Rejtélyes szívdobbanások jönnek az univerzum mélyéről

Kategória: 

Ismét észlelték egy nagytömegű fekete lyuk "szívverését", miután a gigantikus méretű objektum éveken át a Nap takarásában volt.

Óránként sugározza a röntgenjeleket

Egy mintegy 600 millió fényévnyi távolságra lévő galaxis közepén található szupernagytömegű fekete lyuk nagyjából óránként bocsát ki röntgenjeleket. A még nem teljesen megértett jelenséget először 2007-ben észlelték, 2011 óta azonban kitakarta a Nap.

Anyagot magába nyelő fekete lyuk művészi illusztrációja

FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS/ESA - EUROPEAN HOMEPAGE FOR THE NASA/ESA HUBBLE SPACE TELESCOPE

A Monthly Notices of the Royal Astronomical Society című brit tudományos lapban számolt be Csecsuan Csin, a Kínai Tudományos Akadémia kutatója és csapata a "szívdobbanások" újbóli felfedezéséről, amelyet az XMM-Newton európai röntgenműhold segítségével tettek 2018-ban.

A friss megfigyelések szerint a szupertömegű fekete lyukak rendkívül erős röntgenjeleket sugároznak

FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS/NASA/ESA

Ez a szívverés bámulatos. Bizonyítja, hogy a szupernagytömegű fekete lyukak jelei nagyon erőteljesek és kitartóak lehetnek

- idézi Csint az együttműködésben résztvevő Durhami Egyetem közleménye.

Hullámszerűen zuhanhat az anyag a fekete lyukba

A fekete lyuk az RE J1034 396 katalógusszámú galaxishoz tartozik, melyet egy úgynevezett akkréciós korong vesz körül. Ezen gyűlik össze az anyag, mielőtt örökre eltűnik a fekete lyukban. A fekete lyukba belezuhanó anyag olyan erősen felhevül, hogy röntgentartományban fényesen világít.

Óránkénti periódussal bocsátja ki a röntgensugarakat

FORRÁS: CHINESE ACADEMY OF SCIENCES AND NASA / GODDARD SPACE FLIGHT CENTER CONCEPTUAL IMAGE LAB.

A szívdobbanásszerű jelek keletkezéséről szóló fő elmélet szerint az akkréciós korong belső területei kitágulnak és összehúzódnak, így az anyag hullámszerűen zuhan a fekete lyukba.

A fekete lyuk eseményhorizontjának művészi ábrázolása. Az eseményhorizont az a határ, amelyen belül már kizárólag a fekete lyuk gravitációs ereje érvényesül

FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS

Az egyes "dobbanások" között eltelő idő jelezheti, mennyi és milyen szerkezetű anyag található a fekete lyuk közvetlen közelében.

Ismét fogták a titokzatos jeleket

Az RE J1034 396 galaxis 2011 óta túl közel tartózkodott a Naphoz ahhoz, hogy a röntgenműholddal megfigyelhessék, mivel a műhold érzékeny műszereinek állandóan a Nappal ellentétes irányba kellett nézniük.

Az XMM-Newton röntgenteleszkóp művészi ábrája

FORRÁS: ESA

Az XMM-Newton csak 70 fok és 110 fok közötti szögtartományból figyelheti meg a Napot. Ami ettől északra vagy délre van, az nem elérhető a műhold számára. A fekete lyuk ennek következtében csak 2018-ban került ismét megfigyelhető területre.

A fekete lyuk közelébe került csillagközi anyagot az égitest nagy gravitációs ereje miatt beszippantja

FORRÁS: X-RAY: NASA/CXC/UMASS/D. WANG ET AL.; OPTICAL: NASA/ESA/STSCI/D.WANG ET AL.; IR: NASA/JPL-CALTECH/SSC/S.STOLOVY/CHANDRA X-RAY OBSERVATORY CENTER

Addig nem volt világos, vajon még mindig létezik-e a "szívdobbanás", ez az általában rövid életű jelenség. Ismételt felfedezése alkalmat nyújt arra, hogy pontosabban megvizsgálhassák ezeknek a jeleknek az eredetét és természetét.

Forrás: 
ORIGO