Nem lesz móka és kacagás az első Hold-túra

Kategória: 

Szűnni nem akaró hányinger, felpuffadt arc, állandó vizelési inger – bár az űrturizmus kétségtelenül látványos kikapcsolódási forma, az egy hétig tartó, Hold körüli kaland korántsem lesz olyan kellemes élmény, mint azt a leendő utasok hiszik. Szakértők mesélnek a várható egészségügyi hatásokról, illetve kockázatokról.

Még a hét elején érkezett a hír, hogy már a jövő év vége felé űrturistákat küldene Hold körüli útra a SpaceX amerikai magáncég. A vállalat vezetője, Elon Musk elmondta, hogy az utat az emberek szállítására alkalmas Dragon űrhajó fogja megtenni, 2 utassal a fedélzetén. Az út körülbelül egy hétig tartana.

Az űrturisták tisztában vannak azzal, hogy egy ilyen űrrepülés milyen kockázatokkal jár, és szakértők szerint is sok kellemetlenségre fel kell készülniük a vállalkozó szellemű kalandoroknak.

Az embereket szállító Dragon űrhajó illusztrációja

Forrás: SpaceX

Olyan lesz, mintha az utazók tengeribetegek lennének

„Akárcsak az asztronauták, az űrturisták is igen komoly űrbetegséggel (az utazási betegség egyik formája, szakszóval élve kinetózis) fognak küzdeni" – nyilatkozta az AFP francia hírügynökségnek Daniel Grant, aki a CASE (Centre for Altitude Space and Extreme Environment Medicine) intézet egyik munkatársa. E kutatóműhely az emberi test reakcióit tanulmányozza extrém környezeti körülmények között.

A belső fül a halláson kívül az egyensúly-érzékelést is szolgálja, űrbetegség során ennek működése zavarodik össze mikrogravitációs körülmények között, a súlytalanság állapotában. Hogy ez a kellemesnek egyáltalán nem mondható érzet meddig tart, változó – egyes űrhajósok néhány óra alatt megszokják, mások napokig hányingerrel és szédüléssel küzdenek.

Nem lesznek büszkék a szelfikre

Azoknak a leendő űrturistáknak sincs jó hírünk, akik szelfikkel szeretnék megörökíteni a nem mindennapi élményt. Földi körülmények között a testfolyadék egyenetlenül oszlik el az emberi testben: a gravitáció miatt a legnagyobb mennyiségben az alsó végtagokban összpontosul. Az űrben ez pont fordítva történik, a folyadék a felső testfélbe áramlik.Az első hetekben a fej megduzzad, a lábak azonban vékonyak lesznek a folyadékátrendeződés miatt. Szintén erre vezethető vissza, hogy az érintettek állandó vizelési ingerrel birkóznak.

Az űrben nő a gerincvelői folyadék nyomása is, és valószínűleg ezzel magyarázható, hogy sok űrhajósnak romlik az éleslátása.

A Dragont űrbe juttató Falcon Heavy rakéta illusztrációja

Forrás: SpaceX

Az űrbéli tartózkodás a csontokban és izmokban is változásokat okoz, a csontsűrűség csökken, az izomtömeg leépül, habár a szakértők szerint egy hét nem olyan hosszú időtartam, hogy az drasztikus változásokat okozzon az emberi testben. Sokkal zavaróbb lesz egyesek számára a klausztrofóbia, illetve az alvási ciklus összekuszálódása, nem beszélve a jetlagről, amit a földre való visszatéréskor fognak tapasztalni a programban részt vevők.

Sugárzás

Sokkal súlyosabb, ám kevésbé valószínű rizikó a megnövekedett sugárzás miatti rákos megbetegedések jelentkezése. A kozmikus sugárzástól a földfelszínen a légkör is véd bennünket, az űrben viszont ez nem áll rendelkezésre, az űrhajóba épített védelem az egyedüli „pajzs", ami óvhatja a benne ülőket.

Thomas Berger, a Német Űrrepülési Központ sugárzásbiológusa szerint a rövid ideig tartó űrutazás során valószínűleg nem éri akkora dózisú sugárzás az űrhajósokat, hogy hosszabb távon komolyabb egészségi problémával kellene számolniuk, azonban ez nem jelenti azt, hogy a Hold-túra nem rejtene magában kockázatokat.Különösen akkor fokozottabb a sugárterhelés, ha szoláris részecskeesemény játszódik le, vagyis a szokásosnál jóval nagyobb mennyiségben bocsát ki protonokat központi csillagunk (ezért is nevezik „protonviharnak"). Az ilyenfajta jelenségek akár két napig is eltarthatnak, ritkák, valamint megjósolhatatlanok. 1972-ben például két Apollo-küldetés között játszódott le egy nagyobb kitörés, akkor szerencsére senki nem tartózkodott a Holdon vagy annak közelében.

Forrás: NASA

Ha kitörés játszódik le, az űrhajók valamennyire védik a benne ülőket a káros hatásoktól. Természetesen ez nem jelent százszázalékos védelmet, ha nagyobb sugárzás éri a legénységet, előfordulhat sugárbetegség, ami miatt a személyzet akár az űrhajó irányítására is képtelenné válhat, nagyon extrém esetben akár bele is halhat.

Ha a sugárzás nem is okoz problémát, mindenképpen idegesítő lehet: az űrhajósok sokszor számolnak be fényvillanásokról, miközben pihenni próbálnának, ezek valójában a kozmikus sugárzás miatt alakulnak ki.

Technikai problémák

Kétségtelen, hogy a legijesztőbb az űreszköz meghibásodása lenne. „Nézetem szerint a legnagyobb rizikót a felküldésnél, út közben és visszatérésnél jelentkező technikai meghibásodás jelenti" – emelte ki Martin Giard, a francia Nemzeti Földtudományi és Csillagászati Intézet kutatója. John Logdsdon, a George Washington Egyetem szakértője azonban hozzátette, hogy a rendelkezésre álló technológia ma már sokkal fejlettebb, mint 45 évvel ezelőtt volt, amikor először juttattak embereket a világűrbe.

Tökéletes emberek helyett tökéletlenek mennének a világűrbe

Grant elmondta, hogy mostanáig különösen egészséges, szavai szerint „alapvetően tökéletes embereket" küldtek fel a világűrbe, azonban még nekik is több hónapos ellenőrzéseken és tréningeken kellett átesniük, hogy alkalmassá váljanak a mostoha viszonyok elviseléséhez.

Az űrturizmussal viszont olyanok is szeretnének kijutni a kozmoszba, akik nem éppen az egészség mintaszobrai."Ha az űrutazóknak vannak rejtett betegségeik, illetve gyógyszereket kell szedniük, nem tudjuk, miként fogják kibírni az űrbéli körülményeket, egyszerűen nem rendelkezünk ilyen jellegű tapasztalatokkal" – mondta Grant.

Földkelte a Holdról

Forrás: NASA

A legtöbben persze inkább bevállalják a veszélyeket, csak hogy részesüljenek a Hold megkerülésével járó páratlan élményben. Berger azt tanácsolja a leendő űrturistáknak, hogy nagyon alaposan nézzenek utána a várható kockázatoknak, informálódjanak az esetleges veszélyekről, és csak az után hozzanak döntést.

Forrás: 
ORIGO