Meghökkentő dolgot állít egy tudós a Holdról, élet lehetett rajta

Kategória: 

Amikor Armstrong és Aldrin visszatért a Holdról, magukkal hoztak egy kőzetmintát az égitestről. Jobb félni, mint megijedni, gondolták a kutatók, ezért azonnal karanténba helyezték a mintát, nehogy véletlenül valami földönkívüli kórokozót hurcoljanak bolygónkra. Hamar kiderült, ilyen forgatókönyvtől nem kell tartani, a Hold egyáltalán nem kedvez az élet megjelenésének. Egy új kutatás szerint ugyanakkor ez nem volt mindig így. Két olyan időszak létezett a Föld égi kísérőjének történetében, amikor az élet számára kedvező feltételek uralkodtak az égitesten. Az életformák fejlődhettek helyben, vagy átkerülhettek a Földről a Holdra.

Dirk Schulze-Makuch professzor, a Washingtoni Állami Egyetem kutatója úgy véli, két nagyobb vulkanikus aktivitás játszódott le a Holdon 4 milliárd és 3,5 milliárd évvel ezelőtt.

A vulkáni gázokban nem kevés vízpára lehetett, ami eső formájában visszahullhatott az égitestre, tavakat hozva létre. Mivel manapság már nincs említésre méltó atmoszférája a Holdnak, ezért hasonló tavak létrejöttére nincs lehetőség, a víz nem képes folyékony halmazállapotban maradni a Hold felszínén – egyből gázzá vagy jéggé válna.A vulkáni gázok miatt azonban a régmúltban egészen más körülmények uralkodhattak az égitesten.

Az Astrobiology szakfolyóiratban megjelent publikáció szerint a gázok olyan mértékű atmoszférikus nyomást hozhattak létre, ami lehetővé tette a folyékony víz jelenlétét a Hold felszínén, a nedves közeg pedig a primitív élet bölcsőjévé válhatott.

Ha a folyékony víz és a mainál jelentősebb légkör hosszabb ideig jelen volt a Hold korai időszakában, úgy gondolom, égi kísérőnk átmenetileg lakhatónak számított– írta Schulze-Makuch, a kiadott sajtóközleményben.

FORRÁS: NASA/JPL/USGS

Egészen más volt a Hold akkor, mint ma

A fiatal Hold még sokkal közelebb volt a Földhöz, mint manapság, rendelkezett magnetoszférával és gyorsabban is forgott. Schulze-Makuch szerint nem zárható ki, hogy e nedves periódusban az élet fejlődésnek indulhatott az égitesten, azt viszont hozzáteszi, hogy a körülmények sokkal kedvezőtlenebbek voltak, mint itt a Földön.Ugyanakkor abban az időszakban a Földet több aszteroida is eltalálta, a felrepülő kődarabok pedig – amelyeken az élet csírái is megtelepedhettek - eljuthattak a Holdra.

Fontos megjegyezni, hogy keveset tudunk a fiatal Hold légköréről, a kutató azonban úgy véli, az inkább hasonlított a Földére, így nem volt mérgező az esetlegesen odajutó földi organizmusok számára. Természetesen akármi is volt akkor, ma már egészen biztos, hogy nincs élet a Holdon, és az is kérdéses, az egykori létformák nyomai fellelhetők-e egyáltalán az égitesten. Schulze-Makuch szerint ennek kiderítéséhez vissza kellene menni a Holdra újabb mintákért, mivel az Apollo-küldetések asztronautái nem a korai időszakból származó holdkőzeteket hoztak magukkal a Földre.

Forrás: 
ORIGO