terveztek.

Jim Bridenstine, a NASA igazgatója csütörtöki közleményében arról tájékoztatott, hogy a New Orleans-i Michoud szerelőcsarnokot és a közeli Mississippi állambeli Stennis űrkozpontot is bezárták, mivel a térségben gyorsan terjed az új koronavírus.

A kórokozó utóbbi üzem egyik alkalmazottját is megfertőzte.

Bridenstine szerint a járványhelyzetben a NASA vezetői az alkalmazottak egészségét és biztonságát tartják a legfontosabbnak, ezért függesztik fel a munkát mindkét telepen, ahol az amerikai Hold- és Mars-missziókhoz fejlesztik az SLS hordozórakétát és Orion személyszállító űrhajót.

A NASA tavaly tavasszal ismertette a három szakaszban megvalósítandó küldetéssorozat, az Artemis-program részleteit. Eszerint előbb egy űrállomást hoznak létre a holdnál, 2024-ben űrhajósok küldenek a Holdra, majd a 2030-as évek közepén a Marsra. Hírügynökségek szerint az üzembezárások fékezhetik a holdraszállási programot, amely fontos lépcsőfoka a későbbi Mars-missziónak.

Forrás: 24.huKapcsolódó: A koronavírus a Mars-expedíciót is hátráltatja
Kategóriák: UFO

Ötödjére ment az űrbe a SpaceX rakétája, de megint elhibázta a landolást

ParaHIR.HU - 2020, március 18 - 18:37
SpaceXKategória: Mainstream

Rekordot jelentő ötödik alkalommal ment űrbe a SpaceX egyik Falcon–9 rakétája, ami a szerdai, sikeresen végződő küldetésben újabb 60 Starlink-műholdat állított pályára – írja a The Verge.

A fellövést eredetileg vasárnapra tervezték, de a visszaszámlálás utolsó másodpercében végül meg kellett szakítani a küldetést, amit így szerdára toltak át. Most a rakéta rendben elstartolt, és a műholdakat is eljuttatta a célba, a landolást azonban elhibázta – csakúgy, mint egy hónappal ezelőtt. Emiatt a SpaceX hatodjára már nem fogja felküldeni az űrbe a rakétát.

Elon Musk, a SpaceX vezetője Twitteren azt is elárulta, hogy a rakéta egyik meghajtója a tervezettnél korábban állt le, ezért a következő küldetés előtt átfogó vizsgálatnak vetik alá a Falcon–9-t, hogy kiderítsék, mi okozta a hibát. Ezzel együtt azért így is egyértelműen pozitív volt a mostani küldetés, a fentiek mellett azért is, mert a SpaceX-nek most először sikerült elkapnia a rakéta orrkúpjának mindkét felét.

Forrás: IndexKapcsolódó: Az "idegenek" okozták a SpaceX katasztrófáját? (+videó)Először indítottak SpaceX rakétát a tavalyi kudarc ótaKészen áll a kilövésre az új SpaceX rakétaKökorszaki de látványos videó a SpaceX Grasshopper 250m rakétéjárólSikeresen tesztelte Mars űrhajója prototípusát a SpaceX
Kategóriák: UFO

A koronavírus a Mars-expedíciót is hátráltatja

ParaHIR.HU - 2020, március 17 - 20:50
MarsKategória: Mainstream

Két év halasztást szenved el az Európai Űrügynökség és az orosz Roszkozmosz Mars-kutatási közös projektje.

Szoftvertesztek és a koronavírus késleltetik a Mars-expedíciót

Az Európai Űrügynökség (ESA) és az orosz Roszkoszmosz közös projektje keretében megvalósuló következő missziót két évvel halasztották el, mivel a hardver és a szoftver további tesztelésére van szükség - közölte csütörtökön a két űrügynökség. Emellett a koronavírus miatt kialakult európai helyzet is hátráltatja a projektet - tették hozzá.

Az ExoMars űrszonda művészi grafikán

A kutatórobotot, amelynek feladata a Mars felszínének alapos vizsgálata lesz, már most nyáron útjára indították volna, így azonban csak 2022-ben kezdheti meg majd a munkát.

Életnyomok után fognak kutatni a vörös bolygó felszínén

A tesztekhez több időre van szükség, mint azt eddig vélték. "Nem engedhetjük meg magunknak a legkisebb hibát sem" - mondta Jan Wörner, az ESA főigazgatója. Dmitrij Rogozinnal, a Roszkoszmosz orosz állami űrkutatási vállalat igazgatójával videokonferencián egyeztek meg a döntésről.

