Hibaüzenet

Deprecated function: The each() function is deprecated. This message will be suppressed on further calls menu_set_active_trail() függvényben (/var/www/clients/client1/web449/web/includes/menu.inc 2404 sor).

NASA négy évtizede éve véletlenül (?!) megsemmisíthette a marsi élet nyomait

Kategória: 

Egy 1976-os Mars-misszió során a NASA véletlenül megsemmisíthette a Marson talált első szerves molekulákat – írja a Space.com a New Scientist cikke alapján.

A Marson először 2014-ben találtak szerves molekulákra utaló nyomokat, és éppen idén júniusban jelentette be a NASA, hogy a Curiosity marsjáró szerves anyagot azonosított a bolygón – ami nem azt jelenti, hogy ott biztosan volt élet is, de azt igen, hogy ennek a feltételei valamikor adottak lehettek.

A marsi élet utáni kutatás viszont már jóval korábban kezdetét vette. A NASA 42 évvel ezelőtt két űrszondát is küldött a Marsra: a Viking–1 és Viking–2 leszállóegységei landoltak először a szomszédos bolygón. A Vikingek azonban semmit nem találtak – ami meglepte a kutatókat, mert arra számítottak, hogy a bolygóra hulló meteoritok biztosan szállítottak oda szerves anyagot.

A Viking-1 1975-ös startja

A Viking-1 1975-ös startja

Fotó: Science Society Picture Library / Getty Images Hungary
 

A Curiosity a közelmúltban azonosított anyagok között viszont klórbenzolt is talált, ami akkor is keletkezhet, ha szénmolekulák perkloráttal égnek, ami újabb lendületet adott a fenti elméletnek: a Vikingek begyűjtötték a mintát, abban széntartalmú szerves vegyület volt, de az a felmelegítés hatására berobbanó perkloráttól elégett, és a kölcsönhatásban klórbenzol jött létre. Mindennek hatására a kutatók megint elővették a témát, és júniusban meg is jelent egy tanulmány a Journal of Geophysical Research: Planets szaklapban, amely megállapította, hogy már a Vikingek is találtak klórbenzolt.

Mindez továbbra se bizonyítja minden kétséget kizáróan, hogy már 1976-ban is találtunk szerves molekulákat a Marson, csak éppen nem tudtunk róla, mert azzal a lendülettel el is pusztítottuk – viszont minden korábbinál nagyobb valószínűséget ad ennek a forgatókönyvnek. A kutatókat is megosztja a kérdés, a tanulmányban is közreműködő Melissa Guzman, a franciaországi LATMOS kutatóintézet munkatársa például elképzelhetőnek tartja, hogy a szóban forgó anyagokat mind a földi műszerek juttatták a Marsra. Daniel Glavin, a NASA Goddard Űrközpontjának asztrobiológusa szerint viszont úgy gondolja, hogy a tanulmány – amelyben ő nem vett részt – végleg eldöntötte a kérdést.

Forrás: 
Index