Erre alapozva állítják, hogy a szóban forgó objektum, amely csillagok egy ősi csoportját mutatja meg nekünk, mintegy 13,1 milliárd fényév távolságra van, ami azt jelenti, hogy nem sokkal fiatalabb az Univerzum koránál, hiszen ez utóbbit a szakemberek 13,8 milliárd évre teszik.
Érdekesség, hogy a galaxis már ezen korai állapotában, az Ősrobbanást követően alig 670 millió évvel is masszív mivoltát mutatja meg nekünk (mivel ennek fénye 13,1 milliárd év alatt ér el hozzánk, természetesen ma is akkori állapotát látjuk a távcsöveken keresztül).
A friss becslés szerint ezen rövid idő alatt már a Tejútrendszer tömegének 15 százalékát érhette el a távoli galaxis, ami meglehetősen gyors fejlődésnek mondható, különös tekintettel az Univerzum fiatal korára – a csillagképződés üteme nagyjából nyolcvanszor gyorsabb, mint saját galaxisunk esetében. Ekkoriban a galaxisok közötti hidrogén még átalakulóban volt semlegesből ionizált állapotba, amelyet többek között éppen ezek a gyorsan születő új csillagok hajthattak.
A korábbi képeken feltűnő érdekes színeket is a gyors csillagképződés számlájára írják, az ennél is pontosabb adatokat azonban csak a 2018-ban útnak induló James Webb űrteleszkóp szolgáltat majd.