Fantáziarajz az ExoMars roverről a Mars felszínén

Rogozin kifejtette: nem könnyen hozták meg a döntést, de a projekt csak így lehet sikeres. A projekt során az ESA és a Roszkoszmosz közösen kutat az élet nyomai után a vörös bolygón. 2016-ban egy rakéta fedélzetén lőttek fel egy szondát az űrbe, mely Mars körüli pályára állt.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: A marsi egyenlítőhöz küldhetik az ExoMars űrexpedíció kutatórobotjátLandolt a Marson az ExoMars űrexpedíció leszállóegységeMagyar kutató is részt vett a NASA legújabb expedíciójábanVeszély leselkedik a leendő Mars-expedíció résztvevőire
Kategóriák: UFO

"Vaseső" hullik az égből egy távoli bolygón

ParaHIR.HU - 2020, március 15 - 18:43
exobolygóCsillagászatKategória: Mainstream

"Vaseső" hullik az égből egy távoli exobolygón a Halak csillagképben, amely a Földtől egy 390 fényévnyi távolságra fekvő csillag körül kering.

Az elpárolgott fém vasesőként hullik alá a bolygó fagyos oldalán

A Genfi Egyetem tudósa, David Ehrenreich által vezetett nemzetközi kutatócsoport a Nature című tudományos folyóiratban számolt be a Wasp-76b jelű bolygóról, amely a Halak csillagképben kering csillaga körül.

A Halak csillagkép Gerhard Mercator (1512-1594) égbolt atlaszában

Eközben egyik oldala folyamatosan a központi csillag felé fordul és több mint 2400 Celsius-fokos. "Éjszakai" oldala ezer Celsius-fokkal hűvösebb.

Így nézhet ki a távoli bolygón permetező vaseső (fantáziarajz)

A szélsőségesen nagy hőség miatt még fémek is elpárolognak a felszínéről - közölte az egyetem szerdai közleményében.

Az így elpárolgott vas is a légkörbe kerül, ahol felkapják azt az erős szelek,

amelyeket a nappali és éjszakai oldal közötti nagy hőmérséklet-különbségek okoznak. A szelek elviszik a vasgőzt a mintegy 1500 Celsius-fokos éjszakai oldalra, ahol kondenzálódik és esőként lehullik.

Bizonyos, hogy csak az éjszakai oldalon hullik a vaseső

A felfedezést a kutatók az Európai Déli Obszervatóriumnak (ESO) a chilei Atacama-sivatagban lévő Nagyon Nagy Teleszkópjára (Very Large Telescope - VLT) szerelt új műszer, az Espresso (Echelle Spectrograph for Rocky Exoplanets and Stable Spectroscopic Observations) segítségével tették.

A kép az ESO Paranal Obszervatóriumának éjszakai égboltját mutatja szürkület táján

Az adatok szerint a szürkületi zónában, amely az "estének" feleltethető meg, van vasgőz, a "reggeli" szürkületben viszont nincs.

Eszerint az éjszakai oldalon hullik a "vaseső"

- írja a Genfi Egyetem. Az Espressót a Genfi Egyetem egy nemzetközi kutatócsoporttal együttműködve fejlesztette ki.

A Wasp-76b exobolygó pályájának rajza

Eredetileg a tudósok a Naphoz hasonló csillagok közelében kerestek exobolygókat (naprendszeren kívüli planétákat). Kiderült azonban, hogy az új eszközzel a már ismert exobolygók tulajdonságai is alaposabban meghatározhatók.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Egy új kutatás szerint a fagyos exobolygókon is lehet életElőször azonosítottak héliumot egy exobolygó légkörébenElőször találtak felhőmentes atmoszférát egy exobolygónFöldihez hasonló légköre lehet a pokoli exobolygónak
Kategóriák: UFO

Csak igen későn vált lakható bolygóvá a Föld

ParaHIR.HU - 2020, március 14 - 18:42
földtörténetKategória: Mainstream

Az eddig véltnél jóval később érkeztek az élet alapkövei a Földre - állapították meg kutatók több milliárd éves kőzetek vizsgálatával.

Aszteroidák hozták a vizet a Földre

A Kölni egyetem tudósai vezette kutatócsoport által elemzett minták a legrégebbi megőrződött köpenykőzetek. A szakértők az óceánok eredetéről és a földi élet kialakulásáról bukkantak új információkra.

