Egy csillagbölcső mélye az ALMA felvételén

Kategória: 

Ez a lenyűgöző felvétel a Földtől 1350 fényévre lévő híres és jól ismert csillagkeletkezési tartomány, az Orion-köd egy részletét ábrázolja szokatlan formában. A hamisszínes felvételen vörössel jelenítették meg az Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) rádiótávcső-hálózat és a 30 méteres IRAM távcső mozaikfelvételét, míg az ESO Very Large Telescope (VLTHAWK-I műszerével rögzített, jobban ismert részleteket kék szín ábrázolja. A bal felső sarokban látható kékesfehér csillagok a Trapéz-halmaz tagjai – ezek mindössze néhány millió éves fiatal forró csillagok.

Az ALMA és a VLT kombinált hamisszínes felvételén az Orion-ködöt infravörös (kék) és mikrohullámú (vörös) hullámhossztartományokban egyszerre láthatjuk.

Forrás: ESO/H. Drass/ALMA (ESO/NAOJ/NRAO)/A. Hacar.

A felvétel hosszú, leheletfinom szálai olyan hideg gázfelhők, melyek csak milliméteres hullámhosszakon dolgozó távcsövekkel figyelhetőek meg. Sem az optikai, sem az infravörös távcsövek nem látják ezeket, így az ALMA szinte az egyetlen műszer, amellyel megpillanthatóak. Ezekben a hideg, saját gravitációjuk hatására összehúzódó régiókban, ott ahol a sűrűség kellően naggyá válik, csillagkezdemények, vagyis protocsillagok jönnek létre.

 


ParaHír Könyvajánló: Stephen Hawking - Az én rövid történetem

"Az iskolában a fizika volt a legunalmasabb tantárgy, mert olyan könnyű és magától értetődő volt." Stephen Hawking a Világegyetem titkainak felderítéséről szóló sikerkönyvek egész sorával kápráztatta el a világ olvasóközönségét. Korunk talán legnagyszerűbb kozmológusa most először befelé tekint, és saját életét és szellemi fejlődését tárja az olvasó elé. 

A csillagászok a gázszálak szerkezetének és összetételének tanulmányozása céljából készítették ezeket a felvételeket. Az ALMA segítségével konkrétan a diazeníliumgáz (N2H+) nyomait keresték, ami ezeknek a szerkezeteknek az egyik alkotóeleme. A csillagászok a feltárt hálózatban összesen 55 szálat azonosítottak.


 

Az Orion-köd az egyik hozzánk legközelebbi nagy csillagkeletkezési tartomány, így ez a csillagok születését és korai fejlődését tanulmányozó asztrofizikusok egyik kedvenc célpontja. Az ESO távcsöveivel is sokszor megfigyelték már ezt a régiót.

A bemutatott felvétel az ALMA és az IRAM távcsövek 296 különálló felvételéből állt össze, így ez az egyik legnagyobb felbontású, csillagbölcsőről valaha készült mozaikfelvétel milliméteres hullámhosszakon.

Forrás: 
csillagaszat.hu nyomán ParaHír