Ez volt az év lézeres nátriumatom-gerjesztése

Kategória: 

Több mint tíz év tervezés, gyártás és tesztelés után a negyedik VLT-távcső, a Yepun (Vénusz) új adaptív optikai rendszert kapott, így a műszerei még élesebb képet rögzíthetnek – írja a Csillagászat.hu.

Az adaptív optikai rendszerrel a VLT távcsőegyüttes negyedik tagja, a Yepun (Vénusz) teleszkóp a lehető legélesebb képeket készítheti. A MUSE (Multi Unit Spectroscopic Explorer) csökkentheti a földi légkör zavaró, képet elkenő hatását, így sokkal élesebb, a korábbinál kétszer kontrasztosabb képeket rögzíthet. A tesztek során megfigyelték a Lupus csillagképben található IC 4406 és az Ophiuchus csillagképben látható NGC 6369 katalógusjelű planetáris ködöt is. Az új rendszer javított képminőségével olyan burkokat is megfigyelhettek az IC 4406-ban, amiket korábban még a VTL sem látott.

A MUSE új felvétele az IC 4406 katalógusjelű planetáris ködről. A korábban is ismert struktúrák mellett a minden eddiginél élesebb felvételen új, eddig nem látott szerkezeti elemként a centrum körüli burkok is felbukkannak

A MUSE új felvétele az IC 4406 katalógusjelű planetáris ködről. A korábban is ismert struktúrák mellett a minden eddiginél élesebb felvételen új, eddig nem látott szerkezeti elemként a centrum körüli burkok is felbukkannak

Fotó: ESO/J. Richard (CRAL) / csillagaszat.hu

Az NGC 6369 planetáris köd, a bal oldali képen adaptív optikás korrekció nélkül, a jobb oldalin pedig a korrekcióval. Jól látható, hogy az AOF hatására sokkal finomabb és halványabb szerkezeti elemek is előtűnnek

Az NGC 6369 planetáris köd, a bal oldali képen adaptív optikás korrekció nélkül, a jobb oldalin pedig a korrekcióval. Jól látható, hogy az AOF hatására sokkal finomabb és halványabb szerkezeti elemek is előtűnnek

Fotó: ESO/P. Weilbacher (AIP) / csillagaszat.hu

Az adaptív optikai rendszerben több alrendszer működik együtt. Az AOF fontos eleme a négy lézerből álló vezetőrendszer (Four Laser Guide Star Facility, 4LGSF) és az UT4 vékony, deformálható segédtükre. A 4LGSF négy, egyenként 22 wattos lézernyalábot irányít az égre. A lézerek körülbelül 90 kilométer magasságban, a felső légkörben gerjesztik a nátriumatomokat, amik ennek hatására fényt bocsátanak ki, négy mesterséges, csillagokra hasonlító fénypöttyöt alkotva. A GALACSI (Ground Atmospheric Layer Adaptive Corrector for Spectroscopic Imaging) modul szenzorai a mesterséges csillagok képei alapján határozzák meg a légkör aktuális állapotát.

A 22 wattos lézerek a felsőlégköri nátriumatomok gerjesztésével mesterséges csillagokat hoznak létre a távcső felett, amelyek képe referenciaként szolgál a szükséges korrekciókhoz

A 22 wattos lézerek a felsőlégköri nátriumatomok gerjesztésével mesterséges csillagokat hoznak létre a távcső felett, amelyek képe referenciaként szolgál a szükséges korrekciókhoz

Fotó: Roland Bacon / Csillagaszat.hu

Az AOF másodpercenkét ezerszer határozza meg, hogy a távcső deformálható segédtükrének alakját hogyan kell változtatni ahhoz, hogy ezzel kompenzálhassák a légköri zavarok képtorzító hatását. A GALACSI korrekciói különösen fontosak a légkör egy kilométer vastagságú legalsó rétegében fellépő turbulenciák esetében. A légköri turbulenciák a magassággal változhatnak, de a vizsgálatok szerint a legnagyobb részük ebben a rétegben fordul elő.

Robin Arsenault, az AOF projektmenedzsere szerint a rendszer hatása lényegében ekvivalens azzal, mintha az egész VLT 900 méterrel magasabbra, a légkör legturbulensebb rétege fölé kerülne. Régebben az élesebb képek készítéséhez vagy jobb helyet kellett keresni, vagy űrteleszkópot kellett használni. Az AOF segítségével azonban helyben, töredék költséggel is megvalósítható ugyanez.

Az NGC 6563 katalógusjelű planetáris köd új képén is finomabb részletek ismerhetők fel, mint korrekció nélkül

Az NGC 6563 katalógusjelű planetáris köd új képén is finomabb részletek ismerhetők fel, mint korrekció nélkül

Fotó: ESO/P. Weilbacher (AIP) / csillagaszat.hu

A projekt fő tudományos célja az univerzum legtávolabbi részeiben található nagyon halvány objektumok észlelése a lehető legjobb képminőség mellett, ami sok órás expozíciós időket jelent. Joël Vernet szerint különösen érdekesek a megfigyelhető univerzum határa közelében elhelyezkedő legkisebb és leghalványabb galaxisok, mivel ezek még a formálódás fázisában vannak, így megfigyelésükkel értékes információkhoz juthatunk a galaxisok kialakulásának folyamatáról.

Forrás: 
csillagaszat.hu
Index