Felfedezték, hogy az elemek nagy része, amelyek elengedhetetlenek az óceánok és az élet kialakulásához - például a víz, a szén és a nitrogén - a Föld történetének csak későbbi szakaszában érkeztek a bolygóra.

Prekambrium végi tájkép. Az előtérben, az ősóceán partján cianobaktériumok által létrehozott telepek, sztromatolitok láthatók

Sok kutató korábban úgy vélte, hogy ezek az elemek már eleve ott voltak a Föld formálódásakor.

A The Nature című tudományos folyóiratban ismertetett eredmények azt mutatják, hogy a víz nagy része valójában csak akkor érkezett a Földre, amikor szinte már teljesen kialakult a bolygó.

Aszteroidák hozták a vizet a Földre

Az illékony elemek, mint amilyen a víz is, az aszteroidáktól származnak,

olyan bolyongó építőkövektől, amelyek a Naprendszer külső részén formálódtak. A tudományos világban számos vita folyik arról, pontosan mikor érkeztek meg ezek az építőelemek a Földre.

Úgy láthatjuk a Föld korai történetét, mintha ablakon át néznénk

Mario Fischer-Gödde, a Kölni Egyetem geológiai és ásványtani intézetének kutatója, a vizsgálat vezetője elmondta, most már képesek pontosabban szűkíteni az időkereteket.

Az általunk elemzett kövek a legrégebbi, ismert köpenykőzetek. Segítségükkel úgy tekinthetünk bele a Föld korai történetébe, mintha egy ablakon át néznénk"

- mondta a tudós.

Tájkép a Föld korai időszakából, az archaikumból

"Összehasonlítottuk a Föld mai köpenyének összetételével a legrégebbi, mintegy 3,8 milliárd éves, archaikumi köpenyeredetű kőzeteket, amelyek olyan összetételűek, mint az aszteroida, amelyből kialakultak" - mondta Fischer-Gödde.

A kutatók meghatározták a nagyon ritka ruténium nevű platinafém izotópsűrűségét is

- a Föld köpenye a 4600 millió évvel ezelőtt kezdődött és 2500 millió éve véget ért archaikumban tartalmazott ilyen fémeket. A ritka platinafém a Föld növekedési fázisának egyik indikátora.

A víz csak sokkal később került a Földre az eddig feltételezetteknél

"Az olyan platinafémek, mint a ruténium, rendívül magas hajlandóságot mutatnak arra, hogy kölcsönhatásba lépjenek a vassal. Ezért amikor a Föld formálódott, a ruténium valószínűleg teljesen feloldódott a Föld fémes magjában" - mondta a tudós.

Sokkal gyorsabban alakult ki az élet, mint gondoltuk

Martin Van Kranendonk, a kutatásban szintén részt vevő Új-dél-walesi Egyetem (UNSW) tudósa szerint azért érdekes ez a felfedezés, mert segít megérteni a földi élet eredetét, az ember kialakulását, sőt azt is, "egyedül vagyunk-e, vagy vannak szomszédjaink az univerzumban".

Óceánnal borított exobolygó illusztrációja. Lehet, hogy át kell értékelni az élet kialakulásának lehetőségeit

"Ez azért lehet, mert az eredmények szerint a Föld igazán későn, a növekedési időszak végén vált valóban lakható bolygóvá" - tette hozzá Van Kranendonk. A bizonyítékok szerint

az élet meglepően gyorsan alakult ki, alig néhány száz millió év alatt.

Ez most sok időnek tűnik, de távol van attól, amit eddig hittünk, hogy az élet félmilliárd, vagy éppen több milliárd év alatt alakult ki" - emelte ki.

Más megvilágításba kerül a földön kívüli élet lehetősége

"Ez reményt ad arra, hogy életre leljünk más bolygókon, amelyek rövidebb geológiai történelemmel rendelkeznek, mert ha az élet ilyen gyorsan kialakulhatott itt, akkor talán máshol is ilyen gyors lehetett" - véli a tudós.

A legrégebbi ismert életnyom ez a 3 milliárd 400 millió éves fosszilis cianobaktérium-telep Ausztráliából

Carsten Münker, a Kölni Egyetem tudósa hozzátette: "Azon tény alapján, hogy még mindig megtalálhatók a ritka platinafémek nyomai a Föld köpenyében, azt feltételezhetjük,

hogy csak azután adódtak hozzá, hogy a bolygó magja már kialakult.

