Gyorsan visszatért az élet a pusztító aszteroida ütötte kráterbe

Kategória: 

Az eddig véltnél korábban, már 30 ezer évvel a dinoszauruszok kihalását okozó aszteroida becsapódása után visszatérhetett az élet a Mexikói-öbölbe.

Drámai következményekkel járt, hogy 66 millió évvel ezelőtt egy 9,9 kilométer átmérőjű kisbolygó csapódott a mai Mexikó területén lévő Yucatán-félszigetbe: kihalt a növény- és állatfajok 75 százaléka, így a dinoszauruszok is. A mai Mexikói-öböl területén lévő becsapódási területre, a Chicxulub-kráterbe azonban meglepően gyorsan tért vissza az élet: már 30 ezer évvel később virágzó ökoszisztéma létezett a régióban - írják kutatók a Nature című tudományos lap aktuális számában.

Az úgynevezett Chicxulub-aszteroida 65 millió évvel ezelőtti becsapódása tömeges fajkihalást okozott

FORRÁS: ORIGO

Egy nemzetközi projekt kutatói két éve fúrásokat végeztek a meteoritkráterben. A 200 kilométer átmérőjű kráter nagyobb része a Mexikói-öbölben található, a kráter peremének egy része pedig a Yucatán-félsziget északnyugati végén.

A több mint 800 méter hosszú furatminták feldolgozásában és elemzésében részt vett Ludovic Ferriere, a bécsi Természettudományi Múzeum meteoritkutatója is.

"Egy hónapon keresztül a hét minden napján 12 ország 30 kutatója két műszakban elemezte a mintát" - mondta a kutató, aki becsapódási szakértőként elsősorban a kráterekben fellelhető kvarcot kutatta. Az austini Texasi Egyetem vezetésével a nemzetközi kutatócsoport a furatokban lévő mikrokövületek, egysejtű organizmusok, többek között algák és planktonok maradványai és nyomai révén bizonyították, hogy az élőlények nagyon gyorsan visszahódították a krátert.

A 65 millió éve a mexikói Chicxulub városka mellett becsapódott aszteroidát tartják felelősnek a dinoszauruszok, és más kréta-időszak végi állatcsoportok kihalásáért

FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS

Kiderült, hogy már 2-3 évvel a becsapódás után megjelent a kráterben az élet. 30 ezer évvel később pedig már fitoplanktonban gazdag volt a terület, ami sokféle fajból álló életközösség kialakulását tette lehetővé.



ParaHír Könyvajánló: Nemere István: Túl ​a Plútón

Vajon mi történik akkor ha két nyughatatlan szenvedélyű kalandor típusú űrhajós járőr az egyik bolygón leszállva, teljesen véletlenül talál egy régóta eltűntnek hitt földi űrhajóroncsot, s mellette egy ismeretlen rendeltetésű jól láthatóan nem földi eredetű építményt? Ráadásul a folyosó mely számukra egyszerre jelenthet a halálos pusztulást, a titok megfejtésének lehetőségét, de ugyanakkor ismeretlen csapdát is. Együtt menjenek le vagy váljanak szét, s csak az egyikük merészkedjen el? Vagy akad más lehetőség is, meglehetősen távol mindenféle földi támaszponttól és űrbázistól, ahová a rádióhullámok is csak hosszú idő alatt érkezek meg?

Az űrhajósok végül is döntenek, és attól kezdve egy különös rendeltetésű labirintus foglyaivá válnak, akárcsak elődeik.

Érdekelne a könyv? << KATT >>



A kutatást vezető Cris Lowery, a Texasi Egyetem Geofizikai Intézetének tudósa szerint ez "meglepően gyorsan" történt meg. Eddig ugyanis abból indultak ki, hogy a káros környezeti hatások, például mérgező fémek miatt a kráterek környezetében különösen sokáig tart, amíg ismét megvetik lábukat az élőlények. Nem lehet általánosságban megjövendölni, hogyan újul meg az élet egy aszteroida becsapódása után - emelték ki a kutatók. Az eredmények arra utalnak, hogy az élet visszatérése elsősorban helyi tényezőktől függ. A világ más területein egy-egy becsapódás után 300 ezer évig is eltartott, míg az élet a Chicxulub-kráteréhez hasonló formában regenerálódott.

Miközben a világ más részein gyűjtött furatmintákban csak néhány milliméter olyan anyag van, amely a becsapódás utáni pillanatokban rakódott le, a Chicxulub-kráterből vett furatokban több mint 130 méter vastag ez a réteg. A kutatók így a kövületállomány napi, heti, havi és éves változására is következtetni tudnak.

"Itt a becsapódási kráter egy egész könyvnyi ismeretet rejt az élet visszatértéről, miközben máshol csak néhány oldalnyit találunk" - mondta Ferriere.

Forrás: 
ORIGO