Ismét egy ősi lelet, amely átírhatja az emberiség történetét

Az 1978-ban felfedezett dali ember különlegessége a lelőhelye. A koponyához hasonló maradványok eddig csak Marokkóban kerültek elő, a dali embert azonban Afrikától igen távol, a közép-kínai Senhszi tartomány területén találták meg. Éppen ezért a koponya arra utal, hogy a modern emberek felmenői nem kizárólag Afrikában jelentek meg, hanem a Föld egyéb pontjain is.

Napjainkban a legelfogadottabb elmélet szerint a Homo sapiens megközelítőleg 200 000 éve alakult ki Afrikában. A rendelkezésre álló régészeti adatok alapján azok, akikben nem mutatható ki a tiszta afrikai eredet, egy adott Homo sapiens populációtól származnak. Ez a csoport 120 000 éve hagyta el Afrikát.

Amikor a kutatók azonosították a dali koponyát, először azt hitték, hogy egy másik emberi fajhoz, a Homo erectushoz tartozik. Ez az ősi rokonunk nagyjából 2 millió éve alakult ki, és egészen 100 000 évvel ezelőttig fennmaradt Afrika, Ázsia és Európa bizonyos részein.

1981-ben aztán Hszincsi Vu, a Kínai Tudományos Akadémia munkatársa felfedezte, hogy több jelentős hasonlóság is van a dali ember és a modern emberek között. A szakértő akkor arra jutott, hogy a Homo sapiens és a Homo erectus egyes DNS-ekben egészen biztosan megegyezett.

Vu elméletét azonban az 1980-as években elutasították. Most, több mint 30 évvel később a szakember a Texasi A&M Egyetem kutatójával, Sheela Athreyával ismét tanulmányozta a koponyát.

Ha csak a marokkói koponyákat találtuk volna meg, de a dali koponyát nem, lenne értelme továbbra is azt hinni, hogy minden modern ember Afrikában fejlődött ki

– mondta Athreya a New Scientistnek.

A szakértő hozzátette, a hasonlóságok azt mutatják, hogy a korai emberek nem éltek genetikailag elszigetelten a világ más részeitől. A kutató szerint a génáramlás többirányú lehetett, így a mai európaiak és afrikaiak egyes vonásai ázsiai eredetűek.

Az új eredmények alapján Vu és Athreya egyenesen úgy vélik, hogy jellegzetességeink egy része Kelet-Ázsiából származik, Afrikába pedig csak később érkezhettek meg felmenőink. Nem kérdés, hogy a kutatók elképzelése hatalmas szakmai vitát fog kiváltani. Ha azonban újabb bizonyítékokkal is sikerül alátámasztani a hipotézist, úgy komoly hatással lehet az emberi evolúcióról kialakított képre.

Németországban 9,7 millió éves fogat találtak

A fogak azokhoz hasonlítanak, amik egy Lucy névre keresztelt, 3,2 millió évvel ezelőtt élt előember koponyájában találtak Etiópiában. Nem hasonlítanak azonban egyetlen olyan leletre sem, amelyeket korábban Európában, vagy Ázsiában találtak. Mindez alaposan megkérdőjelezi azt a ma elfogadott elméletet, mely szerint az emberiség Afrikából származik.

A kutatókat annyira összezavarta a felfedezésük, hogy egy éven keresztül egyáltalán nem beszéltek róla nyilvánosan. Herbert Lutz, a Mainzi Természettudományi Múzeum igazgatója, a kutatócsoport vezetője a helyi sajtónak most azt nyilatkozta, hogy ma már biztosak benne, hogy egy emberszabású fogairól van szó, melyek karakterisztikájukban hasonlítanak az afrikai leletekre, csak négy-öt millió évvel idősebbek azoknál.

„Elképesztően szerencsés találat, ugyanakkor hatalmas rejtély” – mondta Lutz.

A sajtótájékoztatón, ahol bejelentették a felfedezést, felszólalt Mainz polgármestere is.

„Nem szeretném túldramatizálni, de azt hiszem, a mai nap után elkezdhetjük újraírni az emberiség történetét” – mondta.

Lutz professzor hozzátette, hogy most jelent meg az első tanulmány a felfedezésről, vagyis az igazi munka még csak most kezdődik. Bár úgy tűnik, hogy bizonyíték van rá: éltek emberszabásúak a Európában évmilliókkal ezelőtt, arra egyelőre semmi sem utal, hogy az ember közvetlen rokonai is jelen voltak a kontinensen.