Tehát biztosan csak a Föld és egy aszteroida vagy más planetezimálok közötti ütközések eredményei.

Félmilliárd éves kambrium időszaki tengeri élettáj rekonstrukciója

A planetezimálok a bolygóvá alakulás korai fázisában lévő égitestek, amelyek a Naprendszer keletkezése idejéből változatlanul megmaradtak. A kutatók elméletei szerint a víz és más illanó elemek, például a szén és a nitrogén a Föld nagyon késői szakaszában érkeztek a bolygóra.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Új földtörténeti korszakban élünk
Kategóriák: UFO

Több mint száz kisbolygót találtak a Naprendszer szélén

ParaHIR.HU - 2020, március 12 - 18:31
CsillagászatkisbolygóKategória: Mainstream

A sötét energiát kutató Sötétenergia Felmérés nemcsak arra jó, hogy az univerzum egyik legtitokzatosabb energiaformáját kutassa, hanem arra is, hogy segítségével például kisbolygókat fedezzenek fel a kutatók: csillagászok például most találtak 316 új kisbolygót a Naprendszer szélén, amelyek közül 139 eddig teljesen ismeretlen volt a tudomány számára – írja a Science Alert.

A Neptunusztól még kijjebb, a Naprendszer széle felé keringő törpebolygókat a Sötétenergia Felmérés adatainak újraelemzésével fedezték fel, ami még ahhoz is segítséget nyújthat, hogy

bebizonyítsa vagy cáfolja a kilencedik bolygó létezését.

A teória már 2014-ben létezett, amikor két asztronómus (Scott Sheppard és Chadwick Trujillo) felfedezte, hogy a Naprendszer külső peremén (a Plutón is túl) az ott keringő törpebolygó szokatlan ívet jár be. Ez persze lehet véletlen is, a számítások azonban azóta arra utalnak, hogy lennie kell ott egy, a többinél sokkal nagyobb tömegű égitestnek, aminek a gravitációja befolyásolja a környezetében lévő bolygókat.

A felmérésnek egyébként már vége, 2013 augusztusa és 2019 januárja között zajlott, infravörös és közeli infravörös tartományban vizsgálta a déli égboltot. Az összegyűjtött adatokkal sok mindent lehetett megnézni, a szupernóváktól kezdve a galaxishalmazokon át az univerzum tágulásáig, és, úgy tűnik, emellett a kisbolygók felfedezésére is lehetett őket használni.

A Neptunuszon túl található objektumokat nagyon nehéz észrevenni, mivel kicsik, és nagyon messze keringenek – nagyjából 4,5 milliárd kilométerre a Naptól, ami a Nap-Föld távolság harmincszorosa. A csillagászat ezeket Neptunuszon túli objektumoknak (trans-Neptunian objects, TNO) hívja, és a felfedezésük azon múlik, hogy az ég mekkora szeletét vizsgáljuk, és mik a leghalványabb objektumok, amelyeket láthatunk. Az új módszerrel azért sikerült felfedezni az új TNO-kat, mert az algoritmus élesítette a képeket annyira, hogy rá lehessen jönni, hol van tényleg ilyen objektum, és mi csak képhiba.

Ugyanezzel a módszerrel a titokzatos kilencedik bolygót is felfedezhetik, vagy kizárhatják, hogy egyáltalán létezik.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Felvétel készült az egyik legveszélyesebb kisbolygórólHatalmas robbanás rázhatta meg a fura kisbolygótIlyet még soha nem láttunk: újabb információk az első csillagközi kisbolygórólMagyar felfedezésű kisbolygó halad el a Föld közelébenNew Yorkot is elpusztíthatta volna a semmiből feltűnt kisbolygó
Kategóriák: UFO

Felrobbant egy fekete lyuk

ParaHIR.HU - 2020, március 11 - 18:37
Fekete lyukKategória: Mainstream

Felrobbant egy fekete lyuk az Ophiuchus galaxishalmazban, a detonáció a Földtől több százmillió fényévre következett be - hangzott el kedden az M1 aktuális csatornán.

A kutatók szerint a korábbi rekorder esethez képest ötször nagyobb volt a robbanás mértéke. Az elmúlt 25 évben a röntgentcsillagászat jelentős fejlődésen ment keresztül, ezek a távcsövek a hőt érzékelik, nem a fényt. Az új megfigyelések során kiderült, hogy a galaxisok közötti teret kitölti a nagyon ritka, de forró gázplazma, amely röntgenben sugároz - közölte Kiss László csillagász.

