Vége a Rosetta űrszondának

Kategória: 

A kutatott üstökösre zuhanva befejezte küldetését pénteken a Rosetta űrszonda, amelyet az Európai Űrügynökség 12 éve bocsátott fel a 67/P Csurjumov/Geraszimenko égitest tanulmányozására.

 
 
 
 

A űrjármű közép-európai idő szerint 12 óra 38 perckor ért földet az üstökösön, de a németországi Darmstadtból irányított, történelmi jelentőségű becsapódás a nagy távolság miatt csak 13 óra 18 perckor volt észlelhető a Földön.  

Az Európai Űrügynökség, az ESA Rosetta űrszondájának makettje az ESA darmstadti konferenciatermében 2016. szeptember 30-án, amikor a Rosetta befejezi tizenkét évvel korábban kezdődött küldetését, irányított zuhanással becsapódik az általa eddig megfigyelt 67P/Csurjumov–Geraszimenko üstökös felszínébe

Forrás: MTI/AP/Michael Probst

A terveknek megfelelően az űrszonda és összes berendezése örökre kialudt, a darmstadti űrközpontnak minden kapcsolata megszakadt a Rosettával. 

A Rosetta a 14 órán át tartó zuhanás közben is készített közeli felvételeket és gyűjtött adatokat a felszínközeli gázokról. 

Az Európai Űrügynökség, az ESA által közreadott, a Rosetta űrszonda által 5,8 kilométeres magasságból készített kép a 67P/Csurjumov–Geraszimenko üstökösről. A felvétel a Rosetta utolsó útján készült, amikor az űrszondát az ESA munkatársai az üstökös felé irányítják, hogy tizenkét évvel korábban kezdődött küldetését befejezve becsapódjon az égitestbe 2016. szeptember 30-án

Forrás: MTI/EPA/ESA/-

Ez az első űrszonda, amely elérte egy üstökös felszínét. Előtte két éven át gyűjtötte a Földtől 720 millió kilométerre lévő égitestről az adatokat, amelyek évtizedekre munkát adnak a tudósoknak.

Az Európai Űrügynökség, az ESA által közreadott, a Rosetta űrszonda felvételeiből összeállított kép a 67P/Csurjumov–Geraszimenko üstökösről. A felvételek a Rosetta utolsó útján készültek, amikor az űrszondát az ESA munkatársai az üstökös felé irányítják, hogy tizenkét évvel korábban kezdődött küldetését befejezve becsapódjon az égitestbe 2016. szeptember 30-án

Forrás: MTI/EPA/ESA/-

Valószínűleg üstökösökben találhatók a Naprendszer 4,6 milliárd évvel ezelőtti létrejöttének legrégebbi, javarészt változatlanul maradt nyomai, így értékes információkkal szolgálnak "a világ keletkezéséről".

Forrás: MTI

A küldetés befejezése azért vált szükségessé, mert az üstökös immár egyre távolodik a Naptól, és az őt kísérő Rosetta már nem tudott volna elég napenergiát felvenni a működéséhez.

Történelmi jelentőségű küldetés

A Rosetta által gyűjtött adatok segítenek abban, hogy a tudósok jobban megértsék, hogyan alakult ki a Föld és a többi bolygó. Az űrszonda felvételei és azok az animációk, amelyeket az ESA készített a Rosettáról és leszállóegységéről, a Philae-ről elbűvölték az érdeklődőket az egész világon.

A misszió számos történelmi jelentőségű eredményt ért el:először állt pályára üstökös körül egy űrjármű, nem csak elszáguldott mellette futólag néhány felvételt kattintva, valamint először ért talajt üstökös felszínén egy leszállóegység.

A Rosetta volt az első misszió, amelyik kizárólag napenergiával hajtva túljutott a Naprendszer külső aszteroidaövén. A misszión dolgozó tudósok egyetértenek abban, hogy a Rosetta messze meghaladta minden várakozásukat, olyan hosszú ideig maradt pályáján.

A Philae elválik a Rosettától egy fantáziaképen

Forrás: ESA

Sikerült az üstökös felszínére bocsátani a száz kilogrammos, mosógépméretű leszállóegységét, a Philae-t 2014 novemberében, ami nagy jelentőségű eredmény a precíziós űrutazásban még akkor is, ha a kis robot többször is visszapattant az üstökösről és végül olyan árnyékos helyen állapodott meg, ahol napelemei nem tudtak többé újratöltődni.

A Rosetta kulcsfontosságú szerves vegyületeket azonosított az üstökösön, támogatva azt az elméletet, hogy az élet építőköveit hajdan ezek az égitestek szállíthatták a Földre.

Forrás: 
MTI