A szén, amelyben a különös tárgyat megtalálták, a közelben fekvő Khakasia régióban lévő Csernogordski bányákból származik. A környék geológusai előtt ismert tény, hogy az ottani földben lévő szénkészlet mintegy háromszáz millió éves lehet, amely alátámasztani látszik a szénizotópos kormeghatározás eredményeit.
Valerij Brier biológus és anomáliakutató, a fémdarabból kapott apró mintán végzett röntgenvizsgálatot, amelynek eredménye szerint a lelet anyaga igen nagy tisztaságú alumínium, de néhány százalékban magnéziumot is tartalmaz, vagyis elképzelhető, hogy a tárgy annak idején a világűrből érkezett a Földre.
Létezik ugyanis az alumíniumnak egy földönkívüli, úgynevezett 26-os izotópja, amely a Föld légkörébe jutva 26-os magnézium izotóppá bomlik le. Ha ez a magnézium izotóp akár csak két százalékban is megtalálható egy adott ötvözetben, akkor az igen nagy valószínűséggel a világűrből érkezhetett.
A Szentpétervári Atomfizikai Intézet is hozzájutott egy, az alumíniumtárgyból származó kisebb mintához, amelyen Igor Okunev, az intézet egyik vezető munkatársa mindenekelőtt a korának meghatározására irányuló teszteket végzett. Ezeknek az eredményei egyértelműen megerősítették, hogy a különös szerkezet körülbelül háromszázmillió éves lehet.
Egyáltalán nem példa nélküli, hogy a föld mélyéből kibányászott széndarabok közül különös tárgyak kerülnek elő. 1851-ben az egyik Massachusetts környéki bányában dolgozó munkások egy cinkkel és ezüsttel bevont vázát hoztak a felszínre. A világ legrégebbi vázájaként számon tartott lelet keletkezését a szakértők a kambriumi korszakra teszik, vagyis körülbelül 534 millió éves lehet.
1974-ben egy romániai kőfejtőből került elő egy ismeretlen eredetű alumínium eszközdarab, amely kalapácsra, vagy még inkább az Apollo űrhajók egyik "lábára" emlékeztet azok szerint, akik közelről látták.
Az alábbi képen látható mechanikus eszközre pedig Jurij Golubev régész vezetésével a Szentpétervári Egyetem kutatói bukkantak, egy négyszáz millió évesre becsült vulkanikus kőzetben, a távoli Kamcsatka-félsziget, Peninsula nevű tartományában, egy Tigil nevű falucskától kétszázötven kilométerre. A lelet valódiságát később több tudós is megerősítette.