Megvan, miért hallgatott el az ExoMars leszállóegysége

Kategória: 

Egyetlen másodperc alatt pecsételődött meg az október 19-én leszállás közben a Mars felszínébe csapódó űrszonda sorsa, derül ki az Európai Űrügynökség (ESA) vizsgálati eredményeiből. A Schiaparelli nevű leszállóegység amúgy is csak pár órát működött volna a leszállás után, és fő feladata az ereszkedés közbeni adatgyűjtés volt, a hiba az utóbbi idők leglátványosabb űrbalesete volt.

Megszakadt a kapcsolat a landolás előtt

Miután levált szállítóegységéről, az ExoMars Trace Gas Orbiter (TGO) űrszondájáról, a Giovanni Schiaparelli olasz csillagászról elnevezett leszállóegység október 19-én kezdte meg a leereszkedést a Mars felszínére. Körülbelül ötven másodperccel a tervezett leszállás előtt azonban elveszítették a kapcsolatot vele.

Az ExoMars misszió csak félig járt sikerrel

Forrás: ESA

A Schiaparelli a vörös bolygó talajába csapódott, miután landolás közben egy mérőműszer hibája miatt 3,7 kilométerrel a felszín fölött kiengedte hatalmas ejtőernyőjét és kikapcsolta a fékezőrakétákat, mintha már megtörtént volna a landolás - olvasható a szerdán este közzétett jelentésben.

Helytelen magasságmeghatározást végzett a műszer

A hiba annak az érzékelőnek a pillanatnyi tévedéséből származott, amelyik a jármű forgási sebességét méri. A hibás méréseket az űrjármű néhány váratlan mozdulata miatt végezhette a műszer - mondta el az AFP-nek Thierry Blancquaert, az ESA landolásért felelős szakembere.

Az ExoMars űrszondát szállító Proton hordozórakéta felbocsátása 2016. március 14-én

Forrás: AFP/Kirill Kudryavtsev

"Amikor a navigációs rendszer megkapta a téves információkat, helytelen magasságmeghatározást generált: negatív értéket, mínusz két kilométert mutatott, mintha az űrszonda a talaj alatt lenne. Ebből következett az ernyő túl korai kibocsátása, valamint az, hogy a fékezőrakéták ezután már csak a minimális ideig égtek. A leszállóegység aktiválta landolási rendszerét, pedig kilométerekre volt a felszíntől" - közölte a párizsi székhelyű ESA a Schiaparelli október 19-i sikertelen leszállási kísérletéről.

A TGO űrszonda tovább dolgozik

Egy, az ESA által felkért független szakértői bizottság teljes körű jelentése 2017 elejére várható - írták a közleményben. A Schiaparelli modult arra tervezték, hogy a 2020-ban esedékes, marsjáró robottal tervezett küldetésben használandó technológiát teszteljék vele. Fő feladata az lett volna, hogy az élet jelei után kutasson a vörös bolygó felszínén.

 

Az ExoMars rovere

Forrás: ESA-PRODUCTION AOES medialab/ESA-AOES medialab/Aoes Medialab M.Thiebaut

A szakemberek szerint azonban nincs minden veszve, mert a modul szállítóegysége, a TGO űrszonda Mars körüli pályára állt, a bolygó feletti 400 kilométeres magasságból tovább gyűjti az adatokat - többek között metán nyomai után kutatva - az elképzelések szerint legalább 2022-ig.

Forrás: 
MTI