 Ufótámadástól tartanak az Egyesült Államokban, rendkívüli kongresszusi ülést hívtak összeAz amerikai kongresszus hírszerzési bizottsága az UFO-észlelések lehetséges nemzetbiztonsági fenyegetéseiről tart nyilvános meghallgatást. |
Egy történelmi küldetés utolsó órái kezdődtek el: a NASA egy űrszondája szándékosan összeütközik egy aszteroidával, hogy kiderüljön, el lehet-e így téríteni veszélyesnek vélt űrsziklákat.
Egy neves svájci csillagász szerint a Föld-szerű exobolygók vizsgálata hozhat áttörést.
Bár már 2016 óta tudni a létezéséről, most végre több információt kaphatnak a kutatók a VHS 1256 b nevű objektumról.
A vörös törpék körül keringő planéták félig víz-, félig kőzetbolygók.
A tőlünk 161 ezer fényévnyire található csillagbölcsőt fotózta a NASA űrteleszkópja.
A Voyager-1 űrszonda már 23,5 milliárd kilométerre jár a Földtől, így a NASA által elküldött parancs csak 22 órával később ért célba.
A TOI-1452b 100 fényévre van a Földtől, és ha valóban víz van a felszínén, akkor az élet után is érdemes lehet kutatni rajta.
A szakértők a Ryuguról elhozott mintákat elemezték.
A NASA kutatói szerint újabb bizonyíték az intenzív vulkanikus tevékenységre.
Az Eseményhorizont Távcső (EHT) képességeit mutatja, hogy általa sikerült bemutatni az első felvételt egy fekete lyukról. De a berendezés nem csak erre jó.
Különféle rádiójeleket már többször befogtak a kutatók, de ami az Abell 3266 környékéről érkezett, azt egyelőre megérteni sem sikerült.
Az ATOMKI szakértői egy nemzetközi kutatásba kapcsolódtak be.
Csupán egy-két napon át látható, ha két neutroncsillag összeütközik, egy új teleszkóppal viszont valós időben lehet megfigyelni az eseményt.
A friss, még hivatalosan nem kiadott felvételeken a bolygó holdjai is láthatók.
Az S4716 kódjelű csillagnak négy évbe telik, mire megkerüli a Sagittarius A*-t, eközben rekordsebességgel halad.
A jelenség furcsasága, hogy a kutatók nem látták előre, hogy érkezik.
A felszínhez közel a sugárzás könnyen megsemmisíti a bizonyítékokat.
Ugyanakkor arra is nagy az esély, hogy sima rádióinterferenciáról van szó – most ez utóbbi magyarázatot próbálják kizárni épp.
Június 17-28. között a Naprendszer összes bolygója látható lesz a hajnali égbolton egymás után sorakozva.
Ausztrál csillagászok egy egyelőre semmihez nem fogható rádiójelet fogtak be. Az űrből jött, és nagyon-nagyon messziről.