Svájci, francia és német szakértők vizsgálták meg a 2008 októberében Szudánban, a Núbiai-sivatagban talált meteoritban lévő gyémántot, és megállapították, hogy nagy valószínűséggel egy protobolygón (a fejlődés korai szakaszában lévő bolygón, előbolygón) keletkezett legalább 4,55 milliárd évvel ezelőtt.

A meteoritban lévő gyémántokban olyan apró kristályok vannak, amelyeknek a kialakulásához nagyon magas nyomásra van szükség - emelte ki Philippe Gillet, a Nature Communications című tudományos lapban megjelent tanulmány társszerzője.

A meteoritban lévő gyémántok elektronmikroszkópos képe

FORRÁS: NATURE COMMUNICATIONS

Kimutattuk, hogy ezek a nagy gyémántok nem alakulhattak ki valamilyen ütközés hatására, sokkal inkább egy bolygón belül történt növekedés során"- fejtette ki.

A protobolygók fantáziarajza

FORRÁS: ORIGO

Gillet, a Lausanne-i Szövetségi Műszaki Egyetem (EPFL) bolygókutatója elmondta, hogy számításaik szerint 200 ezer bar nyomásra lenne szükség egy ilyen gyémánt kialakulásához, ez alapján pedig a titokzatos bolygónak legalább akkorának kellett lennie, mint a Merkúr, vagy akár a Mars.

ParaHír Könyvajánló: Mitchell Zuckoff: 13 óra: Bengázi titkos katonái

A Kadhafi-rendszer megbuktatása után Líbia második legnagyobb városában, Bengáziban, két amerikai létesítmény működött: a CIA kirendeltsége és egy kisebb diplomáciai képviselet. Mindkettőt civil jogállású fegyveresek, szerződéses magánvállalkozó operátorok és a Diplomáciai Védelmi Szolgálat ügynökei védték, minimális létszámmal. 2012. szeptemberében, a 9/11-i támadások évfordulóján helybeli iszlámista fegyveresek lerohanták a diplomáciai képviselet épületcsoportját, és megpróbálkoztak a CIA-létesítmény bevételével is. A merénylet során meghalt az Egyesült Államok líbiai nagykövete, a külügy egy másik munkatársa, valamint két operátor. 

Ez a könyv az életben maradt amerikai védők a leszerelésük óta fegyveres biztonsági vállalkozók szemszögéből meséli el a bengázi csatát, és bepillantást enged mind az anarchiába süllyedő Líbia életébe, mind az amerikai külpolitika napi gyakorlatába.

Érdekelne a könyv? << KATT >>

A kutatók régen megfogalmazták már azt az elméletet, miszerint korai szakaszában a Naprendszerben jóval több bolygó lehetett, mint most. Néhányuk alig volt több egy nagy tömegnyi olvadt magmánál. Az egyik ilyen "embrióbolygóról", Theiáról úgy hiszik, összeütközött a fiatal Földdel, ennek hatására kilökődött egy nagy tömegű törmelék, amelyből később kialakult a Hold.

Az Almahata Sitta meteorit a lelőhelyén

FORRÁS: PETER JENNISKENS (SETI INSTITUTE/NASA AMES)

"Mi most azt állítjuk, hogy a kezünkben tartjuk az ilyen elsőgenerációs bolygók egy maradványát. Azokét a bolygókét, melyek ma már nincsenek meg, mivel megsemmisültek, vagy egy nagyobb bolygóvá álltak össze" - mondta Gillet.

Addi Bischoff, a németországi Münsteri Egyetem független meteorit-szakértője szerint a tanulmányhoz használt módszerek megbízhatóak, a következtetés pedig meggyőző. A megállapított magas nyomásra utaló jeleket a továbbiakban a gyémántot körülvevő ásványokban keresnek.