Az Orosz Szövetségi Űrhivatal (Roszkozmosz) szerdán jelentette be, hogy elfogadták a következő Szojuz, a közepes teljesítményű Szojuz-5 hordozórakéta dizájntervét – írja az Index.

A nagyjából 60 méter hosszú, 4 méter átmérőjű, 530 tonnás és kétfokozatú szerkezet 15-18 tonna hasznos terhet lesz képes alacsony Föld pályára állítani. Így a második fokozatra szerelt kapszulától függően a rakéta személyzetet vagy felszerelést is eljuttathat a Nemzetközi Űrállomásra.

Az RT szerint a Szojuz-5 rakéta egy jóval nagyobb teherbírású, mélyűri küldetésekre is alkalmas eszköz alapját jelenti majd. A terv bizonyos elemeit, így az újrahasznosítható első fokozatot, illetve az összeilleszthető rakétákat az orosz mérnökök a SpaceX-től és a Falcon Heavy-től merítették. Az első Szojuz-5-öt előreláthatóan 2024-ben fogják felbocsátani, a nehezebb verzió pedig egy évtizeden belül indulhat el.

​ParaHír Könyvajánló: Nemere István: Csapás az űrből

Egy ​Magyarországon eléggé szokatlan műfaj: az űrhorror egyik alapvető művét tartja kezében az olvasó. Igaz, csak az eredet kozmikus – utána a történet már nagyon is a Földön játszódik. 

Ismeretlen helyről hoznak egy emberfejnyi kődarabot az űrből. Mire az űrhajós hazaér a Földre, életét veszti. Senki sem tudja, honnan származik a kő, és azt sem, milyen tragikusan mágikus tulajdonságai vannak… A követ az űrkőzet-gyűjtők adják-veszik, lopják rabolják, csalják ki egymástól. Akárkinél van, az illető halálos veszélybe kerül. A rejtélyes és hajmeresztő halálesetek kinyomozását egy női detektívre bízzák, aki hamarosan az űrbéli halál nyomába ered. De ő sem tudja megakadályozni, hogy a kő tulajdonosai a legszörnyűbb módokon vegyenek búcsút az élettől. Csak a regény végefelé derül ki, hogy a követ egy földönkívüli civilizáció mozgatja és az lép fel az igazságosztó szerepében… A magányos beavatott – mint szinte az egyetlen bűntetlen földlakó – megmenekül, a kő pedig folytatja útját… A regény bővelkedik a meglepő fordulatokban.

Olyan haláloknak leszünk tanúi, amelyeket eddig sem filmekben nem láttunk, sem könyvben nem olvashattunk. Mindenki attól retteg, ami a lelkében lapul. És a „kő” pontosan ismeri minden tulajdonosa múltját, hajlamait és bűneit…

Érdekelne a könyv? << KATT >>

A Roszkozmosz a terv elfogadása mellett azt is bejelentette, hogy az új rakéta miatt korszerűsíteni kell a bajkonuri űrközpont Zenit-M kilövőállását.

A Szojuz rakétacsalád komoly múltra tekint vissza, az első repülésre 1966-ban került sor. Azóta a rakétákat több mint 1700 alkalommal bocsátották fel, és csak ritkán fordult elő, hogy üzemzavar jelentkezett volna, halálos balesetet pedig sosem dokumentáltak. A rakétákat egyébként nemcsak az orosz űrhivatal, hanem egyéb szervezetek, így az Európai Űrügynökség és a NASA is használja.