Hatalmasra nőtt korpafüvekből állt a devonkori erdő

A kutatók a Current Biology című szaklapban számoltak be arról, hogy megtalálták azt a legnagyobb ázsiai erdőfoltot, amely a devon földtörténeti időszakban, 419-359 millió éve növekedett.

A föld képe a világóceánnal és a szárazulatokkal nagyjából 380 millió éve, a devon-időszak derekán

A mintegy 250 ezer négyzetméternyi fosszilizálódott erdőterület a Kína keleti részén lévő Anhuj tartományban, Hszinhang város közelében található. A növények a Lycophyta törzsbe, vagyis a korpafüvek közé tartoznak.

Devon időszaki tájkép

A megkövült erdőben talált korpafüvek a mai pálmákhoz hasonlatosak voltak,

amelyek az áradásra hajlamos partvidéki területeken növekedtek. Átlagosan 3,2 méternél alacsonyabbak voltak, de legnagyobb példányaik 7,7 méterre is megnőttek.

Elképzelhető, olyan volt az őskori erdő, mint a mai mangrovemocsarak

Az óriás lycophyták elsősorban a devont követő időszakban terjedtek el, és a ma bányászott szén egy nagy részét adják.

Devon időszaki növénytakaró, korpafű-félékkel zsurlókkal és harasztokkal. A növényzet a devonban kezdte meghódítani a tengertől távolabbi szárazföldi területek

A hszinhangi erdőben látható az a korai gyökérzetrendszer, amely lehetővé tette,

hogy a fák magasabbra nőhessenek

a devonra következő karbon földtörténeti korban (359-299 millió évvel ezelőtt).

A felfedezés segíthet annak megértésében, hogyan következett be a légköri szén-dioxidszint csökkenése és a partvidék stabilizálódása abban a korszakban.

A karbon időszakban a meleg nedves éghajlatnak köszönhetően, hatalmas és buja ősi növényekből álló erdőségek borították el a kontinenseket

Elképzelhető, hogy a hszinhangi lycophytaerdő olyan lehetett, mint a mangroveerdők, mivel hasonló környezetben éltek és hasonló ökológiai szerepet töltöttek be

- mondta Vang Deming, a Pekingi Egyetem kutatója. Korábban csak két devoni erdőt találtak az Egyesült Államok és Norvégia területén.