Hozzátette, az aktuális vizsgálat arról szól, hogy az Ophiuchus, más néven Kígyótartó csillagképben található galaxishalmazban kimutattak egy olyan szabályos eltorzulást a röntgensugárzó anyag eloszlásában, amely arra utal, hogy ott egy nagy, hirtelen energiafelszabadulás történt, ami röntgensugárzó plazmában található nagy lyukkal hozható összefüggésbe. A jelenséget a tejútrendszerek magjában található, nagyon kicsi helyre összezsúfolt, nagy tömegű, szupermasszív fekete lyuk képes végre hajtani. Az esemény időskálája nagyon hosszú, körülbelül 1 millió év.

A tudósok körülbelül 100 éve tudják, hogy a csillagok a teret nem egyenletesen töltik ki a világűrben, hanem hatalmas csillagvárosokat, úgynevezett galaxisokat alkotnak - hangzott el a műsorban.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: A szakértők sem értik, mi történik ennél a fekete lyuknálA szomszédos csillag buktatta le a rejtőzködő fekete lyukatElnevezték a megörökített fekete lyukatFekete lyukak vetnek véget a ma ismert univerzumnak
Kategóriák: UFO

Elveszett bolygó maradványaira bukkanhattak a Holdban

ParaHIR.HU - 2020, március 10 - 18:34
holdKategória: Mainstream

Egy sokak által elfogadott elmélet szerint nagyjából 4,5 milliárd évvel ezelőtt egy Mars-nagyságú objektum, a Theia ütközött a fiatal Földdel. Egyes kutatók úgy gondolják, hogy ez a folyamat alakíthatta ki a Holdat.

Szakértők egy csoportja most első ízben azonosíthatta az ősi bolygó maradványait a Holdban – írja az RT. A korábbi modellek azt mutatták, hogy az égitest 70-90 százalékát a Theia maradványai alkothatják, a holdminták azonban túlnyomó részt földi eredetre utaltak.

Igen kicsi az esély arra, hogy a Theia és a korai Föld összetétele nagyon hasonló lett volna, így a holdminták látszólag cáfolták az ütközés hipotézisét. Erick Cano és kollégái a közelmúltban újabb módszeres analízis alá vetették a Hold talajából, illetve vulkáni üregéből vett mintákat.

A csapat arra jutott, hogy a korábbi eredményekkel ellentétben az oxigénizotópok igen változatosak voltak attól függően, hogy milyen kőzetekből, illetve milyen mélységből gyűjtötték be őket.

Minél mélyebben fordult elő egy oxigénizotóp, annál inkább eltért a földiektől. Ez arra utalhat, hogy a Theia nyomait sikerült megtalálni. A szakértők szerint a jövőbeli missziók során további mintákat kell begyűjteni, hogy jobban felmérhessék a Hold összetételét.

Forrás: 24.huKapcsolódó: 285 milliót ér egy darab a Holdból47 éve érintetlen holdkőzetmintát nyitott fel a NASAA Hold és a Mars lehet az emberiség mentsvára
Kategóriák: UFO

Kiderült, mi ez a furcsa lyuk a Marson

ParaHIR.HU - 2020, március 9 - 18:44
MarsKategória: Mainstream

A képen található, a Pavonis Mons vulkán közelében tátongó lyuk nagyjából 35 méter széles, és a NASA szerint egy földalatti barlang lejáratát jelölheti – írja az IFL Science. Először 2011-ben fedezte fel a Mars Reconnaissance Orbiter teljesen véletlenül.

A lyuk árnyéka miatt az is kiderült, hogy milyen mély lehet: megközelítőleg 20 méteres, de a NASA szakértői szerint akár még alá is becsülhetik a méreteit.

Kép: NASA JPL

A legvalószínűbb eshetőség egyébként az, hogy egy lávatölcsér bejáratáról van szó, a környéken ebből egyébként is van néhány. A lávatölcsérek olyan geológiai formációk, amelyek nagyon érdeklik az űrkutatókat, mivel potenciálisan egy jövőbeli emberes űrmisszió során védelmet nyújthatnak nekünk a kozmikus sugárzás és a durva marsi körülmények ellen.

Forrás: 24.huKapcsolódó: A felszín közelében találtak jeget a Marson300 méter mély folyó volt a MarsonAlagútfúrással kezdődhet az élet a MarsonAz élet lehetséges nyomára bukkantak a Marson
Kategóriák: UFO

Oldalak