Katasztrófa lehet, ha megcserélődik az északi és a déli pólus

A Föld mágneses mezeje láthatatlan erőtérként veszi körül a bolygónkat, és védi az életet a káros napsugárzástól oly módon, hogy eltéríti a töltött részecskéket. Ez a mágneses mező állandóan változik. Bolygónk történetében több száz teljes mágneses pólusváltás volt, írja a The Conversation hírportál. 

Sose csökken nullára 

A megfordulás idején a mágneses mező nem csökken nullára, de gyengébb és összetettebb formát ölt. Ereje akár a mai 10 százalékára csökkenhet, és a mágneses pólusok az egyenlítőnél lehetnek, sőt akár egyszerre több „északi” és „déli” mágneses pólus is létrejöhet. 

A földmágnesség megcserélődése átlagosan millió évenként pár alkalommal fordul elő, de a megfordulások közti időtartam nagyon szabálytalan, és akár több tízmillió év is eltelhet egy-egy csere közt. 

Teljes és részleges pólusváltások

Előfordulhatnak ideiglenes és nem teljes pólusváltások is, amikor a mágneses pólusok elmozdulnak a földrajzi pólusokról – talán még az Egyenlítőn is átvándorolnak –, majd visszatérnek az eredeti helyükre. 

A földi mágneses mező alakulása a pólusváltás folyamán

Forrás: NASA

A legutóbbi teljes megcserélődés, a Brunhes–Matuyama-pólusváltás mintegy 780 000 éve zajlott le. Egy ideiglenes váltás, a Laschamp-esemény 41 000 éve történt. Ez kevesebb, mint 1000 évig tartott, és a tényleges pólusváltás mintegy 250 évet vett igénybe. 

Mi történhet a pólusváltáskor?

A mágneses mező változása a váltás idején legyengíti a védőpajzshatást, így sokkal több sugárzás érheti el a földfelszínt. Amennyiben ez ma történne, akkor a Földet elért töltött részecskék számának növekedése fokozott veszélyt jelentene a műholdakra, a repülésre és a Földre telepített elektromos infrastruktúrára. A geomágneses viharok, amelyek a rendellenesen nagy napkitörések és a földi mágneses mező kölcsönhatásából erednek, némi ízelítőt adnak abból, mi várható a mágneses mező gyengülése esetén. 

A 2003-as, úgynevezett Halloween-vihar jelentős áramkimaradásokhoz vezetett Svédországban. Miatta át kellett tervezni a repülési útvonalakat, hogy elkerüljék a kommunikációs kieséseket és a sugárzási kockázatot, és tönkretett műholdakat és kommunikációs rendszereket. Pedig ez a vihar semmiség volt néhány közelmúltbeli viharhoz képest. A 1859-es Carrington-eseménynél például egészen a Karib-szigetekig megfigyelhető volt a sarki fény. 

Sarki fény Tromsoe felett, Norvégiában, 2012-ben

Forrás: AFP/Scanpix/Rune Stolty Bertinussen

Nem igazán ismert egy nagyobb vihar hatása a mai elektromos infrastruktúrára. Természetesen bármennyi elektromosság, fűtés, légkondicionálás, GPS vagy internet nélkül töltött időnek nagy befolyása van. Egy kiterjedt zavar akár több tízmilliárd dolláros károkat okozhat naponta.

A pólusváltás életre gyakorolt hatása

Ami a pólusváltásnak a földi életre és a fajunkra gyakorolt közvetlen hatását illeti, nem tudjuk egyértelműen megjósolni, mire számíthatunk. Eddig már több tanulmány próbálta összekapcsolni a múltbeli pólusváltásokat a tömeges kihalásokkal. Elsősorban azzal érveltek, hogy a pólusváltások és a kiterjedt vulkántevékenység azonos okokra vezethető vissza. Eddig azonban erre nincs semmilyen bizonyíték. 

A földi mágneses mező torzulása a Napból érkező sugárzás hatására

Forrás: NASA

Azt tudjuk, hogy sok állatfajban van mágneses receptor, amely érzékeli a Föld mágneses mezejét. Ezt valószínűleg tájékozódásra használják a hosszú távú vándorlások folyamán. Az viszont nem világos, hogy milyen hatással lenne egy pólusváltás ezekre a fajokra. 

Az biztos, hogy a korai emberek túlélték a Laschamp-eseményt, és az élet maga is átvészelt több száz teljes pólusváltást, amelynek bizonyítékai fellelhetők a geológiai leletekben. 

Mikor következhet be a pólusváltás?

Az az egyszerű tény, hogy már esedékes egy teljes pólusváltás, valamint az, hogy a Föld mágneses mezeje jelenleg 5 százalékkal csökken évszázadonként, vezetett ahhoz a jóslathoz, hogy a mező 2000 éven belül megfordul. A pontos dátumot azonban – legalábbis most még – nehéz lenne megmondani. 

A Föld felépítésének vázlata. A belső magot (világossárga) veszi körül a folyékony, áramló vasmag

Forrás: NASA

A Föld mágneses mezejét a bolygónk folyékony magjában lassan keringő olvadt vas hozza létre. Ennek megfigyelésével elvben megjósolható lenne a pólusváltás időpontja. Csak az a gond, hogy a mag 3000 kilométer mélyen helyezkedik el, így a vele kapcsolatos észleléseink erősen hiányosak és közvetettek. Ahogy gyarapodik a maggal kapcsolatos tudásunk, úgy válhatnak egyre pontosabbá a mágneses mezőt érintő jóslásaink.